AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, március 11. (11.03) (OR. en) 7094/10. Intézményközi referenciaszám: 2010/0044 (COD) CULT 20

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, március 11. (11.03) (OR. en) 7094/10 Intézményközi referenciaszám: 2010/0044 (COD) CULT 20 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság Dátum: március 11. Tárgy: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Örökség címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról A delegációk mellékelten kézhez kapják a Bizottság Pierre de BOISSIEU, az Európai Unió Tanácsának főtitkára részére Jordi AYET PUIGARNAU igazgató kísérőlevelével előterjesztett javaslatát. Melléklet: COM(2010) 76 végleges 7094/10 DG I - 2B HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG 2010/0044 (COD)Javaslat: Brüsszel, COM(2010) 76 végleges 2010/0044 (COD) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Örökség címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról {SEC(2010) 197} {SEC(2010) 198} HU HU

3 INDOKOLÁS 1. BEVEZETÉS Ezen európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat tárgya az Európai Örökség cím bevezetése; a cím általános célkitűzései közé tartozik, hogy az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, megszilárdítsa a különbözőségek elismerését, és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet. Ennek céljából a cím hozzá kíván járulni az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be az Európai Unió történelmében és létrejöttében, valamint javítani kívánja az európai polgárok ismereteit Európa építéséről és közös, de eltérő kulturális örökségükről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén. Ily módon az Európai Örökség cím hozzájárulna ahhoz is, hogy Európa közelebb kerüljön a polgárokhoz. Az Európai Örökség cím a kulturális örökség terén megvalósuló más kezdeményezésekhez mint például az UNESCO Világörökségi Listája és az Európa Tanács európai kulturális útvonalak elnevezésű programja az alábbi többletértéket nyújtja. Először is a kezdeményezés nem esztétikai szempontokat vesz figyelembe, hanem az érintett helyszíneknek az európai történelemben és az európai jelképrendszerben betöltött szerepe áll a középpontban. Másodsorban a hangsúly nem e helyek megőrzésén, hanem népszerűsítésén és elérhetővé tételén van, amihez hozzátartoznak az egyes helyszínek európai vetületének jelentőségével kapcsolatos magyarázatok, valamint oktatótevékenységek szervezése, külön figyelmet fordítva a fiatalokra. Harmadrészt pedig az Európai Örökség címben részesülő helyszínek közötti hálózatépítésre is hangsúlyt fektetnek a bevált gyakorlatok cseréje és közös projektek elindítása érdekében. A javaslat válasz az Európai Unió Tanácsának november 20-án elfogadott következtetéseire, amelyekben felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be megfelelő javaslatot az»európai Örökség«cím Európai Unió általi létrehozásáról, amely pontosan meghatározza a projekt gyakorlati megvalósításának módját. 2. ELŐZMÉNYEK Az Európai Örökség cím gondolata 2005-ben merült fel először olyan lehetőségként, amellyel az Európai Unió közelebb hozható a polgárokhoz. Az EU és polgárai közötti szakadékot jelentős mértékben mélyíti az európai történelemmel, az Európai Unió szerepével és az EU alapértékeivel kapcsolatos ismeretek hiánya. A programot 2006 áprilisában indította be több európai ország kormányközi alapon. Célja az volt, hogy megerősítse az európai polgárokban az Európához való tartozás érzését, és elősegítse az európai azonosságtudat megszilárdulását azáltal, hogy elsősorban a fiatalok körében növeli az Európa közös történelmével és örökségével kapcsolatos ismereteket. Mindeddig összesen 64 helyszínnek ítélték oda a címet. Ezek a helyszínek az EU 17 tagállamában, illetve Svájcban találhatók. A kezdeményezés gyakorlati megvalósítása során azonban bizonyos hiányosságok jelentkeztek, ezért nem sikerült kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Az Európa HU 2 HU

4 Kulturális Fővárosa program példáját követve a tagállamok ezért kérték fel az Európai Bizottságot a 2008 novemberi tanácsi következtetésekben, hogy a jelenleg kormányközi szintű Európai Örökség címet működésének javítása és tartós sikerének biztosítása érdekében tegye az Európai Unió hivatalos intézkedésévé. Az Európai Unió bevonása az Európai Örökség cím működésébe várhatóan megerősíti a tagállamok közötti együttműködést, és ezáltal hozzájárul egységes, egyértelmű és átlátható kiválasztási kritériumok, valamint a címmel kapcsolatos új kiválasztási és ellenőrzési eljárások kialakításához és megfelelő alkalmazásához, ezáltal biztosítva azt, hogy a helyszínek kiválasztása megfeleljen a célkitűzéseknek. Az Európai Unió fellépésének más várható előnyei közé tartozik a kezdeményezésben részt vevő tagállamok számának növekedése, és a jelenlegi soros rendszerben működő elnökség problémáinak megoldása. Az Európai Parlament támogatta az Európai Örökség cím létrehozását; először az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén című, november 29-i (2006/2129[INI]) állásfoglalásában, ahol javasolta, hogy az Európai Unió épületei és műemlékei európai dimenziójának hangsúlyozását célzó Európai Örökség cím létrehozása kapjon támogatást, ezt követően pedig az európai kulturális programról a globalizálódó világban című, április 10-i (2007/2211[INI]) állásfoglalásában, melyben hangsúlyozta, hogy be kellene vezetni az európai örökség címet, amelynek célja az Európa történelméről és örökségéről tanúskodó kulturális javak, műemlékek és emlékhelyek európai vonatkozásának hangsúlyozása lenne. 3. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT A tanácsi következtetések nyomán és eljárásaival összhangban az Európai Bizottság nyilvános konzultációt magában foglaló hatásvizsgálatot indított. A hatásvizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa, indokolt-e az európai fellépés e területen, valóban képes-e többletértéket nyújtani az Európai Örökség cím számára, és amennyiben igen, milyen formában valósuljon meg a fellépés. A hatásvizsgálat-tervezetet november 25-i ülésen vitatták meg a hatásvizsgálati testülettel. Az ülést követően és a hatásvizsgálati testület véleményét megismerve a jelentést több ponton módosították. A végleges hatásvizsgálati jelentés és a hatásvizsgálati testület véleménye a következő weboldalon olvasható: Konzultáció az érdekeltekkel A konzultációs folyamat, melyet különböző szakaszokban hajtottak végre, 2009 márciusában kezdődött. A folyamat online konzultációt, a nyilvánosság és az érdekelt felek számára nyitott konzultációs ülést, valamint a 27 tagállam által kijelölt szakértőkkel való ülést foglalta magában. A konzultáció különböző elemeire vonatkozó részletes eredményeket a hatásvizsgálati jelentés tartalmazza; ezeket a javaslat előkészítése során megfelelő módon figyelembe vették. HU 3 HU

5 3.2. A várható hatások A különböző hatások elemzése kimutatta, hogy az Európai Örökség cím elsődleges, közvetlen hatásai szociális vagy társadalmi hatások lennének. Ezek közé a következők tartoznának: a kulturális örökség helyszínei elérhetőbbé válnának (elsősorban a fiatalok számára), az európai polgárok nagyobb érdeklődéssel fordulnának a közös európai örökség felé, és azzal kapcsolatos ismereteik is gyarapodnának; emellett a cím hozzájárulna az európai kulturális sokféleség mélyebb megértéséhez, a kultúrák közötti párbeszéd élénküléséhez és az Európai Unióhoz való tartozás érzésének megerősítéséhez. Ezenkívül gazdasági előnyök is mutatkoznának, mivel az Európai Örökség cím kedvező hatást fejtene ki a helyi idegenforgalmi ágazatra, beleértve a foglalkoztatottak számát. Az azonban, hogy az egyes helyszínekre hányan látogatnak majd el, nagyban a cím minőségén és hitelességén fog múlni, valamint azon, hogy az évek alatt milyen elismertségre tesz majd szert A jogi aktus típusának megválasztása Az Európai Örökség címre vonatkozó hatásvizsgálat keretében három intézkedési lehetőséget vizsgáltak meg. Az első lehetőség szerint a program továbbra is kormányközi kezdeményezésként, európai uniós fellépés nélkül működne. A második intézkedési lehetőség szerint a cím továbbra is kormányközi kezdeményezésként működne, ugyanakkor pénzügyi támogatást kapna az Európai Unió költségvetéséből. A harmadik lehetőség szerint a cím az Európa Kulturális Fővárosa program évi példáját követve európai parlamenti és tanácsi határozattal európai uniós kezdeményezéssé alakulna át. Ez utóbbi lehetőség három további opció kiindulópontja is az alábbi különféle kiválasztási eljárásokat tekintve: tagállam általi kiválasztás közös európai kritériumok alapján; kizárólag európai szintű kiválasztás, amely figyelmen kívül hagyná, hogy a helyszínek mely tagállamban találhatók; nemzeti szintű előválogatás, amelyet európai szintű végső kiválasztás követ. Azokat az opciókat, amelyek e helyszínek fejlesztése céljából jelentős pénzügyi támogatást nyújtanának, nem vizsgálták tovább, mivel a tagállamok között és a konzultációs folyamat során egyértelmű konszenzus bontakozott ki azt illetően, hogy az új kezdeményezés csak korlátozott hatást gyakorolhat mind az uniós, mind a nemzeti költségvetésekre. A három lehetőség összehasonlítása megmutatta, hogy az Európai Örökség címnek európai parlamenti és tanácsi határozattal európai uniós kezdeményezéssé történő átalakítása egyértelmű többletértéket nyújtana, és olyan előnyök származnának belőle, melyeket a tagállamok önállóan még az Európai Unió pénzügyi támogatásával sem tudnának elérni. Az is kitűnt, hogy a cím odaítélésére szolgáló, előnyben részesített kiválasztási eljárás az, amely ötvözi a nemzeti és európai szintű kiválasztási eljárásokat. HU 4 HU

6 4. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 4.1. Jogalap Az Európai Örökség cím jogalapjául az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke szolgál. Az említett cikk úgy rendelkezik, hogy a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Európai Uniónak emellett ösztönöznie kell a tagállamok közötti együttműködés előmozdítását a kultúra területén, és szükség esetén támogatnia kell és ki kell egészítenie tevékenységüket A szubszidiaritás elve A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. A tagállamok részvétele önkéntes alapú, és az Európai Unió bekapcsolódása az Európai Örökség cím kezdeményezésébe a Szerződés 167. cikkével teljes mértékben összhangban a tagállamok közötti koordináció megerősítését célozza, valamint a tagállamok intézkedéseinek támogatását azáltal, hogy hozzájárul új, közös, egyértelmű és átlátható kiválasztási kritériumok, továbbá új kiválasztási és ellenőrzési eljárások kidolgozásához és helyes alkalmazásához. A hatásvizsgálatból az is kitűnt, hogy az Európai Unió fellépése olyan előnyöket nyújt, amelyeket a tagállamok önállóan fellépve nem tudnának felkínálni Az arányosság elve A javasolt intézkedések rendkívül korlátozott hatást gyakorolnak akár az európai uniós, akár a nemzeti költségvetésekre. A végrehajtó szerveket nem sújtják aránytalan igazgatási terhekkel A javaslat ismertetése Célkitűzések Az Európai Örökség cím kormányközi kezdeményezése arra irányult, hogy Európát közelebb hozza a polgárokhoz. Ez a célkitűzés olyan átfogó és összetett kérdés, amellyel egymást kiegészítő jelleggel számos uniós kezdeményezés foglalkozik a kommunikáció, az oktatás, a kultúra vagy a polgárság területén. E tágabb folyamat, valamint az Európai Örökség cím jelentette specifikus hozzájárulás tükrözéseként a Bizottság a megújult Európai Örökség cím számára három szinten javasol célkitűzéseket. Az általános célkitűzés az, hogy a közös történelem és kulturális örökség, valamint a sokféleség elismerése alapján az európai polgárok részéről megerősödjön az Európai Unióhoz való tartozás érzése, valamint élénküljön a kultúrák közötti párbeszéd. E célkitűzések tükrözik az Európai Örökség cím általános törekvéseit, és megteremtik a kapcsolatot az Európai Unió tágabb politikai intézkedéseivel és célkitűzéseivel. A cím által megvalósítani kívánt köztes célkitűzések közé a következők tartoznak: az olyan helyszínek értékének és ismertségének növelése, amelyek fontos szerepet töltöttek be az Európai Unió történelmében és létrejöttében, valamint az európai HU 5 HU

7 polgárok ismereteinek gyarapítása Európa építéséről és közös, de eltérő kulturális örökségükről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén. Ez a legnagyobb hatás, amit az Európai Örökség cím önállóan elérhet. A gyakorlati megvalósítás szintjén egy sor konkrét célkitűzés vonatkozik arra, hogy a helyszínek egyénileg vagy más helyszínekkel közösen az Európai Örökség címhez kapcsolódó tevékenységeiken keresztül várhatóan milyen eredményeket érnek el, illetve milyen közvetlen pozitív hatást gyakorolnak rájuk az új gyakorlati szabályozások Az intézkedésben való részvétel Az Európai Örökség cím és célkitűzései jellegzetességeinek következtében a Bizottság azt javasolja, hogy az intézkedések a 27 tagállam bevonásával kezdődjenek meg. A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt a programban. Szükség esetén az Európai Örökség cím jövőbeni értékelései során megvizsgálhatják, célszerű-e a kezdeményezést a Kultúra programban részt vevő harmadik országokra is kiterjeszteni Kiválasztási eljárás Az Európai Örökség cím hatásvizsgálata rámutatott arra, hogy a jelenlegi kormányközi kezdeményezés egyik fő gyengeségét az jelenti, hogy a részt vevő országok a helyszíneket önállóan, európai szintű koordináció nélkül választják ki. Ez az eljárás túl nagy teret enged az eltérő értelmezéseknek, ezért a kritériumokat az egyes országok nem alkalmazzák egységesen, és a cím mögött nincs egységes arculat és egyenletes minőség. Ezért új, a nemzeti és európai szintet egyaránt ötvöző kiválasztási eljárásra van szükség. A Bizottság azt javasolja, hogy az első szakasz során a helyszínek előzetes kiválasztását a tagállamok végezzék, majd a második szakaszban a végső kiválasztást európai szinten hajtsák végre független szakértőkből álló testület segítségével. Ez biztosítaná mind a kritériumok egységes alkalmazását, mind pedig az európai vetület megfelelő jelenlétét, ugyanakkor pedig továbbra is egyenlő arányban képviseltetnék magukat a kiválasztott helyszínek az EU egészében. A független szakértők testülete 12 tagból állna, akiket az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nevez ki, az Európa Kulturális Fővárosa program választótestületéhez hasonlóan. E szakértőknek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel kell rendelkezniük a kultúra, a kulturális örökség és az európai történelem területén, valamint az Európai Örökség cím célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb területeken. A Bizottság javaslata szerint minden olyan évben, amikor új helyszín kiválasztására kerül sor, az egyes tagállamok lehetőséget kapnának legfeljebb két helyszín előzetes kiválasztására. Ezzel a kiválasztott helyszínek száma ésszerű kereteken belül tartható, ugyanakkor pedig a tagállamok számára bizonyos mértékű rugalmasságot is biztosít, hiszen egyes tagállamok több, míg mások kevesebb potenciális helyszín közül válogathatnak. HU 6 HU

8 A független szakértői testület minden olyan évben, amikor új helyszín kiválasztására kerül sor, tagállamonként legfeljebb egy helyszínt választhat ki a tagállamok által javasolt helyszínek közül. A Bizottság javasolja, hogy élvezzenek elsőbbséget az erős transznacionális vetülettel rendelkező helyszínek. Ezzel fenntartható a helyszínek közötti verseny európai szinten, biztosítva a helyszínek általános minőségét, valamint a kezdeményezés hitelességét és elismertségét. A Bizottság végezetül azt javasolja, hogy az új helyszínek kiválasztásának szentelt három egymást követő év után a negyedik évet fordítsák ellenőrzésre. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok számára ésszerű kereteken belül maradjanak az adminisztratív terhek. A mellékletben szereplő ütemterv bemutatja a javasolt eljárást A cím ellenőrzése és visszavonása A címet elvileg végérvényesen ítélik oda, mert a helyszín képviselte jelképes érték nem csökken az idő múlásával; ez azt is ösztönzi, hogy a programban részt vevő helyszínek esetében érvényesüljön a hosszú távú megközelítés, illetve a fejlesztésbe való beruházás. A minőség és hitelesség hosszú távú fenntartása érdekében ugyanakkor erős ellenőrzési rendszert kell kiépíteni annak biztosítására, hogy a címet megkapó helyszínek eleget tettek a jelentkezés szakaszában vállalt kötelezettségeknek. A Bizottság azt javasolja, hogy az ellenőrzés a tagállamok hatáskörébe tartozzon, amelyek négyévente jelentést tennének az európai szintű testületnek. Ha valamely helyszín nem tesz eleget kötelezettségeinek, lehetőséget kell biztosítani a cím visszavételére Gyakorlati intézkedések A Bizottságnak támogatnia kell az intézkedést, hogy biztosítsa a jelenlegi szabályozás szerint elérhetőnél nagyobb egységességét, és lehetővé tegye szakértői kompetenciák összegyűjtését. Ez a megoldás lehetővé tenné a már létező programok (a Kultúra Európai Fővárosai, illetve az Európai Unió Kulturális Öröksége díj / Europa Nostra-díj) keretében gyűjtött tapasztalatok felhasználását. Ugyanakkor további forrásokat igényelne, amelyeket rendelkezésre kell bocsátani (egy tisztviselő és egy asszisztens). Annak érdekében, hogy a gyakorlati intézkedések könnyen alkalmazhatók és rugalmasak maradjanak, egyes adminisztratív feladatok ajánlati felhíváson keresztül kiszervezhetők lennének Értékelés Az Európai Örökség cím rendszeres értékelése alapvető fontosságú a kezdeményezés hatékonyságának és hitelességének biztosításához. Az értékelés során át kell tekinteni mind a fellépés során alkalmazott folyamatokat, mind pedig az Európai Örökség cím összesített, átfogó hatását. Meg kell határozni, hogy az intézkedés milyen szempontból működik sikeresen, szükséges-e folytatása, lehetséges-e javítani rajta, főként pedig azt, hogy a jövőben miként lehet az intézkedést minél hatékonyabban tökéletesíteni. A címben részesülő helyszínek fent említett ellenőrzése is ezen értékelés részét képezné. Az értékelés a Bizottság hatáskörébe tartozna, és külső értékelés formájában, hatéves időközönként valósulna meg. HU 7 HU

9 Átmeneti rendelkezések Azon helyszínek jogállásának meghatározása érdekében, amelyek már megkapták az Európai Örökség címet, átmeneti intézkedések szükségesek. A kezdeményezés általános egységessége érdekében e helyszíneket újra kell értékelni az új kritériumok alapján. Annak érdekében, hogy a tagállamok között érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, a Bizottság azt javasolja, hogy a kormányközi kezdeményezésből kimaradó tagállamoknak biztosítsák a lehetőséget arra, hogy a rendes kiválasztási eljárás kezdetét megelőzően javasoljanak helyszíneket. 5. ERŐFORRÁSOK Az Európai Örökség cím éves előirányzatait a pénzügyi keret mértékéig a költségvetési hatóság engedélyezi. Ezek az előirányzatok a következőkre vonatkoznak: az európai szintű szakértői testület költsége, a kezdeményezés európai szintű ismertsége, a helyszínek hálózatépítő tevékenysége, valamint az Európai Bizottságon belül az intézkedés támogatásához szükséges humánerőforrás. A mellékelt pénzügyi kimutatás tartalmazza a jelenlegi többéves pénzügyi keretbe tartozó, január 1-je és december 31-e közötti időszakra vonatkozó részletes adatokat. HU 8 HU

10 2010/0044 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Örökség címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szerződésre és különösen annak 167. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 1, a javaslat nemzeti parlamenteknek történő továbbítása után, a rendes jogalkotási eljárással összhangban, mivel: (1) A Szerződés célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egység jöjjön létre, és a 167. cikk alapján az Európai Unió feladata, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget; (2) Ha az európai polgárok és különösen a fiatalok mélyebben megértik és értékelik közös, mégis eltérő kulturális örökségüket, az hozzájárul az Európai Unióhoz való tartozás érzésének erősödéséhez, és jótékony hatást gyakorol a kultúrák közötti párbeszédre. Ezért fontos, hogy a kulturális örökség helyszínei hozzáférhetőbbek legyenek, és jobban érvényesüljön európai vetületük. (3) A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, mely kiegészíti a tagállamok állampolgárságát, és amely az európai integrációs folyamat megerősítésének és biztosításának fontos eleme. Annak érdekében, hogy a polgárok fenntartások nélkül az európai integráció mögé álljanak, nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek a szabadságnak, a demokráciának és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei. (4) Az Európai Örökség cím 2006 áprilisában, több tagállam részvételével, kormányközi kezdeményezés keretében indult útjára Granadában. (5) Az Európai Unó Tanácsa november 20-án elfogadott következtetéseiben 2 a kormányközi Európai Örökség címet európai uniós fellépéssé kívánta változtatni, 1 2 HL C [ ], [ ], [ ] o. HL L 319., , o. HU 9 HU

11 felkérve az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be megfelelő javaslatot az Európai Örökség cím Európai Unió általi létrehozásáról, valamint határozza meg a projekt gyakorlati megvalósításának módját. (6) A Bizottság által elvégzett nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat megerősítette, hogy az Európai Örökség cím értékes kormányközi kezdeményezés, melyet azonban a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni, és megerősítette, hogy az Európai Unió bevonása egyértelmű többletértéket nyújtana az Európai Örökség cím számára, és hozzájárulna ahhoz, hogy a program minőségi előrelépést érjen el. (7) Az Európai Örökség címnek törekednie kell arra, hogy megtalálja a kapcsolódási pontokat más hasonló kezdeményezésekkel, mint amilyen például UNESCO Világörökségi Listája és az Európa Tanács európai kulturális útvonalak elnevezésű programja, valamint meghatározza, hogyan tudja e programokat kiegészíteni. Az új Európai Örökség cím többletértékének alapjául a következők szolgálnának: az, hogy a kiválasztott helyszínek hogyan járultak hozzá az európai történelemhez és kultúrához; a polgárok, köztük a fiatalok megszólítását célzó világos pedagógiai célkitűzés; végül pedig az érintett helyszíneknek a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztására irányuló hálózatépítési munkája. A kezdeményezés középpontjában a helyszínek népszerűsítésének és hozzáférhetőségének, valamint a nyújtott magyarázatok és az ajánlott tevékenységek minőségének kell állnia, nem pedig a helyszínek megőrzésének, melyet a meglévő örökségvédelmi intézkedéseknek kell biztosítaniuk. (8) Amellett, hogy az Európai Örökség címre irányuló uniós fellépés erősíti kívánja az európai polgárokban az Európai Unióhoz való tartozás érzését, és ösztönözni kívánja a kultúrák közötti párbeszédet, hozzá tudna járulni a kulturális örökség értékének és ismertségének növeléséhez, a kulturális örökségnek a régiók gazdasági és fenntartható fejlődésében betöltött szerepének fokozásához különösen az idegenforgalom révén, a kulturális örökség és a kortárs műalkotások és alkotói tevékenység közötti kapcsolódási pontok kialakulásának elősegítéséhez, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztásához Európa-szerte, és általánosabb szinten az európai integráció alapjául szolgáló demokratikus értékek és emberi jogok előmozdításához. (9) E célkitűzések teljes mértékben összhangban vannak az európai kulturális menetrenddel, amelybe beletartozik a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, valamint a kreativitás katalizátoraként szolgáló kultúra előtérbe helyezése 3. (10) Rendkívül lényeges, hogy az új Európai Örökség címet közös, egyértelmű és átlátható kritériumok és eljárások szerint ítéljék oda. (11) Az Európai Örökség címre vonatkozó adminisztratív szabályozásoknak a szubszidiaritás elvével összhangban könnyen alkalmazhatóaknak és rugalmasoknak kell maradniuk. 3 COM(2007) /07. HU 10 HU

12 (12) Mivel e határozat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják megfelelőn megvalósítani, és ezért az Európai Örökség címre vonatkozó közös, egyértelmű és átlátható kritériumok és eljárások iránti igény, valamint a tagállamok közötti szorosabb koordináció szükségessége következtében azok uniós szinten hatékonyabban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Tárgy Ez a határozat létrehozza az Európai Örökség cím elnevezésű európai uniós fellépést. 2. cikk Meghatározás E határozat alkalmazásában a helyszín a következőket jelenti: műemlékek, természeti vagy urbanisztikai helyszínek, kultúrtájak, emlékhelyek, kulturális javak és tárgyak, valamint egy adott helyhez kötődő szellemi örökség (beleértve a kortárs szellemi örökséget). 3. cikk Célkitűzések (1) A fellépés általános célkitűzéseibe a következőkhöz való hozzájárulás tartozik: az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján az Európai Unióhoz való tartozás érzésének, valamint a különbözőségek elismerésének megerősítése, a kultúrák közötti párbeszéd megerősítése. (2) A fellépés köztes célkitűzéseibe a következők tartoznak: hozzájárulás az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be az Európai Unió történelmében és létrejöttében, az európai polgárok ismereteinek gyarapítása Európa építéséről és közös, de eltérő kulturális örökségükről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén. (3) E program konkrét célkitűzései a következők: az adott helyszínek európai jelentőségének kibontakoztatása, HU 11 HU

13 a fiatalok megismertetése közös kulturális örökségükkel, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztásának elősegítése Európa-szerte, a helyszínek hozzáférhetőbbé tétele a nagyközönség egésze, és különösen a fiatalok számára, a kultúrák közötti párbeszéd élénkítése, különösen a fiatalok körében, művészeti és kulturális oktatáson, illetve történelemtanításon keresztül, a kulturális örökség és a kortárs műalkotások és alkotói tevékenység közötti kapcsolódási pontok kialakulásának elősegítése, az érintett régiók vonzerejének növelése és hozzájárulás fenntartható fejlődésükhöz. 4. cikk Az intézkedésben való részvétel Az intézkedésben az Európai Unió valamennyi tagállama részt vehet. A részvétel önkéntes alapú. 5. cikk Más kezdeményezésekkel való kiegészítő jelleg A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az Európai Örökség cím a kulturális örökség terén megvalósuló más kezdeményezésekhez mint például az UNESCO Világörökségi Listája és az Európa Tanács európai kulturális útvonalak elnevezésű programja kiegészítő hozzájárulást nyújtson. 6. cikk Részvétel a fellépésben A 2. cikkben meghatározott helyszínek jogosultak az Európai Örökség cím elnyerésére. 7. cikk Kritériumok Az Európai Örökség cím odaítélése az alábbi kritériumok alapján történhet: (1) A címre pályázó helyszín olyan hely, amely fontos szerepet töltött be az Európai Unió történelmében és létrejöttében, és szimbolikus európai értéket képvisel. A pályázóknak ezért a következőket kell igazolniuk: HU 12 HU

14 határokon átívelő vagy páneurópai jelleg: a pályázó helyszín az adott tagállam nemzeti határain túl is hatást gyakorolt és vonzerőt fejtett ki, és ez a jelenben is megvalósul, és/vagy a helyszín szerepe az európai történelemben vagy az európai integrációban, kapcsolatai jelentős európai eseményekkel vagy történelmi személyekkel, illetve kulturális, művészeti, politikai, társadalmi, tudományos, technológiai vagy ipari folyamatokkal/mozgalmakkal, és/vagy a helyszín szerepe az európai integráció alapjául szolgáló közös értékek (szabadság, demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, kulturális sokféleség, tolerancia és szolidaritás) alakításában és elősegítésében. (2) A pályázóknak be kell nyújtaniuk egy, a helyszín európai vetületét hangsúlyozó projektet, amelyben kötelezettséget vállalnak az alábbiakra: a helyszín európai jelentőségének tudatosítása, különösen megfelelő tájékoztató tevékenységek, táblák elhelyezése és munkatársak képzése révén, oktatási tevékenységek szervezése, különösen fiatalok számára, melyek hozzájárulnak Európa közös történelmének és közös, mégis különböző örökségének mélyebb megértéséhez, és amelyek megerősítik az összetartozás érzését, a többnyelvűség népszerűsítése az Európai Unió nyelveinek használatával, részvétel az Európai Örökség címben részesülő helyszínek hálózatának tevékenységeiben a tapasztalatok megosztása és közös projektek kezdeményezése céljából, az érintett helyszínek európai szintű ismertségének és vonzerejének növelése, például korszerű technológiai eszközök révén, ha a helyszín jellemzői lehetővé teszik, művészeti és kulturális tevékenységek szervezése (események, fesztiválok, vendégművészek), amelyek elősegítik az európai művészek és gyűjtemények mobilitását, ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a kulturális örökség, illetve a kortárs művészet és alkotói tevékenység közötti kapcsolatok erősítését. (3) A pályázóknak be kell nyújtaniuk egy menedzsmenttervet, amelyben kötelezettséget vállalnak az alábbiakra: a helyszín gondos kezelésének biztosítása, a helyszín védelmének és a jövőbeni generációk számára való megőrzésének biztosítása a vonatkozó védelmi szabályozásnak megfelelően, a helyszínek felkészítése látogatók fogadására (pl. történelmi bemutatás, a látogatók tájékoztatása, táblák elhelyezése stb.), a lehető legszélesebb nyilvánosság számára hozzáférés biztosítása például a helyszín e célból történő átalakítása vagy a munkatársak képzésére révén, HU 13 HU

15 a fiatalokra fordított különleges figyelem, például azáltal, hogy a helyszínhez való hozzáférésük elsőbbséget élvez, a helyszínek idegenforgalmi úticélként való népszerűsítése, egységes és átfogó kommunikációs stratégia kidolgozása, amely kiemeli a helyszín európai jelentőségét, annak biztosítása, hogy a menedzsmentterv messzemenőkig érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat, hogy az idegenforgalom esetleges negatív hatásait korlátozza. 8. cikk Független szakértők európai testülete (1) Fel kell állítani egy független szakérőkből álló európai testületet (a továbbiakban: európai testület), amely európai szinten végrehajtja a kiválasztási és ellenőrzési eljárásokat. A testület biztosítja, hogy a kritériumokat a részt vevő tagállamok egységesen alkalmazzák. (2) Az európai testület 12 tagból áll. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság is egyenként négy tagot nevez ki. Az elnököt a testület jelöli ki. (3) Az európai testület tagjai független szakértők. E szakértőknek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel kell rendelkezniük a kultúra, kulturális örökség, európai történelem területén, valamint az Európai Örökség cím célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb területeken. (4) Az európai testület tagjait három évre nevezik ki. E rendelkezéstől eltérve e határozat hatálybalépésének első évében a Bizottság négy szakértőt nevez ki egy évre, az Európai Parlament négy szakértőt nevez ki két évre, a Tanács pedig négy szakértőt nevez ki három évre. (5) Ha a testület egy tagja és egy adott helyszín között összeférhetetlenség merül fel, az érintett tag nem vesz részt a helyszín értékelésében. (6) Az európai testület összes jelentését, ajánlását és értesítését nyilvánosságra kell hozni. 9. cikk Pályázati űrlap Annak érdekében, hogy az eljárások minél egyszerűbbek legyenek, a Bizottság a kiválasztási kritériumok alapján egységes pályázati űrlapot készít, melyet minden pályázónak használnia kell. A kiválasztás során csak a hivatalos pályázati űrlapon benyújtott pályázatokat értékelik. 10. cikk Nemzeti szintű előválogatás HU 14 HU

16 (1) Az Európai Örökség cím odaítéléséért versenyző helyszínek közötti előzetes válogatást a tagállamok végzik. (2) Minden egyes tagállam lehetőséget kap évente legfeljebb két helyszín kiválasztására, a mellékletben szereplő ütemterv szerint. Az ellenőrzési eljárásra kijelölt évben nem kerül sor kiválasztásra. (3) A szubszidiaritás elvével összhangban az egyes tagállamok határozzák meg az előzetes válogatásra vonatkozó eljárásukat és annak ütemtervét, biztosítva, hogy az adminisztratív szabályozások alkalmazása egyszerű és rugalmas maradjon. A tagállam ugyanakkor a kiválasztási eljárás évében legkésőbb január 31-ig értesíti a Bizottságot az előzetes kiválasztás eredményéről. (4) Az előzetes válogatás a 7. cikkben említett kritériumon alapul, és a 9. cikkben említett pályázati űrlapot kell felhasználni hozzá. 11. cikk Uniós szintű végső kiválasztás (1) Az Európai Örökség cím odaítéléséért versenyző helyszínek közötti végső kiválasztást a Bizottság hatáskörében az európai testület végzi. (2) Az európai testület értékeli az előzetesen kiválasztott helyszínek pályázatait, és tagállamonként legfeljebb egy helyszínt választ ki. Szükség esetén tovább információk kérhetők, és helyszíni látogatások szervezhetők meg. (3) A végső kiválasztás a 7. cikkben említett kritériumokon alapul, és a 9. cikkben említett pályázati űrlapot kell felhasználni hozzá. (4) Az európai testület a kiválasztási eljárás évében legkésőbb október 31-ig jelentést készít az előzetesen kiválasztott helyszínekről. E jelentés tartalmazza az Európai Örökség cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, valamint megindokolja, hogy egyes helyszínek miért nem kerültek fel a végső listára. (5) A végső listán nem szereplő pályázók új pályázatot nyújthatnak be nemzeti szintű előzetes válogatásra a következő évben. 12. cikk Transznacionális helyszínek (1) E határozat alkalmazásában az alábbi helyszínek tekinthetők transznacionális helyszíneknek: különböző tagállamokban található több helyszín, melyek egy közös téma kapcsán közös pályázatot nyújtanak be, egy konkrét helyszín, amely földrajzilag legalább két tagállam területén helyezkedik el. HU 15 HU

17 (2) A transznacionális helyszínekre vonatkozó pályázat benyújtása során az egyéb helyszínekre vonatkozó eljárást kell követni. Az ilyen helyszínek előzetes kiválasztását az egyik érintett tagállam végzi (amely a 10. cikk szerint legfeljebb két helyszínt választhat ki), a javaslatot pedig az összes érintett tagállam közös konzultációt és megegyezést követően közösen nyújtja be. (3) Ha a transznacionális helyszín megfelel a 7. cikkben meghatározott valamennyi kritériumnak, a végső kiválasztás során e helyszínnek kell elsőbbséget biztosítani. 13. cikk A díj odaítélése (1) A Bizottság a kiválasztási eljárást követő évben az európai testület ajánlásainak figyelembe vételével hivatalosan megnevezi azokat a helyszíneket, amelyek az Európai Örökség címben részesülnek. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (2) Az Európai Örökség címet a helyszínnek elvben végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. 14. cikk Ellenőrzés (1) Azokat a helyszíneket, amelyek megkapták az Európai Örökség címet, rendszeresen ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy továbbra is megfeleljenek a kritériumoknak, és betartsák a pályázatban vállalt kötelezettségeket. (2) Az adott tagállam területén található helyszín ellenőrzése az érintett tagállam feladata. A tagállam összegyűjt minden szükséges információt, és a mellékletben szereplő ütemtervvel összhangban négyévente részletes jelentést készít. (3) A jelentést az ellenőrző eljárás évében legkésőbb január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, és vizsgálatra be kell nyújtani az európai testületnek.(4) Az európai testület az értékelési eljárás évében legkésőbb október 31-ig jelentést ad ki az érintett tagállamban található, a címben részesülő helyszín állapotáról, beleértve szükség esetén a következő ellenőrzési időszakban figyelembe veendő ajánlásokat. (5) A Bizottság a tagállamok számára közös mutatókat dolgoz ki az ellenőrzési eljárás egységességének biztosítása érdekében. 15. cikk Az Európai Örökség cím visszavétele (1) Ha az európai panel arról értesül, hogy egy adott helyszín esetében már nem teljesülnek az Európai Örökség címmel kapcsolatos kritériumok, vagy a helyszín nem tartja be a pályázatban vállalt kötelezettségeket, a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez HU 16 HU

18 az érintett tagállammal annak érdekében, hogy a helyszínnel kapcsolatban megtegyék a szükséges kiigazításokat. (2) Ha a párbeszéd kezdetétől számított tizennyolc hónap elteltével nem tették meg a szükséges kiigazításokat, az európai testület értesíti a Bizottságot. Az értesítést indoklás, valamint a helyzet javítására irányuló ajánlások kísérik. (3) Ha újabb tizennyolc hónapos időszakot követően sem hajtották végre az ajánlásokat, az európai testület az Európai Örökség címnek az adott helyszíntől való visszavételére irányuló ajánlást ad ki. (4) Az Európai Örökség cím visszavételéről a Bizottság hoz végső döntést. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) Az európai testület értesítéseit és ajánlásait nyilvánosságra kell hozni. 16. cikk Gyakorlati intézkedések (1) Az Európai Örökség címre irányuló európai uniós fellépést a Bizottság hajtja végre. A Bizottság különösen: biztosítja a fellépés egységességét és minőségét, biztosítja a tagállamok és az európai testület közötti koordinációt, iránymutatásokat dolgoz ki a kiválasztási és ellenőrzési eljárásokra, valamint a pályázati űrlapra, támogatást nyújt a független szakértők európai testületének. (2) A Bizottság felelős az Európai Örökség címmel kapcsolatos európai szintű kommunikációért, illetve a cím ismertségéért, különösen az e témájú weboldal létrehozása és fenntartása révén. (3) A Bizottság elősegíti a címben részesülő helyszínek közötti hálózatépítő tevékenységet. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti fellépéseknek, valamint az európai testület költségeinek finanszírozása a 19. cikkben előírt pénzügyi kerettel történik. 17. cikk Értékelés (1) A Bizottság biztosítja az Európai Örökség cím külső és független értékelését. Ezt az értékelést hatévente kell elvégezni a mellékletben szereplő ütemterv alapján; az értékelés megvizsgálja az összes elemet, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a helyszínek számát, a fellépés által okozott hatást, a fellépés javításának módjait, valamint azt, hogy folytatódjon-e az Európai Örökség cím programja. HU 17 HU

19 (2) A Bizottság az értékelések véglegesítését követő hat hónapon belül róluk szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 18. cikk Átmeneti rendelkezések (1) Azokat a helyszíneket, amelyeknek a címet az Európai Örökség cím kormányközi fellépésének keretében már odaítélték, és amelyek a tagállamokban helyezkednek el, ismételten értékelni fogják [az e határozat hatálybalépését követő év]. Ezeknek a helyszíneknek új pályázatot kell benyújtaniuk a 6 9. cikkben meghatározott új kritériumok és eljárások alapján, melyet az érintett tagállamok legkésőbb [az adott év] január 31-éig megküldenek a Bizottságnak. Az új pályázatokat az európai testület értékeli. Ha az adott tagállam által javasolt valamely helyszín esetében nem teljesülnek a kritériumok, vagy további információkra van szükség, az európai testület a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez a tagállammal, hogy megvizsgálja, javítható-e a pályázat a végső döntést megelőzően. Szükség esetén látogatás szervezhető a helyszínre. Az európai testület [az adott év] végéig jelentést készít a helyszínekről, mely tartalmazza az Európai Örökség cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, kivéve, ha a tagállamnak további pontosítást kell nyújtania. A Bizottság ezt követően hivatalosan odaítéli a címet a helyszíneknek. Az Európai Örökség címet az e bekezdés hatálya alá tartozó helyszíneknek elvben végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. A végső listán nem szereplő pályázók új pályázatot nyújthatnak be nemzeti szintű előzetes válogatásra a következő évben. (2) Azok a tagállamok, amelyek nem vettek részt az Európai Örökség cím kormányközi kezdeményezésében, [e határozat hatálybalépését követő második évben] legfeljebb négy helyszínt javasolhatnak arra, hogy megkapja az Európai Örökség címet. Ezeknek a helyszíneknek pályázatot kell benyújtaniuk a 6 9. cikkben meghatározott kritériumok és eljárások alapján, melyet az érintett tagállamok legkésőbb [az adott év] január 31-éig megküldenek a Bizottságnak. Az új pályázatokat az európai testület értékeli. Ha az adott tagállam által javasolt valamely helyszín nem teljesíti a kritériumokat, vagy további információkra van szükség, az európai testület a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez a tagállammal, hogy megvizsgálja, javítható-e a pályázat a végső döntést megelőzően. Szükség esetén látogatás szervezhető a helyszínre. HU 18 HU

20 Az európai testület [az adott év] végéig jelentést készít a helyszínekről, mely tartalmazza az Európai Örökség cím odaítélésére vonatkozó ajánlást, kivéve, ha a tagállamnak további pontosítást kell nyújtania. A Bizottság ezt követően hivatalosan odaítéli a címet a helyszíneknek. Az Európai Örökség címet az e bekezdés hatálya alá tartozó helyszíneknek elvben végérvényesen ítélik oda a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek mellett és az intézkedés folytatódásának függvényében. A végső listán nem szereplő pályázók új pályázatot nyújthatnak be nemzeti szintű előzetes válogatásra a következő években. (3) Az Európai Örökség címre vonatkozó, a cikkben meghatározott kiválasztási és ellenőrzési eljárás [e határozat hatálybalépést követő harmadik évben] kezdődik. 19. cikk Pénzügyi rendelkezések (1) Az e határozat végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a január 1. és december 31. közötti időszakra EUR. (2) Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi kereten belül a költségvetési szerv engedélyezi. 20. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Kelt Brüsszelben, [...]-án/-én. az Európai Parlament részéről az elnök a Tanács részéről az elnök HU 19 HU

21 MELLÉKLET ÜTEMTERV Naptár az Európai Örökség cím számára [n. év] A határozat elfogadása Előkészítő munka [n+1 év] [n+2-odik év] [n+3-adik év] [n+4-edik év] [n+5-ödik év] [n+6-odik év] Azon helyszínek újbóli értékelése, amelyek a kormányközi kezdeményezés keretében már megkapták az Európai Örökség címet. A tagállamok első alkalommal nyújtják be azon helyszínek listáját, melyek nem vettek részt a kormányközi kezdeményezésben Kiválasztás Ellenőrzés Kiválasztás Kiválasztás Az Európai Örökség cím értékelése [n+7-edik év] [n+8-adik év] [n+9-edik év] [n+10-edik év] [n+11-edik év] [n+12-edik év] Kiválasztás Ellenőrzés Kiválasztás Kiválasztás Kiválasztás Ellenőrzés Az Európai Örökség cím értékelése HU 20 HU

22 PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT CÍME: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európai Örökség címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról 2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET Szakpolitikai terület: Oktatás és kultúra Tevékenység: a kulturális együttműködés fejlesztése Európában 3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK 3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:: Európai Örökség cím 3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama: Az Európai Örökség cím jogalapja nem határoz meg megszabott határidőt. A javaslat az EU költségvetésére január 1-jétől december 31-ig fejt ki hatást Költségvetési jellemzők: Költségvet ési tétel Kiadás típusa Új EFTAhozzájárulás Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai A pénzügyi keret fejezete Nem kötelező Diff 4 IGEN NEM NEM 3b 4 Differenciált előirányzatok. HU 21 HU

23 4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE 4.1. Pénzügyi források A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése millió EUR (három tizedesjegyig) Kiadás típusa Szakasz száma Összese n Operatív kiadások 5 Kötelezettségvállalási előirányzatok 8.1 a Kifizetési előirányzatok b A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások 6 Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) c TELJES REFERENCIAÖSSZEG Kötelezettségvállalási előirányzatok a+c Kifizetési előirányzatok b+c Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) d e A fellépés indikatív összköltsége 5 6 Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett 15. cím alcíme alá. A 15. cím jogcímcsoportja alá tartozó kiadások. HU 22 HU

24 TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁ LLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget a+c +d+ e TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget b+c +d+ e A társfinanszírozás részletezése Tárgytalan A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással. X A javaslat miatt a pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges ben a fellépés számára EUR összeget biztosítanak a Kultúra program pénzügyi keretéből történő átcsoportosítással ( fejezet, Kultúra). A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás 7 rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására) A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre A javaslatnak van pénzügyi kihatása a bevételre gyakorolt hatása a következő: 4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső személyi állományt) a részleteket lásd a pontnál Éves szükségletek A személyi állomány teljes létszáma Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. HU 23 HU

25 5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK 5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések Lásd az Indokolás 1. szakaszát és a hatásvizsgálat 2. szakaszát A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája Lásd az Indokolás 3.2. szakaszát és a hatásvizsgálat 2.3. szakaszát. A javaslat és a Kultúra program között léteznek szinergiák A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében Az Európai örökség cím célkitűzései (lásd a határozatra irányuló javaslat 3. cikkét és a hatásvizsgálat 3. szakaszát) közvetlenül kapcsolódnak a Bizottság szolidaritásra vonatkozó stratégiai célkitűzéséhez, elsősorban azáltal, hogy hozzájárulnak a gazdasági és szociális kohézióhoz, valamint a közös értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez. Az Európai Örökség cím emellett a Bizottságnak a fellendüléssel kapcsolatos stratégiai célkitűzéséhez is kapcsolódik sajátos célkitűzésén keresztül, amely a régiók vonzerejének növelésére és a fenntartható fejlődésükhöz való hozzájárulásra vonatkozik. Az Európai Örökség cím eredményeinek mérésére a szociális, gazdasági és környezeti területen kulcsmutatókat kell meghatározni. A szociális mutatókhoz a következők tartozhatnának: hányan számoltak be arról, hogy a kulturális örökség iránti érdeklődésük nőtt; hányan számoltak be arról, hogy a közös európai történelem iránt erőteljesebben kezdtek érdeklődni; a helyszínek által szervezett, a fiatalokat célzó tevékenységek száma; a címben részesülő helyszínek közös projektjei; a létrehozott kulturális tevékenységek száma; a demokratikus értékek/ emberi jogok tudatosítására irányuló tevékenységek száma. A gazdasági mutatókhoz a következők tartozhatnának: a látogatók számának növekedése; az új munkahelyek száma, amelyek közvetlenül vagy közvetetten az intézkedések hatására jöttek létre; megőrzött munkahelyek száma; a címben részesülő helyszínek, valamint a kulturális és kreatív ágazat közötti partnerségi projektek száma; HU 24 HU

26 a címben részesülő helyszínek, valamint a helyi üzleti tevékenységek közötti partnerségi projektek száma; a kulturális örökségbe történő beruházás fellendítő hatása a magán- és állami forrásokra. A környezeti mutatókhoz a következők tartozhatnának: a helyszínek által elfogadott fenntartható gazdálkodási tervek száma; a helyszínek jobb hozzáférhetősége fenntartható közlekedési eszközökkel; tájak és történelmi környezeti feltételek Végrehajtási módszer (indikatív) X Centralizált irányítás X közvetlenül a Bizottság által közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: végrehajtó ügynökségek a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek Megosztott vagy decentralizált irányítás a tagállamokkal harmadik országokkal Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg) Megjegyzések: HU 25 HU

27 6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS 6.1. Felügyeleti rendszer Az Európai Örökség címmel kapcsolatos ellenőrzés és értékelés kerete két külön elemből áll majd: a címben részesülő helyszínek ellenőrzéséből, és az Európai Örökség cím átfogó értékeléséből. A helyszínek ellenőrzésének célja annak vizsgálata, hogy a címben részesülő helyszínek teljesítették-e pályázatukban és kiválasztásuk során vállalt kötelezettségeiket, és megtarthatják-e a címet. A Bizottság rendelkezésre fogja bocsátani azokat a mutatókat, melyeket figyelembe kell venni. Ez az ellenőrzés a tagállamok határkörébe tartozik majd, amelyek európai szakértői testületnek tesznek róla jelentést, amely ezt követően elvégzi az értékelést, és szükség esetén javaslatot tesz a cím visszavételére. A címben részesülő helyszínek ellenőrzése az Európai Örökség cím átfogó értékelésének részét képezi majd. Az ellenőrzési rendszerre vonatkozó részletek tekintetében lásd a határozatra irányuló javaslat 14. és 15. pontját Értékelés Előzetes értékelés Lásd a hatástanulmányt Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága) Tárgytalan A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága Az Európai Örökség cím értékelésében ötvözni kell a fellépés működtetésében érintett folyamatok vizsgálatát az Európai Örökség cím által gyakorolt átfogó hatások áttekintésével. Meg kell határozni, az intézkedés milyen szempontból működik sikeresen, lehetséges-e javítani rajta, főként pedig azt, hogy miként lehet a hiányosságokat a jövőben a legcélravezetőbben orvosolni. A határozat 17. cikkében említettekkel összhangban az értékelés a Bizottság hatáskörébe tartozik, és hatévente, külső értékelés formájában lesz végrehajtva. 7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK Az e határozat alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során a Bizottság megfelelő megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzések lefolytatásával és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésével, szabálytalanság észlelése esetén pedig arányos és elrettentő hatású büntetések alkalmazásával köteles gondoskodni az Unió pénzügyi érdekeinek csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes cselekedet elleni védelméről a 2988/95/EK, Euratom és 2185/96/EK, HU 26 HU