A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. A környezettudatos tervezés munkaterve,

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 773 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A környezettudatos tervezés munkaterve, HU HU

2 A környezettudatos tervezés munkaterve, BEVEZETÉS Az EU egyes jogalkotási eszközeinek rendeltetése az, hogy konkrét fellépési irányokat szabjanak az uniós energia- és éghajlat-politikai célok 1 teljesítésének. A környezettudatos tervezés az energiahatékonysági címkézéssel társulva az Európa versenyképességének erősítését, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzését célul kitűző átfogó bizottsági prioritásokat támogatja: egyenlő versenyfeltételeket teremt a belső piacon, fenntartható módon serkenti a beruházásokat és az innovációt, megtakarítást jelent a fogyasztó számára, s mindeközben csökkenti a CO 2 -kibocsátást. Egyúttal hozzájárul az energiaunió és a 2030-as energiahatékonysági cél megvalósulásához, a közösen megállapított éghajlat-politikai célokhoz, valamint az elmélyített és méltányosabb belső piac célkitűzéséhez. A környezettudatos tervezés és az energiahatékonysági címkézés kerete egyike az energiahatékonyság előmozdítását célzó leghatékonyabb uniós szintű szakpolitikai eszközöknek, amelynek hozzájárulása a becslések szerint a 2020-ra kitűzött energiamegtakarítási cél mintegy fele részét teszik ki. A környezettudatos tervezés és az energiahatékonysági címkézés jogalkotási keretének kettős célja van: egyrészről annak biztosítása, hogy (a környezettudatos tervezésnek köszönhetően) több energiahatékony termék kerüljön a piacra, másrészről pedig annak ösztönzése és lehetővé tétele, hogy a fogyasztók (az energiahatékonysági címkézés révén) arra alkalmas információkra támaszkodva a lehető leghatékonyabb termékeket vásárolják. Ezzel csökkenti a fogyasztók és a vállalkozások energiafogyasztását, és így az energia- és közüzemi számlákat. Ezen túlmenően védelmet nyújt a belső piac számára, és megkíméli a vállalkozásokat és a fogyasztókat az eltérő nemzeti követelményekből adódó szükségtelen költségektől ig ez a keret a becslések szerint évente mintegy 175 Mtoe primerenergia-megtakarítást eredményez, ami meghaladja Olaszország éves primerenergia-fogyasztását. A fogyasztók számára mindez háztartásonként évi 490 EUR megtakarításként jelentkezik az energiaszámlákon. Ezenkívül ez a politika a becslések szerint évi mintegy 55 milliárd EUR összegű további bevételt eredményez az ipar, illetve a nagy- és a kiskereskedelmi ágazat számára, amely bevétel egy része az érintett ágazatokban akár közvetlen új munkahelyet eredményezhet. Az energiabiztonsághoz is hozzájárul azáltal, hogy évente 1,3 milliárd hordó kőolajnak megfelelő mértékben csökkenti az EU-ba történő energiabehozatalt, és évente 320 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást 2. Az energiaigény mérséklése az energiaunióra vonatkozó keretstratégia 3 5 dimenziójának egyike. Egy, a környezettudatos tervezésre és az energiahatékonysági címkézésre vonatkozó ambiciózus és hatékony politika továbbra is elengedhetetlen a Bizottság által az energiaunió tekintetében meghatározott prioritások megvalósításához, és hozzá fog járulni a 2015 decemberében Párizsban, a COP21 keretében elfogadott éghajlat-politikai célok eléréséhez. A környezettudatos tervezésre irányuló munkaterv hozzájárul a Bizottságnak a körforgásos gazdaságról szóló új kezdeményezéséhez 4, amely a termékek és alapanyagok teljes 1 A 2020-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiastratégia: COM(2010) 639 végleges; a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiastratégia: COM(2014) 15 final. 2 Ecodesign Impact Accounting Study (Tanulmány a környezettudatos tervezés hatásairól), VHK, COM(2015) 80 final. 4 A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, COM(2015) 614/2, elfogadva december 2-án. 2

3 életciklusára kiterjedő intézkedések révén előmozdítja a körforgásos gazdaságra való áttérést az EU-ban. Egyre fokozott igényt és politikai prioritást jelent az EU számára az erőforráshatékonyság javítása. A terméktervezés kulcsfontosságú szerepet játszik e tekintetben, mivel jelentős hatást gyakorolhat a termék életciklusa során, például a termék tartósabbá tétele, a javítás, az újrafelhasználás vagy az újrahasznosítás megkönnyítése szempontjából. A környezettudatos tervezésről szóló irányelv minden jelentős környezeti hatásra kiterjed a termékek életciklusa során, de eddig az energiahatékonyság javítására összpontosított. A jövőben a környezettudatos tervezésnek sokkal jelentősebb mértékben hozzá kell járulnia a körforgásos gazdasághoz, például azáltal, hogy módszeresebben foglalkozik az olyan konkrét anyaghatékonysági kérdésekkel, mint a tartósság és az újrahasznosíthatóság. Ez a munkaterv a Bizottság munkájának prioritásait határozza meg a re vonatkozó környezettudatos tervezési és energiahatékonysági címkézési kereten belül. Az első két munkaterv alapján végzett munkára építve az új munkaterv bemutatja a meglévő termékspecifikus intézkedések terén folyamatban lévő tevékenységeket és azok várható felülvizsgálatát; emellett további termékcsoportokat határoz meg, amelyek tekintetében alaposabb elemzést kell folytatni (tanulmányok, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és hatásvizsgálatok révén) azzal a céllal, hogy a Bizottság megfelelő adatokra alapozhassa a környezettudatos tervezés és/vagy az energiahatékonysági címkézés követelményeire vonatkozó esetleges javaslatait; továbbá meghatározza, hogy a környezettudatos tervezés miként járulhat hozzá hatékonyabban a körforgásos gazdaság céljainak eléréséhez. A meglévő intézkedések felülvizsgálata mellett a környezettudatos tervezés munkatervében az új termékekhez kapcsolódó új intézkedések összességében a becslések szerint 600 TWh (avagy 50 Mtoe) mértéket meghaladó éves primerenergia-megtakarítást eredményezhetnek 2030-ig. Ez Svédország éves primerenergia-fogyasztásának nagyságrendje, és ilyen mértékű megtakarítás mellett 2030-ig évente mintegy 100 millió tonnával csökkenhet a szén-dioxidkibocsátás. 2. A KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉSRE IRÁNYULÓ MUNKATERV SZEREPE Mind a környezettudatos tervezésről, mind az energiahatékonysági címkézésről szóló irányelv keretirányelv. Így az egyes termékcsoportokra vonatkozó, kötelező érvényű követelményeket megállapító végrehajtási intézkedések 5 elfogadásának feltételeit és kritériumait határozzák meg. Az e keret hatáskörébe bevont, vizsgálandó termékcsoportokra vonatkozó prioritásokat a környezettudatos tervezésről szóló irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében előírt rendszeres munkatervek határozzák meg. Az irányelv szerint a Bizottság munkatervet tesz közzé, amely a következő három évre vonatkozó, tájékoztató jellegű listát tartalmaz azokról az energiához kapcsolódó termékcsoportokról, amelyek tekintetében az előkészítő tanulmányok és az esetleges végrehajtási intézkedések elfogadását prioritásként kezelik. Ez az új munkaterv a környezetbarát tervezésről szóló évi irányelv cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékcsoportok tekintetében 2005 közepe óta elvégzett munkára (átmeneti időszak), valamint a évi 7 és évi 8 első két munkatervre épül. 5 A hatályos végrehajtási intézkedések áttekintését lásd: HL L 191., , 29. o. 7 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek A környezetbarát tervezésről szóló irányelv keretében megvalósuló évi munkaterv létrehozásáról, COM(2008) 660 végleges. 3

4 3. JELENLEGI HELYZET 3.1. Elfogadott végrehajtási intézkedések A fent említett munkaprioritásoknak megfelelően a Bizottság előkészítő tanulmányokat kezdeményezett, amelyek eredményeként a környezettudatos tervezésre vonatkozóan 28 rendelet, az energiahatékonysági címkézésre vonatkozóan pedig 16 felhatalmazáson alapuló rendelet, továbbá 3 elismert önkéntes megállapodás került elfogadásra. Ezen túlmenően e termékcsoportok vonatkozásában mintegy 40 szabványosítási megbízás került kibocsátásra. A környezettudatos tervezésre vonatkozó rendeletek hátterét alkotó, meglévő harmonizált szabványok jegyzéke az Europa honlapon érhető el Folyamatban lévő munka A munkaterv elfogadásának időpontjában még folyamatban van a munka néhány kiemelt termékcsoport tekintetében, és jelenleg a kidolgozás különböző szakaszaiban tart. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a folyamatban lévő munkákról, valamint a várható megtakarításokról, amennyiben az azokra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak 10. E munkatervvel együtt a Bizottság a következő intézkedéseket fogadja el, melyek 2030-ig a becslések szerint évente több mint 100 TWh primerenergia-megtakarítás lehetőségét ígérik: A légfűtő és a hűtőeszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó intézkedés 11 A termékek hatékonyabb tesztelése és a csalás lehetőségének csökkentése érdekében az ellenőrzés tűréshatáraira vonatkozó környezettudatos tervezési 12 és energiahatékonysági címkézési 13 intézkedés Egy önszabályozásra vonatkozó ajánlás 14, amely iránymutatásként szolgál az ipar számára a szabályozás alternatívájaként az önkéntes megállapodások alkalmazásához. További munkák is folyamatban vannak, melyeket az alábbi táblázat foglal össze: A környezettudatos tervezés által érintett termékcsoportok jelenlegi hatásvizsgálati gyakorlatával összhangban az EU egészére nézve 40 %-os villamosenergia-termelési hatásfokszintet feltételezünk (azaz 2,5 Mtoe primer tüzelőanyag [földgáz, kőolaj, szén stb.] szükséges 1 Mtoe, a végső fogyasztónak kiszámlázott villamos energia előállításához). 11 A Bizottság rendelete az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról [C(2016) 7769 final]. 12 A Bizottság rendelete az 1275/2008/EK, a 107/2009/EK, a 278/2009/EK, a 640/2009/EK, a 641/2009/EK, a 642/2009/EK, a 643/2009/EK, az 1015/2010/EU, az 1016/2010/EU, a 327/2011/EU, a 206/2012/EU, az 547/2012/EU, a 932/2012/EU, a 617/2013/EU, a 666/2013/EU, a 813/2013/EU, a 814/2013/EU, a 66/2014/EU, az 548/2014/EU, az 1253/2014/EU, az (EU) 2015/1095, az (EU) 2015/1185, az (EU) 2015/1188, az (EU) 2015/1189 és az (EU) 2016/2281 rendeletnek az ellenőrzési eljárásokban alkalmazott tűrések tekintetében történő módosításáról [C(2016) 7767 final]. 13 A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az 1059/2010/EU, az 1060/2010/EU, az 1061/2010/EU, az 1062/2010/EU, a 626/2011/EU, a 392/2012/EU, a 874/2012/EU, a 665/2013/EU, a 811/2013/EU, a 812/2013/EU, a 65/2014/EU, az 1254/2014/EU, az (EU) 2015/1094, az (EU) 2015/1186 és az (EU) 2015/1187 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ellenőrzési eljárásokban alkalmazott tűrések figyelembevétele tekintetében történő módosításáról. [C(2016) 7765 final]. 14 A Bizottság ajánlása a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott ipari önszabályozó intézkedésekre vonatkozó iránymutatásról. [C(2016) 7770 final]. 4

5 Intézkedés Állapot Várható primerenergiamegtakarítás 2030-ra 15 (ahol rendelkezésre állnak adatok; TWh/év) Kereskedelmi hűtőkészülékek A konzultációs fórumra július 2-án került sor. A hatásvizsgálat lezárult. Kompresszorok A konzultációs fórumra szeptember 29- én került sor. A hatásvizsgálat folyamatban van. Ablakok A konzultációs fórumra szeptember 30- án került sor. Szerszámgépek és hegesztőberendezések Ipari mosógépek, szárítógépek és mosogatógépek Vállalati szerverek, adattároló és kiegészítő berendezések Vízzel kapcsolatos termékek A hatásvizsgálat folyamatban van. A konzultációs fórumra május 6-án került sor. A hatásvizsgálat folyamatban van. A konzultációs fórumra november 29-én került sor. A szabványosítási munka folyamatban van. Az előkészítő tanulmány augusztusban elkészült. Az előkészítő tanulmány decemberben elkészült (még nem tették közzé) (csak energiacímkézési követelmények) 9 (önkéntes megállapodás a fémmegmunkáló szerszámgépekről; rendelet a hegesztőberendezése kről) 4 A termékre vonatkozó teljes követelményrendszer esetén akár 43. Jelentős erőforrásmegtakarítási potenciál. Legfeljebb 70 (1900 millió m 3 kivont víz) 2025-ig; legfeljebb 17 (700 millió m 3 kivont víz) 2030-ig Intelligens készülékek Az előkészítő tanulmány folyamatban van. (csak energiacímkézési követelmények) Világítási vezérlőrendszerek/rendszerek Az előkészítő tanulmány folyamatban van. 15 Kivéve a vízzel kapcsolatos termékeket, amelyek esetében mind a 2025-ös, mind a 2030-as megtakarítási adatok szerepelnek. 5

6 Ipari és laboratóriumi kemencék és kályhák A konzultációs fórumra május 16-án került sor. Egyelőre nem kerülnek előterjesztésre környezettudatos tervezési/energiacímkézési rendeletek(*). Elektromos vezetékek Egyelőre nem kerülnek előterjesztésre környezettudatos tervezési/energiacímkézési rendeletek(*). Gőzkazánok Egyelőre nem kerülnek előterjesztésre környezettudatos tervezési/energiacímkézési rendeletek(*). (*) Az előkészítő tanulmányok eredményei alapján a környezettudatos tervezés és az energiahatékonysági címkézés nem a legalkalmasabb szabályozási módja e termékek energiahatékonyságának, és egyéb szabályozási eszközök már kiaknázták az energiamegtakarítási potenciál legalább egy részét Felülvizsgálatok A környezettudatos tervezésre és az energiahatékonysági címkézésre vonatkozóan eddig elfogadott végrehajtási intézkedések többsége felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amelynek teljesítése az elkövetkező években esedékes. A következő táblázat a 2019 végéig bezárólag esedékes felülvizsgálat tárgyát képező rendeletek összesített áttekintését tartalmazza, feltüntetve a lehetséges energiamegtakarítást és az erőforrás-megtakarítási lehetőségek mértékét, ha rendelkezésre állnak adatok. A felülvizsgálat során a Bizottság elemezni fogja, hogy a meglévő intézkedések felülvizsgálata során miként lehet felmérni és figyelembe venni a körkörös gazdaság szempontjából lényeges szempontokat, például az erőforrás-hatékonyságot, a javíthatóságot, az újrahasznosíthatóságot és a tartósságot. Intézkedés Televíziók (felülvizsgálat) és elektronikus kijelzők Külső tápegységek Állapot A konzultációs fórumra december 10-én került sor. A szolgálatközi konzultáció lezárult. WTO-értesítés folyamatban. A konzultációs fórumra április 29-én került sor. A cél az új egyesült államokbeli szabályozáshoz való igazodás. 6 Várható primerenergiamegtakarítás ig (ahol rendelkezésre állnak adatok; TWh/év) 83 Jelentős erőforrásmegtakarítási potenciál. Villanymotorok A felülvizsgálati tanulmány

7 júliusában elkészült. A hatásvizsgálat folyamatban van. Ventilátorok A felülvizsgálati tanulmány 2015 márciusában elkészült. A hatásvizsgálat folyamatban van. Világítástechnikai termékek A felülvizsgálati tanulmány 2015 decemberében elkészült. A hatásvizsgálat folyamatban van. Háztartási hűtőszekrények és fagyasztók A felülvizsgálat folyamatban van. 13 Mosogatógépek és mosógépek, beleértve a kombinált mosó-szárító gépeket is Elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések villamosenergiafogyasztása készenléti és kikapcsolt üzemmódban Vízszivattyúk A felülvizsgálatok folyamatban vannak. A felülvizsgálat folyamatban van. A felülvizsgálat folyamatban van Jelentős erőforrásmegtakarítási potenciál. 11 Jelentős erőforrásmegtakarítási potenciál. Vízmelegítők és melegvíz-tároló tartályok Porszívók Egyes követelmények felülvizsgálata 2016 szeptemberéig. Egyes tartóssági követelmények felülvizsgálata 2016 szeptemberéig. Számítógépek és szerverek A felülvizsgálat folyamatban van. Jelentős erőforrásmegtakarítási potenciál. Keringető szivattyúk A felülvizsgálat folyamatban van. Légkondicionáló berendezések és háztartási ventilátorok Transzformátorok Felülvizsgálat áprilisig. Felülvizsgálat júniusig. Szárítógépek Felülvizsgálat május/novemberig. Porszívók Szilárd tüzelésű kazánok Szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések Helyiségfűtő és vízmelegítő berendezések Egyedi helyiségfűtő berendezések Szellőztető berendezések Felülvizsgálat augusztusig. A harmadik fél általi tanúsításra vonatkozó egyedi követelmény felülvizsgálata augusztusig. A harmadik fél általi tanúsításra vonatkozó egyedi követelmény felülvizsgálata augusztusig. Felülvizsgálat szeptemberig. Felülvizsgálat januárig. Felülvizsgálat decemberig. Jelentős erőforrásmegtakarítási potenciál. 7

8 4. A ÉVI MUNKATERVHEZ KAPCSOLÓDÓ ÚJ TERMÉKCSOPORTOK TÁJÉKOZTATÓ LISTÁJA E munkaterv előkészületeinek keretében a Bizottság tanulmányt kezdeményezett azon további, energiával kapcsolatos termékcsoportok azonosítása céljából, amelyek jelentős megtakarítási potenciállal rendelkeznek, és eddig nem szerepeltek az átmeneti időszak, illetve a korábbi időszakok munkaterveiben. Ez a munkatervtervezet a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv fényében felülvizsgálatra került. A tanulmány mennyiségi becslést készített az egyes termékcsoportok általános energiahatékonyságának javulásából eredő energiamegtakarítási potenciálról. Ezenkívül a körkörös gazdaság szempontjából kvalitatív elemzést kínált a környezetbarát tervezésről szóló irányelvben említett egyéb környezeti hatásokról 16, valamint e környezeti hatások jelenlegi szabályozási lefedettségéről. A tanulmányban szereplő különböző feladatokról szóló végleges jelentések az e célra létrehozott weboldalon érhetők el 17. A Bizottság a környezetbarát tervezésről szóló irányelv 18. cikkével összhangban konzultált a konzultációs fórummal annak érdekében, hogy figyelembe vegye a tagállami képviselők és érdekelt felek észrevételeit e munkaterv és a termékcsoportok tájékoztató jellegű listájának összeállítása során 18. A tanulmányban meghatározott egyéb, energiával kapcsolatos termékek energiamegtakarítási potenciálja egyes termékek esetében alacsonyabb a korábbi munkatervekben azonosított termékekénél. Ezért a meglévő rendeletek felülvizsgálatával párhuzamosan a Bizottság külön tanulmányokat készíttet a fentebb említett tanulmányban szereplő, a legnagyobb megtakarítási potenciállal rendelkező termékekről: Épületautomatizálási és -vezérlési rendszerek Elektromos vízforralók Kézszárító berendezések Felvonók Szolárpanelek és inverterek Hűtőkonténerek Magas nyomású tisztítógépek 19 A fent említett termékcsoportokról előkészítő tanulmányok készülnek, amelyek részletesebben megvizsgálják a környezeti állapot javításával összefüggő lehetőségeket, beleértve az 5. fejezetben leírt, a körforgásos gazdaság szempontjából releváns szempontokat is, és adalékokat szolgáltatnak a későbbi hatásvizsgálatokban szereplő szakpolitikai lehetőségek meghatározásához. A fent említett, energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési követelményeket megállapító esetleges végrehajtási intézkedések Beleértve a használat közbeni vízfogyasztást, a fogyóeszközöket (pl. tisztítószerek), a kritikus nyersanyagok, égésgátló anyagok, lágyítószerek (ftalátok) és más mérgező anyagok jelenlétét, az F-gázok jelenlétét, a sugárzást, a biztonságot (üzemanyag-szivárgás, vibráció stb.), az egészségvédelmet (higiénia, zajszint stb.), a tartósságot (újrahasznosíthatóság, korszerűsíthetőség, javíthatóság stb.), az életciklus végét (újrafeldolgozhatóság, újrafeldolgozott tartalom), valamint a levegőbe, vízbe és talajba történő közvetlen kibocsátásokat. Lásd: A környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum október 28-án tartott ülése. A rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek közül várhatólag csak az energiahatékonysági címkézés kerül alkalmazásra, mivel az energiamegtakarítási potenciál a jelek szerint nem indokolja a környezettudatos tervezés szabályozását. 8

9 előkészítése során a Bizottságot kötik az irányelv 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kritériumok. Továbbá gondoskodni kell arról, hogy az e termékekre vonatkozó hatályos uniós rendeletekkel ne legyen lehetséges átfedés. Konkrétan nem kerül előterjesztésre a környezettudatos tervezésre vonatkozó intézkedési javaslat az épületautomatizálási és -vezérlési rendszerekre vonatkozóan, ha megállapításra kerül, hogy az épületekben rejlő energiamegtakarítási potenciál jobban kiaknázható az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és/vagy az energiahatékonysági irányelv módosítása révén. A szükségtelen szabályozás elkerülése érdekében nem kerül előterjesztésre a környezettudatos tervezésre vonatkozó intézkedés, amennyiben a felvonókban rejlő energiamegtakarítási potenciál jelentős részét már lefedik az alkatrészeikre vonatkozó egyéb környezettudatos tervezési rendeletek például az villanymotorokról szóló rendelet. Tekintettel sajátos természetükre, külön megoldások javasoltak az IKT-termékek esetében (amelyek nem szerepelnek a fenti termékcsoportok között); ezek a megoldások szintén teljes mértékben figyelembe veszik a körkörös gazdasághoz kapcsolódó lehetőségeket, amelyek különösen jelentősek a mobil/okostelefonok esetében. Az IKT-termékek energiamegtakarítási potenciáljáról rendkívül nehéz megbízható becslést készíteni, tekintettel a jövőbeli piaci fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságra. Ezenfelül a gyorsan átalakuló IKT-termékágazattal kapcsolatban megkérdőjelezhető (az átlagosan mintegy 4 évet igénybe vevő) környezettudatos tervezési/energiacímkézési folyamat alkalmassága az energia- és erőforrás-hatékonysági minimumkövetelmények meghatározására. Ugyanakkor egyes elektronikus termékcsoportok esetében (pl. képalkotó berendezések, játékkonzolok, összetett set-top boxok) a szabályozási intézkedések alternatívájaként elismert önkéntes megállapodások nem mindig bizonyultak alkalmasnak a környezettudatos tervezési célok gyorsabb elérésére. Az EU USA Energy Star megállapodást, amelynek értelmében mindkét joghatóság azonos önkéntes hatékonysági követelményeket határoz meg az irodai berendezések tekintetében, 2018-as hatályvesztését megelőzően szintén felül kell vizsgálni. Végül mind a háztartási, mind az ipari termékek esetében körültekintően figyelembe kell venni a termékek fokozott összekapcsolhatóságát, valamint az intelligens készülékek megjelenését és a rendszerek általános hatékonyságára gyakorolt hatását. Mindezekre tekintettel a Bizottság a következő IKT-termékek mélyrehatóbb értékelését kezdeményezi a környezettudatos tervezési munkatervbe való esetleges felvételükre tekintettel: átjárók (otthoni hálózati berendezések) mobil/okostelefonok bázisállomások Ez alapján meghatározható lesz az energiahatékonyság javítását és a körforgásos gazdaság általánosabb szempontjainak előtérbe helyezését szolgáló legjobb politikai megközelítés. A reklámkijelzők és a vezeték nélküli töltők vizsgálatára a televíziók, illetve a külső tápegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó meglévő végrehajtási intézkedések jelenleg zajló felülvizsgálatának keretében kerül sor. 5. HOZZÁJÁRULÁS A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGHOZ A termékek, illetve az alkotóelemek és alapanyagok javításának, felújításának vagy újrahasznosításának lehetősége jelentős részben a termék kezdeti kialakításától függ. Ezért döntő fontosságú e szempontok figyelembevétele a környezettudatos tervezésre vonatkozó végrehajtási intézkedések lehetőségének vizsgálatakor. A hangsúly eddig a termékek energiahatékonyságának javításán volt, noha az irányelvnek 2005-ös első elfogadása óta az 9

10 részét képezik erőforrás-hatékonysági rendelkezések is, és bizonyos termékcsoportok esetében bevezetésre is kerültek ilyenek, pl. a vízhasználatra és a tartósságra vonatkozóan. A jelenlegi új munkatervvel a Bizottság megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy több termékspecifikus és/vagy horizontális követelményt állapítson meg olyan területeken, mint a tartósság (pl. a termékek vagy a kritikus alkatrészek minimális élettartama), a javíthatóság (például pótalkatrészek és javítási kézikönyvek rendelkezésre állása, javíthatóságot figyelembe vevő tervezés), a korszerűsíthetőség, a szétszerelésre alkalmas tervezés (pl. alkatrészek egyszerű eltávolítása), a kellő tájékoztatás (pl. műanyag részek jelölése), az újrafelhasználás és újrafeldolgozás megkönnyítése (pl. összeegyeztethetetlen műanyagok kiküszöbölése), az üvegházhatást okozó gázok és egyéb kibocsátások csökkentése, valamint a környezetbarát tervezésről szóló irányelv követelményeinek megfelelő kritériumok kidolgozásához szükséges tudományos ismeretek szélesítése. Ez a kezdeményezés kiterjed mind a 4. fejezetben meghatározott új termékcsoportokra, mind pedig a 3. fejezetben felsorolt meglévő termékspecifikus intézkedések soron következő felülvizsgálatára a javasolt intézkedések becsült előnyeinek és költségeinek, illetve az irányelv II. mellékletének figyelembevételével, melynek értelmében a termékek környezeti teljesítményének javítására vonatkozó követelményeknek lehetőleg nem szabad a fogyasztók szempontjából a teljesítmény vagy hasznosság számottevő csökkenését eredményezniük. Ezen túlmenően minden követelménynek ellenőrizhetőnek és végrehajtathatónak kell lennie. Különösen módszeresebben meg kell vizsgálni, hogy milyen előnyös hatása lenne annak, ha a termékekre vonatkozó rendeletek anyaghatékonysági követelményeket tartalmaznának. E célból a Bizottság egy körforgásos gazdasági eszköztárat dolgoz ki a környezettudatos tervezés területén, például arra vonatkozó iránymutatások formájában, hogy miként integrálhatók az erőforrás- és anyaghatékonysági szempontok az új termékcsoportok előírásaiba, illetve a meglévő végrehajtási intézkedések felülvizsgálatába. Ez az eszköztár mélyreható elemzésre támaszkodva konkrét példákkal szolgálna arra vonatkozóan, hogy ezek a szempontok hogyan építhetők be a termékspecifikus, illetve a horizontális követelményekbe. A Bizottság emellett szilárdabb módszertani alapokat dolgoz ki az anyaghatékonysághoz kapcsolódó előírásoknak a termékekre vonatkozó új, illetve felülvizsgálatra esedékes rendeletek keretében történő rendszeresebb elfogadásához. Ennek érdekében az anyaghatékonysággal kapcsolatos szempontokra vonatkozó szabványosítási felkérést intézett az európai szabványügyi szervekhez 20. E kérelem hatóköre elsősorban a következő szempontokra terjed ki: A termék élettartamának meghosszabbítása Az alkatrészek újrafelhasználási, illetve az alapanyagok újrahasznosítási lehetőségei az életciklus végén Újrafelhasznált alkatrészek és/vagy újrahasznosított anyagok alkalmazása a termékekben Az említett szabványosítási felkérés alapján előkészítendő szabványok általános jellegűek lesznek, és hozzájárulnak az olyan termékspecifikus és/vagy horizontális szabványok kidolgozásához, amelyek támogatják az anyaghatékonysági szempontokkal, például a javíthatósággal vagy újrahasznosíthatósággal kapcsolatos esetleges követelményeket. E cél eléréséhez hozzá fog járulni a termékek környezeti lábnyomával kapcsolatos, folyamatban lévő munka is. 20 A Bizottság C(2015) 9096 határozata, amely december 17-én került elfogadásra. 10

11 6. PIACFELÜGYELET ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A becslések szerint a piacon lévő termékek %-a nem felel meg a környezettudatos tervezési, illetve energiahatékonysági címkézési követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a tervezett energiamegtakarítás mintegy 10 %-a elvész. Abszolút értékben ez évente mintegy 17 Mtoe primerenergia-fogyasztásnak felel meg. Ez a fogyasztók számára is félrevezető, akik így magasabb energiaszámlákkal szembesülhetnek. A piacfelügyelet a tagállamok hatásköre, és bár az elmúlt években a végrehajtási tevékenységek hatékonysága jelentősen javult, fokozni kell az erőfeszítéseket az előírásoknak meg nem felelő termékek uniós piacról való kiszorítása érdekében. A hatékonyabb végrehajtást szem előtt tartva a Bizottság jelenleg is segíti a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködést, a környezettudatos tervezéssel és az energiahatékonysági címkézéssel foglalkozó igazgatási együttműködési (ADCO) csoportok révén. Ezenkívül jelenleg és a jövőben is támogatja a célzott közös piacfelügyeleti projekteket, amilyen például az uniós finanszírozású EEpliant projekt. A 3.2. pontban említett, az ellenőrzési tűréshatárokról szóló bizottsági rendeletek, illetve az energiahatékonyságot jelölő címkézésről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat, amelyről jelenleg folynak az intézményközi egyeztetések 21, szintén javítani fogják a végrehajtás hatékonyságát. Az Európai Unió élen jár a világban a termékek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények és a termékek energiafogyasztásának címkézése terén. Sok más ország követ hasonló megközelítéseket, és az általunk kidolgozott szabályok, illetve az A G címkerendszer számottevően befolyásolja a nemzetközi trendeket. Ezenfelül az EU fontos szerepet játszik a nemzetközi szabványosításban is. Mindezek az erőfeszítések fontosak az európai vállalkozások számára, mivel elősegítik az egységesebb globális piaci feltételeket, csökkentik a megfelelési költségeket és új lehetőségeket teremtenek a külső piacokon. A Bizottság ezért továbbra is együttműködik más joghatóságokkal annak érdekében, hogy elősegítse a szabványok, a vizsgálati módszerek és lehetőség szerint a minimumkövetelmények globális közelítését, például a nemzetközi szabványosítás, a termékspecifikus megállapodások, illetve a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében. 21 COM(2015) 341 final. 11

12 7. TÁVLATOK A Bizottság az elkövetkezendő évek során a következő prioritások kidolgozására törekszik: (1) az előző munkatervekben meghatározott termékekkel kapcsolatos, folyamatban lévő szabályozási munka lezárása, (2) a 3. fejezetben meghatározott, meglévő intézkedések felülvizsgálatának megkezdése, (3) a 4. fejezetben meghatározott termékcsoportokra vonatkozó előkészítő tanulmányok megkezdése, (4) a környezetbarát tervezésről szóló irányelvnek a körforgásos gazdasághoz való fokozottabb hozzájárulása, (5) a tagállamok közötti fokozott együttműködés megkönnyítése a piacfelügyelet terén a meglévő rendeletek hatékonyabb végrehajtása érdekében, (6) a nemzetközi partnerekkel való együttműködés megerősítése a vizsgálati és mérési módszerek, és lehetőség szerint az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények további konvergenciájának elősegítése érdekében. 12