Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ. Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat Makó

2 TARTALOM I. Bevezetés:... 6 Az célja, jogszabályi alapja:... 6 A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok:... 6 Az intézmény alapvető és szakmai dokumentumai és szabályzatai:... 7 Szakmai alapdokumentum... 7 Pedagógiai program... 8 Házirend... 9 Intézményi éves munkaterv és beszámoló... 9 Az intézmény jellemzői, jogállása: Az területi, személyi, időbeli hatálya II. Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású munkakör megnevezése, jogállása, feladata: Vezető beosztású munkakörök megnevezése, jogállása, feladata: Intézményi közösségek III. Az intézmény irányítása Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Intézményvezető Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető A művészeti intézményegység-vezető speciális feladatai: A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök IV. A működés rendje A tanulók benntartózkodásának rendje:

3 Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 45 Pedagógusok munkarendje: A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel Helyiségek, berendezések használatának szabályai V. Az egyéb foglalkozások célja,szervezeti formái, időkeretei VI. Az intézmény kapcsolatai A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje VII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok VIII. Az intézmény védő, óvó előírásai Fontosabb általános szabályok: Jogkörök, feladatok: A rendkívüli esemény, bombariadó estén szükséges teendők Eljárás baleset esetén A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje IX. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje X. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

4 XI. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok XII. Záró rendelkezések Mellékletek: Adatkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai: Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése: Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya: Az intézményben nyilvántartott adatok köre: Az adatok továbbításának rendje: Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása: Az adatkezelés technikai lebonyolítása A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az adatnyilvántartásban érintettek jogai és érvényesítésük rendje: Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési és hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Munkaköri leírás minták Intézményvezető munkaköri leírása Intézményvezető-helyettes tagintézmény-vezető intézményegység-vezető munkaköri leírás mintája Munkaközösség-vezetők munkaköri leírás mintája Pedagógus munkaköri leírás mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája

5 Diákönkormányzatot segítő tanári feladatokat ellátó tanár kiegészítő munkaköri leírása. 109 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó alkalmazott kiegészítő munkaköri leírása 109 Rendszergazda munkaköri leírásminta Iskolatitkár munkaköri leírásminta Takarító munkaköri leírás mintája A karbantartó munkaköri leírása Könyvtári gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzata Informatikai Szabályzat A szabályzat célja Jogosultságok: Adatkezelés, adatvédelem: Az informatikai rendszer használata a tanórákon és egyéb foglalkozásokon: Az informatikai rendszer használata az irodai helyiségekben elhelyezett számítógépekre 134 A használat korlátozásai: Kiemelten tiltott tevékenységek Mentési terv Intézkedések az adatbiztosítás területén Illemszabályok, netikett: Szankciók: A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 140 5

6 I. Bevezetés: Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az célja, jogszabályi alapja: A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A évi CXCV. törvény az államháztartásról, A évi CCIX. törvény a családok védelméről, A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 6

7 Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. Az intézmény alapvető és szakmai dokumentumai és szabályzatai: Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend, az éves munkaterv. Az intézmény tervezhető működésének részei az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje, iratkezelés, bélyegzőhasználat). Szakmai alapdokumentum Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézményi alapdokumentumot a fenntartó 7

8 készíti el, illetve szükség esetén módosítja. (alapító: Emberi Erőforrások Minisztériuma, fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a Köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat; az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket; az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevételét biztosító kötelezettségét; az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos célokat, feladatokat, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formáját, a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, az intézményi döntési folyamatban a tanulók részvételi jogát, azok gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a Pedagógiai Program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. 8

9 A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola Pedagógiai Programja megtekinthető az iskola könyvtárában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatást adnak a Pedagógiai Programmal kapcsolatban. Házirend A Házirend a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az iskola törvényes működésének biztosítására létrehozott jogi norma. A Házirend nem lehet ellentétes az szabályaival. Az iskola életének kollektíven megalkotott belső jogforrása, az intézmény diákjai, pedagógusai és az intézménnyel jogviszonyban állók részére. Az étkezési térítési díjakat, tandíjakat és az egyéb térítési díjakat a fenntartó állapítja meg a Nkt. 83. (2) bekezdésének c pontja értelmében. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályokat az intézmény Házirendjében kell rögzíteni. Intézményi éves munkaterv és beszámoló Az éves munkaterv kötelező tartalmi elemeire a Köznevelési Törvény rendelkezésein kívül részletes szabályok vonatkoznak a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletből is. Ezeket egészíti ki az adott évre a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is. Az intézményi munkaterv és beszámoló tartalmára határozhat meg helyben érvényes és kötelező tartalmi elemeket a közoktatási intézmény fenntartója. Az éves munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az iskolai rendezvények és ünnepségek módját és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, - a vizsgák rendjét, 9

10 - az értekezletek időpontját és témáját, - osztályozó értekezlet időpontját, - szülői értekezlet és fogadóóra időpontjait, - félévi és év végi értékelő értekezlet időpontját, - nyílt napok időpontjait, a beiskolázási feladatokat. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tantestület számára az informatikai hálózatban elérhető. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján is el kell helyezni. Az intézmény jellemzői, jogállása: Az intézmény neve: Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye, címe: 6900 Makó, Szegedi u Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény OM azonosító száma: Típusa: összetett iskola Köznevelési és egyéb alapfeladata: Székhely: 6900 Makó, Szegedi utca 4-6. általános iskolai nevelés-oktatás, nappali rendszerű iskolai oktatás, alsó tagozat, felső tagozat, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők), integrációs felkészítés, képesség kibontakoztató felkészítés, alapfokú művészetoktatás: a. zeneművészeti ág (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak), b. táncművészeti ág (új tanszakok: balett tanszak, néptánc tanszak, társastánc tanszak), c. képző- és iparművészeti ág (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak, szobrászat és kerámia tanszak), 10

11 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egyéb köznevelési foglalkozás, tanulószoba és iskolaotthon, iskolai könyvtár együttműködésben: települési illetékességű könyvtárral. Az iskola maximális létszáma: 873 fő általános iskolai nevelés-oktatás: 243, alapfokú művészetoktatás: 630, zeneművészet: 280, táncművészet: 200, képző- és iparművészet: 150. Almási Tagintézmény: 6900 Makó, Almási utca 52. általános iskolai nevelés-oktatás, nappali rendszerű iskolai oktatás, alsó tagozat, felső tagozat, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők), integrációs felkészítés, képesség kibontakoztató felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás, tanulószoba és iskolaotthon, iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel. Az iskola maximális létszáma: 432 fő Királyhegyesi Tagintézmény: 6911 Királyhegyes, Jókai utca 29. általános iskolai nevelés-oktatás, nappali rendszerű iskolai oktatás, alsó tagozat, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők), integrációs felkészítés, képesség kibontakoztató felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás, tanulószoba és iskolaotthon, iskolai könyvtár együttműködésben: települési illetékességű könyvtárral. Az iskola maximális létszáma: 27 fő Nagyéri Tagintézmény: 6917 Nagyér, Petőfi Sándor utca 24. általános iskolai nevelés-oktatás, 11

12 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nappali rendszerű iskolai oktatás, alsó tagozat, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők), integrációs felkészítés, képesség kibontakoztató felkészítés, egyéb köznevelési foglalkozás, tanulószoba és iskolaotthon, iskolai könyvtár együttműködésben: települési illetékességű könyvtárral. Az iskola maximális létszáma: 46 fő Telephely: 6931 Apátfalva, Hunyadi utca 22. alapfokú művészetoktatás: a. zeneművészeti ág (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak), b. táncművészeti ág (új tanszakok: balett tanszak, néptánc tanszak, társastánc tanszak), c. képző- és iparművészeti ág (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak, szobrászat és kerámia tanszak), Telephely: 6913 Csanádpalota, Szent István utca 46. alapfokú művészetoktatás: a. zeneművészeti ág (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, vonós tanszak, zeneismeret tanszak), b. táncművészeti ág (új tanszakok: balett tanszak, néptánc tanszak, társastánc tanszak), c. képző- és iparművészeti ág (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak, szobrászat és kerámia tanszak), Telephely: 6900 Makó, Kálvin János utca 7/B. általános iskolai nevelés-oktatás, nappali rendszerű iskolai oktatás, alsó tagozat, felső tagozat, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők), integrációs felkészítés, 12

13 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képesség kibontakoztató felkészítés. A Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 2012 óta négy tagintézményben és a művészeti intézményegységben folyik a nevelés-oktatás. Az területi, személyi, időbeli hatálya Az személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: 1. Szülői Szervezet, 2. Diákönkormányzat, 3. Intézményi Tanács. Az életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 13

14 II. Az intézmény szervezeti felépítése 14

15 Magasabb vezető beosztású munkakör megnevezése, jogállása, feladata: Munkakör megnevezése: intézményvezető Jogállása: magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető Kinevezési és megbízási rendje: A fenntartó kizárólagos hatáskörébe tartozik az intézményvezető határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása. A kinevezési jogkör magába foglalja a felmentés, megbízás visszavonását, az összeférhetetlenség megállapítását, a fegyelmi eljárás megindítását, a fegyelmi büntetés kiszabását. Az egyéb munkáltatói jogkört a fenntartó gyakorolja, melyen a kinevezési jogkörön kívül minden más munkáltatói jogot kell érteni. Az intézményvezető feladat- és jogkörét a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint ennek végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, valamint a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Az intézményvezető: felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a fenntartó által delegált módon gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyéb szabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt, felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, felel a nemzeti, iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 15

16 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felel a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanulóbaleset megelőzéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, az intézményvezető közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyettes, a tagintézményvezetők, intézményegység-vezető munkáját, az iskolai gazdasági ügyintézőt, iskolatitkárt, és a könyvtáros tanárt, kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel és az intézményi tanáccsal, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Fenti felelősségi körében anyagi természetű döntések meghozatalára is szükség lehet. Ebben az esetben írásban, a kérelem és annak indoklása megfogalmazásával a fenntartóhoz illetve a működtetőhöz fordul. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Az intézményvezető felelőssége általánosan kiterjed: az szakmai alapdokumentumban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért, feladatai ellátásához a költségvetési szerv kezelésére, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményének érvényesítéséért, a tervezésre, beszámolásra, információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megfelelő teljesítéséért, ezeknek a szolgáltatásoknak a teljességéért, valódiságáért, hitelességéért való felelősség. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az Intézményi tanács tagjaival, rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható. Az intézményvezető, a nevelőtestület véleményének megkérdezése után dönt: 16

17 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az intézmény fejlesztési terveinek megállapításában, a pedagógus álláshelyek pályázatának kiírása, illetve a jelentkezett pedagógus felvétele ügyében (utóbbit a munkaközösség-vezetőn keresztül), a tantárgyfelosztásról. A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást a kinevezési okirattal együtt a fenntartó adja ki, mely jelen szabályzat mellékletét képezi. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén helyettesítő vezetők jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezetői megbízatás hiánya vagy az intézményvezető 15 munkanapot meghaladó döntés és intézkedés képtelen távolléte esetén a helyettesítést az intézményvezető-helyettes teljes jogkörrel látja el. Az iskolavezetés tagjai az intézményvezető, a székhelyen az intézményvezető-helyettes, a tagintézményekben (Almási, Nagyér, Királyhegyes) a tagintézmény-vezetők, az Almási Tagintézményben tagintézményvezető-helyettes, a művészeti intézményegységben az intézményegység-vezető. Az intézményvezető közvetlen munkatársaival munkaköri leírásban rögzítve megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését, valamint a tevékenységek irányítását, a személyi és szervezési feltételekről való gondoskodást, a tanórán kívüli tevékenység szervezését, az iskolai diákmozgalom szervezését, működési feltételeinek biztosítását és e tevékenységek felügyeletét. Az intézményvezető felelős azért, hogy az iskolavezetés tagjai az intézkedéseket összehangolják, az iskolai élet minden lényeges ügyéről, eseményéről időben és kölcsönösen tájékoztassák egymást. Az iskolavezetés tagjai munkájukat az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélés és a személyre szóló munkaköri leírás alapján végzik. Az iskolavezetés gondoskodik a munkaterületükre vonatkozó jogszabályokból, a felügyeleti szervek utasításaiból és intézkedéseiből adódó feladatok végrehajtásáról. Elkészítik a területükre vonatkozó jelentéseket, értékeléseket. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart, amelynek időpontja az éves munkatervben rögzített. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, 17

18 telefonos egyeztetés, jelzés, hálózaton, interneten keresztüli adatközlés írásos tájékoztatás, értekezlet. 1. Vezető beosztású munkakörök megnevezése, jogállása, feladata: Munkakör megnevezése: intézményegység-vezető, intézményvezető-helyettes, tagintézményvezetők, tagintézményvezető-helyettes. Jogállása: vezető beosztású közalkalmazott Kinevezési és megbízási rendje: A fenntartó kizárólagos hatáskörébe tartozik, határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízásuk. Az intézményegység-vezető, intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezetők, tagintézményvezető-helyettes, főbb feladatköre: a nevelőtestület irányítása és folyamatos tájékoztatása, az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása, az intézmény külső kapcsolattartásának koordinálása, kapcsolattartás az intézmény vezetése és a technikai alkalmazottak között, kapcsolattartás az intézmény vezetése és a pedagógusok között, a pedagógiai tevékenységet segítő ügyviteli tevékenység elvégzése, a tanulók iskolai felvételénél az vonatkozó pontjai szerint jár el, ellenőrzi a tanulók előmenetelét, biztosítja a zavartalan munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket. Az intézményegység-vezető, intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes, részletes munkaköri leírásait a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A vezetők kapcsolattartása: A kapcsolattartás legfőbb területe a vezetőség, melyet minden héten összehív az intézményvezető. Az Intézményi Tanács összehívható minden rendkívüli esetben, mely azonnali döntést igényel. Ennek módjáról és idejéről az intézményvezető dönt. 2. Intézményi közösségek Alkalmazotti közösség: 18

19 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógus alkalmazottak és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak közössége (a nevelőtestület) szakmai munkaközösségek, nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége. Szülői közösségek. Diákok közösségei: osztályközösségek és csoportok (egyéb céllal szerveződő: sportkörök, szakkörök), diákönkormányzatok (Bartók, Almási). Iskolai sportkör: Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a választott és megbízott vezetőik segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás módjai: értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet a honlapon, faliújságon nyilvánosságra kell hozni. (A kapcsolattartás helyszíneit az iskola biztosítja.). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az intézményi közösségek jogai: Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes 19

20 felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. Alkalmazotti közösség: Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményvezető-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. A nevelőtestület: A Nkt a rendelkezik a nevelőtestület jogairól. A székhely, a művészeti intézményegység, a tagintézmények nevelőtestületei együttesen képezik az intézményi nevelőtestületet. A nevelőtestület tagjainak az értekezleteken való részvétel kötelező. A nevelőtestület jogkörébe utalt ügyek előkészítésére az alapvető dokumentumok elfogadásának kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról. A nevelőtestület egyes esetekben jogkörét a bizottság részére átruházhatja. A tanév során értekezleteket az éves munkatervnek megfelelően kell tartani, illetve akkor, ha a nevelőtestület egyharmada vagy az intézményvezető kezdeményezi. Az intézményi nevelőtestület dönt: az intézmény egészét érintő kérdésekben, amelyeket a jogszabályok a nevelőtestület hatáskörébe utalnak. Együttes - tervezett - nevelőtestületi értekezletek: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, nevelési értekezletek. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület feladata: az iskola Pedagógiai Programjának kidolgozása, elfogadása és végrehajtása, 20

21 Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek jóváhagyása, illetve a jóváhagyást megtagadó döntés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtása, a Munkaterv jóváhagyása, az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a Házirend elfogadása és betartása, betartatása, a tanulók tanulmányi munkájának különleges esetekben való megítélése (Pl. osztályozhatóság, osztályvizsgára bocsátás), a tanulók súlyos fegyelmi ügyeiben való döntés, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: a Pedagógiai Program elfogadása, az elfogadása, a Házirend elfogadása, az iskola éves munkatervének elfogadása, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyei, az intézményi programok szakmai véleményezése, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma, a saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról, az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról. 21

22 A nevelőtestületnek javaslattevő joga van az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben. A nevelőtestület döntéseit az értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyet a nevelőtestületnek két tagjának hitelesítenie kell. Ettől eltérni csak a nevelési értekezletek alkalmával lehet a nevelőtestület beleegyezésével. Ha a nevelőtestület a döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell tartani, ahol valamennyi dolgozónak azonos joga van. Az iskola valamennyi dolgozóját titoktartás kötelezi minden olyan adattal, ismerettel kapcsolatban, amit a tanulóról és annak szüleiről munkája során megtudott (kivétel: rendőrség, igazságügyi szervek, gyámhatóság). A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására vonatkozó jogát a pedagógusoknak az adott osztályban tanító tagjaiból álló résztestületére ruházza át. A nevelőtestület tagjaiból fegyelmi bizottság alakulhat, mely a tanulók fegyelmi ügyeiben járhat el. Az intézményvezető és a nevelőtestület kapcsolattartásának módja: Az intézményvezető az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. Az iskolavezetés ülései után tájékoztatja az irányítása alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A szakmai vezetők az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az intézményvezető, az iskolavezetés felé. A pedagógusok kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük útján közölhetik az iskolavezetéssel vagy az intézményvezetővel. Az iskola intézményvezetője a munkatervben meghatározott időpontokban, valamint rendkívüli értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet a legfontosabb aktuális kérdésekről. Az előre tervezett értekezleteken a részvétel kötelező, melyről távol maradni az intézményvezető tudtával és beleegyezésével lehet. A szakmai munkaközösségek és tevékenységük, kapcsolattartásuk módja A Köznevelési törvény szerint (71. (1) legalább öt fő) a nevelési - oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. Munkaközösség létrehozását az iskolavezetés, illetve legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetve azonos 22

23 nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezheti. Egy pedagógus több iskolai munkaközösségnek is tagja lehet. A munkaközösségek célja: az oktató - nevelő munka fejlesztése, a tagok továbbképzésének segítése, az iskola vezetői részére szaktanácsok nyújtása az adott szaktárgyak tanításához. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a Pedagógiai Programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő - oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, véleményezik a pedagógusok továbbképzésben való részvételének, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerését, javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra és a pedagógusok megbízására, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, javaslatot tesznek a pedagógus álláshelyek kiírására, segítik a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok elvégzését, éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: Bartók alsós Almási alsós Humán Reál Idegen nyelvi Testnevelés 23

24 Művészeti 1. Művészeti 2. Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: A szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg. Teljes munkaköri leírását az 3. melléklete tartalmazza: irányítja a munkaközösség tevékenységét, összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, előkészítő munkát végez a tantárgyi tanulmányi versenyek érdekében, gondoskodik a nevezések határidőben történő leadásáról, és segítséget nyújt a házi versenyek lebonyolításához, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat / tanórákat / szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, segítséget és útmutatást ad a gyakornokoknak és mentoraiknak, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, segíti és ellenőrzi a tantervek határidőre történő elkészítését, figyelemmel kíséri a tantervek teljesítését, közreműködik a szakszerű helyettesítések megoldásában, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, óralátogatásokat szervez és végez, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, javaslatot tesz az oktatási eszközök fejlesztésére, és szorgalmazza azok időbeni beszerzését, figyelemmel kíséri a meglévő oktatási eszközök hasznosítását, gondoskodik - a munkaközösség többi tagjával együtt - azok védelméről, és besegít a leltározási munkálatokba, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait. 24

25 A munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje: A munkaközösségeket vezetőik vagy az általuk megbízott személy képviseli. A munkaközösségek együttműködése a vezetőkön, illetve az egyes munkacsoportokba delegált munkaközösségi tagokon keresztül valósul meg. A munkaközösség-vezetők értekezletét az intézményvezető hívja össze. Az összehívást az intézményvezetőn kívül intézményegység-vezető, intézményvezető-helyettes, tagintézményvezetők, tagintézményvezető-helyettes, valamely munkaközösség-vezető, az iskolaszék, a szülői szervezet is kezdeményezheti. Az előre tervezhető értekezletek rendjét az éves munkatervben rögzíteni kell. A közalkalmazotti tanács Az intézmény közalkalmazottainak legalább 30%-nak kezdeményezésére, Közalkalmazotti Tanácsot kell választani. A Közalkalmazotti Tanács megalakulását, működését, megszűnését a KJT és a MT. szabályozzák. A Közalkalmazotti Tanács munkáját a Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzi, melyet a hatályos törvények alapján az iskola intézményvezetőjével egyetértésben kell elkészíteni. A Közalkalmazotti Tanács érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. A munkáltató biztosítja a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek részére a feladataik ellátásához szükséges munkaidő kedvezményt. A Közalkalmazotti Tanács tagját megillető munkaidő-kedvezmény mértéke a Mt (1) bek. szerint a heti 40 órás munkaidő 10%-a, azaz heti 4 óra, amelyet a heti 32 órás kötött munkaidő terhére kell kiadni az alábbiak szerint. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 18. -ának előírása szerint a 4 óra munkaidőkedvezmény 80%-át, azaz 3,2 órát a neveléssel-oktatással lekötött heti óra munkaidő terhére kell kiadni, azaz kerekítve heti 3 órával csökkenteni kell a szóban forgó pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, amelyet így óra között kell elrendelni. A kormányrendelet előírása alapján a heti 4 óra munkaidő-kedvezmény 20%-át, azaz 0,8 órát a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, azaz a 32 óra tanítási órákkal vagy egyéb foglalkozásokkal le nem kötött részében kell kiadni. Az illető pedagógus kötött munkaideje tehát nem heti 32 óra, hanem kerekítve csak 31 óra lesz. A Közalkalmazotti Tanács elnökére ugyanígy vonatkoznak az előírások, számára a 15%-os munkaidő-kedvezmény miatt 4,8 óra kerekítve heti 5 órával csökkenteni kell a neveléssel- 25

26 oktatással eltöltendő munkaidőt, az tehát heti óra között lehet, míg a 32 óra oktatássalneveléssel le nem kötött munkaidejéből 1,2 óra kerekítve heti 1 óra munkaidő-kedvezményt kell biztosítani. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szakszervezetek A munkavállalók alkotmányban biztosított joga, hogy szociális, gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében érdekképviseleti szervezetet, szakszervezetet alakítsanak. Az érdekképviseleti szervezetek létrehozását és működését a következő törvények, rendeletek szabályozzák: Magyarország Alaptörvénye, Munka Törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az egyéb rávonatkozó törvények. Amennyiben kollektív szerződés nincs, úgy a kapcsolattartásra, érdekegyeztetésre a törvényekben előírt módon van lehetőség. Az iskolában működő szakszervezetek érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. A Munka Törvénykönyve ban foglalt rendelkezések szerint a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységet ellátó munkavállalót (ld. Mt (3)-(4) bekezdése) érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendeletnek az előző szakaszban közölt előírásai a szakszervezeti tisztségviselőkre is vonatkoznak. Ezért megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti tisztségviselők számára a tagok létszáma alapján meghatározható munkaidő-kedvezmény 80%-a órakedvezmény formájában jár, 20%-a pedig a 32 óra kötött munkaidő és a nevelésseloktatással lekötött óra munkaidő közötti időtartamra esik. A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. 26

27 A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár. Az Intézményi Tanács Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló Intézményi Tanács hozható létre. Intézményünk esetében az Intézményi Tanácsot a szülők, a tanulók, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából áll. Az Intézményi Tanács munkájában a fenntartó csak tanácskozási joggal vesz részt. Székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az Intézményi Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Intézményi Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az Intézményi Tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, Képviseletét az elnök látja el. Az Intézményi Tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Szülői közösségek: A szülői közösség és a szülői választmány a Nemzeti köznevelési törvény 73. alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A szülői közösséget az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A Szülői Közösségnek minden, a tanulókat érintő anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában döntési joga van. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét. Diákok közösségei: 27

28 Osztályközösségek: Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök, akit, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva, az intézményvezető bíz meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Diákönkormányzatok: A diákönkormányzatok (Bartók, Almási) az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezetei. A diákönkormányzatok véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzatok saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működnek. Jogaikat a hatályos jogszabályok, joggyakorlásuknak módját saját szervezeti szabályzatuk tartalmazza. A működésükhöz szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezetek számára. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: az iskolai jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A diákönkormányzatok véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A tagintézményi diákönkormányzat élén, annak szervezeti és 28

29 működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzatok minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tartanak, melyek összehívását a diákönkormányzatok vezetői kezdeményezik. A diákközgyűlések napirendi pontjait a közgyűlések megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzatok az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után, szabadon használhatja. Iskolai sportkör: Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri foglalkozásokat tart a Pedagógiai Program helyi tantervében meghatározott időkeretben. A sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója. A sportköri foglalkozásokat az iskola testnevelő tanárai és tanítói tartják, valamint részt vehet olyan szakedző, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A sportkör felelősét az intézményvezető bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. A szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolattartás formái: A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezetőhelyettestől előre megbeszélt fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Szülői értekezletek: Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze. Tanári fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként meghatározza heti fogadóóráját, amit a tanulók ellenőrző könyvében, tájékoztató füzetében, honlapon ad közre. 29