FIZETESI MERLEG JELENTES

Átírás

1 FIZETESI MERLEG JELENTES 18 JÚLIUS

2

3 18 JÚLIUS

4 Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank Fe le lős ki adó: Hergár Eszter 15 Bu da pes t, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott) ISSN 6-87X (on-line)

5 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 13. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg, amelynek veszélyeztetése nélkül a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása is a jegybank feladata. A külső egyensúly alakulása a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mivel a fizetési mérleg folyamatai alapján következtetni lehet a gazdasági növekedés fenntarthatóságára, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatokra. Emellett a fizetési mérleg elemzésével a gazdasági problémákat már korábban, azok kialakulásakor fel lehet tárni, és lépéseket lehet tenni elkerülésük érdekében. A Magyar Nemzeti Bank ezért átfogóan és rendszeresen elemzi a külső egyensúlyi folyamatokat, több mutatón keresztül vizsgálja a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, valamint azonosítja az ország sérülékenysége szempontjából kritikus elemeket, folyamatokat. A pénzügyi válság, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egy ország esetleges külföldi ráutaltságáról informáló fizetési mérleg és annak alakulása a gazdasági sajtóban is kiemelten kezelt téma. Az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását a piaci szereplők és az elemzők is folyamatosan figyelemmel kísérik. A Fizetési mérleg jelentés kiadvány fő célja, hogy a rendszeresen megjelenő elemzés segítségével tájékoztassa a piaci szereplőket a fizetési mérleg folyamatairól, és ezzel felhívja a figyelmet a gazdaság mélyebb összefüggéseire. Az elemzés Virág Barnabás Monetáris politikáért és közgazdaság elemzésekért felelős ügyvezető igazgató általános irányítása alatt a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóságon készült. A jelentés készítésében részt vettek: Balogh Eszter, Boldizsár Anna, Csom-Bíró Gabriella, Csortos Orsolya, Gerlaki Bence, Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs, Koroknai Péter és Sisak Balázs. A publikációt Nagy Márton alelnök hagyta jóvá. A jelentés a 18. június 1-éig terjedő időszak releváns információit dolgozta fel.

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ Összefoglaló 18 első negyedévében az EU-transzferek növekvő felhasználásának köszönhetően emelkedett a gazdaság külső finanszírozási képessége. A nettó megtakarítói pozíció és a közvetlentőke-beáramlás következményeként tovább csökkentek az ország külső adósságmutatói, ami tovább mérsékelte a gazdaság külső sérülékenységét. A folyó fizetési mérleg többlete a GDP 3,1 százalékát tette ki, ami jelentősen meghaladja a régiós országokban jellemző szintet. A reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képesség a GDP,7 százalékára emelkedett. A növekedés az EU-transzferek bővülő felhasználásához kötődött, miközben a külkereskedelmi többlet a beruházások jelentős bővülésével, a továbbra is erős fogyasztási dinamikával, illetve az olajár-emelkedés miatt enyhén romló cserearánnyal összhangban tovább mérséklődött. Az áruegyenleg csökkenésének üteme ugyanakkor lassult az év elején, ami mögött a készletek visszafogottabb év eleji növekedése áll. 17 végéhez hasonlóan tovább emelkedett a szolgáltatások egyenlege, így a külkereskedelem többlete továbbra is magas, és eléri a GDP 7,5 százalékát. A jövedelemegyenleg változatlan, a GDP 5 százalékát kitevő hiánya a kamategyenleg mérséklődése és a külföldről származó bérjövedelmek csökkenése mellett alakult ki. Az év elején a finanszírozási oldal alapján is növekedett a négy negyedéves külső finanszírozási képesség, ami a nettó külső adósság jelentős csökkenése és, milliárd eurós nettó FDI-beáramlás eredőjeként alakult ki. Az adósságjellegű források kiáramlásához mindhárom szektor hozzájárult. A bankrendszer nettó külső adósságcsökkenése a külföldi eszközök jelentős bővülése mellett valósult meg, amiben továbbra is szerepet játszhatott a magánszektor növekvő devizabetételhelyezése. Ezekkel a folyamatokkal összhangban illetve az átértékelődési hatások és a nominális GDP növekedése által is támogatva 18 elején is folytatódott a GDP-arányos külső adósságráták mérséklődése (a nettó külső adósság a GDP 11, a bruttó mutató 59 százalék közelében alakult). A szektorok közül az állam nettó külső adóssága mérséklődött a legjelentősebben, de összességében minden szektor hozzájárult a nettó külső adósság csökkenéséhez. A bankrendszer és a vállalatok nettó külső adóssága is döntően a jelentős eszközbővülés következtében mérséklődött. Az ország rövid külső adóssága a 17 végi jelentős csökkenést követően 1,5 milliárd euróval 18, milliárd euróra emelkedett, ami elsősorban a vállalatokhoz, kisebb mértékben a bankrendszer és az államháztartáshoz köthető. A devizatartalék továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet. A szektorok megtakarítása szerint a külső finanszírozási képesség növekedése a magánszektor emelkedő finanszírozási képességéhez volt köthető, miközben az állam finanszírozási igénye meghaladta a százalékot utóbbi elsősorban a kiadási oldalhoz, ezen belül is részben a magas beruházási kiadásokhoz volt köthető, ami hozzájárulhatott a külkereskedelmi többlet mérséklődéséhez is. A lakosság emelkedő nettó pénzügyi megtakarítása úgy alakult ki, hogy a nettó lakáshitelfelvétel enyhén emelkedett, miközben a pénzügyi eszközfelhalmozás magas szinten stabilizálódott. A lakosság az első negyedévben a likvid pénzügyi eszközök mellett a hosszú lejáratú állampapír-állományát növelte utóbbi a megújítási kockázat csökkenése, így a gazdaság sérülékenységének mérséklődése irányába hatott. Kiemelt témánkban azt vizsgáljuk, hogyan alakul hazánk külső sérülékenysége a feltörekvő országokkal összehasonlítva. Az elmúlt hónapokban megváltozott globális kockázatvállalási hajlandóság nyomán ugyanis a befektetők ismét nagyobb figyelmet fordítanak az egyes országok külső egyensúlyi mutatóinak alakulására. Elemzésünk szerint Magyarország a stabilabb fundamentumokkal rendelkező országok közé tartozik. Erre utal, hogy napjainkra nemcsak hazánk folyó mutatói alakulnak tartósan kedvezően, hanem az állományi változók is a külső egyensúlytalanságok érdemi mérséklődését jelzik. Ennek legfontosabb tényezője, hogy a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége a válság kitörését követően pozitívba fordult, ami azt jelenti, hogy Magyarország nincs rászorulva külföldi forrásokra. Így a válságot követő alkalmazkodás nyomán a nettó és bruttó külső adósság is számottevően csökkent, miközben a külső egyensúllyal kapcsolatos egyéb mutatók (államadósság külföldi- és deviza részaránya, magánszektor teljes és deviza eladósodottsága, rövid külső adósság, tartalékmegfelelés) is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenysége mérsékelt. Ezt erősíti meg az is, hogy az Európai Bizottság 17-ben azt állapította meg, hogy sok más uniós országgal ellentétben Magyarországon nincs olyan egyensúlytalanság, ami részletes elemzés elkészítését indokolná. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 3

8

9 TARTALOM Tartalom Összefoglaló Reálgazdasági megközelítés Külkereskedelmi egyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Régiós kitekintés Finanszírozási megközelítés Nem adósság jellegű források Adósságjellegű források Állományi mutatók alakulása A nettó és bruttó külső adósság alakulása A rövid külső adósság alakulása A devizatartalék és a tartalékmegfelelés alakulása.... Szektorok megtakarítása szerinti megközelítés Kiemelt téma: Magyarország külső egyensúlyi mutatói a feltörekvő piaci turbulencia fényében Piaci turbulenciák okai és következményei Külső egyensúlyi mutatók Folyó fizetési mérleg egyenleg és külső finanszírozási képesség Bruttó külső adósság Nettó külső adósság Rövid külső adósság és tartalékmegfelelés A magánszektor devizaadóssága Állampapírpiac külföldi kitettsége és az állami devizaadósság Összefoglalás mit gondolnak rólunk mások? Európai Bizottság: Makrogazdasági egyensúlytalansági eljárás IMF és piaci elemzések... 3 Ábrák jegyzéke FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 5

10

11 REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 1. Reálgazdasági megközelítés 18 első negyedévében a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége a reálgazdasági megközelítés alapján a GDP,7 százalékára emelkedett, ami elsősorban az EU-források bővülő felhasználásához kötődött. Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg a folyó transzferek és az import bővülése mellett változatlan maradt, és továbbra is a GDP 3,1 százalékát tette ki. A folyó fizetési mérleg tételei szintén nem változtak számottevően a vizsgált időszakban: lassult a külkereskedelmi egyenleg 17-ben tapasztalt csökkenése, míg a jövedelemegyenleg hiánya továbbra is a GDP 5 százalékát teszi ki. A GDP-arányos külkereskedelmi többlet 7,5 százalékra történő mérséklődésében az import exportot enyhén meghaladó dinamikájának és az olajárak emelkedéséhez köthetően romló cserarányoknak is szerepe volt. A jövedelemegyenleg változatlan hiánya a kamategyenleg javulása, valamint a külföldről származó bérjövedelmek csökkenése mellett alakult ki. Magyarország külső finanszírozási képessége továbbra is meghaladja a többi régiós országét. 18 első negyedévében Magyarország reálgazdaság szerinti négy negyedéves külső finanszírozási képessége a GDP,7 százalékára emelkedett, miközben a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 3,1 százalékán stabilizálódott (1. ábra). A szezonálisan igazítatlan adatok szerint az első negyedévben a külső finanszírozási képesség,1 milliárd euro fölé nőtt, ami a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg hasonló mértékű többlete mellett valósult meg. Az előző negyedévhez képest kedvezőbb külső egyensúlyi mutató elsősorban a transzferegyenleg többletében tapasztalt jelentős javuláshoz kötődött, a külkereskedelmi egyenleg többlete a GDP 7,5 százalékát, míg a jövedelemegyenleg hiánya a GDP 5,1 százalékát tette ki. A transzferegyenleg javulásában elsősorban az EU-transzferek beáramlása játszott szerepet. 1. ábra: A külső finanszírozási képesség tényezőinek* alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I Transzferegyenleg Áru- és szolgáltatásegyenleg Folyó fizetési mérleg Jövedelemegyenleg Külső finanszírozási képesség * Jövedelemegyenleg: munkajövedelem és részesedéshez, hitelhez kapcsolódó jövedelem. Transzferegyenleg: tőkemérleg, egyéb elsődleges és másodlagos jövedelem. A külön nem jelölt ábrák forrása az MNB. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 7

12 MAGYAR NEMZETI BANK 1.1. Külkereskedelmi egyenleg A külkereskedelmi többlet mérséklődése lelassult az első negyedév során, ami az áruegyenleg folytatódó csökkenése és a szolgáltatásegyenleg kismértékű bővülése mellett alakult ki (. ábra). A külkereskedelmi többlet 16 közepe óta tartó fokozatos mérséklődése 18 első negyedévében lelassult, és az egyenleg a GDP 7,5 százalékát tette ki. A mérséklődés továbbra is elsősorban az áruegyenleg első negyedévben lassuló ütemű csökkenéséhez kötődött, ami részben az import, exportot enyhén meghaladó dinamikájához, részben a külkereskedelmi árszintek relatív változásához köthető. A behozatal magasabb növekedése főként az emelkedő lakossági fogyasztással, valamint a vállalati és állami beruházások bővülésével állt összefüggésben. Az exportbővülés lassulásában szerepet játszott, hogy az ipari termelés különösen márciusban visszafogottan alakult, amíg az elmúlt időszakban végrehajtott kapacitásbővítő beruházások termelővé válása az export bővülésének irányába hatott. A szolgáltatásegyenleg többlete az előző negyedévhez hasonlóan enyhén tovább emelkedett, és a GDP 6 százalékát érte el, ami döntően a szállítási, infokommunikációs szolgáltatásokhoz és a turizmushoz kötődött.. ábra: A külkereskedelmi egyenleg és tényezőinek alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. - Áruegyenleg Szolgáltatásegyenleg Külkereskedelmi egyenleg A behozatal éves reálnövekedése 3,8, amíg a kivitelé 3,5 százalék volt az első negyedévben, ami elmarad a korábbi negyedévekben tapasztalt értékektől (3. ábra). A korábbi időszakokban az import éves reálnövekedése az export növekedési ütemét meghaladva 1 százalék körül alakult, ami döntően a kapacitásbővítő beruházásokkal és az emelkedő fogyasztással állt összefüggésben. Az ipari termelés visszafogottabb alakulása 18 első negyedévében ugyanakkor mindkét mutatót fékezte. A behozatal gyorsabb növekedését támogatta azonban a magasabb importtartalommal bíró tartós és félig tartós termékek fogyasztásának élénkebb emelkedése. Emellett az import éves reálnövekedésének visszafogott szintjében szerepet játszhatott a készletekből való termelés a korábbi időszakokban tapasztaltnál nagyobb mértéke is. Ezek eredőjeként a két mutató közötti eltérés érdemben csökkent, azonban az import továbbra is enyhén magasabb dinamikát mutatott, mint az export. 8 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

13 REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 3. ábra: Az export és import éves reálnövekedése I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I Forrás: KSH, MNB. Különbség Export Import Az első negyedévben az árszintek relatív változása enyhén mérsékelte, míg a volumenváltozás a behozatal és kivitel eltérő szintjeinek köszönhetően nem változtatta érdemben az áru- és szolgáltatásegyenleg többletét (. ábra). Amíg 17 előtt a mérsékelt nyersanyagárakkal összhangban Magyarország cserearánya számottevően javult, addig a tavalyi évben már az emelkedő olajárak miatt a cserearány enyhén rontotta a külkereskedelmi egyenleget. 18 első negyedévében ismét az emelkedő olajárak relatív árszintet rontó hatása tükröződött a cserarányok negatív hozzájárulásában. Bár a reálnövekedések esetén az import enyhén gyorsabb növekedését figyelhettük meg, ez a volumenváltozásban az export, az importot jelentősen meghaladó szintje miatt nem tükröződik.. ábra: A GDP szerinti külkereskedelmi egyenleg tényezőinek alakulása (éves változás) milliárd forint milliárd forint I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. -3 Cserearány-változás Volumenváltozás Áru- és szolgáltatásegyenleg változása Forrás: KSH. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 9

14 MAGYAR NEMZETI BANK Az első negyedév során a GDP növekedést az előző időszakokhoz hasonlóan a belföldi felhasználás éves növekedési ütemének stabilan magas szintje támogatta, míg a nettó export növekedési hozzájárulása semleges volt (5. ábra). Az év elején a gazdasági növekedés a háztartások élénk fogyasztásához, valamint a bruttó állóeszköz felhalmozáshoz kötődött, miközben a nettó export GDP-hez való hozzájárulása nulla körül alakult. A beruházások dinamikus bővüléséhez hozzájárultak a negyedév során felhasznált EU-források is. A nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása kedvezőbben alakult, mint a tavalyi évben, amiben szerepe lehetett a készletek négy negyedéves értékének jelentősebb mérséklődésének (ami a nagyobb exportban, illetve visszafogottabb importban egyaránt tükröződhetett). 5. ábra: A belföldi felhasználás éves növekedési üteme és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1 százalékpont I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18 I. -15 Nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása (jobb tengely) Belföldi felhasználás éves növekedési üteme Forrás: KSH. 1.. Jövedelemegyenleg A külkereskedelmi egyenleghez hasonlóan a jövedelemegyenleg sem változott a vizsgált időszakban, továbbra is a GDP 5,1 százaléka körül alakult (6. ábra). 18 első negyedévében megállt a jövedelemegyenleg hiányának 16 vége óta tartó fokozatos emelkedése, ami elsősorban a külföldi hitelek kamategyenlegének javulásához, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok GDP-arányos becsült profitjának változatlan szintjéhez kötődött. A nettó kamatkiadások mérséklődését továbbra is támogatja a visszafogott hozamkörnyezet, valamint a nettó külső adósság további mérséklődése is. A jövedelemegyenleg javulását ugyanakkor fékezte az egy évnél rövidebb ideig külföldön munkát vállalók bérjövedelmeinek mérséklődése, aminek hátterében főként az átmenetileg külföldön dolgozók számának mérséklődése állt. Összességében a negyedév végén a jövedelemegyenleg négy negyedéves hiánya a GDP 5,1 százalékát tette ki, aminek nagyságát egyre inkább a külföldi tulajdonú vállalatok profitja határozza meg. 1 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

15 REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 6. ábra: A jövedelemegyenleg* tételeinek alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. Részesedések jövedelme Tulajdonosi hitelek kamategyenlege Külföldi hitelek kamategyenlege Munkavállalói jövedelmek Jövedelemegyenleg * Jövedelemegyenleg: munkajövedelem és részesedéshez, hitelhez kapcsolódó jövedelem Transzferegyenleg A 18 első negyedévében bővülő EU-forrás felhasználás következtében a transzferegyenleg többlete a GDP,3 százalékára emelkedett, ami hozzájárult Magyarország kedvezőbb külső finanszírozási képességéhez (7. ábra). Az EU előző, 7 13-as költségvetési ciklusához tartozó források lezárásához kötődően a transzferegyenleg 16 végén visszaesett. 17-ben az új EU költségvetési ciklushoz tartozó támogatások folyamatosan emelkedő felhasználásával összhangban a transzferegyenleg többlete számottevően emelkedett. 18 első negyedévében az EU-tól származó források az előző negyedéveknél dinamikusabb felhasználása tovább javította a transzferegyenleg többletét, ami a GDP,3 százalékára emelkedett a negyedév végére. Az EU-források mellett az egyéb folyó transzferek korábbiaknál kisebb hiánya is a transzferegyenleg emelkedésének irányába hatottak, amiben szerepe lehetett a külföldi munkavállalás bérjövedelmeinek mérséklődésének is, mivel az ahhoz kapcsolódó adófizetések a folyó transzferek között jelennek meg. 7. ábra: A transzferegyenleg tételeinek négy negyedéves alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. 7. I. 8. I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I Nettó EU-transzfer Egyéb tőketranszfer Egyéb folyó transzfer Transzferegyenleg FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 11

16 MAGYAR NEMZETI BANK 1.. Régiós kitekintés 17 végén valamennyi régiós országban javult a külső finanszírozási képesség, aminek hátterében leginkább az EU-transzferek bővülő felhasználása húzódott meg, azonban Magyarország többlete továbbra is meghaladja a többi régiós országét (8. ábra). 16-ban a legnagyobb mértékben a korábbi ciklusban legnagyobb negyedéves felhasználással rendelkező Magyarországon, Szlovákiában és Romániában esett vissza a külső finanszírozási képesség, amiben az EU-források visszaesése mellett a folyó fizetési mérleg (külkereskedelmi folyamatok által vezérelt) romlása is szerepet játszott (részletesebben lásd a 18. januári Fizetési mérleg jelentés speciális témáját). Az EU korábbi költségvetési ciklusához tartozó források lezárultával a régióban számottevően mérséklődött a külső finanszírozási képesség, ugyanakkor az új költségvetési ciklushoz tartozó források beáramlásával összhangban 17 második felében a csökkenés többnyire emelkedésbe váltott. A legfrissebb adatok alapján Magyarország folyó fizetési és a tőkemérlege is meghaladja a régiós országokban tapasztalt szintet, aminek eredőjeként a külső finanszírozási képessége is kedvezőbb a környező országokban tapasztaltnál. 8. ábra: A régiós országok négy negyedéves külső finanszírozási képessége (a GDP arányában) * Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Folyó fizetési mérleg Külső finanszírozási képesség Tőkemérleg *18 I. negyedéves adatok csak Magyarország vonatkozásában álltak rendelkezésre Forrás: MNB, Eurostat. 1 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

17 FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS. Finanszírozási megközelítés A pénzügyi mérleg alapján a külső finanszírozási képesség első negyedévi emelkedése a nettó külső adósság jelentős csökkenésének és a közvetlentőke-befektetések beáramlásának eredőjeként alakult ki. Az adósságjellegű források kiáramlásához mindhárom szektor hozzájárult. A bankrendszer nettó külső adósságcsökkenése a külföldi eszközök jelentős bővülése mellett valósult meg, amiben továbbra is szerepet játszhatott a magánszektor növekvő devizabetét-elhelyezése. 18 első negyedévében a finanszírozási oldal szerinti négy negyedéves finanszírozási képesség a GDP,7 százalékára emelkedett (9. ábra). A pénzügyi mérleg szerinti mutató bővülése nagyjából megegyezett a reálgazdasági megközelítés alapján számított külső finanszírozási képességben bekövetkezett változással, így a két mutató közötti különbség stabilizálódott. A tévedések és kihagyások egyenlege a hosszú távú átlagának közelében, a GDP százaléka körül alakult, vagyis az ország külső tartozásmutatóinak mérséklődése továbbra is számottevően elmarad a reálgazdasági oldal alapján várható nagyságtól. 9. ábra: A kétféle külső finanszírozási képesség és a Tévedések és kihagyások egyenlege (négy negyedéves GDP arányos értékek) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. Tévedések és kihagyások egyenlege Külső finanszírozási képesség (finanszírozási adatok alapján) Külső finanszírozási képesség (reálgazdasági adatok alapján) A finanszírozási oldal alapján számított külső finanszírozási képesség az első negyedévben enyhén csökkent és,8 milliárd eurót tett ki (1. ábra). A forráskiáramlás hasonlóan az elmúlt negyedévekhez kizárólag az adósság típusú forrásokat érintette, így az ország nettó külső adóssága a tranzakciók szerint 1,5 milliárd euróval mérséklődött. A nem adósságjellegű (döntően közvetlentőke-befektetésekhez kötődő) források mintegy, milliárd euróval bővültek az első negyedévben, ami érdemben meghaladja a korábbi évek első negyedéves értékét. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 13

18 MAGYAR NEMZETI BANK 1. ábra: A külső finanszírozási szerkezet alakulása (igazítatlan tranzakciók) milliárd euro milliárd euro Finanszírozási igény - forrásbeáramlás Finanszírozási képesség - forráskiáramlás I. 9.I. 1.I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I. Derivatív tranzakciók Adósság jellegű finanszírozás Nem adósság jellegű finanszírozás Külső finanszírozási igény (finanszírozási oldal) Külső finanszírozási igény (reálgazdasági oldal).1. Nem adósság jellegű források 18 első negyedévében az újrabefektetett jövedelmek növekedésének köszönhetően tovább bővült a nettó közvetlentőke-befektetés Magyarországon (11. ábra). A torzító hatások kiszűrése érdekében érdemes az átfolyó tőketranzakcióktól és az eszközportfólió-átrendeződéstől szűrt adatokat vizsgálni. Ezek alapján az első negyedévben a tranzakciókból eredően millió euróval bővült a nettó FDI-állomány, amely ellentétes hatások eredményeként alakult ki. A külföldi vállalatok részesedései enyhén mérséklődtek a negyedévben, amelyben szerepet játszott, hogy a Nemzeti Közműszolgáltató felvásárolta az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-t. A külföldi vállalatok újrabefektetett jövedelmei viszont jelentősen emelkedtek, miközben a tulajdonosi hitelek kismértékben mérséklődtek. A hazai vállalatok külföldi befektetései is érdemben emelkedtek a negyedévben. 11. ábra: Közvetlentőke-befektetések alakulása, átfolyó tőketranzakciók nélkül (kumulált tranzakciók) 3 milliárd euro milliárd euro I. 9.I. 1.I. 11. I. 1.I. 13.I. 1.I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I. FDI külföldön FDI Magyarországon: újrabefektetett jövedelmek FDI Magyarországon: részesedések és hitelek Nettó FDI 1 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

19 FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS.. Adósságjellegű források Az első negyedévben a szezonalitásnak megfelelően enyhén mérséklődött az adósságjellegű források kiáramlása, amihez mindhárom szektor hozzájárult (1. ábra). Az előző évben jellemző növekedést követően a bankszektor nettó külső adóssága a tranzakciókból eredően közel 7 millió euróval mérséklődött, amelyet teljes egészében a külföldi eszközök bővülése magyaráz. 18 elején is folytatódott a konszolidált államháztartás nettó külső adósságának csökkenése, miközben az elmúlt évben jellemző folyamatos csökkenést követően a vállalatok nettó külső adóssága is ismét mérséklődött. 1. ábra: A szektorok nettó adósság típusú forrásbevonásának alakulása milliárd euro milliárd euro 8.I. 9.I. 1. I. 11.I. 1.I. 13.I. 1. I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I Vállalati szektor Konszolidált államháztartás Bankszektor Adóssággeneráló finanszírozás A bankok nettó külső adóssága tovább csökkent, amelynek hátterében az elmúlt évek folyamatainak megfelelően a külföldi eszközök bővülése húzódott meg (13. ábra). A bankrendszer külföldi eszközei előző negyedévi csökkenés után 18 első negyedévében ismét számottevő mértékben, közel 9 millió euróval bővültek, miközben a bruttó külső adóssága tranzakciókból eredően millió euróval emelkedett. Ennek eredőjeként a bankok nettó külső adóssága mintegy 7 millió euróval csökkent. A külföldi eszközök bővülésében a belföldi vállalati és a háztartási szektorok devizabetét-elhelyezése mellett a külföldi források emelkedése is szerepet játszhatott. A bankok kismértékű külföldi tartozás bővülése a rövid lejáratú forrásokhoz kötődött, amely a bankok év végi mérlegoptimalizációjának a korrekciójával állhatott összefüggésben, amíg a hosszú lejáratú adóssággeneráló források csökkentek. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 15

20 MAGYAR NEMZETI BANK 13. ábra: A bankrendszer külföldi adósságának és követelésének alakulása (kumulált tranzakciók) 1 milliárd euro milliárd euro I. 9.I. 1. I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I. -3 Bruttó adósság Bruttó eszközök Nettó adósság Az MNB-vel konszolidált államháztartás nettó külső adóssága az első negyedévben elsősorban a külföldi eszközök növekedésével összefüggésben érdemben csökkent (1. ábra). 18 első negyedévében mintegy millió euróval tovább mérséklődött a konszolidált államháztartás nettó külső adóssága. A nettó forráskiáramlás úgy alakult ki, hogy a vizsgált időszakban az állam külföldi követelései jelentős mértékben nőttek, miközben a külföldi források ettől elmaradó mértékben bővültek. Az állam külfölddel szembeni követeléseinek 8 millió eurót meghaladó bővülése az EU-transzfer felhasználáshoz kötődött, miközben az első negyedévben a devizatartalék összességében közel 3 millió euróval mérséklődött. Az állam külföldi tartozásainak emelkedése irányába hatott a külföldiek forint állampapír állományának mintegy 7 millió eurót kitevő bővülése, amelynek hatását mérsékelte a marginbetétek csökkenése és egy lejáró dollárkötvény törlesztése. A marginszámla csökkenés és a lejáró dollárkötvény a devizatartalékot is mérsékelte, ezért a nettó külső adósságra nem volt hatással. 1. ábra: Az MNB-vel konszolidált állam nettó külső adósságváltozásának felbontása (kumulált tranzakciók) milliárd euro milliárd euro 8.I. 9.I. 1. I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I Deviza állampapír EU/IMF hitel Egyéb követelés Nettó adósság-beáramlás Forint állampapír Devizatartalék Egyéb tartozás 16 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

21 ÁLLOMÁNYI MUTATÓK ALAKULÁSA 3. Állományi mutatók alakulása A folytatódó adósságkiáramlás mellett 18 első negyedévében tovább mérséklődtek az ország külső adósságrátái. A nettó külső adósság,, míg a bruttó külső adósság 1, százalékponttal mérséklődött, így a nettó mutató a GDP 11 százalékának, míg a bruttó külső adósság a GDP 59 százalékának közelében alakult. A nettó külső adósság mérséklődése az adóssággeneráló források nagyobb mértékű kiáramlása mellett következett be, de az állományok a forint dollárral szembeni erősödéséhez és a hozamok enyhe emelkedéséhez kötődő átértékelődése és a nominális GDP növekedése is támogatta a mutató csökkenését. A mérséklődésben elsősorban az államháztartás játszott szerepet, de összességében minden szektor hozzájárult a nettó külső adósság csökkenéséhez. A konszolidált államháztartás esetében a tranzakciók mellett az átértékelődés is a csökkenés irányába hatott. A bankrendszer és a vállalatok nettó külső adóssága is döntően a jelentős eszközbővülés következtében mérséklődött. A GDP-arányos bruttó külső adósságot tekintve a csökkenés teljes mértékben a konszolidált államháztartáshoz kötődött, míg a magánszektor bruttó külső adóssága nem változott az időszakban. Az ország rövid külső adóssága a 17 végi jelentős csökkenést követően 1,5 milliárd euróval 18, milliárd euróra emelkedett, ami elsősorban a vállalatokhoz, kisebb mértékben a bankrendszerhez és az államháztartáshoz köthető. A devizatartalék továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet A nettó és bruttó külső adósság alakulása Az ország nettó külső adóssága 18 első negyedévében, százalékponttal a GDP 11,1 százalékára csökkent, amiben elsősorban az adóssággeneráló források kiáramlása játszott szerepet, de az állományok átértékelődése és a nominális GDP változása is a csökkenés irányába hatott (15. ábra). Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelten fontos mutató március végére a GDP 11,1 százalékára mérséklődött. Az adósságráta csökkenését elsősorban az adóssággeneráló források 1, százalékpontot kitevő kiáramlása támogatta, de szintén jelentős mértékben járult hozzá a mérséklődéshez az állományok átértékelődése, és a nominális GDP emelkedése is. Míg a forintárfolyam euróval szembeni gyengülésének csak kisebb hatása volt a nettó külső adósságra (az euróban denominált adósságot nagyjából ellensúlyozza az euro devizatartalék közel azonos szintje), addig a forint dollárral szembeni erősödése érdemben mérsékelte a rátát. Emellett a hozamok enyhe emelkedése miatt átárazódó állampapír állomány is támogatta az adósságmutató mérséklődését. 15. ábra: A nettó külső adósság változásának összetevői (kumulált, tulajdonosi hitel nélküli GDP-arányos értékek, 7 vége = ) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. Nominális GDP változásának hatása Átértékelődés és egyéb volumenhatás Adóssággeneráló forrásbeáramlás Nettó külső adósság FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 17

22 MAGYAR NEMZETI BANK A nettó külső adósság első negyedévi mérséklődése elsősorban az államháztartáshoz köthető, de összességében minden szektor hozzájárult ahhoz (16. ábra). Az államháztartás nettó külső adósságának tranzakciókból adódódó csökkenése az EU-transzferek növekvő felhasználásával magyarázható. Emellett bár a tranzakciókból eredően növekedett a külföldiek kezében lévő állampapír állomány, a forint dollárral szembeni erősödése és a hozamok enyhe emelkedése miatti átárazódás az alacsonyabb adósságráta irányába hatott. A bankrendszernél a jelentős eszközbővülés okozta az adósságráta csökkenését, a konszolidált államháztartás esetében mind a tartozások, mind az eszközök változása a csökkenés irányába hatott, míg a vállalatok esetében a külföldi követelések a kötelezettségekét meghaladó mértékű emelkedése vezetett a nettó külső adósság mérséklődéséhez. 18 első negyedévében folytatódott a bruttó külső adósság csökkenése, ami 1, százalékpontnyi mérséklődés után a GDP 6 százaléka alá, 59, százalékra csökkent. Az állományi mutató csökkenését döntően az állományok átértékelődés miatti csökkenése okozta, de a GDP bővülése is hozzájárult a ráta mérséklődéséhez. Szektorok szerinti bontás alapján a konszolidált államháztartás bruttó külső adóssága a GDP 1, százalékával csökkent, míg a bankrendszer, százalékpontos mérséklődését ellensúlyozta a vállalati szektor mutatójának azonos mértékű emelkedése, így a magánszektor bruttó külső adóssága összességében nem változott a negyedévben. 16. ábra: A nettó külső adósság szektorok szerinti felbontása és a bruttó külső adósság (GDP-arányos értékek, tulajdonosi hitel nélkül) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. Vállalat Államháztartás Bankrendszer Nettó külső adósság Bruttó külső adósság (jobb tengely) A bankrendszer nettó külső adóssága 18 első negyedévében elsősorban a jelentős eszközbővülés következtében csökkent, így a szektor külföldi követelései továbbra is meghaladják a külföldi tartozásait (17. ábra). A bankszektor nettó külső adósságának mérséklődése elsősorban az eszközök bővülésére vezethető vissza, de a tranzakciós adatokkal ellentétben az átértékelődés miatt a külfölddel szembeni bruttó tartozások is enyhe csökkenést mutattak: előbbi a GDP, százalékát kitevő mértékben emelkedett, amíg utóbbi, százalékponttal csökkent. A bankrendszer külföldi követeléseinek bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a magánszektor egyre növekvő devizabetétei. 18 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

23 ÁLLOMÁNYI MUTATÓK ALAKULÁSA 17. ábra: A bankrendszer külföldi eszközeinek és tartozásának alakulása (GDP-arányos értékek) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15.I. 16.I. 17.I. 18.I. -1 Bankok külföldi eszközei Bankok nettó külső adóssága Bankok külföldi tartozása 3.. A rövid külső adósság alakulása 18 első negyedévének végén a rövid külső adósság amely 17 végén történelmi mélypontra került mintegy 1,5 milliárd eurós emelkedést követően 18, milliárd eurót tett ki (18. ábra). A rövid külső adósság növekedése elsősorban a vállalati szektorhoz köthető, a bankrendszer és a konszolidált államháztartás csak kisebb mértékben járult hozzá. Az első negyedévben a konszolidált államháztartás rövid külső adóssága,3, a bankoké,, amíg a vállalatoké,8 milliárd euróval emelkedett. Az államháztartás rövid külső adósságának emelkedése egy 19 januárjában lejáró eurokötvény révén a berövidülő állományhoz köthető, amelynek mértékét ugyanakkor részben ellensúlyozta a dollárkitettséget euróra fedező marginszámlák mérséklődése. A vállalatok mutatójának,8 milliárd eurót kitevő emelkedése egyrészt a szektor kereskedelmi hiteleinek, másrészt a vállalatok egyéb rövid futamidejű külföldi adósságának bővüléséhez köthető. A bankok esetében is az eredeti futamidő szerinti rövid külső adósság okozta az emelkedést, miközben a szektor berövidülő adóssága enyhén mérséklődött. 18. ábra: A hátralévő futamidő szerinti rövid bruttó külső adósság alakulása milliárd euro milliárd euro I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15.I. 16.I. 17.I. 18.I. Bankrendszer Vállalatok Államháztartás Rövid lejáratú külső adósság FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 19

24 MAGYAR NEMZETI BANK 3.3. A devizatartalék és a tartalékmegfelelés alakulása 18 első negyedévében enyhén mérséklődött a devizatartalék szintje, amelyhez főként az állami adósságkezeléshez tartozó tételek járultak hozzá. 18. március végén a nemzetközi tartalék nagysága 3,1 milliárd euro volt, amely 3 millió eurós csökkenést jelent a 17. végi szinthez képest. A devizatartalék alakulását befolyásoló főbb tételek a következők voltak: - A legjelentősebb tartaléknövelő tétel a negyedév során beérkezett közel 75 millió euro értékű európai uniós forrás volt, amely mellett a tartalékok kisebb mértékű növekedésének irányába hatott a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszközök állományának emelkedése, az egyéb devizák euróval szembeni erősödéséből adódó átértékelődési hatás, valamint a hazai bankok MNB-nél elhelyezett devizabetéte is. - Az állami devizakiadások tartalékcsökkentő hatása hozzávetőlegesen 7 millió euro körül alakult, különösen az ÁKK és a MÁK deviza kamatkiadásaihoz kapcsolódóan, míg az ÁKK nettó devizafinanszírozása közel semleges volt. Februárban egy USA dollárban denominált devizakötvény járt le közel 8 millió euro értékben. Ennek hatását mérsékelte egy japán jenben denominált kötvény márciusi kibocsátása mintegy 3 millió euro értékben. A két tétel eredőjeként a nettó devizafinanszírozás hatása a tartalékszintre lényegében semleges volt. - A devizatartalékot tovább mérsékelte az ÁKK fedezési swap-ügyleteihez kötődő marginbetét állományváltozása, amely elsősorban az euro az időszak nagy részében megfigyelt dollárral szembeni erősödésével magyarázható. - A Növekedési Hitelprogram harmadik szakasza devizapillérének keretében nyújtott hitelek mindössze millió euróval mérsékelték a tartalékok szintjét az első negyedévben. A devizatartalék enyhe mérséklődése mellett, a rövid külső adósság emelkedett az első negyedév végére, a devizatartalék azonban továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. A jegybank és a befektetők által is kiemelten figyelt Guidotti-Greenspan szabály alapján a devizatartalék 18. március végi 3,1 milliárd eurós értéke meghaladja a rövid külső adósság 18, milliárd eurót kitevő állományát. A devizatartalék,3 milliárd eurós csökkenésével szemben a rövid lejáratú külső adósság a 17 végi historikusan alacsony szintről mintegy 1,5 milliárd euróval emelkedett, aminek ellenére a rövid külső adósság továbbra is alacsonynak mondható. A devizatartalék a Guidotti-szabály alapján 18 első negyedévében közel 5 milliárd euróval (vagyis a 17-es átlagos eltérésnél nagyobb mértékben) haladta meg a rövid lejáratú külső adósságállományt, amely továbbra is biztonságos szintet jelent. 19. ábra: A magyar gazdaság rövid lejáratú külső adóssága és devizatartalék-állománya 5 milliárd euro milliárd euro I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15.I. 16.I. 17.I. 18.I. 15 Tartalékszint Guidotti-mutató* * Guidotti-mutató: a hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

25 SZEKTOROK MEGTAKARÍTÁSA SZERINTI MEGKÖZELÍTÉS. Szektorok megtakarítása szerinti megközelítés 18 első negyedévében a gazdaság szektorok szerinti négy negyedéves finanszírozási képessége a GDP,7 százalékára emelkedett. A magánszektor finanszírozási képességének az emelkedése számottevően meghaladta az államháztartás finanszírozási igényének a bővülését, ami emelkedő nettó külső finanszírozási képességben tükröződött. Az államháztartás finanszírozási igénye az előző negyedévhez képest enyhén emelkedett, azonban továbbra is visszafogottnak tekinthető. A szezonálisan igazított adatok alapján a háztartások nettó hitelfelvétele a lakáshitelekből eredően enyhén emelkedett, miközben a pénzügyi eszköz felhalmozás magas szinten stabilizálódott. A lakosság az első negyedévben a likvid pénzügyi eszközök mellett a hosszú lejáratú állampapír állományát növelte. A lakossági állampapírok átlagos futamidejének emelkedése a megújítási kockázat csökkenése, így a gazdaság sérülékenységének mérséklődése irányába hatott. A szektorok megtakarítása szerint a magyar gazdaság négy negyedéves nettó finanszírozási képessége 18 első negyedévében a GDP,7 százalékára emelkedett (. ábra). A költségvetés négy negyedéves finanszírozási igénye az első negyedévben a GDP százaléka fölé emelkedett, ami elsősorban a kiadási oldalhoz, azon belül a beruházási, a működési és a személyi kiadások bővüléséhez volt köthető. A vállalatoknak a korábbi évekkel ellentétben három negyedév óta finanszírozási igényük van, ami elsősorban a beruházások folyamatos bővülésével magyarázható. A háztartások négy negyedéves nettó pénzügyi megtakarítása az elmúlt negyedévben a GDP 5,6 százalékára emelkedett, ami a bővülő jövedelmek hatására emelkedő bruttó pénzügyi eszközfelhalmozás eredménye, miközben a nettó hitelfelvétel visszafogott maradt.. ábra: Egyes szektorok nettó finanszírozási képessége* (négy negyedéves GDP-arányos adatok) I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I. Vállalat Háztartás Államháztartás Külső finanszírozási képesség (finanszírozás alapján) * Az államháztartásnál a pénzügyi számlák szerinti finanszírozási igényt mutatjuk be. A vállalat maradékelven adódik. A háztartások szezonálisan igazított alapfolyamatok szerinti nettó pénzügyi megtakarítása az első negyedévben a GDP 5,6 százalékát tette ki (1. ábra). A háztartások szezonálisan igazított nettó hitelfelvétele enyhén emelkedett az első negyedévben, ami a lakáshitelek folytatódó bővülésének volt köszönhető, a fogyasztási hitelek azonban enyhén mérséklődtek. A lakosság bruttó pénzügyi megtakarítása az első negyedévben az előző negyedévhez hasonlóan a GDP 6 százaléka körül alakult, ami elsősorban a banki eszközök és a készpénzállomány bővüléséhez kötődött, miközben az állampapír-állomány kisebb mértékben emelkedett. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 1

26 MAGYAR NEMZETI BANK 1. ábra: A háztartások nettó finanszírozási képessége (szezonálisan igazított GDP-arányos korrigált* adatok) I. 9.I. 1.I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I. - Nettó finanszírozási képesség Követelés Tartozás * Alapfolyamatokat bemutató, a nyugdíjpénztári megtakarításokkal, végtörlesztéssel és a reálhozam-kifizetéssel, a felszámolt takarékszövetkezetek betéteseinek kártalanításával, valamint a forintosítás és elszámolás hatásával korrigált értékek. Az idősorok külön igazítva. Az első negyedévben a likvid befektetési eszközök nagyobb, az állampapírok kisebb mértékben bővültek, de ez továbbra is jelentősen támogatja az állam belső forrásokból való finanszírozását (. ábra). A háztartások állampapír megtakarításainak a növekedése 18 elején is tovább folytatódott: a szektor állampapír-állománya 51 milliárd forint fölé emelkedett. A magas lejáró állomány ellenére a lakosság tovább növelte az állampapír-állományát, bár a bővülés mértéke elmaradt a korábbi negyedévekben tapasztalt értéktől. Az állampapírok lejárati szerkezetét tekintve elmondható, hogy a rövid lejáratú értékpapírok állományának mérséklődését ellensúlyozta a hosszú lejáratú papírok bővülése. A lakosság továbbra is a likvid befektetési eszközöket preferálja: folyószámlabetétek érdemi bővülése mellett a készpénzállomány is kisebb mértékben növekedett.. ábra: A háztartások kiemelt pénzügyi eszközeinek alakulása (kumulált tranzakciók) milliárd forint milliárd forint 8.I. 9.I. 1.I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. 15.I. 16.I. 17.I. 18. I Betét Befektetési jegy Állampapír Készpénz (forint) FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

27 KIEMELT TÉMA: MAGYARORSZÁG KÜLSŐ EGYENSÚLYI MUTATÓI A FELTÖREKVŐ PIACI TURBULENCIA FÉNYÉBEN 5. Kiemelt téma: Magyarország külső egyensúlyi mutatói a feltörekvő piaci turbulencia fényében A Fed fokozatos kamatemelésével párhuzamosan megváltozott a globális kockázatvállalási hajlandóság, amelynek nyomán a feltörekvő piacokat a korábbiaknál nagyobb pénzpiaci volatilitás és forráskiáramlás jellemezte. Ezek következtében a befektetők ismét nagyobb figyelmet fordítanak az egyes országok külső egyensúlyi mutatóinak alakulására. Jelen írásban hazánk ezen mutatóit vizsgáljuk meg nemzetközi összevetésben, amely alapján elmondható, hogy Magyarország a stabilabb fundamentumokkal rendelkező országok közé tartozik. Erre utal, hogy napjainkra nemcsak hazánk folyó mutatói alakulnak tartósan kedvezően, hanem az állományi változók is a külső egyensúlytalanságok érdemi mérséklődését jelzik. Ennek legfontosabb tényezője, hogy a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége a válság kitörését követően pozitívba fordult, ami azt jelenti, hogy Magyarország nincs rászorulva külföldi forrásokra, sőt, a magyar gazdaság finanszírozza a külföldet miközben több feltörekvő országban folytatódott a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése. Így a válságot követő alkalmazkodás nyomán a nettó és bruttó külső adósság is számottevően csökkent, amelynek köszönhetően a gazdaság fundamentális folyamatait jelző ezen mutatók a feltörekvő országok középmezőnyébe tartozik. Emellett a külső egyensúllyal kapcsolatos egyéb mutatók (államadósság külföldi és deviza részaránya, magánszektor teljes és deviza eladósodottsága, rövid külső adósság, tartalékmegfelelés) is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenysége mérsékelt. Ezt erősíti meg az is, hogy az Európai Bizottság által a válság után bevezetett, makrogazdasági egyensúlytalanságokat vizsgáló jelentése 17-ben azt állapította meg, hogy sok más uniós országgal ellentétben Magyarországon nincs olyan egyensúlytalanság, ami részletes elemzés elkészítését indokolná Piaci turbulenciák okai és következményei 18 második negyedévében megváltozott a globális kockázatvállalási hajlandóság, amellyel párhuzamosan tőkekiáramlás jellemezte a feltörekvő piacokat (3. ábra). Az elmúlt hónapokban a dollár euróval szembeni erősödése és a dollár-hozamok emelkedése volt megfigyelhető, amely mögött több tényező is meghúzódik. Egyrészt a Fed márciusban és júniusban a várakozásokkal összhangban 5 5 bázisponttal emelte a kamatokat, amely eredményeként az irányadó kamatsáv 1,75, százalékos tartományra növekedett, és az idei évre további szigorító lépések várhatóak. A Fed szigorító monetáris politikája következtében a globális tőkeáramlás iránya megfordult: míg a pénzügyi válság kirobbanása után a globális jelentőségű jegybankok laza monetáris politikájának következtében a feltörekvő piacok felé jelentős külső források áramlottak, addig most a tapering talk időszakához hasonlóan ezzel ellentétes irányú folyamatok indultak meg, azaz a feltörekvő piacokról való tőkekivonás tapasztalható. Eközben az EKB döntéshozói júniusban arról határoztak, hogy a jegybank szeptemberben 15 milliárd euróra csökkenti a vásárlások havi összegét, majd 18 decemberét követően befejezi az eszközvásárlásokat, miközben a jelenlegi irányadó kamatokat legalább 19 nyaráig a jelenlegi szinten tartják. A monetáris politikai folyamatok mellett az olasz belpolitikai feszültség is szerepet játszik a globális kockázatvállalási kedv romlásában, így a feltörekvő piaci tőkekiáramlásban, a pénzügyi eszközök újraárazásában és különösképp az eurozóna perifériájához kapcsolódó kockázatok felerősödésében. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 3

28 MAGYAR NEMZETI BANK 3. ábra: USA 1 éves hozamszint és heti feltörekvő kötvénypiaci tőkeáramlások milliárd USD 3, 3 3, 3, 1,8,6-1, -, jan. 17. febr. 17. márc. 17. ápr. 17. máj. 17. jún. 17. júl. 17. aug. 17. szept. 17. okt. 17. nov. Heti feltörekvő piaci tőkeáramlás 17. dec. 18. jan. 18. febr. 18. márc. 18. ápr. 18. máj. USA 1 éves hozam (jobb t.), Az előbbiekkel összhangban a feltörekvő piacokon jelentős turbulencia volt tapasztalható az elmúlt hónapokban ez azonban az egyes országokat eltérően érintette (. ábra). A feltörekvő piaci megingás Törökországot és Argentínát érintette a legnagyobb mértékben, miközben az orosz és a brazil piacok is az átlagosnál érzékenyebben reagáltak. Ezen országokban a kedvezőtlen folyamatok nemcsak a devizaárfolyamok gyengülésében tükröződtek, hanem a hosszú állampapír-hozamok emelkedésében is. Az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, hogy ezen piacokon olyan országspecifikus tényezők azonosíthatók, amelyek jelentősen felerősítették azok külső sokkokra, illetve a tőkeáramlások esetleges megfordulására való érzékenységét. Törökország leginkább az egyensúly-problémák miatt került a piacok fókuszába: amellett, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a legkritikusabb probléma, a vállalati adósság mértéke, illetve azon belül a magas deviza részarány és a monetáris politika függetlenségét övező bizalomhiány is növeli az ország sérülékenységét. Argentína jelentős ikerdeficitje, kritikus méretű devizaadóssága és kétjegyű inflációja miatt került a befektetői érdeklődés középpontjába. Brazíliára a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül elsősorban az argentin válság hathat, amely mellett az októberi választás is bizonytalanságot jelent. Oroszországban leginkább az amerikai szankciók miatt romlott a befektetői hangulat. Eközben Olaszországban a választásokhoz kapcsolódó politikai bizonytalanság következtében emelkedtek a hosszú állampapírpiaci-hozamok, ahol a turbulencia az olasz bankok nagyarányú állampapír-tulajdona miatt gyorsan átterjedhet a bankszektorra is, és ami az EU több országára nézve is fertőzési kockázatot jelenthet. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS

29 KIEMELT TÉMA: MAGYARORSZÁG KÜLSŐ EGYENSÚLYI MUTATÓI A FELTÖREKVŐ PIACI TURBULENCIA FÉNYÉBEN. ábra: Feltörekvő piaci devizaárfolyamok és 5 éves hozamok változása 18. március és május között 5 éves állampapír hozam változása (bázispont) Forrás: Bloomberg Hozam emelkedés ID 5 RO INSA BR MY RU CZ MX Árfolyam gyengülés KR TH HU PH CR BG PK PL CH TR Árfolyam változás (vs USD) A fentiekkel párhuzamosan a közép-kelet-európai feltörekvő országok, azon belül is Magyarország külső egyensúlyi mutatóira is a korábbinál nagyobb piaci figyelem szegeződik. Egy ország befektetői megítélését sok makrogazdasági vagy pénzügyi változó befolyásolja (például potenciális növekedés, államadósság, aktivitási ráta stb.), azonban jelen írásban hazánk, illetve hozzánk hasonló feltörekvő országok külső egyensúllyal kapcsolatos indikátorairól adunk részletes áttekintést (például nettó finanszírozási képesség és folyó fizetési mérleg, nettó és bruttó külső adósság stb.), amely segítséget adhat külső sérülékenységünk értékeléséhez. Érdemes szem előtt tartani, hogy az időszakban a régió országaira is jellemző volt hozamemelkedés és árfolyamgyengülés, azonban annak mértéke jelentősen elmaradt az előbb bemutatott országokétól. AR 5.. Külső egyensúlyi mutatók Az egyes országok sebezhetőségének a fizetési mérleg több mutatója is jó indikátora lehet. Míg a válság előtti években, a bőséges likviditás mellett a külső tartozás- és egyensúlyi mutatók fontossága háttérbe szorult, addig a 8 9-es pénzügyi, majd a mediterrán országok adósságválsága egyre inkább rávilágított ezen mutatók fontosságára. Ez tükröződik például az Európai Bizottság által bevezetett makrogazdasági egyensúlytalanságokat felügyelő mechanizmusban is (MIP), ami több, a fizetésimérleg-statisztikákból származó mutatót is figyelemmel követ. Emellett számos piaci, befektetési banki vagy nemzetközi intézmény által készített elemzés is kiemelt figyelmet fordít ezen mutatókra egy ország külső sérülékenységének értékelése során Folyó fizetési mérleg egyenleg és külső finanszírozási képesség A külső finanszírozási képesség a gazdaság külső forrásokra való ráutaltságáról ad információt. A legnagyobb figyelemmel kísért, külső egyensúlytalanságot és sérülékenységet jelző mutatók a folyó fizetési mérleg egyenleg és a külső finanszírozási képesség. A folyó fizetési mérleg egyenlege egy gazdaság megtakarításainak és beruházásainak különbsége ebből következően az egyenleg hiánya azt jelzi, hogy vagy alacsony a megtakarítások szintje a beruházásokéhoz képest, vagy relatíve túl magasak a beruházások (vagy mindkettő), amit külső források bevonásával tud finanszírozni. Egy olyan ország esetén, ahol a tőkemérlegben tartós és kiszámítható módon jelennek meg források, fontosabb mutatónak számít a külső finanszírozási képesség, ami a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege amennyiben ez a mutató negatív, akkor az országnak külső finanszírozási igénye keletkezik, vagyis az értéknek megfelelő tőke bevonására kényszerülnek a gazdasági szereplők. A tartósan magas külső finanszírozási igény magas külső adósságállományt generál, amely a kamatfizetés és megújítási kockázat miatt növeli a sebezhetőséget. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 18. JÚLIUS 5