Beépített tűzjelzők ellenőrzése, felülvizsgálata és karbantartása. Beépített tűzoltó berendezés ellenőrzése, vizsgálata és karbantartása

Átírás

1 A Alacsonyan telepített menekülési jelek Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni a füstmentes lépcsőházak kivételével a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként: az 1000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán vagy ahol e rendelet előírja. Baleseti sugárterhelés B Veszélyhelyzeti munkavállalónak nem minősülő személyeket baleset következtében érő sugárterhelés. Beépített tűzjelzők ellenőrzése, felülvizsgálata és karbantartása A beépített tűzjelzők ellenőrzését az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. (1), (5)-(6) bekezdései, felülvizsgálatát és karbantartását a BM rendelet 257. (1) és (2) bekezdései alapján kell elvégezni. Beépített tűzoltó berendezés ellenőrzése, vizsgálata és karbantartása A beépített tűzoltó berendezés ellenőrzését az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 256. (1) és (2) bekezdése alapján kell elvégezni. A beépített tűzoltó berendezés vizsgálatát és karbantartását az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 262. (1) bekezdése alapján kell elvégezni. Besugárzás Olyan cselekmény, vagy állapot, amelynek következtében valakit a testén kívülről (külső sugárterhelést okozó) vagy belülről (belső sugárterhelést okozó) eredő ionizáló sugárzás ér. 7. bevitel A külső környezetből az emberi testbe különféle módon bekerült valamely radionuklid összes aktivitása. Biztonsági jel A biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított, vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben

2 alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására. Kívülről vagy belülről megvilágított, vagy utánvilágító tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett: - tűzoltó készülékeket, - fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, - bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, - kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és - beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát, - a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni a gyújtóforrás alkalmazásának és az adott területre vitelének tilalmát, a dohányzás tilalmát és a vízzel oltás tilalmát. Kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító biztonsági jellel kell figyelmeztetni: a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére, a radioaktív anyag jelenlétére és az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. Közművek főelzáró szerelvényeinek jelölése A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. Robbanásveszélyre figyelmeztetés A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m 2 -nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál. Szintszámok jelölése A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres és legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek. Menekülési jel elhelyezése A kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni. A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel. Füstgátló és tűzgátló ajtó jelölése A füstgátló ajtókat Füstszakasz határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell. felirattal vagy jelzéssel, a tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell. felirattal vagy jelzéssel kell ellátni.

3 Felvonók jelölése Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a Tűz esetén a liftet használni TILOS! biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell kitenni. Magasan telepített menekülési jelek A magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Középmagasan elhelyezett menekülési jelek Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A menekülési út bármely pontján minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Alacsonyan elhelyezett menekülési jelek Az alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük. Biztonsági világítás Biztonsági világítást kell létesíteni: a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán, óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési útvonalán, átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, biztonsági felvonó előterében, tűzoltósági beavatkozási központban és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, ahol e rendelet előírja és ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja.

4 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) A tűzvédelem központi irányítását a katasztrófák elleni védekezésért felelős belügyminiszter a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) vezetője útján gyakorolja. A BM OKF főigazgatója irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét, közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok, a létesítményi tűzoltóságok és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. Dekontaminálás D Szennyeződés teljes vagy részleges eltávolítása e célra alkalmazott fizikai, kémiai vagy biológiai eljárással. Dóziskorlát Az az effektív dózis, lekötött effektív dózis vagy egyenértékdózis, amelyet egy adott időszakban az egyént érő sugárterhelés nem haladhat meg. Dózismegszorítás Személyi dózis felső határértékeként előzetesen megállapított megszorítás, amely behatárolja az optimálási eljárás során egy adott sugárforrás esetében egy tervezett sugárzási helyzetben figyelembe vehető választási lehetőségeket. 12. effektív dózis E Külső és belső sugárterhelés következtében a test összes szövetét és szervét érő egyenértékdózisoknak a wt testszöveti tényezőkkel súlyozott összege; az effektív dózis jele E. Egészségkárosodás Sugárzás hatására az élettartam és életminőség csökkenése a lakosság körében, beleértve a szöveti károsodásból, a daganatos betegségekből és a súlyos genetikai rendellenességekből eredő csökkenést is. Egyéb tűzvédelemmel kapcsolatos berendezések Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 18. sz. melléklete tartalmazza az egyes tűzvédelmi

5 műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatának ciklusidejét. A tűrési idő azt jelenti, hogy a ciklusidő maximum ennyivel léphető túl (pl. 1 hét). Egyéb, tűzvédelemmel kapcsolatos berendezések ellenőrzésének, felülvizsgálatának ciklusideje Műszaki megoldás Üzemeltetői ellenőrzés+tűrési idő Időszakos felülvizsgálat+tűrési idő Biztonsági világítás 1 hónap 12 hónap + 1 hét Tűz- és hibaátjelző berendezés 1 nap 6 hónap + 1 hét Tűzgátló nyílászárók 1 hónap 6 hónap + 1 hét Hő és füst elleni védelmi szerkezetek 3 hónap + 1 hét 6 hónap + 1 hét Biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor 3 hónap + 1 hét 6 hónap + 1 hét Biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység 3 hónap + 1 hét 6 hónap + 1 hét Egyéni védőeszköz Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Az egyéni védőeszköz juttatásának rendje Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban köteles meghatározni. Az egyéni védőeszköz-szabályzatban szerepeltetni kell a védőeszköz használatának feltételeit, melynek során figyelemmel kell lenni: a védőeszköz viselhetőségének időtartamára, a kockázat súlyosságára és a kockázatnak való kitettség gyakoriságára, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzőire, a védőeszköz teljesítményére és hatásfokára, a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékére. Meg kell határoznia a védőeszköz használatának feltételeit és használatának időtartamát is. A munkáltató munkahelyenként és munkakörönként írásban köteles meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat (a

6 védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése stb.). E feladat ellátása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, tehát csak munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy végezheti el. Ugyanakkor a munkáltató a kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, illetőleg a védőeszköz használatának szabályozásához szükség esetén szakértőt köteles igénybe venni. A munkáltató köteles írásban dokumentálni és a munkavállalókkal aláíratni, hogy előzetesen tájékoztatást és gyakorlati képzést tartott azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őket megvédi, illetőleg a védőeszköz használatáról. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A külföldi magyar nyelvet nem ismerő munkavállalók a munkavédelmi ismereteket az általuk értett nyelven kell, hogy kapják. Egységes átfogó munkavédelmi megelőzési statégia Az egységes átfogó munkavédelmi megelőzési stratégia készítésének munkáltatói követelményét a Munkavédelmi törvény 54. -a határozza meg. A stratégia része a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politika kialakítása, a munkahelyi veszélyek és kockázatok feltárása és a kockázatok csökkentése, illetve megszüntetése. A stratégia tervprogram foglalja össze a munkahelyek, a munkakörnyezet javítására szolgáló feladatokat, biztosítja a szociális kapcsolatok megfelelő módon történő kialakulását, az érdekegyeztetési és érdekvédelmi feladatok érvényesülését. Az Mvt. az egységes és átfogó megelőzési stratégia tartalmát nem határozza meg, azonban előírja azt, hogy a stratégia mire terjedjen ki. Ez alapján ki kell terjednie munkahelyeken, telephelyen kívüli munkavégzésnél alkalmazott, illetve jellemző: munkafolyamatokra, technológiákra, munkaszervezésre, munkafeltételekre, munkakörnyezeti tényezőkre. A stratégia kidolgozása, kialakítása a munkáltató feladata, így: a kidolgozásában résztvevőket a munkáltató jelöli ki azzal a jogszabályi kötöttség figyelembevételével, hogy a stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, a stratégiai fő irányokat a munkáltató határozza meg, a célokat szolgáló intézkedéseket, a megvalósítás, ellenőrzés rendszerét a munkáltató határozza meg, a megvalósítás forrásait összességében a munkáltató biztosítja.

7 Ellenőrzés Az ellenőrzés gyakorisága Naponta Havonta Háromhavonta + 1 hét tűrési idő Az ellenőrzésre jogosult A beépített tűzjelzőket a felügyeletével vagy kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató A beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy A beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy Az ellenőrzés célja A belső hangjelző, a központ fényjelző és információkijelzői megfelelő működésének megállapítása A napi ellenőrzés betartása, az üzemeltetési napló vezetése, az oktatás és a nyomtatók működése A tűzjelző működését érintő változások, jelzések beazonosíthatósága Rendelet száma [54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. (1) alapján] [54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. (5) alapján] [54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. (6) alapján] F Felülvizsgálat és karbantartás A felülvizsgálat, karbantartás gyakorisága Hathavonta + 1 hét tűrésidő Tizenkét havonta + 1 hét tűrésidő Jogosultság Képesítéssel rendelkező személy Képesítéssel rendelkező személy Rendelet száma 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 257. (1) alapján 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 257. (2) alapján Ellenőrzés Gyakoriság Jogosultság Rendelet Hetente vagy havonta Az üzemeltető által kioktatott személy 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 256. (1) és (2) alapján Vizsgálat, karbantartás Gyakoriság Jogosultság Rendelet Tizenkét havonta + 1 hét tűrési idő Az üzemeltető által kioktatott személy 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 262. (1) alapján Fennálló sugárzási helyzet Hatósági beavatkozásra vonatkozó döntés idejében már fennálló sugárzási helyzet, amely nem igényli sürgős intézkedés bevezetését vagy korábban meghozott intézkedés

8 fenntartását. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató Olyan egészségügyi szakember vagy szervezet, akinek vagy amelynek a sugárterhelésnek kitett munkavállalók orvosi felügyeletére vonatkozó jogosultsága szerepel az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartásban. Foglalkozási sugárterhelés A munkavállalókat, gyakornokokat és tanulókat munkavégzésük során érő sugárterhelés. Hivatásos tűzoltóság H A hivatásos tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság. Ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése I Az ilyen berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása. Javító intézkedés J Sugárforrás eltávolítása vagy nagyságának (aktivitásának vagy mennyiségének) csökkentése, illetve a besugárzási útvonalak megszüntetése vagy a hatásuk mérséklése, fennálló sugárzási helyzetben egyébként előálló dózisok kivédése vagy csökkentése érdekében. K Kívülről vagy belülről megvilágított, magasan vagy középmagasan elhelyezett menekülési jelek Kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni az AK, KK és MK osztályú épület menekülési

9 útvonalán vagy a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben. Kockázatértékelés A munkáltatók, műszaki vezetők feladata a kockázatértékelés megszervezése, irányítása, összefogása, amelyben téteteles kockázatokat dolgoznak fel, például a következő sorrend szerint: 1. veszélyeztetés felderítése, vizsgálata, elemzése; 2. a potenciális veszélyeztetés megállapítása; 3. a mennyiségi, minőségi értékek meghatározása, értékelése, végül a szükséges intézkedések megtétele. Kockázati egység A kockázati egység az építmény vagy annak tűzterjedés-gátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe. A kockázati egység lehet: önálló rendeltetési egység, szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja az OTSZ 11. -ban foglaltak szerint, speciális építmény, vagy az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által meghatározott része. Kockázati osztály A kockázati osztály a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás. A kockázati egység kockázati osztályát: speciális építmény esetén az OTSZ XII. fejezetben foglaltak alapján, az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, egyéb esetben az OTSZ 1. mellékletben foglalt 1-4. táblázat alapján kell meghatározni. A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg: az OTSZ 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők (pl. rendeltetés, elhelyezkedés, egyes helyiségek közötti kapcsolatok, stb.) és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések az OTSZ 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével. A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a

10 kockázati egység nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, alacsony kockázati, AK osztályba, közepes kockázati, KK osztályba, vagy magas kockázati, MK osztályba tartozik. Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja: NAK osztály esetén az 500 főt, AK osztály esetén az 1500 főt, KK osztály esetén a 3000 főt. Az előbbiek alapján - amely egyben sorrendet is jelent: meg kell határozni a kockázati egységet, meg kell határozni a kockázati egység kockázati osztályát, meg kell határozni az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztályát, amely megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, a mértékadó kockázati osztály a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb a kockázati osztály és a befogadóképesség figyelembevételével. Környezeti monitorozás A környezetben jelen lévő radioaktív anyagokból eredő külső dózisteljesítmény folyamatos mérése, illetve a környezeti elemek radionuklid-koncentrációjának nyomon követése. Külső munkavállaló Sugárterhelésnek kitett olyan munkavállaló, beleértve a gyakornokokat és a tanulókat is, akit nem az engedélyes foglalkoztat és a tevékenységét sugárterhelésnek kitett területen végzi. Létesítményi tűzoltóság L A létesítményi tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság. M Menekülési útirányt jelző rendszer

11 Menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán, valamint ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja. Menekülési jel elhelyezése A kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni. A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel. Füstgátló és tűzgátló ajtók jelölése A füstgátló ajtókat Füstszakasz határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell. felirattal vagy jelzéssel, a tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell. felirattal vagy jelzéssel kell ellátni. Felvonók jelölése Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a Tűz esetén a liftet használni TILOS! biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell kitenni. Magasan telepített menekülési jelek A magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Középmagasan elhelyezett menekülési jelek Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A menekülési út bármely pontján minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Alacsonyan telepített menekülési jelek Az alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.

12 Mentési terv A mentési terv készítésének követelményét a Munkavédelmi törvény 45. -a írja elő. Többek között mentesi tervet kell, célszerű készíteni pl.: a vegyipari cégeknel, rákkeltő anyagokkal folytatott tevékenységnél, tűzvédelmi előírásokból eredően, vízügyi tevékenység, közlekedési tevékenység végzése során, olyan helyeken, ahol nagyobb üzemzavarok, veszélyhelyzetek, illetve zavaró hatásai tovabbterjedhetnek az uzem egész területére vagy a környezetre. A mentési terv önálló munkáltatói utasításként hatályba léptethető, de beilleszthető a Munkavédelmi szabályzatba is. A mentési tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia: - A munkáltató mentési szempontból fontos adatai - A cég vészhelyzeti szervezete (megbízott vezető és helyettese, kulcsszemélyek és csoportok funkciói, hivatalos és otthoni elérhetőségek) - Fontosabb veszélyek és veszélyforrások megnevezése (a tevékenységgel összefüggésben, az elvégzett kockázatértékelés szerint) - Értesítési eljárások (kommunikációs és riasztó rendszerek, a riasztás módja, eszközei, rendje) - Gépek, berendezések, technológiák vészhelyzetet előidézhető rendellenes működésének riasztása - Vészhelyzeti felszerelések, elsősegélynyújtó felszerelések felsorolása, tárolási helye, ellenőrzésének rendje - A létesítmény kiürítésének, elhagyásának biztonságos módja és feltételei - Mentés (feladatok, személyek kijelölése, a mentéshez tartozó teendők) - A munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemavarok és vészhelyzetek kezelési rendje - A normális működésre való visszaállás rendje - A teendők betanításának, elsajátításának és gyakorlásának rendszere Mértékadó kockázati osztály A mértékadó kockázati osztály az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely a befogadóképesség figyelembevételének kivételével megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal. Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja: NAK osztály esetén az 500 főt,

13 AK osztály esetén az 1500 főt, KK osztály esetén a 3000 főt. Tehát sorrendben meg kell határozni: a kockázati egységet, a kockázati egység kockázati osztályát, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztályát, amely megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. A mértékadó kockázati osztály a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb a kockázati osztály és a befogadóképesség figyelembevételével. Munkabaleseti nyilvántartás A munkáltató köteles minden munkabalesetet függetlenül attól, hogy munkakiesést okozott-e a bekövetkezését követően, haladéktalanul nyilvántartásba venni. A munkabaleseti nyilvántartás tartalma A munkabaleseti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a sérült nevét, azonosító adatait (taj-szám), születési helyét és időpontját, anyja nevét, munkabaleset minden évben 1-es sorszámmal kezdődő számát, a sérült munkakörét, a sérülés időpontját, a sérülés helyszínét, a sérülés jellegét, a sérült ellátására tett intézkedést, annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. Munkahelyi monitorozás A munkahelyeken lévő dózisteljesítmény folyamatos mérése, valamint a munkahely légterében és felületein lévő radioaktív koncentrációk nyomon követése. Munkaköri alkalmassági vizsgálat nyilvántartása A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, azokat a munkaköröket, amelyekben nők,

14 illetve fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. A szabályozás kidolgozásához ki kell kérni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét. Munkavédelmi képviselő Az Munkavédelmi törvény 70/A. (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy munkavédelmi képviselő-választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Munkavédelmi program A Munkavédelmi törvény biztosítja a munkavédelmi képviselőnek (ahol munkavédelmi bizottságot alakítottak, a munkavédelmi bizottságnak) azt a jogot, hogy a munkáltató részére javaslatot tegyen a munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére. A törvény végrehajtására kiadott munkaügyi miniszteri rendelet meghatározza azon munkáltatók körét, akik a munkavédelmi képviselő javaslatára munkavédelmi program készítésére kötelezettek. Munkavédelmi szabályzat A munkáltató rendelkezhet egyedi utasításokban és rendelkezhet az egyedi utasítások helyett egyetlen utasításban, a munkavédelem gyakorlata során kialakult és bevált formában a szabályozást teljes körűen magába foglaló úgynevezett Munkavédelmi szabályzat -ban is. Az Mvt. a munkáltató részére munkavédelmi szabályzat készítését nem teszik kötelezővé. A munkavédelmi szabályzat felépítése - Hatályosság (tárgyi, területi, személyi, időbeli hatály - Veszélyességi osztály feltüntetése (A veszélyességi besorolást az 5/l993. (XII. 26.) MüM-rendelet 2. számú mellékletében meghatározottak alapján a munkáltató saját felelősséggel, maga végzi el.) - Létszám szerinti besorolás (a munkáltató teljes állományi létszáma alapján) Ügyrendet szabályozó fejezet o Munkavédelmi feladat- és hatáskör meghatározása o Munkavédelmi szakterület tevékenységének ellátása (személyi és szervezeti feltételek) o Munkavédelmi szempontú egyéb szabályozási kötelmek, melyeket amunkáltató fontosnak tart. - Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

15 o Egészségi alkalmasság feltétele (az orvosi vizsgálatok rendjének meghatározása, pályaalkalmassági vizsgálat, képernyős munkahelyen dolgozók orvosi vizsgálata o Szakképzettség, szakmai jártasság, gyakorlat - Munkavédelmi oktatás szabályozása - Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása (az egyéni védőeszközt kockázatbecsléssel kell meghatározni) önálló szabályzatként is elkészíthető! - Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (személyi, szervezési intézkedések) - Munkavédelmi eljárások rendje (üzembe helyezés munkavédelmi szempontból, veszélyes munkaeszközök újraindítása, áttelepítése, felülvizsgálata, próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetés, ellenőrző és időszakos elllenőrző felülvizsgálatok, kockázatértékelés, kockázatbecslés, munkavédelmi ellenőrzések rendje) - Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje - Munkahelyi érdekképviselet működése - Hatályba léptető rendelkezések Normális sugárterhelés N Sugárveszélyes munkahely rendeltetésszerű üzemeltetése vagy tevékenység szabályszerű végrehajtása során (ideértve a karbantartást, az ellenőrzést és a leszerelést is) várható sugárterhelés, beleértve azokat a még kezelhető, kisebb jelentőségű rendkívüli eseményeket is, amelyek normál üzemi körülmények között és az üzemeltetés közben várható helyzetekben bekövetkezhetnek. O, Ö Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. (Legutóbbi módosítása: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ), hatálybalépés március 5.)

16 Önkormányzati tűzoltóság Az önkormányzati tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság. Pánik elleni világítás P Pánik elleni világítást kell létesíteni tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben. Radioaktív anyag alkalmazása R A radioaktív anyag birtoklása, előállítása, termelése, feldolgozása, kezelése, tárolása, felhasználása, átadása, forgalomba hozatala és forgalmazása, szállításra való előkészítése, valamint radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tároló létesítmények üzemeltetéséhez tartozó rendszerek és rendszerelemek és a radioaktív hulladékok radioaktívhulladék-tárolóban történő feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek kivételével. Radioaktív sugárforrás Olyan sugárforrás, amely a radioaktivitás hasznosítása céljából radioaktív anyagot tartalmaz. Rendkívüli felülvizsgálat, karbantartás Tűzeset után Téves riasztás esetén A rendszer meghibásodása esetén A rendszer változása esetén 30 napnál hosszabb üzemszünet után Új karbantartóval kötött szerződést követően

17 Rendkívüli tűzvédelmi oktatás Új technológiák, műszaki megoldások tűzvédelmi követelményeiről, tűzesetet követően rendkívüli oktatást kell tartani. Sugárforrás S Olyan anyag vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás vagy radioaktív anyag kibocsátása révén sugárterhelést idézhet elő. Sugárterhelés Valamely külső vagy belső sugárforrás hatására az emberi szervezetben elnyelődő energia következtében kialakuló dózis. Sugárterhelésnek kitett munkavállaló Olyan személy, aki akár önfoglalkoztatóként, akár munkáltató foglalkoztatásában az e rendelet által szabályozott tevékenységek részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és olyan dózisokat kaphat, amelyek túlléphetik a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok valamelyikét. Sugárvédelem Ionizáló sugárzások nem kívánt hatásai elleni védelem. Sugárveszélyes munkahely A sugárvédelmi hatósági szabályozás egysége, amelynek engedélyese vagy bejelentője az atomenergia alkalmazója, amely a felügyelt és ellenőrzött területet, az ott alkalmazott radioaktív anyagokat, az ott üzemeltetett ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagokat nem tartalmazó berendezéseket, az ott végzett tevékenységet, az ott dolgozó munkavállalókat foglalja magába. Sugárveszélyes munkakör Sugárveszélyes tevékenység végzésével járó munkakör. Sugárveszélyes tevékenység Tervezett sugárzási helyzetként kezelt olyan emberi tevékenység, amely növelheti a sugárterhelésnek kitett munkavállalóknak valamely sugárforrásból származó sugárterhelését.

18 Tűrési idő A tűrési idő azt jelenti, hogy a ciklusidő maximum ennyivel léphető túl (pl. 1 hét). Tűzoltó egyesület T A tűzoltó egyesület a székhely szerinti településen tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közreműködő társadalmi szervezet. Tűzoltó készülék karbantartása A tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti, aki rendelkezik az arra vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal. A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje: alapkarbantartásnál 1 hónap, közép és teljes körű karbantartásoknál 2 hónap. Élettartam: A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer 5 évvel hosszabbítható meg. A széndioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A ciklusidők számítása alapkarbantartáskor a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartáskor a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól, Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. A készenlétben tartónak a tűzoltó készülékekről, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülékek karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetnie.

19 Tűzoltó készülék üzemeltetői ellenőrzése A tűzoltó készüléket a készenlétben tartónak rendszeresen, legalább háromhavonta (+ 1 hét) ellenőriznie kell. Az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a tűzoltó készülék az előírt készenléti helyen van, rögzítése biztonságos, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, használata nem ütközik akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, hiánytalan szerelvényekkel ellátott, fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető, és állapota kifogástalan, üzemszerű. A negyedéves ellenőrzési időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. Az ellenőrzést a tevékenységre kioktatott személy is elvégezheti. Tűzoltó készülék típusai, élettartama A tűzoltó készülék típusa Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal oltó és vízzel oltó Karbantartás típusa Alap 1 év Közép 5 és 15 év Teljes körű A tűzoltó készülék élettartama (a gyártás időpontjától számítva) 10 év 20 év Törőszeges porral oltó 1 év 15 év 10 év 20 év Gázzal oltó 1 év 10 év 20 év Valamennyi szén-dioxiddal oltó MSZ 1040 sorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (kivéve: szén-dioxiddal oltó) 1 év - 10 év 6 hónap - 5 év Vonatkozó műszaki követelmény szerint 20 év (de legfeljebb december 31.)

20 Tűzoltóság A tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési közszolgáltatás, valamint a tűzvédelmi szakigazgatási feladatok ellátására létrehozott és fenntartott szervezetrendszer. A tűzoltóság fogalom gyűjtőfogalom, több szervet foglal magában. A tűzoltóság szervei közé tartoznak: a hivatásos tűzoltóság, (állami), az önkormányzati tűzoltóság, (önkéntes) a létesítményi tűzoltóság. Tűzriadó Terv A Tűzriadó Terv a Tűzvédelmi Szabályzat melléklete. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvényben foglaltak figyelembevételével a gazdálkodó szervezetek döntő hányadának kell Tűzvédelmi szabályzatot, illetve egy részének ennek mellékleteként Tűzriadó tervet is készítenie. Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: az,,a'',,c'' tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre, a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre, azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat, a kereskedelmi szálláshelyre, az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, amelyekben egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a tűzjelzés módját, a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját, tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.), a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra), a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.

21 Tűzvédelmi Műszaki Bizottság Az 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottság feladatai a következők: Elkészíti a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI-ket). Figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait. Elemzi a tűzvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat. Felülvizsgálja a TvMI-ket szükség szerint, de legalább évente, és a tartalmukat módosítja indokolt esetben. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) A Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) egy olyan szakmai tervezési segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazása javasolt, de nem kötelező. A TvMI-k ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra. Tűzvédelmi oktatás újfelvételes kollégáknak A törvényi előírás alapján minden munkáltató köteles munkavállalói tűzvédelmi oktatásáról gondoskodni. Az újfelvételes munkavállalók részére oktatást kell tartani a munkába lépésük előtt. Az oktatásnak legalább a következő témákat kell tartalmaznia: a létesítmény Tűzvédelmi Szabályzatában (ha van ilyen) foglaltak, az alapvető tűzvédelmi ismeretek, az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a tevékenység, a biztonságos munkavégzés tűzvédelmi vonatkozásai, a tűz riasztásának, jelzésének módját, a létesítmény elhagyását, tűz esetén az alkalmazottak feladatai, magatartási szabályok, a tűzoltással összefüggő alapszintű ismeretek, a tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezése, használata. Az oktatás hiánya esetén a tűzvédelmi hatóság bírságot szab ki! Tűzvédelmi oktatás minden munkavállaló részére Évente minden munkavállaló részére, tűzvédelmi oktatást kell tartani elsősorban a tűzvédelmi szabályok, tevékenységek tűzvédelmi követelményeinek készségszintű elsajátítása és alkalmazása céljából.

22 Tűzvédelmi oktatás nyilvántartása A tűzvédelmi oktatás megtartását kimutathatóan, írásban (naplóban) kell rögzíteni. A naplóban fel kell tüntetni az oktatás helyét, idejét, a tűzvédelmi oktatás tárgyát, az oktató és az oktatottak nevét, aláírását. A tűzvédelmi oktatások megtartásának személyi feltételeire a jogszabályok nem írnak elő követelményt. Tűzvédelmi üzemeltetési napló vezetése A készenlétben tartónak a tűzoltó készülékekről, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülékek karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetnie. A naplónak tartalmazni kell: a létesítmény nevét és címét, a tűzoltó készülékek típusjelét, a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. Tűzvédelmi Szabályzat A kis- és közepes vállalkozások nagy részének el kell készítenie saját Tűzvédelmi Szabályzatát. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. [A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdése] Tartalmi és formai követelmények A Tűzvédelmi Szabályzat készítésének tartalmi és részben formai követelményeit a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határozza meg.

23 Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni: az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt, tartós próbaüzem esetén legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenes Tűzvédelmi Szabályzat készíthető, azonban a próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a végleges Tűzvédelmi Szabályzatot kiadni. A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását, a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait, a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt megengedett maximális befogadóképességet, valamint a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. Tűzvédelmi szakvizsga Egyes foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet döntően szakmai és tűzbiztonsági okok miatt csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1 9. és pontokban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. A rendelet a szakvizsgára jelentkezés feltételeként foglalkozási ágakra, munkakörökre bontva meghatározza a végzettségi, szakmai képesítési, gyakorlati követelményeket, amellyel a jelentkezőknek rendelkezniük kell. A szakvizsga törzsanyaga és a javasolt szakirodalom a BM Országos

24 Katasztrófavédelmi Főigazgatóság évi 12. sz. Hivatalos Értesítőjében olvasható. A szakvizsga bonyolítása, vizsgáztatás A szakvizsgákat e célra jogosult oktatásszervezők bonyolítják le. A szakvizsgabizottság háromtagú. Elnökét és két tagját az oktatásszervező kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak közül. A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező bizonyítványt állít ki. A szakvizsga érvényessége 5 év. Sikertelen szakvizsga, illetve az érvényesség lejárta Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül biztosítja a szakvizsga megismétlését. A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsga- bizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak, munkakörök [45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. sz. melléklete szerint] 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.

25 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. Tűzveszélyességi osztály Tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi. Robbanásveszélyes osztályba tartozik A kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék. Az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke. Az éghető gáz, gőz, köd. Az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. Az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztályba tartozik A szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba. A legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum. Az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb. Az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével.

26 A vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag. Az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb. Az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes osztályba tartozik A nem éghető anyag. Az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag. Az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás Újdonság, hogy a tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Teendők sorrendben: meg kell határozni a kockázati egységet, meg kell határozni a kockázati egység kockázati osztályát, meg kell határozni az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztályát, amely megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, a mértékadó kockázati osztály a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb a kockázati osztály és a befogadóképesség figyelembevételével. Veszélyhelyzet V Olyan sugárforrással összefüggő szokatlan helyzet vagy esemény, amely azonnali intézkedést igényel annak érdekében, hogy mérsékeljék az emberek egészségét és biztonságát, az életminőséget, a tulajdont vagy a környezetet érintő súlyosan káros következményeket; illetve olyan veszély, amely ilyen súlyosan káros következményekkel járhat. Villámvédelem felülvizsgálata