Gombász Hírmondó. Soproni és GOMBASZEZONJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA METEOROLÓGIAI SZEMPONTBÓL. A tartalomból: Sopron éghajlati jellemzői

Átírás

1 Soproni Gombász Hírmondó V. évfolyam, 1. szám Időszaki kiadvány március A tartalomból: és GOMBA- SZEZONJAINAK ÖSSZE- HASONLÍTÁSA METEO- ROLÓGIAI SZEMPONT- BÓL - Roszik Róbert írása és GOMBASZEZONJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA METEOROLÓGIAI SZEMPONTBÓL Mottó Dr. Oláh Gábort 1986-ban megjelent könyve alapján: AZ IDŐ A GAZDA MINDENÜTT Joggal nevezhetjük a évet a gombák számának és fajgazdagságának szempontjából is a gombák évének. Sajnos a év viszont kis túlzással a gombátlanság éve volt, noha a szeptember végi, októberi csapadékos időjárás következtében már lehetett gombát találni, de fajgazdagságban meg sem közelítette a évet. Miért volt enynyire eltérő a két év gombatermése és időjárása? Ezen kis írás erre próbál választ adni. A gombák fejlődésének növekedésének legfőbb feltétele az elegendő víz jelenléte. A gombász számára legfontosabb termőtestképződéshez is nélkülözhetetlen. A túl sok víz és a túl kevés is hátrányosan befolyásolja a gombák fejlődését. Mindkettőre akadt példa az utóbbi két évben. A gombák leginkább az április-november közötti időszakban teremnek nyár végi-ősz eleji csúccsal. Természetesen ez (is) az adott év időjárási viszonyaitól függ. Sopron éghajlati jellemzői Sopron éghajlata szubalpin jellegű. Az éves csapadék 660 (Kuruc domb) (Brennberg, hegyvidék nyugati része) mm között változik, általában február-márciusi minimum és július-novemberi maximum a jellemző (1. ábra). Az átlaghőmérséklet is hűvösebb az országoshoz képest (9,2-9,5 C⁰) (2. ábra), a légmozgás élénkebb, az uralkodó szélirány északnyugati (3. ábra). 2 1 % Szabadon felhasználható. Forrásnak kéretik megjelölni Börcsök Zoltánt, illetve a fotók, cikkek készítőit.

2 és 2015 összehasonlítása időjárási szempontból 5 Csapadék Lényeges különbség a két év között, hogy a évben február, április, május, július, augusztus és szeptember is átlag feletti csapadékot mutat, míg a évben május és október hónapokban esett több az átlagnál (4. ábra). Mindkét évben elmaradt a Medárdos csapadékos, hűvösebb időjárás, de 2014-ben július végétől bőségesen érkezett az égi áldás. Július, augusztus, szeptember is csapadéktöbbletet mutat. Ezzel szemben a tavalyi év hasonló időszakában jellemzően átlag alatt maradtak a havi csapadékösszegek. A csapadékos napokban szintén megmutatkozik a különbség (5. ábra). 6 A tenyészidőszak alatt (április 01-szeptember 30.) Sopron környékén átlagosan 400 mm csapadék szokott leesni. Ez évben 603,5 mm volt, 2015-ben mindössze 291,1 mm. Hőmérséklet A vizsgált évek egyike sem volt hűvösnek mondható. Mindkét évben inkább az átlag feletti középhőmérséklet volt a jellemző (6. ábra). 7 Amíg 2014-ben a nyár közepén megakadt a meleg, száraz periódus, addig a évben nem, hogy megtorpant, hanem jelentősen, sőt kiugróan fokozódott. Ezt legjobban a nyári napok, a hőségnapok és a forró napok számával lehet érzékeltetni. Nyári napról akkor beszélünk, amikor a napi maximum hőmérséklet eléri a 25ºCot (1. táblázat). Hőségnap akkor fordul elő, ha a napi maximum eléri a 30ºC-ot (2. táblázat). Forró nap pedig akkor van, amikor a napi maximum eléri a 35ºC-ot. Ez június-augusztusban fordul elő leginkább és havi 1-3 alkalommal fordul elő átlagosan (3. táblázat). Itt érdemes egy kicsit elidőzni. A forró nap egyes nyarakon elő sem fordul, máskor is viszonylag kis számban és általában egy-három napnál nem tart több ideig egyhuzamban. A nyárnak ezt is sikerült felülmúlnia (4. táblázat). A csapadék és hőmérséklet mellett a két év különbségét jól szemlélteti a levegő nedvességtartalmának alakulása (7. ábra). Ebből is látható, mennyivel szárazabb volt a tavalyi év. 1. táblázat Nyári napok száma Hónap Átlag %

3 3 2. táblázat Hőség napok száma Hónap Átlag táblázat Forró napok száma Hónap Átlag táblázat Hőhullámok június-szeptember Napok Max. Hőségnapok száma Forró napok száma Június ,3 3 0 Július ,5 8 2 Július , Augusztus , (!) Augusztus 28-Szeptember ,6 5 0 AZ ERDŐ ÉS A GOMBÁK A fenti grafikonokról is jól leolvasható a két év csapadékjárásának különbsége. Júniusig többé-kevésbé hasonló. Júniustól mutatkozik lényeges különbség. Ez a különbség természetesen az erdő állapotában és a gombák mennyiségében, fajgazdagságában is megmutatkozott. Néhány kép 2014.évből A gombaszezon a júniusi száraz, meleg időnek köszönhetően nagyon döcögősen indult. Májusban volt ugyan elegendő csapadék, de a hűvös idő nem kedvezett a gombáknak. Júniusban megjött a meleg, de a csapadék is elmaradt. Ennek köszönhetően ropogósra száradt az erdő (1q. Kép). Mivel ebben a hónapban már javában tartott az őriszentpéteri gombatanfolyam, tudom, hogy sok gomba nem került elő sem az Őrségben, sem a Sopronihegységben sem. Az első kép a Ciklámen-tanösvényen készült a Várhelytől távolodva. Az egész tanösvényt végigjárva itt találtam az egyetlen életrevaló kalaposokat, a csengettyűgombákat (2. kép). Az őrség erdei is száraznak mutatkoztak, így a terepgyakorlaton sokszor összeszáradt gombákat találtunk (3. kép). Azért akadt egy-egy szép példány is (4. kép). Június vége-július eleje sem hozta meg a várva-várt eső- 3 4

4 4 ket, de azért a nedvesebb helyeken, patakvölgyekben akadt némi gomba (5. kép), és a patakvölgyeken kívül is találhattunk néhány szárazsággal és meleggel dacoló gombát (6-7. kép). A július végétől októberig tartó időszak minden képzeletet felülmúlt. Az erdő is magához tért és a gombák is hihetetlen számban és fajgazdagságban bukkantak elő a földből, mindannyiunk örömére. A következő képhez egy kis megjegyzés: a kép az Őrségben készült. Hatalmas, gerebengombákból álló boszorkánykör, amelynek csak egy részét sikerült lefotózni (9. kép) A év néhány képen A nyári hónapok a forróság, a sok napsütés és a szárazság jegyében teltek el. Nagyon ritka vendég volt az eső. Ilyen égképekre ritkán akadt példa (14. kép). A gombák száma meg sem közelítette az egy évvel azelőttit. A kiszáradt erdőt járva nagyon kevés gombát lehetett találni. 14 A szárazság és a hőség nagyon megviselte az erdőt is. Késő nyárra már egyes fák levelei elszíneződtek, sőt főleg a fiatal bükkfák a leveleiket is hullatták ( kép). A szeptember végi-októberi esőzések hatására aztán némileg feléledt az erdő és a gombák is észhez tértek némileg. Fajgazdagságról nem beszélhetünk. A melegebb időben főleg a csoportos tuskógombák (18. kép), őzlábak voltak megtalálhatóak viszonylag nagy számban. Később, ahogy hűvösebb lett és még az erdő talaja tartotta a nedvességet, megjelentek a

5 5 többi faj képviselői. A csoportos tuskógombákat felváltották a gyűrűs tuskógombák, a nagy őzlábat egyre inkább a karcsú őzláb. Főleg október elején nagy számban jelentek meg a Harka környéki réteken a mezei csiperkegombák (19. kép). A legbőségesebb időszak gombák szempontjából ez volt. Ami nagyon érdekessé tette a szezont, a tinórufélék és a galócafélék nagyon kevés száma. Gyilkos galócát csupán a szeptember végén megrendezett gombász találkozón kiállított gombák között találtam. Fenyőtinórut is keveset lehetett találni és a főleg az előző évhez képest a vargányák is szerény számban képviseltették magukat. A szeptember végioktóberi csapadékosabb időszak után novemberben ismét elapadtak az égi csatornák és száraz, enyhe, gyakran szeles időjárás uralkodott. Ennek következtében az erdő is gyorsan kiszáradt és a gombák is eltűntek. A november közepi erdőt járva ismét csörgött-zörgött az avar és néhány aszott őzláb, egy-két kiszáradt vargánya emlékeztetett a korábbi viszonylagos bőségre. 16 Összefoglalás A évi gombatanfolyam végén az egyik előadónk felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy jól nézzük meg ezt a gombaszezont, mert hasonlóra ritkán akad példa. Nagyon igaza lett, de arra senki nem számított, hogy ennyire. Több mint húsz éves megfigyelői tevékenységem során sokszor beigazolódott, hogy meteorológiai szempontból nincs két egyforma év. Az viszont meglehetősen ritka, hogy egymást követően ennyire eltérő legyen, ilyen szélsőségesen különbözzön. A tavalyi gombaszezon zárásaként gyakran meg lett említve, hogy ennél már csak jobb lehet Reméljük! Roszik Róbert Források: Csapadéktérkép: altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/ Széltérkép: 19 altalanos_eghajlati_jellemzes/szel/ Hőmérsékleti térkép: magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/ homerseklet/ Ábrák, táblázatok forrása: INDA adatbázis (havi adatok több évre, egy állomásra és egy elemre (mo_ve.fmxv2.3) Fotók: Roszik Róbert

6 CASTANEA KÖRNYEZETVÉ DELMI EGYESÜLET GOMB ÁSZ KÖRE SOPRON A.NYME.HU Börcsök Zoltán Telefonszám: Trichia decipens (valószínűleg) a Tanműhely porelszívó rendszeréből kihulló forgácson Sopron, Botanikus Kert (BZ) Castanea Egyesület Gombász Köre Mottó: Sok kalappal! Zöld harmatgomba - Stropharia aeruginosa (BZ) Sopron, Botanikus Kert