1993. évi XLVI. törvény. a statisztikáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelettel.

Átírás

1 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel az évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.), vékony betűvel a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] A törvény célja Stt. 1. A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvénnyel - az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, valamint közzétételét (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza. A törvény hatálya Stt. 2. A törvény hatálya kiterjed a) az 1. -ban meghatározott statisztikai tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre; b) a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket végző és adatokat kezelő szervekre és szervezetekre, a statisztikai célra is felhasználásra kerülő adataik vonatkozásában. A hivatalos statisztikai szolgálat Stt. 3. (1) E törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat feladata. (2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek: a) a Központi Statisztikai Hivatal; b) a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal; c) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala; d) a Legfőbb Ügyészség; e) a Magyar Nemzeti Bank; f) a Gazdasági Versenyhivatal; g) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács; h) i) az Állami Bankfelügyelet. (3) A Központi Statisztikai Hivatal a 6. b) és e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni. Stt. 3/A. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőjének biztosítani kell a statisztikai tevékenység működésének önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét. Vhr. 1. Az Stt. 3. -ának (2) bekezdése b)-h) pontjaiban felsorolt szervek a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére az Stt. 3. -ának (3) bekezdése szerint kért tájékoztatást 30 napon belül adják meg, és további munkájuk során a KSH ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalását figyelembe veszik.

2 Központi Statisztikai Hivatal Stt. 4. (1) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv. (2) A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható. (3) A KSH elnöke a közigazgatási államtitkárt, a KSH elnökhelyettesei pedig a helyettes államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra jogosultak. Stt. 5. (1) A KSH szervezetét a KSH elnöke állapítja meg. (2) A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll. Stt. 6. (1) A KSH feladata: a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme; b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű - irányítási tevékenység ellátása; c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján; d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása; e) a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történő előterjesztése, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél; f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése; g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés; h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól; i) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére; j) a Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyar Köztársaság Helységnévtárának kiadása; k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal; l) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és szaklevéltár fenntartása, üzemeltetése; m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében. (2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon- és telefax-számát, valamint telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét (állandó jelleggel, idényjelleggel működő telep) tartalmazza. (3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével - nyilvános. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére - az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtéseik megszervezése érdekében - a regiszter tartalma az ehhez szükséges mértékben kiegészíthető. Vhr. 2. (1) A KSH feladatainak ellátásához kapcsolódóan a Kormány részére javaslatot tesz a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek vezetőivel egyetértésben - a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek (a továbbiakban: közigazgatási szervek) kivételével - azokra a munkakörökre, amelyek betöltéséhez statisztikai szakképesítés szükséges; valamint b) a statisztikai szakmai képesítő vizsgáztatás rendjére és annak szakmai követelményrendszerére.

3 (2) A közigazgatási szerveknél a statisztikai feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeket külön jogszabály állapítja meg. (3) A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében névjegyzéket készít a gazdasági szervezetekről. A névjegyzék a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, azonosítóját (törzsszámát, illetőleg adószámát), statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefaxszámát tartalmazza. Országos Statisztikai Tanács Stt. 7. (1) A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) működik. (2) Az OST tagjai: a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt egy-egy tag; b) a munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt két, az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy, a munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviseletei által kijelölt három tag; c) a társadalombiztosítás szervei által kijelölt egy tag, továbbá d) a tudományos élet képviselői közül, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által javasolt és a KSH elnöke által felkért legfeljebb öt szakember. (3) Az OST ülésein az adatvédelmi biztos állandó meghívottként vesz részt. (4) A tagokat és a tagok javaslata alapján az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést a KSH elnöke teszi. Vhr. 3. (1) Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) az általa kialakított és az elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. (2) Az OST közreműködik a) az Stt. 6. -ának g) pontjában meghatározott más információrendszerek forgalmi, osztályozási rendszerének kialakításában és annak a statisztikai információs rendszerrel történő összehangolásában; b) a statisztikai módszertan fejlesztésében. (3) Az OST a feladatkörébe utalt kérdésekben állásfoglalást alakít ki és azt a KSH elnöke elé terjeszti. Vhr. 4. (1) Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot az Stt. 7. -ának (2) bekezdésében meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást - a KSH elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök adja. A megbízás három évre szól, az Stt. 7. -a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervek rövidebb időszakokra is - legalább azonban egy évre - adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól. (2) Az OST-tagság megszűnik a) a megbízás határidejének lejártával; b) a lemondás elfogadásával; c) a tag halálával; d) a kijelölés, illetőleg javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel. (3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak esetén a felmentésre és az új tag megbízásánál az eljárásra az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. A (2) bekezdés b)-d) pontjai esetében az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet. Vhr. 5. (1) Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon, az OST tagjai tesznek javaslatot. A megbízást - a KSH elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök adja. A megbízás a tagság időtartamára szól. (2) Az OST elnökének megbízása megszűnik: a) lemondással; b) a tagság megszűnésével; c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel. A felmentésre, továbbá az új elnök megbízásánál az eljárásra az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

4 Statisztikai adatgyűjtések Stt. 8. (1) Statisztikai adatgyűjtéseket a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy b) önkéntes adatszolgáltatás alapján lehet végrehajtani. (2) Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el. (4) Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető: a) az érintett faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása alapján, b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, valamint büntetett előéletre vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján. (5) (6) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, a KSH elnökének előterjesztése alapján, kormányrendelet állapítja meg. Stt. 8/A. (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSHnál. A statisztikai számjel a 6. (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget: a) egyéni vállalkozói igazolvány alapján folytatandó tevékenység esetében a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával; b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával; c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével. (3) A körzetközponti jegyző, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is. (4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a körzetközponti jegyzővel, a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést. (5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a körzetközponti jegyzőhöz, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni - és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val. Vhr. 6. (1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kérdőívének címoldalán és az adatgyűjtést szolgáló egyéb anyagon, számítógépes adatfelvétel esetén annak kísérőjegyzékén, fel kell tüntetni az adatgyűjtő szervezet megnevezését, az adatgyűjtés végrehajtását elrendelő jogszabály számát, ha az adatszolgáltatást az országos statisztikai adatgyűjtési programot (a továbbiakban: OSAP) jóváhagyó kormányrendelet rendeli el, akkor az OSAP-ban szereplő nyilvántartási számát is, Az adatszolgáltatás kötelező! Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik! szövegét, az adatgyűjtés címét, az adatszolgáltatók körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidejét és

5 a szerv feltüntetését, amelyhez a kérdőívet továbbítani kell, Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás büntető, illetőleg szabálysértési eljárást von maga után! szöveget, az adatszolgáltatás időpontjának és az adatszolgáltató aláírásának helyét. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az (1) bekezdésben előírt kérdőíven, illetőleg az annak megfelelő kísérőjegyzékkel ellátott számítógépes adathordozón teljesíthető. (3) Az Stt. 8. -ának (6) bekezdésében meghatározott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat az éves OSAP-ot jóváhagyó kormányrendelet állapítja meg. Stt. 9. (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséért az a személy a felelős, akit az adatgyűjtő az adatszolgáltatás kérdőívén aláírásra kötelezettként megjelöl. (3) Az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseket végrehajtó szervek, a szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba - előzetes értesítés alapján - az adatszolgáltatónál betekinthetnek. Az ellenőrzés során tudomásra jutott adatok védelmére a 17. (2) bekezdését kell alkalmazni. (4) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni az ellenőrzött szerv munkájára. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az a folyamatos működést ne akadályozza. Vhr. 7. (1) A helyi önkormányzatot terhelő adatszolgáltatás teljesítéséért a jegyző (főjegyző, körjegyző) a felelős. (2) Az adatszolgáltatónak úgy kell kialakítania a bizonylati rendszerét, hogy az alkalmas legyen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. (3) Az adatgyűjtő kötelessége gondoskodni arról, hogy az érintett adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet megelőző év december 15-ig megismerje annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges nyilvántartásait, bizonylati rendszerét annak megfelelően alakíthassa ki. (4) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek az új, illetőleg a módosított adatgyűjtéseik kérdőívét és más dokumentációját december 31-ig egy példányban a KSH-nak megküldik. (5) Az adatszolgáltató az adatszolgáltatással összefüggő nyilvántartásokat, iratokat - az ellenőrzés céljából - legalább három évig köteles megőrizni. (6) A nemzetbiztonsági szolgálatok statisztikai ellenőrzéséhez az adott szolgálat főigazgatójának előzetes, a tartózkodási feltételek részletes meghatározását tartalmazó eseti hozzájárulása szükséges. Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés Stt. 10. (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, válás (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás. (2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje. (3) A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet és a lakcímet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell. (4) A (2) bekezdés szerinti adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek és a bíróságok kötelesek szolgáltatni. A lakcím adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a reá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja. Vhr. 8. (1) A születés és haláleset statisztikai számbavételénél az 1. számú, illetőleg a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot az egészségügyi szerv, valamint az anyakönyvvezető tölti ki, és továbbítja az azon feltüntetett szerveknek. (2) A házasságkötés statisztikai számbavételénél a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot az anyakönyvvezető tölti ki, és azt megküldi a területileg illetékes KSH-igazgatóságnak. (3) A válás statisztikai számbavételénél a kötelék felbontása kérdésében ítéletet hozó bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot tölti ki és megküldi a

6 házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki azt - kiegészítés után - továbbítja a területileg illetékes KSH-igazgatósághoz. (4) Az (1)-(2) bekezdés esetében az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 5-ig, a (3) bekezdés esetében az ítélet jogerősítési záradékkal történő ellátását követő hét napon belül kell teljesíteni. (5) A lakcímváltozásokról az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a tárgyhónapot követő második hónap hetedik napjáig szolgáltat adatot a KSH-nak az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal. Országos statisztikai adatgyűjtési program Stt. 11. (1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket - kivéve a törvényben elrendelteket - a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja (a továbbiakban: program) tartalmazza. (2) A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állítja össze. (3) A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében véleményezi. (4) A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét. Vhr. 9. (1) Az OSAP a beszámolási időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtéseket tartalmazza. Az OSAP-ban szereplő adatgyűjtések azonosítási rendszerét a KSH alakítja ki, és vezeti. Az OSAP-ban nem szerepelnek azok az adatgyűjtések, amelyeknél az adatszolgáltatási kötelezettséget - az adatszolgáltatás céljának és tartalmának megjelölésével - törvény határozza meg. (2) Az OSAP tervezetének összeállítása céljából a KSH megküldi a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveknek a következő évre szóló adatgyűjtéseinek jegyzékét, valamint a módosított és az új adatgyűjtések kérdőívének a tervezetét. (3) Az OSAP tervezetének összeállítása céljából a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek bejelentik a KSH-nak a) a következő évben végrehajtani kívánt új, b) a folyamatban lévő - ideértve a többévenkénti gyakoriságú vagy szünetelő - és a következő évben változatlan formában végrehajtani kívánt, c) a folyamatban lévő - ideértve a többévenkénti gyakoriságú vagy szünetelő - és a következő évben módosított formában végrehajtani kívánt, valamint d) a folyamatban lévő, de a következő évben megszüntetni vagy szüneteltetni kívánt adatgyűjtéseket. e) Az a) és c) pontban szereplő adatgyűjtések bejelentéséhez csatolni kell azok NYILVÁNTARTÓLAP-ját (6. számú melléklet), és az alkalmazni kívánt adatgyűjtési dokumentációk (kérdőív, kitöltési útmutató stb.) mintáját. f) A b)-d) pontban szereplő adatgyűjtések bejelentésénél azok OSAP-nyilvántartási számát kell feltüntetni. Vhr. 10. (1) A KSH a 9. -ban foglaltak figyelembevételével - a hivatalos statisztikai szolgálat szerveivel történt egyeztetést követően - összeállítja a következő évi OSAP tervezetét, és azt véleményezésre az OST elé terjeszti. (2) Az OST megvizsgálja az adatgyűjtéseket, azok szükségessége, szakszerűsége szempontjából és annak érdekében, hogy párhuzamos felmérésre ne kerüljön sor, majd az OSAP tervezetére vonatkozó állásfoglalását kialakítja, és benyújtja a KSH elnökéhez. (3) Az OSAP-ról szóló kormány-előterjesztést a KSH dolgozza ki, és észrevételezésre megküldi az érdekelt szerveknek. Stt. 12. A KSH elnöke a program tervezetét jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti. A Kormány rendeletet hoz a programról és az adatszolgáltatási kötelezettségről. Vhr. 11. (1) A KSH elnöke az OSAP véglegesített tervezetét jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti. (2) Az OSAP összeállításával kapcsolatos határidőket a KSH elnöke határozza meg, és erről az érdekelteket minden év május 1-jéig tájékoztatja. Stt. 13. A jóváhagyott programot indokolt esetben a ban foglaltak szerint lehet módosítani vagy kiegészíteni. Vhr. 12. Az OSAP módosítása esetén a módosítás jellegét, tartalmát és indokát kell közölni. Mind az OSAP módosítása, mind kiegészítése (új adatgyűjtés kezdeményezése) esetén a 6. számú melléklet szerinti dokumentációt kell csatolni.

7 Stt. 14. A kormányrendelet mellékletét képező programot, módosítását és kiegészítését a KSH hivatalos lapja közli. Vhr. 13. Az OSAP-ot, annak módosítását és kiegészítését, az azt jóváhagyó kormányrendelet közzétételét követő 30 napon belül a KSH hivatalos lapja közli. A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szervek statisztikai adatgyűjtése Stt. 15. (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önkéntes adatszolgáltatás alapján hajthat végre. (2) Ha köztestület vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát - az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében - a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. (2) bekezdése szerinti javaslatához. (3) Helyi önkormányzati rendelet az önkormányzat illetékességi területén - az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával - statisztikai adatgyűjtést rendelhet el, illetőleg hajthat végre. Vhr. 14. (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv a kötelező adatszolgáltatással járó - statisztikai célú - adatgyűjtésre vonatkozó bejelentését minden év június 15-ig teheti meg a 9. -ban meghatározott tartalommal és módon. (2) A bejelentés alapján a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv elbírálja a javasolt adatgyűjtés szükségességét, szakszerűségét és álláspontját ismertetve, azt a 10. (2) bekezdése szerinti bejelentéséhez csatolja. Stt. 16. (1) Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül hajtható végre. (2) Az adatszolgáltatásra felkértnek fel kell hívni a figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére. Vhr. 15. (1) Az adatszolgáltatás önkéntességére Az adatszolgáltatás nem kötelező! Az adatgyűjtés statisztikai célra történik! szövegnek a kérdőíven és az adatgyűjtést szolgáló egyéb irat fejlécén való feltüntetésével - kikérdezéses módon történő adatgyűjtés esetén szóban - kell az adatszolgáltatásra felkért figyelmét felhívni. (2) Az Stt. 8. -ának (4) bekezdésében meghatározott személyes adatok önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felvételénél az adatszolgáltatás kérdőívén és egyéb anyagán fel kell tüntetni az adatszolgáltató hozzájárulási nyilatkozatát az adat gyűjtéséhez és annak meghatározott célra történő felhasználásához. A statisztikai adatok nyilvánossága, védelme, továbbítása Stt. 17. (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e szervek saját hatáskörükben gondoskodnak. (2) Nem lehet nyilvánosságra hozni az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatokat, valamint - a 18. -ban foglaltak kivételével - a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat). Stt. 18. (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére. (2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható. (3) Egyedi adat - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül. Vhr. 16. Egyedi adatot nyilvánosságra hozni az adatszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. Az adatszolgáltatótól kért írásbeli hozzájárulásban az adatot kezelő szervnek meg kell határoznia azt az adatot, amelyre

8 vonatkozóan a hozzájárulást kéri, meg kell jelölnie, hogy az adatot milyen célra, kinek fogja hozzáférhetővé tenni és fel kell tüntetnie a hozzáférés időtartamát is. Stt. 19. (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) - kivéve azt, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén - a 21. (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ezt megelőzően is. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat érintő, egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az adatok feldolgozásáról, annak áttekinthetőségének biztosítására az adatkezelő részletes nyilvántartást vezet. (3) Új adatoknak az adatállományhoz csatolása, valamint az azonos célú statisztikai adatgyűjtés céljából történt mintavételes eljárás végrehajtásának idejére, a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait az adatvédelmi biztos állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni. (4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak külön törvény szerint alkalmazhatók a lakosság egészére kiterjedő adatszolgáltatásnál. Vhr. 17. (1) A személyazonosító adat megsemmisítéséről, illetőleg annak törléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) Az adatfeldolgozásokról vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatállomány megnevezését, az adatfeldolgozás szakaszainak, valamint a munka befejezésének dátumát, a tárolás helyét és módját, továbbá az adatkezelők nevét és aláírását. A nyilvántartásnak naprakészen kell követhetővé tenni az adatállomány útját. (3) Az összekapcsolás szabályait az Stt ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a KSH elnöke állapítja meg. (4) Az adatvédelmi nyilvántartásba az adatkezelések bejelentését az a szerv végzi, amelyik kezdeményezésére az adatszolgáltatás történt. Stt. 20. Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek. Stt. 21. (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek - annak feladatai ellátásához - kívánságára köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - egyedi adatra nem vonatkozhat. (2) Az adatátadó a rendelkezésére álló, kérdőíven, táblán tárolt adatok kigyűjtését, átmásolását az adatátvevőnek térítésmentesen köteles lehetővé tenni. A gépi adathordozón tárolt adatok adatátadó által végzett gépi átmásolásának, újbóli feldolgozásának költségeit az adatátvevő az adatátadónak - ha igényli - megtéríti. (3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a köztestületet és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szervet is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtése tekintetében. (4) A KSH jogosult a) az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, b) az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés céljának és időtartamának megjelölésével, a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló személyes és nem személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett átvenni. A KSH az adatszolgáltatókat a személyes adatok statisztikai célra történő átvételéről és felhasználásáról hivatalos lapjában előzetesen tájékoztatja. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a (2) bekezdés irányadó. (5) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.

9 Vhr. 18. Személyes adatok statisztikai célú átvételéről és felhasználásáról történt tájékoztatást követően a KSH tizenöt nap elteltével kezdheti meg az adatok hasznosítását. Tájékoztatás Stt. 22. (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szervei a 6. i) pontjában meghatározottak részére szolgáltathatnak adatot. (2) A nemzetközi szervezetek részére az e körben történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell. Az adatátadással kapcsolatos térítésben, a kölcsönösség figyelembevételével, az adatátvevővel az adatszolgáltató állapodik meg. Vhr. 19. Összesítve sem lehet nyilvánosságra hozni - az Stt ának (2) bekezdésében és a 16. -ban foglaltak kivételével - olyan adatot, amelynél az adatszolgáltatók száma háromnál kevesebb. Stt. 23. (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek tájékoztatási rendszerét - az OST állásfoglalásának figyelembevételével - a szerv vezetője állapítja meg. (2) A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll. Vhr. 20. (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által nyilvánosságra hozott adat hivatalos statisztikai adat. Több szerv által nyilvánosságra hozott ugyanazon adatok közül a KSH által közölt a hivatalos statisztikai adat. (2) Ha a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a tájékoztatásban a KSH által nyilvánosságra hozott adattól, vagy a KSH által közzétett fogalmaktól, osztályozásoktól, névjegyzékektől vagy számjelektől eltér, ezt a körülményt, valamint az eltérés indokát az adatközlésben köteles feltüntetni. Stt. 24. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek - a 17. (2) bekezdésének figyelembevételével - a 6. i) pontban megjelölt személyekkel, szervekkel és szervezetekkel, azok kérésére, közlik a tájékoztatási rendszerükben nyilvánosságra még nem hozott statisztikai adatokat is. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a 21. (2) bekezdése az irányadó. Vhr. 21. Az adatátadás és adatátvétel részletes feltételeit az adatátadó és az adatátvevő megállapodása határozza meg. Az adatközlést megtagadni csak alapos indokkal lehet. Egyéb rendelkezések Stt. 25. A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni. Stt. 25/A. A 17. (2) bekezdésében foglalt egyedi adat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján a következők szerint kutatható: a) a személyes adatot tartalmazó egyedi adat az Ltv /A. -aiban foglaltaknak megfelelően, b) a jogi személy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet, valamint gazdasági tevékenységére vonatkozóan az egyéni vállalkozó egyedi adata a tárgyidőszakot követő tizenöt év elteltével kutatható. Stt. 25/B. A KSH jogosult az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot - az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával, jogszabályban meghatározott nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében - egyedi azonosításra alkalmas formában átvenni és megőrizni. A természetes személyre és az egyéni vállalkozónak a nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatára vonatkozó adatok kezelésénél a 19. -ban foglaltak szerint kell eljárni. Hatálybalépés Stt. 26. (1) Ez a törvény május 15-én lép hatályba. (2) E törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a) a KSH részfeladatait;

10 b) az Országos Statisztikai Tanács részfeladatait és főbb eljárási szabályait; c) az országos statisztikai adatgyűjtési program összeállítását; d) a statisztikai kérdőívek főbb formai követelményeit; e) a statisztikával és egyéb adatszolgáltatással összefüggő szabálysértéseket; f) a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés részletes szabályait. Stt. 27. A rendelkezéseit első ízben az évre szóló országos statisztikai adatgyűjtési program összeállításánál kell alkalmazni. Stt. 28. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a statisztikáról szóló évi V. törvény a hatályát veszti. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) b) c) d) e) Értelmező rendelkezések Vhr. 22. Ezen rendelet alkalmazása során a statisztikai adatgyűjtés a) változatlan: ha címe (kivéve a címben szereplő időpont vagy időszak megjelölését), gyakorisága, beküldési határideje, szerkezete, tartalma (beleértve az alkalmazott fogalmak és nómenklatúrák tartalmát is), valamint adatszolgáltatóinak köre megegyezik egy már végrehajtott adatgyűjtés legutóbbi változatával; b) módosított: ha az adatgyűjtést kezdeményező szerv által egy ezt megelőzően végrehajtott adatgyűjtésen alapszik, de nem felel meg az a) pontban foglalt feltételeknek; c) megszüntetett: ha azt az adatgyűjtő a következő évtől már nem kívánja végrehajtani; d) szüneteltetett: ha azt az adatgyűjtő a következő évben nem, de azt követően újból végre kívánja hajtani; e) új: ha azt az adatgyűjtést kezdeményező szerv első ízben kívánja végrehajtani; f) szükségtelen: ha annak eredményére a statisztika gyakorlati felhasználása során nincs megalapozott igény, vagy a gyűjteni kívánt adatok más szerv adatgyűjtéséből már rendelkezésre állnak; g) szakszerűtlen: ha az Stt. 6. -ának f) pontja szerint meghatározott módszerektől, fogalmaktól, osztályozásoktól eltér; h) párhuzamos: ha az abban szereplő adatok gyűjtésére más adatgyűjtő már kezdeményezett, illetőleg egyidejűleg folytat adatgyűjtést. Vhr. 23. Szabálysértés Hatályba léptető és vegyes rendelkezések Vhr. 24. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a statisztikáról szóló évi V. törvény végrehajtására kiadott 78/1990. (IV. 25.) MT rendelet, és az azt módosító 163/1991. (XII. 20.) Korm., valamint a 152/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének feladatáról és hatásköréről szóló 1017/1985. (III. 20.) MT határozat, valamint a statisztikai képesítések megszerzésének feltételeiről és a statisztikai szakvizsgák rendjéről szóló 2/1970. (XII. 31.) KSH rendelkezés 1. -a. 1. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez Az élveszületési lap adattartalma

11 Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma A gyermek születésének helye ideje neme Az anya családi állapota A szülők házasságkötésének időpontja születésének időpontja lakcíme iskolai végzettsége gazdasági aktivitása foglalkozása, munkaköre foglalkozási viszonya állománycsoportja, beosztása munkáltatójának, munkahelyének megnevezése Többes szülés esetén a többes szülés száma és a születés sorszáma A gyermek hányadik terhességből származik Az anyának hány gyermeke született élve élete folyamán és a jelenlegi házasságából Az anya életben lévő gyermekeinek száma, ebből a jelenlegi házasságából születettek száma Az anya jelenlegi terhességét megelőző élveszülésének késői magzati halálozásának ideje Egyéb szülészeti események száma (magzati halálozások, terhességmegszakítás, méhen kívüli terhesség) Hol történt a szülés, a szülésnél ki segédkezett A terhesség időtartama A gyermek súlya, hossza és 5 perces Apgár-értéke fejlődési rendellenessége 2. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez A halálesettel összefüggő adatfelvételi lapok adattartalma Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma A haláleset helye: időpontja: Az elhalt neme: családi állapota: neve: születési ideje: lakcíme: iskolai végzettsége: halála előtti gazdasági aktivitása: foglalkozása, munkaköre: foglalkozási viszonya: állománycsoportja, beosztása: a munkáltatójának, munkahelyének megnevezése: utolsó házasságkötésének ideje: Életben lévő házastárs születési ideje: Az elhalt nőnek, illetőleg az elhalt férfi életben lévő házastársának hány gyermeke született élete folyamán és az utolsó házasságából, ebből élve született, életben van: A haláleset közelebbi helye: A halál okának megállapítója és arra vonatkozó adatok, hogy a halott részesült-e orvosi kezelésben vagy sem: A halálhoz vezető betegség(ek), állapot(ok) és azok időtartama: Erőszakos halálesetnél annak helye, módja, oka, körülményei és időpontja:

12 Csecsemőhalálozás esetén még: az élveszületés helye: többes szülés esetén hányas szülés, hányadik szülött: az anya családi állapota: mikor kötött házasságot: 3. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez A házassági lap adattartalma Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma A házasságkötés helye időpontja A férj és a feleség adatai: Házasságkötés előtti családi és utónév A születés időpontja Családi állapot a házasságkötés előtt Lakcím Hányadik házasság a jelenlegi Az előző házasság megszűnésének időpontja Élve született és életben lévő gyermekek száma Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás a házasságkötéskor Foglalkozás, munkakör a házasságkötéskor Foglalkozási viszony Állománycsoport, beosztás A munkáltató megnevezése 4. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez A válási lap adattartalma Anyakönyvi azonosító, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma A házasságkötés helye ideje A házasságot jogerősen felbontó bíróság megnevezése A jogerős ítélet ügyszáma Az ítélet jogerőre emelkedésének ideje A férj és a feleség adatai: Családi és utónév A házasságkötés előtti családi állapot A születés időpontja Lakcím a kereset beadásakor A jelenlegi válás hányadik válás Az összes élveszületett és életben lévő gyermek száma A felek közös, életben lévő gyermekeinek száma, életkora A perben a gyermek elhelyezéséről döntöttek-e, hol helyezték el A bíróság tartási kötelezettséget megállapított-e, kinek a javára Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás a kereset beadásakor Foglalkozás, munkakör a kereset beadásakor Foglalkozási viszony

13 Állománycsoport, beosztás A munkáltató, munkahely megnevezése A házasság felbontására közös megegyezéssel vagy egyéb módon került-e sor, a keresetet elutasította-e a bíróság, illetőleg érvénytelenítette-e a házasságot. A keresetet indító fél A kereset beadásának ideje A kötelék kérdésében hozott jogerős ítélet kelte A bíróság a közös lakás használatával kapcsolatos igényről döntött-e, ha igen, akkor kinek a javára A házassági perben házassági vagyonjogi igényt érvényesítettek-e 5. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez A lakcímet változtató személy neme születési dátuma lakóhelye tartózkodási helye családi állapota A település amelyikből elköltözik ahová beköltözik A lakcímváltozásokról szóló adatszolgáltatás adattartalma 6. számú melléklet a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez NYILVÁNTARTÓ LAP az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba javasolt új adatgyűjtésekhez és a folyamatban lévő adatgyűjtések módosításához 1. Az adatgyűjtés elrendelését kérő szerv adatai 1.01 A szerv megnevezése: 1.02 A szerven belül a szakmai egység (főosztály, osztály) megnevezése: 1.03 A szerven belül a szakmailag felelős személy neve: tel.sz.: 2. Az adatgyűjtés jellemzői 2.01 Jellege: 1) új (előzmény nélküli) adatgyűjtés 2) módosított formában felújított nyilvántartási számú korábbi adatgyűjtés 2.02 Címe: 2.03 Gyakorisága: 1) eseményhez kötődő 5) évenkénti 2) havonkénti 6) többévenkénti 3) negyedévenkénti 7) egyszeri 4) évente kétszeri 8) egyéb, éspedig: 2.04 Adatszolgáltatóinak meghatározása: 2.05 Kiterjedési köre 1) teljes körű megfigyelés az alapsokaságra 2) reprezentáns rész megfigyelése vonatkoztatva: 3) kombinált megfigyelés (teljes körű és reprezentatív) 2.06 Adatszolgáltatóinak hozzávetőleges száma: 2.07 Adathelyeinek száma:

14 2.08 Tárgykörének meghatározása (az OSAP csoportosításai szerint): 2.09 Lebonyolításának módja: 1) postai út 2) összeírás (kikérdezés) 2.10 Beérkezésének határideje: 3. Kiegészítő adatok 3.01 Az adatgyűjtés céljának szöveges indokolása, a konkrét felhasználói igény leírása: 3.02 Az adatgyűjtés eredményeit publikáló tájékoztató kiadvány címe: rövid tartalma: megjelenésének várható ideje: 3.03 Az adatfelvétellel és az adatfeldolgozással megbízni kívánt szervezet neve, címe és telefonszáma (ha azokat nem a kérelmező szervezet végzi): 3.04 Az adatfeldolgozás módja: 1) nem igényel feldolgozást 2) kézi feldolgozás 3) számítógépes feldolgozás Megjegyzések: 1. Az új adatgyűjtésekről valamennyi sort, a módosított adatgyűjtésekről csak a módosított sorokat kell kitölteni. 2. A dőlt betűvel szedett szövegből a választ kifejező szöveg előtt lévő számot be kell karikázni. 3. Az előnyomtatott kódrovatokat üresen kell hagyni.