IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Nyelvtudományi Intézet IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: május 1. napjától Jóváhagyta: Kenesei István Igazgató

2 IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya 1.1. A szabályzat az MTA Nyelvtudományi Intézet (1168 Budapest, Benczúr u.33.sz.) a nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának irattározásának, selejtezésének, levéltárba történő. átadásának szabályait rögzíti az 1995.évi LXIV.tv. illetve a 335/2005. (XII.29.) kormányrendelet alapján A gazdálkodás során keletkező pénzügyi bizonylatok, számlák, a költségvetési beszámoló valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számvitelről szóló, többször módosított évi C. törvény számviteli bizonylatokról szóló rendelkezésit kell figyelembe venni. 2. Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során használt fogalmak 2.1. átmeneti irattár: a közfeladatot ellátó szerv által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás előtti őrzése történik; 2.2. átadás: irat, ügyirat vagy irat együttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása; 2.3. beadvány: valamely szervtől vagy személytől érkező papíralapú vagy elektronikus irat; 2.4. csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása; 2.5. elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat; 2.6. elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az ügyfelet; 2.7. elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét; 2.8. előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz; 2.9. expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása;

3 érkeztetés: az érkezett küldemény küldőjének, érkeztetőjének, belső címzettjének, az érkeztetés dátumának, elektronikus úton érkezett küldemény sorszámának, a küldemény adathordozójának, fajtájának és érkezési módjának nyilvántartásba vétele az iktatókönyvben vagy külön érkeztető könyvben; gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél-hivatal, illetve a hivatal-ügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz; iktatás: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton és az előadói íven; iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik; iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot; irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ, vagy ezek kombinációja; Nem kell iratnak tekinteni a tudományos tartalmú anyagokat, a rendszeresen kapott hivatalos lapokat, közlönyöket, folyóiratokat, könyveket, reklám és propaganda anyagokat irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely; irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége; iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység; iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból; irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat-és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét; irattári tétel: az iratképző szerv, vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb -egyéni irattári őrzési idővel rendelkező irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak;

4 irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód; irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történő ellátása és irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő, vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti időre; kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások; kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez; kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat; közlevéltár: a nem selejtezhető közokiratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár; központi irattár: a közfeladatot ellátó szerv több szervezeti egysége irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár; közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott; küldemény: az irat vagy tárgy kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el; küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele; levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény; levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat; levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak; magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő irat; maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat;

5 másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek; másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat; megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése; mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól mint kísérő irattól elválasztható; melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól; minősített adat: a.) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b.) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, c.) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d.) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag; selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése; szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő-és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell; szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása; továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is; ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti; ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat; ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja;

6 - 5 II. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FEÜGYELETE 1. Az iratkezelés szervezete 1.1. Intézményünk az iratkezelési feladatok ellátását a szervezeti tagozódásnak, valamint az irat forgalomnak megfelelően vegyes rendszerben szervezi meg A vegyes rendszerben történő iktatás során központilag a Titkárságon az Igazgatóság és az egyes osztályok címére érkező ügyiratok kerülnek iktatásra. A Gazdasági osztály /G- betűjelzéssel/ és a munkaügy iratai az osztályon külön kerülnek iktatásra 1-től kezdődően önálló sorszámmal. Az Intézetbe érkező névre szóló levelek nem kerülnek felbontásra és iktatásra, a portáról tudja a címzett elvinni. Ha a küldeményről kiderül, hogy hivatalos ügyirat úgy haladéktalanul iktatni szükséges Az iratkezelés módja: hagyományos, ami azt jelenti, hogy iktatókönyvben, manuálisan történik az iratok iktatása. Elkülönítetten iktatjuk a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban a kapcsolódó írásos dokumentumokat, valamint a vagyonnyilatkozatokat. 2. Az iratkezelés felügyelete 2.1. Az intézményben az iratkezelés felügyeletét az igazgató látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető gondoskodik: a) az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását; b) az iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről; c) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név-és tárgymutató, kézbesítőkönyv) biztosításáról; d) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről; e) egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról.

7 - 6 - III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA 1. Az iratok, küldemények átvétele 1.1. Az Intézet címére vagy annak munkatársai nevére postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve a magánfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult: a címzett, a postai meghatalmazással rendelkező személy; 1.2. Minősített adatot tartalmazó küldeményt csak a titkos ügykezeléssel megbízott személy veheti át Az intézmény bármely dolgozójához közvetlenül érkező (kézbesített) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell a Titkárságra A küldemények átvételével megbízott, úgynevezett postai meghatalmazással rendelkező kézbesítő feladata minden munkanapon a bérelt postafiók kiürítése (a küldemények postahivatalban történő átvétele), az átvett postaanyag zárható táskában történő hiánytalan beszállítása az intézménybe. A postai meghatalmazás kiadásáról és nyilvántartásáról a Titkárság vezetője köteles gondoskodni A postaátvevő az érkezett küldeményeket átadja a Titkárság, illetőleg a Gazdasági osztály részére A küldeményeket átvevő. személy köteles ellenőrizni: - a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát, - a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, - az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény feladóhoz történő visszajuttatásáról. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt átvételi elismervénnyel igazolni kell Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt - jegyzőkönyv felvétele mellett - értesíteni kell.

8 A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. 2. A küldemény felbontása 2.1. Az intézményhez érkezett valamennyi küldeményt kivéve azokat, amelyeket felbontás nélkül kell továbbítani (a névre szóló, magánjellegű, s.k. felbontásra szóló a Titkárság vezetője illetve a gazdasági ügyintéző bonthatja fel és látja el érkeztető bélyegzővel Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, - amelyek s.k. felbontásra szólnak, - amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, valamint - amelyek névre szólóak és megállapíthatóan magánjellegűek Amennyiben a névre szóló sk. jelöléssel ellátott küldemény az Intézetet érintő hivatalos iratot tartalmaz, a címzett azt felbontás után tartozik iktatás, illetve nyilvántartásba vétel céljából azonnal az iktatást végző személyhez eljuttatni A szervezeti egységek szerint csoportosított, hivatkozási számmal ellátott és ajánlott küldeményként hivatkozási szám, illetve ajánlási ragszám szerint, a többit pedig a feladó neve szerint kell bevezetni az átadókönyvébe A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje, az általa felbontott hivatalos küldeményt iktatás céljából soron kívül köteles visszajuttatni az iktatást végző titkárság vezetőjéhez A faxon érkezett irat esetében először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítésről. A másolat elkészítéséért a titkárság vezetője felelős. A faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadók Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iraton feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha - az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, - a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani Az elektronikus úton érkezett levél esetében az iratbenyújtás időpontjának szerepelnie kell a kinyomtatott iraton.

9 Küldemények érkeztetése 3.1. Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A kézbesítő feladata a küldemények nyilvántartásba vétele a postakönyvben, majd csoportosítása szervezeti egységenként. A nyilvántartásba vétel után az intézet igazgatójának, az igazgatóhelyetteseknek és a tudományos osztályoknak címzett ügyiratokat a titkárság vezetője veszi át érkeztetésre és további ügyintézésre. A Gazdasági és munkaügyi osztály ügyiratait a gazdasági ügyintéző veszi át és érkezteti. Az érkeztetés Intézetünkben az iktatókönyvben történik A küldeménynek a fogadó félhez történő beérkezése időpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan a küldemény sorszámát, küldőjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítóját. Az érkeztetés dátumát és az érkeztető azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni A kizárólag érkeztetendő, nem iktatandó, iratnak nem minősülő küldemények köre: -tájékoztatók, -meghívók, -a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratok, -folyóiratok, közlönyök, -visszaérkezett tértivevények és elektronikus visszaigazolások. IV. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA 1. Az iktatási rendszer 1.1. Intézményünkben az iktatás kézi módszerrel történik Az iratok iktatása alszámok nélküli, sorszámos rendszerben történik. A sorszámos iktatás esetén minden iratváltás külön nyilvántartási számot kap. Ha az ügyben új levélváltásra kerül sor, ennek nyilvántartására a következő üres számot kell felhasználni, azonban az elő-és utóiratok sorszámát az ügyiraton és nyilvántartásban egyaránt jelölni kell Az intézménynek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat a Gazdasági és munkaügyi osztály ügyintézője iktatja külön iktatószámon. Az iktatószám minden évben 1-től folyamatos sorszámmal kezdődik A titkos ügyiratok iktatásával és kezelésével kapcsolatos szabályokat külön utasításban kell meghatározni.

10 Az iktatás 2.1. Az intézethez érkező, illetve ott keletkező iratokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - iktatással kell nyilvántartani. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból: - az irat beérkezésének pontos ideje, - az intézkedésre jogosult ügyintéző neve, - az irat tárgya, - az elintézés módja, - a kezelési feljegyzések, valamint - az irat holléte megállapítható legyen Az iratot el kell látni iktató számmal és az irat egyéb azonosító adataival Nem kell iktatni, de külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvántartani és kezelni: a pénzügyi bizonylatokat, számlákat, a munkaügyi nyilvántartásokat, a bérszámfejtési iratokat, az anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó sürgős jelzésű iratokat. 3. Iktatókönyv 3.1. Iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell használni, melyet használatba vétel előtt hitelesíteni kell Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az utolsó irat iktatás után le kell zárni. Az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követő aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. Az iktatókönyv év végi lezárását a Titkárság vezetője, a Gazdasági és munkaügyi osztály esetében a gazdasági vezető írja alá.

11 4. Az iktatószám Az iktatást minden évben 1-gyel kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig. Az iktatószámot az év megjelölésével is el kell látni. 5. Az iktató bélyegző 5.1. A beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a lenyomat rovatait ki kell tölteni. A bélyegző lenyomatot az irat első oldalára úgy kell elhelyezni, hogy az írást ne fedjen és rovatait pontosan ki lehessen tölteni Az iktató bélyegző lenyomata tartalmazza: - az intézmény nevét, székhelyét, - az iktatás évének, hónapjának, napjának, - az iktatás sorszámának, - az ügyintéző, vagy ügyintéző szervezeti egység nevének, valamint - a mellékletek számának feltüntetésére szolgáló rovatokat Az intézetből külső szervnek, személynek küldendő kiadmányokat lehetőleg az intézet hivatalos levélpapírján kell elkészíteni, de mindenképpen jelölni a levélen a küldő szervezet nevét. Az intézettől külső szervnek, személynek küldendő irat iktatásáról az iratot készítő köteles gondoskodni. A levélpapír felső részén a következőket kell feltüntetni: - tárgy, - iktatószám, - mellékletek száma, - ügyintéző neve, ha nem azonos a kiadmányozóval. 6. Iktatási adatok 6.1. Az iktatás során az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmazni az alábbi adatokat: iktatószám; iktatás időpontja; küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma; küldemény elküldésének időpontja, módja; küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója; küldő megnevezése, azonosító adatai; címzett megnevezése, azonosító adatai; érkezett irat iktatószáma (idegen szám); mellékletek száma; ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése; irat tárgya; elő- és utóiratok iktatószáma; kezelési feljegyzések; ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja; irattári tételszám; irattárba helyezés időpontja.

12 Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett első irat iktatásánál kell a Tárgy sorba (tárgyrovat) rövid, de érthető szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát legjobban jellemző szavakat kell tartalmaznia Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv határidő rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, a számuk sorrendjében kell kezelni. Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy a határidő lejárta előtt beérkezik, az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni, és a határidő feljegyzést az iktatókönyv határidő rovatában ceruzával át kell húzni. A határid. lejártának napján azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, az iratkezelő kiemeli a határidős ügyek közül és átadja az ügyintézőnek. 7. Az iratok szerelése és csatolása 7.1. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előirata Az iratot a kezelőnek szerelni kell Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt is az iktatókönyvben jelölni kell. A jelölés az irattárba vagy határidőbe helyezés tényének áthúzásával és a kezelési feljegyzések rovatban az irat új helyének megjelölésével történik. V. IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN 1. Az ügyintéző kijelölése 1.1. Az iratkezelő az érkező iratot az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett köteles az irat szignálásáraa jogosult személynek bemutatni Az irat szignálására jogosult személy: - kijelöli az ügyintézőt (szervezeti egységet, vagy részleget, illetve személyt), - közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (az ügy tárgyának meghatározása, határidő, sürgősségi fok, stb.) Ezeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyzi az előadói ívre, és aláírja Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezetei egység (személy) már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez (személyhez) kell továbbítani Iktatás után az átadás napját, majd emelkedő számsorrendben az ügyiratok iktatószámát az átadókönyvbe be kell írni. A központi iktató az átadókönyvvel továbbítja az iratokat az illetékes ügyintézőhöz.

13 Kiadmányozás 2.1. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkezők írhatnak alá. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt hitelesen lehet továbbítani Az irat akkor hiteles kiadmány, ha - azt az illetékes kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az s.k. jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá - a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a kiadmányozó szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az s.k. jelzés, illetve a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó szerv bélyegző lenyomata A másolat vagy kiadmány hitelesítését a Titkárság vezetője végzi Kiadmányozáshoz az intézmény hivatalos bélyegzőjét kell használni. A kiadott bélyegzőkről és az érvényes aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. 3. Az irat továbbítása, postázása (expediálása) 3.1. Az iratok postázásra való elkészítése a szervezeti egységek feladata Az irat továbbítása (expediálása) előtt az ügyintézőknek ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtották-e minden kiadói utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e a levelekhez. Az ellenőrzési feladat elvégzése után az irat másolatán fel kell jegyezni a továbbítás keltét, és ennek tényét a hagyományos átadó könyvben is rögzíteni kell A kézbesítő az iratokat a továbbítás módja szerint csoportosítja. (posta, kézbesítés, stb.) 3.3. A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes, érték nélküli küldemény stb. szerint külön kell választani, majd a szükséges bérmentesítésről gondoskodni kell. A küldemény tértivevényét csatolni kell a borítékhoz A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni A kézbesítő útján továbbított (címzetthez eljuttatott) küldeményeket a - sorszámozott és hitelesített - kézbesítőkönyvbe kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni.

14 A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes ügyintéző szervezeti egységhez (személyhez) soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik A szervezeti egységek, ügyintézők között ügyiratokat csak átadókönyvvel lehet átadni. Az átadott iratokat újból iktatni nem szabad, nyilvántartásuk az eredeti iktatószámon történik Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyeket meghatározott idő múlva vagy időnként intézkedést igényelnek. Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv határidő rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével grafit ceruzával be kell jegyezni Az irattári terv alapján az ügy tárgyának ismeretében az érdemi ügyintéző meghatározza az irattári tételszámot, és rögzíti az előadói ív megfelel. rovatában. Az irattári tételszámot az iratkezelő feljegyzi az iktatókönyv vonatkozó rovatába is, majd az iratot elhelyezi az átmeneti operatív irattárba. VI. IRATTÁROZÁS 1. Irattározás 1.1. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézet feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az intézet az illetékes közlevéltárral és az MTA Szaklevéltárával együttműködve készíti el irattári tervét Az iratkezelési szabályzat és irattári terv módosítása előtt az illetékes közlevéltár egyetértését be kell szerezni Az irattári tervben meg kell határozni az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, azok megőrzési idejét. Az irattári tételszámokat ügykör szerint kell csoportosítani. Az irattári tervet szükség szerint felül kell vizsgálni Az egyes irattári tételszámokhoz kapcsolódóan meg kell határozni, melyek azok a tételek, amelyek nem selejtezhetők, és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló, módosított évi LXVI. törvény (Ltv.) 9., 12. -ában foglaltak értelmében mikor kell ezeket a levéltárnak átadni. A nem selejtezhető iratok körét az illetékes közlevéltár egyetértésével kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok körére vonatkozó javaslat elkészítéséért, és annak az illetékes közlevéltárral történő egyeztetéséért a Titkárság vezetője felelős.

15 Az iratok elhelyezése az átmeneti irattárban 2.1. Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba kell elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott iratot. Az átmeneti irattár a központi irattárba még le nem adott, de az ügyintézők rendelkezésére álló iratok tároló helye. Az ügyintéző az iratot átmeneti irattárba átadó könyvben adja át, illetve szükség esetén azonos módon kapja vissza. Az ügyiratkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri az iratok irattárba helyezését. Szükség esetén közli észrevételeit a kiadmányozóval 2.2. Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba helyezése előtt az iratkezelő köteles az iratokat átvizsgálni abból a szempontból, hogy - a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e, -az előadói ívben meg van-e valamennyi irat (előirat, melléklet), - az előadói ívben nincsen-e olyan ügyirat, amely nem az adott ügyhöz tartozik A postán tértivevénnyel küldött levelek irattári példányait csak akkor szabad irattárba helyezni, ha az átvételt igazoló tértivevény visszaérkezett és az irathoz való csatolása megtörtént Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az alapszámok növekv. sorrendjében kell lerakni A kézi, operatív irattárban az ügyiratokat az irattári jelek (tételszámok) szerinti csoportosításban kell tárolni. Minden irományfedélre rá kell vezetni - az iktatás évét, - az irattári tételszámot, továbbá - a csomagban elhelyezett ügyiratok első és utolsó iktatószámát Az átmeneti irattár (kézi irattár) két évig őrzi az iratokat, ennek letelte után át kell adni az iratokat a központi irattárnak. 3. Az iratok elhelyezése a központi irattárban 3.1. A központi irattár az intézet székhelyén van kialakítva. A két évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktató-és segédkönyvekkel a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba történő elhelyezését az ügyiratkezelő köteles elvégezni A központi irattárba helyezés előtt az ezzel megbízott iratkezelő köteles az iratot megvizsgálni abból a szempontból, hogy az irattározási szabályoknak megfelel-e, teljes-e A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat külön külön kell kötegelni és minden kötegen fel kell tüntetni az irattári jelet.

16 Az irattár működése 4.1. Az irattárat tűz, víz és külső behatolás ellen védetté kell tenni. Az irattár ajtóinak kulcsát az Iratkezelő őrzi A központi irattárban az irattár kezelőjén kívül más személy csak a kezelő jelenlétében tartózkodhat Az iratkezelő(k) személyében beálló változás esetén az irattárat át kell adni. Az átadásról átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni Az irattárból ügyiratot kiadni csak hivatalos használatra, szabályosan kitöltött Iratkivételi elismervény lap ellenében lehet. Ugyanezt kell alkalmazni, ha az irat jogszabály alapján nem helyezhető. iratárba Más szerv (esetleg személy) részére betekintés céljából iratot kölcsönözni csak a Titkárság engedélyével lehet. A betekintés engedélyezéséhez is az Iratkivételi elismervény lapot kell használni. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből nem szabad kivinni. Azt az irattárból történ. kivétel napján oda vissza kell adni Az Iratkivételi elismervény lapot az irattárban a kiadott (betekintésre kiadott) ügyirat helyére kell tenni Az Iratkivételi elismervény -nyel kivett anyagokat - legkésőbb - a visszaadásra megjelölt határnappal vissza kell adni az irattár részére. A visszaadási határidő letelte után - rendkívüli esetben - az engedélyezőtől hosszabbítást lehet kérni Az irattárból kivett ügyiratot csak az iratanyag teljességének ellenőrzése után lehet irattárba helyezni A megelőz. években készült és az irattárból kivett ügyirat alapján tett intézkedést új iktatószámon kell iktatni és az irattárból kivett ügyiratot az új iktatószámhoz kell csatolni. VII. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA 1. A selejtezés 1.1. Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés útján szabad kiemelni Az irattárban elhelyezett iratanyagot - selejtezés szempontjából - évenként felül kell vizsgálni és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak, és az irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, ki kell selejtezni az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján. Az őrzési időt az ügyirat keletkezésének évét követ. január 1-től egész évekre kell számítani.

17 A selejtezési bizottságnak a selejtezési szándékot az Akadémiai Levéltárnak a munka megkezdése előtt be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a selejtezés alá vonandó iratok évkörét, tárgykörét és hozzávetőleges mennyiségét Az irattári selejtezéssel kapcsolatos munkákat szükség szerint kell elvégezni Amennyiben a selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálása vonatkozásában kétely merül fel, úgy az ügyviteli döntést a levéltári szakértői véleményének figyelembevételével az igazgató hozza meg Az iratselejtezésről -az iratkezelést felügyelő vezető. által megbízott selejtezési bizottság három példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyet iktatás után meg kell küldeni az illetékes közlevéltárhoz, a selejtezés engedélyeztetése végett. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: -az intézmény megnevezését, -a selejtezés időpontját, -a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály és irattári terv számát, -a selejtezésre kerülő iratok irattári tételszámát, évkörét és mennyiségét, -a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását. A jegyzőkönyvben külön tételben kell felsorolni a kiselejtezett kép-és hangfelvételeket valamint a gépi feldolgozás adathordozóit A közlevéltár kiküldötte a kiselejtezhető iratok közül iratokat kiemelhet abból a célból, hogy azt a közlevéltár őrizze. Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel, akkor azt a nem selejtezhetőiratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvre fel kell jegyezni. 1.8.A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvben az adott irat iktatószámánál S jelöléssel, valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés időpontjának feltüntetésével jelezni kell A selejtezési jegyzőkönyv két példányát a selejtezési eljárás befejezése után meg kell küldeni a levéltárnak, egy példány pedig a központi irattárban marad megőrzésre A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik A megsemmisítés szabályairól az iratkezelést felügyelő az adatvédelmi szabályozás figyelembe vételével gondoskodik A megsemmisítést igazoló dokumentumot a központi irattárban maradó selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

18 Az iratok levéltárba adása 3.1. A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. Kivételt képeznek ez alól a tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó nem selejtezhető iratok, amelyeket a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, módosított évi LXVI. tv ) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is az intézet őrizetében vannak, a közlevéltárban lévő anyagra vonatkozó szabályok (1995. évi LXVI. tv.) szerint kell biztosítani A nem selejtezhet. köziratok átadásának-átvételének időpontjáról az intézmény és az illetékes közlevéltár közösen állapodik meg A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőző állapotban, az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag, stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni. VIII. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK 1. Intézkedések az intézet megszűnése, feladatkörének megváltozása esetén 1.1. A közfeladatot ellátó intézet megszüntetése vagy feladatkörének megváltozása esetén a feladatot átvevő intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. 2. Intézkedések munkakör átadása esetén Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal átadó könyve alapján - el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat, az iratkezelést felelős személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni.

19 - 18- A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből -az első példányt az átadó, -a második példányt az átvevő, -a harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja. 3. A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése 3.1. Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást illetve fegyelmi büntetést von maga után Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit az irat eltűnésének észlelésétől számított 8 napon belül ki kell vizsgálnia. 4. Hozzáférés az iratokhoz Az intézet alkalmazottai csak azokhoz az iratokhoz akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátáshoz szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. 5. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések 5.1. Az intézetnél hivatalos bélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadmányozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá. 5.3.A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. A bélyegzőt - csak munkájával kapcsolatban használhatja, - a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni, - munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni, - ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének azonnal jelenteni Bélyegzők használata, kezelése Az intézetben használatos valamennyi bélyegzőről, - ide értve az érvényes aláírás bélyegzőket és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokat is - annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért az ügyiratkezelő felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. Az elveszett bélyegző körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

20 - 19- A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az ügyiratkezelő gondoskodik. A használatból kivont bélyegzőt jegyzőkönyvileg meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét a bélyegző nyilvántartásba be kell jegyezni. Új bélyegző készítése az adott szervezeti egység vezetőjének írásban történő bejelentése alapján a gazdasági vezető engedélyével történhet. A bélyegző elkészíttetéséről a gazdasági osztály gondoskodik. Az új bélyegzőt használatba vétel előtt a nyilvántartásba fel kell fektetni. IX. ZÁRÓRENDELKEZÉS A szabályzat május 1-én lép hatályba. Kenesei István igazgató Mellékletek:1. sz. Irattári terv 2. sz. Jegyzőkönyv 3. sz. Irat átadási jegyzék központi irattárnak 4. sz. Iratkivételi elismervény 5. sz. Selejtezési jegyzőkönyv 6. sz. Kiselejtezett ügyiratok jegyzéke 7. sz. Irat átadás-átvételi jegyzék Levéltárnak 8. sz. Iktatókönyv hitelesítésének módja

21 MTA Nyelvtudományi Intézet 1. számú melléklet IRATTÁRI TERV Az irattári terv az egységes iratkezelés érdekében az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, Intézetünk szervezetéhez, feladat- és hatásköréhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az ügy típusát, hovatartozását, az irat selejtezhetőség szerinti minősítését és a levéltári átadás időpontját az irattári tervben rögzített irattári jel mutatja, amely egyúttal meghatározza az irat irattári helyét is. Az irattári tételszám meghatározza az iratnak tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását. Az irattári tételszám alkalmazása, feljegyzése, az iratkezelési szabályzatban meghatározottak alapján történik. Az ügykörök meghatározása figyelembe veszi azt a tényt, hogy az egységes terv hosszú távra készült, így lehetőséget kell biztosítani a feladat- és hatáskör módosítások átvezetésére az egységes szerkezet megbontása és újraszámozása nélkül. Ennek megfelelően az egyes ügykörcsoportok végén felhasználható számkeretek maradtak. N= nem selejtezhető S= selejtezhető Irattári tételszám Ügykörök megnevezése Megőrzési idő/év S N Igazgatósági, szakmai ügyek 1. Az intézet alapítására, átalakulására vonatkozó - 15 iratok 2. Bérlemények, ingatlannal kapcsolatos iratok Szabályzatok, ügyrendek Vezetőségi ülések előterjesztései, határozati, - 15 jegyzőkönyvek 5. Igazgatói utasítások, feljegyzések Körlevelek / intézkedést igénylő/ 2-7. Pályázatok 5-8. Érintésvédelmi vizsgálati jegyzőkönyvek Átszervezés, szervezeti struktúrafejlesztés Az Intézet történetére, működésére vonatkozó - 15 dokumentumok 11. Közalkalmazotti Tanács ügyei Kollektív szerződés Általános levelezés Iktatókönyvek Jogi ügyek Belső ellenőrzési és könyvvizsgálói jelentések ÁSZ ellenőrzés, átvilágítás, fenntartói - 15 vizsgálatok, törvényességi vizsgálatok 17. Bélyegzők nyilvántartása 5 -

22 18. Munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvek Alapító okirat, szmsz Statisztika éves Statisztika időszaki Vagyonbiztosítás Építési beruházási tervek Megvalósult építési beruházások iratai Szabad számok Számvitel és pénzügy 31.. Költségvetési éves beszámoló /mérleg, - 15 előirányzat maradvány, kiegészítő melléklet/ 32. Költségvetési beszámoló időszaki Főkönyvi kivonatok, főkönyvi könyvelés, 10 - főkönyvi feladások 34. Analitikus nyilvántartások eszköznyilvántartás, 10 - könyvelési naplók, leltár, selejtezés 35. Számviteli szabályzatok Illetmény számfejtés, bérfeladás Bankbizonylatok, banki és pénzügyi levelezés, 10 - átutalási megbízások, bankszámlakivonat, bankszámlanyitás 38. Szállítói- vevő számlák, bel és külföldi 10 - kiküldetések bizonylatai. Szállítói és vevő analitika 39. Adóbevallások, adóelszámolások Költségvetéssel és pénzkezeléssel kapcsolatos 10 - ügyek, pályázatok elszámolása, pénzmaradvány felhasználás, előirányzat nyilvántartás 41. Bizonylatok (bevétel-kiadási bizonylatok, 10 - pénztárbizonylatok, pénztárnaplók, számlák, számlatömbök tőpéldányai, készpénzellátmány bizonylatai, elszámolási előlegek 42. Biztosítási szerződések, kárrendezési ügyek Szigorú számadású nyomtatványok 10 - nyilvántartása 44. Állammal szembeni fizetési kötelezettségek, 15 - nyilvántartások, bizonylatok 45. Beruházások analitikus nyilvántartása, üzembe 10 - helyezési jegyzőkönyvek Szabad számok Személyzeti, bér és munkaügyek 51. Bérnyilvántartás /bérkartonok Bér- és munkaügyi kimutatások, 10 - nyilvántartások, jelentések 53. Létszámnyilvántartás Illetményügyek, bérjegyzék, illetménykiegészítés, pótlékok, 10 -

23 járulékelszámolás, jutalom, stb. 55. Munkavégzéssel kapcsolatos egyéb jogviszony 10 - engedélyezése 56. Munkaügyi statisztikák, jelentések, bevallások Munkavállalói igazolások, keresetigazolás Letiltások Személyi jövedelemadó nyilvántartások TB nyilvántartások, összesítők, TB statisztikák Családi pótlék iratok Fegyelmi ügyek Nyugdíjpénztári nyilvántartás 50 - Kinevezés, megbízás, besorolás,átsorolás, 50 - áthelyezés, munkaköri leíráskitüntetés, jogviszony igazolás, felmentés, nyugdíjazás, végkielégítés, eseti emgbízás 60. Önkéntes nyugdíjpénztári iratok Baleseti, rokkantsági ügyek Fizetés nélküli szabadság ügyek Költségtérítések, többletfeladat elrendelése, 10 - túlóra, helyettesítés stb Szabad számok Egyéb ügykörök 69. Tűzvédelem ügyiratai Munkavédelem ügyiratai Szabad számok

24 2. számú melléklet MTA Nyelvtudományi Intézet Iktatószám:. Jegyzőkönyv A jegyzőkönyv felvétel időpontja:.. Helye:.. Tárgy: munkakör átadás-átvétele/kilépő dolgozó iratainak elszámoltatása Jelen vannak:.... A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az átadó, illetve átvevő adatait, a munkaköri leírás alapján a feladatokat, a felelősséget, a hatáskört, a folyamatban lévő ügyeket, az átadott, illetve átvett iratokat tételes felsorolásban, a bizalmas, az üzleti titoktartási kötelezettséget stb. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő, illetve két tanú aláírásával kell hitelesíteni... átvevő átadó tanú. tanú

25 3. számú melléklet MTA Nyelvtudományi Intézet Iktatószám:.. I R A T Átadási jegyzék Központi irattárnak Az átadás kelte:.. Az átadó szervezeti egység neve: Az iratok Csomag száma Irattári tételszám Megnevezés Évfolyam Selejtezés éve.. átadó.. átvevő/irattáros

26 MTA Nyelvtudományi Intézet 4. számú melléklet Iktatószám:. IRATKIVÉTELI ELISMERVÉNY ENGEDÉLY Az alábbi dokumentumok eredeti példányának kiadását engedélyezem Kinek a részére Dokumentum megnevezése Kivétel célja Engedélyezés dátuma. kérelmező engedélyező Irattár NYILVÁNTARTÁS Kiadás dátuma Visszavétel dátuma Visszahelyezés dátuma Irattáros aláírása

27 5. számú melléklet MTA Nyelvtudományi Intézet Iktatószám:. SELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV Tárgy: a Központi irattárban tárolt.évi ügyiratok selejtezése Felvéve:..-én A selejtezést végezte:. A selejtezést ellenőrizte: A selejtezés az évi LXVI. Törvény, a Magyar Országos Levéltár előírásai és az MTA Levéltár illetve az Intézet iratkezelési szabályzata alapján készült. Záradék Az ügyiratokra ügyviteli szempontból nincs szükség. A kiselejtezett ügyiratokat meg kell semmisíteni. A kiselejtezett ügyiratok mennyisége segédletekkel együtt:.. Melléklet: db iratjegyzék Budapest:.. engedélyező MTA Nyelvtudományi Intézet 6. számú melléklet

28 Iktatószám: KISELEJTEZETT ÜGYIRATOK JEGYZÉKE /Melléklet a selejtezési jegyzőkönyvhöz/ Irattári tételszám Megnevezés Keletkezési év /évkör Selejtezhetőség éve MTA Nyelvtudományi Intézet 7. számú melléklet

29 Ikatószám: IRAT átadás-átvételi jegyzék a Levéltár részére átadott ügyiratokról Átadás éve:.. Doboz sorszám Irattári tételszám Iratok tárgya Évkör MTA Nyelvtudományi Intézet 8. számú melléklet

30 Az iktatókönyv hitelesítésének módja Az iktatókönyv hitelesítését az iktatásra kijelölt szervezeti egység vezetője végzi. A hitelesítést az iktatókönyv fedőlapjának belső oldalán az alábbi formában kell rögzíteni: Az MTA Nyelvtudományi Intézet..évi iktatókönyve, amely..számozott oldalt tartalmaz. Dátum: Bélyegző Hitelesítő aláírása A tárgyév utolsó munkanapján az utolsó sorszámot követően az iktatókönyvet hitelesítetten le kell zárni. A záradék szövege a következő: Az iktatókönyv.év december 31-én oldal tételnél lezárva. Dátum Bélyegző Aláírás Az iktatókönyv lezárásáért az iktatásra kijelölt szervezeti egység vezetője részéről megbízott személy a felelős.