A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, április 25., csütörtök 52. szám Ára: 924, Ft TARTALOMJEGYZÉK 19/2002. (IV. 25.) EüM r. 20/2002. (IV. 25.) EüM BM e. r. 17/2002. (IV. 25.) GM r. 21/2002. (IV. 25.) KöViM r. 17/2002. (IV. 25.) PM r. 18/2002. (IV. 25.) PM r. 19/2002. (IV. 25.) PM r. 18/2002. (IV. 25.) AB h. 19/2002. (IV. 25.) AB h. 43/2002. (IV. 25.) KE h. 44/2002. (IV. 25.) KE h. 45/2002. (IV. 25.) KE h. 46/2002. (IV. 25.) KE h. 47/2002. (IV. 25.) KE h. 48/2002. (IV. 25.) KE h. 49/2002. (IV. 25.) KE h. 50/2002. (IV. 25.) KE h. Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról A pszichotrop anyagok gyártásáról, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról, behozataláról, kivitelérõl, raktározásáról és használatáról szóló 4/1980. (VI. 24.) EüM BM együttes rendelet módosításáról Az Építõipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet módosításáról A víziközmûvek üzemeltetésérõl A kincstári rendszer mûködésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérõl szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet módosításáról A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosításáról Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezésérõl Az Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozata Határõr dandártábornok kinevezésérõl Rendõr dandártábornok kinevezésérõl Rendõr dandártábornok kinevezésérõl Rendõr dandártábornok kinevezésérõl Rendõr dandártábornok kinevezésérõl Nyugállományú rendõr dandártábornok kinevezésérõl Rendõr dandártábornok kinevezésérõl Határõr dandártábornok kinevezésérõl A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt évi pénzügyi beszámolója A Nyugdíjasok Pártja évi pénzügyi beszámolója A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye Oldal

2 3422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelete az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 83. -a (3) bekezdésének j) és k) pontjaiban, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 52. -ának (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. (1) Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a) 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete b) 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete c) 3. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete d) 4. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete e) 9. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete f) 14. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete g) 15. számú melléklete e rendelet 7. számú melléklete szerint módosul. (2) Az R. a) 10. számú melléklete,,kúraszerû kezelések b) 11. számú melléklete,,dializálási eljárások fõcímmel egészül ki. (3) Az R. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép. 2. (1) Ez a rendelet június 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 6. -ának (2) bekezdésében a,,függetlenül attól, hogy azonos vagy másik egészségügyi intézmény látja el a beteget. Ilyen esetben az egynapos beavatkozásért külön díjazás nem számolható el szövegrész hatályátveszti. Dr. Mikola István s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletében a következõ szövegrész hatályát veszti:,, Vállízületi endoprotézis 2. Az R. 1. számú mellékletében a) a,,4. Maxillo-faciális belsõ fixációs eszközök és CAD-CAM eljárással tervezett koponya- és arccsontpótlás szövegrész helyébe a,,4. Maxillo-faciális belsõ fixációs eszközök és helyreállító protézisek, ideértve a CAD CAM eljárással tervezett koponya- és arccsontpótlást is szövegrész lép, b) a,,6. Felnõtt és gyermek-szívmûtétekhez használt oxigenátor csõkészlettel, stabilizátor és tartozékai szövegrész helyébe a,,6. Felnõtt és gyermek-szívmûtétekhez használt oxigenátor csõkészlettel, szívstabilizátor és tartozékai szövegrész lép, c) a,,24. Szilikon implantátum a vesico-ureterális reflux kezeléséhez, 25 éves kor alatt szövegrész helyébe a,,24. Injektálható implantátum a vesico-ureterális reflux és az inkontinencia kezeléséhez szövegrész lép. 3. Az R. 1. számú melléklete a [32. Légúti stentek] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,33. Mély agyi stimulátor (neuropacemaker) 34. Urethra stent, ureter stent 35. Hereprotézis 36. Inkontinencia szalag

3 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 2. számú mellékletében a következõ szövegrészek hatályukat vesztik.,,29601 Szûrõ jellegû cytológiai vizsgálat (esetenként), a al jelölt beavatkozással együtt nem jelenthetõ 1210,,42500 Kolposzkópos szûrés Az R. 2. számú melléklete a) a [29600 Hormoncitológia 100] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,29602 Diagnosztikus nõgyógyászati cytológiai vizsgálat 1200 b) a [42400 Mammográfiás szûrés* 2800] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,42600 Nõgyógyászati szûrõvizsgálat (a népegészségügyi program keretében a nõgyógyászati szakrendelés orvosa jelentheti) Nõgyógyászati cytológiai szûrõvizsgálat* 1200 c) a [63563 Vörösvérsejt koncentrátum és beadása 3100] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki: Trombocita koncentrátum, poolozott teljes vérbõl és beadása 4800 d) a [9488L Paraffin pakolás 100] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,95095 Adaptációs szabadság 0 3. Az R. 2. számú mellékletében a) a,,21090 A kollagén keresztkötések koncentrációjának meghatározása a vizeletbõl és szérumból (egy meghatározásra) 4038 szövegrész helyébe a,,21090 A kollagén keresztkötések koncentrációjának meghatározása a vizeletbõl és szérumból (egy meghatározásra) 2430 szövegrész lép, b) a,,24021 T4 szabad frakció meghatározása 1050 szövegrész helyébe a,,24021 T4 szabad frakció meghatározása 900 szövegrész lép, c) a,,24061 Thyreoidea-Stimuláló Hormon supersensitív meghatározása 970 szövegrész helyébe a,,24061 Thyreoidea-Stimuláló Hormon supersensitiv meghatározása 700 szövegrész lép, d) a,,2628d Helicobacter AT meghatározása 2000 szövegrész helyébe,,2628d Helicobacter AT meghatározása 1500 szövegrész lép,

4 3424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám e) a,,28360 Totál transferrin meghatározása immunturbidimetriás módszerrel 4000 szövegrész helyébe a,,28360 Totál transferrin meghatározása immunturbidimetriás módszerrel 500 szövegrész lép, f) a,,28494 Haemoglobin A1c meghatározás (HPLC, EIA) 800 szövegrész helyébe a,,28494 Haemoglobin A1c meghatározás (HPLC, EIA) 750 szövegrész lép, g) a,,29600 Hormoncitológia (a el jelölt beavatkozással együtt nem jelenthetõ) 100 szövegrész helyébe a,,29600 Hormoncitológia 100 szövegrész lép. 3. számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletében a [*08P 3730 Felsõ végtag nagyízületi mûtétei protézis beültetéssel implantátum ár térítése nélkül ,79021] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,*08p 3731 Felsõ végtag nagyízületi mûtétei protézis beültetéssel implantátum ár térítéssel , Az R. 3. számú mellékletében a,,25p 938Z Polytraumatizált állapot mûtétei (kivéve: speciális, nagy intracranialis mûtétek) súlyos társult betegséggel, mûtét> ,96369 szövegrész helyébe a,,25p 938Z Polytraumatizált állapot mûtétei (kivéve: speciális, nagy intracranialis mûtétek) súlyos társult betegséggel, mûtét> ,67115 szövegrész lép. 4. számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 4. számú melléklete a következõ fõcímmel egészül ki:,,meghatározott intézeti körben végezhetõ ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportok 2. Az R. 4. számú melléklete a) 23. pontja a [ 0643 Szegedi Tudományegyetem, Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,, 0801 Petz Aladár Megyei Kórház, Gyõr b) 25. pontja a [ 0502 Megyei Kórház, Miskolc] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,, 0512 Szent Ferenc Kórház, Miskolc

5 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3425 c) a 87. *08P 3730 Felsõ végtag nagyízületi mûtétei protézissel implantátum ár térítése nélkül felvezetõ szöveget követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,87/a. *08P 3731 Felsõ végtag nagyízületi mûtétei protézis beültetéssel implantátum ár térítéssel 3. Az R. 4. számú mellékletében a) a 3/b) pontban és a 123. pontban a,, 0940 Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék (Kenézy Gyula Megyei Kórházban) szövegrész helyébe a,, 0901 Kenézy Gyula Megyei Kórház, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszéke szövegrész lép. b) a 114. pontban a,, 9510 MÁV Kórház, Budapest szövegrész helyébe a,, 9511 MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet, Budapest szövegrész lép. 5. számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 9. számú melléklete a következõ fõcímmel egészül ki:,,egynapos beavatkozások 2. Az R. 9. számú mellékletében az I. Az egynapos sebészeti ellátás keretében végezhetõ elektív beavatkozások alcím alatt a következõ szövegrész hatályát veszti:,,53771 Pacemaker beültetés VVI mód Pacemaker beültetés AAI mód Pacemaker beültetés DDD mód Pacemaker beültetés DVI mód Pacemaker beültetés VVIR mód Pacemaker (ideiglenes) beültetés 5377A Pacemaker csere VVI mód 5377B Pacemaker csere AAI mód 5377C Pacemaker csere DDD mód 5377D Pacemaker csere DVI mód 5377E Pacemaker csere VVIR mód 3. Az R. 9. számú melléklete a III. Egynapos klinikai beavatkozások alcím alatt a [33030 Digitális sorozat angiographia (DSA) (szívüreg és coronáriák vizsgálata)] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,53771 Pacemaker beültetés VVI mód Pacemaker beültetés AAI mód Pacemaker beültetés DDD mód Pacemaker beültetés DVI mód Pacemaker beültetés VVIR mód Pacemaker (ideiglenes) beültetés 5377A Pacemaker csere VVI mód 5377B Pacemaker csere AAI mód 5377C Pacemaker csere DDD mód 5377D Pacemaker csere DVI mód 5377E Pacemaker csere VVIR mód

6 3426 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám 6. számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 14. számú melléklete a következõ fõcímmel egészül ki:,,határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási szabály alóli kivételek 2. Az R. 14. számú melléklete I. C) alpontjában a,,08m 4050 Osteomyelitis szövegrész helyébe a,,08m 405A Osteomyelitis szövegrész lép, és ezt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,08m 405B Osteomyelitis sürgõsségi indikációval 7. számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez 1. Az R. 15. számú melléklete a következõ fõcímmel egészül ki:,,gondozóintézeti szûrés és gondozás keretében az egyes szakterületeken elszámolható tevékenységek és azok pontértékei 2. Az R. 15. számú mellékletében a,,98101 szövegrész helyébe a,,98103 szövegrész lép. Új beteg vizsgálata, gondozásba vétele pszichiátriai és addiktológiai gondozás során 2000 Új beteg vizsgálata, gondozásba vétele pszichiátriai és addiktológiai gondozás során Az R. 15. számú melléklete az Onkológiai gondozás keretében alcím alatt az,,59640 Cytostaticus szer intraperitoneláisan 650 szövegrész helyébe,,59640 Cytostaticus szer intraperitoneálisan 650 szövegrész lép. 4. Az R. 15. számú melléklete a Bõr- és nemibeteg-gondozás keretében alcím alatt a) a [98100 Új beteg vizsgálata, gondozásba vétele 800] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,98102 Kontakt személy vizsgálata 800 b) a [98200 Gondozott beteg ellátása a gondozóintézetben (kontrollvizsgálat) 500] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,98400 Gondozott beteggel kapcsolatos, rendelõn kívüli helyszínen történõ szakdolgozói vizit Beteg törlése a gondozottak listájáról és a kapcsolódó dokumentáció lezárása Gondozási csoport változás A Bõr- és nemibeteg záróvizsgálata B Bõr- és nemibeteg idézése kontrollvizsgálatra Az R. 15. számú melléklete az Addiktológiai gondozás keretében alcím alatt a [96036 Szakpszichoterápiás csoportban részvétel (betegenként) 250] szövegrészt követõen az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,96214 Metadon leszoktató kezelés** Metadon fenntartó kezelés** 300 ** Drogbetegek ellátására szakosodott addiktológiai gondozó jelentheti.

7 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 19/2002. (IV. 25.) EüM rendelethez [12. számú melléklet a 9/1993. (IV. 2.) NM rendelethez] Fogászati szolgáltatások Kód Pont Beavatkozás megnevezése I. Vizsgálatok, dokumentáció FA Fogorvosi vizsgálat TA 002* 250 Fogorvosi vizsgálat TA Rendelõn kívül végzett vizsgálat TA Konzílium rendelõn kívül TE Fogorvosi vizsgálat TA Konzílium, szakvélemény készítése FA Igazolás, tájékoztatás TA Fogorvosi látlelet készítése FA Szakrendelésre utalás TB Fogászati allergológiai vizsgálat II. Prevenció FA Szájhigiénés tanácsadás TA Felvilágosítás, tanácsadás rendelõn kívül TA Terhességi tanácsadás, szûrõvizsgálat TA Fogorvosi szûrõvizsgálat (18 éves korig, illetve nappali tagozatú középiskolásoknak) TA Fogorvosi szûrõvizsgálat, felnõttnek III. Röntgen TA Intraorális rtg. felvétel (db) TB Panoráma rtg. felvétel (db) TB Teleröntgen felvétel TB Egyéb extraorális rtg. felvétel TE Rtg. kontrasztanyag befecskendezése IV. Érzéstelenítés, gyógyszerrendelés TB Praemedicatio TE Általános analgesia FA Gyógyszerrendelés FA Injekció adása TA Intraorális érzéstelenítés

8 3428 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám Kód Pont Beavatkozás megnevezése V. Konzerváló fogászat és endodoncia FA Gyökérkezelés TA Tömés készítése kemopolimerizációval egy felszínre kiterjedõen TA Amalgám tömés készítése egy felszínre kiterjedõen TA Amalgám tömés készítése több felszínre kiterjedõen TA Tömés készítése fotopolimerizációval egy felszínre kiterjedõen TA Tömés készítése fotopolimerizációval több felszínre kiterjedõen TA Polírozás, finírozás tömésenként TE Inlay, onlay TA Tömés készítése kemopolimerizációval több felszínre kiterjedõen TA Gyökértömés készítése TA Fogkorona felépítése gyári csappal TA Fog trepanálása és/vagy fogbél exstirpálása FA Ideiglenes tömés készítése FA Érzékeny fogfelszín kezelése VI. Szájbetegségek és parodontológia FA Tasak gyógyszeres kezelése FA Egyszerû szájnyálkahártya betegségek helyi kezelése TA Fogkõ eltávolítás, supra- és subgingivalis TB Lebenyes tasakmûtét TB Gingivectomia TB Tasak kezelése zárt kürettázzsal TB Csontpótló anyag behelyezése TB Irányított szövetregeneráció membrán alkalmazásával TB Komplikált szájnyálkahártya betegségek helyi kezelése TA Fogak sínezése VII. Dentoalveoláris sebészet TA Lézerkezelés (soft) FA Állkapocs luxatio repozíciója FA Fogeltávolítás TB Fogeltávolítás feltárással TB Retineált vagy impaktált fog eltávolítása TA Alveolus excochleatio, sebellátással TB Nyálkõ eltávolítás TA Incisio, circumcisio TB Excisio TB Megnyílt arcüreg sebészi zárása TB Periapicalis excochleatio, gyökércsúcs rezekció TB Retrográd gyökértömés

9 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3429 Kód Pont Beavatkozás megnevezése TB Cystectomia TB Cystostomia TB Orális plasztika TA Fogrepozíció TB Fogreplantáció TE Intraossealis implantatum TE Vaporisatio, lézer, kryo, elektrokauter TB Stomato-onkológiai gondozás TB Foggyökér dissectio TB Lágyrész traumák ellátása TB Frenulectomia, frenulotomia TA Vérzéscsillapítás VIII. Fogpótlás FA Teljes lemezes fogpótlás készítéséhez anatómiai lenyomatvétel FA Teljes lemezes fogpótlás készítéséhez funkciós lenyomatvétel FA Részleges lemezes fogpótlás készítéséhez lenyomatvétel FA Teljes és részleges lemezes fogpótlások készítésénél állcsont reláció meghatározása TA Korona (,,szóló ) behelyezése TA Csapos fogmû behelyezése TA Híd horgony behelyezése TA Híd hídtest behelyezése TA Korona, híd eltávolítása TA Részleges lemezes fogpótlás behelyezése TA Teljes lemezes fogpótlás behelyezése TA Korona és/vagy híd visszaragasztása TA Harapásemelõ behelyezése TE Speciális fogpótlások behelyezése TE Oro-maxillo-faciális protetikai rehabilitáció TE Állkapocs diszfunkció kezelése FA Fogsorpróba TA Fogpótlás korrekció TA Lemezes fogpótlás alábélelése TA Lemezes fogpótlás javítása TB Instrumentális okklúziós analízis és korrekció FA Csonk preparáció FA Vázpróba FA Rögzített fogpótlás készítéséhez lenyomatvétel FA Lenyomatvétel állcsont reláció meghatározására FA Sín vagy sínek eltávolítása

10 3430 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám Kód Pont Beavatkozás megnevezése IX. Gyermek-, iskolai és ifjúsági fogászat TA Helyi fluoridálás, segédeszköz nélkül TA Helyi fluoridálás, segédeszközzel TA Helyfenntartó behelyezése TA Barázdazárás TA Traumásan sérült fog ellátása TA Ideiglenes gyökértömés készítése TA Pulpotómia FA Tejfog elcsiszolása és/vagy impregnálása TA Tömés készítése tejfogba FA Dentíciós panaszok ellátása TB 123** 500 Különleges gondozásra szoruló (értelmi fogyatékos) gyermek fogászati szakellátása TB 124** 500 Különleges gondozásra szoruló (testi, érzékszervi fogyatékos) gyermek gyermekfogászati és fogszabályozási szakellátása X. Fogszabályozási szolgáltatások TB Kivehetõ fogszabályozó készülék adaptálása, aktiválása TB Rögzített fogszabályozó készülék aktiválása, ellenõrzése TB Ortodonciai mérések TA Kisfokú fogazati eltérés szabályozásának megkezdése TA Kisfokú fogazati eltérés szabályozásának befejezése TB Közepes fokú fogazati eltérés szabályozásának megkezdése TB Közepes fokú fogazati eltérés szabályozásának befejezése TB Nagyfokú fogazati eltérés szabályozásának megkezdése TB Nagyfokú fogazati eltérés szabályozásának befejezése TB Retenciós kezelési fázis megkezdése TB Retenciós kezelési fázis befejezése TA Preventív, illetve kiegészítõ fogszabályozási tevékenység TA Rossz szokásról való leszoktatás megkezdése TA Rossz szokásról való leszoktatás befejezése TB Rögzített fogszabályozó eltávolítása, fluoridálás, polírozás TB Növekedést befolyásoló, funkcionális terápia (vegyes fogazatban) Megjegyzések, rövidítések: A fogorvosi szolgáltatások kódja 5 pozíciós. Az elsõ pozíció a finanszírozás módját jelöli, ahol F a kötelezõen jelentendõ 0 pont értékû beavatkozás, T a teljesítménydíjas fogászati szolgáltatás. A második pozíció az ellátási szintet jelöli, ahol A alapellátás, B szakellátás, E egyetemi fogászati ellátás. A harmadik, negyedik és ötödik pozíció a beavatkozások kódszámát tartalmazza. A,,TA jelzésû kódokat mindhárom ellátási szint használhatja, a,,tb jelzésû kódokat a szakellátás és az egyetemi fogászati ellátás, a,,te kódokat csak az egyetemi fogászati ellátás használhatja. A *-gal jelölt tevékenység csak a fix díjban nem részesülõ szolgálatoknál számolható el. A **-gal jelölt tevékenység csak külön szerzõdés alapján számolható el.

11 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3431 Az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter 20/2002. (IV. 25.) EüM BM együttes rendelete a pszichotrop anyagok gyártásáról, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról, behozataláról, kivitelérõl, raktározásáról és használatáról szóló 4/1980. (VI. 24.) EüM BM együttes rendelet módosításáról A pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben az évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl rendelkezõ évi 25. törvényerejû rendelet 5. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következõket rendeljük el: 1. A pszichotrop anyagok gyártásáról, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról, behozataláról, kivitelérõl, raktározásáról és használatáról szóló 4/1980. (VI. 24.) EüM BM együttes rendelet melléklete e rendelet melléklete szerint módosul Az R. mellékletének I. jegyzékébe foglalt pszichotrop anyagok listájából a következõ szövegrész hatályát veszti:,,2 CB, NEXUS 2,5-dimetoxi-4-bróm- -fenetil-amin 3. Az R. mellékletének II. jegyzékébe foglalt pszichotrop anyagok listája a következõ szövegrészekkel egészül ki: Nemzetközi név vagy rövidítés Más név vagy külföldön gyakran használt más írásmód Kémiai név [amfetamin speed- (± )-α-metil-fenetil- -amin vagy (± )-2-amino- -1-fenil- -propán],,2c-b 4-bróm-2,5-dimetoxifeniletil-amin, 2-(4-bróm- 2,5 dimetoxifenil)etilamin, α-desmethyl DOB, BDMPEA, MFT, Erox, Nexus, Performax 4-bróm- -2,5-dimetoxi- -fenetil-amin (CAS: ) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Mikola István s. k., Dr. Pintér Sándor s. k., egészségügyi miniszter belügyminiszter 4. Az R. mellékletének IV. jegyzékébe foglalt pszichotrop anyagok listája a következõ szövegrészekkel egészül ki: Melléklet a 20/2002. (IV. 25.) EüM BM együttes rendelethez Nemzetközi név vagy rövidítés Más név vagy külföldön gyakran használt más írásmód Kémiai név 1. Az R. mellékletének I. jegyzékébe foglalt pszichotróp anyagok listája a következõ szövegrészekkel egészül ki: [flurazepám 7-klór-1-[2-(dietil-amino)- -etil]-5-(o-fluor-fenil)- -1,3-dihidro-2H-1,4- -benzodiazepin-2-on] Nemzetközi név vagy rövidítés Más név vagy külföldön gyakran használt más írásmód Kémiai név,,ghb 4-hidroxi-vajsav, γ -hydroxybutyric acid γ -hidroxi-vajsav (CAS: ) [4-metilaminorex (± )-cisz-2-amino-4-metil- -5-fenil-2-oxazolin] [vinilbitál 5-(1-metil-butil)- -5-vinil-barbitursav],,4-MTA 4-metil-tio-amfetamin, p-metil-tio-amfetamin, p-mta, MTA, MK, S5, S 5, Flatliner, The One and Only Dominator α-metil-4-metil- -tio-fenetil-amin (CAS: ),,Zolpidem N,N,6-trimetil-2-(4-metil- fenil)imidazol[1,2-α]piridin- 3-acetamid, Ambien, Bikalm, Niotal, Stilnoct, Stilnox N,N,6-trimetil- -2-p-tolilimidazol [1,2-α]piridin- -3-acetamid (CAS: )

12 3432 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám A gazdasági miniszter 17/2002. (IV. 25.) GM rendelete az Építõipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet módosításáról A munkavédelemrõl szóló évi XCIII. törvény 11. -ában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. Az Építõipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet 1. számú melléklete 14. pontjának alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (14. Építõipari állványok),,14.1. Az építési állványok tervezését, kivitelezését, felülvizsgálatát, munkavédelmi üzembehelyezését e rendelet és a vonatkozó szabványokban elõírtak, vagy azokkal legalább egyenértékû biztonságot megalapozó eljárás szerint kell végezni. A szabványoktól eltérõ megoldások alkalmazása esetén az egyenértékûséget munkavédelmi szakértõi véleménnyel kell igazolni. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., gazdasági miniszter A közlekedési és vízügyi miniszter 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelete a víziközmûvek üzemeltetésérõl A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. -a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya a közüzemi ivóvíz-szolgáltató és szennyvízelvezetõ, -tisztító mûvek (a továbbiakban együtt: víziközmûvek) üzemeltetõjére terjed ki. (2) A víziközmû üzemeltetõjének gondoskodnia kell olyan szervezett munkarendrõl, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely a folyamatos, megbízható szolgáltatáson túl lehetõvé teszi, hogy hiba felmerülése esetén azonnal be tudjanak avatkozni az üzemi és környezeti károk elhárítása vagy mérséklése és a szolgáltatás mielõbbi helyreállítása érdekében. (3) Víziközmû üzemeltetésével összefüggõ az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt feladatokat az ugyanott meghatározott képesítéssel rendelkezõ személy végezhet. (4) A víziközmû üzemeltetésével kapcsolatos munkakörökben csak a munkaköri, illetve higiénés alkalmasság vizsgálatáról szóló külön jogszabály 1 alapján alkalmasnak minõsített személyek foglalkoztathatók, átmeneti helyzetben vagy üzemeltetõ váltás esetén is. (5) Víziközmûvek üzemeltetõjének kell gondoskodni arról, hogy a 2. és 3. számú mellékletekben elõírt adatgyûjtés megvalósuljon. 2. E rendelet alkalmazásában a) üzemeltetõ: az a gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetõleg önkormányzati intézmény, amelyet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével üzemeltetés céljára alapított, illetve az a társaság, amelynek az állam, illetõleg az önkormányzat az üzemeltetés gyakorlásának idõleges jogát koncessziós szerzõdés keretében átengedi; b) víziközmû: ba) egy vagy több település közmûves vízellátását (a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázisvédelmet, a vízkezelést, a tárolást, a vízszállítást, a vízelosztást) szolgáló, bb) a közmûves szennyvízelvezetést, illetve -tisztítást szolgáló, egységes rendszert alkotó (szennyvizek összegyûjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgáló mûtárgyak összessége és azok kiegészítõi, így például berendezései, tartozékai) mûszaki létesítmény; 1 33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl.

13 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3433 c) vízmû: a település közmûves ivóvízellátását szolgáló víztermelõ, vízkezelõ, -tároló, -elosztó létesítmények és berendezések összessége; d) szennyvízelvezetõ, szennyvíztisztító m û: a település házi, közintézményi, ipari és mezõgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszer esetén a csapadékvíz (a továbbiakban együtt: szennyvíz) összegyûjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmény és azok tartozékai (szennyvízelvezetõ hálózat, átemelõk és szennyvíztisztító telepek/mûvek, a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elvezetését, elhelyezését szolgáló mûtárgyak, valamint berendezések, elzáró szerkezetek, torkolati mûvek); e) vízmûüzemeltetés: ea) a folyamatos víztermelés, a vízbázisvédelem, a vízkezelés, a vízszolgáltatás, a fenntartás, a hibaelhárítás, az ügyelet, eb) a vízszolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó külön jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálata, a vízkorlátozási terv kidolgozása, a vízmérõk leolvasása és hitelesíttetése, a közüzemi díj számlázása és beszedése, ec) az üzemeltetéssel összefüggõ nyilvántartás és adatszolgáltatás, ed) a vízminõség rendszeres vizsgálata; f) szennyvízelvezetõ, -tisztító mû üzemeltetése: fa) a folyamatos szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése, menynyiségének és minõségének mérése a vonatkozó elõírások szerint, a keletkezett szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése, a hibaelhárítás, az ügyelet vagy készenlét, fb) a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó külön jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálata, a közüzemi díj számlázása és beszedése, fc) a szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott szennyvíz szennyezõanyag tartalmának rendszeres vizsgálata, fd) az üzemeltetéssel összefüggõ nyilvántartás és adatszolgáltatás; g) hasznosított vízbázis: vízkivételi mûvek által igénybevett, felszíni vagy felszín alatti azonos vízkészlet-típushoz tartozó térrész és az onnan kitermelhetõ vízkészlet a vízbeszerzõ létesítményekkel együtt; h) üzemeltetési szabályzat: az üzemeltetõ által mûködtetett víziközmû létesítmények összességének üzemeltetésére vonatkozó mûszaki elõírás; i) üzemeltetési utasítás: egy adott létesítmény üzemeltetésére vonatkozó mûszaki elõírás; j) felszín alatti vízkivételi mû: a felszín alatti víz termelésére szolgáló vízilétesítmény (így például ásott vagy fúrt kút, forrásfoglalás, galéria, vízakna, szivornya); k) védett vízkivételi mû: az igénybe vett vízkészlet termelt vizében mért trícium koncentráció kisebb mint 0,2 Bq/l (1,6 TU); l) nem védett felszín alatti vízkivételi mû: minden talaj-, karszt- és partiszûrésû vízkészletet igénybe vevõ felszín alatti vízkivételi mû, továbbá azon a rétegvízkészletet igénybe vevõ vízkivételi mû, amely termelt vizében mért trícium koncentráció nagyobb mint 0,2 Bq/l (1,6 TU); m) alapállapot vizsgálat: felszín, illetve felszín alatti vízkivételi mûveknél a vízkivételi mû védettségétõl függõen változó részletességû, a vízjogi engedélyben elõírt vízminõségi vizsgálat; n) rendszeres alapvizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi mûveknél a rendelet 3. számú melléklete szerinti (A) és (B) jelû komponenskörre kiterjedõ vízminõségi vizsgálat; o) ellenõrzõ vizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi mûveknél a rendelet 3. számú melléklete szerinti (E) és (B) jelû komponenskörre kiterjedõ vízminõségi vizsgálat; p) sûrítõ bakteriológiai vizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi mûveknél a rendelet 3. számú melléklete szerinti (B) jelû komponenskörre kiterjedõ vízminõségi vizsgálat; q) nyersvíz gyûjtõvezeték: kútcsoport kútjai összegyûjtött vizét továbbító vezeték; r) nyersvíz fõgyûjtõ vezeték: nyersvízgyûjtõ vezetékek gyûjtõvezetéke. Az ivóvíz-szolgáltató mûvekre vonatkozó rendelkezések 3. (1) Az ivóvíz-szolgáltató mû (a továbbiakban: vízmû) szakszerû és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos mûszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi elõírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni. (2) Az üzemeltetési szabályzatot és az üzemeltetési utasítást a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes megyei intézetének elõzetes egyetértésével az üzemeltetõ készíti el. (3) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza különösen a) az üzemeltetésre, b) a technológiai folyamatokra, c) az idõszakos ellenõrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére, d) a vízbázisvédelmi feladatok ellátására, e) a hatóság által elõírt környezetvédelmi feladatok ellátására, f) a személyi feltételekre, g) az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok elõírásai érvényesítését szolgáló szabályokat. (4) A (3) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víznyerés helyén, a vízkezelési technológia

14 3434 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám különbözõ pontjain, a hálózatra táplálás helyén, valamint a vízelosztó rendszerek hálózati (fogyasztói) pontjain a) a vizsgálatok gyakorisága, b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és biológiai összetevõk, c) a vizsgálandó minták száma meghatározására terjed ki. 4. (1) A vízmû üzemeltetõjének hozzáférhetõ helyen kell tartania: a) a mûtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációkat, kezelési, karbantartási utasításokat, a magyar nyelvû gépkönyveket; b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokat; c) mûszaki átadási és üzembe helyezési jegyzõkönyveket; d) a geodéziai felméréseket, hidrológiai, hidrogeológiai adatokat, észleléseket rögzítõ dokumentumokat, a közmûvek egyeztetett hálózati térképeit; e) az igénybe vett vízkészletre vonatkozó, valamint a termelt és a szolgáltatott víz mennyiségét és minõségét rögzítõ adatokat; f) az alkalmazott technológiák leírását, a használt vegyszerek alkalmazhatóságának bizonylatát; g) a vízmû, illetve az önálló vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét, és amennyiben az kötelezõen elõírt, a környezetvédelmi engedélyt; h) az üzemeltetési szabályzatot. (2) A vízmû üzemeltetõjének az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készíteni. 5. (1) A vízmû üzemeltetõje gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, mûtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminõség-ellenõrzõ mûszerek rendeltetésszerûen és szakszerûen mûködjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyezõdés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülõ) víz minõsége megfeleljen a közegészségügyi elõírásoknak, az ivóvízminõségû vízre vonatkozó jogszabályokban elõírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek. (2) Ha a vízminõség nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek, errõl az üzemeltetõ az üzemeltetési szabályzatban elõírt módon haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot, továbbá az ÁNTSZ illetékes megyei intézetét is, amely az üzemeltetés további feltételeirõl határoz. (3) Ha a víz minõségének megváltozása mûszaki hibát valószínûsít, akkor azt haladéktalanul meg kell állapítani, és egyidejûleg a hibaelhárítást meg kell kezdeni. (4) A hiba elhárítása után csak akkor szabad a vízmûvet (annak érintett egységét) üzembe helyezni, ha a vízjogi engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Ha a víz szennyezettsége (fertõzöttsége) valószínûsíthetõ, az ÁNTSZ az újbóli üzembe helyezés feltételéül szabhatja a vízminõségellenõrzõ vizsgálatok kedvezõ eredményét. 6. (1) Az üzemeltetõ köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minõségét rendszeresen ellenõrizni vagy ellenõriztetni. Az ellenõrzés a víz folyamatos fertõtlenítése esetén kiterjed a fertõtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is. (2) A fogyasztói pontokon végzendõ vízminõség-ellenõrzések módszerét, gyakoriságát, helyét, valamint a vizsgálandó jellemzõk kiválasztását külön jogszabály 2 elõírásai alapján kell végrehajtani. (3) Az üzemeltetõ köteles a víz minõségét valamennyi üzemelõ és ideiglenesen üzemen kívül helyezett vízkivételi mûnél, és a vízkezelés során is ellenõrizni. A vizsgálatok gyakoriságát és tartalmát (így például az összetevõk, komponensek körét) az üzemeltetõi szabályzatban és az üzemeltetõi utasításban egyaránt rögzíteni kell. Az adatokat nyilván kell tartani. A mért adatok nyilvántartásáról a közlekedési és vízügyi miniszter a minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatót tesz közzé. (4) A vízkezelés során végzendõ vizsgálatokra vonatkozó, az üzemeltetési szabályzatban rögzítendõ vizsgálati tervnek alkalmasnak kell lennie a technológia irányításához és ellenõrzéséhez szükséges adatok szolgáltatására és rögzítésére. A vizsgálati tervet a területileg illetékes megyei ÁNTSZ intézettel jóvá kell hagyatni. (5) Az üzemeltetõ köteles a (3) bekezdésben megjelölt vízkivételi mûnél legalább 6 évenként a (6) bekezdés figyelembevételével alapállapot-vizsgálatot, továbbá évente rendszeres alapvizsgálatot, a (7) bekezdés szerinti gyakorisággal ellenõrzõ vizsgálatot, a (8) bekezdés szerinti gyakorisággal sûrítõ bakteriológiai vizsgálatot végezni /2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minõségi követelményeirõl és ellenõrzési rendjérõl.

15 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3435 (6) Több felszín alatti vízkivételi mûvel rendelkezõ vízbázis esetén az elsõ alapállapot-vizsgálatot, továbbá rétegvízbázisok esetében trícium-vizsgálatot, minden üzemelõ és ideiglenesen üzemen kívül helyezett vízkivételi mûnél el kell végezni. A trícium-vizsgálatokat 6 év múlva meg kell ismételni. Az ismételt alapállapot-vizsgálatokat csak azoknál a mûveknél szükséges elvégezni, melyeket a hatáskörrel rendelkezõ hatóságok bevonásával az illetékes vízügyi hatóság erre kijelöl. A kijelölt felszín alatti vízkivételi mûvek köre legalább a következõket magába kell foglalja a) a legnagyobb víztermeléssel jellemzett, b) a legnagyobb vízutánpótlódás irányába esõ szélsõ, c) a sérülékenység szempontjából leginkább veszélyeztetett vízkivételi mû. (7) Az ellenõrzõ vizsgálatok gyakorisága nem lehet kevesebb mint a) folyóvízbõl történõ vízkivétel esetén naponta egy, b) Balatonból történõ vízkivétel esetében hetente két, víztározók esetében hetente egy, c) nem védett vízkivételi mû esetében a rendszeres alapvizsgálatot követõ félévben egy, d) a gáztalanításon és fertõtlenítésen túlmenõ vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m 3 /napnál nagyobb kapacitású vízmûveknél a hálózati betáplálási pontokon havonta egy vizsgálat. (8) Az ellenõrzõ vizsgálatok közötti idõszakokat bakteriológiai vizsgálatokkal szükséges sûríteni. A bakteriológiai vizsgálatokat a) nem védett felszín alatti vízkivételi (mûvel) mûvekkel rendelkezõ 5000 m 3 /nap összkapacitás alatti vízmûveknél a nyersvíz fõgyûjtõvezetéken, az ennél nagyobb kapacitású vízmûveknél az egyes kútcsoportok nyersvíz gyûjtõvezetékein legalább negyedévente, b) védett felszín alatti vízkivételi (mûvel) mûvekkel rendelkezõ 5000 m 3 /nap összkapacitás alatti vízmûveknél a nyersvíz fõgyûjtõvezetékén, az ennél nagyobb kapacitású vízmûveknél a nyersvíz gyûjtõvezetékein legalább félévente, c) a gáztalanításon és fertõtlenítésen túlmenõ vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m 3 /napnál nagyobb kapacitású vízmûveknél a hálózati betáplálási pontokon legalább kéthetenként el kell végezni. (9) Az ellenõrzõ és bakteriológiai vizsgálatok során a korábban mért adatoktól jellemzõen eltérõ értékek mérésekor a vizsgálatot soron kívül meg kell ismételni, és az eltérés okát vizsgálni kell. (10) Haladéktalanul el kell készíteni az észlelt problémák feltárását és a további biztonságos ivóvízellátást biztosító részletes vizsgálati tervet az alábbi esetekben: a) ha a fogyasztói pontokon, a külön jogszabály 3 szerinti vizsgálatok adatai vagy egyéb helyrõl származó információk alapján várható a vízkivételi mûnél nem vizsgált jellemzõ megjelenése; b) ha a vízkivételi mûnél, továbbá bármely, a vízmû üzemeltetésével kapcsolatos vízminõségi vizsgálat (így például a figyelõkutak vizsgálata, a vízutánpótlódás területén lévõ szennyezés, illetve valószínûsíthetõ szennyezettség) alapján várható a külön jogszabály 4 szerinti kockázatos anyag(ok) megjelenése vagy határértéket megközelítõ, illetve meghaladó koncentrációja. (11) A vizsgálati tervnek tartalmaznia kell a vizsgálandó pontokat, komponenseket és azok gyakoriságát. A tervet az üzemeltetési utasításhoz annak módosításával és a szükséges intézkedések kezdeményezésével kell csatolni. (12) Védett felszín alatti vízkivételi mû esetében az alapállapot-vizsgálat keretében a) a rendelet 3. számú melléklete szerinti (A) és (K) jelû komponenseket, b) amennyiben a fenol index értéke 10 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (F) jelû komponenseket is, c) amennyiben a mért AOX érték 20 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (PCB) és (HS) jelû komponenseket is, d) amennyiben a mért UV olaj index nagyobb, mint 10 mikrogramm/liter, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (SM) jelû táblázat komponenskörét is mérni kell. (13) A felszíni és a nem védett felszín alatti vízkivételi mûvek esetében az alapállapot-vizsgálatot a (11) bekezdésben foglaltakon kívül ki kell terjeszteni e rendelet 3. számú melléklete szerinti (P) jelû komponensekre is. (14) Kutakból történõ vízkivételnél a mintavételi és fontosabb mûszaki adatokat e rendelet 4. számú mellékletében foglalt (M) jelû adatlap szerinti jegyzõkönyvben kell rögzíteni. (15) A vízkivételi mû(vek) sérülékenység szerinti kategorizálását, illetve annak változását az üzemeltetési szabályzat rögzíti. 7. (1) A fogyasztó által bejelentett, a szolgáltatott víz minõségével kapcsolatos kifogás esetén ha annak oka még nem ismert az ellenõrzést haladéktalanul el kell végezni, és amennyiben a kifogás alapos, az 5. -ban foglaltak szerint kell eljárni. 3 33/2000. (III. 17.) Korm. r. a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról. 4 33/2000. (III. 17.) Korm. r. a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról.

16 3436 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/52. szám (2) A közüzemi ivóvíz-szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltetõ saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. (3) A minõség-ellenõrzést szolgáló vizsgálatok végzésére csak a külön jogszabály 5 szerint alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult. (4) Saját laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az elõírt mûszerek, felszerelések meglétérõl, a vizsgálatot végzõ személyek számára a vonatkozó mûszaki elõírások hozzáférhetõségérõl az üzemeltetõnek gondoskodnia kell. (5) A szolgáltatott ivóvíz minõségének elbírálásához szükséges vizsgálati programmal kapcsolatos esetleges vitában az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fõvárosi) intézete álláspontja az irányadó. (6) Saját laboratórium esetén üzemeltetõnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenõrzésére olyan belsõ vizsgálati rendszert kell mûködtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belsõ ellenõrzésére, az eszközök és mûszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenõrzésére és nyilvántartására. A rendszer mûködtetéséért a laboratórium vezetõje a felelõs. Szennyvízelvezetõ és -tisztító mûvekre vonatkozó rendelkezések 8. (1) A szennyvízelvezetõ és -tisztító mû (a továbbiakban együtt: szennyvízelvezetõ mû) szakszerû és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos mûszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi elõírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni. (2) Az üzemeltetési szabályzat készítésére a 3. (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó azzal, hogy az üzemeltetési szabályzat kiadásához szükséges a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság vagy a területileg illetékes természetvédelmi hatóság egyetértése is. A szabályzat tartalmára a 3. (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni. 9. A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetõjének rendelkeznie kell a 4. a) c) pontjaiban leírtakkal, valamint a) a geodéziai felméréseket rögzítõ dokumentumokkal, közmûegyeztetett hálózati térképekkel; b) a beérkezõ szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mennyiségét és minõségét is rögzítõ vizsgálati adatokkal; c) a vízjogi üzemeltetési engedéllyel. 10. (1) A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetõje az üzemeltetési vízjogi engedélyben foglaltaknak megfelelõen gondoskodik a szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott szennyvíz egyesített rendszer esetén a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetésérõl, kezelésérõl és ártalommentes elhelyezésérõl. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az üzemeltetõ gondoskodik annak ellenõrzésérõl, hogy a szennyvízelvezetõ mûbe csak a külön jogszabályban 6 elõírt, olyan összetételû szükség szerint elõtisztított szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a mû rendeltetésszerû mûködés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti. (3) A szennyvíztisztító mûvet (mûtárgyak berendezéseit) úgy kell üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzõinek megfelelõ mértékben alkalmas legyen az összegyûjtött szennyvíz elõírt mértékû tisztítására, elégítse ki a biztonságtechnikai, környezet- és természetvédelmi követelményeket. A keletkezõ szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerû eltávolításánál az üzemeltetõnek gondoskodnia kell arról, hogy a szállítás és az elhelyezés a környezeti elemekben csak a határértékeknek megfelelõ környezetterhelést eredményezzen. (4) A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetését szolgáló berendezések, mûszerek folyamatos mûködésérõl és fenntartásáról az üzemeltetõnek kell gondoskodnia. E feladat elvégzésére megfelelõ szakképzettséggel rendelkezõ személlyel, illetõleg szervezettel megállapodást köthet. 11. (1) A szennyvízelvezetõ mû mûködésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetésérõl folyamatosan gondoskodni kell /2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minõségi követelményeirõl és ellenõrzési rendjérõl 10. (10) bekezdése. 6 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közmûves vízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl.

17 2002/52. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3437 (2) A szennyvízelvezetõ mû üzemeltetésével összefüggõ, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart az üzemeltetõnek haladéktalanul be kell jelentenie a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az érintett önkormányzatnak (önkormányzatoknak) és a vízügyi hatóságnak. Amennyiben a szennyvízelvezetõ mûbõl kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, az üzemeltetõnek, az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét, természetvédelmi védelem alatt álló terület veszélyeztetése esetén a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot is értesítenie kell. (3) Hibaelhárítás, karbantartás után a szennyvízelvezetõ mûvet, illetve annak valamennyi érintett egységét a vízjogi üzemeltetési engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott mûszaki feltételek megléte esetén helyezhetõ ismételten üzembe. 12. (1) A szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát az üzemeltetõ végzi vagy végezteti. (2) A vizsgálat kiterjed a szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott szennyvíz minõségére, a szennyvízelvezetõ mû megjelölt pontjain történõ mintavételekre, a szennyvíztisztító mûtárgyak hatásfokvizsgálatával járó minõség-ellenõrzésre, továbbá az újrafelhasználásra kerülõ tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap mennyiségi, valamint fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatára is. A szennyvíztisztítóba kerülõ, illetve onnan továbbvezetett, tisztított szennyvíz vizsgálatát a külön jogszabály 7 szerint kell végrehajtani. A mezõgazdasági felhasználásra kerülõ tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálata keretében a külön jogszabályban 8 elõírt vizsgálatokat kell elvégezni. (3) Mezõgazdasági felhasználásra csak olyan szennyvíz és szennyvíziszap adható át, amelynek minõsége megfelel a külön jogszabályban 9 meghatározott minõségi követelményeknek. (4) A szennyvízelvezetés szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltetõ saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. A tisztított szennyvíz, illetõleg szennyvíziszap minõség-ellenõrzését szolgáló vizsgálatok végzésére csak a külön jogszabály 10 által e tevékenységre elismert, illetõleg a környezetvédelmi hatóság által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult. (5) Az üzemeltetõ az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minõségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minõségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén államigazgatási eljárást kezdeményezni. (6) A 2000 lakosegyenérték (a továbbiakban: LE) teljesítõképességûnek kell tekinteni minden olyan szennyvíztisztítótelepet, amelynek teljesítõképessége a 200 m 3 /napot meghaladja, kivéve, ha az üzemeltetõ egy év alatt vett 4 mintával igazolja, vagy bûntetõjogi felelõssége mellett nyilatkozik arra nézve, hogy a telep terhelése kisebb, mint 2000 LE, és ezért nem esik az elõírás hatálya alá. Ez utóbbi esetben a vízügyi vagy környezetvédelmi hatóság bármikor jogosult ellenõrzõ mérésre, és ha annak eredménye megismétlés után is azt mutatja, hogy az üzemeltetõ által az elõírás hatálya alá nem tartozónak minõsített telep a valóságban az elõírás hatálya alá tartozik, a telep vezetõjével szemben szabálysértési eljárást 11 kezdeményez. (7) A LE-ben kifejezett terhelést az év folyamán a telepre belépõ maximális heti terhelés átlaga alapján kell megállapítani, kivéve a rendkívüli (így például intenzív esõzés) esetben elõállt helyzetet. (8) A 2000 LE teljesítõképességnél nagyobb szennyvíztisztító telepen a szennyvíz minõségének az 5 napos biokémiai oxigénigény (BOI 5) alapján történõ vizsgálatáról is gondoskodni kell. Az elõírt vizsgálati gyakoriság nem lehet kevesebb mint 1 vizsgálat/hét. 13. (1) A víziközmûvek üzemeltetésének követelményeire vonatkozó szabályok megtartását a közmû helye szerint illetékes vízügyi hatóság ellenõrzi. (2) Jogszabállyal vagy hatósági elõírással ellentétes üzemelés esetén az ellenõrzés megállapításaitól függõen a vízügyi hatóság köteles: 7 203/2001. (X. 26.) Korm. r. a felszíni vizek minõsége védelmének egyes szabályairól. 8 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. 9 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól /2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minõségi követelményeirõl és ellenõrzési rendjérõl [10. (10) bekezdés] /1999. (XII. 18.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl [31. ].