Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank. Fe le lős ki adó: Hergár Eszter Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott)

Átírás

1 Január

2

3 január

4 Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank Fe le lős ki adó: Hergár Eszter 54 Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott) ISSN X (on-line)

5 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 213. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg, amelynek veszélyeztetése nélkül a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása is a jegybank feladata. A külső egyensúly alakulása a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mivel a fizetési mérleg folyamatai alapján következtetni lehet a gazdasági növekedés fenntarthatóságára, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatokra. Emellett a fizetési mérleg elemzésével a gazdasági problémákat már korábban, azok kialakulásakor fel lehet tárni, és lépéseket lehet tenni elkerülésük érdekében. A Magyar Nemzeti Bank ezért átfogóan és rendszeresen elemzi a külső egyensúlyi folyamatokat, több mutatón keresztül vizsgálja a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, valamint azonosítja az ország sérülékenysége szempontjából kritikus elemeket, folyamatokat. A pénzügyi válság, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egy ország esetleges külföldi ráutaltságáról informáló fizetési mérleg és annak alakulása a gazdasági sajtóban is kiemelten kezelt téma, az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását a piaci szereplők és az elemzők is folyamatosan figyelemmel kísérik. A Fizetési mérleg jelentés kiadvány fő célja, hogy a rendszeresen megjelenő elemzés segítségével tájékoztassa a piaci szereplőket a fizetési mérleg folyamatairól, és ezzel felhívja a figyelmet a gazdaság mélyebb összefüggéseire. Az elemzés Virág Barnabás monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató általános irányítása alatt a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóságon készült. A jelentés készítésében részt vettek: Balogh Eszter, Boldizsár Anna, Csom-Bíró Gabriella, Csortos Orsolya, Gerlaki Bence, Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs, Koroknai Péter és Sisak Balázs. A publikációt Nagy Márton alelnök hagyta jóvá. A jelentés a 216. december 23-áig terjedő időszak releváns információit dolgozta fel.

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ 216 harmadik negyedévében tovább csökkent Magyarország külső sérülékenysége. A magas külső finanszírozási képesség lehetővé tette az ország külső adósságrátáinak további mérséklődését, miközben a rövid külső adósság is jelentősen csökkent. A folyó fizetési mérleg többlete meghaladta a GDP 4 százalékát, a gazdaság külső finanszírozási képessége pedig megközelítette a GDP 8 százalékát így továbbra is jelentősen meghaladja a környező országokban tapasztalt értéket. A reálgazdasági megközelítés szerint a külső finanszírozási képesség és a folyó fizetési mérleg többlete is enyhén emelkedett, amihez mindhárom tényező hozzájárult. A historikus csúcsot elérő külkereskedelmi többlet az áruegyenleg cserearány-javulás miatti bővülése mellett alakult ki. A transzferegyenleg enyhén bővült az előző negyedévhez képest, aminek hátterében az EU új költségvetési ciklusához tartozó transzferkifizetések állnak. A jövedelemegyenleg hiánya döntően a csökkenő kamatfizetések következtében az elmúlt negyedévekben mérséklődő trendet mutat. A finanszírozásoldali folyamatok szerint a harmadik negyedévben a jelentős, 1,5 milliárd eurós nettó FDI-beáramlás mellett a nettó külső adósság tranzakciókból eredő főként a bankszektorhoz köthető csökkenése meghaladta a 3 milliárd eurót. A bankszektor nettó külső adósságának csökkenésében továbbra is szerepet játszik a forintosításhoz kötődő devizaswap-ügyletek lezárásából származó devizalikviditás, de a szektor külső elsősorban rövid forrásainak csökkenése is ebbe az irányba hatott. A konszolidált állam nettó külső adóssága enyhén emelkedett a harmadik negyedévben, amely elsősorban a forintosítás miatt csökkenő devizatartalékhoz volt köthető, miközben az állam bruttó külső adóssága a lakosság továbbra is jelentős állampapír-vásárlása mellett érdemben mérséklődött. 216 harmadik negyedévében is folytatódott az adósságmutatók korrekciója. A nettó külső adósság a GDP 2 százaléka közelébe, míg a GDP-arányos bruttó külső adósság 7 százalék alá csökkent. A nettó külső adósság mérséklődése a finanszírozási folyamatoknak megfelelően nagyobbrészt a bankrendszerhez, kisebbrészt a vállalatokhoz köthető, miközben a konszolidált államháztartás nettó külső adóssága az átértékelődési hatások és a külföldiek felminősítés utáni állampapír-vásárlása miatt még enyhén emelkedett is. Az ország bruttó külső adóssága több mint 3 százalékponttal, a GDP 69 százalékára mérséklődött, ami főként a forint világdevizákkal szembeni erősödéséhez és egy lejáró devizakötvény belföldi forrásokból történő megújításához köthető. A bruttó külső adóssággal párhuzamosan tovább, 18,4 milliárd euróra csökkent a külső sérülékenység szempontjából fontos rövid külső adósság. Figyelembe véve, hogy a rövid külső adósság a devizatartalék csökkenését meghaladó mértékben mérséklődött, a devizatartalék 23,7 milliárdos szintje továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. A szektorok megtakarítása felőli megközelítés szerint magas szinten stabilizálódott a külső finanszírozási képesség. Az állam finanszírozási igénye az emelkedő foglalkoztatás és bérek hatására bővülő adóbevételnek köszönhetően, illetve az alacsonyabb EU-transzferekhez kapcsolódó kisebb önrész hatására nulla közelébe süllyedt, amit nagyjából ellensúlyozott a magánszektor pénzügyi megtakarításának mérséklődése. A háztartások finanszírozási képessége a lakossági fogyasztás bővülésével párhuzamosan csökkent, míg a vállalatoké főként az új beruházásokkal és az enyhén csökkenő működési eredménnyel összhangban mérséklődött. A lakosság tovább növelte állampapír-megtakarítását, ami a harmadik negyedévben is támogatta az állam külső forrásainak csökkenését. Kiemelt témánkban az MNB-vel a konszolidált államháztartás külső adósságának alakulását vizsgáltuk meg részletesebben, ugyanis Magyarország őszi felminősítéséhez és ahhoz, hogy immár mindhárom vezető hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába teszi hazánk adósságbesorolását nagyban hozzájárult az állam külső tartozásának és az államadósság devizaarányának mérséklődése. A jelentős lejáró külső adósságot Magyarország az elmúlt években igyekezett egyre nagyobb mértékben belföldi forrásokból refinanszírozni ezt a célt szolgálta a háztartások megtakarításainak növekvő bevonása az államháztartás finanszírozásába, valamint az MNB önfinanszírozási programja által támasztott magasabb banki kereslet is. A nemzetközi összehasonlítás szerint bár a konszolidált állam külső adóssága még meghaladja a régiós országok szintjét, 211 óta gyors ütemben és érdemben európai összehasonlításban a legnagyobb mértékben csökkent. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 3

8

9 TARTALOM TARTALOM Összefoglaló... 3 Tartalom Reálgazdasági megközelítés Külkereskedelmi egyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Finanszírozási megközelítés Nem adósság jellegű források Adósság jellegű források Állományi mutatók alakulása A nettó és bruttó külső adósság alakulása A rövid külső adósság alakulása A devizatartalék és a tartalékmegfelelés alakulása Szektorok megtakarítása szerinti megközelítés Az MNB-vel konszolidált államháztartás külső adósságának alakulása Bevezetés A konszolidált államháztartás nettó külső adósságának alakulása Mi vezetett a bruttó külső adósság csökkenéséhez? Nemzetközi összehasonlítás FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 5

10 MAGYAR NEMZETI BANK 6 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

11 REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 1. REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 216 harmadik negyedévében a magyar gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége a reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 7,7 százalékára, míg a folyó fizetési mérleg többlete historikusan magas szintre, a GDP 4,4 százalékára emelkedett. A reálgazdasági megközelítés mind a három komponense egyidejűleg támogatta a kedvező külső egyensúlyi pozíció elérését. A historikus csúcsot elérő külkereskedelmi többlet az áruegyenleg enyhe bővülése, illetve a cserearányok javulása mellett alakult ki. A harmadik negyedévben ugyanakkor lassult az export és import éves reálnövekedése, ami az időszak során tapasztalt visszafogott ipari teljesítménnyel áll összefüggésben. A transzferegyenleg enyhén bővült az előző negyedévhez képest, aminek hátterében az EU új költségvetési ciklusához tartozó emelkedő kifizetések állnak. A jövedelemegyenleg hiánya az elmúlt negyedévekben csökkenő trendet mutat, ami szintén a külső sérülékenység mérséklődésének irányába hat. 216 harmadik negyedévében a magyar gazdaság reálgazdasági megközelítés szerinti négy negyedéves külső finanszírozási képessége javult az előző két negyedévhez képest, és a folyó fizetési mérleg többlete is tovább emelkedett (1. ábra). A szezonálisan igazítatlan külső finanszírozási képesség 2,5 milliárdos eurós többlete a folyó fizetési mérleg 1,3, illetve a tőkemérleg 1,2 milliárd eurós többlete mellett alakult ki. A négy negyedéves adatok alapján Magyarország finanszírozási képessége a GDP 7,7 százalékára emelkedett, aminek hátterében elsősorban a folyó fizetési mérleg magas, a GDP 4,4 százalékát kitevő többlete áll. Emellett a tőketranszferek az emelkedő EU-forrás beáramlásának köszönhetően az előző két negyedév fokozatos csökkenését követően emelkedtek, így a transzferegyenleg a GDP 3,3 százalékára bővült. A harmadik negyedévben a jövedelemegyenleg hiánya az előző negyedévekhez hasonlóan tovább mérséklődött. Így összességében a reálgazdasági megközelítés mind a három komponense támogatta Magyarország külső finanszírozási képességének emelkedését. 1. ábra: A külső finanszírozási képesség tényezőinek* alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Külső finanszírozási képesség Folyó fizetési mérleg A külön nem jelölt ábrák forrása az MNB. *Jövedelemegyenleg: munkajövedelem és részesedéshez, hitelhez kapcsolódó jövedelem. Transzferegyenleg: tőkemérleg, egyéb elsődleges és másodlagos jövedelem. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 7

12 MAGYAR NEMZETI BANK 1.1. Külkereskedelmi egyenleg Magyarország külkereskedelmi egyenlege a harmadik negyedév során enyhén emelkedett (2. ábra). A külkereskedelmi mérleg egyenlege a harmadik negyedévben érdemben felülmúlta az előző év azonos időszakában tapasztalt értéket, így a négy negyedéves külkereskedelmi egyenleg historikus csúcsot elérve megközelítette a GDP százalékát. Az ipari termelés visszafogott bővülésével párhuzamosan az áruegyenleg aktívuma is csak enyhén emelkedett, amelyet alapvetően a cserearány javulása támogatott. Az áruegyenleg többlete azonban továbbra is kismértékben elmarad a szolgáltatásegyenleg aktívumától. A szolgáltatásegyenleg többlete továbbra is elsősorban a turizmushoz, a szállítmányozáshoz, valamint az infokommunikációs szolgáltatásokhoz köthető. 2. ábra: A külkereskedelmi egyenleg és tényezőinek alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Áruegyenleg Szolgáltatásegyenleg Külkereskedelmi egyenleg harmadik negyedévében lassult az export éves reálnövekedése, aminek hátterében a visszafogott külső kereslet és a mérsékelt ipari teljesítmény állnak (3. ábra). Az exportdinamika harmadik negyedévben tapasztalt csökkenése a júliusi és szeptemberi gyenge ipari teljesítményhez volt köthető. Visszafogott termelés volt jellemző az elektronikai alágazatra, illetve a nagy súlyú járműgyártásra is, amiben jelentős szerepe lehetett a modellváltásoknak, valamint a szokásos nyári gyárleállásoknak. Emellett a főbb külkereskedelmi partnerek változékony ipari termelése is hozzájárulhatott a magyar export- és importnövekedés harmadik negyedéves lassulásához. Az időszak során az import reálnövekedése kismértékben meghaladta az exportét, ami a nettó export volumenének enyhe mérséklődését okozta. 8 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

13 REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 3. ábra: Az export és import éves reálnövekedése I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Különbség Export Import -25 Forrás: KSH, MNB. A külkereskedelmi többlet harmadik negyedévben tapasztalt bővülését a cserearányok javulása támogatta, míg a volumenváltozás enyhén mérsékelte (4. ábra). A harmadik negyedév során, az előző év azonos időszakához mérten az importárak mérséklődése meghaladta az exportárak csökkenését, így a cserearány-javulás közel 7 milliárd forinttal támogatta az áru- és szolgáltatásegyenleg éves emelkedését. A külkereskedelmi árak kedvező alakulásában továbbra is meghatározó tényező az energiahordozók árának alacsony mértéke, ami a magyar importtermékeken belül jelentős súlyt képvisel. A harmadik negyedévben ugyanakkor az olajárcsökkenés hatásának kifutásával összhangban mérséklődött a cserarányok hatása a külkereskedelem többletére. 4. ábra: A GDP szerinti külkereskedelmi egyenleg tényezőinek alakulása (éves változás) 4 milliárd forint milliárd forint I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Volumenváltozás Cserearány-változás Áru- és szolgáltatásegyenleg változása -2 Forrás: KSH. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 9

14 MAGYAR NEMZETI BANK A belföldi felhasználás éves növekedési üteme a harmadik negyedévben emelkedett, míg a nettó export enyhén fékezte a növekedést (5. ábra). A bővülő belföldi felhasználás főként a háztartási szektor emelkedő fogyasztásával állt összefüggésben, miközben a beruházások mérséklődtek. A beruházások az előző negyedévekhez hasonlóan mérséklődtek, amit főként az EU-források előző évek kiugró felhasználásához képest visszafogott szintje magyaráz, és főként az állami szektorok beruházását mérsékelte. A külkereskedelemben, valamint a belföldi szolgáltató szektorban aktív vállalatok beruházása ugyanakkor emelkedett. A nettó export növekedési hozzájárulása a negyedév során kismértékben negatív volt, amit részben a gyenge ipari teljesítmény okozott. Így összességében a harmadik negyedév során a GDP-növekedést a belföldi felhasználás bővülése eredményezte. 5. ábra: A belföldi felhasználás éves növekedési üteme és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása százalékpont I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása (jobb tengely) Belföldi felhasználás éves növekedési üteme -15 Forrás: KSH. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

15 REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS 1.2. Jövedelemegyenleg A harmadik negyedévben tovább csökkent a jövedelemegyenleg hiánya, amit a külföldi hitelek kamategyenlegének javulása, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmének mérséklődése eredményezett (6. ábra). A jövedelemegyenleg hiányának 215 vége óta tartó javulása a harmadik negyedév során is folytatódott, így mértéke a GDP 5,4 százalékára csökkent. Ennek hátterében egyrészt a mérsékelt kamatkörnyezet hatására javuló kamatkiadás áll, amit a bruttó külső adósság folyamatos mérséklődése is támogat. A Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok profitja a vonatkozó adatok alapján mérséklődött, és így szintén hozzájárult a jövedelemegyenleg hiányának csökkenéséhez. A külföldi vállalatok tulajdonosi hiteleinek nettó kamatköltsége is mérséklődött a harmadik negyedévben. A munkavállalói jövedelmek vagyis az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó rezidensek jövedelme a GDP 2,6 százaléka körül stabilizálódott. 6. ábra: A jövedelemegyenleg* tételeinek alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Részesedések jövedelme Külföldi hitelek kamategyenlege Jövedelemegyenleg Tulajdonosi hitelek kamategyenlege Munkavállalói jövedelmek *Jövedelemegyenleg: munkajövedelem és részesedéshez, hitelhez kapcsolódó jövedelem. - FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 11

16 MAGYAR NEMZETI BANK 1.3. Transzferegyenleg A harmadik negyedévben 216 első felévével szemben bővült a Magyarországon felhasznált EU-transzferek értéke (7. ábra). Az EU előző költségvetési ciklusának lezárásához és az új költségvetési ciklus kezdetéhez kapcsolódóan az év elején mérséklődött az EU-transzferek felhasználása. A harmadik negyedévben azonban a gyorsuló kifizetésekkel összhangban bővült a transzferegyenleg többlete. Az időszak során az EU-források emelkedő felhasználása a tőketranszfer nagyobb, és a folyó transzferek kisebb mértékű felhasználása mellett valósult meg. A nettó EU-forrásfelhasználás négy negyedéves értéke 5 milliárd euro körül alakult a harmadik negyedévben, ami azonban az emelkedés ellenére is elmarad az egy évvel korábban tapasztalt értéktől. Az EU-transzferek első félévben tapasztalt visszaesése döntően az államháztartást érintette, ami a szektor alacsony beruházásában is tükröződött. 7. ábra: Az EU-transzferek nettó felhasználásának alakulása 7 milliárd euro milliárd euro I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I EU-transzfer (negyedéves érték) EU-transzfer (négy negyedéves érték) 12 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

17 FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS 2. FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS A pénzügyi mérleg alapján számított külső finanszírozási képesség a GDP közel 6 százalékát tette ki a harmadik negyedévben, ami a nettó külső adósság nagyobb csökkenése és a nem adósság jellegű források jelentős beáramlásának eredőjeként alakult ki. A nem adósság jellegű források 1,5 milliárd euróval emelkedtek a negyedévben, ami szinte teljes mértékben a közvetlentőke-befektetések emelkedésében tükröződött. Az adósság jellegű források nettó kiáramlása kiemelkedő mértékben, 3,1 milliárd euróval csökkentette a gazdaság nettó külső adósságát, amelyhez legnagyobb mértékben a bankszektor járult hozzá. A bankok nettó külső adósságának mérséklődésében továbbra is szerepet játszik a forintosításhoz kötődő devizaswap-ügyletek lezárásából származó devizalikviditás, de a szektor külső elsősorban rövid forrásainak csökkenése is ebbe az irányba hatott. A konszolidált állam nettó külső adóssága enyhén emelkedett a negyedévben, amely elsősorban a forintosítás miatt csökkenő devizatartalékhoz volt köthető, miközben az állam bruttó külső adóssága érdemben mérséklődött. A harmadik negyedévben a finanszírozási oldal szerinti négy negyedéves finanszírozási képesség a reálgazdasági megközelítéstől elmaradva a GDP 5,9 százalékát tette ki (8. ábra). 1 Ez azt jelenti, hogy a reálgazdasági adatok alapján számított finanszírozási képesség meghaladja a finanszírozási oldalról számított értéket, vagyis a gazdaság külső adósságmutatóinak csökkenése kisebb mértékű, mint amit a reálgazdasági folyamatok indokolnának. Ez megfelel a hosszú távú tendenciának mind a magyar, mind a régiós adatokat tekintve. A különbség négy negyedéves értéke a harmadik negyedévben a GDP 1,8 százalékát tette ki, így kismértékben a hosszú távú átlaga fölött alakult, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsonynak számít. 8. ábra: A kétféle külső finanszírozási képesség és a Tévedések és kihagyások egyenlege (négy negyedéves GDP-arányos érték) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Tévedések és kihagyások egyenlege Külső finanszírozási képesség (finanszírozási adatok alapján) Külső finanszírozási képesség (reálgazdasági adatok alapján) A finanszírozási oldal szerinti igazítatlan külső finanszírozási képesség a harmadik negyedévben enyhén csökkent, és 1,6 milliárd eurót tett ki (9. ábra). A forráskiáramlás kizárólag az adósság típusú források 3,1 milliárd eurós csökkenésének köszönhető. A nem adósság jellegű források ugyanakkor 1,5 milliárd euróval bővültek a harmadik negyedévben, ami elsősorban a közvetlentőke-befektetésekhez, azon belül a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmeinek újrabefektetéséhez kötődött. A derivatív tranzakciók volumene elhanyagolható mértékű volt a vizsgált időszakban. 1 A fizetési mérleg alakulása a reálgazdasági tranzakciók finanszírozása felől is szemléltethető. A pénzügyi mérleg ugyanis azt mutatja meg, hogy a rezidens gazdasági szereplők milyen, a nettó pénzügyi vagyont érintő ügyletekkel finanszírozták a reálgazdasági tranzakciókat. A reálgazdasági és finanszírozási megközelítés szerinti adatnak elméletben egyezőnek kellene lennie, de a nem integrált adatforrások, a nem teljes körű megfigyelés, illetve az árfolyamok különböző kezelése eltéréseket okozhat, amit a Tévedések és kihagyások egyenlege mutat. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 13

18 MAGYAR NEMZETI BANK 9. ábra: A külső finanszírozási szerkezet alakulása (igazítatlan tranzakciók) milliárd euro Finanszírozási képesség - forráskiáramlás milliárd euro Finanszírozási igény - forrásbeáramlás 28.I. I 29.I. I 2.I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 215.I. I 216.I. I Derivatív tranzakciók Adósságjellegű finanszírozás Nem adósság jellegű finanszírozás Külső finanszírozási igény (finanszírozási oldal) Külső finanszírozási igény (reálgazdasági oldal) Nem adósság jellegű források A harmadik negyedévben újra bővült a nettó közvetlentőke-befektetések értéke Magyarországon (. ábra). Az átfolyótőke-tranzakciók gyakran jelentősen torzítják a közvetlentőke-befektetések alakulását, ezért érdemes az ilyen tranzakcióktól szűrt értékeket vizsgálni. Az elmúlt negyedévben 1,4 milliárd euróval emelkedtek a külföldiek magyarországi befektetései, amely elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmeinek újrabefektetéséhez és a külföldiek itthoni részesedésének kismértékű emelkedéséhez köthető. A magyarországi befektetéseket ugyanakkor mérsékelte a tulajdonosi hitelek csökkenése, míg a rezidensek kifektetései csak enyhén emelkedtek.. ábra: Közvetlentőke-befektetések alakulása, átfolyótőke-tranzakciók nélkül (kumulált tranzakciók) 25 milliárd euro milliárd euro I. I 29.I. I 2.I. I 211. I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 215.I. I 216.I. I FDI külföldön FDI Magyarországon: újrabefektett jövedelmek FDI Magyarországon: részesedések és hitelek Nettó FDI FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

19 FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS 2.2. Adósság jellegű források A harmadik negyedévben nagymértékben, 3,1 milliárd euróval csökkent az ország nettó külső adóssága, ami elsősorban a bankrendszerhez köthető, miközben kisebb mértékben a vállalati szektor is hozzájárult a csökkenéshez (11. ábra). Az elmúlt negyedévben is hatással voltak a forintosításhoz kötődő tranzakciók a bankszektor és a konszolidált államháztartás nettó külső adósságára: előbbiét csökkentette, míg utóbbiét a devizatartalék mérséklésén keresztül növelte a devizacsere-ügyletek lezárása. Összességében az állam nettó külső adóssága,3 milliárd euróval emelkedett, míg a bankrendszeré 2,2 milliárd euróval csökkent. A nem pénzügyi vállalatok nettó külső adóssága 1,2 milliárd euróval mérséklődött a harmadik negyedévben, ami nagyrészt a külfölddel szembeni követelések elsősorban külföldi betétekhez kapcsolódó emelkedésére vezethető vissza. 11. ábra: A szektorok nettó adósság típusú forrásbevonásának alakulása (kumulált tranzakciók) milliárd euro milliárd euro I. I 29.I. I 2. I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214. I. I 215.I. I 216.I. I Konszolidált államháztartás Bankszektor Vállalati szektor Adóssággeneráló finanszírozás -4 A harmadik negyedévben mintegy 2,2 milliárd euróval mérséklődött a bankrendszer nettó külső adóssága, amelyhez mind a külföldi eszközeinek bővülése, mind a bruttó külső adósságának csökkenése hozzájárult (12. ábra). A külföldi eszközök 1,3 milliárd eurós növekedésében továbbra is szerepet játszanak a forintosításhoz kapcsolódó devizaswapok lejárata. Emellett a bankszektor nettó külső adósságának mérséklődése irányába hatott a külföldi források,9 milliárd eurós csökkenése is, ami elsősorban a rövid külső adósság csökkenésében tükröződött, de a külföldiek kezében lévő banki kötvények kismértékű mérséklődése is a csökkenés irányába hatott. Érdemes megjegyezni, hogy a bankok külföldi követeléseinek elmúlt két évben bekövetkezett jelentős növekedésének hatására a szektor külföldi követelései már meghaladják a külföldi tartozás nagyságát, így a bankok nettó külső adóssága negatívvá vált (részletesebben lásd az állományi mutatókról szóló részt). FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 15

20 MAGYAR NEMZETI BANK 12. ábra: A bankrendszer külföldi adósságának és követelésének alakulása (kumulált tranzakciók) milliárd euro milliárd euro I. I 29.I. I 2. I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 215.I. I 216.I. I Bruttó adósság Bruttó eszközök Nettó adósság -3 Az MNB-vel konszolidált állam nettó külső adóssága,3 milliárd euróval emelkedett, ami a külső tartozás kisebb és a devizatartalék nagyobb csökkenése mellett alakult ki (13. ábra). A konszolidált állam nettó külső adóssága 211 vége óta számottevően mérséklődött, azonban annak dinamikája az elmúlt negyedévekben csökkent. 214 óta ugyanakkor érdemben mérséklődött a külföldiek forint és deviza állampapír-állománya: az előbbi 3,5 milliárd euróval, utóbbi pedig közel 5 milliárd euróval csökkent. Ezzel párhuzamosan a belföldi magánszektorok (bankok és háztartás) jelentősen növelték az állam finanszírozásában betöltött szerepüket, amit az MNB által indított önfinanszírozási program is támogatott (az államháztartás külső adósságának hosszabb távú alakulásáról részletesebben lásd a kiemelt témát). 216 harmadik negyedévében az állam külföldi tartozásai 1,2 milliárd euróval mérséklődtek, míg a devizatartalék 1,1 milliárd eurós csökkenése mellett a főként az EU-transzferek felhasználásához kapcsolódó egyéb követelések is,4 milliárd euróval mérséklődtek. Így összességében az állam nettó külső adóssága,3 milliárd euro értékben emelkedett. A harmadik negyedévben az állam nettó külső adósságát növelte: a külföldiek közel 6 millió euro értékű forint állampapír-vásárlása. Ebben a korábbi negyedévek csökkenésével szemben megfigyelt emelkedésben szerepe lehetett annak is, hogy a negyedév során a magyar államadósság hitelbesorolása minden hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került; a devizahitelek forintosításához a bankok rendelkezésére bocsátott 4 millió eurónyi devizalikviditás; az Európai Bizottság által átutalt transzferekhez kötődően az EU-val szembeni követelések mintegy 4 millió eurós csökkenése; továbbá az állam devizakötvényekre fizetett kamatai, illetve egyéb devizafizetési kötelezettségei (például külföldi nyugdíjfizetési kötelezettségek) is mérsékelték a devizatartalékot. Az állam nettó külső adósságát ugyanakkor csökkentette, hogy: az EU-transzfer felhasználásához kötődően a központi költségvetés EU felé való tartozása mintegy 8 millió euróval csökkent; az EU-transzferek beáramlása mintegy 7 millió euróval, valamint a kereskedelmi bankok devizabetét-elhelyezése is növelte a devizatartalékot. 16 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

21 FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS Az állam nettó külső adósságát nem változtatta, azonban a bruttó szárak nagyságát befolyásolta, hogy: egy devizakötvény-lejáratnak köszönhetően mintegy 9 millió euróval mérséklődött a bruttó külső adósság, ami azonban a devizatartalékot is mérsékelte; a dollár mérsékelt gyengülése miatt az államnál elhelyezett marginszámlán csökkent a külföldi betét, ez pedig csökkentette az állam bruttó külső adósságát és a devizatartalékot is. 13. ábra: Az MNB-vel konszolidált állam nettó külső adósságváltozásának felbontása (kumulált tranzakciók) milliárd euro milliárd euro 28.I. I 29.I. I 2. I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 215.I. I 216.I. I Deviza állampapír Forint állampapír EU-IMF hitel Devizatartalék Egyéb követelés Egyéb tartozás Nettó adósság-beáramlás FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 17

22 MAGYAR NEMZETI BANK 3. ÁLLOMÁNYI MUTATÓK ALAKULÁSA 216 harmadik negyedévében tovább folytatódott az adósságmutatók korrekciója. A nettó külső adósság a GDP 2 százaléka közelébe, míg a GDP-arányos bruttó külső adósság 7 százalék alá csökkent. A nettó külső adósság csökkenéséhez az adóssággeneráló források nagyobb mértékű kiáramlása mellett a nominális GDP növekedése is hozzájárult. A nettó külső adósság mérséklődése nagyobb részben a bankrendszerhez, kisebb részben a vállalatokhoz köthető, miközben a konszolidált államháztartás nettó külső adóssága még enyhén emelkedett is a vizsgált időszakban. A bankrendszer esetében a külföldi eszközök emelkedése mellett a külső források csökkenése is a nettó külső adósság csökkenésének irányába hatott, miközben a vállalatok is a GDP több mint 1 százalékával mérsékelték nettó külső adósságukat. Az államháztartás nettó külső adóssága emelkedett a harmadik negyedévben, ami főként az átértékelődési hatásokra és a külföldiek felminősítés utáni állampapírvásárlásaira vezethető vissza. Az ország bruttó külső adóssága több mint 3 százalékponttal, a GDP 69 százalékára mérséklődött a nettó külső adósságban tapasztaltnál nagyobb mértékű csökkenést elsősorban a forint világdevizákkal szembeni mintegy 2 százalékos erősödése és egy közel,9 milliárd eurós devizakötvény-lejárat támogatta. Az ország rövid lejáratú külső adóssága 18,4 milliárd euróra mérséklődött, amely a legnagyobb részben a bankrendszerhez köthető, de mindhárom szektor hozzájárult az összességében 1,4 milliárd eurós csökkenéshez. A devizatartalék szintje a harmadik negyedévben a várt csökkenés mellett is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet A nettó és bruttó külső adósság alakulása A harmadik negyedévben az ország nettó külső adóssága a GDP 2 százaléka közelébe mérséklődött, amiben döntően az adósság jellegű források kiáramlása játszott szerepet (14. ábra). A GDP-arányos nettó külső adósság szeptember végén 2,2 százalékot tett ki. Az adóssággeneráló források nagyobb mértékű kiáramlása mellett a nominális GDP növekedése is a csökkenés irányába hatott. Az állományi mutatót ugyanakkor kismértékben növelte az átértékelődés, ami az állampapírok hozamának harmadik negyedévi csökkenése miatt átárazódó állampapír-állománnyal magyarázható ábra: A nettó külső adósság változásának összetevői (kumulált, tulajdonosi hitel nélküli GDP-arányos érték, 27 vége = ) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Adóssággeneráló forrásbeáramlás Nominális GDP változásának hatása Átértékelődés és egyéb volumenváltozás Nettó külső adósság A nettó külső adósság mérséklődése nagyobb részben a bankrendszerhez, kisebb részben a vállalatokhoz köthető, miközben a konszolidált államháztartás nettó külső adóssága enyhén még emelkedett is a vizsgált időszakban (15. ábra). A bankok nettó külső adóssága a GDP közel 2 százalékával mérséklődött, ami a bankok külföldi eszközeinek 2 A forintárfolyam euróval szembeni erősödésének nem volt érdemi hatása a nettó külső adósságra, mivel az euróban denominált adósságot nagyjából ellensúlyozza az euro devizatartalék közel azonos szintje. 18 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

23 ÁLLOMÁNYI MUTATÓK ALAKULÁSA emelkedése és tartozásainak csökkenése mellett következett be. A szektor követeléseinek emelkedésében szerepet játszott a forintosításhoz kapcsolódó swaplejárat is. Emellett szintén az alacsonyabb nettó külső adósság irányába hatott, hogy a vállalatok a GDP több mint 1 százalékával mérsékelték nettó külső adósságukat a vizsgált időszakban: a szektor külföldi eszközeinek emelkedése mellett a tartozások leépítése is a mutató csökkenését eredményezte. Az államháztartás nettó külső adóssága ugyanakkor enyhén növekedett a harmadik negyedévben a tranzakciók mellett az átértékelődés is szerepet játszott a konszolidált államháztartás nettó külső adósságának emelkedésében. A felminősítés után a külföldiek állampapír-vásárlása és az állampapír-állomány átárazódása mellett az államháztartás külföldi eszközeinek (főként a devizatartalékoknak) csökkenésé volt a leginkább meghatározó. Az ország bruttó külső adóssága több mint 3 százalékponttal, a GDP 69 százalékára mérséklődött (15. ábra). A bruttó külső adósság a nettó külső adósságnál nagyobb mértékű csökkenését elsősorban a forint világdevizákkal szembeni erősödése támogathatta. A legnagyobb mértékben, a GDP mintegy 2 százalékával a konszolidált államháztartás külső adóssága mérséklődött bár a nettó mutatót nem változtatta, a bruttó külső adósságot mérsékelte a devizakötvény-törlesztés és a marginszámlák, valamint az EU-transzferekkel kapcsolatos, EU-val szembeni tartozás csökkenése is. Az államháztartás mellett a magánszektor bruttó külső adóssága is mérséklődött a harmadik negyedévben: a bankrendszer mellett a vállalatok bruttó külföldi kitettsége is csökkent bár a nettó mutatóban tapasztaltnál kisebb mértékben. 15. ábra: A nettó külső adósság szektorok szerinti felbontása és a bruttó külső adósság (GDP-arányos értékek, tulajdonosi hitel nélkül) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Bankrendszer Vállalat Bruttó külső adósság (jobb tengely) Államháztartás Nettó külső adósság A bankrendszer nettó külső adóssága 216 harmadik negyedévében negatívvá vált: a külföldi eszközök meghaladják a külföldi adósságszintjét (16. ábra). A bankszektor nettó külső adósságának mérséklődése folytatódott a harmadik negyedévben: a külföldi eszközök emelkedése mellett az elmúlt negyedévek stagnálását követően a szektor bruttó külső adóssága is mérséklődött. Ennek eredményeként összességében a bankok külföldi eszközei már enyhén meghaladják a szektor tartozásait, így a nettó külső adóssága negatívvá vált, melyre a fizetésimérleg-statisztika készítése óta nem volt példa. A nettó külső adósság mérséklődésében a mérlegkiigazítás mellett az is szerepet játszott, hogy a szektor devizaeszközei 215 közepe óta részben a lakossági devizahitelek forintosításához kapcsolódó devizaswapok lejárata miatt érdemben emelkedtek. Az utóbbi folyamat azonban az MNB devizatartalékának párhuzamos csökkenésével járt, vagyis a program nem befolyásolta az ország nettó külső adósságának szintjét, csak szektorok közötti átrendeződést eredményezett. Érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy a negatív nettó külső adósság ellenére a bankszektor a GDP mintegy 15 százalékát kitevő, 16 milliárd euro körüli bruttó külső adóssággal rendelkezik, amiből több mint 6 milliárd euro (4 százalék) éven belüli lejáratú. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 19

24 MAGYAR NEMZETI BANK 16. ábra: A bankrendszer külföldi eszközeinek és tartozásának alakulása (GDP-arányos értékek) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215.I. I 216.I. I - Bankok nettó külső adóssága Bankok külföldi tartozása Bankok külföldi eszközei 3.2. A rövid külső adósság alakulása A harmadik negyedévben az ország rövid külső adóssága 18,4 milliárd euróra mérséklődött, ami döntően a bankrendszerhez köthető, de mindhárom szektor hozzájárult az 1,4 milliárd eurós csökkenéshez (17. ábra). Az ország rövid külső adósságának mérséklődéséhez a bankszektor járult hozzá a legnagyobb mértékben, elsősorban eredeti futamidő szerinti rövid külső adósságának,6 milliárd eurós csökkentése révén, de a szektor berövidülő adóssága is mérséklődött,2 milliárd euróval. Emellett az államháztartás rövid külső adóssága is,3 milliárd euróval csökkent, amit főleg a marginszámlák mérséklődése eredményezett. A nem pénzügyi vállalatok is csökkentették hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósságukat, ami nagyobbrészt az eredeti futamidő szerinti adósság,2 milliárd eurós a kereskedelmi hitelek miatti mérséklődésére vezethető vissza, de a szektor berövidülő adóssága is,1 milliárd euro csökkenést mutatott a vizsgált időszakban. Így az államháztartás és a vállalati szektor közel azonos mértékben,,3-,3 milliárd euróval járult hozzá a külső sérülékenység szempontjából fontos mutató javulásához. 2 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

25 ÁLLOMÁNYI MUTATÓK ALAKULÁSA 17. ábra: A hátralévő futamidő szerinti rövid bruttó külső adósság alakulása 4 milliárd euro milliárd euro I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215.I. I 216.I. I Bankrendszer Államháztartás Vállalatok Rövid lejáratú külső adósság 3.3. A devizatartalék és a tartalékmegfelelés alakulása 216 harmadik negyedévében a devizatartalék főként az ÁKK devizatranzakcióinak és a lakossági devizahitelek forintosításához kapcsolódó jegybanki devizaswap-ügyletek lejáratainak hatására csökkent (18. ábra) szeptember végén a nemzetközi tartalékok 23,7 milliárd eurót tettek ki, amely 1,1 milliárd eurós csökkenést jelent a 216. június végi szinthez képest. A tartalék szintjét befolyásoló legfontosabb tényezők a következők voltak: A lakossági devizahitelek forintosításához kötődő swap eszközök lejárata 4 millió euróval, míg a Növekedési Hitelprogram devizapillérének keretében nyújtott hitelek 6 millió euróval csökkentették a tartalékot. Az ÁKK júliusi, euróban denominált devizakötvény lejárata a korábbi előtörlesztéseket is figyelembe véve, közel 9 millió euróval mérsékelte a devizatartalék szintjét. Devizakötvény kibocsátásra csak lakossági értékpapírok esetében került sor, így a törlesztéshez szükséges forrásokat az állam elsősorban forint állampapírok kibocsátásával teremtette meg, amit az MNB önfinanszírozási programja is érdemben támogatott. Az MNB programjain felül további tartalékcsökkentő tételként jelentek meg a MÁK devizakiadásai, az ÁKK fedezési swap-ügyleteihez kötődő mark-to-market betét állományváltozása, valamint az ÁKK egyéb devizakiadásai. Mindezen tételeket részben ellensúlyozta a több mint 7 millió euro értéket kitevő EU-támogatás3, valamint a bankok MNB-nél elhelyezett devizabetéte. Az EU-transzferek nagyobb része júliusban érkezett be a Kincstár számlájára, az Európai Bizottság még az előző európai uniós ciklushoz tartozó projektekhez kapcsolódóan hajtott végre átutalást. A rövid lejáratú külső adósság a devizatartalék csökkenését meghaladó mértékben csökkent, a devizatartalék szintje továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. A befektetők és a jegybank által is kiemelten követett Guidotti-mutató alapján a devizatartalék 216. szeptemberi 23,7 milliárd eurós értéke jelentősen meghaladja a rövid külső adósság 18,4 milliárd eurós szintjét. A devizatartalék 1,1 milliárd eurós csökkenésével szemben a rövid külső adósság ennél nagyobb mértékben, közel 1,4 milliárd euróval mérséklődött, ami a rövid külső adóssághoz viszonyított tartaléktöbblet emelkedését eredményezte. A devizatartalék a Guidotti-szabály alapján 216 harmadik negyedévében több mint 5 milliárd euróval haladta meg a rövid lejáratú külső adósságállományt. 3 A fizetési mérlegben az EU-tól kapott transzferek elszámolása eredményszemléletben, a felhasználásuk időpontjában történik, míg a devizatartalékban történő megjelenésük pénzforgalmi szemléletet tükröz. Ennek következtében az EU-támogatások összege között eltérés van. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 21

26 MAGYAR NEMZETI BANK 18. ábra: A magyar gazdaság rövid lejáratú külső adóssága és devizatartalék-állománya 45 milliárd euro milliárd euro I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215.I. I 216.I. I Tartalékszint Guidotti-mutató 15 * Guidotti-mutató: a hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság. 22 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

27 SZEKTOROK MEGTAKARÍTÁSA SZERINTI MEGKÖZELÍTÉS 4. SZEKTOROK MEGTAKARÍTÁSA SZERINTI MEGKÖZELÍTÉS 216 harmadik negyedévében a gazdasági szektorok megtakarítása szerinti finanszírozási képesség az előző negyedévhez hasonlóan a GDP közel 6 százalékát tette ki. A negyedévben az államháztartás négy negyedéves finanszírozási igénye a negyedévi historikusan alacsony, a GDP 1,1 százalékáról tovább, a GDP százalékára mérséklődött. Ezt a hatást ugyanakkor ellensúlyozta, hogy a magánszektor finanszírozási képessége enyhén csökkent: míg a háztartásoké számottevően mérséklődött, addig a vállalati szektoré csak kisebb mértékben. A lakossági megtakarításokat tekintve továbbra is az állampapírokat keresik leginkább a háztartások, bár az ingatlanalapok mellett a kötvényalapok is enyhén emelkedtek. A háztartások állampapír-vásárlása a korábbi negyedévekhez hasonlóan számottevően támogatta az állam külső forrásainak csökkenését. A harmadik negyedévben a gazdaság négy negyedéves finanszírozási képessége a GDP 6 százaléka körül stabilizálódott, amely az állam finanszírozási igényének historikusan alacsony szintjéhez volt köthető, miközben a háztartások és a vállalatok finanszírozási képessége mérséklődött (19. ábra). Az államháztartás historikusan alacsony hiánya bevételi oldalon az emelkedő foglalkoztatás és bérek hatására bővülő adóbevételnek köszönhető. Másrészt az EU-transzfer felhasználása döntően előlegkifizetéshez kötődött, amihez idén nem társul önrész, jelentős megtakarítást eredményezve a kiadási oldalon. A lakossági fogyasztás bővülésével összhangban a harmadik negyedévben csökkent a háztartások finanszírozási képessége. A vállalatok finanszírozási képessége főként az új beruházásokkal és az enyhén csökkenő működési eredménnyel összhangban kismértékben mérséklődött. A vállalatok GDP-arányos betétállományának szinten maradása mellett a GDP-arányos banki hitelek tovább mérséklődtek, vagyis a vállalatok továbbra is leépítik adósságukat. 19. ábra: Egyes szektorok nettó finanszírozási képessége (négy negyedéves GDP-arányos értékek) I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215.I. I 216.I. I Vállalat Háztartás Államháztartás Külső finanszírozási képesség (finanszírozás alapján) A háztartások alapfolyamatok szerinti nettó megtakarítása a harmadik negyedévben tovább mérséklődött, ami emelkedő hitelfelvétel és csökkenő eszközfelhalmozás mellett valósult meg (2. ábra). Az emelkedő bérek és foglalkoztatás, illetve a munkanélküliség mérséklődése a lakosság fogyasztási és beruházási kiadásainak emelkedését eredményezte. Mindezekkel összhangban a lakossági hitelfelvétel enyhén meghaladta a hiteltörlesztés mértékét, ami a háztartások eladósodással szembeni megváltozott hozzáállására utalhat. Ezzel együtt az óvatosan növekvő nettó hitelfelvétel mértéke messze elmarad a válság előtti szintektől. Ezzel a párhuzamosan a pénzügyi eszközök felhalmozása bár némileg mérséklődött, továbbra is viszonylag magasan, a GDP 4 százaléka körül alakul. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 23

28 MAGYAR NEMZETI BANK 2. ábra: A háztartások finanszírozási képességének alapfolyamata* (szezonálisan igazított GDP-arányos adatok) I. I 29.I. I 2.I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 215.I. I 216.I. I Nettó finanszírozási képesség Követelés Tartozás -2 * A lakosság korrigált pénzügyi megtakarítása nem tartalmazza a végtörlesztés, a reálhozam-kifizetés, valamint a csődbe ment takarékszövetkezetek betéteseinek kártalanításához kötődő, megtakarításokat növelő tranzakciókat, illetve a devizahiteles elszámolás és forintosítás becsült hatását. A háztartások állampapír-állománya a harmadik negyedévben gyors ütemben emelkedett, számottevő mértékben hozzájárulva ezzel az állam belső finanszírozásához (21. ábra). A lakossági eszközportfólió alakulását tekintve a harmadik negyedévben folytatódott az állampapírok korábbi térnyerése. A továbbra is jelentős hozamprémium eredményeként a lakossági állampapír-állomány számottevően emelkedett, bár a bővülés mértéke vélhetően az egyre jelentősebb lejáratokkal összefüggésben némileg elmarad a korábbi negyedévekben tapasztalt mértéktől. Ezzel együtt a lakosság továbbra is jelentős mértékben finanszírozza az állami szektort. A befektetési jegyek állománya összességében enyhén emelkedett: az ingatlanalapok bővülése mellett a harmadik negyedévben ismét nőtt a kötvényalapok állománya, miközben a pénzpiaci alapok által kezelt vagyon csökkent. Az összességében enyhén emelkedő banki betéteknél a folyószámlabetétek nőttek, míg a lekötött betétek az alacsony hozamkörnyezettel összefüggésben érdemben mérséklődtek. 24 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

29 SZEKTOROK MEGTAKARÍTÁSA SZERINTI MEGKÖZELÍTÉS 21. ábra: A háztartási eszközök kumulált tranzakciói milliárd forint milliárd forint 28.I. I 29.I. I 2.I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 215.I. I 216.I. I Betét tranzakciók Állampapír-tranzakciók Befektetési jegy tranzakciók FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 25

30 MAGYAR NEMZETI BANK 5. AZ MNB-VEL KONSZOLIDÁLT ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ADÓSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Magyarország őszi felminősítéséhez immár mindhárom vezető nemzetközi hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába emelte a magyar államadósság besorolását nagyban hozzájárult az állam külső tartozásának és az államadósság devizaarányának mérséklődése, ezért a jelentés kiemelt témájában a konszolidált államháztartás külső adósságának alakulását vizsgáltuk meg. Az államháztartás külföldi finanszírozásának részaránya a válság kitörését követő IMF/EU-hitelfelvétel hatására ugrott meg, és 212-től kezdett el mérséklődni. A jelentős lejáró külső adósságot ugyanis Magyarország igyekezett egyre nagyobb mértékben belföldi forrásból refinanszírozni. Ezt a célt szolgálta a kormányzati szándéknak megfelelően a háztartások megtakarításainak növekvő közvetlen bevonása az államháztartás finanszírozásába, valamint az MNB önfinanszírozási programja által támasztott magasabb banki kereslet is. A lejáró devizaadóssághoz szükséges devizát ugyanakkor a jegybank devizatartaléka biztosította, amely így a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaigény miatt is az utóbbi időben csökkent, azonban továbbra is meghaladja a befektetők által elvárt szintet. A fenti folyamatok vezettek ahhoz a kettősséghez, hogy az államháztartás bruttó külső és devizaadóssága jelentősen csökkent, miközben a jegybanki devizatartalékkal konszolidált nettó külső adósságának mérséklődése lassult. A nemzetközi összehasonlítás szerint bár a konszolidált állam külső adóssága még meghaladja a régiós országok szintjét, 211 óta gyors ütemben és érdemben európai összehasonlításban a legnagyobb mértékben csökkent. A magasabb külső adósság elsősorban az államadósság magasabb szintjére vezethető vissza, míg a külföldi finanszírozás államadósságon belüli részaránya 211 óta hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben az európai országok között, és már alacsonyabb a szlovák és lengyel szintnél Bevezetés Magyarország esetében a válság rámutatott arra, hogy az ország sérülékenységét jelentősen növelheti az államadósság finanszírozási szerkezete azaz az államadósságon belüli magas devizaarány is. A nemzetközi összehasonlításban is magasnak tekinthető külső tartozásállomány kedvezőtlen hatással volt a külső sérülékenységünk megítélésre. A külső adósság lejárataihoz ugyanis folyamatos megújítási igény kapcsolódik, vagyis a felhalmozott külső adósságot refinanszírozni kell. A gazdasági szereplőknek tehát nemcsak a jövedelmüket meghaladó költésükhöz (fogyasztás, beruházás) kell forrásokat bevonniuk, hanem az időközben lejáró adósságukat is finanszírozniuk kell külső vagy belső forrásokból. A válság kitörését követően a gazdaság jelentősen emelkedő bruttó finanszírozási igénye részben az államháztartás éven belül lejáró adósságának megugrására vezethető vissza. Az állam lejáró külső adóssága milliárd euróval növekedett a válság előtti szintekhez képest, és 212-ben részben az éven belülivé váló nemzetközi hitelek lejárata miatt már 15 milliárd eurót tett ki. Vagyis az államháztartás finanszírozási szerkezete a gazdaság külső megítélését is érdemben befolyásolta. Mindezt jól mutatja, hogy a nemzetközi hitelminősítők Magyarország 216. őszi felminősítésének indoklásakor külön kiemelték az állam külső, illetve devizafüggőségében bekövetkezett jelentős csökkenést. Emellett a téma vizsgálata azért is különösen érdekes, mert az államháztartás bruttó külső adósságának mérséklődése úgy következett be, hogy a nettó külső adósság csökkenése az utóbbi negyedévekben megtorpant. A fejezet során egyrészt áttekintjük, hogyan alakult az MNB-vel konszolidált államháztartás nettó külső adóssága, milyen tényezők vezettek a mutató csökkenésének lassulásához. Másrészt megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők járultak hozzá az állam bruttó külső adósságának mérséklődéséhez. Emellett bemutatjuk, hogy a nettó külső adósságot jelentősen befolyásoló devizatartartalék hogyan alakult az elmúlt időszakban, és mindez miképpen befolyásolhatta az ország bruttó külső adósságának alakulását. Ezt követően röviden kitérünk az államadósság szerkezetére is: a devizaarány mellett a külföldi finanszírozás mértékét is bemutatjuk. Végezetül a magyar adatokat nemzetközi kontextusba is helyezzük A konszolidált államháztartás nettó külső adósságának alakulása Az államháztartás nettó külső adóssága az elmúlt években viszonylag stabilan alakult, miközben a bruttó szárak, vagyis a külföldi adósság és követelés állománya érdemben változott. A tágabb értelemben vett, MNB-t is tartalmazó konszolidált állami szektor bruttó külső adóssága a válság után a nemzetközi szervezetektől (EU/IMF) felvett hitelek, valamint az árfolyamgyengülés miatti átértékelődés hatására ugrott meg nagymértékben. Elsősorban a forint gyengülésének eredményeként az államháztartás külső adóssága egészen 211 végéig tovább emelkedett, utána azonban 26 FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR

31 AZ MNB-VEL KONSZOLIDÁLT ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ADÓSSÁGÁNAK ALAKULÁSA lassú ütemű csökkenő pályára állt. Az elmúlt másfél évben a bruttó külső adósság leépítése felgyorsult, amelyben számottevő hatása volt az MNB alábbiakban részletezett intézkedéseinek. A követelés oldalon a konszolidált állam külföldi eszközeit döntően a devizatartalék alakulása befolyásolja. 28-ban a nemzetközi intézményektől felvett hitelek a devizatartalékot növelték, így a bruttó külföldi eszközök is számottevően emelkedtek, melyet a forintgyengülés miatti átértékelődés tovább növelt. Vagyis a bruttó külső adósság növekedésének egy része a devizatartalék növekedésében is tükröződött. 215 óta a bruttó külső adóssággal párhuzamosan a külföldi eszközök is jelentős mértékben mérséklődni kezdtek. Így a bruttó szárak különbségeként adódó nettó külső adósság viszonylag stabilan alakult a válság óta. A nettó adósságmutató csak kismértékben, a GDP 2 százalékára emelkedett 212 végére, majd lassú csökkenés után 216 I negyedévében a GDP 16 százalékát tette ki. A fejezet további részében megvizsgáljuk a bruttó és nettó mutató alakulása közti különbség okát. 22. ábra: A konszolidált államháztartás nettó és bruttó külső adósságának és külföldi eszközeinek alakulása a GDP arányában I. I 27. I. I 28. I. I 29. I. I 2. I. I 211. I. I 212. I. I 213. I. I 214. I. I 215. I. I 216. I. I Bruttó külföldi adósság Bruttó külföldi eszközök Nettó külföldi adósság 5.3. Mi vezetett a bruttó külső adósság csökkenéséhez? Az elmúlt másfél évben az államháztartás bruttó külső adósságának csökkenése mind a forint, mind a deviza kötelezettségeket érintette, melynek következtében a szektor külső adósságának devizaaránya a válság előtti szintre süllyedt. Az MNB és az államháztartás együttes külső adósságának devizális szerkezete 28-ban számottevően megváltozott. A külföldi szereplők és a belföldi szereplők sem voltak hajlandóak finanszírozni a fennálló adósságot, ezért nemzetközi szervezetektől (EU/IMF) származó források bevonására volt szükség. A forintban denominált külső adósság a külföldiek állampapír-eladásai, illetve -lejáratai miatt csökkent, míg az említett hitelfelvétel miatt a devizaadósság érdemben nőtt. Ennek eredményeként a konszolidált állam külső adósságának devizaaránya 6 százalékról 8 százalék közelébe (az államadósság devizaaránya 3 százalékról 5 százalék fölé) emelkedett. A nemzetközi hitelek kifutásával, valamint a külföldi finanszírozók állampapírpiacra való visszatérésével a forint finanszírozás aránya emelkedésnek indult, amit az adósságkezelési stratégia változása is támogatott. 215 eleje óta a külföldiek forint kötvényállománya és a devizaadósság is érdemben mérséklődött, amiben szerepet játszott az MNB önfinanszírozási programja is. FIZETÉSI MÉRLEG JELENTÉS 217. JANUÁR 27