1914. OKTÓBER 15. ERDÉSZET] LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EQYESOLET KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti :

Átírás

1 1914. OKTÓBER 15. ERDÉSZET] LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EQYESOLET KÖZLÖNYE LUl. ÉÍF. 20. FÜZET. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET BUND Szerkeszti : KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. fi Előfizetési dij egy évre 16 korona. Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapitó tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapító tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotraány-uteza 6. sz. II. era. A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékeli dijért közöltetnek. (Telefon: ) "^9 <& Ujabb magasépitmények Boszniában és Herczegovinában. (Vége.) Irta: Sztehlo Gyula társulati főmérnök., a boszniai és herczegovinai országos kormány erdőgazdasági osztályának volt épitőfőmérnöke. IV. Erdővédi (erdőkezelői) lakások. Az erdővédi (erdőkezelői) lakások különböző, de lényegében egymáshoz hasonló szabványok szerint épültek. Ezen szabványok közül ötöt mutatunk be. 1. A 6. ábra egy 133 rn 2 alapterületű erdővédi lakóépületet mutat. Az egyes helyiségek a következők: Két egyenként 22-5 m 2 alapterülettel biró egymásbanyiló, egyegy kettős ablakkal ellátott lakószoba; 22 m 2 alapterületű egyablakos szolgálati szoba; 1375 m 2 alapterületű előtér; tn 2 alapterülettel biró konyha a megfelelő takaréktüzhelylyel, 4'25 m 2 alapterületű kamra és végül megfelelő klozeüv.yiség.

2 Az alaprajz vizsgálatánál feltűnik, hogy az majdnem teljesen négyzetalaku. Az efajta alaprajzi épületek tudvalevőleg a legolcsóbban építhetők és igy igen nagy gazdasági előnyt nyújtanak. Kissé hátrányosnak mondható a pinczelejáratnak a konyhából való és a padlásfeljáratnak az előtérből való elrendezése és pedig mind két esetben csapóajtóval. Ezen utóbbi elrendezések egyedül csak Flaprqz hksszrnefezá m _ÍL. í! Jil- HJJ Nézá 4 i-í.- : :V 6. ábra. Erdővédlak. I. a gazdasági szemponttal okolhatók meg, s a tapasztalat megmutatta, hogy azok nem oly hátrányosak, mint azt sokan gondolnák. Éppen ezért van a konyhának, és az előtérnek nagyobb alapterülete is. A lakószobák magassága 320 m, ami a gyakorlatban teljesen elegendőnek bizonyult. Az épület homlokzata egyszerűsége mellett is eléggé tetszetős.

3 Az ilyen szabványú épületek összes építési költsége koronára tehető. 2. Az előbbihez nagyon hasonló szabvány szerint szintén 133 m 2 alapterülettel biró, egyes ily épületek csak abban különböznek előbbitől, hogy a nagy szolgálati szoba fala irodának van kihasítva s azonfelül a tető alatt padlásszoba van elhelyezve. E helyen mondjunk néhány szót a padlásszobák czélszerüségéről. 7. ábra. Erdővédlal*. Ií. Ott, ahol igen gazdaságosan kell építkezni, azaz a szükséges anyagiak alig állnak a kellő mértékben rendelkezésre, a padlásszobáknak az alkalmazása határozottan ajánlható. Hátránya e szobáknak az, hogy a hozzájuk vezető lépcsőfeljáratokat éppen a gazdaságos építkezés miatt gyakran nem lehet a megkívántató mértékben kiképezni. Sokan abba a hibába is esnek, hogy úgyszólván az egész padlásteret csupa lakószobákkal épitik be. Ez teljesen helytelen megoldásnak mondható, mert ilyen esetben rendesen nem marad elegendő padlástér rendelkezésre s azon-

4 kivül a földszinten és a padláson' lakók egymást nyugalmukban rendesen túlságos mértékben zavarják. Azonkívül a padlásszobák bizonyos nagyobb tűzveszélyt is rejtenek magukban, daczára annak, hogy a padlásszoba padozata a födémszerkezettel nincsen közvetlen összefüggésben. Végül az ilyen helyiségek néha az idők viszontagságainak is túlságosan ki vannak téve. 3. A 7. ábra szintén hasonló beosztású, de csak 109 m 2 alap- Fúld^z'n! Nézel _ J Mf hányna jl*?_ n $zaba t ti", ábra. Erdővédlak. III. területű épületet mutat, amelynél gyakran a hátul fekvő két szoba egy szobává van egyesítve. Az erdővédi lakás a kisebb alapterület daczára is még mindig elegendő nagy és azért, ha nagyon gazdaságosan kell építkezni, ugy az efajta épületek igen ajánlhatók. Az épitési költségek a beépített alapterülethez képest ezen épületeknél természetszerűleg kisebbek. 4. Még kisebb, azaz 93 5 m 2 alapterületű erdővédi lakások is épültek. Az egyes helyiségek az ilyen épületben a következők:

5 lakószoba 20 m 2 alapterülettel és kettősablakkal; lakószoba 16 m 2 alapterülettel és kettősablakkal; 18 m 2 alapterületű kétablakos konyha, 9 m 2 alapterületű előtér- és a szükséges mellékhelyiségek. Előnye ezen szabványnak az, hogy a konyha a rendesnél 9. ábra. Odeznai erdővédlak. nagyobb alapterülettel bir és igy az szükség esetén nappali tartózkodásra is használható. Ilyen épületek építési költsége mintegy K-ra tehető. 5. Hasonló és ugyanolyan belterületü helyiségekkel biró, de fából készült és azonkivül még egy padlásszobával is ellátott épületet mutat a 8. ábra.

6 Ezen épület alaprajzi elrendezésénél szembeötlő, hogy a klozet az épületen kivül van. A klozetnek az ilyen kisebbfajta erdővédi lakoknál az épületben vagy épületen kivül való elhelyezése már sok vita tárgyát képezte. Azt hisszük, hogy annak az épület belsejében való elhelyezése ellen semmi különös tárgyilagos okok nem hozhatók fel, ha az a bizonyos helyiség mindig tisztán tartatik és kellőleg fertőtlenítve lesz. Az alsóbbrendű erdészeti személyzetnél ez persze nem érhető mindig el. A lakók között előforduló betegség esetén a klozetnak a házon kivül való elhelyezése még különösen hátrányos is. Az emiitett szabványos épületeken kivül gyakran a viszonyokhoz képest még különös beosztású erdészlakok építése is vált szükségessé. Ezek közül bemutatjuk a 9. ábrában a zavidovici-i erdőgondnokság területén fekvő otezna-i erdővédi laképületet, mely fából készült tipikus erdészlaknak mondható s a mely igen jól bevált. Ezen épületnek az alaprajzi elrendezése valamint egyéb adatai az ábrából kivehetők s igy annak bővebb leírásába nem akarunk bocsátkozni. V. Erdőőri lakások. A fent leirt kisebb erdővédi lakások gyakran intelligensebb erdőőrök részére is épülnek. A szorosabb értelemben vett erdőőri lakások közül csak két szabványt mutatunk be. ( ábra.) 1. A 10 ábrában 74 m 2 beépített alapterülettel biró \erdőöri lak látható, a benne foglalt következő helyiségekkel: 1675 m 2 alapterületű kettős ablakkal ellátott szoba, 12 m 2 alapterületű egyablakos szoba, 15-5 m 2 alapterületű kétablakos konyha és a szükséges mellékhelyiségek, valamint egy padlásszoba. Ezek egyszerű, az erdőőrök igényeinek azonban teljesen megfelelő épületek 3"00 m szobamagassággal, pinczehelyiséggel és a megfelelő padlástérrel. Épitési költségükrendes körülmények közt mintegy koronára tehető.

7 2. Még egyszerűbb kivitelben is készültek ily épületek, amelyek azonban csak az alsóbbrendű erdőőri, erdőkerülői, erdőszolgai stb. személyzet részére épültek. Az összes beépített terület ezeknél mintegy 45 m 2 s az egész épületben csak egy lakószoba, konyha, előszoba, kamra és klozet van. Építési költségük koronára tehető. L 4" OC ;lkl ILI p l :5> 10. Erdővédlak. I. Igen nagy előnyük ezen épületeknek az, hogy azok csekély beépitett területüknél fogva a legexponáltabb helyeken is aránylag nem nehezen létesíthetők. A tapasztalat megmutatta, hogy az illetők, akik részére ezen épületek lakásul kijelöltetnek, azokkal teljesen meg vannak elégedve, amihez nagyban hozzájárul az a körülmény is, hogy ezen épületek

8 a hozzájuk tartozó védkerületeknek mintegy középpontjában létesíthetők s igy a benne lakó erdészeti közegek szolgálati helyeikhez könnyen hozzáférhetnek s nem kell hosszabb és gyakran nehézkes utakat tenniök, mig védkerületeikhez érkeznek. VI. Erdei menházak. Ezek többnyire kisebb, egészen egyszerű s leginkább fából épített házikók vagy pajták, melyekben rendesen előtér és szállásszoba van. Herczegovinában azonban ezek a menházak kőből, gyakran szárazfalakkal épültek és pedig azért, mivel ott fa nincsen s azonkívül az éghajlati viszonyok is igy követelik. A fából készült ilyenfajta épületek összes épitési költsége mintegy koronára tehető, a kőből épülteké pedig mintegy koronára. Minthogy ezek a menházak a vadászati menházakhoz teljesen hasonlók, azoknak részletesebb leírásával majd alább fogunk foglalkozni. VII. Vadászati épületek. A fent leirt erdővédi és erdőőri lakok vadászati czélokra is igen alkalmasak. Vannak azonban még különleges vadászati épületek is Boszniában, melyek közül bemutatjuk a mehinaluká-i és az igmanhegyi vadászlakot. 1. A mehinaluka-i vadászlak (Alborihiitte) terve a 11. ábrában látható. A 80 m 2 beépített alapterülettel biró épületben van előtér, három vendégszoba, egy konyha és egy kamra, melyekhez egy bejárati verenda csatlakozik 7 m 2 alapterülettel. Azonkívül még két padlásszobája is van az épületnek. A földszinti szobák a vadászvendégek tartózkodásul szolgálnak, mig a padlásszobákban a vadászati személyzet talál menedéket. Az épület rendeltetésénél fogva csak vadászatok alkalmával lesz igénybe véve, különben zárva és állandó felügyelet alatt van, amennyiben annak közvetlen szomszédságában erdőőri lakás van. Az egyes szobák elrendezése, valamint alapterülete a czélnak teljesen megfelelőknek mondható. A padlásszobák alkalmazása

9 ebben az esetben nagyon czélszerü, mert itt padlástérre ugy sincs szükség és a főszempont az, hogy kis beépített területben olcsó építkezés mellett lehetőleg sok szálláshelyiség létesíttessék. Az épület kőalapzaton fából van megépítve és zsindelylyel fedve. Homlokzata igen tetszetős. Az ilyen épületek épitési költségére nehéz átlagot adni, mert 11. Mehinalukai vadászlak. azok rendesen exponáltabb helyeken épülnek, ahol az épitési anyagok nagy részének a beszerzése sokszor igen nehéz s igy költségesebb. Hozzávetőlegesen koronában állapithatók meg az épitési költségek. 2. Az igmanhegyi vadászlak padlásszobákkal ellátott földszintes épület, melynek beépített területe 75 /re 2. A földszinten van a szükséges mellékhelyiségeken kivül a

10 vadőrnek az állandó lakása, mely szobából és konyhából áll. Ugyancsak itt van egy vendégszoba is. A padláson két vendégszoba van. Az épületnek különös az épitési módja. A felmenő falak ugyanis Schnell-féle vasbetétes üreges betonfalak, amelyek próbaképpen lettek alkalmazva. Az efajta épületek aránylag igen költségesek s építésük már ezért sem ajánlható. 12. ábra. Menház. I. Az előbb leirt nagyobb laképületeken kivül vannak még vadászati házak is, melyek közül a 12. és 13. ábrában mutatunk be kettőt. Ezek lehetőén egyszerű és fából csinált kisebbszerü építmények Alaprajzi elrendezésük valamint egyéb adataik az ábrákból teljesen kivehetők s igy különösebb leírást nem igényelnek. Epitési költségük hozzávetőlegesen koronára tehető.

11 13. ábra. Menház. II.

12 VIII. Erdei munkásházak. Erdei munkásházak egyedül han compagnie-i erdőgondnokság területén levő kruscica-i központi szenitó'telepen épített a kormány. Ezeknek a földszintes munkásépületeknek szabványát a 14-ik ábrában mutatjuk be. 'Uflíuiiil * fiijai t...f.tii) Hí T-h -* i J " 14. Erdei munkásházak. Egyes épületek beépített alapterülete 68 m 2 s mindegyikben a következő helyiségek vannak: 167 m 2 alapterületű kettősablakos szoba az előmunkás részére, 1T4 m 2 alapterületű egyablakos konyha takaréktűzhe'ylyel, ugyancsak az előmunkás részére, 26-2 m 2 alapterülettel biró és kettős ablakkal ellátott szállásszoba hét munkás részére. A szállásszobában azértvan csak7 fekvőhely,mivel afaszenitésnél

13 rendesen 7 munkásra esik egy előmunkás s igy egy-egy munkáscsoport egy tető alá került. Minthogy a szénégető munkások többnyire belföldiek, gondoskodtunk egy az épülettől mintegy hat méterre elhelyezett nyitott tűzhelyről is és azonkívül kellő árnyékszékekről. Egy- e gy épület épitési költsége a hozzátartozó melléképítményekkel együtt körülbelül koronára tehető. 15. ábra. Erdei kunyhók. A padlásfeljáró kívülről az épület eresze alatt van elrendezve. Ezen épületek a használatban igen jól beváltak. IX. Erdei kalibák, kunyhók és barakkok. Ezek a lehető legegyszerűbb, többnyire hulladékfából (széldöntésekből) összerótt építmények, melyekkel minden erdei üzemben találkozunk. Az erdei munkások szállásául szolgálnak s csak ideiglenes jelleggel birnak. Gyakran csak két-három hónapig vannak használatban.

14 Ide tartoznak az erdészetnél oly ismeretes, úgynevezett krajnai kunyhók is, melyek eredetüket onnan veszik, hogy legelőször krajnai erdei munkások építették. A 15. ábra három ilyen építményt mutat, melyek részletesebb leírásra azonban nem méltók, költségük általában igen kevés 16. ábra. Erdőgondnoki lak melléképülete. igen gyakran az erdei munkások maguk csinálják azokat a fa kidolgozásának egységárában. X. Melléképületek. Az erdészlakokhoz melléképületek is tartoznak. Az erdészlakok rendeltetéséhez képest ezek az épületek nagyobbak és kisebbek. is

15 Aló. ábrában egy erdőgondnoksági épülethez tartozó melléképületet mutatunk be. 17. ábra. Erdőőri lak melléképülete. I. Ez áll istállóból, fáskamrából, mosókonyhából, melyben sütőkemencze is van, kamrából, mely füstölő helyiségnek is jól használható, végül disznóólból és baromfiólból.

16 Összes beépített területe 48 m 2 és épitési költsége mintegy koronára tehető. A 17. és 18. ábrában egy erdővédi vagy erdőőri lakházhoz tartozó melléképület látható. Km^zlmd'^zel Ha$$zmel$zét 18. ábra. Erdőőri lak melléképülete. II. Mintegyig 33 m 2 beépített területtel bir, de mig az egyikben istálló, fáskamra, mosókonyha, disznó- és baromfiól, addig a másikban csak két istálló és egy fáskamra van. Az első határozottan jobbnak mondható, de a második egyesek czéljainak, mint például egy alsóbbrendű erdőkerülőnek jobban

17 megfelel, mert az az aprójószágait többnyire az istállóban szokta tartani. Az ilyenfajta épületek épitési költsége körülbelül koronára tehető. A melléképületek főleg az alsóbbrendű erdészeti személyzet létfentartására nézve nagyon fontosak. Hisz exponáltabb helyeken gazdaság nélkül a legtöbb erdőőr csekély fizetéséből alig élhetne meg, ha nem gazdálkodnék is kissé. Ehhez pedig csak ugy lehet neki a módot megadni, ha eléggé tágas és a szükséges helyiségekkel biró melléképületeket építünk. Végül nem lesz talán érdektelen, ha a Boszniában és Herczegovinában meglevő erdészlakokról néhány statisztikai adattal is szolgálunk. Az 1912-ik év végével volt Boszniában és Hercegovinában: 7 erdőgondnoksági épület, 8 erdőgondnoki lakás, 7 erdőgondnoki iroda, 307 erdővédi, erdőőri és vadászati laképület s végül 81 erdei menház, összesen tehát 410 épület a hozzájuk tartozó melléképületeken kivül. Ezen épületek beépített területe mintegy m 2, mig a hozzájuk tartozó udvarok, kertek, rétek, szántóföldek és egyéb területek felülete mintegy 1, m 2 -xt tehető. Az épületeknek összes épitési költsége az esetleges magánterületek megváltásával együtt 1, koronára rúgot', mig a fen tartási és javítási költségek koronára tehetők. Azonkívül berendezésekre 44,500 korona lett kiadva, úgy hogy az összes befektetés mintegy 1, koronára tehető. c2? c** c*t

18 EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. FELHÍVÁS a gr. Tisza Lajos", a Wagner Károly", az Erzsébet királyné", a Luczenbacher Pál alapítvány"-ból és a Faragó Béla "-féle alapítványból kiosztandó segélyek ügyében. Az Országos Erdészeti Egyesület fenn megnevezett öt jótékony alapítványából a folyó évi segélyek ez év deczember hóban osztatnak ki. Az elsőnek a kamataiból az olyan önhihájukon kivül szorult helyzetbe jutott magyar erdőtisztek és erdészeti altisztek nyerhetnek anyagi támogatást, kik az Országos Erdészeti Egyesületnek első belépésüktől kezdve mostanáig legalább öt éven át tagjai voltak s mint ilyenek, tagsági kötelezettségeiknek eleget tettek. A második alapítványból pedig az olyan erdőtiszti és erdőaltiszti özvegyek és árvák nyerhetnek segélyt, kiknek férje, illetőleg atyja az Országos Erdészeti Egyesületnek állandóan és szintén legalább öt éven át tagja volt és tagsági kötelezettségét teljesítette. A harmadik alapítvány segélyeért olyan elhalt magyar erdőtisztek árva leányai folyamodhatnak, kik az egyesületnek halálukig s szintén legalább öt évig tagjai voltak és tagsági kötelezettségeiknek eleget tettek. A negyedik alapítványból hasonló feltételek mellett erdőtiszti özvegyek és árvák, az ötödikből erdőtisztek és altisztek árvái nyernek segélyt. Ezen feltételekhez képest felhívjuk tehát az érdekelteket, hogy hiteles okmányokkal felszerelt bélyegtelen folyamodványaikat legkésőbb folyó évi november hó l-ig az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalához (Budapest, V, Alkotmány-utcza 6. szám, II. emelet) nyújtsák be. A folyamodványban kitüntetendő: az élvezett fizetés vagy nyugdíj és nevelési pótlék összege, az összes gyermekek száma, kora és foglalkozása, nemkülönben az, hogy azok részesülnek-e máshonnan segélyben (alapítványi hely, ösztöndíj, állami erdőtisztek gyermekeinek nevelését segitő alap stb.). Budapest, évi szeptember hó. A titkári hivatal. ó c*t c?

19 HIVATALOS KÖZLEMÉNY. HIRDETMÉNY. Az évben az őszi erdészeti államvizsgálat november hó 16-án s az erre következő napokon fog megtartatni. Budapest, évi szeptember hó 30-án. M. kir. földmivelésügyi miniszter. r>? r>? r>* Könyvismertetés. IRODALOM. Bolyai Farkas erdészeti csonka munkája 1820-ból. Jegyzetekkel ellátta Kintses József. Kintses József m. k. erdőtanácsos már évek előtt Gauss emlékezete" czimén kiadott munkájában (E. L X. f old.) emlékezett meg Bolyai Farkas erdészeti munkájáról, amelynek eredeti, bár sajnos, csonka ivei birtokába jutottak. Ezt a munkát 1911-ben füzet alakjában is kiadta s ezzel a magyar erdészetnek egyik régi emlékét óvta meg a feledéstől.*) A lángelméjü tudós 1820-ban erdészeti pályára készült és az erdélyi kameralis erdők főfelügyelői állására pályázott. Valószínűleg e pályázatához csatolta erdészeti ismereteinek bizonyítására e szakmunkát, amelyről Illés Nándor helyesen jegyezte meg, hogy e nem hivatásos erdész tollából eredő munka rendkívül érdekes és világot vet az akkori idő erdészeti tudására". Bolyai az erdészet iránti érdeklődését egyébiránt Kintses szerint atyjától, Bolyai Gáspártól örökölhette, aki nagy fatenyésztő hírében állott. Kintses József minden esetre érdemes és elismerésre méltó munkát végzett, amidőn Bolyai Farkas e töredékes munkáját nemcsak megőrizte az enyészettől, amelynek oly sok régi emlék esik áldozatul, hanem saját költségén kinyomatva hozzáférhetővé is tette azoknak, akik a multakon elmélkedni szeretnek. *) A füzet csak nem régen jutván kezünkhöz, eddig nem állott módunkban róla megemlékezni. Szerk.

20 A máramarosszigeti m. kir. állami erdőhivatal 15 éves múltjából. ( ) Irta: H. Karácsony Sándor m. kir. erdőtanácsos. Mint a községi stb. erdők adminisztrácziójáról legalább egy megyére vonatkozóan adott áttekintő ismertetést, e füzetet örömmel üdvözöljük s reméljük, hogy az egész országra nézve is nemsokára napvilágot lát a községi erdők kezelésének állásáról szóló beszámoló, amelyet az évi kormányjelentések nagyon általánosságban mozgó fejtegetései korántsem pótolnak. Az évi XIX. t.-cz. alkotása óta eltelt 15 év ezt a kívánságot bizonyára indokolttá teszi, az ezen idő alatt leküzdött kezdetbeli nehézségek megismertetése az erdészeti szolgálat ezen ágának csak érdekében állhat, a szerzett tapasztalatok, az ezekből leszűrt tanulságok pedig kijelölik a községi erdők kezelésére a jövőben alkalmazandó irányelveket, az ezen a téren sem nélkülözhető haladás útját. A kezdet óriási nehézségeiről és a rendelkezésre álló erők elégtelenségéről tesz tanúbizonyságot az előttünk fekvő füzet is. 125 község határában 357 erdőbirtok kat. hold területtel áll a máramarosszigeti állami erdőhivatal gondozása alatt. Hét járási erdőgondnokság látja el a helyi adminisztrácziót, egyre-egyre tehát átlag több mint hold erdő esik. Ez már magában véve sokkal nagyobb terület, semhogy egy szakember kellően elláthassa, de a térbeli széttagoltság és a tulajdonosok nagy száma még sokszorosan fokozza az erdőgondnokok és az állami erdőhivatal elé tűzött feladat nagyságát. A máramarosszigeti állami erdőhivatal szervezésekor a legrendetlenebb állapotokat találta. Rendezetlen tulajdonjogi viszonyok, bizonytalan határok, korlátlan legeltetés (kecskékkel is!), a fa legjavára szorítkozó rendszertelen fahasználatok, elhanyagolt erdősítés, elharapódzott erdőkárositások és az üzemtervek teljes hiánya jellemezték a helyzetet. A közbirtokossági erdőkből 15 év alatt, tehát már az állami kezelés idejében, az évi XXXIX. törvényczikk életbeléptéig mintegy hold oszlott fel egyénenként a köz- és magánérdek nagy kárára. Ebbe a chaotikus állapotban kellett az állami erdőkezelésnek rendet teremtenie. Elégtelen munkaerejével derekas munkát végzett. Kezdte a birtokhatárok kiderítésén, folytatta mintegy 7000 km

21 határvonal megállapításával, állandósításával és a térképek elkészítésével. De a jelenlegi személyzet mellett még mindig 5 6 évre lesz szükség e munkálat befejezéséig. A terület 27%-áról a rendszeres gazdasági tervek is elkészültek. Nagymértékben foglalkoztatta az erdőhivatal személyzetét a faértékesités realitásának biztosítása végett szükséges becslések eszközlése, hiszen évenként átlag 1800 kat. hold vágásterület fatömegének felvételéről volt szó. Az értékesítés kizárólag tövön történt. Az elért tőárak a bükkműfánál 0'63 és 1455 K, a tölgyműfánál K, a fenyőműfánál K határértékek között mozogtak. Az átlagos műfatőárak 5 éves időszakonként a bükknél 0-63, 116 és 9"83 K a tölgynél 13-40, és K a fenyőnél 2-97, 4-65 és 7"32 K A holdanként és évenként használt fatömeg a kihasználásra került területek faállományainak rossz állapota miatt rendkívül csekély (holdanként 0-9 m B ). A jövőben ebben a tekintetben kedvezőbb lesz a helyzet. Az állami kezelés alatt álló erdő egyébként túlnyomóan bükkös (73%), a tölgy 5%-ot, a fenyőfélék (főként luczfenyő) 22%-ot foglalnak el. A bükkösök és tölgyesek felujulása rendszerint természetes uton következik be fokozatos felujitóvágások alkalmazása mellett, a fenyvesekben a tarvágás áll alkalmazásban. A csemetekertek száma 1899-ben 24 volt 9"3 kat. hold terjedelemben, ma 39, 34-2 holddal. Főként luczfenyőcsemetét termesztenek. Érdekes adatokat közöl a füzet az erdőőrzésről, a mellékhaszonvételekről és a közbirtokosságok vagyonkezeléséről. Helyünk nem engedi, hogy ezekre részletesen kitérjünk, de örvendetesen kiemelhetjük, hogy egyes nagyobb közbirtokosságok már egyes okszerű boruházásokra is hajlandók voltak. Igy a máramarosszigeti koronavárosi közbirtokosság az állami erdőhivatal tervei szerint és műszaki vezetése mellett fatermékei jobb értékesítése végett 22-3 km hosszú kövezett utat épített K költséggel, több más ut terve készen van, illetőleg kivitel alatt áll. Szóval a fennálló nagy nehézségek daczára a jobb jövő biztató jelei is mutatkoznak, ami az állami erdőhivatal buzgó személyzetének köszönhető, amely valósággal úttörő munkát végez.

22 KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. Ifj. Benkő Rezső m. k. segéderdőmérnök, az Orsz. Erdészeti Egyesület rendes tagja, havasmezői kincstári erdőgondnok Nagysomkuton f. hó 4-én váratlanul elhunyt. A boldogult máramarosmegyei székhelyéről kénytelen volt az oroszok betörése következtében elmenekülni s e közben hunyt el hirtelen. Herési és oláhsági Piatsek János urad. főerdész, az Orsz. Erdészeti Egyesület rendes tagja 48 éves korában Pápán rövid szenvedés u!án elhunyt. Szmik Zoltán, gr. Károlyi László kemenczepataki erdőgondnokságának erdésze, tart. tüzérhadnagy szeptember 15-én, életének 28. évében a boszniai harcztéren királyáért és hazájáért hősi halált halt. Hült tetemét bajtársai a Gruban nevü hegyen helyezték örök nyugalomra. Béke hamvaikra! Fakivitelünk Németország felé. A fapiaczon uralkodó pangás némi csökkenésére lehet számítani abból a körülményből, hogy a fakiviteli tilalmat Németországgal szemben a kormány felfüggesztette s szétszedhető barakkok kivételével mindennemű fát további alakiságok nélkül lehet a német birodalomba szállítani. Németország tudvalevően szükségletének igen nagy részét Oroszországból szerezte be. Ez a forrás most teljesen elapadván, az általános ságban kisebb fogyasztás mellett is már most is számithatunk a monarchia kivitelének némi élénkülésére, amely azonban a földrajzi helyzet következtében elsősorban az osztrák termelés és faipar javára fog esni. 500 év óta gyógyítanak csuzt, köszvényt, ischiast stb. T r e n c s é n í e p l i c z radioaktív kénes hőforrásai és iszapfürdői. Szállodák fürdőkkel egybeépítve, azétt egész éven át nyitva. Hidegvizgyógyintézet. Diétetikus konyha. Uj fürdők. szállodák. Uj iszapjürdők. Házikurához: Kénes iszap- és vizszétküldés. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai és azok hozzátartozói a június 15-től szeptember l-ig terjedő idő kivételével napi 8 koronáért szobát, ellátást, fürdővagy iszapkezelést kapnak. Aki ezt a kedvezményt nem veszi igénybe, de a fürdőigazgatóság házaiban lakik, a lakásnál és fürdőknél élvez. Iszapszétküldésnél 10%. Uj 50 /o kedvezményt

23 Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület lelkes felhívással fordul a magyar közönséghez, amelyből a következőket idézzük: Ma sokkal inkább, mint máskor, takarékoskodjunk az emberi élelmezésre alkalmas termékeinkkel. Amit más évben mint kerti fölösleget és talán hasznavehetetlent is elhagytunk, vagy elpazaroltunk, abból most semmi se veszszen kárba. A konyhakert utolsó petrezselemgyökere, zöldje, a gyümölcsöskert utolsó férges, vagy félig rodhadt almája ma értékes kincs legyen. Szedjük fel és mentsük meg. Ma, mikor a konyhakerti termékeknek nemcsak frissen (zölden, nyersen), hanem mesterségesen (megszárítva, iznek, lekvárnak elkészítve, vagy befőzve stb.) való eltartása a legtöbb gazdaasszony előtt ismeretes s a fölöslegnek megmentése legfeljebb egy kis fáradsággal és jóakarattal jár, remélni óhajtjuk, hogy senki sem fog húzódni a fáradságtól és munkától. Legüdvösebbnek látszik, hogy ha az illető segítők a megmentett termékeket elsősorban közvetlenül azoknak juttatják, akik saját községükben, városukban segítségre szorulnak. Ma már leg- PÖSTYEN v. ma már kettős fogalom. 1. Híres iszapforrásai csuz-, köszvényeseteiben az egész világon elismert páratlan gyógyhatásuak. 2. Kitűnően felszerelt hideggyógyintézetében neuraszténiák, szívbajok pompás eredménynyel kezelhetők ben fürdővendég. Télennyáron nyitva. Felvilágosítást nyújt a Egyesületünk Fürtiőigazgatóság. tagjai utalvány alapján kedvezményben részesülnek. :: Bővebbet az elnökségnél.

24 több városban, községben vannak sebesült katonák, vagy üdülők s elsősorban tehát a kórházakban és az üdülőhelyeken levők jobb és olcsóbb élelmezésre ajánlandók fel az e czélra szánt termesztvények. Hiszen amit a kórház e réven megtakarít, a pénz sok más ezer czélra kell. Másodsorban jönnek a hadrakelés miatt kereső nélkül maradt családtagok. Ezeket se hagyjuk el. Aki pedig nincs abban a helyzetben, hogy a földi termékeiből valamit ingyen engedjen át, azt arra kérjük, hogy termesztményét ne adja el uzsorások kezébe és maga is érje be szerény munkáját, fáradságát megillető haszonnal. Amely csekély nyereségről ma a fenyegető szükség napjaiban lemondott, kárpótolják ők majd busásan a jövendő békesség napjai. Résen legyünk kivált a lelketlen kufárokkal szemben, akik felhasználva mind az eladónak, mind a vevőnek mai szorult helyzetét, magyar ember természetétől idegen kapzsi lélekkel fel akarják szöktetni kenyerünk és minden eledelünk (főzelékfélék) árát. Aki nem kénytelen vele és ha másnak nincsen szüksége termesztményére, legyen gondos az eladásban is; tartsa meg és adja annak el, akinek szüksége van rá. Habár ez az eszköz szerény, de mégis alkalmas, hogy legalább némileg korlátozza az élelmiszerek árának megokolatlan felhajtását. Akinek akár ingyen, akár pénzért átengedhető fölöslege van és mert maga nem tudja, hogy kinek ajánlja azt fel, az forduljon esetleg az Országos Magyar Kertészeti Egyesülethez (Budapest, IV., Sörház-utcza 3. sz.), amely, ha csak módja lesz reá, szívesen ad tanácsot a további teendőre. Uj erdőgondnoksági székhely. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a dalbosfalvai m. kir. erdőgondnokság székhelyét Bozovicsra helyezte át. cjt c>?

25 959 VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL. AZ ERDÉSZETI (Kérjük az uradalmak t. vezetőségeit, hogy erdőtiszti létszámukban beálló változásokról bennünket levelező-lapon ertesiteni szíveskedjenek.) A m. kir. földmivelésügyi miniszter dr. Leitner Endre m. kir. segéderdőmérnököt saját kérelmére ideiglenes nyugalomba helyezte. * A m. kir. földmivelésügyi miniszter Ajtai Sándor m. kir. erdőmérnökgyakornokot Nagyváradról áthelyezte Belényesre az ottani m. kir. járási erdőgondnoksághoz. * A m. kir. földmivelésügyi miniszter Horváth Valter m. kir. erdőmérnökgyakornokot áthelyezte Medgyesre az ottani m. kir. járási erdőgondnoksághoz. ú <D& cl*

26 Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesített befizetések évi szeptember hóban. Az ákáczfa monográfiája = Am. Alapítványi kamat = ak. Alapítványi tőketörlesztés = att. Altiszti segélyalap = Asa. Átfutó bevétel = áb. Biró Bánffy D. alapítvány = BBa. Bedő Albert alapítvány = BAa. Bükktüzifa romlása stb... _... _. = Btr. Egyéb bevétel = Egy. Erdei facsemeték nevelése = Ecs. Erdészeti Géptan = Egt. Erdészeti Lapok egyes füzetei = EL. Erdészeti Növénytan II. rész = Nvt. II. Erdészeti rendeletek tára = Ert. Erdészeti zsebnaptár... = Npt..Erdő" czimü lap = Eld. Erdőbecsléstan II. kiadás = Ebt. Erdőőr... = Eő. Erdőrendezéstan (Bel.) = Rz. Erdőrendtzéstan (Fekete) = Rzf. Erzsébet királyné alapítvány = E. a- Értékpapírok kamatai = Ék. Értekezések az erdőrendezés köréből = Ee. Fából készült czukor és alkohol _ = Fcza A rövidítések: magyarázata: A fenyőfélék fájának összehasonlító szövettana Hazánk házi faipara (Qaul Károly) Hirdetési dij az E. L. Hirdetési dij az»erdő"-ben : Időközi kamatok (takarékpénztári) Kedvezményes lapdij Készpénzalapitvány Külföldi fanemek tenyésztése Lakbér - Lapdij (Erd. Lapok) _ Legelő-erdők berendezése... Magyar Erdészeti Oklevéltár Népszerű növénytan : Perköltség Postaköltség Rendkívüli bevétel Rendszeres növénytan I. R. Szálaló Erdők Berendezése Tagsági dij Tangens-táblázatok Gr. Tisza Lajos-alapitvány Titkári nyugdijalap Tölgy és Tenyésztése ~- Wagner Károly alapítvány : : : : Fösz. : H. F. hd. Ehd. : ík.. kid. : k. «. Kft. : lb. Id. M. L. : EOT. N. Nvt. Prk. pk. rb. : Rnt. I. Szeb. : td. Tt. ; TLa. : t. ny. a. : Töt. : WKa. Acsev. vasútig, td Beszterczebányai erdőig, hd. 1Q-Q0. BlocknerJ. hd Bustyaházai erdőhiv. hd. 40". Berethalom község hd Barczarozsnyó község hd: Csáky Dezső npt. 3., pk. -45 Erdő cz. lapra 253'58. Földmiv. min. ld. 96-, hd Füzy Zoltán att. 10*, ak Gyulafehérvár város hd Gaal Károly td. 16. Hajdú Gyula Rz. 6-, pk Ipach Ede lb. 75-, üb Kolozsvári erdőig, hd. 19*90 -f Ksod. vasút ig. áb Kovács Aladár att. 5-. Lippai főerdőhiv. hd , -f Libohorszki József Egy Lipcsey László td. 7-. Özv. Lukácsffy Elekné td Mezey Rezső td Ondrus Gyula td. 8-. Persián Iván lb Sebestyén Fer. Eő. 6 -, pk Szűcs Elemér td Selmecz város hd Tótsóvári erdőhiv. hd Tomcsala János ld Zsarnóczai erdőhiv. hd Zagrebi erdőig, hd cií c t ú

27 Faárverések eredményei. Alábbiakban az eladás tárgyának (választék, fanem, méretegység) megjelölésén kivül az elfogadott, rendszerint legmagasabb árajánlatot közöljük, amely után zárjelben azt a százalékot jelezzük, amelylyel az elért ár a kikiáltási árat meghaladja. Ez utóbbit tehát ugy számithatjuk ki, ha a közölt árat ezzel a százalékkal csökkentjük. /. Tövön. asenováczi m. kir. erdőgondnokság (1914. jul. 25.): Trsztika erdőrészben lévő öreg hagyásfák (5 km-nykt a senovaczi és novskai vasuti állomásoktól) tölgyépületfa 5 nfi á 31*11 K, tűzifa 114 m* á 207 K, kőrisépületfa 1 nfi á 14*56 K, tűzifa 63 nfi á 2*07 K, szilépületfa 83 nfi á 14*56 K, tűzifa 1416 nfi á 2*07 K. nyárépületfa 60 nfi á 7*84 K, tűzifa 487 nfi á 1*23 K, gyertyántüzifa 190 nfi á 246 K (áremelkedés az összes választékoknál -j- ll*2 /o). //. Kitermelt állapotban. a) Műfa. Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. jun ): Az apatini Oajspitz nevü vágásban házilag termelt épületfa, tölgy 758 nfi á 24*30 K (-r-0*61 /o), tőár 23*30 K, szil 53 nfi á 15*20 K (+ 1*5%), tőár 14*20 K. Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1914. jul. 21.): A zólyomi és erdőbágyoni erdőgondnokságban házilag termelt és erdei rakodókra közelitett tölgyhaszonfa 167 nfi á 28*74 K (-+- 0*06 /o), tőár 25*54 K (Zólyom vasuti állomástól 14*0 km távolságban). Zsarnóczai m. kir. erdőhivatal (1914. jul. 21.): A zsarnóczai vasuti állomás melletti rakodóra kiszállított tölgyhaszonfa 237 mfi á 35*68 K (+ 0 /o), tőár 28*64 K. Lippai m. kir. főerdőhivatal (1914. aug. 8): A pécskai m. kir. erdőgondnokságban gyéritővágásban (Ó- és Magyarpécska községektől mintegy 5*5 km távolságra) kitermelt félgyártmányok: 907 drb. kőriskeréktalp á 21 fill. (+ 50/0), tőár 17 fill., 900 drb. kőriskerékküllő áílo-5 fill. ( /o), tőár 8*5 fill., 15 drb. kőrislőcsfa (egyes) á 48 fill. (+ 4*350/o), tőár 44 fill. Zsarnóczai m. kir. erdőhivatal (1914. aug. 14.) : A garamrévi m. kir. erdőgondnokságban kitermelt és az erdei rakodókra lecsúsztatott 406 m 3 jegenyefenyő (selejtes haszonfa, részben rönkő) á 8*38 K (+%), tőár 6*68 K. Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. aug. 24.): A dunabökényi vágásban 1157 m 3 tölgy- és szilhaszonfa á 23*53 K (7*21 /o), tőár 22*53 K.

28 Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. szept ): Palonai Cseres nevü vágásban 297 m 3 tölgyhaszonfa á K (+ 9%), tőár 2150 K; 23 m 3 szilhaszonfa á K (+9 /o), tőár K. A küllösdi alsó erdei vágásban 564 m 3 tölgy- és szilhaszonfa á 27 K (+ 15-9%), tőár K, 70 m 3 tölgy komlópózna á K (+ 9-2 /o), tőár K. b) Tűzifa. Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. június ); Az apatini Qajspitz nevü vágásban termelt tűzifa 94 ürm cser-, tölgy és szil II. o. dorong á 5-65 K ( /o), tőár 4-85 K; 19 ürm cser-, tölgyes szilselejt á 5-22 K (+8-74 /o), tőár 4'42 K; 257 ürm cser-, tölgy- és és sziltuskófa á 6-52 (-f 8-74"/o), tőár 5'72 K. Lippai m. kir. főerdőhivatal (1914. július 25.): Pécskai m. kir. erdőgondnokság fönlaki gyéritővágásában kitermelt s ott készletezett faanyag 151 ürm szilhasáb á 5-70 K (+ 7-5 /o), tőár 4'90 K; 163 m 3 nyárhasáb á 4 K (+8-19%), tőár320 KJ; 140 m 3 vegyes keménydorong á 4-26 K (+9-2o/o), tőár 356 K. Lippai m. kir. főerdőhivatal (1914. aug. 19.): A sistaróczi m. kir. erdőgondnokságban gyéritővágásban kitermelt 101 ürm gyertyándorong á 3-20 K ( /o), községtől 8 km távolra fekszik). Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. aug. 24.): tőár 2-30 K (a vágás Sistarócz Az apatini Qajspitz nevü vágásban kitermelt 600 ürm 3 tölgyhasáb á 9'20 K, tőár 8-40 K; 400 ürm cser és tölgy I. o. dorong á 788 K, tőár 7'08 K ; 251 ürm 3 I. o. dorong á 5-69 K, tőár 489 K; 31 ürm 3 selejt á 5-25 K, tőár 4-45 K; 503 ürm 3 összes választékoknál 9-53 /o). Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. szept ): tuskó á 6-57 K, tőár 5-20 K (áremelkedés az A küllődi alsó erdei vágásban 1430 ürm cserhasáb á K, tőár 918 K; 119 ürm tölgyhasáb 8-91 K, tőár 791 K; 811 ürm cser és tölgy I. o. dorong á 7-64 K, tőár 664 K; 262 ürm cser és tölgy II. o. dorong á 5-51 K, tőár 4'51 K; 18 ürm selejt á 5-09 K, tőár 4-09 K; 627 ürm cser- és tölgytuskó á 6-36 K, tőár 5'36 K. ///. Eredménytelen faárverések. Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. jun ): Az apatini Qajspitz nevü vágásban termelt tűzifa: 600 ürm tölgyhasáb, 400 ürm cser, tölgy és szil I. o. dorong, 251 ürm cser, tölgy, szil II. o. dorong, 31 ürm cser-, tölgy-, szilselejt, 503 ürm cser-, tölgy-, sziltuskófa. Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1914. jul. 21.): A zólyomi és erdőbágyoni erdőgondnokságban házilag termelt és erdei rakodókra közelitett tölgyhaszonfa 282 m 3 (4 csoportdan eladás alá bocsátva).

29 Fogarasi m. kir. járási erdőgondnokság (1914. aug. 10.): Bráza község Hermeneata nevü erdejében lévő 8923 nfi fenyő- és 3783 nfi bükkfaanyag. Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. aug. 24.): Az apatini Qajspitz nevü vágásban termelt 674 nfi tölgyhaszonfa, 29 nfi szilhaszonfa; a bácsordasi felső erdei vágásban kitermelt 37 nfi tölgyhaszonfa, 64 nfi szilhaszonfa, 139 ürm cserhasáb, 1023 ürm tölgyhasáb, 135 ürm cser és tölgy I. o. dorong, 1 ürm selejt, 730 ürm tuskó. Apatini m. kir. erdőhivatal (1914. szept ): A bácsordasi alsó erdei vágásban 37 m 3 tölgy-, 2 m 3 szilhaszonfa és 112 ürm tűzifa. A küllődi alsó erdei vágásban 70 mfi tölgykomlópózna, 221 m 3 20 cm-en alóli haszonfa, 5 mfi kerékküllőnek való faanyag, 119 m 3 1 m-nél hosszabb dorong. ó ű ú

30 Az Erdészeti Lapok" évi XX. füzetének tartalma: Oldal Stehlo Gyula: Ujabb erdészeti magas építmények Boszniában és Herczegovinában. (Befejezés) EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. Felhívás a jótékony alapítványokból kiosztandó segélyek tárgyában HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Hirdetmény az őszi erdészeti államvizsga tárgyában._ IRODALOM. Könyvismertetések KÜLÖNFÉLÉK. Halálozások. Fakivitelünk Németország felé. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület felhívása. Uj erdőgondnoksági székhely... _ Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat körében Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál teljesített befizetések (1914. szeptember havában) _ FAÁRVERÉSI EREDMÉNYEK 961 HIRDETÉSEK I II ó& ú& ó&

31 Az Erdészeti Lapok" évi XX. füzetének HIRDETÉSEI. Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés milliméterenkint a) faeladási hirdetéseknél 30 fillér, b) más hirdetéseknél 20 fillér. Táblázatos és garmond betünéi kisebb betüfajtával szedett hirdetések másfélszeres egységárral számittatnak, ismételt megjelenés esetén megfelelő árkedvezmény. Külön mellékletek 25 gramm súlyig 70 koronáért, azontúl 25 grammonként 25 koronával magasabb árért mellékeltetnek. S3EDE JíH* Az egyetlen hazai ilynemű vállalat, hol mindennemű erdészeti szerszámok Jutányos árakon központosítva vannak. Nincsen zavar a beszerzésnél, gyors és pontos kiszolgálás, versenyárak. Számos m. kir. állami erdíhlvatal, járási erdőgondnokságok, városi és uradalmi erdöhivatal állandó szállítója. Tömeges elismerölevél vevőktől. Képes Árjegyzék Ingyen és bérmentve. (1. XXIV. 20.)

32 Bükk-, hárs-, szil- és tölgy faeladás. 8203/1914. szám. Zárt írásbeli ajánlatok utján el fog adatni: A pitomacsai kir. erdőgondnokságban I. vágássorozat 4. tag 40. erdőrészletében 3292 A«8 -re becsült fahozam; Kikiáltási ár 6997 K. I. vágássorozat 4. tag 44. erdőrészletében 1041 /w 3 -re becsült fahozam; kikiáltási ár 2287 K. I. vágássorozat 4. tag 45. erdőrészletében 2026 m B -rt becsült fahozam; kikiáltási ár 4727 K. I. vágássorozat 4. tag 48. erdőrészletében 1122 /re 3 -re becsült fahozam; kikiáltási ár 2445 K. A szokolováczi kir. erdőgondnokságban : A II. vágássorozat 2. erdőrészletében 3030 m a -re becsült fahozam; kikiáltási ár K. A zárt Írásbeli ajánlatok folyó évi október hó 25-én délelőtt 11 óráig nyújtandók be az alulirott kir. erdőigazgatóságnál, ahol azok következő nap délelőtt 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. A részletes becslés adatai, az árverési és szerződési feltételek, ajánlati űrlap és boríték az alulirt erdőigazgatóságnál és a nevezett erdőgondnokságoknál szerezhetők be. Zágráb, évi szeptember havában. (2) Kif- erdőgondnokság. A háború tartamára, esetleg azon tul is bármely erdőhivatal vagy erdőgondnokság vezetését elvállalja Kugler István magánerdőmérnök Palánkán (Bács-Bodrog m.), ki ugy az erdészet, mint a vadászat minden ágában hosszas gyakorlaton és széleskörű tapasztalatokon nyugvó kitűnő jártassággal bir. (3. III. 1.) Faeladási hirdetmény. 353/1914. szám. A kalocsai érsekség folyó évi erdővágásainak eladása, valamint az irtásföldek bérbeadása tárgyábani versenytárgyalás f. é. október hó 28-án d. e. 10 órakor fog megtartatni Kalocsán az érsekuradalmi igazgatóságnál. 10% bánatpénezel ellátott ajánlatok nevezett nap d. e. 10 óráig az érsekuradalmi főpénztárnál benyújtandók. Érdeklődők az eladásra kerülő vágások részletes kimutatásáért és árverési föltételekért alulirott erdőhivatalhoz forduljanak. (4) Érsekuradalmi erdőhivatal, Kalocsa. A tükrösmajori gazdaság egy vizsgázott erdőőrt keres. Szakavatott, kis családu egyének, kik a hadkötelezettségen tul vannak és nem is népfölkelők, küldjék be bizonyitványmásolataikat, melyek vissza nem küldetnek, a tükrösmajori gazdaságnak : u. p. Bicske, Fehér m. (5) 'Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. Budapest, IX., Ollői-út S6