Vocational Education Training for Building Observation, Operation and Maintenance VET-BOOM

Átírás

1

2

3 LEONARDO DA VINCI PROGRAMME Project Pilot No. HU Vocational Education Training for Building Observation, Operation and Maintenance VET-BOOM ÉPÜLETFIZIKA - ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA ÉS FELÚJÍTÁS Osztroluczky Miklós VITUS BERING UNIVERSITY COLLEGE (DENMARK) ENERGY RESEARCH GROUP, UNIVERSITY COLLEGE DUBLIN (IRELAND) BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS (HUNGARY) UNIVERSITY OF TRENTO (ITALY) TECHNICAL UNIVERSITY OF CLUJ-NAPOCA (ROMANIA) TECHINICAL UNIVERSITY OF KOŠICE (SLOVAKIA) INTERCISA HOUSING ASSOCIATION (HUNGARY) HOUSING ASSOCIATION SBD I.,KOŠICE (SLOVAKIA) ZALAU CITY HALL (ROMANIA)

4

5 TARTALOM 1. A KÖVETELMÉNYRENDSZER 1.1. KÖVETELMÉNYEK AZ ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZİ A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉNYEZİ A HİÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZİK A TANÚSÍTÁS AZ ÚJ KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELİ HATÁROLÓSZERKEZETEK 2.1. KÜLSİ FALAK LAPOSTETİK BEÉPÍTETT TETİTEREKET HATÁROLÓ SZERKEZETEK PADLÁSFÖDÉMEK PINCEFÖDÉMEK ÁRKÁDFÖDÉMEK HOMLOKZATI ÜVEGEZETT NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK AZ ÉPÜLETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 3.1. A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉNYEZİ ÉRTELMEZÉSE A HİÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZİK KORREKCIÓJA A VONALMENTI VESZTESÉGEK A SUGÁRZÁSI NYERESÉGEK A DIREKT SUGÁRZÁSI NYERESÉGEK AZ INDIREKT SUGÁRZÁSI NYERESÉGEK A BENAPOZÁS VIZSGÁLATA AZ ÉPÜLET HİTÁROLÓ TÖMEGE ÉS A HASZNOSÍTÁSI TÉNYEZİ SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE MÉG EGYSZER VÁLASZTÁSI LEHETİSÉGEK A KÉTFÉLE MÓDSZER KÖZÖTT A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉNYEZİ KÖVETELMÉNYÉRTÉKE A NYÁRI TÚLMELEGEDÉS KOCKÁZATA 42

6 4. MEGLÉVİ ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK HİTECHNIKAI AZONOSÍTÁSA 4.1. AZONOSÍTÁSI MÓDSZEREK AZONOSÍTÁS ÉPÍTÉSI IDİ SZERINT KÜLSİ FALAK AZONOSÍTÁSA TERVEK ALAPJÁN MÉRETFELVÉTEL ALAPJÁN FELTÁRÁS ALAPJÁN MŐSZERES MÉRÉSEK ALAPJÁN HİFÉNYKÉP SEGÍTSÉGÉVEL NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK AZONOSÍTÁSA LAPOSTETİK AZONOSÍTÁSA TERVEK ALAPJÁN SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRETFELVÉTEL ALAPJÁN AZ ÉPÍTÉSI IDİ ALAPJÁN FELTÁRÁS ALAPJÁN LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN BEÉPÍTETT TETİTEREKET HATÁROLÓ SZERKEZETEK AZONOSÍTÁSA TERVEK ALAPJÁN SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRETFELVÉTEL ALAPJÁN FELTÁRÁS ALAPJÁN PADLÁSFÖDÉMEK AZONOSÍTÁSA TERVEK ALAPJÁN SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRETFELVÉTEL ALAPJÁN AZ ÉPÍTÉSI IDİ ALAPJÁN FELTÁRÁS ALAPJÁN PINCEFÖDÉMEK ÉS ÁRKÁDFÖDÉMEK AZONOSÍTÁSA TERVEK ALAPJÁN SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRETFELVÉTEL ALAPJÁN AZ ÉPÍTÉSI IDİ ALAPJÁN FELTÁRÁS ALAPJÁN 56

7 5. MEGLÉVİ ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK ENERGIATUDATOS FELÚJÍTÁSA 5.1. BEVEZETÉS KÜLSİ FALAK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE LAPOSTETİK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE BEÉPÍTETT TETİTEREKET HATÁROLÓ SZERKEZETEK HİSZIGETELÉSE PADLÁSFÖDÉMEK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE PINCEFÖDÉMEK ÉS ÁRKÁDFÖDÉMEK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE TANÚSÍTÁS AZ ÉPÜLET 6.1. A SUGÁRZÁSI NYERESÉG A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉNYEZİ LÉGCSERESZÁM A VIZSGÁLT ÉPÜLETBEN TERMÉSZETES SZELLİZTETÉS ÉS FILTRÁCIÓS LÉGCSERE BECSLÉSE LÉGTECHNIKAI RENDSZERREL ELLÁTOTT, MESTERSÉGES SZELLİZTETÉSŐ ÉPÜLETEK A NETTÓ FŐTÉSI ENERGIAIGÉNY A NYÁRI TÚLMELEGEDÉS KOCKÁZATA MELLÉKLETEK

8 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. 3 8

9 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 1. A KÖVETELMÉNYRENDSZER 9

10 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. 3 10

11 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 1.1. KÖVETELMÉNYEK Az Európai Bizottság és az Európai Parlament által kibocsátott Épületenergetikai Direktíva (Energy Performance of Buildings Directive, 91/ ) a tagországok számára 2006 januári hatállyal kötelezıvé tette többek között új épületenergetikai követelmények elıírását, az ehhez kapcsolódó tervezési-méretezési módszerek kidolgozását, a meglévı épületek energetikai minıségtanúsítását és lényeges felújítások esetén az új épületekre vonatkozó követelmények alkalmazását. Az új szabályozás szükségessé teszi a határoló szerkezetek és az épületek hıtechnikai méretezését, a meglévı határoló szerkezetek azonosítását és felújításának tervezését. 1. ábra Az összesített energetikai jellemzı követelménye Energiafogyasztás kwh/(m3.a) A magyar szabályozás a követelményeket három szinten fogalmazza meg AZ ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZİ Az épület összesített energetikai jellemzıje az épület rendeltetésszerő használatának feltételeit biztosító épületgépészeti rendszerek egységnyi főtött térfogatra vonatkozó, primer energiában kifejezett, kwh/(m 3 a) mértékegységő éves fogyasztása. Felület/Térfogat m2/m3 Az összesített energetikai jellemzı tartalmazza a főtési, légtechnikai, melegvízellátási és (a lakóépületek kivételével) a világítási rendszereinek fogyasztását, beleértve e rendszerek hatásfokát és önfogyasztását. Az aktív szoláris, fotovoltaikus rendszerekkel és az épület saját rendszereként üzemeltetett kapcsolt energiatermeléssel nyert energia az összfogyasztásból levonható. 11

12 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉNYEZİ Fajlagos hõveszteségtényezõ W/m3K A szabályozás következı szintje az épület fajlagos hıveszteségtényezıje. Ez azért fontos, hogy az épület önmagában is garantáljon egy elfogadható energetikai minıséget. Ebben a tényezıben csak olyan jellemzık szerepelnek, amelyek az épülettıl és csak az épülettıl függenek. A fajlagos hıveszteségtényezı: a transzmissziós hıáramok és a főtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló sugárzási hınyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belsı-külsı hımérsékletkülönbségre és egységnyi főtött térfogatra (V) vetítve. Részletesebben kifejtve a fajlagos hıveszteségtényezı a következı tételek algebrai összege (1): - a határoló- és nyílászáró szerkezetek felületének és hıátbocsátási tényezıjének szorzatöszszege (ΣAU), - a csatlakozási élek és szerkezeti csomópontok mentén kialakuló hıhidak miatti hıveszteség, (Σ lψ ), - az üvegezett szerkezeteken az épületbe bejutó direkt sugárzási nyereség (Q sd ), - az esetleges passzív szoláris (csatlakozó üvegházakból, energiagyőjtı falakból stb. származó) nyereségek (Q sid ). felület/térfogat m2/m3 2. ábra A fajlagos hıveszteségtényezı követelménygörbéje A fajlagos hıveszteségtényezı nem tartalmazza: - az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekbıl származó nyereségeket (azokat az épületgépészeti rendszereknél kell figyelembe venni), - a szellızési veszteségeket (a szükséges légcsere az épületben tartózkodók számától és tevékenységétıl függ, feltételezhetı, hogy jó minıségben kivitelezett épületekben a szükségesnél nagyobb spontán filtrációs légcsere nem alakul ki). A fajlagos hıveszteségtényezı csak az épület felület/térfogat viszonyától függ, az épület rendeltetésétıl nem. 12

13 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Épülethatároló szerkezet Hıátbocsátási tényezı követelményértéke U (W/m 2 K) Külsı fal 0,45 Lapostetı 0,25 Padlásfödém 0,30 Főtött tetıteret határoló szerkezetek 0,25 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 Alsó zárófödém főtetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete <0,5 m 2 2,50 Tetıfelülvilágító 2,50 Tetısík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati, vagy főtött és főtetlen terek közötti ajtó Főtött és főtetlen terek közötti fal Szomszédos főtött épületek közötti fal Talajjal érintkezı fal 0 és -1 m között Talajon fekvı padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hıszigeteléssel helyettesíthetı) 1,80 0,50 1,50 0,45 0,50 1. táblázat - A hıátbocsátási tényezı követelményértékei A fajlagos hıveszteségtényezı megengedett legnagyobb értékét túllépni nem szabad. A fajlagos hıveszteségtényezı követelményértékének betartása még nem garantálja azt, hogy az összesített energetikai jellemzıre vonatkozó követelmény is teljesül. Ez csak akkor várható, ha az épületgépészeti rendszereket célszerően választják meg. Legyen viszont bármilyen elınyös az energiahordozók megválasztása, a fajlagos hıveszteségtényezı határértéke akkor sem léphetı túl, ha az összesített energetikai jellemzı a követelményértéknél alacsonyabbra adódik A HİÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZİK A fajlagos hıveszteségtényezı egy adott értéke a különbözı határoló- és nyílászáró szerkezetek tetszıleges számú kombinációjával állítható elı, például szuper hıszigeteléső falak és gyenge minıségő ablakok, vagy csúcsminıségő ablakok és rosszul szigetelt falak kombinációjával is. A szélsıséges változatoknak azonban kedvezıtlen állagvédelmi és hıérzeti következményei lehetnek. Ezt megakadályozandó a szabályozás harmadik szintje felsı korlátokat ír elı az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek rétegtervi hıátbocsátási tényezıinek megengedhetı legnagyobb értékeire. A rétegtervi hıátbocsátási tényezın az adott épülethatároló szerkezet átlagos hıátbocsátási tényezıje értendı: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítıelemekkel megszakított hıszigetelés, pontszerő hıhidak ), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói hatását is tartalmazó hıátbocsátási tényezıt kell figyelembe venni. A határoló szerkezetek hıátbocsátási tényezıire elıírt megengedhetı határértékek betartása nem garantálja azt, hogy a fajlagos hıveszteségtényezı értéke a követelményeknek automatikusan megfelel: a felület/térfogat viszonytól függ, hogy a határértékeken belül milyen (mennyivel alacsonyabb) 13

14 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. 3 hıátbocsátási tényezıjő szerkezeteket kell alkalmazni. Legyen viszont bármilyen kedvezı és könnyen betartható is adott esetben a fajlagos hıveszteségtényezı értéke, a megengedettnél magasabb hıátbocsátási tényezıjő szerkezeteket akkor sem szabad alkalmazni, ha a fajlagos hıveszteségtényezı értéke a megengedettnél alacsonyabbra adódik A TANÚSÍTÁS A meglévı épületeket az energetikai minıségtanúsításuk során mindhárom követelményszint szempontjából vizsgálni kell. Az energetikai minıség szempontjából történı besorolás ugyan az összesített energetikai jellemzı alapján történik, de egyrészt ennek kiszámításához szükség van a meglévı határolószerkezetek hıtechnikai adataira, másrészt a tanúsítványban kötelezıen javaslatot kell tenni az épület energetikai szempontból észszerő felújítására. Utóbbi sok esetben érintheti a határoló- és nyílászáró szerkezeteket - fel kell tudni ismerni az állagvédelem és az energiaforgalom szempontjából fontos hibákat, meg kell tudni határozni azok okát; - meg kell tudni tervezni az energetikai és állagvédelmi szempontból észszerő felújítás módját. A jelen kötet a felsorolt feladatok megoldásához kínál ismereteket, adatokat, módszereket. Az alkalmazott fogalmak értelmezését, a jelölések jegyzékét és a mértékegységeket az M.1. melléklet tartalmazza Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a meglévı épületek határolószerkezeteit azonosítani kell, másrészt meg kell tervezni azok energetikai és állagvédelmi szempontból korrekt felújítását, figyelembe véve a szerkezeti adottságokat és az esztétikai szempontokat is. A feladatok megoldásához - ismerni kell a határolószerkezetekre és az épületekre vonatkozó új követelményeket, számítási módszereket; - ismerni kell azokat a szerkezeteket, amelyek a meglévı épületeket alkotják (a különleges mőemléki épületektıl eltekintve is ez egy bı évszázad anyag- és szerkezetféleségeinek áttekintését jelenti); - a helyszínen szemrevételezéssel vagy egyszerő eszközökkel azonosítani kell az adott szerkezeteket; 14

15 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 2. AZ ÚJ KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELİ HATÁROLÓSZERKEZETEK 15

16 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. 3 16

17 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - (kiegyenlítı simítás) - hıszigetelés (ragasztva/mech. rögzítéssel) - hálóerısítéső alapvakolat - színvakolat Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - hıszigetelı réteg (mechanikai rögzítéssel) - légzáró-páraáteresztı réteg - szellıztetett légréteg - vázszerkezet - szerelt homlokzatburkolat 2.1. KÜLSİ FALAK Hıátbocsátási követelmény: U = 0,45 W/m 2 K A 3. ábrából, illetve az M.2. és M.3. mellékletekbıl kitőnik, hogy a jövıben kiegészítı hıszigetelés nélkül csak a legjobb hıszigetelı képességő falszerkezetek (a hıszigetelı habarccsal falazott PO- ROTHERM és YTONG szerkezetek egy része) felel meg. Tudni kell, hogy a külsı falak (és az egyéb épülethatároló szerkezetek) hıátbocsátása csupán az egyik eleme az épület energiamérlegének, ezért a hıátbocsátási követelményértékek csak a megkívánt hıszigetelı képesség minimumát jelölhetik ki. A tényleges hıszigetelési igény a teljes épületre vonatkozó energetikai követelmény teljesítésekor jelentkezik, és nem független a külsı falak felületének részarányától az épület összes lehőlı felületéhez viszonyítva, a külsı falak, illetve az épülethomlokzat hıhídjainak fajtájától, fajlagos hosszúságuktól, hıszigetelésük módjáról és mértékétıl és az épület lehőlı összfelület/főtött légtérfogat arányától (ΣA/V), ami befolyással van a teljes épületre vonatkozó energetikai követelményre. Vagyis bizonyos esetekben elıfordulhat, hogy az épületenergetikai követelményt csak 0,25-0,35 W/m 2 K hıátbocsátási tényezıjő falszerkezetekkel tudjuk kielégíteni. Másrészrıl erıtani okokból is kívánatos lehet a nagyobb nyomószilárdságú falazóelemek használata, amelyek csak kiegészítı hıszigeteléssel felehetnek meg. A kiegészítı hıszigeteléssel ellátott falszerkezetek hıcsillapítás szempontjából is elınyösek. 3. ábra Egyhéjú falak ragasztott és mechanikai rögzítéső hıszigeteléssel, homlokzati vékonyvakolattal (felsı ábra) illetve szerelt homlokzatburkolattal (alsó ábra). A szerkezetek külön hıszigetelés nélküli, illetve különbözı vastagságú hıszigetelı réteggel ellátott változatainak hıátbocsátási tényezıi az M.2. és M.3. mellékletekben találhatók. 17

18 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n LAPOSTETİK Hıátbocsátási követelmény: U=0,25 W/m 2 K A lapostetık elıírt mértékő hıszigetelése indokolt, mivel: - a hıszigetelı réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános cm-rıl cm-re) nem eredményez számottevı szerkezeti változást (és többletköltséget) a födémszerkezetek építésében sem a külsı, sem pedig a belsı (Magyarországon általában attikafalakkal határolt) vízelvezetéső lapostetıknél. - a hıszigetelı réteg (kb. 8 cm-es) vastagságnövelésének költsége a rétegfelépítéstıl is függıen mintegy %-al növeli meg a tetıszigetelı rétegek (lejtést adó réteg, páravédelmi rétegek, hıszigetelés, csapadékvíz szigetelés) beépítési összköltségét, míg ugyanez a vastagságnövelés legalább 35%-os hıveszteség-csökkenést eredményez. - többszintes épületek legfelsı szintjén a fajlagos hıveszteség a nagyobb lehőlı felületek és a lapostetı emissziós (az égboltra irányuló sugárzásos) többlet-hıvesztesége miatt jóval nagyobb mértékő, mint a közbensı épületszinteken, ezért e szerkezetek fokozott hıszigetelése indokolt és ugyanezen épületszintek helyiségeinél fontos a helyiséget határoló felületek közepes sugárzási hımérsékletének növelése is. A hasznosított lapostetıknél (tetıteraszok, extenzív és intenzív zöldtetık, tetıkertek) a hıátbocsátási tényezı követelményértéke az M.4., M.5. és M.6. mellékletekben feltüntetettnél kisebb vastagságú hıszigetelı réteggel is teljesíthetı. Rétegfelépítés: - leterhelı réteg (pl. kavics, betonlap) - elválasztó-védı réteg (pl. geotextília) - csapadékvíz-szigetelés - hıszigetelı réteg - lejtést adó hıszigetelı réteg - párazáró (párafékezı) réteg - (felületkiegyenlítı simítás - födémszerkezet Rétegfelépítés: - leterhelı réteg (pl. kavics, betonlap) - XPS alátétpapucsok - elválasztó-védı réteg (pl. geotextília) - XPS hıszigetelés - csapadékvíz-szigetelés - lejtést adó réteg (pl. kavicsbeton) - vasbeton födémszerkezet Rétegfelépítés: - csapadékvíz-szigetelés - felsı hıszigetelı réteg - alsó hıszigetelı réteg - párazáró (párafékezı) réteg - födémszerkezet (lejtésben) A szerkezetek három alaptípusának különbözı vastagságú hıszigetelı réteggel ellátott változatait a 4. ábra szemlélteti, azok hıátbocsátási tényezıi pedig az M.4., M.5. és M.6. mellékletben találhatók. 4. ábra Egyenes rétegsorrendő (felsı ábra), fordított rétegsorrendő (középsı ábra) illetve könnyőszerkezetes egyenes rétegsorrendő (alsó ábra) egyhéjú, nem járható lapostetık rétegfelépítése. 18

19 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Rétegfelépítés: - tetıfedés + tetılécezés - ellenléc+szellıztetett légréteg - alátéthéjazat - deszkázat - szarufa + hıszigetelés szarufák között - hıszigetelés zárlécváz között - légzáró-párafékezı réteg - lécezés - belsı burkolat + felületképzés Rétegfelépítés: - tetıfedés - tetılécezés - ellenléc+szellıztetett légréteg - alátéthéjazat - hıszigetelés - vasbeton koporsófödém - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés 5. ábra Tetıtér-beépítést. határoló szerkezetek két típusa Felsı ábra: hıszigetelés szarufák között és alatt Alsó ábra: hıszigetelés vasbeton koporsófödém felett 2.3. BEÉPÍTETT TETİTEREKET HATÁRO- LÓ SZERKEZETEK Hıátbocsátási követelmény: U=0,25 W/m 2 K A tetıtér-beépítést határoló szerkezetek elıírt mértékő hıszigetelése indokolt, mivel: - a hıszigetelı réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános cm-rıl cm-re) csak a 3.7. táblázat szerinti szerkezettípusnál eredményez változást: a szarufák, illetve a szarufák alatti lécváz magasságnövelésének igénye révén. - a hıszigetelı réteg (8-10 cm-es) vastagságnövelésének költsége a rétegfelépítéstıl is függıen mintegy %-al növeli meg a szerkezeti, szigetelı és tetıfedı rétegek beépítési összköltségét, míg ugyanez legalább 50%-os hıveszteség-csökkenést eredményez. - a 3.7. és 3.9. táblázat szerinti könnyőszerkezetek gyenge pontjai elsısorban megfelelı szerkezettömeg híján - a léghangátlás és a nyári hıvédelem. A hıszigetelı réteg(ek) vastagságának növelésével és megfelelı hıszigetelı anyagok beépítésével ezek a tulajdonságok jelentıs mértékben javíthatók. A tetıtér-beépítést határoló szerkezetek három alaptípusa szerepel a kiadványban: - fa fedélszerkezet, a hıszigetelés felsı rétege a szarufák között, alsó rétege a szarufák alatti lécváz között, vagy a szarufák alsó síkján rögzítve (5. ábra); - vasbeton koporsófödém, hıszigetelés a teherhordó szerkezet felett (5. ábra); - könnyő (általában rétegelt-ragasztott fatartós) tetıszerkezet, hıszigetelés a fatartók felsı síkján rögzített belsı burkolat (általában felületkezelt deszkázat) felett. A szerkezetek különbözı vastagságú hıszigetelı réteggel ellátott változatainak hıátbocsátási tényezıi az M.7., M.8. és M.9. mellékletekben találhatók. 19

20 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n PADLÁSFÖDÉMEK Hıátbocsátási követelmény: U=0,30 W/m 2 K A padlásfödémekre elıírt hıátbocsátási követelményérték a következıkkel indokolható: - a hıszigetelı réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános 8-10 cm-rıl cm-re) nem eredményez számottevı változást (és többletköltséget) a padlásfödémek és a tetıszerkezet építésében; - a hıszigetelı réteg (kb cm-es) vastagságnövelésének költsége a rétegfelépítéstıl is függıen mintegy %-al növeli meg a szerkezeti rétegek (páravédelmi réteg, hıszigetelés, járóréteg) beépítési összköltségét, míg ugyanez a vastagságnövelés legalább 35-40%- os hıveszteség-csökkenést eredményez; - többszintes épületek legfelsı szintjén a fajlagos hıveszteség a nagyobb lehőlı felületek miatt jóval nagyobb mértékő, mint a közbensı épületszinteken, ezért e szerkezetek fokozott hıszigetelése indokolt és ugyanezen épületszintek helyiségeinél fontos a helyiséget határoló felületek közepes sugárzási hımérsékletének növelés is. A javasolt követelményérték magasabb, mint az egyéb zárófödémeké: ezt indokolják a kéthéjú tetı alsó héjaként funkcionáló padlásfödém épületfizikai jellemzıi: a padlástér mértékadó átlagos téli léghımérséklete, az eltérı hıátadási tényezık, a szerkezet jobb nyári hıvédelme stb. Rétegfelépítés (baloldali ábra): - járóréteg (fapalló, építılemez) - hıszigetelés fa pallóváz között - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés Rétegfelépítés (jobb oldali ábra): - járóréteges hıszigetelı réteg - hıszigetelı réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés Rétegfelépítés: - beton (könnyőbeton) járóréteg - technológiai szigetelés - hıszigetelı réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés A kiadványban két szerkezettípus jelenik meg (6. ábra): - padlásfödém könnyő járóréteggel; - padlásfödém beton járóréteggel. A szerkezetek különbözı vastagságú hıszigetelı rétegekkel ellátott változatainak hıátbocsátási tényezıi az M.10. és M.11. mellékletekben találhatók. 6. ábra Padlásfödémek. két típusa Felsı ábra: padlásfödém könnyő járóréteggel Alsó ábra: padlásfödém beton járóréteggel 20

21 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Rétegfelépítés (baloldali ábra): - padlóburkolat és aljzata - geotextília védıréteg - hıszigetelı réteg - úsztatott párnafa - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı és felületképzı retag Rétegfelépítés (jobb oldali ábra): - padlóburkolat és aljzata - úsztatott kavicsbeton aljzat - technológiai szigetelés - úsztatóréteg - hıszigetelı réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı és felületképzı réteg Rétegfelépítés: - padlóburkolat és aljzata - úsztatott kavicsbeton aljzat - technológiai szigetelés - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - hıszigetelı retag - burkolat (álmennyezet) 2.5. PINCEFÖDÉMEK Hıátbocsátási követelmény: U=0,50 W/m 2 K A pincefödémekre elıírt hıátbocsátási követelményérték a következıkkel indokolható: - a külsı levegıvel közvetlenül érintkezı épülethatároló szerkezetekre javasolt követelményértékeknél jóval magasabb követelményértéket a szerkezet speciális helyzete (főtetlen, de zárt térrel határos), a lefelé hőlı szerkezet alacsonyabb hıátadási tényezıi és a pincetér mértékadó átlagos léghımérséklete indokolja. Mindezek következtében a hıáram a külsı levegıvel érintkezı határoló szerkezetek hıáramának kb %-át teszi ki. - a pincefödém szerkezeten belüli (szerkezeti, építéstechnológiai és pénzügyi szempontból egyaránt elınyösebb) hıszigetelésére gyakran tervezési kötöttségek miatt nincs lehetıség, még a 12. táblázat szerinti 5-6 cm vastagságú hıszigetelı réteg esetén sem. Ezért szükséges az alsó oldalán hıszigetelt pincefödémek számításba vétele is. Ez esetben elınyös, hogy csekély többletköltséggel igen alacsony hıátbocsátási tényezıjő és magasabb belsı (felsı oldali) felületi hımérséklető szerkezet is megvalósítható. A kiadványban két szerkezettípus jelenik meg (7. ábra): - pincefödémek szerkezeten belüli hıszigeteléssel; - pincefödémek alsó oldali hıszigeteléssel. A szerkezetek különbözı vastagságú hıszigetelı rétegekkel ellátott változatainak hıátbocsátási tényezıi az M.12. és M.13. mellékletekben találhatók. 7. ábra Pincefödémek. két típusa Felsı ábra: födém szerkezeten belüli hıszigeteléssel Alsó ábra: pincefödém alsó oldali hıszigeteléssel 21

22 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 2.6. ÁRKÁDFÖDÉMEK Hıátbocsátási követelmény: U=0,25 W/m 2 K Az árkádfödémekre elıírt hıátbocsátási követelményérték (U=0,25 W/m 2 K) elıírása a következıkkel indokolható: - a hıszigetelı réteg vastagságának növelése (a korábban általános 8-10 cm-rıl cm-re) nem eredményez számottevı szerkezeti változást (és többletköltséget) a födémszerkezetek építésében. - a hıszigetelı réteg (kb. 8 cm-es) vastagságnövelésének költsége a rétegfelépítéstıl is függıen mintegy %-al növeli a teherhordó födém alatti szerkezeti rétegek (hıszigetelés, burkolat, vagy álmennyezet) beépítési összköltségét, míg ugyanez a vastagságnövelés legalább 45%-os hıveszteség-csökkenést eredményez. - az elıírás szerinti hıszigetelés igen kedvezı az árkádfödém belsı (felsı oldali) felületi hımérsékletének alakulása szem-pontjából is: például t e = o C külsı és t i = +20 o C léghımérséklet mellett mindössze 0,8 1,2 K hımérséklet-különbség adódik a belsı léghımérséklet és a padló felületi hımérséklete között. Ez hıérzeti szempontból fontos tényezı. Az árkádfödémek hıszigetelése csak a födémszerkezet alsó oldalán lehetséges (lásd a 8. ábrát és az M.14. mellékletet) HOMLOKZATI ÜVEGEZETT NYÍ- LÁSZÁRÓ SZERKEZETEK ÉS TETİSÍK- ABLAKOK Hıátbocsátási követelmények: Fa és PVC keretszerkezető U = 1,60 W/m 2 K nyílászárók és tetısík-ablakok Fém keretszerkezető nyílászárók U = 2,00 W/m 2 K Tetısíkablakok U = 1,50 W/m 2 K Az üvegezett nyílászáró szerkezetek (ablakok és erkélyajtók, illetve keretszerkezetek és üvegezések) folyamatos fejlıdése lehetıvé teszi, hogy az Rétegfelépítés: - padlóburkolat és aljzata - úsztatott kavicsbeton aljzat - technológiai szigetelés - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - hıszigetelı retag - burkolat (álmennyezet) 8. ábra Árkádfödémek hıszigetelése 2. táblázat Keretszerkezetek hıátbocsátási tényezıi anyaga Fa PVC Fém Keretszerkezet vastagsága (mm) kamrák száma Hıátbocsátási tényezı U m (W/m 2 K) 56 1,6 1,8 62 1,4 1,5 68 1,2 1,3 80 1,0 1, ,8 2, ,5 1, ,1 1, ,2 3, ,4 3, ,8 2,2 22

23 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Keretszerkezet anyaga Üvegtípus Fa PVC Fém L 2,5 2,7 2,5 2,8 2,9 3, L 2,3 2,6 2,5 2,6 2,7 3, A 2,2 2,4 2,3 2,5 2,6 3, L 2,0 2,1 2,0 2,2 2,4 2, A 1,8 1,9 1,8 2,0 2,2 2, E-L+A 1,1 1,3 1,2 1,8 1,7 2, E-L+X 0,9 1,0 0,9 1,2 1,3 1,6 L = levegı töltés A = argongáz töltés X = xenongáz töltés E-L = E-LOW bevonat 3. táblázat Üvegezett nyílászárók hıátbocsátási tényezıi épülethomlokzatokban a külsı falak hıszigetelési mértékéhez közelítı, kiváló hı- és hangszigeteléső, illetve lég- és vízzáró képességő szerkezeteket é- pítsünk be. A mai keretszerkezetek (tok- és szárnyszerkezetek) mértékadó hıátbocsátási tényezıit a 2. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból lemérhetı, hogy indokolt a fa és PVC, illetve az alumínium keretszerkezető nyílászáró szerkezetekre eltérı hıátbocsátási tényezıket elıírni. Ami az üvegszerkezeteket illeti, manapság már mindenki számára hozzáférhetık az E-LOW (kis emissziós tényezıjő) felületbevonattal és gáztöltéssel készített 2-3 rétegő hıszigetelı üvegek (U = 0,9 1,3 W/m 2 K) és a különbözı hıszigetelı képességő üvegszerkezetek közötti árkülönbség sem számottevı, illetve az árkülönbség nem arányos a főtési energia csökkenésével. A különbözı anyagú keretszerkezetekkel és üvegezésekkel elérhetı átlagos hıátbocsátási tényezıket a 3. táblázat szemlélteti: A követelményértékeknek a táblázat utolsó két sorában szereplı nyílászárók felelnek meg. A korszerő fa, PVC vagy fa+pvc keretszerkezető tetısík-ablakokkal (átlagos hıátbocsátási tényezı U m = 1,5 16 W/m 2 K) a követelmény teljesíthetı. 23

24 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 24

25 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 3. AZ ÉPÜLETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 25

26 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 26

27 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 3.1. A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉ- NYEZİ ÉRTELMEZÉSE A fajlagos hıveszteségtényezı a transzmissziós hıáramok és a főtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hınyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belsı külsı hımérsékletkülönbségre és egységnyi főtött térfogatra vetítve. Ez a tényezı az épületre és csak az épületre jellemzı adatoktól függ és így az épület rendeltetésétıl független. (1) 1 ( Q + = + Ψ sd Qsid q AU l ) V 72 A fajlagos hıveszteség-tényezı értéke az (1) öszszefüggéssel számítható. A számítás a tervezı döntése alapján többféle módon: elhanyagolással, egyszerőbb és részletesebb változatban végezhetı. Az összefüggés jobboldalán V a belméretek szerint számított főtött térfogat. A zárójelen belül az elsı tag a lehőlı felületek és hıátbocsátási tényezıik szorzatösszege. A felületeket belméretek alapján kell számítani. A hıátbocsátási tényezık az 1. fejezetben részletezett rétegtervi hıátbocsátási tényezık. Ezek egyes esetekben korrigálhatók, ha a szerkezet nem a külsı levegıvel érintkezik. Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatöszszegben a csatlakozási élek mentén kialakuló vonalmenti vagy hıhíd veszteségek szerepelnek. Az élek hosszát össze kell számlálni, ezt követıen itt a tervezı többféle lehetıség között választhat. Egyszerősített eljárás esetén nem foglalkozik az egyes éltípusok vonalmenti hıátbocsátási tényezıivel, hanem a rétegtervi hıátbocsátási tényezıt megszorozza egy korrekciós tényezıvel: az így kapott eredı hıátbocsátási tényezı a hıhidak hatását is kifejezi. Részletes eljárás esetén a tervezı minden csatlakozási éltípusra meghatározza Ψ értékét. az MSZ EN ISO szabványok szerint. Megbízható hıhíd katalógusok adatai szintén használhatók. 27

28 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Akár egyszerősített, akár részletes számítási eljárás esetén a zárójelen belüli második tagban annak eredeti formája szerint számítandók a lábazatok, talajjal érintkezı padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei. A zárójelen belüli harmadik tag az épület passzív sugárzási nyereségeit fejezi ki. Ezen belül Q sd az üvegezett szerkezeteken bejutó direkt nyereség, Q isd pedig az üvegházakból, energiagyőjtı falakból származó indirekt nyereség. A tervezı itt is többféle lehetıség közül választhat. Megteheti, hogy a sugárzási nyereségeket teljesen elhanyagolja, hisz ezzel a biztonság javára téved. Egyszerősített eljárás keretében megteheti, hogy a benapozási feltételeket nem vizsgálja és körben észak vagy minden árnyékban van feltételezéssel alacsony sugárzási nyereséggel számol. Részletes számítás keretében a benapozás vizsgálatával igazolja, hogy a magasabb sugárzási nyereség figyelembe vétele megalapozott (bıvebben a 3.4. pont alatt) A HİÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZİK KORREKCIÓJA Ha az épület egyes határolásai nem a külsı környezettel, hanem attól eltérı t x hımérséklető főtetlen vagy főtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület ), akkor ezen felületek U hıátbocsátási tényezıit a (2) összefüggés szerinti arányban kell módosítani, ahol t x és t e a főtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerősített eljárás keretében ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehetı figyelembe. Részletes számítás esetén a szomszédos zónák hımérséklete számítható a hıegyensúly alapján (MSz EN 832 sze-rint). ti tx t t i e (2) 28

29 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 3.3. VONALMENTI VESZTESÉGEK Részletes eljárás esetén a tervezı minden csatlakozási éltípusra meghatározza Ψ értékét. az MSZ EN ISO szabványok szerint. Megbízható hıhíd katalógusok adatai szintén használhatók. Az egyszerősített eljárás esetén nem foglalkozik az egyes éltípusok vonalmenti hıátbocsátási tényezıivel, hanem a rétegtervi hıátbocsátási tényezıt megszorozza egy korrekciós tényezıvel: az így kapott eredı hıátbocsátási tényezı a hıhidak hatását is kifejezi. (3) U R = U ( 1+ χ) [W/m 2 K] A hıhídveszteségek részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO szabványok szerint számítandók. Egyszerősített módszer alkalmazása esetén a hıhidak hatása a (3) összefüggés szerint is figyelembe vehetı. A χ korrekciós tényezı értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az M.15. melléklet, a besoroláshoz szükséges adatokat pedig az M.16. melléklet tartalmazza. Egyes szerkezetek (talajon fekvı padló, lábazat, pincefal) hıvesztesége az élhosszak (az épület kerülete) alapján számítandó. Az ehhez szükséges adatokat az M.17. és M.18. mellékletek tartalmazzák A SUGÁRZÁSI NYERESÉGEK A DIREKT SUGÁRZÁSI NYERESÉ- GEK (4) Qsd = ε AÜ Ig [ kwh/a] A direkt sugárzási nyereség meghatározása a főtési idényre a (4) összefüggés szerint történik. Az öszszefüggésben az üvegezett felületeket (figyelem: nem az ablak felületét!) szorozzuk az üvegezés összesített sugárzásátbcsátási (nap-) tényezıjével és a főtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozammal. A szorzatösszeget az ε hasznosítási té- 29

30 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x nyezıjével szorozzuk, amely az épület hıtároló tömegétıl függ (errıl bıvebben a 3.5. pont alatt). A direkt sugárzási nyereség meghatározása egy adott dátumra az (5) összefüggéssel történik. Az elızı összefüggéshez képest a változás annyi, hogy a jobboldalon az egy napra vonatkozó átlagos sugárzás intenzitás adat szerepel. A direkt sugárzási nyereség meghatározására három okból kerül sor: - Az éves főtési energiaigény meghatározása során (ha a tervezı ezt a nyereségáramot figyelembe akarja venni). - A főtés határhımérsékletének (vagy egyensúlyi hımérsékletének) számításához (ha a tervezı a főtés energiafogyasztását részletesen akarja számítani). - A nyári egynsúlyi hımérsékletkülönbség számításához. E célokra a 4. táblázat sugárzási adatai használandók. A kedvezıbb (télre a nagyobb, nyárra a kisebb) értékek akkor vehetık figyelembe, ha annak megalapozottságát benapozás vizsgálat igazolja. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a transzparens szerkezetek benapozásának ellenırzése homlokzatonként a november 15. március 15. közötti idıszakra végzendı a főtési idény energiafogyasztásának számításához, november hónapra a főtés egyensúlyi hımérsékletének számításához és júniusi hónapra a nyári túlzott felmelegedés kockázatának számításához. A számítás célja Sugárzási energiahozam a főtési idényre fajlagos hıveszteségtényezı számítá-sához Q TOT [kwh/m 2 a] Átlagintenzitás egyensúlyi hımérsékletkülönbség szá-mításához I [W/m 2 ] Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának számításához I [W/m 2 ] Qsd = ε A Ig [W] (5) Ü Tájolás É D K - N táblázat Sugárzási adatok AZ INDIREKT SUGÁRZÁSI NYERE- SÉGEK Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az indirekt sugárzási nyereségek (Q sid ) meghatározása, az MSZ EN 832 (lakóépület esetében) vagy az EN ISO (egyéb esetben) szabvány szerint, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagyőjtı fala. 30

31 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM A BENAPOZÁS VIZSGÁLATA A részletes módszer szerint a sugárzási energiahozam, illetve a napsugárzás intenzitása az adott tájolásra elıírt tervezési adat, amennyiben az adott felület benapozottsága/árnyékoltsága bizonyított. A nappályadiagram A benapozás vizsgálata sokféle számítógépes és grafikus eljárással lehetséges. A gyakorlat számos feladata viszonylag egyszerően megoldható hengeres vetülető nappályadiagramok segítségével. 9. ábra Altitud és azimut szögek 10. ábra A hengeres nappályadiagram származtatása Ezek úgy származtathatók, hogy a Nap látszólagos pályáját egy henger palástjára vetítjük. A szemlélı a henger alapkörének középpontjában áll, mely egy adott földrajzi helynek felel meg és az Egyenlítı irányába néz. A kétdimenziós nappályadiagramot úgy kapjuk, hogy a henger palástját az ellentétes oldali alkotó mentén felvágjuk és kiterítjük. A görbék az év bizonyos napjaira vonatkoznak (egy hónapot egy nap jellemez), a trajektóriák a szoláris idı szerinti óraidıpontok. A nappályadiagramról leolvasható, hogy az év egy adott napjának adott órájában hol jár a Nap az égbolton, azaz mekkora szög alatt látszik a vízszintes siktól mérve (magassági vagy altitud szög), illetve mekkora a napsugárzás vízszintes vetületi szöge egy kitüntetett irányhoz, általában délhez képest (azimut szög). Magyarországon a 47º szélességi körhöz tartozó nappályadiagram használható. A szoláris idı A nappályadiagramon és általában az összes Nappal kapcsolatos számításban az ún. szoláris idıt használjuk. E szerint déli 12 óra akkor van, amikor a Nap az adott földrajzi hely hosszúsági körén áthalad. A szoláris idı általában nem egyezik meg az óra által mutatott idıvel, mely a nemzetközi megegyezés szerinti zónaidı. A Földet a London melletti Greenwich-en átmenı 0 o os földrajzi hosszúságtól indulva 15 o -os zónákra osztották. A 31

32 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x zónaidı a két egymástól 15 o -ra lévı hosszúság között a közepes hosszúságra vonatkoztatott középidı. A zónaidı nem veszi figyelembe a közbülsı hosszúságok mentén a Nap tényleges állását. Greenwich-tıl keletre haladva a zónaidı 15 o -ként egy órával növekszik, nyugat felé csökken. A földrajzi helyzeten túl országonként megegyezés dönti el, hogy melyik legközelebb esı zónához csatlakoznak. Magyarország területén a 15 o -os hosszúságra vonatkozó középidı az érvényes. Mivel azonban ez a hosszúság nem hazánkon halad át, a "pontos idı" nem egyezhet meg a Nap állásának megfelelı középidıvel. Így amikor nálunk delet jeleznek, akkor Budapesten a Nap a valóságban már 16 perccel túlhaladt a zeniten. Pontos napszögek meghatározásához a zónaidıt ("pontos idıt") a vizsgált földrajzi hely földrajzi hosszúságának megfelelı tényleges középidıre kell átszámítani: a 15. hoszszúságtól keletre hosszúsági fokonként 4-4 percet kell a zónaidıhöz adnunk, hogy helyi középidıt kapjunk. Magyarországon a helyi középidı: 11. ábra A hengeres nappályadiagram 12. ábra A Magyarországon áthaladó hosszúsági körök helyi középidı = zónaidı + (adott hosszúsági kör 15 o ) * 4 perc Ne feledjük a nyári idıszámítás miatti önkényes módosítást figyelembe venni. Nagy pontossági igény esetén a Föld nem egyenletes mozgása miatti idıkiegyenlítés további ± negyedórányi korrekciót jelenthet egyes hónapokban. 13. ábra A vízszintes árnyékszög Benapozás Az épület benapozását különbözı akadályok befolyásolják, mint például az épület saját tagozatai, árnyékvetıi, a környezı beépítés, a terepalakulatok és a növényzet. A Nap a homlokzathoz viszonyított helyzetét két szöggel jellemezhetjük. A homlokzat egy adott pontjában a vízszintes árnyékszög a Nap vízszintes vetülete és a homlokzat normálisa által bezárt szög (az azimutszögek különbsége), a függıleges árnyékszög pedig a Nap magassági szö- 32

33 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM gének a homlokzat síkjára merıleges síkba esı komponense. Az árnyékmaszk az élleképzı görbék segítségével szerkeszthetı. Az élleképzı görbék a vízszintes árnyékszög függvényében a függıleges árnyékszöget mutatják. Tekintsük egy ablak középpontjából a felette lévı tagozat élét. A homlokzatra merıleges irányban a tagozat éle például 45 -os szög alatt látszik. Minél inkább oldalra fordítjuk tekintetünket, az él annál kisebb szög alatt látszik 14. ábra A függıleges árnyékszög 15. ábra Az élleképzı görbék származtatása 16. ábra Az élleképzı görbesereg.rajzoljuk fel, hogy milyen függıleges síkban mért szög alatt látjuk a tagozat élét, ha különbözı vízszintes szög irányában nézünk kifelé: így kapjuk a 45 -os szöghöz tartozó élleképzı görbét. Az ablak középpontjából ekkor az égbolt azon tartománya nem látható, mely az élleképzı görbe fölött van. Más szavakkal: amikor a Nap az égboltnak ebben a tartományában jár, a Nap az adott pontból nem látható, azaz a pont árnyékban van. Az adott pont árnyékmaszkja megszerkeszthetı, ha az összes akadály által vetett árnyékot bejelöljük az élleképzı görbesereg diagramján. Az adott pont benapozottsága ezek után meghatározható, ha az árnyékmaszkot egy azonos léptékben készült nappályadiagramra helyezzük. Az élleképzı görbesereg vízszintes tengelyének 0 pontját ahhoz a szögértékhez kell csúsztatni, amely a vizsgált felület azimutjához tartozik. Az árnyékmaszk a nappályadiagramon kitakarja azokat az idıpontokat, amikor a Nap az adott pontból nem látható, azaz a pont árnyékban van. Természetesen egy homlokzat esetében a ± 90 -os vízszintes szögeken (illetve az árnyékmaszkon az ezekhez a szögekhez tartozó függıleges vonalakon) túl a Nap a sík mögött van, azaz a homlokzat önárnyékos. A benapozás vizsgálata kézi szerkesztés helyett számítógépes programmal is elvégezhetı. A szoláris ablak A téli félévben az a kedvezı, ha a sugárzás abban az idıszakban éri a felületet, amikor a lehetséges intenzitás nagy és a napsütéses órák várható száma 33

34 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x magas. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy a nappályadiagramon a szeptember/március és a december hónapok vonalai között, a reggel 9 és délután 3 óra idıpontokat jelölı vonalak közé esı tartomány zavartalansága a legfontosabb. Az épület tervezésénél (tájolás, saját tagozatok, árnyékvetık) arra kell törekedni, hogy ez a tartomány, a szoláris ablak ne legyen kitakarva az árnyékmaszkon, az ablak nyitva legyen. Adott esetben a délutáni órák értékesebbek a reggeli ködképzıdés nagyobb gyakorisága miatt. A nyári túlmelegedés kockázatának csökkentése szempontjából elınyös, ha a szoláris ablak feletti rész takarásban van: ilyenkor ugyanis az intenzív sugárzás mellett magas hımérséklettel is számolnunk kell AZ ÉPÜLET HİTÁROLÓ TÖMEGE ÉS A HASZNOSÍTÁSI TÉNYEZİ Az épület fajlagos hıtároló tömegének számítását az EN ISO szerint kell végezni. Az épület hıtároló tömege az épület belsı levegıjével közvetlen kapcsolatban lévı határolószerkezetek hıtároló tömegének összege a (6) összefüggés szerinti. Az összegzést minden szerkezet minden rétegére el kell végezni a legnagyobb figyelembe vehetı vastagságig, mely a belsı felülettıl mérve 10 cm, vagy a belsı felület és az elsı hıszigetelı réteg, vagy a belsı felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függıen, hogy melyik a legkisebb érték. A fajlagos értéket (m) úgy kapjuk, hogy a (6) szerint számított összes hıtároló tömeget osztjuk a hasznos szintterülettel. Az épület nettó főtött alapterületre vetített fajlagos hıtároló tömege alapján az épület: - nehéz, ha m 400 kg/m 2 ; - könnyő, ha m < 400 kg/m ábra Az akadály egy párkány M = j ρ d i ij ij A j (6) 34

35 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Sok esetben már a födémek és a teherhordó falak hıtároló tömege alapján eldönthetı a besorolás. Ne feledkezzünk viszont meg arról, hogy egyes szilikátbázisú falazatok is a könnyő szerkezet kategóriájába tartozhatnak, továbbá, hogy egyes burkolatok vagy belsı oldali hıszigetelések a mögöttük lévı bármilyen nehéz szerkezet hıtároló tömegét is kikapcsolhatják. A hasznosítási tényezı értéke - nehéz szerkezető épületekre 0,75 - könnyőszerkezető épületekre 0, A SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK ÁTTE- KINTÉSE MÉG EGYSZER 18. ábra Az akadály egy szemközti épület A pontokban sok mindenrıl volt szó. Ezek egy része közvetlenül a fajlagos hıveszteségtényezı kiszámításához kell. Más részük az épületre vonatkozik, de a nyári túlmelegedés kockázatának ellenırzésére szolgál (ami szintén a Direktíva elıírása, de nem haszontalan feladat). Van viszont néhány olyan rész, ami már egy késıbbi feladat, a főtési energiaigény számításának elıkészítésére irányul. Több dolgot lehet egyszerősített vagy részletes eljárással számolni. Ezek után talán nem fölösleges egy összefoglaló áttekintés: mit, miért, hogyan. 19. ábra A szoláris ablak. A fajlagos hıveszteségtényezı számítása egyszerősített módszerrel Geometriai adatok meghatározása belméretek alapján. A felület/térfogatarány számítása. (A belméretek és a külsı méretek szerint számított arányok között az eltérés csekély, ezért az utóbbi változat is elfogadható.) A fajlagos hıveszteségtényezı határértékének leolvasása a felület/térfogatarány és a rendeltetés függvényében. A fajlagos hıveszteségtényezı tervezett értékének eldöntése: ez a határértéknél semmiképpen sem le- 35

36 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x het magasabb, de kedvezıtlen épületgépészeti rendszerek esetében a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. A rétegtervi hıátbocsátási tényezık meghatározása számítással vagy minıségtanúsító iratok alapján. A hıátbocsátásra vonatkozó követelmények ellenırzése. A rétegtervi hıátbocsátási tényezık esetleges módosítása abban az esetben, ha nem külsı, hanem főtött és főtetlen tereket elválasztó határolásról van szó. A hıhidak hatását kifejezı korrekciós szorzók felvétele.. A vonalmenti veszteségek alapján számítandó határolószerkezetek (talajon fekvı padló, lábazat, pincefal) adatainak meghatározása (hosszúság, vonalmenti hıátbocsátási tényezı). Figyelem: az, hogy minden egyes határoló és nyílászáró szerkezet hıátbocsátási tényezıje éppen a magengedett határon belül van, még nem garantálja azt, hogy az ezekbıl összerakott épület fajlagos hıveszteségtényezıje kielégíti a követelményt! Ez függ az épület felület/térfogat arányától, a homlokzatok üvegezési arányától, attól, hogy az épületet burkoló összes felületbıl mennyi a fal, az ablak, a tetı, stb. Nem kötelezı választható lépés: a direkt sugárzási nyereség meghatározása a főtési idényre (7). A napsugárzás intenzitásának értéke a főtési idényre északi tájolásra elıírt tervezési adat. A fajlagos hıveszteségtényezı számítása a (8) összefüggés szerint. Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkezı padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek. Ha a direkt sugárzási nyereség meghatározásától eltekintettünk, akkor az összefüggés jobb oldalán a kivonandó tag elmarad. Qsd = A Ig (7) 1 ( Q + = + Ψ sd Qsid q AU l ) (8) V 72 Ü 36

37 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM A fajlagos hıveszteségtényezı számítása részletes módszerrel Geometriai adatok meghatározása, beleértve a csatlakozási élhosszakat is. A felület/térfogatarány számítása. A fajlagos hıveszteségtényezı határértékének leolvasása a felület/térfogatarány és a rendeltetés függvényében. A fajlagos hıveszteségtényezı tervezett értékének eldöntése: ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók alkalmazása esetén (például villamos energia használati melegvíztermelésre) a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. A rétegtervi hıátbocsátási tényezık meghatározása számítással vagy minıségtanúsító iratok alapján. A hıátbocsátásra vonatkozó követelmények ellenırzése. A rétegtervi hıátbocsátási tényezık esetleges módosítása abban az esetben, ha nem külsı, hanem főtött és főtetlen tereket elválasztó határolásról van szó. A hıhidak, csatlakozási élek vonalmenti hıátbocsátási tényezıinek meghatározása. A vonal- és pontszerő hıhidak miatti hıveszteséget az MSz EN ISO szabványok szerint kell meghatározni. (Természetesen ez a lépés az egyszerősített módszer biztonságosabb korrekciós szorzóival is végrehajtható.) A vonalmenti veszteségek alapján számítandó határolószerkezetek (talajon fekvı padló, lábazat, pincefal) adatainak meghatározása (hosszúság, vonalmenti hıátbocsátási tényezı). A transzparens szerkezetek benapozásának ellenırzése homlokzatonként: - Ha a direkt sugárzás a vizsgált felületet a november 15. március 15. közötti idıszakban napi négy vagy több órán keresztül éri, akkor a fajlagos hıveszteségtényezıben igazoltan magasabb sugárzási nyereséget vehetünk figyelembe. Ha az elızı feltétel nem teljesül avagy ha a benapozás nem bizonyított, akkor a sugárzási nyereség az északi tájolásra vonatkozó intenzitásértékkel számítandó. A benapozás 37

38 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x nem bizonyított egyik értelmezése az, hogy az elvégzett ellenırzés szerint a felület, a vizsgált idıszakban árnyékban van, a másik értelmezése pedig az, hogy nem végeztük el a benapozás ellenırzését és ezért a biztonságos alacsony értékkel számolunk. - Ha a direkt sugárzás a vizsgált felületet novemberben napi négy vagy több órán keresztül éri, akkor a direkt sugárzási nyereség az egyensúlyi hımérsékletkülönbség számításához a tájolásokra megadott intenzitás adatok alkalmazhatók. Ez a lépés nem a fajlagos hıveszteségtényezı számításához kell, hanem a főtési energiaigény részletes számításánál használható adott esetben annak igazolására, hogy az épület kedvezı hıtechnikai tulajdonságai rövidebb főtési idényt tesznek lehetıvé. - Célszerően ehhez a lépéshez kötendı a nyári sugárzási hıterhelés meghatározása az esetleges társított szerkezet hatását is figyelembe véve, (9) szerint. Q = A Ig (9) sdnyár Ü nyár A napsugárzás intenzitásának értékei a nyári idényre elıírt tervezési adatok. Ha a direkt sugárzás a vizsgált felületet júniusban legalább napi négy órán át éri, avagy ha nem bizonyított, hogy a vizsgált felület árnyékban van, akkor az adott tájoláshoz tartozó intenzitás értékkel, egyébként az északi tájoláshoz tartozó (tehát nyári szempontból kedvezıbb) intenzitás értékkel kell számolni. Az indirekt sugárzási nyereségek (Q sid ) meghatározása, az MSz-EN 832 (lakóépületek esetében) vagy az EN ISO (nem lakóépületek esetében) szabvány szerint, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagyőjtı fala. Ha az épületnek nincsenek passzív szoláris elemei, akkor, természetesen, ezt a pontot az algoritmus lépéseibıl kihagyjuk. E lépés elvégzése akkor sem kötelezı. ha az épületnek van csatlakozó üvegháza vagy energiagyőjtı fala A hiba a biztonság irányában hat. Figyelem: az, hogy minden egyes határoló és nyílászáró szerkezet hıátbocsátási tényezıje éppen a 38

39 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM magengedett határon belül van, még nem garantálja azt, hogy az ezekbıl összerakott épület fajlagos hıveszteségtényezıje kielégíti a követelményt! Ez függ az épület felület/térfogat arányától, a homlokzatok üvegezési arányától, attól, hogy az épületet burkoló összes felületbıl mennyi a fal, az ablak, a tetı, stb. Mindazonáltal a sugárzási nyereségek figyelembevétele növeli annak esélyét, hogy az épület megfelelı energetikai minıségét igazolni tudjuk VÁLASZTÁSI LEHETİSÉGEK A KÉTFÉLE MÓDSZER KÖZÖTT A tervezınek többször van lehetısége választani, hogy a számítás egy-egy lépését az egyszerősített vagy a részletes módszerrel hajtsa végre: A hıhidak miatti többlet hıveszteséget vagy a 4.1.táblázat szerinti korrekciós tényezıkkel vagy az MSz EN ISO szabvány szerint részletesen számolja (utóbbi helyett esetleg hıhídkatalógusból vesz adatokat). A korrekciós tényezık alkalmazása egyszerőbb, a szabvány szerinti számítás idıigényesebb, még hıhídkatalógusok használata esetén is de a részletes számítással valószínőleg kedvezıbb eredmény adódik, mint a közelítéssel. Figyelem! A vonalmenti veszteségek alapján számítandó elemekre (lábazat, talajon fekvı padló..) a korrekciós tényezıkön alapuló közelítés nem alkalmazható, azokat minden esetben a vonalhosszak (kerület ) alapján kell számítani! Főtetlen terek hımérséklete vagy a csatlakozó zónák hımérlege (MSZ EN 832) alapján számítható, vagy a 4.2. szerinti közelítés alkalmazható. Direkt sugárzásos hınyereség télen vagy elvégezzük a benapozás ellenırzését és ha a benapozás bizonyított, akkor tájolásonként különbözı intenzitás adatokkal számíthatjuk a nyereséget, 39

40 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x vagy nem ellenırizzük a benapozottságot és akkor egy alacsony (az árnyékoltság feltételezésével meghatározott, körben észak ) intenzitás adattal számíthatjuk a nyereséget, vagy egyáltalán nem számítunk (és nem is vonunk le) nyereséget. Indirekt sugárzási nyereség Ha van csatlakozó üvegház, energiagyőjtı fal, az abból származó nyereséget vagy számítjuk az MSz EN 832, illetve az EN ISO szabvány alapján, vagy nem számítjuk (és ebben az esetben persze nem is vonunk le semmit). Fajlagos hıveszteségtényezı vagy levonjuk a sugárzási nyereségeket (ehhez persze azokat elıbb tetszés szerint közelítıleg vagy részletesen - ki is kell számítani) vagy nem vesszük figyelembe a sugárzási nyereségeket. A nettó főtési energiafogyasztás számítása során a nyereségek levonásakor a sugárzási nyereséget vagy a benapozás ellenırzése alapján tájolásonként differenciált intenzitás adatokkal, vagy a benapozás ellenırzése nélkül a megadott alacsonyabb intenzitás adattal vesszük figyelembe. Megjegyzés: a benapozás ellenırzése több tételnél is elıfordul: természetesen a benapozás ellenırzését csak egyszer kell elvégezni, annak eredménye alkalmazható minden említett számítási lépésnél. Nyári túlmelegedés kockázata vagy az egyszerősített módszert választva a sugárzási hıterhelést a megadott magasabb intenzitás értékkel kell számítani. vagy részletes módszer szerint a benapozás (nyári szempontból az árnyékolás) ellenırzése alapján adott esetben más (alacsonyabb) sugárzási hıterheléssel lehet számolni. 40

41 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Fajlagos hõveszteségtényezõ q (W/m 3 K) 0, A FAJLAGOS HİVESZTESÉGTÉNYE- Zİ KÖVETELMÉNYÉRTÉKE A fajlagos hıveszteségtényezı megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következı összefüggéssel számítandó: 0,6 0,58 0,5 A/V 0,3 q = 0,2 W/m 3 K 0,4 0,3 0,3 A/V 1,3 q = 0, ,38 (ΣA/V) W/m 3 K 0,2 A/V 1,3 q = 0,58 W/m 3 K, ahol 0,1 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 Épülethatároló szerkezetek összfelülete ΣA (m 2 Fûtött épülettérfogat V (m ábra A fajlagos hıveszteségtényezı megengedett legnagyobb értéke ΣA = az épülethatároló szerkezetek összfelülete V = főtött épülettérfogat (főtött légtérfogat) Az épületet határoló szerkezetek körébe beletartozik minden, a főtött teret körbevevı határolás: külsı levegıvel, talajjal, főtetlen terekkel, szomszédos főtött épülettel érintkezı szerkezet. A fajlagos hıveszteségtényezı megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében a 20. ábra szemlélteti. 21. ábra Az átlagos hıátbocsátási tényezı megengedett legnagyobb értéke Épülethatároló szerkezetek átlagos hõátbocsátási tényezõje Um (W/m 2 K) 0,70 0,65 0,60 0,666 Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerősített eljárásban megengedett, a biztonság javára történı elhanyagolás), akkor a fajlagos hıveszteségtényezı követelményértékeibıl az épülethatároló szerkezetek átlagos hıátbocsátási tényezıjének követelményértéke is származtatható a következı összefüggés szerint: U m = 0,38 + 0,086 V/ΣA (W/m 2 K U m értéke a 21. ábráról is leolvasható. 0,55 0,50 0,45 0,446 0,40 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 Épülethatároló szerkezetek összfelülete (belsõ felületek) ΣA (m 2 ) Fûtött épülettérfogat V (m 3 ) Az átlagos hıátbocsátási tényezı értelemszerően tartalmazza a fajlagos hıveszteségtényezınél meghatározott jellemzıket (rétegtervi hıátbocsátási tényezı, hıhidak okozta hıveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függıen magasabb átlagos hıátbocsátási tényezı is megengedhetı lehet ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni. 41

42 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x A NYÁRI TÚLMELEGEDÉS KOCKÁ- ZATA A nyári sugárzási hıterhelés meghatározása az esetleges társított szerkezet hatását is figyelembe véve a 4. táblázatban is közölt adatokkal északi és bizonyítottan árnyékban lévı homlokzatokra (10) szerint, egyébként a (11) szerint. A korszerő üvegezésekre g általában 0,5 0,7 között van, csökkentı hatásúak a különbözı LE és hıvédı fóliák. A g nyár az alkalmazott társított szerkezet hatását is tartalmazza. Megjegyzendı, hogy a jó hıszigetelés következtében nyáron elfogadható belsı állapotok csak akkor várhatók, ha jól szerkesztett árnyékvetıkrıl vagy hatásos társított szerkezetekrıl gondoskodunk a belsı oldali árnyékolók nem hatásosak. Számítandó a belsı és külsı hımérséklet napi átlagos különbsége a (12) összefüggéssel. Q = 85 A g (10) sdnyár sdnyár Ü Ü nyár Q = 150 A g (11) nyár Qsdnyár + Vqb tbnyár = (12) AU + lk + 0,35n V l nyár A légcsereszámot a nyári feltételekre megadott értékekkel kell figyelembe venni. Természetes szellızésrıl, vagyis kezeletlen külsı levegırıl van szó, értelmes szellıztetési stratégiát feltételezve (ha a külsı hımérséklet a magasabb, akkor csak a szükséges, ha a külsı hımérséklet alacsonyabb, akkor intenzív légcsere). A megadott becsült légcsereszámok a nyílászárók helyétıl: a keresztszellızés lehetıségétıl függenek. Nagyobb számokkal vehetı figyelembe az éjszakai szellıztetés (ez nem jelent nagyobb légcserét, de így egyszerőbb kifejezni az éjszakai szellıztetés jobb hatékonyságát). Részletes elemzések szerint az éjszakai szellıztetés (természetes vagy a légtechnikai rendszerrel megvalósított tiszta friss levegıs) igen hatásos, a klímatizált épületekben is jelentıs hőtési energiamegtakarítást tesz lehetıvé. A nyári túlzott felmelegedés kockázata elfogadható, ha tb nyár kisebb, mint nehéz szerkezető épületek esetében 3 K, könnyőszerkezető épületek esetében 2 K. 5. táblázat Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez természetes szellıztetés esetén. A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellıztetéssel Nyitható nyílások egy homlokzaton több homlokzaton Éjszakai nem 3 6 szellıztetés lehetséges 5 9 lehetséges Megjegyzés: Ejszakai szellıztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb hımérséklető külsı levegı kedvezı elıhőtı hatását fejezi ki. 42

43 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 4. MEGLÉVİ ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK HİTECHNIKAI AZONOSÍTÁSA 43

44 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 44

45 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 4.1. AZONOSÍTÁSI MÓDSZEREK A meglévı épületek határoló szerkezeteinek azonosítása, azaz az épületenergetikai minısítéshez számításba vehetı hıátbocsási tényezıik meghatározása a következı szakértıi tevékenységek valamelyikével, vagy több tevékenység együttes alkalmazásával lehetséges: - az építési idı ismerete alapján - tervek megismerése alapján - szemrevételezés alapján - méretfelvétel alapján - feltárások alapján - mőszeres mérések alapján A következıkben az alábbi épülethatároló szerkezetek azonosítási módjára és lehetıségeire térünk ki: - Külsı falak - Homlokzati nyílászáró szerkezetek - Lapostetık - Beépített tetıtereket határoló szerkezetek - Padlásfödémek - Pincefödémek és árkádfödémek 22. ábra Csapos gerendafödém a XVIII. XX. Századból AZONOSÍTÁS ÉPÍTÉSI IDİ SZERINT Mivel az azonosítás módja az építési idı szerinti rendszerezésben a falak és födémek teherhordó szerkezeteivel is kapcsolatos, ezt az összeállítást egy helyen, az M.19. és M.20. számú mellékletekben közöljük. A táblázatok adatai a különbözı funkciójú, vagy rétegfelépítéső szerkezetek azonosítása során értelemszerően használhatók. Az adatok az esetek többségében közvetlenül nem alkalmasak az azonosításra, de segítségükkel kizárhatók azok a szerkezettípusok vagy szerkezeti elemek, amelyek a vizsgált épület építési ideje után kerültek forgalomba. 45

46 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 4.2. KÜLSİ FALAK AZONOSÍTÁSA Meglévı épületek külsı falszerkezeteinek hıszigetelı képessége a következı módokon határozható meg: TERVEK ALAPJÁN Ez a módszer általában csak iparosított építésmódban kivitelezett épületek típustervei alapján megbízható. Ide tartoznak a kohóhabsalak-beton falblokkos, illetve házgyári panelos épületek. Ugyancsak tervek képezhetik a számítás alapját, ha megvalósulási tervek is készültek, és ezeken a falszerkezetek anyagát is feltüntették. Valamivel kisebb az esély a helyes diagnózisra, ha kiviteli tervek is feltalálhatók. Ez esetben a falvastagság ellenırzésével, mőszeres méréssel, lehetıség szerint szúrópróbaszerő feltárással célszerő ellenırizni a terv megvalósulását. Az engedélyezési tervek az esetek többségében nem alkalmasak a falszerkezet anyagának megállapítására. 23. ábra VÁZPANEL homlokzati falpanelek csatlakozásának (vízszintes metszet) hımérsékletviszonyai MÉRETFELVÉTEL ALAPJÁN Az M.21. és M.22. számú mellékletek táblázataiból kitőnik, hogy a falszerkezetek vastagsági mérete önmagában - legtöbbször nem nyújt kellı információt. Ezekben a táblázatokban ha csak a vázkerámia falazóelemekbıl készített falszerkezeteket vesszük figyelembe - a 38 cm vakolatlan vastagságú falazatok névleges hıátbocsátási tényezıje 0,50 és 0,78 W/m 2 K, a 30 cm vastagságúaké pedig 0,61 és 1,27 W/m 2 K értékek között változik. Valamivel kedvezıbb a helyzet az 1977-ig kivitelezett épületek falszerkezetei esetében, mivel a vázkerámia falazó elemek csak ez után jelentek meg a hazai építésben. A falszerkezet vastagsági mérete csak más vizsgálatok eredményeivel együtt szőkítheti a lehetıségek körét. 46

47 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM FELTÁRÁS ALAPJÁN A falszerkezetek feltárására nincs minden esetben mód, mivel a feltárási helyek helyreállítása során az eredeti felületképzés színe és struktúrája egyszerő eszközökkel általában nem reprodukálható. 24. ábra Épületlábazat feltárása Helyreállítást nem igénylı (vagy csak a felületsík helyreállítását igénylı) feltárások végezhetık az alábbi esetekben: - magastetıs épületeknél a padlástérben (ahol a térdfalak, illetve a falazatok padozatsík fölé nyúló részei általában felületképzés nélküliek és feltárhatók), - épületlábazatok felett (ha a lábazatsík a külsı falsíktól hátraugratott ), - alárendelt helyiségekben (ha a teljes helyreállítás nem igény), - szerelt külsı vagy belsı falburkolat mögött (ha a falburkolat a feltárás után kifogástalan minıségben visszaszerelhetı). A falszerkezet feltárása biztos információt nyújt a falazóelemek anyagáról és méreteirıl, illetve üreges égetett agyag falazóelemek esetén arról, hogy az anyag tömör, vagy (a gyártáskor az agyagból kiégetett adalékok révén) porózus-e. Ezek az információk már alkalmasak lehetnek a lehetséges változatok szőkítésére annak ellenére, hogy az azonos mérető, porózus vagy tömör anyagú vázkerámia falazó elemeket is több változatban, illetve márkanévvel gyártották MŐSZERES MÉRÉSEK ALAPJÁN (13) 8( ti ϑ i ) U = t [ W/m 2 K] ahol t i = belsı léghımérséklet ( o C) t e = külsı léghımérséklet ( o C) t = t i - t e (K) ϑ i = belsı felületi hımérséklet ( o C) A falszerkezet közelítı hıátbocsátási tényezıje a főtési idıszakban számítható, ha azonos idıpontban mérhetı a külsı és belsı léghımérséklet és a falszerkezet belsı oldali felületi hımérséklete. Ekkor a hıátbocsátási tényezı a (13) összefüggéssel számítható. A vizsgálat eredményei csak akkor fogadhatók el, ha a számított U-értékek legfeljebb 20%-al térnek 47

48 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x el egymástól. A közelítı hıátbocsátási tényezı a számított értékek átlaga. A vizsgálat feltételei: - a külsı és belsı léghımérséklet eltérése legalább 20 K, - legalább 3 méréssorozat a falszerkezet megszakítatlan, zavartalan helyein (mérési helyek távolsága a homlokzati nyílászáró szerkezetektıl, belsı falaktól, födémektıl és főtıtestektıl legalább 100 cm), - valamennyi hımérséklet-mérésnél azonos, és legalább 0,1 o C mérési pontosságú, hitelesített mérımőszer használata HİFÉNYKÉP SEGÍTSÉGÉVEL A thermovíziós vizsgálat alkalmas a homlokzati falak átlagos hıátbocsátási tényezıjének megállapítására, és ezért - a vizsgálati eredmények pontosságát is figyelembe véve megbízhatóbbnak tekinthetı, mint az elızıekben felsorolt módszerek. Ugyanakkor tudni kell, hogy ez a vizsgálat csak a főtési idényben hajtható végre. A külsı falszerkezetek hıtechnikai minıségének megállapításához segítséget nyújthatnak az M.21. és M.22. számú mellékletek táblázatai, amelyek a leggyakrabban elıforduló szerkezetek névleges rétegrendi hıátbocsátási tényezıit tartalmazzák. 25. ábra Házgyári panelos lakóépület homlokzatának termovíziós képe 4.3. NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK AZONOSÍTÁSA A transzmissziós hıátbocsátási tényezı a keretszerkezet (tok- és szárnyszerkezetek) és az üvegezés felületarányos átlagértékét jelöli. Az M.23. számú mellékletben az 1991 elıtt gyártott, különféle keretszerkezető, üvegezéső nyílászáró szerkezetek átlagos transzmissziós hıátbocsátási tényezıi találhatók (a hıszigetelı üvegezéső szerkezeteknél gáztöltés és E-LOW bevonat nélkül). 48

49 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 4.4. LAPOSTETİK AZONOSÍTÁSA Meglévı épületek lapostetıinek hıszigetelı képessége a következı módokon határozható meg: TERVEK ALAPJÁN 26. ábra Egyesített szárnyú ablakos szakipari falak 27. ábra CLASP rendszerő épület tetıszerkezete Ez a lehetıség önmagában - általában csak iparosított építésmódokban kivitelezett épületek típustervei alapján jöhet szóba. Ide tartoznak azok az építési rendszerek, amelyeknél a hıszigetelés módja és anyaga valamilyen okból (pl. a zárófödém teherbírási jellemzıibıl adódóan) eleve meghatá-rozott volt (ilyen pl. a CLASP építési rendszer 27. ábra). A méretellenırzés (elsısorban a tetıfödém vastagságának ellenırzése) azonban ezekben az esetekben is szükséges. Ugyancsak tervek képezhetik a számítás alapját, ha megvalósulási tervek is készültek, és ezeken a lapostetı rétegfelépítését, a rétegek vastagságát és a hıszigetelı réteg anyagát is feltüntették. Valamivel kisebb az esély a helyes diagnózisra, ha a kiviteli tervek találhatók fel. Ilyen esetben elsı lépésben a zárófödém vastagságának és a csapadékvíz szigetelés lejtésének mérésével lehet ellenırizni a terv megvalósulását, de a szerkezet feltárása az esetek többségében nem nélkülözhetı. Az engedélyezési tervek az esetek többségében nem alkalmasak a lapostetık rétegfelépítésének megállapítására. 49

50 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRET- FELVÉTEL ALAPJÁN A szemrevételezés általában csak a tetıfödém teherhordó szerkezetének megállapítására alkalmas. Az acélgerendás, és elıregyártott gerendás és pallós vasbeton födémek mennyezetén megjelenı különféle jelekbıl (pl. repedésképzıdés, repedések távolsága, páros repedések képzıdése, sávos elszínezıdések stb.) sok esetben következtetni lehet a födémszerkezet típusára. E födémek esetében azonban problémát jelent, hogy korábban sokáig a gerendamagasságnál kisebb magassági mérető béléstesteket, vagy a gerendaközöket kitöltı lemezszerkezeteket is használtak (BH-tálcák, Horcsik-födém stb.), ami kihat a hıszigetelı réteg (általában salakfeltöltés) átlagos vastagságára, azaz a szerkezet hıszigetelı képességére. 28. ábra Csapadékvíz-szigetelés állapotvizsgálata Ami a méretellenırzést illeti, legfontosabb a tetıfödém maximális vastagsági méretének ellenırzése, amely az esetek többségében nem igényel feltárást. Ez a méret belsı vízelvezetéső tetıknél a homlokzati (ablakszemöldök - attikafal-korona), a legfelsı szinti belsı (ablakszemöldök - mennyezet) és az attikafal belsı (tetısík menti) magassági méreteinek összevetésével állapítható meg. Ha készült tetıkibúvó, még egyszerőbb a méretellenırzés, ám ez csak a tetılejtés mértékének ismerete esetén használható adat. A méretfelvétel elengedhetetlen része a csapadékvíz-szigetelés lejtésének megállapítása akkor, ha a teherhordó szerkezet vízszintes síkban beépített és feltételezhetı, hogy a tetılejtést a hıszigetelés anyagából képezték ki (jellemzıen ilyenek a salakfeltöltéssel készített tetık) AZ ÉPÍTÉSI IDİ ALAPJÁN Ez a módszer csak a 60-as évek végéig kivitelezett épületeknél lehet eredményes, mivel a hagyomá- 50

51 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM nyos építésmódban általános volt a kazánsalak (lásd a 24./1. mellékletben), mint hıszigetelı-lejtésképzı anyag alkalmazása, a csapadékvíz-szigetelés alatti beton aljzattal és kavicsolt bitumenes fedéllemez szigeteléssel. Ezekben az esetekben a feltöltés helyi vastagsága és nedvességállapota legtöbbször a szerkezeti rétegek feltárása nélkül is ellenırizhetı (pl. méretfelvétel és mintavétel a salakszellızıkön keresztül) és a lejtésmérés eredményeinek segítségével a salakfeltöltés átlagos vastagsága számítható. A késıbbiek során igen változatossá vált a lapostetık hıszigetelési módja és a hıszigetelés és lejtésképzés anyaga (könnyőbetonok, könnyőbeton+polisztirolhab, polisztirolhab+salakfeltöltés, polisztirolhab lemezekkel kikönnyített kavicsbeton stb.), ezért ezeknél a tetıknél gyakorlatilag csak a komplex felülvizsgálat (méretfelvétel, lejtésmérés és feltárás) hozhat reális eredményt. 29. ábra Lapostetı szigetelı rétegeinek feltárása FELTÁRÁS ALAPJÁN Általánosságban megállapítható, hogy a lapostetık pontos rétegfelépítésének és a hıszigetelı réteg (vagy rétegek) anyagának és nedvességállapotának megbízható eredményő ellenırzésére egyedül a feltárás alkalmas. A nedvességállapot ellenırzése azért fontos, mert az elnedvesedés mértéke jelentıs mértékben befolyásolhatja a tetıszerkezet hıszigetelési minıségét. A lapostetık feltárására mindig lehetıség van és a feltárás, valamint a helyreállítás általában egyszerő szakértıi eszközökkel elvégezhetı LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Ilyen vizsgálatokra akkor van szükség, ha a feltárás(ok) során a hıszigetelés, illetve más szerkezeti rétegek számottevı mértékő elnedvesedése tapasztalható. A súlyállandóságig történı kiszárítás adhat 51

52 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x támpontot az anyagok tényleges hıvezetési tényezıjének megállapításához. A lapostetık hıtechnikai minıségének megállapításához segítséget nyújthatnak az M.24. mellékletek táblázatai amelyek a leggyakrabban elıforduló szerkezetek névleges hıátbocsátási tényezıit tartalmazzák BEÉPÍTETT TETİTEREKET HATÁROLÓ SZERKEZETEK AZONOSÍTÁSA Meglévı épületek beépített tetıterét határoló szerkezetek hıszigetelı képessége a következı módokon határozható meg: TERVEK ALAPJÁN Kiviteli tervek alkalmasak lehetnek a határoló szerkezet rétegfelépítésének megállapítására, vagyis annak megismerésére, hogy a szerkezetben milyen anyagú és vastagságú hıszigetelı réteg került beépítésre. Gyakorlati tapasztalatok alapján ezek az adatok fenntartással kezelendık. Az engedélyezési tervek az esetek többségében nem alkalmasak a födémek rétegfelépítésének megállapítására. 30. ábra Beépített tetıtér vizsgálata szemrevételezéssel SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRET- FELVÉTEL ALAPJÁN A szemrevételezés ez esetben hasznos információkat nyújthat a hıszigetelı réteg hézagmentes elhelyezésére vonatkozóan: a belsı oldalon az esetleges elszínezıdések, a külsı oldalon (de csak téli, havas idıszakban) pedig a szarufák vonalában megjelenı olvadási sávok révén. 52

53 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Ami a méretellenırzést illeti, legfontosabb a szerkezetek (térdfal, ferde fal és födém) vastagsági méretének ellenırzése, amely általában nem igényel feltárást. 31. ábra Beépített tetıteret határoló ferde fal feltárása FELTÁRÁS ALAPJÁN Búvóteres tetıtérbeépítés esetében tényleges ( roncsolásos ) feltárásra nincs szükség: a ferde falak és a födémek rétegfelépítése és a hıszigetelı rétegek vastagsága gyakorlatilag a teljes szerkezetre vonatkozóan megállapítható. Ennek során kell ellenırizni a hıszigetelı rétegek hézagmentes elhelyezését is. A beépített tetıtereket határoló szerkezetek hıtechnikai minıségének megállapításához segítséget nyújthat az M.25. számú melléklet, amely a leggyakrabban elıforduló szerkezetek névleges hıátbocsátási tényezıit tartalmazza PADLÁSFÖDÉMEK AZONOSÍTÁSA 32. ábra Borított gerendás padlásfödém kialakítása Meglévı épületek padlásfödémeinek hıszigetelı képessége a következı módokon határozható meg: TERVEK ALAPJÁN Mivel a padlásfödémek döntı többsége a hagyományos építésmódban kivitelezett épületekben fordul elı, tervekre nem célszerő hagyatkozni SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRET- FELVÉTEL ALAPJÁN A szemrevételezés általában csak a padlásfödém teherhordó szerkezetének megállapítására alkalmas. 53

54 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x A régebbi épületek padlásfödémeinek egy részét fafödémmel építették, ennek meglétérıl a nádvakolaton keletkezett jellegzetes hajszálrepedésekbıl, illetve kopogtatásos vizsgálattal lehet meggyızıdni. Az acélgerendás, és elıregyártott gerendás és pallós vasbeton födémek mennyezetén megjelenı különféle jelekbıl (pl. repedésképzıdés, repedések távolsága, páros repedések képzıdése, sávos elszínezıdések stb.) sok esetben következtetni lehet a födémszerkezet típusára. Utóbbi födémek esetében azonban problémát jelent, hogy korábban sokáig a gerendamagasságnál kisebb magassági mérető béléstesteket, vagy a gerendaközöket kitöltı lemezszerkezeteket is használtak (BH-tálcák, Horcsik-födém stb.), ami kihat a hıszigetelı réteg (általában salakfeltöltés) átlagos vastagságára, azaz a szerkezet hıszigetelı képességére. Ami a méretellenırzést illeti, legfontosabb a padlásfödém vastagsági méretének ellenırzése (pl. a padlásfeljárónál), ami a feltárás során elvégzett méretellenırzéssel együtt pontos információt nyújt a teherhordó szerkezet vastagsági méretérıl AZ ÉPÍTÉSI IDİ ALAPJÁN Az építési idı e szerkezetnél legfeljebb a teherhordó szerkezet anyagára nézve jelenthet némi elızetes információt, ami a felsı oldali feltárás tapasztalataival pontosítható FELTÁRÁS ALAPJÁN 33. ábra Csapos gerendás padlásfödém feltárása A padlásfödémek feltárása és a feltárás helyreállítása az esetek többségében nem jelent nehézséget, ezért a szerkezet hıszigetelési minıségének megállapításához elsısorban ez a módszer javasolható. A padlásfödémek hıtechnikai minıségének megállapításához segítséget nyújthat az M.26. számú melléklet, amely a leggyakrabban elıforduló szerkezetek névleges hıátbocsátási tényezıit tartalmazza az esetleges alsó oldali hıszigetelés számításba vétele nélkül. 54

55 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 4.7. PINCEFÖDÉMEK ÉS ÁRKÁD- FÖDÉMEK AZONOSÍTÁSA 34. ábra Elıregyártott vasbeton gerendás béléstestes pincefödém kazánsalak hıszigeteléssel Meglévı épületek pincefödémeinek és árkádfödémeinek hıszigetelı képessége a következı módokon határozható meg: TERVEK ALAPJÁN Kiviteli tervek alkalmasak lehetnek a padlószerkezet típusának (rétegfelépítésének) megállapítására, vagyis annak megismerésére, hogy a szerkezetben milyen számottevı hıszigetelı képességő anyagok (pl. feltöltés, úsztató réteg) kerültek beépítésre. Az engedélyezési tervek az esetek többségében nem alkalmasak a födémek pontos rétegfelépítésének megállapítására SZEMREVÉTELEZÉS ÉS MÉRET- FELVÉTEL ALAPJÁN 35. ábra Felülbordás monolit vasbeton pincefödém kazánsalak hıszigeteléssel A szemrevételezés általában csak a födém teherhordó szerkezetének megállapítására alkalmas. Az acélgerendás, és elıregyártott gerendás és pallós vasbeton födémek mennyezetén megjelenı különféle jelekbıl (pl. repedésképzıdés, repedések távolsága, páros repedések képzıdése, sávos elszínezıdések stb.) sok esetben következtetni lehet a födémszerkezet típusára. Ami a méretellenırzést illeti, legfontosabb a födém vastagsági méretének ellenırzése, amely az esetek többségében nem igényel feltárást AZ ÉPÍTÉSI IDİ ALAPJÁN Ez a módszer csak bizonyos teherhordó szerkezettípusok kizárására lehet jó, fıként a vasbeton gerendás-béléstestes födémeknél (lásd az M.27. számú mellékletet). 55

56 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x FELTÁRÁS ALAPJÁN Feltárásra csak akkor van szükség, ha a födémet eredetileg alsó oldali hıszigeteléssel, illetve felületkiegyenlítı réteggel látták el. Pincefödémeknél a feltárás alárendelt helyiségekben végezhetı, azaz a feltárás helyreállítása nem mindig szükséges. Árkádfödémeknél szükséges lehet a burkolat, illetve álmennyezet helyi eltávolítása. 36. ábra Elıregyártott vasbeton palló teherhordó szerkezető pincefödém kazánsalak hıszigeteléssel A feltárás során ellenırizni kell a hıszigetelı réteg felületfolytonosságát, és a hıszigetelı anyag tényleges hıvezetési tényezıjét ennek alapján kell meghatározni. A pincefödémek és árkádfödémek hıtechnikai minıségének megállapításához segítséget nyújthat az M.27. számú melléklet, amely a leggyakrabban elıforduló szerkezetek névleges hıátbocsátási tényezıit tartalmazza az esetleges alsó oldali hıszigetelés számításba vétele nélkül. A pince- és árkádfödémek hıátbocsátási tényezıinek eltérése a különbözı külsı hıátadási tényezık miatti. 56

57 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 5. MEGLÉVİ ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK ENERGIATUDATOS FELÚJÍTÁSA 57

58 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 58

59 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 5.1. BEVEZETÉS Meglévı épületek határoló szerkezeteinek utólagos hıszigetelése szerkezetenként is több módszerrel történhet. A következıkben azokra a megoldásokra térünk ki, amelyekkel viszonylag csekély költségráfordítással energetikai szempontból hatékony és természetesen az új épületenergetikai szabályozás követelményeinek megfelelı - felújított szerkezetek hozhatók létre. 37. ábra Külsı fal utólagos hıszigetelése kızetgyapot lemezekkel, vékonyvakolatos homlokzatképzéssel Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - meglévıteherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - (meglévı vakolat) - kiegészítı hıszigetelés (ragasztva és mechanikai rögzítéssel - hálóerısítéső alapvakolat - színvakolat Az összeállítás a következı épülethatároló szerkezetek utólagos hıszigetelésére terjed ki: - Külsı falak - Lapostetık - Beépített tetıtereket határoló szerkezetek - Padlásfödémek - Pincefödémek és árkádfödémek A táblázatokban a külsı falak esetében konkrét falszerkezetek jelennek meg, míg a többi esetben a felújítás elıtti szerkezetek - értéklépcsınként feltüntetet - rétegrendi hıátbocsátási tényezıi a kiinduló adatok. A táblázatokban közölt adatok a felújított szerkezetek rétegrendi hıátbocsátási tényezıi, amelyek a hıszigetelı réteget megszakító vagy áttörı szerkezeti elemek (pl. vázelemek, rögzítı elemek) hıhíd-hatásának figyelembe vételével számítottak KÜLSİ FALAK UTÓLAGOS HİSZI- GETELÉSE Az M.28. számú mellékletek táblázataiban a meglévı külsı falszerkezetek leggyakrabban alkalmazott hıszigetelési módszere követhetı, különbözı falszerkezetekre vetítve. A számításba vett utólagos hıszigetelés vékonyvakolattal ellátott, ragasztással és/vagy mechanikai rögzítéssel készített expandált polisztirolhab (EPS), vagy vakolható kızetgyapot lemezekbıl ké- 59

60 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x szül. Porózus-üreges falazóelemekbıl készült falazatok esetén célszerő vakolható kızetgyapot, vagy pártaáteresztı képességő EPS lemezeket használni (pl. Baumit Open). A hıszigetelı anyag számításba vett átlagos hıvezetési tényezıje λ = 0,047 W/mK, az alapértéknek (λ = 0,040 W/mK) a mechanikai rögzítések (átlagosan 7 db/m 2 φ5 mm-es acéldőbel) hıhíd-hatásával növelt értéke. Az utólagos hıszigetelés 8 cm-nél vékonyabb hıszigetelı réteggel nem gazdaságos, mivel a hıszigetelı termék ára a hıszigetelı rendszer kivitelezési költségének legfeljebb 20 %-át teszi ki. A táblázatokban csak azok a falszerkezetek szerepelnek, amelyek rétegtervi hıátbocsátási tényezıje kiegészítı hıszigetelés nélkül nagyobb, mint 0,45 W/m 2 K. 38. ábra Külsı fal utólagos hıszigetelése polisztirolhab lemezekkel, vékonyvakolatos homlokzatképzéssel 5.3. LAPOSTETİK UTÓLAGOS HİSZI- GETELÉSE A lapostetık utólagos hıszigetelése során a következı alapesetek vehetık figyelembe: a) A csapadékvíz-szigetelés állapota nem megfelelı (károsodott, vagy tönkrement, felújítása indokolt), lejtéskialakítása elıírásszerő, illetve megfelelı. b) A csapadékvíz-szigetelés állapota nem megfelelı (károsodott, vagy tönkrement, felújítása indokolt), lejtéskialakítása nem megfelelı. c) A csapadékvíz-szigetelés állapota megfelelı (teljes felújítása nem indokolt), lejtéskialakítása elıírásszerő, illetve megfelelı. d) A csapadékvíz-szigetelés állapota megfelelı (teljes felújítása nem indokolt), lejtéskialakítása nem megfelelı. 39. ábra Lapostetı utólagos hıszigetelése lejtésben kialakított alsó hıszigetelı réteggel Rétegfelépítés: - leterhelı réteg - védıréteg (geotextília) - új csapadékvíz-szigetelés - gıznyomást kiegyenlítı réteg - felsı réteg kiegészítı hıszigetelés - lejtést képzı kiegészítı hıszigetelés - meglévı csapadékvíz szigetelés (perforálva) - meglévı hıszigetelés - párazáró réteg - födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg Az utólagos hıszigetelés módját egyrészt a felsoroltak, másrészt más tényezık (pl. a födémszerkezet teherbírási tartalékai, az új csapadékvíz-szigetelés rögzítésének lehetıségei, a meglévı hıszige- 60

61 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Rétegfelépítés: - leterhelı réteg (kavics, betonlap+alátét) - elválasztó-védı réteg (geotextília) - kiegészítı hıszigetelés (XPS hablemez) - új csapadékvíz-szigetelés - meglévı csapadékvíz szigetelés - meglévı hıszigetelés (megfelelı lejtésben) - párazáró réteg - födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzı réteg 40. ábra Lapostetı utólagos hıszigetelése extrudált polisztirolhab táblákkal ( PLUSZ-tetı ) telés nedvességállapota, a belsı nedvesség elleni védelem lehetıségei stb.) befolyásolják. Az M.29. számú mellékletben a b) pont szerinti esetben lehetséges egyik megoldás (egyenes rétegrendő tetı, kiegészítı hıszigetelı-lejtésképzı réteg beépítésével, bármilyen alkalmas rögzítésmódú új csapadékvíz-szigetelés készítésével) szerepel. Az M.30. számú mellékletben a c) pont szerinti esetben lehetséges egyik megoldás (Plusz-tetı, a meglévı csapadékvíz-szigetelés felett elhelyezett kiegészítı hıszigetelı réteg beépítésével, leterhelt új csapadékvíz-szigetelés készítésével) szerepel. A táblázatokban 0,4 1,1 W/m 2 K rétegtervi hıátbocsátási tényezıjő, eredetileg egyenes rétegrendő felújítandó lapostetık szerepelnek 0,05 W/m 2 K méretlépcsıkben. A táblázatokban csak azok a felújítási változatok jelennek meg, amelyeknél a felújított tetı hıátbocsátási tényezıje kisebb, mint 0,25 W/m 2 K. Javasolhatók azok a megoldások, amelyeknél a felújított tetı rétegtervi hıátbocsátási tényezıje 0,20 W/m 2 K, vagy annál kisebb. 41. ábra Lapostetı-felújítás kiegészítı hıszigeteléssel 5.4. BEÉPÍTETT TETİTEREKET HA- TÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE Meglévı épületek beépített tetıterét határoló szerkezetek utólagos hıszigetelése során a következı alapesetek vehetık figyelembe: a) A beépítés a tetıtér teljes terjedelmében történt, vagyis a határoló szerkezetek követik a fedélszerkezet (tetıfedés) síkját. b) A tetıtér beépítése részleges (belsı térdfal és födém is készült a tetıtérben), vagyis a határoló szerkezetek közül csak a ferde falak követik a fedélszerkezet (tetıfedés) síkját. c) A tetıtér beépítése részleges: belsı térdfal készült a tetıtérben, de máshol a határoló szerkezetek követik a fedélszerkezet (tetıfedés) síkját. 61

62 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x d) A tetıtér beépítése részleges: födém készült a tetıtérben, de máshol a határoló szerkezetek követik a fedélszerkezet (tetıfedés) síkját. Az utólagos hıszigetelés beépítése a ferde falak szakaszán viszonylag egyszerő eszközökkel csak a szerkezet belsı oldalán lehetséges, míg a belsı térdfalak és födémek hıszigetelése esetenként a külsı oldalon (a búvóterekben) is kivitelezhetı és célszerő. A belsı oldali utólagos hıszigetelés tervezése során figyelembe kell venni a meglévı szerkezet rétegfelépítését és páratechnikai tulajdonságát, és a kiegészítı hıszigetelés fajtáját, illetve az esetlegesen szükséges páratechnikai réteg fajtáját ennek megfelelıen kell megválasztani. Rétegfelépítés: - tetıfedés - tetılécezés - elválasztó-védı réteg (geotextília) - ellenléc + szellıztetett légréteg - páraáteresztı alátéthéjazat - (deszkázat) - meglévı hıszigetelés szarufák között - (légzáró-párafékezı réteg) - kiegészítı hıszigetelés (pl. fagyapot lemezzel társított hıszigetelı táblák) - belsı burkolat - belsı felületképzés Az M.31. számú mellékletben a ferde falak utólagos hıszigetelésének egyik lehetséges módszere látható, amikor a belsı oldalon a hıszigetelı táblák segédszerkezet (lécváz) nélkül kerülnek beépítésre, és így külön hıhíd-hatást csak a mechanikai rögzítı elemek idéznek elı. Erre alkalmasak pl. a fagyapot réteggel mindkét oldalán társított kızetgyapot, vagy expandált polisztirolhab anyagú hıszigetelı elemek. A táblázatban 0,3 0,65 W/m 2 K rétegtervi hıátbocsátási tényezıjő felújítandó szerkezetek szerepelnek 0,05 W/m 2 K méretlépcsıkben (0,65 W/m 2 K- nél nagyobb rétegtervi hıátbocsátási tényezıjő felújítandó szerkezetek esetében az utólagos hıszigetelési módszer nem alkalmas az új szabályozás szerinti hıátbocsátási követelmény teljesítésére). A felújítási módszer hátrányos vonásai (lakótér csökkenése, felújítási munkák üzemelı helyiségekben, utólagos teljes felületképzés igénye stb.) miatt 0,40 W/m 2 K-nél kisebb rétegtervi hıátbocsátási tényezıjő szerkezeteknél az utólagos hıszigetelés csak akkor javasolható, ha a meglévı szerkezet légzárási tulajdonságai nem megfelelıek. 42. ábra Beépített tetıteret határoló ferde fal belsı oldali utólagos hıszigetelése 62

63 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM A táblázatban csak azok a felújítási változatok jelennek meg, amelyeknél a felújított szerkezet hıátbocsátási tényezıje kisebb, mint 0,25 W/m 2 K. Javasolhatók azok a megoldások, amelyeknél a felújított tetı rétegtervi hıátbocsátási tényezıje 0,20 W/m 2 K, vagy annál kisebb. Ha az egyéb határoló szerkezetek (belsı térdfal, födém) utólagos hıszigetelését nem a szerkezetek belsı oldalán, hanem a búvóterek felıli oldalon építik be, a felújított szerkezetek hıszigetelésének mértéke legalább a ferde falakéval azonos (de javasolhatóan annál nagyobb) legyen. 43. ábra Tetıtér-beépítést határoló ferde fal hıszigetelése 5.5. PADLÁSFÖDÉMEK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE 44. ábra Faszerkezető padlásfödém utólagos hıszigetelése Rétegfelépítés (bal oldali ábra A rétegrend): - új deszkázat - felporzást gátló réteg (geotextília) - kiegészítı hıszigetelés (fagerendák között) - deszkázat - nádvakolat - felületképzés Rétegfelépítés (jobb oldali ábra B rétegrend): - könnyő járóréteg - kiegészítı hıszigetelés (pallóváz között) - meglévı deszkázat - borított fagerenda - deszkázat - nádvakolat - felületképzés A B Meglévı épületek padlásfödémeinek utólagos hıszigetelése során a következı szerkezeti alapesetek vehetık figyelembe: a) A padlásfödém fa teherhordó szerkezető (legtöbbször borított gerendás födém, ritkábban csapos gerendafödém), csekély vastagságú hıszigeteléssel (pl. agyagtapasztás, salakbeton, salakfeltöltés+padlástégla burkolat stb.) b) A padlásfödém masszív (acélgerendás, monolit vasbeton, elıregyártott elemes vasbeton) teherhordó szerkezető, nem terhelhetı hıszigeteléssel, padozat nélkül c) A padlásfödém masszív (acélgerendás, monolit vasbeton, elıregyártott elemes vasbeton) teherhordó szerkezető, terhelhetı, hıszigetelt padozattal (pl. könnyőbeton, habcement, feltöltés+betonburkolat stb.). A padlásfödémek utólagos hıszigetelése a legegyszerőbb feladat, mivel a hıszigetelés külön védelme alátéthéjazattal vízhatlanná tett tetıfedés esetén nem szükséges, és páravédelmi réteg beépítése is csak ritkán indokolt. Esetenként nem hasznosított padlástereknél a burkolat készítése is elmaradhat: ilyenkor csak a hıszigetelés elhelyezése a feladat. 63

64 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Padlásfödémek utólagos hıszigetelése esetén gondosan ügyelni kell arra, hogy a hıszigetelı réteg teljes felülető és megszakítatlan legyen, és hézagmentesen csatlakozzon a külsı falak (esetleges) külsı oldali hıszigeteléséhez. Az M.32. mellékletben a fa teherhordó szerkezető ( borított gerendás ) padlásfödémek utólagos hıszigetelésének kétféle példája szerepel. A baloldali ábrarész azt az esetet példázza, amikor eleve szükséges a károsodott felsı deszkázat cseréje, és ennek során kézenfekvı megoldás a fagerendák közeinek kitöltése hıszigetelı anyaggal. A jobb oldali ábrarész szerinti szerkezetnél a deszkázatcsere nem indokolt és elegendı a kiegészítı hıszigetelés elhelyezése, esetleg (az ábra szerinti) könnyő járóréteg elkészítése. Az M.33. mellékletben a masszív teherhordó szerkezető padlásfödémek kétféle hıszigetelési módszerének adatai található. A baloldali ábrarészen és oszlopokban a hıszigetelés felett könnyő, a jobb oldalin pedig terhelhetı könnyőbeton járóréteg készül a felújítás során. A táblázatokban csak azok a felújítási változatok jelennek meg, amelyeknél a felújított szerkezet hıátbocsátási tényezıje kisebb, mint 0,30 W/m 2 K. Javasolhatók azok a megoldások, amelyeknél a felújított tetı rétegtervi hıátbocsátási tényezıje 0,20 W/m 2 K, vagy annál kisebb, annál is inkább, mivel a padlásfödémek utólagos hıszigetelése bármilyen rétegfelépítési változatban - jóval gazdaságosabb, mint más épülethatároló szerkezeteké. Rétegfelépítés (bal oldali ábra A rétegrend): - könnyő járóréteg - kiegészítı hıszigetelés (pallóváz között) - meglévı hıszigetelés - födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés Rétegfelépítés (jobb oldali ábra B rétegrend): - kavicsbeton járóréteg - technológiai szigetelés (pl. PE fólia) - kiegészítı hıszigetelés - meglévı hıszigetelés - födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés A B 45. ábra Vasbeton teherhordó szerkezető padlásfödém utólagos hıszigetelése 5.6. PINCEFÖDÉMEK ÉS ÁRKÁDFÖ- DÉMEK UTÓLAGOS HİSZIGETELÉSE Meglévı épületek főtetlen pinceterei feletti födémek és az árkád (áthajtó) feletti födémek utólag csak alsó oldalukon hıszigetelhetık. Ez csökkenti a számításba vehetı hıszigetelési megoldások számát, amelyek a következık: 64

65 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Rétegfelépítés (bal oldali ábra): - meglévı padlóburkolat - úsztatott aljzat - technológiai szigetelés - úsztatóréteg - födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - kiegészítı hıszigetelé (ragasztva/mech.rögz.) - hálóerısítéső alapvak. - vékonyvakolat Rétegfelépítés (jobb oldali ábra): - meglévı padlóburkolat - úsztatott aljzat - technológiai szigetelés - úsztatóréteg - födémszerkezet - kiegészítı hıszigetelés - álmennyezet (burkolat) a) Ragasztással és/vagy mechanikai rögzítéssel beépített hıszigetelı lapok hálóerısítı alapvakolattal és színvakolattal (vagy pincefödémek esetén színvakolat nélkül) b) Fa- vagy fémszerkezető segédváz elemei közé elhelyezett hıszigetelı lemezekkel és alsó oldali burkolattal (pince- és árkádfödémek esetén is lehetséges) c) Függesztett állmennyezet felett, az álmennyezeti tér teljes vagy részleges kitöltésével (általában csak árkádfödémek esetén). Az M.34. számú mellékletben az a) és c) megoldás ábrái és hıtechnikai adatait tüntettük fel. A táblázatban csak azok a felújítási változatok jelennek meg, amelyeknél a felújított pincefödémek hıátbocsátási tényezıje kisebb, mint 0,50 W/m 2 K, a felújított árkádfödémeké pedig kisebb, mint 0,25 W/m 2 K. Ugyanakkor ez esetben is érvényes, hogy az utólagos hıszigetelés tervezése során célszerő a hıátbocsátási tényezı követelményértékénél jobb hıszigetelı képességő felújított pince- vagy árkádfödém kialakítása. Ezt indokolja az is, hogy a hıszigetelı anyag beépítési költsége csak töredéke az utólagos hıszigetelt szerkezetek teljes kivitelezési költségének. A javasolt értékek: pincefödém esetén U < 0,40 W/m 2 K, árkádfödémeknél pedig U < 0,20 W/m 2 K. 46. ábra Pincefödémek és árkádfödémek alsó oldali utólagos hıszigetelése 65

66 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 66

67 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 6. TANÚSÍTÁS AZ ÉPÜLET 67

68 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 68

69 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM 6.1. A SUGÁRZÁSI NYERESÉG A transzparens szerkezetek összsugárzás átbocsátási vagy naptényezıi a minısítési iratokban, régebbi szerkezetek esetén katalógusokban, segédletekben közölt adatokkal vehetık figyelembe. A sugárzási nyereség a 3. fejezetben leírt módszerek egyikével számítandó (a benapozási feltételek ellenırzése alapján vagy a benapozási feltételek ellenırzése nélkül, az elıírt tervezési intenzitás adatokkal). A módszerek közötti választás a tanúsító döntésére van bízva, de egy eljáráson belül azonos módon kell számítani a tényleges és a felújítás utáni állapotot. 6. táblázat. Az e és f szélvédettségi együttható a tömörtelen határoló szerkezeteken bejutó légáram számításához Különbözı szélvédettségi fokozatokra vonatkozó e szélvédettségi együttható Nincs védelem: szabadon álló épületek, városközponti magas házak. e együttható Egy szélhatásnak kitett homlokzat Egynél több szélhatásnak kitett homlokzat 0,03 0, A FAJLAGOS HİVESZTESÉG- TÉNYEZİ A fajlagos hıveszteségtényezı értékét a 3. fejezetben közölt módszerrel kell számítani. Ennek során a sugárzási nyereség figyelembevételére egyszerősített vagy részletes eljárás egyaránt alkalmazható a tanúsító döntése szerint, de egy eljáráson belül azonos módon kell számítani a tényleges és a felújítás utáni állapotot. Közepes védelem: szabadon álló épületek fákkal vagy más épületekkel körülvéve, külváros. 0,02 0, LÉGCSERESZÁM A VIZSGÁLT ÉPÜLETBEN Erıs védelem: városközpontokban átlagos magasságú épületek, vagy erdıben lévı épületek. 0,01 0,04 f együttható TERMÉSZETES SZELLİZTETÉS ÉS FILTRÁCIÓS LÉGCSERE BECSLÉSE A jelen alfejezetben ismertetett adatok, módszerek - a természetes szellıztetéső épületekben kialakuló légcsereszám (lásd pl. az M.35. mellékletet), és 69

70 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x - a gépi szellıztetéső épületekben kialakuló filtrációs (szabályozatlan) légcsere becslésére szolgálnak. Magától értetıdıen, ha a természetes szellıztetésre kapott légcsereszám kisebb, mint az elıírt tervezési adat vagy a szakma szabályai szerint számított kötelezı légcsereszám, akkor az utóbbit kell a főtési energiaigény számításánál használni. A légcsereszám becslése az 50 Pascal nyomáskülönbségnél mért légcsereszám alapján: A tömörtelen határolószerkezeteken bejutó légáram a (13) összefüggéssel számítható. V. 50 in = (13) f e V n e sup V V V n50 ex ahol V in a spontán (filtrációs) légáram V sup a gépi szellıztetéssel befúvott légáram V exn a gépi szellıztetéssel elszívott légáram n 50 a légcsereszám 50 Pa belsı-külsı nyomáskülönbség mellett a légbevezetı szellızı nyílások hatását is beleértve e és f szélvédettségi tényezık (6. táblázat). Amennyi-ben V sup (a gépi szellıztetéssel befúvott légáram) és V exn (a gépi szellıztetéssel elszívott légáram) egyaránt zérus, akkor az 50 Pascal nyomáskülönbségnél mért légcsereszám alapján a 8. és 9. táblázatok szerinti tájékoztató adatok használhatók LÉGTECHNIKAI RENDSZERREL ELLÁTOTT, MESTERSÉGES SZELLİZTE- TÉSŐ ÉPÜLETEK Mesterséges szellıztetés esetén a légcsereszám a légtechnikai rendszer adatai alapján a szakma szabályai szerint számítandó. Szakaszosan üzemeltetett légtechnikai rendszer (szakaszosan foglalt épület) esetén a légtechnikai rendszer üzemszünetének tartamára a természetes szellıztetésre vonatkozó módszerek egyikével kell a légcsereszámot becsülni A NETTÓ FŐTÉSI ENERGIAIGÉNY A nettó főtési energiaigény a 3.fejezetben közölt módszerrel számítandó. Ennek során a légcsereszámot a vizsgált épületre a 6.3. alfejezet szerint megállapított értékkel kell figyelembe venni. Szakaszosan üzemeltetett légtechnikai rendszer ese- 7. táblázat - Légtömörségi fokozatok az MSZ - EN 832 szabvány melléklete szerint Légcsereszám [h -1 ] 50 Pa nyomáskülönbség mellett Többlakásos épület kevesebb mint 2 2 és 5 között több mint 5 Családi ház kevesebb mint 4 4 és 10 között több mint 10 Légtömörségi szint magas közepes alacsony Megjegyzések: 1.: Az egylakásos és többlakásos épületek közötti különbség az adott térfogathoz tartozó külsı határolószerkezetek jellemzı különbségére vonatkozik. 2.: Ha n 50 kisebb mint 3 h -1 (nyitott légbevezetı nyílásokkal) akkor az épület a természetes szellızés szempontjából túlságosan tömör lehet. Ilyen esetben a szükséges légcsere ablakszellızéssel biztosítandó. 70

71 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Szélvédettségi fokozat Egy szélhatásnak kitett homlokzat Az épület légtömörsége Alacsony Közepes Magas Nincs védelem 1,0 0,6 0,5 Közepes védelem 0,7 0,5 0,5 Erıs védelem 0,5 0,5 0,5 Szélvédettségi fokozat Egynél több szélhatásnak kitett homlokzat Az épület légtömörsége Alacsony Közepes Magas Nincs védelem 1,2 0,7 0,5 Közepes védelem 0,9 0,6 0,5 Erıs védelem 0,6 0,5 0,5 8. táblázat - Természetes szellızéső többszintes cellás épületek n [h -1 ] légcsereszáma szélvédettségi fokozattól és légtömörségtıl függıen tében a légcsereszám az üzemidıre vonatkozó érték és az üzemszünetre a szerint becsült természetes légcsere idıarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemzı követelményértéke elı van írva, akkor a belsı hıterhelést a rendeltetés alapján a 3. fejezet adataival kell figyelembe venni. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemzı követelményértéke nincs elıírva, akkor az átlagos belsı hıterhelést a személyek száma, a világítás és az egyéb berendezések adatai alapján, a használat szakaszosságát is idıarányosan figyelembe véve a szakma szabályai szerint kell számítani. A főtési üzemvitel az épület rendeltetésének megfelelıen szakaszosnak tételezhetı fel, amennyiben a szakaszos üzemeltetés technikai feltételei (teljesítmény leszabályozására alkalmas szabályozás vagy vezérlés, a felfőtés többlet teljesítmény-igénye) biztosítottak A NYÁRI TÚLMELEGEDÉS KOC- KÁZATA 9. táblázat - Természetes szellızéső családi házak n [h -1 ] légcsereszáma szélvédettségi fokozattól és a légtömörségtıl függıen Szélvédettségi fokozat Az épület légtömörsége Alacsony Közepes Magas Nincs védelem 1,5 0,8 0,5 Közepes védelem 1,1 0,6 0,5 Erıs védelem 0,7 0,5 0,5 A transzparens szerkezetek összsugárzás átbocsátási vagy naptényezıi a minısítési iratokban, régebbi szerkezetek esetén katalógusokban, segédletekben közölt adatokkal vehetık figyelembe. A társított szerkezetek hatása figyelembe vehetı, amennyiben azok mőködésképesek. A sugárzási hıterhelés a 3. fejezetben leírt számítási módszerek egyikével számítandó (a benapozási feltételek ellenırzése alapján vagy a benapozási feltételek ellenırzése nélkül, a közölt tervezési intenzitás adatokkal). A belsı hıterhelést illetıen amennyiben az épület rendeltetése alapján van elıírt tervezési adat, akkor az a mértékadó. Ha ilyen elıírt adat nincs, akkor a 71

72 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x tényleges adatokból (személyek száma, tartózkodási idı, világítás, technológia) a szakma szabályai szerint kell megállapítani a belsı hıterhelés fajlagos értékét. A nyári túlmelegedés kockázatára vonatkozó számítás a 3. fejezetben közöltek szerint hajtandó végre. 72

73 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM MELLÉKLETEK 73

74 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x 74

75 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység A felület, a belméretek alapján számolva m 2 A N nettó főtött szintterület m 2 A Ü az üvegezés felülete, az üvege-zés m 2 mérete alapján számolva H az éves főtési hıfokhíd ezredrésze hk/a I a napsugárzás intenzitása W/m 2 M hıtároló tömeg kg Q sd a direkt sugárzási hınyereség vagy hıterhelés W Q sid az indirekt sugárzási hınyereség W Q TOT a hagyományos főtési idényre W/m 2 vonatkozó sugárzási energiahozam U hıátbocsátási tényezı. W/(m 2 K) Üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (redıny, stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet nyitott és csukott helyzetére vonatkozó hıátbocsátási tényezık számtani átlaga vehetı figyelembe. U m átlagos hıátbocsátási tényezı W/(m 2 K) U R hıhidak hatását kifejezı szorzó-w/(val K) korrigált ( eredı ) hıátbo- csátási tényezı V a főtött térfogat, belméretek szerint számolva m 3 Z F a főtési idény hosszának ezredrésze h/1000a d rétegvastagság m g az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége g nyár az üvegezés és a zárt társított szerkezet együttesének összesített sugárzásátbocsátó képessége. l csatlakozási élek hossza vagy kerület m m fajlagos hıtároló tömeg kg/m 2 Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység n hő hőtési napok száma 1/a n nyár légcsereszám nyáron 1/h q fajlagos hıveszteségtényezı W/(m 3 K) q m fajlagos hıveszteségtényezı W/(m 3 K) megengedett legnagyobb értéke t hımérséklet o C t e a külsı hımérséklet o C a külsı hımérséklet napi átlagértéke t e o C t i a belsı hımérséklet o C t x a szomszédos tér hımérsék-lete o C t b egyensúlyi hımérsékletkülönbség K t bnyár a belsı és külsı hımérséklet K napi középértékeinek különbsége nyári feltételek között χ a hıhidak hatását kifejezı korrekciós tényezı Ψ vonalmenti hıátbocsátási tényezı W/(m K) az élek vagy a kerület hossz- egységére vonatkozóan Konstansok: 72 hıfogyasztás számításánál: az órafok-ban kifejezett konvencionális (12 o C határhımérséklethez, azaz 8 K egyen-súlyi hımérséklet-különbséghez tarto-zó) hıfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) 4,4 hıfogyasztás számításánál: a konvencionális (12 o C határhımérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hımérsékletkü-lönbséghez tartozó) főtési idény órá-ban mért hosszának ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) M.1. melléklet - Jelölések és mértékegységek 75

76 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Külsı falak ragasztott/mechanikai rögzítéső hıszigeteléssel és vékonyvakolattal Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - (kiegyenlítı simítás) - hıszigetelés (ragasztva/mech. rögzítéssel) - hálóerısítéső alapvakolat - színvakolat Fal anyaga - falazóelem Vakolatlan falvastagság cm Fajlagos Hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) tömeg (vakolt Hıszigetelı réteg vastagsága, cm fal) kg/m nagymérető tömör téglafal ,29 0,45 0,41 0,35 0,30 nagymérető tömör téglafal ,04 0,45 0,41 0,38 0,33 0,29 nagymérető tömör téglafal ,87 0,42 0,38 0,35 0,31 0,27 kismérető tömör téglafal ,43 0,42 0,36 0,31 kismérető tömör téglafal ,16 0,43 0,39 0,34 0,30 kismérető tömör téglafal ,97 0,44 0,40 0,37 0,32 0,28 nagymérető mészhomok téglafal ,44 0,42 0,36 0,31 nagymérető mészhomok téglafal ,17 0,43 0,40 0,34 0,30 nagymérető mészhomok téglafal ,98 0,44 0,40 0,37 0,32 0,28 kismérető mészhomok téglafal ,59 0,43 0,37 0,32 kismérető mészhomok téglafal ,30 0,45 0,41 0,35 0,31 kismérető mészhomok téglafal ,10 0,42 0,39 0,33 0,29 kevéslyukú téglafal ,33 0,45 0,41 0,35 0,31 kevéslyukú téglafal ,07 0,42 0,38 0,33 0,29 soklyukú téglafal ,41 0,42 0,36 0,31 soklyukú téglafal ,03 0,45 0,41 0,38 0,33 0,29 soklyukú téglafal ,82 0,41 0,37 0,35 0,30 0,27 B25 blokktéglafal ,39 0,42 0,36 0,31 B29 blokktéglafal ,44 0,42 0,36 0,31 B30 blokktéglafal ,47 0,42 0,36 0,31 TB25 tufabeton blokkfal ,27 0,44 0,41 0,35 0,30 TB35 tufabeton blokkfal ,37 0,45 0,42 0,35 0,31 TB50 tufabeton blokkfal ,47 0,42 0,36 0,31 Kohóhabsalakbeton blokkfal ,55 0,43 0,36 0,32 A hıszigetelı anyag számításba vett átlagos hıvezetési tényezıje λ * = 0,047 W/mK, az alapértéknek (λ = 0,040W/mK) a mechanikai rögzítések (átlagosan 7 db/m 2 φ5 mm-es acélszeg) hıhíd-hatásával módosított értéke. M.2./1. melléklet 76

77 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Külsı falak ragasztott/mechanikai rögzítéső hıszigeteléssel és vékonyvakolattal Fal anyaga - falazóelem Vakolatlan falvastagság cm Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - (kiegyenlítı simítás) - hıszigetelés (ragasztva/mech. rögzítéssel) - hálóerısítéső alapvakolat - színvakolat Fajlagos tömeg (vakolt fal) Hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm kg/m Kohóhabsalakbeton blokkfal ,40 0,4 0,3 0,3 Házgyári vb.falpanel (1981 elıtti) ,50 0,4 0,3 0,3 Egységesített házgyári vb.falpanel ,60 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 ALFA blokktéglafal ,08 0,4 0,3 0,3 0,2 RÁBA blokktéglafal ,20 0,4 0,4 0,3 0,3 RÁBA blokktéglafal ,78 0,3 0,3 0,3 0,3 0,2 UNIFORM blokktéglafal, 10/ ,27 0,4 0,4 0,3 0,3 UNIFORM blokktéglafal, 11/ ,18 0,4 0,4 0,3 0,3 UNIFORM blokktéglafal, 12/ ,16 0,4 0,3 0,3 0,3 UNIFORM blokktéglafal, 13/ ,04 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 UNIFORM blokktéglafal, 14/ ,98 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 POROTON PF-30 és PF 45 blokkfal ,85 0,4 0,3 0,3 0,3 0,2 POROTON-36 blokkfal ,65 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 HB-38 blokkfal (több márkanévvel) ,68 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 THERMOTON blokkfal 1 sor hısz ,83 0,4 0,3 0,3 0,3 0,2 THERMOTON blokkfal 2 sor hısz ,64 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 THERMOPOR-36 blokkfal ,69 0,3 0,3 0,3 0,2 0,2 BUDA-36 blokkfal ,69 0,3 7 0,3 4 0,3 2 0,2 8 0,2 5 MÁTRA GM 500/2 gázbeton ,61 0,3 7 0,3 4 0,3 2 0,2 8 0,2 5 MÁTRA GM 700/2 gázbeton ,76 0,3 5 0,3 2 0,3 0 0,2 7 0,2 4 DURISOL DS ,55 0,3 9 0,3 6 0,2 4 0,2 9 0,2 6 MÁTRATHERM 38 N+F ,52 0,3 3 0,3 1 0,2 9 0,2 6 0,2 3 MÁTRATHERM 30 N+F ,68 2 0,3 0 0,3 8 0,2 5 0,2 3 BAUTHERM 38 N+F (hfh) ,54 0,3 0,3 4 0,2 2 0,2 8 0,2 5 BAUTHERM 30 N+F (hfh) ,66 0,3 2 0,3 0 0,3 9 0,2 6 0,2 3 BAUTHERM 38 (hfh) ,56 0,3 6 0,3 4 0,2 1 0,2 8 0,2 5 BAUTHERM 30 (hfh) ,68 0,3 3 0,3 1 0,3 9 0,2 6 0,2 3 (hfh) = hıszigetelı falazóhabarccsal épített falazatok A hıszigetelı anyag számításba vett átlagos hıvezetési tényezıje λ* = 0,047 W/mK, az alapértéknek (λ = 0,040 W/mK) a mechanikai rögzítések (átlagosan 7 db/m 2 φ5 mm-es acélszeg) hıhíd-hatásával módosított értéke. M.2./2. melléklet 77

78 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Külsı falak ragasztott/mechanikai rögzítéső hıszigeteléssel és vékonyvakolattal Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - (kiegyenlítı simítás) - hıszigetelés (ragasztva/mech. rögzítéssel) - hálóerısítéső alapvakolat - színvakolat Fal anyaga - falazóelem Vakolatlan falvastagság cm Fajlagos Hıátbocsátási tényezı tömeg U (W/m 2 K) (vakolt fal) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm kg/m UNIPOR ,5 0,32 0,30 0,29 0,26 0,23 UNIPOR 38 N+F ,6 0,35 0,33 0,31 0,27 0,24 UNIPOR 30 N+F ,6 0,37 0,34 0,32 0,28 0,25 POROBRICK HB ,6 0,35 0,33 0,31 0,27 0,24 POROBRICK NF ,5 0,32 0,30 0,29 0,26 0,23 POROBRICK HB ,5 0,32 0,30 0,28 0,25 0,23 POROBRICK NF ,4 0,30 0,28 0,27 0,24 0,22 BUDATHERM 38 N+F ,4 0,30 0,28 0,27 0,24 0,22 BUDATHERM 38 habarcstáskás ,5 0,31 0,29 0,27 0,25 0,22 BUDATHERM 30 N+F ,6 0,34 0,32 0,30 0,27 0,24 BUDATHERM ,5 0,31 0,29 0,28 0,25 0,23 POROTEK HB ,6 0,35 0,33 0,31 0,27 0,24 POROTEK 30, HB ,6 0,37 0,34 0,32 0,28 0,25 POROTEK ,5 0,32 0,30 0,28 0,25 0,23 POROTEK 30 N+F ,5 0,34 0,32 0,30 0,26 0,24 POROTEK 38 N+F ,4 0,30 0,28 0,27 0,24 0,22 EUROTHERM 38 UT ,5 0,31 0,29 0,27 0,25 0,22 EUROTHERM 30 UT ,6 0,34 0,32 0,30 0,27 0,24 KİRÖS ,5 0,31 0,29 0,28 0,25 0,23 KİRÖS 38 N+F ,5 0,33 0,31 0,29 0,26 0,23 KİRÖS ,6 0,36 0,33 0,31 0,28 0,25 KİRÖS 30 N+F ,6 0,37 0,34 0,32 0,28 0,25 KİRÖS ,7 0,38 0,35 0,33 0,29 0,26 BAKONYTHERM 38 N+F ,4 0,27 0,26 0,25 0,22 0,20 BAKONYTHERM 30 N+F ,5 0,34 0,32 0,30 0,27 0,24 BAKONYTHERM ,5 0,31 0,29 0,28 0,25 0,23 BAKONYTHERM ,6 0,36 0,33 0,31 0,28 0,25 (hfh) = hıszigetelı falazóhabarccsal épített falazatok A hıszigetelı anyag számításba vett átlagos hıvezetési tényezıje λ * = 0,047 W/mK, az alapértéknek (λ = 0,040 W/mK) a mechanikai rögzítések (átlagosan 7 db/m 2 φ5 mm-es acélszeg) hıhíd-hatásával módosított értéke. M.2./3. melléklet 78

79 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Külsı falak ragasztott/mechanikai rögzítéső hıszigeteléssel és vékonyvakolattal Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - (kiegyenlítı simítás) - hıszigetelés (ragasztva/mech. rögzítéssel) - hálóerısítéső alapvakolat - színvakolat Fal anyaga - falazóelem cm Vakolatlan falvastagság Fajlagos Hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) tömeg (vakolt Hıszigetelı réteg vastagsága, cm fal) kg/m YTONG P ,47 0,30 0,28 0,27 0,24 0,22 YTONG P ,54 0,32 0,30 0,29 0,26 0,23 YTONG P ,40 0,27 0,25 0,24 0,22 0,20 YTONG P ,46 0,29 0,28 0,26 0,24 0,22 YTONG P , ,32 0,23 0,22 0,21 0,19 0,18 YTONG P , ,37 0,26 0,24 0,23 0,21 0,19 YTONG P2-05 NF+GT (hfh) ,47 0,30 0,28 0,27 0,24 0,22 YTONG P4-06 NF+GT (hfh) ,54 0,32 0,30 0,29 0,26 0,23 YTONG P2-05 NF+GT (hfh) ,40 0,27 0,25 0,24 0,22 0,20 YTONG P4-06 NF+GT (hfh) ,46 0,29 0,28 0,26 0,24 0,22 YTONG P2-05 NF+GT (hfh) 37, ,32 0,23 0,22 0,21 0,19 0,18 YTONG P4-06 NF+GT (hfh) 37, ,37 0,26 0,24 0,23 0,21 0,19 POROTHERM 25 N+F ,04 0,33 0,29 POROTHERM 30 N+F ,58 0,34 0,32 0,30 0,26 0,24 POROTHERM ,69 0,37 0,34 0,32 0,28 0,25 POROTHERM 38 N+F ,49 0,31 0,29 0,27 0,24 0,22 POROTHERM 44 N+F ,36 0,25 0,24 0,23 0,21 0,19 POROTHERM 25 N+F (hfh) ,98 0,32 0,28 POROTHERM 30 N+F (hfh) ,49 0,31 0,29 0,27 0,24 0,22 POROTHERM 30 (hfh) ,63 0,35 0,33 0,31 0,27 0,25 POROTHERM 38 N+F (hfh) ,41 0,27 0,26 0,25 0,22 0,20 POROTHERM 44 N+F (hfh) ,34 0,24 0,23 0,22 0,20 0,19 (hfh) = hıszigetelı falazóhabarccsal épített falazatok A hıszigetelı anyag számításba vett átlagos hıvezetési tényezıje λ * = 0,047 W/mK, az alapértéknek (λ = 0,040 W/mK) a mechanikai rögzítések (átlagosan 7 db/m 2 φ5 mm-es acélszeg) hıhíd-hatásával módosított értéke. M.2./4. melléklet 79

80 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Kéthéjú fal szellıztetett légréteggel, szerelt homlokzatburkolattal Rétegfelépítés (balról jobbra): - felületképzés - felületkiegyenlítı-simító réteg - teherhordó szerkezet (falazat, vasbeton fal) - hıszigetelı réteg (mechanikai rögzítéssel) - légzáró-páraáteresztı réteg - szellıztetett légréteg - vázszerkezet - szerelt homlokzatburkolat Teherhordó fal Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) ** Hıszigetelı réteg vastagsága, cm Eleme (anyaga) vastagság cm Kismérető tégla 38 0,38-0,42 0,34-0,37 B30 blokk 30 0,38-0,42 0,33-0,37 Soklyukú tégla 38 0,39-0,42 0,34-0,37 0,30-0,33 HB 38 blokk 38 0,38-0,40 0,33-0,35 0,30-0,32 0,27-0,29 UNIFORM ,45-0,48 0,38-0,41 0,34-0,36 0,30-0,32 MÁTRATHERM 38 N+F* 38 0,32-0,34 0,29-0,30 0,26-0,28 0,24-0,25 MÁTRATHERM 30 N+F* 30 0,38-0,40 0,33-0,35 0,30-0,32 0,27-0,29 BAUTHERM 38 N+F * 38 0,33-0,35 0,30-0,31 0,27-0,28 0,24-0,26 BAUTHERM 30 N+F * 30 0,37-0,39 0,33-0,35 0,29-0,31 0,26-0,28 POROTHERM 44 N+F * 44 0,33 0,25-0,25 0,23-0,23 0,21-0,22 0,19-0,20 POROTHERM 38 N+F * 38 0,40 0,28-0,29 0,25-0,26 0,23-0,24 0,21-0,23 POROTHERM 30 N+F * 38 0,31-0,33 0,28-0,30 0,25-0,27 0,23-0,23 YTONG 37,5 P2-05 * 37,5 0,31 0,24-0,24 0,22-0,22 0,20-0,21 0,19-0,20 YTONG 37,5 P4-06 * 37,5 0,36 0,26-0,27 0,24-0,25 0,22-0,23 0,20-0,21 YTONG 30,0 P2-05 * 30 0,39 0,27-0,28 0,25-0,26 0,23-0,24 0,21-0,22 Monolit vasbeton fal ,39-0,43 * Hıszigetelı falazóhabarccsal falazva ** A hıátbocsátási tényezık számítása során figyelembe véve a vázszerkezet és a rögzítıelemek hatása Légzáró-páraáteresztı réteg hiányában az ásványgyapot hıszigetelés hıvezetési tényezıjének %-os növekedésével, a rétegtervi hıátbocsátási tényezı kb %-os növekedésével lehet számolni. M.3. melléklet 80

81 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Nem hasznosított egyenes rétegrendő lapostetık Rétegfelépítés: - leterhelı réteg (pl. kavics, betonlap) - elválasztó-védı réteg (pl. geotextília) - csapadékvíz-szigetelés - hıszigetelı réteg - lejtést adó hıszigetelı réteg - párazáró (párafékezı) réteg - (felületkiegyenlítı simítás - födémszerkezet megnevezése Lejtést adó réteg Lejtésbe szabott lépésálló hıszigetelı táblák (λ= 0,040 W/mK) átlagos vastagsága, mm Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm ,25 0,22 0,20 0,18 9 0,25 0,22 0,20 0,18 0, ,22 0,20 0,18 0,17 0, ,20 0,18 0,17 0,15 0,14 M.4. melléklet 81

82 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Nem hasznosított fordított rétegrendő és DUO tetık Rétegfelépítés: - leterhelı réteg (pl. kavics, betonlap) - XPS alátétpapucsok - elválasztó-védı réteg (pl. geotextília) - XPS hıszigetelés - csapadékvíz-szigetelés - lejtést adó réteg (pl. kavicsbeton) - vasbeton födémszerkezet anyaga Lejtést adó réteg átlagos vastagsága, cm Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm Kavicsbeton (λ = 1,28 W/mK) ,25 0,22 0,20 Könnyőbeton (λ= 0,10 W/mK) Lejtésbe szabott expandált polisztirolhab táblák (λ = 0,040 W/mK) 10 0,23 0,21 0,19 0, ,24 0,21 0,19 0,18 0,16 7 0,22 0,20 0,18 0,17 0,15 9 0,20 0,18 0,17 0,15 0, ,18 0,17 0,15 0,14 0,13 M.5. melléklet 82

83 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Egyenes rétegrendő könnyőszerkezetes lapostetık Rétegfelépítés: - csapadékvíz-szigetelés - felsı hıszigetelı réteg - alsó hıszigetelı réteg - párazáró (párafékezı) réteg - födémszerkezet (lejtésben) Hıszigetelı anyag hıvezetési tényezıje Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı * U (W/m 2 K) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm ,038 0,25 0,22 0,20 0,19 0,17 0,039 0,23 0,21 0,19 0,18 0,040 0,24 0,21 0,19 0,18 Hıátbocsátási tényezık számítása bordakitöltés figyelembe vétele nélkül: * A hıátbocsátási tényezık számítása során figyelembe véve az acél rögzítıelemek (átlagosan 3 db/m 2, φ5 mm acél) hıhíd hatását. M.6. melléklet 83

84 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Tetıtér-beépítést határoló épületszerkezetek Hıszigetelés a szarufák között és alatt Rétegfelépítés: - tetıfedés - tetılécezés - ellenléc+szellıztetett légréteg - alátéthéjazat - deszkázat - szarufa - hıszigetelés szarufák között - hıszigetelés zárlécváz között - légzáró-párafékezı réteg - lécezés - belsı burkolat - felületképzés Tetıtér-beépítést határoló ferde fal Hıszigetelı termék (szarufák között + szarufák alatt) ROCKWOOL DELTAROCK+RPV Hıvezetési tényezık λ (W/mK) 16 (10+6) Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Hıszigetelı rétegek vastagsága, cm (12+6) (14+6) (16+6) (16+8) 26 (18+8) 0,033 0,037 0,25 0,22 0,20 0,19 0,17 0,16 TOPLAN NF, KL 0,0366 0,036 0,24 0,22 0,20 UNIROLL KOMFORT + ROLLISOL 0,037 0,039 0,24 0,22 0,20 0,19 0,17 THERWOO-filc + THERWO-roll 0,036 0,034 0,23 0,21 0,19 0,18 0,16 A hıátbocsátási tényezık számítása során figyelembe véve a szarufák (12,5%) és zárlécek (10,0%) hıhíd-hatását M.7. melléklet 84

85 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Tetıtér-beépítést határoló szerkezetek Hıszigetelés a vasbeton koporsófödém felett Rétegfelépítés: - tetıfedés - tetılécezés - ellenléc+szellıztetett légréteg - alátéthéjazat - hıszigetelés - vasbeton koporsófödém - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés XPS Tetıtér-beépítést határoló ferde fal Hıvezetési tényezı Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm Hıszigetelı termékek λ (W/mK) (10+6) (12+6) (12+8) (12+10 AUSTROTHERM XPS 30 0,035 (0,24) (0,22) (0,20) ) (0,18) ROOFMATE TG-A 0,035 0,24 (0,22) (0,20) (0,18) EPS AUSTROTHERM AT-N150 0,035 0,24 0,21 0,19 0,18 NIKECELL NC 150 0,035 0,24 0,21 0,19 0,18 PUR BACHL tecta-pur HD-plus 0,030 0,24 0,21 (0,19) (0,17) (0,16) * A hıátbocsátási tényezık számításakor a rögzítı elemek (1,15 cm 2 /m 2 acél) hatását, kétrétegő hıszigetelésnél pedig az alsó réteg lécbetéteink hatását (9 % faanyag) is számításba véve. (Zárójelben) a jelenleg kétrétegő hıszigeteléssel készíthetı szerkezetek U tényezıi M.8. melléklet 85

86 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Tetıtér-beépítést határoló szerkezetek Hıszigetelés a szarufák felett Rétegfelépítés: - tetıfedés - tetılécezés (deszkázat) - rögzítıléc + szellıztetett légréteg - alátéthéjazat - hıszigetelés - légzáró-párafékezı réteg - belsı burkolat - teherhordó szerkezet (pl. RR-fa szerkezet) Tetıtér-beépítést határoló ferde fal Hıszigetelı termékek Hıvezetési tényezı λ (W/mK) Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Hıszigetelı réteg vastagsága, cm (8+8) 18 (10+8) 20 (10+10) 22 (12+10) XPS AUSTROTHERM XPS 30 0,035 (0,24) (0,22) (0,20) (0,18) ROOFMATE TG-A 0,035 0,24 (0,22) (0,20) (0,18) PUR BACHL tecta-pur HD-plus 0,030 0,24 0,21 (0,19) (0,17) (0,16) * A hıátbocsátási tényezık számításakor a rögzítı elemek (1,15 cm 2 /m 2 acél) hatását figyelembe véve (Zárójelben) a jelenleg kétrétegő hıszigeteléssel készíthetı szerkezetek U tényezıi M.9. melléklet 86

87 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Új padlásfödémek könnyő járóréteggel Rétegfelépítés (baloldali ábra): - járóréteg (fapalló, építılemez) - hıszigetelés fa pallóváz között - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés Rétegfelépítés (jobb oldali ábra): - járóréteges hıszigetelı réteg - hıszigetelı réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés anyaga és terméktípusa Hıszigetelés termékjele Hıszigetelı réteg vastagsága (mm) Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Monolit vasbeton lemezfödémek ha a teherhordó szerkezet Egy. vb. gerendás és körüreges pallófödémek Vázkerámia elemes födémek Üveggyapot filc fapallók között Kızetgyapot filc vagy lap fapallók között THERWOOLIN LHF ISOVER UNIROLL λ = 0,040 W/mK * TOPLAN NT, NF ROCKWOOL ROLLROCK HERALAN DP NOBASIL MPN λ = 0,034 0,039 W/mK * 140 0, ,28 0, ,26 0,25 0, ,23 0,23 0, ,28 0,31 0,27 0,31 0,26 0, ,25 0,28 0,24 0,27 0,23 0, ,22 0,25 0,22 0,25 0,21 0, ,20 0,23 0,20 0,22 0,19 0,22 Expandált polisztirolhab AUSTROTHERM AT-PA ,27 0,27 0,26 fagyapot járóréteggel társított EPS hab lap, alatta ,24 0,24 0,23 AT-N100 hıszigetelı lap λ = 0, ,22 0,22 0,21 * A hıátbocsátási tényezık számítása során figyelembe véve a pallóváz (10%) hıhíd-hatását M.10. melléklet 87

88 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Padlásfödémek beton járóréteggel Rétegfelépítés: - beton (könnyőbeton) járóréteg - technológiai szigetelés - hıszigetelı réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı réteg - felületképzés anyaga Hıszigetelés termékjele AUSTROTHERM AT-N100 Hıszigetelı réteg vastagsága (mm) Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) Kavicsbeton (min. 60 mm) λ= 1,28 W/mK ha a járóréteg anyaga és vastagsága Könnyőbeton, habcement 100 mm λ= 0,10 W/mK 100 0,24 0,26 Könnyőbeton, habcement 140 mm λ= 0,10 W/mK 0,22 0, ,23 0,25 0,21 0,22 Expandált polisztirolhab Üveggyapot Kızetgyapot NIKECELL NC THERWOOLIN tl-tt TOPLAN T NOBASIL MPN λ = 0,035 0,039 W/mK 120 0,22 0,23 0,20 0, ,20 0,22 0,19 0, ,23 0,26 0,19 0,21 0,18 0, ,22 0,24 0,18 0,20 0,17 0, ,21 0,23 0,17 0,19 0,16 0, ,19 0,21 0,16 0,17 0,15 0, ,17 0,19 0,15 0,16 0,14 0,15 Párafékezı/záró réteg beépítésére a szerkezet páradiffúziós ellenırzése alapján szükség lehet. M.11. melléklet 88

89 Course module n. x Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM anyaga és terméktípusa Kızetgyapot vagy üveggyapot filc vagy lap úsztatott párnafák között úsztatóréteg: * Kızetgyapot, üveggyapot, vagy expandált polisztirolhab lapok úsztatott betonaljzat alatt Hıszigetelés Pincefödémek szerkezeten belüli hıszigeteléssel termékjele Hıszigetel ı réteg vastagsága (mm) Rétegfelépítés (baloldali ábra): - padlóburkolat és aljzata - geotextília védıréteg - hıszigetelı réteg - úsztatott párnafa - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı és felületképzı réteg Rétegfelépítés (baloldali ábra): - padlóburkolat és aljzata - geotextília védıréteg - hıszigetelı réteg - úsztatott párnafa - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - felületkiegyenlítı és felületképzı réteg Hıszigetelt szerkezet hıátbocsátási tényezıje U (W/m2K) Monolit vasbeton lemezfödémek ha a teherhordó szerkezet Egy. vb. gerendás és körüreges pallófödémek Vázkerámia elemes födémek THERWOOLIN LHF 50 0,54 0,56 0,52 0,54 0,49 0,50 ISOVER UNIROLL TOPLAN NK 60 0,49 0,51 0,48 0,49 0,45 0,46 ROCKWOOL ROLLROCK 75 0,43 0,45 0,42 0,43 0,40 0,41 λ* = 0,052 0,055 W/mK ** 80 0,41 0,43 0,40 0,42 0,38 0,40 THERWOOLIN L-TK 40 0,61 0,75 0,58 0,72 0,54 0,65 ISOVER TDPT TOPLAN T 50 0,51 0,64 0,50 0,62 0,47 0,57 AUSTROTHERM AT-L ROCKWOOL RT-U 60 0,44 0,56 0,43 0,55 0,41 0,51 HERALAN TP, TS λ = 0,033 0,055 W/mK 80 0,35 0,45 0,34 0,44 0,33 0,42 * Úsztatóréteg a párnafák alatt, teljes felületen: 20 mm vastagságú terhelhetı kızetgyapot lapokból ** Átlagos hıvezetési tényezı 10% fa (párnafák) és 90% hıszigetelı anyag számításba vételével M.12. melléklet 89

90 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Pincefödémek alsó oldali hıszigeteléssel Rétegfelépítés: - padlóburkolat és aljzata - úsztatott kavicsbeton aljzat - technológiai szigetelés - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - hıszigetelı réteg - burkolat (álmennyezet) anyaga és terméktípusa Expandált polisztirolhab vagy ásványgyapot lapok ragasztással és /vagy mechanikai rögzítéssel Ásványgyapot lapok álmennyezet felett mechanikai rögzítéssel Hıszigetelés termékjele Hıszigetelı réteg vastagsága (mm) Hıszigetelt szerkezet hıátbocsátási tényezıje U (W/m 2 K) Vasbeton lemezfödém ha a teherhordó szerkezet Egy. vasbeton gerendás/pallós födémek Vázkerámia elemes födémek AUSTROTHERM 40 0,53 0,56 0,51-0,54 0,48-0,51 AT-H80 NIKECELL LH 60 0,42 0,45 0,41-0,44 0,39-0,42 HERALAN PTP 80 0,35 0,38 0,34-0,37 0,33-0,35 ROCKWOOL MULTIROCK 100 0,30 0,32 0,29-0,32 0,28-0,31 ISOVER KDP λ=0,035 0, ,26 0,28 0,26-0,28 0,25-0,27 W/mK 140 0,23 0,25 0,23-0,25 0,22-0,24 THERWOOLIN HL HERALAN DP ROCKWOOL MULTIROCK ISOVER DOMO TOPLAN NT, NF λ=0,035 0,040 W/mK 40 0,53 0,56 0,51-0,54 0,48-0, ,42 0,45 0,41-0,44 0,39-0, ,35 0,38 0,34-0,37 0,33-0, ,30 0,32 0,29-0,32 0,28-0, ,26 0,28 0,26-0,28 0,25-0, ,23 0,25 0,23-0,25 0,22-0,24 Átlagos hıvezetési tényezı (λ*) a rögzítı/függesztı elemek hıveszteség-növelı hatását figyelembe véve. Úsztatóréteg: 20 mm vastagságú terhelhetı kızetgyapot lapokból M.13. melléklet 90

91 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Árkádfödémek alsó oldali hıszigeteléssel Rétegfelépítés: - padlóburkolat és aljzata - úsztatott kavicsbeton aljzat - technológiai szigetelés - úsztató réteg - teherhordó födémszerkezet - hıszigetelı réteg - burkolat (álmennyezet) anyaga és terméktípusa Expandált polisztirolhab vagy ásványgyapot lapok ragasztással és /vagy mechanikai rögzítéssel Ásványgyapot lapok álmennyezet felett mechanikai rögzítéssel Hıszigetelés termékjele Hıszigetelı réteg vastagsága (mm) Rétegtervi átlagos hıátbocsátási tényezı U (W/m 2 K) ha a teherhordó szerkezet vasbeton lemezfödém egy. vasbeton gerendás/palló s födém vázkerámia elemes födém AUSTROTHERM AT-H ,23 0,26 0,23-0,25 0,22-0,25 NIKECELL LH 160 0,21 0,23 0,21-0,23 0,20-0,22 HERALAN PTP ROCKWOOL 180 0,19 0,21 0,19-0,21 0,18-0,20 MULTIROCK ISOVER KDP 200 0,18 0,19 0,17-0,19 0,17-0,19 λ=0,035 0,040 W/mK 220 0,16 0,18 0,16-0,18 0,16-0,17 THERWOOLIN HL 140 0,23 0,26 0,23-0,25 0,22-0,25 HERALAN DP 160 0,21 0,23 0,21-0,23 0,20-0,22 ROCKWOOL MULTIROCK 180 0,19 0,21 0,19-0,21 0,18-0,20 ISOVER DOMO TOPLAN NT, N 200 0,18 0,19 0,17-0,19 0,17-0,19 λ=0,035 0,040 W/mK 220 0,16 0,18 0,16-0,18 0,16-0,17 Átlagos hıvezetési tényezı a rögzítı/függesztı elemek hıveszteség-növelı hatását figyelembe véve Úsztatóréteg: 20 mm vastagságú terhelhetı kızetgyapot lapokból M.14. melléklet 91

92 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x Külsı falak Lapostetık Épülethatároló szerkezetek külsı oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hıszigeteléssel egyéb külsı falak Beépített tetıteret határoló szerkezetek Padlásfödémek Árkádfödémek gyengén hıhidas közepesen hıhidas erısen hıhidas gyengén hıhidas közepesen hıhidas erısen hıhidas gyengén hıhidas közepesen hıhidas erısen hıhidas gyengén hıhidas közepesen hıhidas erısen hıhidas szerkezeten belüli hıszigeteléssel Pincefödémek 4) alsó oldali hıszigeteléssel Főtött és főtetlen terek közötti falak, főtött pincetereket határoló, külsı oldalon hıszigetelt falak 1) 1) 1) 1) 1) 1) 2) 2) 2) 3) 3) 3) 4) 4) 4) A hıhidak hatását kifejezı korrekciós tényezı χ 0,15 0,20 0,30 0,25 0,30 0,40 0,10 0,15 0,20 0,10 0,15 0,20 0,10 0,10 0,20 0,10 0,05 1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belsı falak, erkélyek, lodzsák, függıfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján. 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (a tetıfödém kerülete a külsı falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetıélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tetı csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külsı falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külsı falaknál figyelembe véve M.15. melléklet - A hıhidak hatását kifejezı korrekciós tényezı 92

93 Course module n. 3 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Épülethatároló szerkezetek A hıhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Épülethatároló szerkezet besorolása közepesen hıhidas gyengén hıhidas erısen hıhidas Külsı falak < 0,8 0,8 1,0 > 1,0 Lapostetık < 0,2 0,2 0,3 > 0,3 Beépített tetıtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4 0,5 > 0,5 M.16. melléklet - Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényezı kiválasztásához 93

94 Programme Leonardo da Vinci_VET-BOOM Course module n. x A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség z (m) A padlószerkezet hõvezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m szélességő sávban 1) Szigeteletlen 0,20- -0,35 0,40- -0,55 0,60- -0,75 0,80- -1,00 1,05- -1,50 1,55- -2,00 2,05- -3,00-6, , ,05 0,20 0,20 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15-4, ,55 0,40 0,40 0,35 0,35 0,35 0,35 0,30 0,30-2, ,85 0,60 0,55 0,55 0,50 0,50 0,50 0,45 0,40-1, ,25 0,80 0,70 0,70 0,65 0,60 0,60 0,55 0,45-1, ,75 1,00 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,55-0, ,45 1,20 1,05 1,00 0,95 0,90 0,80 0,75 0,65-0, ,25 1,40 1,20 1,10 1,05 1,00 0,90 0,80 0,70-0, ,20 1,75 1,45 1,35 1,25 1,15 1,05 0,95 0,85 0,25...0,40 2,10 1,70 1,55 1,45 1,30 1,20 1,05 0,95 0,45...1,00 2,35 1,90 1,70 1,55 1,45 1,30 1,15 1,00 1,05...1,50 2,55 2,05 1,85 1,70 1,55 1,40 1,25 1,10 1) A szigetelt sáv függıleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhetı (a geodetikus magasságkülönbség elıjelének megfelelıen). A vízszintes és függélyes helyzető szigetelt sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5 méter. M.17. melléklet A talajon fekvı padlock vonalmenti hıátbocsátási tényezıi a kerület hosszegységére vonatkoztatva 94