A fogyasztó megtévesztése és a versenyjog

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fogyasztó megtévesztése és a versenyjog"

Nóra Mészáros
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A fogyasztó megtévesztése és a versenyjog A fogyasztóvédelmet érintı bőncselekmények Magyar Bíróképzı Akadémia március 3. Dr. Szántó Tibor Gazdasági Versenyhivatal, a Versenytanács tagja

2 Áttekintés Közigazgatási jogi háttér: versenyjog, reklámjog, fogyasztóvédelem A tényállás fıbb elemei Védett jogi tárgy Elkövetési magatartás és célzat Megtévesztésre alkalmasság összhatás Lényeges tulajdonság törvényi kategóriák Bizonyítási kérdések Közigazgatási jogi szankciók Kiemelt esetkör egészségre gyakorolt hatás állítása 2

3 Történeti bevezetés Kezdetben volt a versenytörvény évi LXXVI. törvény 11. Tilos a fogyasztókat az áru kelendıségének fokozása érdekében megtéveszteni. Btk es módosítása: 296/A évi LVII. törvény Tpvt. III. fejezet: Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma 8. Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni évi LVIII. törvény Grtv. 7. Tilos közzétenni megtévesztı reklámot. Ágazati szabályok: pl. gyógyszer, élelmiszer 3

4 Jelenlegi helyzet Közigazgatási jellegő szabályok Fttv. (2008. évi XLVII. törvény) B2C Tpvt. B2B Grt. (2008. évi XLVIII. törvény) B2B kizárólagosan Újraszabályozás indoka 2005/29/EK Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról Hatóságok Verseny érdemi érintettsége: GVH Pénzügyi szolgáltatások: PSZÁF Egyéb: NFH Büntetıjog: Btk. 296/A. 4

5 Védett jogi tárgy Btk. Tisztességes és megbízható áruforgalomhoz főzıdı fogyasztói érdek Tpvt. Annak a jogi normává emelt meghatározásnak, hogy a fogyasztónak a gazdasági versenyben történı megtévesztése a tilalmazott, az a következménye, hogy a versenyfelügyelet során nem közvetlenül a fogyasztó a védelem tárgya, hanem a fogyasztó döntési szabadsága. (Vj-200/2000. Lundbeck Hungária Gyógyszerkereskedelmi Kft.) A fogyasztók megtévesztése csak akkor történik a gazdasági versenyben (s így csak akkor sérti a Tpvt. 8. -nak rendelkezéseit), ha a bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ az ésszerően eljáró fogyasztókat olyan döntésre sarkallhatja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna. (Vj-191/2007. Fotex) Fttv.- fogyasztói magatartás torzítása 5

6 Elkövetési magatartás Btk. valótlan tényállítás vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítása, lényeges tulajdonságról megtévesztésre alkalmas tájékoztatás Nagy nyilvánosság elıtt Tpvt. A gyakorlat tág értelmezést ad lásd köv. Fttv. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat 2. d) és 3. (1) 6

7 Tájékoztatás Tpvt-ben A fogyasztók vállalkozások általi tájékoztatása megtételének helyétıl, formájától függetlenül versenyjogi értékelés tárgya lehet. Ennek megfelelıen a Gazdasági Versenyhivatal nemcsak a reklámban tett közléseket vizsgálhatja, hanem azokat is, amelyeket az adott vállalkozás általános szerzıdési feltételeiben, üzletszabályzataiban, hirdetményeiben, díjszabásaiban, szerzıdési formanyomtatványaiban, fogyasztóknak szóló leveleiben fogalmaz meg a fogyasztók irányában, s amelyek a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatala elıtt válnak ismertté a fogyasztók elıtt, részét képezik annak a tájékoztatásnak, amelyet a vállalkozás nyújt a (potenciális) fogyasztók számára. (Vj-131/2003. Fundamenta Lakáskassza) 7

8 Aktív és passzív magatartás Aktív: Állítás, tájékoztatás Passzív: elhallgatás, megtévesztı mulasztás (lásd Fttv. 7. ) Hiányos tájékoztatás? A A fogyasztók k megtéveszt vesztése se nemcsak aktív tényállítással, hanem a termék k egyes tulajdonságainak elhallgatásával is megvalósulhat [Kf.II /2001/5. számú ítélet, (Vj- 168/1998.).], azaz a jogsért rtés s azzal is elkövethet vethetı, ha az árut forgalomba hozó vállalkozás s az áru lényeges tulajdonságát t elhallgatja, s ezáltal hiányos tájékoztatt koztatást ad [Kfv.X /2002/8. (Vj-137/1998.)]. 137/1998.)]. 8

9 Btk. és célzat Áru kelendıség fokozása Kizárólag szándékos elkövetés Tpvt. Objektív felelısség, A versenyjogi felelısség megállapításához szükséges, hogy a bekövetkezett jogsértı állapot okozati összefüggésben legyen az adott vállalkozás magatartásával. Az a körülmény azonban, hogy valamely jogellenes magatartás az adott vállalkozásnak felróható-e, e, a jogellenesség szempontjából nem vehetı figyelembe, ennek értékelésére a bírság összegének meghatározása körében van lehetıség. (Vj-18/2004. Henkel) Fttv. 3. (2) a) szakmai gondosság Vélelem? Reklámtevékenységet racionális vállalkozás az áru kelendıségének fokozása érdekében végez! 9

10 Megtévesztésre alkalmasság Btk., Tpvt.hasonló szabályozás Megtévesztésre alkalmasság Fogyasztói magatartás torzítására alkalmas (Fttv.) Összhatás vizsgálata Lásd pl. Vj-97/2004. Főszerpaprika import Jellemzı kérdés a kedvezı gyógy-,, illetve élettani hatás vizsgálata esetén Eredmény bekövetkezte nem szükséges Hasonló a két jogág 10

11 Összhatás vizsgálata A megtévesztésre alkalmasság megítélésénél figyelemmel kell lenni ni az adott tájékoztatás (reklám) szövegbeli és képi megjelenítésére adott esetben, az abban foglalt szövegek, egyes képek kiemelésére, e, azok elhelyezésére, az alkalmazott betőnagyságra, vagyis az információk összhatására. A fogyasztót ért összbenyomás az esetben en is jogsértı lehet, ha az abban írt, vagy más módon megjelenített egy- egy közlés önmagában nem valótlan, illetve egy-egy, egy, önmagában megtévesztésre alkalmas részinformáció is ellensúlyozható a reklám összképe, összhatása folytán, ha az áru lényeges tulajdonságai megismerhetık. Különösen igaz ez olyan mindennapi, nem nagy értékő, gyakran vásárolt fogyasztási cikkek esetén, ahol a fogyasztótól nem várható el, hogy a kapott információhalmazt a vásárlás elıtt alaposan megvizsgálja, azaz pl. az áru címkéjén szereplı információkat hosszadalmasan tanulmányozza. (Vj-139/2004. World Health Rák-és AIDS Kutató Kft) 11

12 Lényeges tulajdonság Ahány törvény annyi fogalom? Btk: lényeges tulajdonság Kimerítı felsorolás! Áru ára nem tartozik ide! Tpvt 8. (2) a) lényeges tulajdonság Fttv: Példálódzó felsorolás Áru ára az egyik legfontosabb! 6. (1) felsorolás 6. (1) b) lényeges jellemzı (példálódzó) 7. (1) a) jelentıs információ (elhallgatás) Grt. 12. (3) jellemzı tulajdonság 12

13 Bizonyítás A bizonyítási teher megfordulása a valóság (tényállítás) bizonyítása körében Tpvt. bírói gyakorlat alakította ki Fttv. törvény erejénél fogva (14. ) Büntetıeljárás? Reklámokkal kapcsolatos adatok Grt. reklámozó adatai és minıségvizsgálati, illetve megfelelıségtanúsítási kötelezettségnek való megfelelésrıl nyilatkozatot reklámszolgáltató és reklám közzétevıje 5 évig köteles megırizni 13

14 Közigazgatási jogi szankciók Jogsértés megállapítása Vállalkozás eltiltása a jogsértéstıl Bírság kiszabása Helyreigazító nyilatkozat közzététele Nem foglalkozik a természetes személyekkel Elkövetı konkrét személye nem kerül tisztázásra! Visszatérı vendégek a cég átalakul, a személy marad 14

15 Kiemelt esetkör: egészségre gyakorolt hatás Az esetkör érinti a versenyt, ám jelentısebb az egyes fogyasztóra gyakorolt káros hatás A jogszabályi háttér Szakértı szervezetek sokasága (Szakhatóság ma nincs) Alapesetben is kusza jogszabályi helyzet, Fttv. (eddig) nem segített Termékek különbözı kategóriái A tényállítás (hatás) kiemelt jelentısége Valóság bizonyítása Ki ellenırzi? Szakmai szervezet? 15

16 Termékkategóriák Gyógyszer Gyógyszernek nem minısülı gyógyhatású készítmény (2011-ig) Különleges táplálkozási célú élelmiszer Étrend-kiegészítı Élelmiszer Orvostechnikai eszköz Gyógyászati segédeszköz Gyógynövény Kozmetikum 16

17 Hatóságok Forgalomba hozatal kapcsán OGYI OÉTI ÁNTSZ Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Tájékoztatás, kereskedelmi gyakorlat GVH, NFH 17

18 Köszönöm a figyelmet! szanto.tibor@gvh.hu

Hasonló dokumentumok

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó