A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA KÖNYVTÁRI SZERVEZETI ÉS MINŐSÉGSTRATÉGIÁJA

Átírás

1 A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA KÖNYVTÁRI SZERVEZETI ÉS MINŐSÉGSTRATÉGIÁJA

2 Aktualizált a évi intézményi fejlesztési, a évi kutatási stratégiához, valamint a KJF SZMSZ-e évi változásaihoz: február 4. Az előterjesztést készítette: Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér tudományos rektorhelyettes 2

3 TARTALOM A KJF könyvtára státusa A KJF Könyvtára szolgáltatási folyamatai Feladat-központú szolgáltatási rendszer kialakítása: Információszolgáltatás, információkeresés Kölcsönzés Állománymenedzsment Tartalomszolgáltatás, digitalizálás A könyvtár intézményi archiváló szerepe Tervszerű állományapasztás Humán erőforrás menedzsment Használók igényeinek figyelembevétele Monitoring A könyvtár fejlesztésének külső és belső környezeti meghatározói A külső környezet elemzése A felsőoktatási könyvtárak 21. századi víziójának meghatározó elemei A nem állami felsőoktatási intézmények működési feltételeinek átalakulása A KJF Könyvtár és Információs Központ stratégiai meghatározói KJF Jövőkép Tevékenységre vonatkozó jövőkép Szervezetre vonatkozó jövőkép A könyvtári fenntarthatóság értelmezése (zöld könyvtár modell) A könyvtár szolgáltatási modellje A könyvtár stratégiai tevékenységi magja A használókkal való kapcsolattartás A könyvtári szolgáltatási értéklánc Partnerekkel való együttműködés A jövőre vonatkozó koncepciók Humántőke fejlesztése A könyvtár küldetése Víziója Értékek A könyvtár fejlesztésének stratégiai irányai között a BSC térkép alapján A felsőoktatási könyvtárak minőségirányítási nézőpontjai A felsőoktatási könyvtári teljesítménymérés Nemzetközi Normái KJF könyvtári minőségi alapelvek Minőségfejlesztési akciók A könyvtári mutatószámok a stratégiai teljesítmény vonatkozásában

4 A KJF KÖNYVTÁRA STÁTUSA Az évi CXL törvény meghatározza a könyvtárak helyét és szerepét: Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. Iskolai könyvtár: az oktatási intézményekben működő könyvtár. Általában korlátozottan nyilvános könyvtár, amely azt jelenti, hogy elsősorban a fenntartó intézmény (iskola) diákjai, pedagógusai, dolgozói számára érhetők el a szolgáltatásai. A tanároknak és a diákoknak biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat, ez a színtere az önálló könyvhasználat megtanulásának is. Lehet általános iskolai, középiskolai, diákotthoni (kollégiumi), felsőoktatási könyvtár. Kisebb településeken működő iskolai könyvtár elláthatja a közművelődési és az iskolai könyvtári feladatokat is. Felsőoktatási könyvtár: régi intézmény, gyökerei visszanyúlnak egészen Arisztotelész koráig. Feladata az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Az egyik legjelentősebb könyvtárhasználói réteget szolgálják, az egyetemi és főiskolai hallgatókat és oktatókat. A könyvtár szoros kapcsolatban van anyaintézményével, tükrözi annak küldetését, céljait, filozófiáját, kultúráját. Funkciói: az oktatómunka támogatása, a kutatómunka támogatása, szakkönyvtári feladatok, feladatok a könyvtári rendszerben és egyéb felsőoktatási feladatok. Az idő során több fajtája is kialakult. 1 Megjegyzés: a KJF között jogosult volt tudományos normatívára, amelyből a könyvtár működését is finanszírozhatta től a KJF már nem jogosult és nem is támogatott rendszeres tudományos állami normatívával, ezért 2012-ben elfogadta az állami támogatás megszüntetése következtében korábban meglévő közfelelőssége korlátozását, amiben a nyilvános szerepkörrel járó általános gyűjtőkör is érintett. Ezért gyűjtőkörében már nem feladata az általános gyűjtőkör szerinti állománygyarapítás, illetve a közkönyvtárakra vonatkozó nyitva tartás. A stratégia alkotóelemei Szolgáltatási modell Jelige Küldetés Vízió Értékek Stratégiai irányok 1 4

5 1. A KJF KÖNYVTÁRA SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATAI 1.1. FELADAT-KÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A KJF könyvtára korlátozottan nyilvános felsőoktatási szakkönyvtár, szakterületén szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végez, teljesen nyilvános szakkönyvtári ellátást 2012 óta nem tud felvállalni, mivel ehhez nem kap az illetékes minisztériumtól támogatást. A könyvtár erősítse az intézmény iránti bizalmat, használja a hallgatókkal, oktatókkal való személyes kapcsolatot az oktatás segítésére, az intézmény presztízsének növelésére. A könyvtár feladata a releváns információs erőforrások elérhetőségének technológiai és tartalmi kifejlesztése (saját weblap, integrált könyvtári rendszer, stb.). Az információhoz való minél egyszerűbb hozzáférés biztosítása. A használók igényeihez alkalmazkodó nyitvatartás biztosítása. Gyors hozzáférés lehetővé tétele a dokumentumszolgáltatás széles skálájához. Személyes segítségnyújtás a használók információs igényeinek kielégítéséhez. A főiskolai hallgatók, oktatók és külső használók felkészítése az információkeresés és az információs menedzsment transzferálható képességeinek elsajátítására. Legyen a külső használók számára a város dolgozószobája, az utca egyeteme, és ugyanakkor virtuálisan is elérhető tudástár. Szakszerű szolgáltatások kialakítása és működtetése a felsőoktatásban, az oktatás, a tanulás, a kutatás igényeinek való megfelelés. A könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra hozott információt és adatot. Sokoldalú hozzáférés biztosítása a használók számára. Interaktív kapcsolat a felhasználókkal (jelenlegi és potenciális). Tanácsadás, segítség és képzés nyújtása az információs ismeretekhez, forrásokhoz. A könyvtárnak legyen tudományos, információintegráló szerepe a főiskola tanszékei, kutatási egységei között. Országos és nemzetközi együttműködés segítésével biztosítsa az információkhoz való egyetemes hozzáférést. Közösségszervezés és együttműködés más könyvtárakkal, intézményekkel. A könyvtár és a tanszék/intézet együtt alakítsák a tanterveket, a könyvtári források és instrukciók annak részét képezzék. A tanszék a könyvtárat partnerként tekintse a tervezésben, a tananyagfejlesztésben. A felsőoktatási könyvtárnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a felsőoktatásban részt vevő valamennyi hallgató és oktató elsajátíthassa a korszerű információk használatát. Tanulmányai során a hallgatók, oktatók képesek legyenek hatékony, önálló információs kutatómunkára. A könyvtár készítsen marketingtervet a célközönség elérésére, a tudásközpont szerep fontosságának és értékeinek hangsúlyozására INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS, INFORMÁCIÓKERESÉS Barátságos, nyílt és minőségi szolgáltatás a használók számára valamennyi szolgáltatási ponton. Írásos dokumentáció a könyvtár szolgáltatásainak, gyűjteményeinek, információs anyagainak használatáról. Könyvtárhasználat és információkeresés oktatása lehetőség szerint tantervbe építve, illetve fakultatív módon. A használók igényeinek megfelelő nyitvatartási idő biztosítása a hálózat valamennyi könyvtárában. Az állományban nem található dokumentumok könyvtárközi kölcsönzés útján történő biztosítása a könyvtár használói számára, kihasználva az Országos Dokumentumellátó Rendszer, az Ariel online másolatküldő szolgáltatás és a külföldi adatbázisok információit. A könyvtárközi kölcsönzéssel a hallgatók, oktatók és egyéb használók számára helybe hozza a könyvtár a dokumentumokat, ezzel is segíti a gyors információszerzést, irodalomkutatást és a kutatómunkát. Emellett jelentős mennyiségű időt takarít meg. Törekedni kell a még hatékonyabb, még gyorsabb elérésre természetesen ez mindig a partner könyvtártól függ. 5

6 Könyvtárunk az MTA SZTAKI által kifejlesztett HunTéka integrált könyvtári rendszert használja. A HunTéka rendszer már eddig is számos fontos szolgáltatást nyújtott: katalogizálás, kölcsönzés, keresések, kimutatások, statisztikák, stb. A fejlesztők célja az, hogy a felhasználói igényekhez, problémákhoz igazodva bővítsék a rendszer által nyújtott szolgáltatásokat. A napi gyakorlat során felmerülő igényeket kell tehát belefoglalni a HunTéka további fejlesztési terveibe. Kiemelt fontossággal kezeljük a digitális tartalmak bevonását a HunTékába: e-books bibliográfiai szinten, pl. MEK tartalmak, folyóiratok és ezek aktualizálásának megoldása, a tananyagok analitikus feltárása a feltárás mélységének bővítése. A könyvtár honlapját saját maga szerkeszti, amely arculatában egyezik a főiskola honlapjával. A könyvtári honlap naprakész információkat tartalmaz, rugalmas szerkesztésű, alkalmazkodik az aktuális igényekhez. A honlapon található információk segítik a főiskolai oktatást (például az egyes tantárgyakhoz tartozó link-gyűjtemények, az európai uniós oldal, adatbázisok elérhetőségei, stb.). A könyvtárban az információkereséshez az igényeknek megfelelő számban álljon rendelkezésre számítógép, legyen biztosítva a laptopok használata is KÖLCSÖNZÉS Minden könyvtárral ellátott helyszínen számítógépes kölcsönzési rendszer működjön, amelynek feltétele a megbízható és gyors hálózati rendszer. Közvetlen, online használói hozzáférés a saját kölcsönzési státusz nyilvántartásához. Teljes állományra kiterjedő, a használók által működtetett online rendelés lehetősége. Törekedni kell az olvasói előjegyzések átlagosan legalább 95%-ának teljesítésére. Csökkenteni kell az előjegyzett dokumentum rendelkezésre bocsátásáig eltelt időt. Optimális esetben ez nem lehetne több, mint 4 hét. Megértő, de határozott szankciókkal kell sújtani az olyan olvasókat, akik nem tartják be a kölcsönzési szabályokat. A számítógépes nyilvántartás adta lehetőségekkel élve meghatározott időközönként ki kell gyűjteni a késedelmes olvasókat ÁLLOMÁNYMENEDZSMENT A könyvtár a dokumentumok gyűjtő, őrző és tároló helye marad, de a gyűjtemény alakításánál figyelembe kell venni azt a tendenciát, hogy erőteljesen nő a digitalizált dokumentumok iránti kereslet a hagyományoshoz képest. A helyben használat mellett biztosítjuk a távoli elérést is (levelezőoktatás, távoktatás, otthoni hozzáférés a Moodle felületen). A főiskola jelszóval védett belső hálózatán hozzáférhetővé kell tenni azokat a dokumentumokat, amelyek a tanulást, kutatást segítik, pl. folyóiratcikkek, szakdolgozatok, TDK, OTDK dolgozatok, segédanyagok, oktatást segítő digitális játékok TARTALOMSZOLGÁLTATÁS, DIGITALIZÁLÁS A korszerű információs szolgáltatás fontos eszköze a tartalomszolgáltatás és az oktatáshoz szükséges anyagok digitalizált formában való biztosítása a használók részére. A könyvtár feladata, hogy nyilvántartsa és rendelkezésre bocsássa azokat a forrásokat, ahol digitalizált tartalmak találhatók (Magyar Elektronikus Könyvtár, Neumann Ház, Moodle, stb.). Ezenkívül a főiskola jelszóval védett zárt hálózatán tegye hozzáférhetővé a hallgatók és oktatók számára a tananyagokat, a szerzői jogok figyelembevételével. Meg kell határozni a digitalizálható tartalmak körét. A központi könyvtár és a forrásközpontok állományának folyamatos vizsgálata az oktatásban részt vevők számának, igényeinek figyelembevételével. Rugalmas, gazdaságos és felhasználóbarát ellátó rendszer működtetése. A források optimális kihasználása érdekében a gyűjtemények, az anyagi és az emberi erőforrások összehangolása. 6

7 A dokumentumellátás, gyűjteményfejlesztés területén folyamatosan figyelembe kell venni a főiskola stratégiai irányvonalát, a hallgatók számának alakulását, az olvasói igények változását, az új szakok, mester- és szakirányú képzések tankönyvigényét. A beszerzés forrásai: a főiskola költségvetésében biztosított összegek, pályázatok, kiemelten a más intézményekkel közös pályázatok, régiós és európai uniós források felkutatása, konzorciumok létrehozása hazai és külföldi főiskolai és egyetemi könyvtárakkal, adatbázisok előfizetésére (pl. Scopus folyóirat adatbázis), a könyvtár saját bevétele A KÖNYVTÁR INTÉZMÉNYI ARCHIVÁLÓ SZEREPE A szakdolgozatok, portfóliók tartalmi és formai követelményeit a Kodolányi János Főiskola egységes szerkezetbe foglalt szakdolgozati szabályzata tartalmazza. A szakdolgozatokat 2007-től elektronikus formában is tárolja a könyvtár, amelyeket a hallgatók töltenek fel a főiskola erre kialakított internetes Digidok felületére. A digitalizált tárolás lehetővé teszi a szakdolgozatok bármely helyszínről való elérését (csak a képernyőről történő olvasást), biztosítja a diplomamunkák védelmét és helytakarékos. ( A főiskola történetének dokumentumai (írásos és digitális formában). Speciális dokumentációs különgyűjtemények dokumentumai (európai dokumentációs központ, KJF irodalmi kiadványok, konferenciaanyagok, autizmus, stb.). A Kodolányi János Főiskolához tartozó kutatócsoportok, intézetek tudományos kiadványai. Adományokat (pl. partnervárosok kiadványai). Kodolányi János életének, munkásságának dokumentumai. A főiskola fényképgyűjteménye. A könyvtár történetére vonatkozó anyagok, iratok. A főiskola saját kiadványai (tankönyv, jegyzet, konferenciaanyagok, egyéb). Főiskolai szakdolgozatok, TDK, OTDK dolgozatok őrzése, feldolgozása, archiválása TERVSZERŰ ÁLLOMÁNYAPASZTÁS A könyvtári állomány folyamatos felülvizsgálatával és az intézeti ajánlások figyelembevételével ki kell vonni az állományból az elavult és feleslegessé vált példányokat. A fölös példány jegyzékeket a Könyvtári Intézet honlapján a vonatkozó rendelet szerint kell köröztetni egyéb könyvtárak részére. Az apasztási politika révén megakadályozható, hogy a gyűjtemények minimális felesleges, idejét múlt dokumentumot tároljanak HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSMENT Cél: a könyvtári személyzet és a könyvtár használói közötti aktív párbeszéd, kommunikáció biztosítása. Az erőforrások hatékony elosztásának és felhasználásának segítése. A könyvtárosok (információs szakemberek) fő feladata az információ szerzése, rendszerezése, feltárása és archiválása. A könyvtári munkatársak folyamatos képzése, az új technikai eszközök, website-ok, keresőprogramok megismerésére és a hallgatók munkájának segítésére. A megfelelő tanulási környezethez nélkülözhetetlen a jól képzett, informatikus-könyvtárosi ismeretekkel, készségekkel rendelkező, állandóan rendelkezésre álló szakembergárda (pl. távoli elérés biztosítása), amely segít eligazodni az információk tömkelegében, megtanítja a számítástechnikai eszközök használatát, tájékoztatást ad helyben vagy online. A tervszerű személyzeti munka, a humán erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás megköveteli, hogy a könyvtár céltudatosan fejlessze munkatársi gárdáját, elősegítse képzésüket, továbbképzésüket. A jó munkahelyi légkör, a motivált kollektíva, az anyagi és erkölcsi megbecsülés a minőségi teljesítmény záloga. 7

8 A főiskola intézeteiben dolgozó oktatók tájékoztatása a könyvtári újdonságokról, elérhető adatbázisokról bemutatók, tréningek szervezésével HASZNÁLÓK IGÉNYEINEK FIGYELEMBEVÉTELE A könyvtárosok a szolgáltatások alakításakor vegyék figyelembe a használók (kockázatviselők) sokféleségét (pl. külföldi hallgatók), egyéni vagy csoportos tanulási igényét, a külső és belső használók eltérő könyvtárhasználati szokásait. A különböző tanulási stílusok, a használók sokféle szükségletei alapján a könyvtárhasználók minden kategóriájának más és más támogatást kell nyújtani, ehhez szükséges a könyvtárosoknak kommunikációs, mentálhigiénés, stb. tanfolyamokon való továbbképzés biztosítása. A főiskola vezetése számára döntés-előkészítő információkat, jogszabályokat, egyéni szakterületek szerinti tájékoztatást, gyors, pontos adatokat kell szolgáltatni. Az oktatók számára rendszeres szakirodalmi tájékoztatást kell nyújtani. A főiskola gyakorlóintézményeként működő Kodolányi János Középiskola könyvtári ellátása fokozott figyelmet igényel. Itt is szükség van a gimnázium tananyagának és specializációinak ismeretére. A főiskola és a gimnázium könyvtára szoros munkakapcsolatban dolgozik, a középiskolában is a HunTéka integrált számítógépes könyvtári rendszer bevezetését tervezik MONITORING A központi könyvtár és a hálózatához tartozó forrásközpontok munkájának értékelési szempontjai, éves statisztikai jelentések, könyvtárközi kérések alakulása (teljesített nem teljesített, okok feltárása), pályázati tevékenység, használói elégedettség mérése (hallgatók, oktatók, külső használók), közösségi szolgáltatásokkal és a felnőttképzés támogatásával (távoktatás) segítse a hallgatók munkahelyszerzését, a foglalkoztatottság javítását, az esélyegyenlőség megteremtését. 8

9 2. A KÖNYVTÁR FEJLESZTÉSÉNEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ KÖRNYEZETI MEGHATÁROZÓI 2.1. A KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE Az információs társadalom térhódítása: az információs társadalom előrehaladása számos olyan tömegméretű elterjedést jelentő technológiát eredményez, mint a WEB 2.0. elterjedése, ami alapjában alakítja át a könyvtári fogyasztói szokásokat, a könyvtáros és a könyvtárhasználó kapcsolatát interaktívvá szervezi. A print on demand kiadási rendszer, amely a könyvtári gyűjteményszervezés kérdéseit is átalakítja, a felnőttoktatási technológiák átalakulása, amelyek az adatbázisokra épülve, új elemeket, módszereket is alkalmaznak. A felsőoktatást érintő demográfiai trendek: a felsőoktatás Magyarországon is fiatal korosztályokat érint, akik felkészültebbek az infotechnológiában, ugyanakkor olyan új csoportok is bekerülnek, akiknek általános ismeretszerzési képességei gyengébbek. Általánossá válik az online elérhetőség. Megjelenik az érettebb korosztály olvasóként. Számos fejlett országban a felsőoktatást 90-95%-ra kívánják kiterjeszteni a megfelelő korosztályban. A felsőoktatást érintő kockázatviselői trendek: a könyvtárak fenntartását lehetővé tevő források átalakulnak, csökken az állami, megerősödik az EU-s forrás, nagyobb mértékűvé válik a céges, szervezeti igények révén a céges források száma. A felsőoktatást érintő fogyasztói trendek: a fogyasztói trendekben az egyéni könyvtárhasználat mellett megjelenik a közösségi könyvtárhasználat, a közösségi facebook, az interaktív használat, az online kurzusokhoz kötődő használat. Megváltozik a szürke irodalom összetétele, beemelődnek olyan új elemek, mint a hallgatói és az oktatói portfóliók, stb. A könyvtári gyűjteménymenedzsment folyamatainak megváltozása: a könyvtáraknak nem csupán gyűjtenie, vásárolnia kell a dokumentumokat, hanem a felsőoktatási könyvtárakban megnőtt az igény a saját források, dokumentumok előállítása iránt is, tehát a 21. század könyvtárában hangsúlyossá válik az információtermelés. Másrészt a leszűkült források miatt a kurrens folyóiratok, könyvek beszerzése csak hálózati beszerzéssel biztosítható. A fenntartható gyűjteménymenedzsment a hálózati könyvtáraknak kedvez. A felsőoktatási intézmények szakjainak változásából fakadóan, a szakok életciklusának megfelelően újabb és újabb fejlesztési igények léphetnek fel, amelyekre a felkészülés nem egyszerű. A felsőoktatási könyvtári tereket érintő változások: a felsőoktatás a hallgatói trendek változásaiban (nappali/levelező/távoktatás) eltérő olvasói, eltérő olvasóhelyi (tényleges és virtuális) szükségleteknek kell hogy megfeleljen. Egyre inkább a személyre szabott virtuális könyvtári olvasóhely jelenik meg igényként, amelyben a hallgató a szaknak, szakiránynak megfelelő források, dokumentumok között kell, hogy navigáljon. Másrészt a korábbi informatikai tantermek is könyvtári olvasóteremként kell hogy funkcionáljanak, ahol az online könyvtári szolgáltatások bekapcsolhatók az oktatói-tanulói munkába. Pédául a szociális jog oktatása a könyvtárban. A könyvtári humán erőforrás megváltozása iránti igény: a könyvtárakban megnőtt a szakmaismerettel bíró könyvtárosok szerepe és funkciója, másrészt a könyvtárosokat illetően megnőtt az információs írástudás oktatásának képessége iránti szükséglet, harmadrészt megjelent a tartalomfejlesztés, az online kiadói tevékenység képessége, mint szükséglet, negyedszer a könyvtárak minőségirányítási folyamatai alapvető minőségmenedzsment ismereteket igényelnek a könyvtárosoktól. A könyvtári minőségi és innovációs folyamatok: a könyvtári folyamatokban az innováció számos területen megjelenik, szükség van a könyvtári innováció menedzselésére is A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK 21. SZÁZADI VÍZIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ ELEMEI A könyvtár az információs társadalom alapintézménye. A 21. század könyvtára megtartja alapértékeit: a dokumentumok szakszerű gyűjtése, feltárása és a használóhoz való juttatása, de szolgáltatásait a 21. századi használó infrastrukturális igényeihez igazítja (elérhetőség, digitalizálás, stb.). 9

10 A könyvtár az oktatási intézménnyel együttesen felelős az információs kultúra elsajátításáért, elterjedéséért. A főiskolai, egyetemi könyvtárakat a kutatásokhoz is szoros kapcsolatok fűzik, elsősorban az intézményben folyó kutatómunkát segítik és támogatják. A könyvtár tevőlegesen részt vesz az egész életen át tartó tanulás stratégiájának, munkaprogramjának megvalósításában. Az intelligens tanulási terek létrehozásának, működtetésének legtermészetesebb közege a funkcionálisan jól működő, tudásmenedzselő könyvtár. A hallgató nem csak a tudásra éhes, hanem az értelmezésre, és kultúrára is. A könyvtár nemzetközi információs pont: a globális információk elérési helye. A könyvtári fenntarthatóság, a zöld könyvtár modell felé való elfordulás. A könyvtárak élen járnak az informatika alkalmazásában. Ez is predesztinálja ezeket az intézményeket arra, hogy tevőlegesen részt vegyenek az egész életen át tartó tanulás stratégiájának, munkaprogramjának megvalósításában. Az intelligens tanulási terek létrehozásának, működtetésének legtermészetesebb közege a funkcionálisan jól működő, tudásmenedzselő könyvtár, ahol egy helyen biztosítva van a művelődést, rekreációt, tanulást, kutatást szolgáló irodalom az internet-erőforrások igénybevételének lehetőségével együtt A NEM ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK ÁTALAKULÁSA Az állami finanszírozott hallgatóktól könyvtári szolgáltatási díj beszedése tilalma 2008-tól. A tudományos normatíva megvonása a nem állami, nem egyházi intézményektől 2012-től. A felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám drasztikus lecsökkenése. 10

11 A KJF Könyvtár és Információs Központ SWOT elemzése Erősségek Fenyegetések A gyűjteményfejlesztés a szakok szükségleteire alapozott Kivételesen jó könyvtári személyzet Jó a könyvtár és tanszékek kapcsolata Jól működik a használói elégedettség mérésre épülő fejlesztés Magas fokú digitalizáltság és állománymenedzsment Jól fejlesztett könyvtári terek, nyitott polcok, elektronikus olvasóhelyek Előnyünk a kari és tanszéki széttagoltság hiánya Kiemelkedő értékünk a folyamatos szaki forrásmenedzsment A hallgató a kiváló segítőkész, instrukciós tudású könyvtárost és a jó állományt tekinti erősségünknek A pénzügyi fenyegetések megnehezítik a folyamatos beszerzést és előfizetéseket. Komoly gát a szerzői jogok rendszere, a szakkiadók politikája A print-on demand rendszerre való átállás új könyvtári képességeket igényel A könyvtári források tartós csökkenése várható Gyengeségek Hatékonyabb tantárgyi szakirodalmi forrásfejlesztés összehangoltabb tantárgyleírás révén Logisztikai szervezés Nem jó az üzleti világgal a kapcsolatunk A legtöbb kritika a kis példányszám miatt ér bennünket Sebezhetőek vagyunk, amennyiben a fenntartó költségvetése sebezhető A szakok életciklusa a fejlesztést megnehezíti A könyvárak emelkedése A könyvtárközi kölcsönzés megdrágulása A tankönyvpiac összeomlása Lehetőségek Amit még nem használtunk ki az a hálózati rendszerekbe való jobb betagolódás, a hálózati alapú beszerzés A közösségi források használata, a csoportos hallgatói szolgáltatások a web 2.0., stb. alkalmazások Az üzleti klaszterek szaki szerveződése és információ szolgáltató hálózatok kialakulása 11

12 3. A KJF KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT STRATÉGIAI MEGHATÁROZÓI 3.1. KJF JÖVŐKÉP TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉP A KJF a hazai felsőoktatás olyan, nemzetközileg elismert alkalmazott kutatások főiskolája kíván lenni, amely a társadalom állandóan változó igényeinek, a hazai és a nemzetközi foglalkoztatási trendeknek megfelelő képzéseket, keresett szakmákat kínálja. SZERVEZETRE VONATKOZÓ JÖVŐKÉP Szervezeti működés: a KJF magánintézmény jellegét, közhasznú szervezeti jellegét a továbbiakban is megőrizni szándékozik. A KJF stratégiai együttműködési szerződések alapján kinyilvánítja együttműködési készségét a magyar felsőoktatás intézményeivel: o helyet adva annak műszaki és mérnöki képzéseinek, közreműködve egyes szolgáltatásaiban, o együttműködve a tanárképzés területén közös szakos tanári képzésekben, pedagógiai módszertani központ funkciókban, o könyvtári-információs szolgáltatások területén, o a képzéseikhez tanulmányi szolgáltatásokban, o diáktanácsadói és karrieriroda tevékenységben, o tehetséggondozás területein A KÖNYVTÁRI FENNTARTHATÓSÁG ÉRTELMEZÉSE (ZÖLD KÖNYVTÁR MODELL) A hallgatói tanulmányok és a gyűjtemény fenntarthatósága: a könyvtári állomány védelme, a kutatási állománynak a jövő generációk részére való fenntartása, a felsőoktatási kommunikációs modell biztosítása (az üzleti kiadói tevékenységtől való függetlenség). A fenntartható publikáció kategóriába tartoznak a kiadás előtti és utáni nyomtatások, a nyitott elérhetőség, a szerző fizet modellek, előfizető alapú lapkiadások, intézményi repozitóriumok, személyes blogok, multimédia-kiadványok. Elsőbbséget adunk a tudományos értékrendszernek, a fenntartható üzleti modelleknek, a könyvtár, az egyetemi kiadó, archívum, a felsőoktatási információ és sajtótermékek felsőoktatási kommunikációs modelljének, a digitalizációnak és megőrzésnek, a nyomtatott gyűjtemény fejlesztés költségei csökkentésének. Zöld működési technológiák és gyakorlat: környezetbarát papírfelhasználás, másodlagos nyomtatás, e-book rendszer kialakítása. Fenntartható épületműködtetés A fenntarthatóság mérése és javítása. Mérjük a könyvtári fenntarthatóság adatait is a pályázati tevékenységek során A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSI MODELLJE A KÖNYVTÁR STRATÉGIAI TEVÉKEN YSÉGI MAGJA A könyvtár gyűjteménye a KJF szakjaihoz kapcsolódó képzések szakdokumentációja és az ehhez tartozó tudományterületi gyűjtőkör. A könyvtár fő célcsoportja a székhelyen és telephelyen a főiskolai hallgatói és oktatói közösség. A könyvtár finanszírozásában fejleszteni kell a fenntartóra kerülő hányadot, el kell érni a pályázatok, adományok, egyéb üzleti fejlesztések révén megszerezhető támogatásokat. A könyvtár használóközpontú könyvtár. 12

13 A könyvtári szolgáltatások eltérő használati csoportokra: nappali, levelező, távoktatásos, FSZ, BA, MA, doktori és felnőttképzésben részt vevő, valamint helyi társadalmi csoportokra specializáltak. A HASZNÁLÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Könyvtári tagság Napi látogatás, online látogatás Ügyfélszolgálat Olvasótermi jelenlét Virtuális ügyfélszolgálat Virtuális olvasóterem Szociális média Az árpolitika A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSI ÉRTÉKLÁNC (Az értékláncot a könyvtári teljesítmény előállításához kapcsolódó kérdések jelentik.) A tanszékek képzési programjaihoz tartozó tantárgyak szakirodalmi megalapozottsága és a tantárgyi irodalomjegyzék minősége. A dokumentumbeszerzés, előfizetés. A nyilvántartási rendszer fejlettsége és instrukciós minősége. A könyvtár hibrid jellege: hagyományos és digitális jelleg. A könyvtári dokumentáció feldolgozottsága. Az igények kielégítése gyorsasága. Az ügyfélszolgálatok tanácsadási minősége A könyvtár hálózati rendszere, az ún. direct borrowing, a fiókkönyvtárakba való gyors leszállítás. A tagság megtartása a végzést követően is. A technológia szinten tartása. PARTNEREKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Tanszékekkel. Felsőoktatási könyvtárakkal. Helyi könyvtári rendszerrel. Szakfelügyelettel. Szakszolgálatokkal, OSZK, könyvtárközi kölcsönzés, beszerzés. Hálózati tagságok. A JÖVŐRE VONATKOZÓ KONCEPCIÓK A zöld szolgáltatási modell: a KJF könyvtára gyűjteményét a fenntarthatóság jegyében fejleszti, a kutatókönyvtár nyomtatott és on-line, a képzési könyvtár új fenntartható formák formájában. A KJF kiadói tevékenysége a könyvtárba integráltan fenntartható módon történik. SMART modell: a KJF könyvtára alapvetően a digitális modellek felé kíván elmozdulni, a jövendő szakok esetében a digitális adatbázisok, online tankönyvek, print-on-demand modellek, új dokumentumformák, a közösségi kapcsolattartás a követendő irány. A Web 2.0. és egyéb alkalmazásokkal az interaktív könyvtári modell a megcélzott hálózati jellegű könyvtár, amelyben a virtuális képzési kurzusok, távoktatási szakok a Moodle-on is önálló hálózati elemet jelentenek. Inkluzív modell: a könyvtár elérhetősége fejlesztése, asszisztív technológiák alkalmazása adományozás révén. 13

14 Tudás innovációs kultúra modell: a KJF könyvtára az oktatói és hallgatói tevékenységben a PIQ & Lead képzési modellhez való módszertani anyagot, tanulói segédanyagok fejlesztését célozza. A HUMÁNTŐKE FEJLESZTÉSE A könyvtár a felsőoktatás jelenlegi trendjeiben az alacsony személyzeti létszám, a rugalmas tanszéki szakértők, a hallgatói gyakornoki foglalkoztatás révén kívánja célkitűzéseit megvalósítani. A könyvtár tartalomfejlesztésébe a szaki tartalomfelelősők bekapcsolása. A könyvtár tartalomfejlesztési tevékenységének összekapcsolása a távoktatási személyzettel, távmunka igénybevétele. 14

15 ÉRTÉK, VISELKEDÉS, TUDÁSTEREMTÉS KJF KÖNYVTÁRI STRATÉGIA JELIGE MODELL Érték, viselkedés, tudásteremtés PIQ & LEAD KIC (Profession, Innovation, Leadership - Knowledge Innovation Culture) Új felsőoktatási könyvtár-pedagógiai modell A KÖNYVTÁR KÜLDETÉSE A KJF Könyvtár és Információs Központ küldetése, hogy támogassa a főiskola oktatási, kutatási tevékenységét, hozzájáruljon annak intellektuális gazdagsága és oktatási, tanulási módszertani kultúrája növekedéséhez, gyűjtse, szervezze, őrizze meg, tegye elérhetővé a főiskola képzési és kutatási területeit érintő gazdag és egyedi forrásanyagot, kapcsolja azt a szakmai közösségek rendszerébe, integrálja a főiskolát a nemzetközi tudáshálózatokba. VÍZIÓJA A KJF Könyvtár és Információs Központ szerepköre, hogy az oktatás, tanulás, kutatás területén meghatározó partnere legyen a tanszékeknek és kutatóegységeknek, járuljon hozzá az oktatók, kutatók, hallgatók tudásra, ismeretekre, információkra építő új pedagógiai szakmai kommunikációjához. A könyvtár legyen képes világszínvonalú forrásokhoz, gyűjteményekhez elérhetést nyújtani, olvasói terei legyenek alkalmasak intellektuális felfedezésekre, szakmai véleménycserékre. A képzési területeket illetően felkészült szakértői személyzetével, a tanszékekkel, a hallgatókkal, a kiadókkal és a tudományos közösségekkel való kapcsolatépítés centruma legyen. Járuljon hozzá a KJF oktatási programjainak, szakjainak kiválóságához, a hallgatók, oktatók, használók intellektuális növekedéséhez. A könyvtár járuljon hozzá a hallgatók érzelmi mentális kiegyensúlyozottságához, a hallgatói jól-lét fejlesztéséhez könyvtári programjaival, gyűjtőkörével és könyvtári alkotói, tanulói, oktatói munkaközösségek, tudásközösségek szervezésével. ÉRTÉKEK Integritás az intézmény képzési és kutatási célkitűzéseivel A könyvtár a KJF képzési programjaiban megfogalmazott pedagógiai módszertani alapelvek alapján, a szaki struktúra változó igényeinek megfelelően szervezi gyűjteményét és információs dokumentumait. A könyvtár a KJF egyéb oktatási és kutatási információs rendszereivel integráltan szervezi dokumentumait (távoktatási, Moodle, stb. források). A képzési és kutatási programokat érintő dokumentumok fejlesztése a tanszékek és a könyvtár együttes felelőssége. 15

16 A könyvtár fejlesztése kooperatív tevékenység eredménye A KJF szakmai közösségei (tanszékek, oktatók, kutatók, hallgatók, végzett hallgatók) elkötelezettek a könyvtár fejlesztése iránt, amit szakmai dokumentumok közösségi szintű elérhetővé tételével, egyéni és egyéb önkéntes adományokkal is támogatnak. A KJF kiadói, könyvtári információs, könyvesbolti szolgáltatási tevékenysége a szinergiahatásokat kell, hogy szolgálja. A könyvtár a főiskola intézményi és saját szakmai hálózatai révén fejleszti az elérhető forrásokat. Elkötelezettség a kiváló szolgáltatások folyamatos biztosítására A KJF Könyvtári és Információs Központja a KJF minőségirányítási rendszerébe illesztve fogalmazza meg minőségfejlesztési célkitűzéseit, amelyek között alapvető a szakok információs minőségének kiválósága. A könyvtár rendszeresen méri a szaki képzési és kutatási, oktatói, hallgatói, kutatói szükségleteket és igényeket, amelyeket minőségcélokba emelve kíván megvalósítani. Elkötelezett a könyvtári folyamatok folyamatos javítása mellett, a könyvtári háttérfolyamatok, az ügyfélszolgálat összhangja és hatékonysága, eredményessége, a tanszékekkel való koordináció folyamatos fejlesztése mellett. A Könyvtári és Információs Központ elkötelezett a könyvtári könyvtárosok, egyéb alkalmazottak tudása és kompetenciája folyamatos fejlesztése mellett. Kreativitás, inkluzivitás, nyitottság és rugalmasság A könyvtár célja, hogy a használók változó szükségleteinek és igényeinek innovatív megoldásokkal, szolgáltatásokkal, rugalmassággal feleljen meg. A kreativitás és rugalmasság kiterjed a szakok és campusok eltérő igényeinek biztosítására. A könyvtár törekszik arra, hogy a fogyatékkal élők szükségleteinek megfelelő szolgáltatási lehetőségeket teremtsen. A könyvtár törekszik a kétoldalú kommunikációra, a megfelelő tájékoztatásra. A KÖNYVTÁR FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI IRÁNYAI KÖZÖTT A BSC TÉRKÉP ALAPJÁN Fenntartható finanszírozás és zöld könyvtári modell SI.1. A könyvtári fejlesztés új modellje kialakítása a fenntartható alapú, csökkentett beszerzési források időszakában SI.2. A könyvtári költségvetés stabilizálása az allokációs rendszer alapján SI.3. A könyvtári terek rugalmas alakítása a hallgatói szükségleteknek megfelelően A könyvtárhasználók elégedettsége növelése SI.4. A könyvtárhasználók különbözői csoportjai szabott szolgáltatások fejlesztése SI.5. Az oktatási, kutatási, tanulási partnerség kialakítása a tanszékekkel, intézetekkel, egységekkel SI.6. A szaki minőségcélok és a könyvtári szolgáltatási minőségcélok összehangolása A könyvtári szolgáltatások fejlesztése SI.7. A könyvtári gyűjteményfejlesztés szakközpontú tematikus fejlesztése SI.8. A digitális tartalomfejlesztés erősítése SI.9. A KJF internacionalizálási célkitűzéseinek támogatása a könyvtári és információs szolgáltatásokkal A könyvtári szervezet fejlesztése. Tanuló szervezet, növekedés SI.10. A könyvtárhasználók infokommunikációs írástudása fejlesztése SI.11. A könyvtári humán erőforrások fejlesztése SI.12. A könyvtári infotechnológiai alkalmazások versenyképessége, szinten tartása, integrálása a vezetői információs rendszerbe 16

17 1. Fenntarthatóság és zöld könyvtári modell SI.1. A könyvtári fejlesztés új modellje kialakítása a fenntartható alapú, csökkentett beszerzési források időszakában SI1.1. A felsőoktatási és kutatói könyvtári hálózati rendszer áttekintése, stratégiai hálózati menedzsment SI1.2. A hálózati beszerzés kereteinek kialakítása SI1.3. Képzési programok információs szükségleteinek integrálása, áttekintése, a tantárgyakhoz tartozó dokumentációk klaszterszerű beszerzése SI.1.4. A könyvtári terek hatékony használata SI.1.5. A nyitott források dokumentumainak hozzáférése tematikus, moduláris klaszterekbe szervezve SI.1.6. A szakokhoz kapcsolódó klaszterekben az üzleti használat és az üzleti könyvtárfejlesztési források szinergiájának kialakítása SI.2. A könyvtári költségvetés stabilizálása az allokációs rendszer alapján SI.2.1. Ki kell alakítani egy számítási rendszert, amelyben meghatározott a képzési területre jutó általános, a képzési ágra és a szakokra jutó egyedi forrás. S.I.2.2. Az oktatók munkakörébe tartozzon bele az általuk oktatott tárgyak adatbázis alapú tartalomfejlesztése is. SI.3. A könyvtári terek rugalmas alakítása a hallgatói szükségleteknek megfelelően SI.3.1. A hallgatói igényeknek megfelelő rugalmas olvasótermi rendszerfejlesztés SI.3.2. A könyvtári kiegészítő raktári és tartalomfejlesztő terek rugalmas alakítása SI.3.3. A könyvtári alkalmazottak munkakörülményeinek javítása a feldolgozó terek kulturáltsága fejlesztése 17

18 2. A könyvtárhasználók elégedettsége növelése SI.4. A könyvtárhasználók különbözői csoportjai szabott szolgáltatások fejlesztése SI.4.1. Érjük el a nappalsi hallgatók 100%-os beiratkozását és rendszeres tagságát hatékony marketing, online beiratkozás révén, 80 %-os beiratkozást a levelezőknél SI.4.2. Érjük el a 7/24 órás nyitvatartást az adatbázis-hozzáférésekkel SI.4.3. Tegyük lehetővé a csoportos könyvtárhasználat bővítését a könyvtári adatbázisok elérhetésével a campusok egész területéről SI.4.5. Alakítsuk ki személyre szabott portfóliókhoz a könyvtári forrásterv kialakítását! Féléves hallgatói, oktatói, kutatói könyvtári szükségletfelmérésre épülő tanácsadás kialakítása SI.4.6. Hallgatói csoportokkal való interaktív kapcsolattartás SI.4.7. A könyvtári szolgáltatások differenciálása: annak meghatározása, mi tartozik az adott szakhoz kapcsolódó szolgáltatások közé, mi az, ami fizetős, milyen százalékban, stb., mi az, amit a külső használók térítenek. SI.4.8. A fentiek alapján könyvtári bankkártya kialakítása (beletartozhat a hallgatói tankönyvtámogatás, aminek egy részét a hallgató eleve a kártyájához kaphatja) SI.4.9. A hallgatói információmenedzsment képességek fejlesztése SI.5. Az oktatási, kutatási, tanulási partnerség kialakítása a tanszékekkel, intézetekkel, egységekkel SI.5.1. A könyvtári gyűjteményfejlesztés a futó szakok évente történő áttekintésével, a szaki könyvtári és információs források egyeztetésével, oktatói, hallgatói, kutatói tájékoztatókkal történik. A szakok könyvtárállománya minőségi ellenőrzése a szakfelelős felelőssége. SI.5.2. A KJF éves szakfejlesztési programja alapján féléves szakfejlesztési terv készül, amelynek része a folyóirat, a tankönyv, könyv, egyéb forrásanyag-beszerzés és -fejlesztés. SI.5.3. A könyvtári munkatársak a képzési programok moduljai, szakdolgozati témái vagy altémái alapján fókuszcsoportokat alakítanak ki, amely csoportok az adott téma kutatási útmutatói összeállításában részt vesznek, a könyvtárosok szakmai tanácsadásával. SI.5.4. A szakfejlesztési, szakvezetési és szaki minőségirányítási munkacsoportok részét képezik a könyvtáros szakfelelősök, távoktatási szakfejlesztők is. SI.5.5. Az MTMT szolgáltatások általánossá tétele SI.6. A szaki minőségcélok és a könyvtári szolgáltatási minőségcélok és programok összehangolása SI.6.1. A szakok, szakindítási dokumentumok, akkreditációs értékelések, a hallgatói és oktatói elégedettség alapján készüljön egy új könyvtári minőségfejlesztési program, amely a folyamatok, a szolgáltatások, a kommunikáció, az ügyfélszolgálat, a Moodle, a távoktatás folyamatainak összehangolására is kitér. SI.6.2. Készüljön el a könyvtári teljesítmény mérésére szolgáló mutatórendszer, amely a helyszínenkénti, tagozatonkénti, szakonkénti mutatókat is tartalmazza, ehhez kapcsolva a könyvtári munkatársak tevékenységét. SI.6.3. A könyvtár érje el a kiváló könyvtári minőséget könyvtári minőség díj pályázatok révén. SI.6.4. Ne legyen könyvtári-információs ok a szakindítás, párhuzamos akkreditáció során felmerülő problémák között. SI.6.5. A könyvtár elégedettség szaki szintű mérése kapcsolódjon össze javítási tervekkel, a könyvtár tekintse át és alkalmazza a minőségtechnikákat a könyvtári minőségcélok elérésében. SI.6.6. A könyvtár az adatbázisok, kutatási útmutatók, stb. esetében rendszeresítse a bibliográfiai leírások ellenőrzését. 3. A könyvtári szolgáltatások fejlesztése SI.7. A könyvtári gyűjteményfejlesztés szakközpontú tematikus fejlesztése SI.7.1. A meglévő szakok és a fejlesztendő szakok dokumentum beszerzéseinek összehangolása 18

19 SI.7.2. Az interneten és egyéb tartalomfejlesztésen alapuló modellek kialakítása, a print-on-demand könyvtári modellje kifejlesztése SI.7.3. Szaki szakirodalmi bibliográfiák, illetve tantárgyi adatbázisok fejlesztése SI.8. A digitális tartalomfejlesztés erősítése SI.8.1. A nyitott forrástartalmak elérhetővé tételének folyamatos bővítése (új folyóiratok, adatbázisok, közpénzen történő fejlesztések, stb.) SI.8.2. A távoktatási források megnyitása a többi képzési forma részére SI.8.3. Az intézményi kutatói, hallgatói által alkotott művek, a szürke irodalom elérhetővé tétele SI.8.4. Saját online folyóiratok, szaki évkönyvek, stb. fejlesztése SI.8.5. Tudásmodulok szakadatbázisainak fejlesztése a kutatási célok érdekében SI.8.6. Közös kutatási platformok alakítása, szociális média, tantárgyi websitok, nyitott publikációs platformok fejlesztése, citáció, stb. SI.9. A KJF internacionalizálási célkitűzéseinek támogatása a könyvtári és információs szolgáltatásokkal SI.9.1. Az idegen nyelvű kurzusok tankönyvi, adatbázis-, tematikus kutatási tanácsadási anyagainak elkészítése SI.9.2. Idegen nyelvű navigációs útmutatók készítése SI.9.3. Idegen nyelvű tankönyvek beszerzése, print-on-demand modelljeinek kialakítása SI.9.4. Partner intézményekkel szaki, tanszéki forráshálózatok kialakítása SI.9.5. Idegen nyelvű könyvtári instrukciós szolgáltatások kialakítása az ügyfélszolgálatokon 4. A könyvtári szervezet fejlesztése. Tanuló szervezet, növekedés SI.10. A könyvtárhasználók infokommunikációs írástudása fejlesztése SI A könyvtári infokommunikációs ismeretekre való oktatás beemelése a képzési programokba, abba a könyvtárosok bevonása SI órás szakinformációs kurzusok felnőttképzési keretekben, bizonyítvánnyal SI Az oktatók továbbképzési rendszerébe a tematikus szakinformáció menedzsment kurzusok beiktatása SI A mesterképzési szakok hallgatóinak képzése a csoportos gyakorlat keretében SI A szakspecifikus információs írástudás standardjainak és online tankönyveinek kialakítása SI.11. A könyvtári humán erőforrások fejlesztése SI A könyvtári munkatársak képzése és felkészítése a PIQ & Lead KIC szolgáltatási képességekre SI Kompetens stratégiai nemzetközi és hazai könyvtári menedzsment, szolgáltatásmenedzsment és minőségmenedzsment képességek a könyvtári vezetés humán erőforrásainak bővítésével SI A könyvtári munkatársi rendszer hálózati rendszerré fejlesztése oktatók, szakkollégiumi hallgatók, kutatók, gyakornokok, stb. révén SI A könyvtári munkatársak képzése az információs írástudás rövid tanfolyami oktatása tárgyában SI A könyvtári munkatársak szakkönyvtárosi képzése, a szaki, képzési ági modellek alapján SI A könyvtári munkatársak képzése a minőségfejlesztési ismeretekre SI.12. Az infotechnológiai alkalmazások versenyképessége, szinten tartása, integrálása a vezetői információs rendszerbe SI Egy-három éves könyvtári technológiai és alkalmazás előjelzési tervek készítése SI A könyvtár integrálása a vezetői információs rendszerbe. SI Az off-campus és mobile technológiák kialakítása, az e-book rendszer fejlesztése SI A könyvtári információs szolgáltatások rendszeres és folyamatos áttekintése a használói nézőpontok alapján 19

20 A KÖNYVTÁR MINŐSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI NÉZŐPONTJAI A felsőoktatási könyvtárak a közmenedzsment rendszereiben többnyire az ún. CAF modellt követik, ami az EFQM rendszerének egyfajta könnyített változata. A felsőoktatási intézmények könyvtárai nem önálló jogi személyek, minőségirányításuk az intézmény által kiválasztott modell szerint alakul, mint egységé. A felsőoktatási intézményi könyvtárak minősége fontos eleme a MAB minőségügyi szabályozása, mivel a szaki előírásoknak való tartalmi megfelelése meghatározó lehet. A könyvtári szolgáltatások minőségét alapvetően meghatározza a szakvezetés, a tanszékek és a könyvtári munkatársak együttműködése. A hazai felsőoktatási könyvtárakban megjelent és beindult a Minőség 21 program, amely a CAF alapján az önértékelések elvégzéséig hozott eredményeket. A nemzetközi felsőoktatási könyvtári minőségcélok mérhető eredményeket, és célokat is kitűznek. A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRI TELJESÍTMÉNYMÉRÉS NEMZETKÖZI NORMÁI Szervezeti hatékonyság: a könyvtár meghatározza azokat a kimeneteket, amelyek hozzájárulnak az intézményi fenntarthatósághoz, és meghatározza a javítási célkitűzéseket. Szakmai értékek: a könyvtár szakmai értékei az intellektuális szabadság, a szellemi tulajdoni jogok és értékek betartása, az olvasói személyes jogok és adatok tiszteletben tantársa, olvasóközpontú szolgáltatásszervezés. Oktatási értékek: a könyvtár partner a KJF képzési küldetése fejlesztésében, az információs írástudással bíró olvasók képzésében, akik képesek a könyvtári és egyéb információkat tanulmányi sikerességük, kutatási eredményességük és élethosszig tartó tanulásuk, személyes jól-létük és alkalmasságuk fejlesztéséhez hatékonyan felhasználni. Felfedezések: a KJF könyvtári olvasója képes az információ bármely formában történő feltárására, a technológia megfelelő használatára, a tudás szervezésére. Gyűjtemény: a könyvtár megfelelő mélységben, minőségben, sokféleképpen lehetővé teszi a gyűjtemény felhasználását, hogy támogassa az intézményi kutatást és oktatást. A könyvtári térszervezés: a könyvtári tér intellektuális közjó, amely környezeti, fizikai, szolgáltatási, viselkedési, virtuális környezetével kibővíti a tanulási lehetőségeket, és hozzájárul új tudások, tartalmak fejlesztéséhez. Menedzsment és adminisztráció: folyamatos tervezés és értékelés, forrásallokáció révén éri el a küldetésnek megfelelő célokat és teljesítményt. Munkatársak: megfelelő létszámmal és munkatársi minőséggel, az olvasókkal való együttműködésben, a módszertani alapelveknek megfelelő tanácsadási kultúrával éri el a kiváló szintet. Külső kapcsolatok: a könyvtár a felsőoktatási campus lelke, sokféle módon képviseli, segíti elő és készít fel a könyvtár értékeinek elsajátítására. KJF KÖNYVTÁRI MINŐSÉGI ALAPELVEK A könyvtár minőségfejlesztési programja a KJF minőségprogramjainak egyik eleme. A könyvtári szolgáltatási folyamatok a képzési folyamatok részét képezik. A könyvtári minőség erőteljesen meghatározza a szaki minőséget. A könyvtári minőség eredményességét a teljesítménycélok alapján mérjük. 20

21 A könyvtári minőség folyamatai eltérő dokumentumokban és rendszerekben szabályozottak. A könyvtári statisztikai jelentések az ISO standardok által megfogalmazottak. A fenntarthatósági program része az intézményi fenntarthatóságnak. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI AKCIÓK Ügyfélszolgálati standardok a könyvtárban Gyűjteményértékelés és gyűjteménymenedzsment standardok a szakok esetében Információszolgáltatási standardok áttekintése Ügyfélközpontú szolgáltatási folyamat az olvasói elégedettségmérésekre építve A könyvtári menedzsment folyamatainak standardjai: tervezés, a költségvetés megfelelősége, a humán erőforrások elegendősége és megfelelősége, a gyűjtemény megfelelősége a szaki igényeknek, az épület és felszereltség, az információk elérhetősége, megőrzés és konzerválás, állományvédelem, a dokumentáció forgása, a szolgáltatás elérhetősége. A könyvtári tevékenység elemzése az értékhozzáadás nézőpontjából Az ellenőrző szolgáltatások leírása A tudásmenedzsment folyamatainak feltárása a KJF könyvtárában A hallgatók információkereső viselkedése kutatása Alapvető hatékonysági és teljesítménymutatók kialakítása A könyvtári szabályzatok áttekintése A könyvtári kommunikáció rendszerének áttekintése 21

22 A KÖNYVTÁRI MUTATÓSZÁMOK A STRATÉGIAI TELJESÍTMÉNY VONATKOZÁSÁBAN SI.1. A könyvtári fejlesztés új modellje kialakítása a fenntartható alapú, csökkentett beszerzési források időszakában SI.2. A könyvtári költségvetés stabilizálása az allokációs rendszer alapján SI.3. A könyvtári terek rugalmas alakítása a hallgatói szükségleteknek megfelelően SI.4. A könyvtárhasználók különbözői csoportjai szabott szolgáltatások fejlesztése SI.5. Az oktatási, kutatási, tanulási partnerség kialakítása a tanszékekkel, intézetekkel, egységekkel SI.6. A szaki minőségcélok és a könyvtári szolgáltatási minőségcélok összehangolása. SI.7. A könyvtári gyűjteményfejlesztés szakközpontú, tematikus fejlesztése SI.8. A digitális tartalomfejlesztés erősítése SI.9. A KJF internacionalizálási célkitűzéseinek támogatása a könyvtári és információs szolgáltatásokkal SI.10. A könyvtárhasználók infokommunikációs írástudása fejlesztése SI.11. A könyvtári humán erőforrások fejlesztése SI.12. A könyvtári infotechnológiai alkalmazások versenyképessége, szinten tartása, integrálása a vezetői információs rendszerbe. Mutató Tényérték Célérték Prioritás Stratégiai akció A fejlesztési költségek 2 millió külső bevétel 3 millió adomány, pályázat Alumni akciók 75%-a a fenntartó által biztosított 1-5% 1% bevett szakok éves beszerzés / szakterület fejlesztendő szakok, klaszterfejlesztés, üzleti 3% felfutó szakok új szakokra fókuszálva mesterszakok kapcsolatok 5% új szakok speciális csomagok nappali, levelező, távoktatás, FSZ, BA, MA, felnőttk minden csoportnak önálló könyvtári csomag tanszéki-könyvtári kapcsolat modul fókuszcsoportok minden tanszékkel kapcsolat, modulok nyilvántartása, modul adatbázisok A tantárgyak 50%-a igényeljen könyvtári munkát szaki irástudás követelményeinek megfogalmazása szaki linkgyűjtemény az új szakokhoz is szakkönyvtár leltár nem kimutatott futó szakok 100% felfutó szakok 70% új szakok 50% + hálózati elérés A digitális tartalomfejlesztés rendszere kialakítása a szakokra tantárgyi, modulra épülő, a használói csoportra alakított fejlesztés Minden szak tartalmi áttekintése legalább 4 óra szaki információ menedzsment szakkönyvtárosi specializáció minőségismeretek új IT technológiák tanszéki felelősök szaki tréningje Új könyvtári szoftverek adatbányászat VIR/ könyvtári BSC nagylétszámú szakok, távoktatás, levelező, mester akkreditációs ütemterv kompetencia modellre épülő szakok támogatása elmaradt szakok szakonkénti lehetőség feltárás szaki programok távoktatási tananyagok elérhetővé tétele minden hallgatónak tantárgyi irodalom digitalizálása szaki információs instrukciós online modulok online könyvtáros továbbképzési anyagok online tanszéki felelős tréning gyakornoki tréning szakonként a könyvtár felszereltsége a felsőoktatási könyvtárak szintjén A tantárgyi anyagok 70%- a digitálisan elérhető 70% -ban elkészül a szakra szabott oktatás az érintettek 70%-a részt vesz valamilyen képzésben a hallgatók kiszolgálásában nincsenek fennakadások szolgáltatási csomag az erasmusos és egyéb hallgatóknak kompetencia alapú képzési programok szaki felelős szakkönyvtáros minőség IT megoldások közösségi média szaki könyvtári portfólió rendszer modul alapú állományfejlesztés kompetencia alapú szakfejlesztés, modulok, tárgyak kutatási programjaival szakleltárak, szakfejlesztési terv szaki digitális tartalomfejlesztési projektek Erasmusos, egyéb e-book megoldások online szaki információs tantárgyak 3 éves képzési terv IT fejlesztési terv 22