Ének-zene Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt óraszámú ének-zenei képzés tanterve

Átírás

1 Óratervi táblázat: Ének-zene Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt óraszámú ének-zenei képzés tanterve Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Az ének-zene tanulásának célja az emelt szintű ének-, zeneoktatásban megegyezik az általános gimnáziumi képzésével: a zene a tanulók életmódjának szerves részévé váljék. E gimnáziumi szakaszban az általános iskolában szerzett alapismeretek összegzése, rendszerezése, valamint azok magasabb szintre történő emelése folyik. Ez egyrészt az előző nyolc évre való visszatekintő ismétlést, másrészt a tanultak magasabb szintre emelését jelenti, hiszen bizonyos zenei ismeretek, jelenségek megértésére csak ebben az életkorban válik éretté a gyermek. A követelmények magasabb szintre emelése a következőket jelenti: - kóruséneklés esetében a korosztály lehetőségeinek kihasználását, az együttes összetételéhez mérten még az egyneműkari és a vegyeskari hangzás megteremtésének eshetőségét is; - a többszólamú kis- és nagycsoportos, valamint az egyéni éneklési készség művészi fokra emelését; - e korosztály zenei repertoárjának bővítését; - az értékes zene iránti igény erősítését, szelektáló képesség kialakulását; - a zenei készségfejlesztés minőségibb fokozását, alapkészségként a relatív szolmizációt; - a zenei ismeretek képesség szintre történő emelését; - a zeneirodalmi ismeretek rendszerezését; - a kor- és stílusismeret, zeneműismeret elmélyítését; - a zenei intelligencia megalapozását; - a pályaorientációt (emelt szintű ének zenei érettségire történő felkészítést). Mindezzel előkészíthetjük a szakirányú pályaorientációt, a zenei pályák irányába mutató felsőfokú beiskolázás lehetőségét a tagozatos tanulók számára. A középiskolai szakaszban változnak az ismeretátadási technikák, kialakul az önálló tanulási képesség. A korábbi évek fejlesztő munkája során kialakultak a zenei automatizmusok, így a feladatokat már egyénre szabottan lehet adni. Ebben az iskolatípusban különösen fontos a személyre szabott tehetséggondozás. A Kodály-koncepcióra alapozott ének-zenei nevelésben továbbra is kiemelten fontos az énekes alapú képzés. Az éneklési készséget ebben az életszakaszban művészi szintre lehet és kell emelni. Mindez feltételezi az életkornak és hangfajtáknak megfelelő rendszeres és szisztematikus hangképzést, intonációs gyakorlatok alkalmazását. A zenehallgatás tartalmában a már tanultak kiteljesedését jelentik. Fontos, hogy hallási élmény alapján tudjon a tanuló stílusbeli, hangszerelési, szerkezeti, harmóniai felismeréseket tenni. Legyen jártas a zene és a társművészetek koronkénti kapcsolódásában is! A zenei olvasás-írás továbbra is kiemelt területe az emelt szintű képzésnek. Az értő-érző értelmes zenei befogadáshoz és reprodukáláshoz csak automatizált kottaolvasási és írási képességgel juthat el a gyermek. Végső cél az eszközként való alkalmazás (pl. partitúrák olvasása). A tanuló a korábban megszerzett zenei ismeretek birtokában (ritmikai, dallami, formai, harmóniai) legyen képes értelmezni a zenei folyamatokat, stílusokat, műfajokat. Az improvizáció valójában ebben a speciális tantervű képzésben válhat művészi színvonalúvá, hiszen a felhalmozott ismeretek, készségek ebben az életkorban teszik legközvetlenebbé a felhasználást. 1

2 Tartalmak Az emelt szintű képzésben a kerettantervi tartalmakra s azok bővítésére, valamint az általános követelmények magasabb szintre emelésére négy évfolyamnyi idő áll rendelkezésre. Módszertani útmutatónk csak a gimnáziumi kerettantervben közölt tartalmak négy évfolyamra történő elosztására és továbbfejlesztésére tesz javaslatot. A zenei tevékenységek fokozatos felépítése és a hozzájuk rendelt tartalmak (igazodva a kerettantervi mintához) a tanári képességektől és az egyes iskolák helyi tantervi tervezésétől is függnek. Mindenféleképpen cél a magasabban kvalifikált, éneklési, zenehallgatási, zenei olvasás-írási, improvizációs készségben automatikusan tevékenykedő diákság kiművelése. Ennek alárendelten kell kiválasztani azokat a taneszközöket és segédleteket, melyek a kívánt fejlesztési cél elérését mihamarább elősegítik, melyek a napi gyakorlatot könnyítik. 9. évfolyam Az előkészítő évfolyam biztosítja annak a lehetőségét, hogy a különböző intézményekből érkező diákok ismereteit, készségeit azonos szintre hozzuk. Zenei Ismeretek: Tonalitásérzék mélyítése: hétfokú hangsorok (dúr-, moll-, modális hangsorok ) elméleti ismerete, felismerése, reprodukciója. Hármashangzatok és megfordításaik felismerése, építése, éneklése tonalitásban, és azonos alapról. Hangközelmélet T1-T8-ig. Hangnemek ismerete, és azokban való tájékozódás 7# -7 b-ig. Magyar népzene: Ismerkedés élő népzenei felvételekkel. Stílusos éneklés, tájegységenként való csokrok tanulása. A tovább haladás feltételei: Népzene: 20 népdal kifejező, stílusos előadása emlékezetből, valamint ezen népdalok elemzése megadott szempontok szerint Zeneelméleti ismeretek: hétfokú hangsorok, hármashangzatok, hangközök felismerése, éneklése, szerkesztése megadott hangra tonalitásban, és azonos alaphangra. Az évfolyam értékelése a számonkérések érdemjegyeiből adódik össze. 10. évfolyam Korszakok Magyar népzene: zsoltározó és sirató típus, magyar népszokások; etnikai és kisebbségi népzene, ókor és középkor; reneszánsz: mise, motetta, madrigál; barokk: szvit, prelúdium, fúga, hangszeres zene, korál, oratórium, kantáta, passió, barokk opera; magyar műzene a XI XVII. századig: magyar középkor, reneszánsz, Tinódi, Balassi, Bakfark művészete. Zenei ismeretek A tanulók egyéni hangérzetének kialakítása; a negyed mértékegységű ütemek; hétfokú hangsorok moduszai; tiszta, nagy és kis hangközök, 4# és 4b; homofónia polifónia; dúr moll hangsorok és hármas- négyes hangzataik; imitáció, késleltetés; konszonancia disszonancia, a barokk plagális funkciós rend (T D S T). A továbbhaladás feltételei: Népzene: A régi stílusú népdalok 3 típusának ismerete 20 népdal kifejező, stílusos előadása emlékezetből, valamint ezen népdalok elemzése megadott szempontok szerint. Zenetörténet: Az évfolyam tananyagának megfelelő zenetörténeti jártasság. Zenelméleti ismeretek: 2

3 Hétfokú hangsorok, hármashangzatok, hangközök felismerése, éneklése, szerkesztése megadott hangra tonalitásban, és azonos alaphangra. Domináns, illetve szűkített négyeshangzatok és azok megfordításainak, oldásainak ismerete hallás, szerkesztés, és reprodukció útján. Autentikus és plagális funkciós rend ismerete Az évfolyam értékelése a számonkérések érdemjegyeiből adódik össze. Szempontok a tanulók teljesítményének az értékeléséhez Évközi értékelési rendszerünkről Éneklés: a megvalósulás szintjét kérjük számon (átélés, éneklési technika, intonáció, többszólamúságnál a kamarahangzás). Zenehallgatás: a zenei folyamat követését ellenőrizzük, s annak szóbeli megfogalmazását követeljük meg. Ösztönözzük a tanulókat önálló zenetörténeti előadások, írások, hangverseny-látogatás után zenekritikák megfogalmazására. Zenei ismeretek: zenei jelenség felismerését, megnevezését, valamint az alkalmazás zeneiségét jelentse. Improvizáció: értékelésbe beszámító számonkérését még emelt szinten sem javaslom, ám gyakori, játékos alkalmazását annál inkább. Záróvizsga A 13. évfolyamon az érettségi vizsgaszabályzat szerint szervezhető (100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet). Ezen vizsga alkalmával a tanuló számot ad a központilag előírt NATkövetelményekhez igazodó zenei műveltségéről, valamint az adott intézmény pedagógiai programja szerint elfogadott, a diák által elsajátított helyi, speciális tananyag elsajátításáról és követelményszintjének teljesítéséről. (Az érettségi vizsgára felkészülésben segítenek a törvényes keretek közt megszervezhető fakultációs órák. Ennek tartalmai nagy mértékben kell hogy igazodjanak a jelenleg átalakulóban lévő érettségi vizsgaszabályzathoz.) Innen a gimnáziuméhoz hasonlóan tantervi formájú közlés segíti a évfolyamon a tárgyat tanítók munkáját az emelt szintű érettségire, illetve továbbtanulásra felkészítésben. A gimnáziumi kerettanterv folytatásaként tagozatok számára tantervként töltheti be a tartalmi szabályzó szerepét. 11. évfolyam Korszakok Új stílusú magyar népdalok, más népek dalai, világzenék, bécsi klasszicizmus: szonáta, vonósnégyes, versenymű, szimfónia, dal, kánon, oratórikus művek, opera romantika: lied (dal), szimfónikus költemény, versenyművek, szimfónia, zongoraművek; Smetana, Liszt, Muszorgszkij, Schubert, Brahms, Dvoržak. Zenei ismeretek Periódus, dalformák, szonáta-forma, triós forma, rondó (szonáta rondó); a klasszikus és romantikus zenekar hangszerei; az ismétlés és visszatérés formaalkotó szerepe, a klasszikus autentikus funkciós rend (T- S D T), a domináns szeptim négyes hangzat és fordításai; kromatika és enharmonia; minore maggiore; a bécsi zenekar hangszerei, a romantikus hangszercsalád (bővülések), az ismétlés és visszatérés formaalkotó szerepe; program a zenében. A továbbhaladás feltételei: Népzene: Az új stílusú népdalok jellegzetességeinek ismerete 20 népdal kifejező, stílusos előadása emlékezetből, valamint ezen népdalok elemzése megadott szempontok szerint. Zenetörténet: Az évfolyam tananyagának megfelelő zenetörténeti jártasság. Zeneelméleti ismeretek: autentikus és plagális funkciós rend elmélyült ismerete, műelemzés megadott szempontok alapján. Az évfolyam értékelése a számonkérések érdemjegyeiből adódik össze. 3

4 Kiegészítő taneszközök Kodály: 333 olvasó gyakorlat; Bicinia Hungarica I IV; 15, 44, 55, 66 kétszólamú énekgyakorlat; Epigrammák; Tricinia; Bertalotti: Solfeggio; Bach: Példatár I, Korálok; Ádám Jenő: A dal mesterei; Schubert: Dalok; Bartha Dénes: Antológia; Dobszay László: A magyar dal könyve; Bartók Béla: Mikrokozmosz I VI. stb. Belépő tevékenységek 1. Éneklés Többszólamú művek kamaraéneklése (szólamonként párban, majd egy egy énekes) kíséret nélkül és kísérettel. Magyar és nem magyar népdalok éneklése. 2. Zenehallgatás Az opera műfaja és dramaturgiai alkotóelemei fejlődésének megfigyelése. A szonáta és szimfónia történeti fejlődésének a megfigyelése, a különböző korokban megjelenő formák összehasonlítása. Szépirodalmi és mitológiai témákat feldolgozó zeneművek tartalmi elemzése, forrásaikkal való egybevetése. A zene a társadalmi folyamatokban betöltött szerepének a vizsgálata (szabadságvágy, szabadságharc, felvilágosodás). A népdal szerepének megfigyelése a XX. század zenéjében. Könyvtári munka a bonyolultabb összefüggések feltárásához. Zeneművek és zeneművekről szóló szakirodalmak, történeti munkák kikeresése címszavak alapján, PC-használat bevonásával. 12. Évfolyam Tartalom A 9. évfolyam tananyagának ismétlése és folyamatos kiegészítése. Többszólamúságot is tartalmazó népzenei anyagok (magyar és nem magyar népdalok). Operák, operarészletek a XVII XX. századig. Az opera műfajának művek és szerzők szerinti főbb képviselői. Nemzeti operák. Szövegkönyvek és forrásaik. Balett. Szonáták a XVII XX. századig. Szimfóniák a XVII XIX. században. Kórus a szimfóniában, kísérőzenében. Programzenék és programmatikus művek. Keleti és verbunkos elemek, gyermekdalok és népdalok a XVIII XX. századi hangszeres (zenekari) művekben. Musicalek. Populáris zenei műfajok, zeneművek. A zene, mint eszmei tartalmak hordozója. A protestáns korál. Marseailles. Szabadító opera. Forradalmi zenék. Háborúk zenéje. Zenék a békéről. Az Orfeusz-téma különböző zenei műfajokban. 3. Improvizáció Dallammodellek A tanult stiláris elemek felhasználásával 4. Zenei olvasás-írás Az évfolyam éneklési és zenehallgatási anyagának Lapról olvasás első látásra a régebbi korok és könnyű részletei. korábban tanultak könnyű anyagából 4 #-4b-ig. Hangközök és fordításaik. Hármashangzatok és fordításaik. Rövid, egyszerű periódusok írása (dallam és ritmus együtt) diktálás után. Zenetörténet A továbbhaladás feltételei: Az opera jegyei zenetörténeti korszakonként. Zárt ária, da Capo-s formák. Átkomponáltság. Singspiel. Szabadító opera. Intonáció. Zenedráma. Összművészet. Vezérmotívum. Kétrészes és háromrészes szonátaforma. Barokk szonáta, bécsi és romantikus szonáta. Monotematika. Téma-transzformáció. Zeneszerzők Purcelltól Ötvösig. 20 népdal kifejező, stílusos előadása emlékezetből, valamint ezen népdalok elemzése megadott szempontok szerint. 4

5 Zenetörténet: Az évfolyam tananyagának megfelelő zenetörténeti jártasság. Zeneelméleti ismeretek: autentikus és plagális funkciós rend elmélyült ismerete, műelemzés megadott szempontok alapján. Formatani és harmóniai összefüggések ismerete. Az évfolyam értékelése a számonkérések érdemjegyeiből adódik össze. 13. évfolyam Belépő tevékenységek Tartalom 1. Éneklés XX. századi zeneművek könnyen énekelhető Az eddigi éneklési módok gyakorlása az énekes témái. anyag kiegészítésével. Eddig tanult népdalok és műdalok, műzenei Korábbi évfolyamok anyagának ismétlése és szemelvények, énekelhető témák. folyamatos kiegészítése. 2. Zenehallgatás Rangos oratóriumok, kantáták, passiók, misék, Partitúrahasználat gyakorlása. requiemek (részletei) a XVII XX. század Zenei eszközök használatának megfigyelése a zeneirodalmában. szórakoztató zenében. Értékek színvonal szerinti Négy évszázad híres versenyművei, szvitjei, elkülönítése. táncai. Az oratórium, a kantáta és (gyász)mise műfaja és Dalok, dalciklusok négy évszázad dramaturgiai alkotóelemei fejlődésének zenetörténetéből válogatva. megfigyelése, áttekintése. A XX. században megújuló műfajok: drámai A concerto (versenymű) és szvit, azon belüli és oratórium, szcenikus oratórium, opera-oratórium. kívüli táncok történeti fejlődésének a A zenei eszköztár további bővítése: szeriális zene, megfigyelése, a különböző korokban megjelenő aleatória, egyéb rendezőelvek. formák összehasonlítása. A XX. század magyar zenéjének nemzetközi Lírikus, bibliai és képzőművészeti témákat rangú alkotásai. feldolgozó zeneművek tartalmi elemzése, A dzsessz műfaji sokféleségét bemutató forrásaikkal való egybevetése. szemelvények. A természet és emberi viszonylatok kifejezésének, A zene szórakozató funkciói a XX. században. A ábrázolásának a megfigyelése, egybevetése a zene szórakoztató zene műfaji sokfélesége. és különböző művészeti ágak között. Szórakoztató zenei aktualitások. A tanult zeneművek esztétikai, morális, közösségi Zeneszerzők Schütztől Bartókon, Kodályon, üzeneteinek megfejtése. Pendereckin át Balassáig, Durkóig. A népdal szerepének megfigyelése a XX. század zenéjében. Tájékozódás a XX. századi zene legújabb megjelenési, kifejezési formáiban. A szórakoztató zene hangzásvilágának elemzése. Könyvtári munka a bonyolultabb összefüggések feltárásához. Zeneművek és zeneművekről, társművészeti alkotásokról szóló szakirodalmak, történeti munkák kikeresése címszavak alapján, PC-használat bevonásával. Az elsajátított készségek, ismeretek összegező felhasználása zeneművekben. 3. Improvizáció Dallammodellek: Az előforduló stílusok fordulatainak alkalmazása 4. Zenei olvasás-írás Az évfolyamon újonnan belépő éneklési és A lapról éneklés folyamatos gyakorlása. zenehallgatási anyag. Könnyebb moduláló dallamok éneklése szolmizáció választással. 5

6 Zenei ismeretek-fogalmak Zenetörténet A mise, a requiem és tételei. Passiók dramaturgiája. Oratóriumok dramaturgiai rétegződése, oratóriumok a XX. században (drámai oratórium, szcenikus oratórium, opera- oratórium). Versenyművek: szóló, tutti; rondo, ritornell; átkomponált, egytételes, monotematikus; egy, két és több szólóhangszerre. A tonalitás felbomlása: bitonalitás, politonalitás, atonalitás; aszimmetriák, poliritmia. Szerializmus, Reihe, aleatória, cluster. Szórakoztató zenei műfajok és specifikumaik. Korábban tanult zenei ismeretek, fogalmak. A továbbhaladás feltételei: 20 népdal kifejező, stílusos előadása emlékezetből, valamint ezen népdalok elemzése megadott szempontok szerint. Zenetörténet: Az évfolyam tananyagának megfelelő zenetörténeti jártasság. Zeneelméleti ismeretek: autentikus és plagális funkciós rend elmélyült ismerete, műelemzés megadott szempontok alapján. Formatani és harmóniai összefüggések ismerete. Jellegzetes 20.századi akkordok ismerete, szerkesztése, felismerése. Az évfolyam értékelése a számonkérések érdemjegyeiből adódik össze. 6

7 Ének-zene középszintű érettségi vizsga Az ismertetőt az Oktatási Minisztérium honlapján kiadott tájékoztatóból állította össze: Kerekes Rita szaktanár. Az ének - zene kétszintű érettségi vizsgatantárgy kötelezően választható írásbeli és szóbeli vizsgatantárgy az érettségin. A vizsgázó döntési joga, hogy középszinten vagy emelt szinten kíván érettségi vizsgát tenni. Minden középiskola helyi tantervében szabályozza, hogy mely tantárgyakból szervez központi vizsgakövetelményekre épülő középszintű, illetve/és emelt szintű ének-zene érettségi vizsgára történő felkészítést, valamint emelt szintű érettségi vizsgát. A hatvani Bajza József Gimnázium középszintű érettségi vizsgát szervez. Ének-zene érettségi vizsgát tehetnek azok a tanulók, akik a helyi tantervben meghatározott követelményeket elsajátították, tudásukat osztályzattal értékelték és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudják. Az ének-zene érettségi a kétszintű vizsga bevezetésével két részre oszlik. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek így külön napra eshetnek. Ebben a szervezési formában eredményesebben lehet koncentrálni a sokféle tevékenységet igénylő feladattípusokra. A vizsgázók teljesítményeinek összesítése a két vizsgaszakasz zárásakor történik. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a középszintű érettségi vizsga megszervezője és helyszíne a tanuló iskolája, a vizsgáztatók az intézmény tanárai. Az írásbeli feladatsor központi kijelölésű, de a vizsgadolgozatokat az igazgató által megbízott szaktanárok javítják, figyelembe véve a központi előírások szerinti javítási és értékelési útmutatót. Az ének-zene középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e az énekes anyag esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő, emlékezetből illetve kottából történő megszólaltatására, az elsajátított zenei ismeretek önálló alkalmazására, dallamátírásra a tanult hangnemekben, a zenehallgatás során a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok felismerésére, meghatározására, a zenei fogalmak, szakkifejezések helyes használatára, az összefüggések, kapcsolódások feltárására a különféle művészeti ágak között. A középszintű érettségi vizsga azt mutatja meg, hogy a vizsgázó milyen szintű általános zenei műveltségnek van a birtokában, valamint hogy milyen mértékű és mélységű ismeretekkel és jártasságokkal bír a befogadás és a reprodukálás folyamataiban. Összegző jellegű, zenei általános műveltséget mérő vizsga. A vizsga formái A reprodukálás témaköre tartalmazza a vizsgázó énekhangon előadott tevékenységét, a dalok, a műrészletek, a hangsorok, a hangközök éneklését, és az ezekhez kötődő ismeretanyag szóbeli közlését, valamint a műelemzést, a lapról éneklést is (ez a szóbeli vizsga része). A befogadás lefedi a zenetörténet, zenefelismerés, a zeneelmélet és a dallamátírás vagy dallamírás fogalmi területeit (ez az írásbeli vizsga része). A két tevékenységi területet a különböző vizsgaformák (írásbeli és szóbeli) segítségével mérjük. Az írásbeli és a szóbeli tételsorok tartalmai nem különülnek el egymástól, inkább kiegészíti egyik a másikat. A két vizsgarész csak a készségek, képességek mérésének jellegében mutat különbözőséget. Mivel a reprodukálás és a befogadás úgy a közép-, mint az emelt szintnél egyaránt jelen van, ezért vizsgaformáik azonosak: II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga szerkezete Írásbeli vizsga 180 perc Zenefelismerés 30 perc Zenetörténet 90 perc Zeneelmélet 45 perc 7

8 Dallamátírás 15 perc Szóbeli vizsga 15 perc Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt amennyire ezt a feladatok jellege engedi tetszése szerint oszthatja meg az egyes részek, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja, javasolt azonban a fenti időarányok betartása. Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának lejátszásához szükséges magnetofon vagy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői Az írásbeli ideje: 180 perc Befogadói ismeretek mérése (100 pont) 1. ZENEFELISMERÉS - egy feladattípus (24 pont) 2. ZENETÖRTÉNET - egy zenetörténeti téma esszé jellegű kidolgozása (30 pont) - zenetörténeti kérdéseket feldolgozó feladatsor (20 pont) 3. ZENEELMÉLETI FELADATSOR - öt feladattípus (18 pont) 4. DALLAMÁTÍRÁSI FELADATSOR (8 pont) ZENEFELISMERÉS A zene-felismerési feladatban a hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat nyolc zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, a feladattól függően a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározása. A bejátszások időtartama 1 1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A nyolc bejátszás között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza. ZENETÖRTÉNET A zenetörténeti feladatsor két részből áll. Az első rész egy téma esszé jellegű kidolgozása, amelyet a vizsgázó a megadott témák közül választhat. Az esszé témája lehet például: - egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása, - egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, - egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása. A második rész 7 összetett feladatból álló zenetörténeti feladatsor. A feladatok lehetnek - fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok), - válaszok illesztése, - rövid válaszokat igénylő feladat kiegészítéssel. ZENEELMÉLET A vizsgázónak 8 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsor a vizsgázó tudását méri a hangközök, a hármashangzatok, a tempó, a dinamikai jelek, a klasszikus zenei formák ismeretének vonatkozásában. A feladatok lehetnek - hangközök felismerése és megnevezése betűkottáról (tiszta, kis, nagy), - hármashangzatok (dúr moll szűkített bővített) felépítése adott alapra betűkottával, - előjegyzések ismerete, - tempó- és dinamikai jelek fogalmának használata, - zeneelméleti fogalmak meghatározása. 8

9 DALLAMÁTÍRÁS A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2# 2b) betűkottából violinkulcsban a vonalrendszerbe. A négy feladat négy feladatlapba van szerkesztve. Az első tartalmazza a zenefelismerés tesztkérdéseit. Ennek megoldására összesen 30 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A zenefelismerés hangzó anyagát egy központilag összeállított CD tartalmazza. Ennek bejátszásához szükséges a vizsgahelyszínen egy CD-lejátszó, és a felügyelő tanár aktív közreműködése, kinek feladata a hangzó anyag elindítása, majd az utolsó feladat után a CD leállítása. A CD-anyag folyamatosan közli a nyolc feladatot, helyet adva a megoldási időknek is. A második feladatlap két feladatsorból áll: a zenetörténeti esszé írásakor három tételcím közül választhat a vizsgázó. A zenetörténeti kérdéssor első sorban a vizsgázó zenei műveltségét méri. A harmadik feladatlap a zeneelméleti teszt-feladatokat tartalmazza, melyeknél ceruzával csak a kottázási feladatok oldhatók meg. A negyedik feladatlap a dallamátírás betűkotta képét tartalmazza. Értékelés Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is. Az érettségi vizsga értékelése Az írásbeli érettségi vizsga értékelésének szempontjai: Az értékelési táblázatokban félkövér írásmóddal a maximális pontszámokat jelöljük. Pontvesztés a hibák arányában lehetséges. Középszint: 1. Zenefelismerés: A feladatok megoldásánál egy választ csak akkor lehet hibátlannak tekinteni, ha azonos a javítási útmutatóban feltüntetett válasszal. A zeneszerzők nevének helytelen lejegyzései pontvesztéssel járnak. A zeneszerzők nevének írásakor a következő szabály érvényesül: a magyar szerzők esetében mindig a teljes névhasználat a kötelező (pl. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szokolay Sándor stb.), de a külföldi szerzők esetében elégséges a családnév megjelölése is (pl. Beethoven, Mozart, Bach stb.). Ebben az esetben a teljes névhasználatért (pl. Ludwig van Beethoven stb.) nem jár plusz pont, ám a helytelen írásmód (csak családnévre vonatkoztatva) pontvesztéssel jár. A pontozás rendszeréről a javítási útmutató ad tájékoztatást. 2. Zenetörténeti esszé írása: A helyesírási és nyelvtani hibák nem számítanak bele az értékelésbe, ellenben az olvashatatlan illetve az értelmezhetetlen válaszok hibásnak minősülnek. A zenei szakkifejezések és a zeneszerzők nevének helytelen lejegyzései pontvesztéssel járnak. A zeneszerzők nevének írásakor a következő szabály érvényesül: a magyar szerzők esetében mindig a teljes névhasználat a kötelező (pl. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szokolay Sándor stb.), de a külföldi szerzők esetében elégséges a családnév megjelölése is (pl. Beethoven, Mozart, Bach stb.). Ebben az esetben a teljes névhasználatért (pl. Ludwig van Beethoven stb.) nem jár plusz pont, ám a helytelen írásmód (csak családnévre vonatkoztatva) pontvesztéssel jár. Pontozás Zenetörténeti hitelesség Tartalmában igazodik a megadott témához; a zenetörténeti tényeket, azok összefüggéseit hitelesen értelmezi 17 pont Tárgyi tudásában tévedések vannak : pontvesztés arányosan Tárgyi tudásában alapvető hiányosságok vannak: 0 pont Formai tagolás, logikai felépítés, kifejtés, világos mondatszerkesztés Írása érthető, fogalmazásában lényegre törő :6-8 pont Tartalmilag megfelelő, de az írás gondolatvezetése nem logikus :1-5 pont 9

10 Helytelen megállapítások jellemzik, felépítése rendezetlen :0 pont Szaknyelv használata Írásában szakszerűen közöl: 4-5 pont A szakkifejezéseket körülírja, kevésbé alkalmazza :1-3 pont Helytelenül írja a szakkifejezéseket, a zeneszerzők nevét :0 pont Maximális pontszám: pont, összesen: 30 pont 3. Zenetörténeti kérdéssor és zeneelméleti feladatsor: A feladatok megoldásánál egy választ csak akkor lehet hibátlannak tekinteni, ha azonos a javítási útmutatóban feltüntetett válasszal. A pontozás rendszeréről a javítási útmutató ad tájékoztatást. 4. Dallamátírás: (Ez az egyetlen feladattípus, amelyet ceruzával old meg a jelölt!) Kizárólag a hibátlan ütem ér egy pontot. Az írásbeli vizsga jellegzetességei Az írásbeli vizsgaforma, több területen való megjelenése újdonság az ének-zene érettségin. Az írásbeli vizsga tartalmazza a zenefelismerést, a zenei tárgyú esszé írását, dallamok, zenei jelenségek lejegyzését, valamint a zenei ismeretek, összefüggések megfogalmazását és kifejtését, a szakkifejezések megfelelő használatát. A zenetörténet témakörében az önálló, esszéjellegű munkának szakmailag helytálló tényeket, ismereteket kell tartalmaznia, de nem kell tudományos szinten írni a fogalmazást még az emelt szinten sem. Valójában ez a feladat mutatja meg leginkább a vizsgázó "érett" viszonyulását a tanult művekhez, a zenetörténethez. Ha zeneszerzőről ír a vizsgázó, a dolgozatban kerüljön kifejtésre a zeneszerző helye saját korában, társadalmában. Utaljon a vizsgázó a művészetek és a tudomány korabeli helyzetére, nagy alkotóira. Az írásban tükröződhet a vizsgázó viszonyulása a témához, választásának indítéka, kapcsolata a zeneszerző művészetéhez. A vizsgázó vállalkozhat egy egész zenemű bemutatására is, melynek kottáját felhasználhatja a felkészülésben (mellékletként a központilag kiírt írásbeli tételsor tartalmazza!). A mű kottájának alapján konkrét témákra, ütemszámokra, hangszerekre stb. tud pontosan hivatkozni. Nem javasolt túl nagy terjedelmű zenemű választása. Lehet egy zeneműrészlet is, pl. egy szimfónia tétele is, melyben feltárhatóak a korszakra jellemző zenei vonások. A zenefelismerés témakörében a táblázatban megadott követelmények szerint kell a kérdésekre válaszolni. A felismerésre váró zeneművek listáját a Műjegyzék tartalmazza. A középszinten a hétköznapokban is gyakran előforduló fogalmak, zenei jelenségek helyes használatának és felismerésének, megnevezésének tudását bizonyítja a vizsgázó. Középszinten a dallamátírás feladatait minden átlagos képességű tanuló eredményesen meg tudja oldani, mivel elsősorban racionális feladat. A szóbeli vizsga A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) A tételsor jellemzői A vizsgázónak háromféle tételsorból ( A, B, C ) kell húznia egy-egy tételt. A tételsoroknak legalább 20 tételt kell tartalmazniuk. A tételsornak a követelményrendszer minden témakörét érintenie kell. A tétel: egy népdal éneklése szöveggel emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése. B tétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő zenei ismeretek kifejtése. C tétel: egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2# 2b-ig terjedő hangnemekben. Értékelés A gyakorlati/szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik: A tétel: Népdal éneklése és elemzése Tiszta intonálás 2 pont 10

11 Pontos ritmusreprodukálás 3 pont Pontos szövegtudás 3 pont A stílusnak megfelelő, kifejező éneklés 2 pont Összesen: 10 pont Feladat: Az énekelt népdal elemzése emlékezetből A népdal stílusrétegének meghatározása 1 pont Szerkezet (forma) meghatározása 1 pont Dallamvonal felismerése 1 pont Hangsor (hangnem) megállapítása 1 pont Kapcsolható népszokások vagy műzenei vonatkozások (amennyiben ilyen nincs, akkor fölhasználható a pont jutalomként) 1 pont Összesen: 5 pont Az A tétel feladataira adható maximális pontszám: 15 pont B tétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Tiszta intonáció 2 pont Pontos szövegejtés, esetlegesen pontos szolmizáció 2 pont Pontos ritmus 1 pont A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód (megfelelő tempó és dinamika) 3 pont Kíséret nélküli éneklésnél a megfelelő hangmagasság megválasztása; kíséretes dalnál a hangszerrel való együttműködés biztonsága :2 pont Összesen: 10 pont Feladat: Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése Az énekelt műdalhoz/zeneműrészlethez kapcsolódó zenei ismeretek kifejtése: 3 pont A kapcsolódó zenetörténeti korszak általános jellemzése: 4 pont Az énekelt mű műfaji jellemzői: 3 pont Az énekelt mű formája, előadásbeli jellemzői: 2 pont Kapcsolatok a társművészetekkel :3 pont Összesen: 15 pont A B tétel feladataira adható maximális pontszám: 25 pont C tétel: Lapról olvasás Feladat: Egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2 # 2b-ig terjedő hangnemekben. Tiszta intonáció 2 pont Megfelelő hangmagasság megválasztása 2 pont Szolmizációs pontosság, biztonság 2 pont Ritmikai pontosság 2 pont Folyamatos éneklés 2 pont A C tétel feladataira adható maximális pontszám: 10 pont Összesen: A szóbeli vizsgáról Reprodukáló képesség mérése (50 pont) A szóbeli vizsga feladattípusai 1. Éneklés: népdal, műdal, zenei szemelvény, hangsor, hangzat, lapról éneklés 1.1 A népdalok, a műdalok és a zenei szemelvények előadása a részletes vizsgakövetelmény táblázatban megjelölt kritériumok szerint történik. 1.2 A műdalok előadásánál kívánatos, de nem kötelező a mű zongora kíséretes megszólaltatása Ennek megfelelően csak olyan teremben tartható ének - zene érettségi, ahol jól felhangolt, kísérésre alkalmas hangszer van. A vizsga feltételezi a felkészítő tanár jelenlétét, hiszen a tételként húzott 11

12 zongorakíséretes műdalt a vizsgázó tanára kíséri hangszeren. A műdalok megszólaltatása olyan terjedelemben történik, amelyben a vizsgakiírás azt kéri. 1.3 A népdalok és a műdalok előadása énekelve történik, míg a zenei szemelvények bemutatása esetében lehetséges a jelölt hangszerhasználata, ha az emeli a felelet színvonalát, ha valóban többet tud a vizsgázó megvalósítani vele, mint énekléssel. (A hangszerhasználat ebben az esetben nem önálló dalkíséretet jelent, hanem a szemelvény valamely hangszeren történő előadását). Ez azonban egyedi megoldást jelent, nem várható el, nem kötelezhető rá egyetlen érettségiző diák sem. 1.4 A lapról éneklésnél nem csökken a felelet értéke, ha a tanár adja meg a kezdőhangot. A kapott dalanyagot nem kötelező abszolút magasságban szolmizálni (kivétel: emelt szint 20. századi vagy kortárs zenei szemelvény lapról olvasása hangnévvel). A hangadás vegye számításba a vizsgázó hangterjedelmét. A felelő saját belátása szerint választhatja meg éneklésének tempóját. Hangnemi kitérés, vagy moduláció esetén nem kötelező a dó-váltás alkalmazása. 2. Műelemzés: 2. 1 A népdal elemzése emlékezetből történjen. Az elemzéshez a vizsgázó kottát nem használhat A műdal elemzése kotta alapján történjen. A szóbeli vizsgatétel tartalmazza mindkét szinten az elemzésre váró mű tiszta kottaképét. Minden elemzés legyen tömör, lényegre törő, a legfontosabb ismereteket tartalmazó! Középszintű szóbeli vizsga: Középszintű szóbeli vizsga esetén a tételsorokat a központilag kiadott részletes vizsgaszabályzat és vizsgaleírás alapján az iskola ének - zenetanára állítja össze. A tételsorok összeállításánál a tanár figyelembe veszi a helyi tantervben található témaköröket is. A szóbeli vizsga kérdező tanára ugyancsak az iskola pedagógusai lehetnek. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően mindösszesen 15 perc időtartamú lehet. A szóbeli vizsga szervezése az alábbiak szerint történik: A műdalok előadásánál kívánatos, de nem kötelező a mű zongora kíséretes megszólaltatása olyan terjedelemben, amelyben a vizsgakiírás azt kéri. Zongorakíséretes előadás választása esetén a vizsga során elengedhetetlen a felkészítő tanár jelenléte, hiszen a tételként húzott zongorakíséretes műdalt a vizsgázó tanára kíséri hangszeren. A szóbeli vizsga lebonyolítása: - A vizsgázók mindannyian bevonulnak a terembe. Itt a vizsgabizottság elnöke a vizsgázókkal ismerteti az írásbeli vizsgán elért eredményeket, és a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, a vizsga rendjét. A tájékoztató után már csak az első vizsgacsoport marad a teremben, legfeljebb hat fő. - A vizsgázó egyszerre húzza ki a három (A B C) tételt. Az "A - tételt" (egy népdal éneklése szöveggel emlékezetből és annak elemzése), valamint a "B - tételt", (egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, valamint a dalhoz kapcsolódó zenei ismertek kifejtése), valamint a "C tételt (lapról olvasási feladat kottája). - A vizsgázónak a felkészüléshez 30 perc áll rendelkezésére. A felkészülésnek csendben kell történnie, a vizsgázó csak belső hallására támaszkodva gondolhatja át a feladatlap énekes példáit. Ez azt jelenti, hogy halkan sem énekelhet, vagy dúdolhat! - A vizsgázó a B tétel kidolgozásához a szaktanár által előkészített tiszta kottaanyagot segédeszközként használhatja. - A jelölt feleletkor használhatja saját hangvilláját, és felkészülése folyamán az iskola pecsétjével ellátott papírlapra (jegyzet / hangjegyfüzet) jegyzetelhet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. - A felkészülési idő (30 perc) eltelte után kerülhet sor a szóbeli vizsgára. - A vizsgáztató tanár a felelet közben folyamatosan értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez pontszámok beírásával történik a rendelkezésre álló "Értékelési lap" - on. Az érettségi vizsga minősítése Az írásbeli és a szóbeli vizsga értékelésének ponthatárait vizsgaszabályzat rögzíti. Mindkét szinten az írásbeli vizsgateljesítmény: 100 pont, a szóbeli vizsgateljesítmény: 50 pont. Összesen 150 pont érhető 12

13 el. A pontszámoknak megfelelő százalékok és az érdemjegyek arányait a 100/1997. Kormányrendelet 71/2003. (V. 27.) módosítása tartalmazza. Ajánlott segédkönyvek: A felkészüléshez javasoljuk az iskolában jelenleg használt ének-zene tankönyvet (Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához és Példatár)! A lapról olvasás felkészüléséhez ajánlott szakirodalom: - Kodály pedagógiai művei Editio Musica, Bp Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I. II. - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt J. S. Bach: Olvasókönyv szolmizálóknak Editio Musica, Bp Németh Nógrádi - Pusker: Szolfézs antológia Zenemű Kiadó Bp Zenei antológia (szerk. Kerényi Eszter) - Nemzeti Tk. Kiadó Rt Zenetörténethez és zeneelmélethez A jegyzék a vizsgára készülő diákok önálló ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, könyvtárhasználati munkáját kívánja segíteni. Természetesen az önálló szakkönyvhasználat nemcsak a vizsgára készüléssel kezdődik. Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, Kossuth Kiadó, 1996 Alan Blackwood: A világ zenéje, Origo Könyvek, Bp., 1994 Balassa - Gál: Operakalauz, Zmk, 1956 Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza, Gondolat, 1989 Barangolás a művészetek világában Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 1999 Böhm László: Zenei műszótár Zmk, 1961 Brockhaus - Riemann: Zenei Lexikon I. - II. - III., Zmk, 1985 Cesaro Orselli: A madrigál és a velencei iskola, Zmk, 1986 Darvas Gábor: A zene anatómiája, Zmk, 1974 Darvas Gábor: Évezredek hangszerei Zmk, 1975 Falvy Zoltán: A magyar zene története Ntvk, 1999 Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek, Calibra Kiadó, 1994 Hangszerek enciklopédiája Gemini Kiadó 1996 John Henry Van Der Meer: Hangszerek, Zmk, 1988 Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat, 1982 Kodály - Vargyas: A magyar népzene, EMB, 1994 Körber Tivadar:Zeneirodalom I-II. Műszaki Könyvkiadó Budapest 2000 Oratóriumok Könyve Zmk, 1975 Orfeusz Hangzó Zenetörténet Mágus Kiadó, 1999 Pándi Mariann: Hangversenykalauz Zmk, 1972 Peter Gammond: Az opera, Kossuth Könyvkiadó, 1994 Peter Gammond: Klasszikus zene - Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, 1994 Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek Tkvk, 1977 Stéphane Gris: A hangszerek csodálatos világa Zmk, 1984 Till Géza: Opera - kézikönyv Zmk Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III Zmk 1965 Tátrai Zsuzsa Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó 1997 Varga Marianna: Néprajz mindenkinek - magyar népviseletek Tkvk