A DIGITÁLIS ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLT TEMATIKUS TÉRKÉPEK HASZNÁLATI LEHETŐSÉGEI A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN. Kádár Enéh 1. Bevezetés
|
|
- Hunor Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A DIGITÁLIS ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLT TEMATIKUS TÉRKÉPEK HASZNÁLATI LEHETŐSÉGEI A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN Kádár Enéh 1 Bevezetés A digitális térképszerkesztés olyan, eddig nem létező lehetőségeket biztosít, melyek a komplex elemzéseket igénylő tudományok számára nélkülözhetetlenek, ezzel bővítve tovább a kartográfiai kutatási módszer eddig rendelkezésünkre álló módszereit. Az elemzések az összefüggések feltárásában önállóan is új eredményeket hozhatnak. Különösen azok a területek alkalmazhatják sikerrel ezeket, melyekben szoros tér- és időbeli kapcsolatok állnak fenn. Ilyen téma a környezetvédelem, ahol a különböző környezeti elemek és az ezeket terhelő emberi tevékenység ok-okozati összefüggései még csak részben feltárt összefüggésekkel jellemezhetők. Az általam készített Magyarország környezeti atlasza című munka egy egységes méretarány-rendszerben és ábrázolási módszerrel szerkesztett tematikus térképsorozat ahol feldolgozásra kerül a környezet érzékenysége, állapota és terhelései egyaránt. A térképek a környezeti elemekhez kapcsolódó fejezetekre vannak felosztva és hozzájuk szöveges magyarázatok is kapcsolódnak, melyben nemcsak a tematika, hanem a rokon témakörök, térképi ábrázolásra nem alkalmas, de a környezet állapotát jellemző adatok felsorolása, illetve ezek rövid összefoglalója is szerepel. Az atlasz szerkesztési munkái 1995-ben kezdődtek doktori kutatási program keretén belül. A végső cél két különböző időkeresztmetszet 1995 és Év állapotának összehasonlítása. Az adatok gyűjtése és a használatban lévő szabványok nagy része országspecifikus, tehát a hazai állapotjelzők ritkán vethetők össze a külföldiekkel, ezért ezt nem tűzhettem ki célul, bár a szöveges magyarázatokban, ahol ez lehetséges, ezen aspektusokba is szeretnék betekintést nyújtani. Az évi jellemzők feldolgozása befejeződött, ami már lehetővé teszi az adott időpontra vonatkozó, statikus elemzést, amelyet az atlasz részletes magyarázó szövege igyekszik is megtenni. A kutatás most egy következő szakaszába lépett, melynek során a feladat a évi jellemzők összegyűjtése és feldolgozása. Értelemszerűen léteznek olyan paraméterek, melyek január 1-re vonatkoztatva elméletben már rendelkezésre állnak, de többségében aggregált adatokra van szükség, amelyek az eltérő mérőhálózatok, adatgyűjtő rendszerek és feldolgozási módszerek miatt csak egy-két éves késéssel lesznek elérhetők. Mivel digitális formátumú, az egyes tematikus tartalmak könnyedén jeleníthetők meg egyszerre, így egy hagyományos, nyomtatott formában megjelenő szakatlasznál annyival nyújt többet, hogy az olvasó szabadon választhatja ki, hogy mely témákat, témacsoportokat szeretné egyidőben megjeleníteni, fejezeti tagolástól függetlenül. Az atlasz gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a potenciális környezeti konfliktusok felderítésén túl a tájhasznosítás alapkoncepcióinak felállításában első lépcsőként funkcionálhat, bár konkrét tervezési alapanyagként való felhasználásra méretaránya (1 : , 1 : , 1 : ) miatt nem alkalmas. Ennél sokkal fontosabb szerepet játszhat azonban az oktatásban, az általános iskolák felső tagozatától a felsőfokú intézmények alapozó képzéséig. További felhasználási lehetőségek rejlenek még az internetes 1 Kádár Enéh, térképész, térinformatikai rendszergazda referens, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Budapest; kadare@ludens.elte.hu 1
2 Kádár Enéh: Digitális eljárással készült megjelenési formában, melynek szakmai és gazdasági vonatkozásai lassan hazánkban is körvonalazódnak. Az alkalmazott szoftverek, rendszertervezés A környezeti vizsgálatok egyik fontos módja a kartográfiai kutatási módszer. Napjainkra a számítástechnika már a kartográfiában is széles körben elterjedt: olyannyira, hogyha a hagyományos és a számítógéppel segített térképszerkesztést összehasonlítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az utóbbi mára uralkodóvá vált, mert számos előnnyel rendelkezik. A digitális formátumú grafikus információk tárolása könnyű, a kivitelezés során pedig a mindenkori igényeknek megfelelően egyszerűen, rugalmasan alakíthatók. A megjelenítés területén is profi eszköztár áll a felhasználók rendelkezésére, legyen szó akár egy néhány vonalból álló térképvázlatról, vagy egy bonyolult szennyezettségi térképről. Mára az is világossá vált, hogy a digitális adatállományok további, nem kizárólag kartográfiai felhasználási lehetőséggel is bírnak. A korábbi hagyományos eljárás adta elemzési lehetőségek ezzel messzemenőleg kiszélesedtek (Márkus, 1994). Az adatelemzés lehetősége természetes igénye a földrajz bármely területével foglalkozó geográfusoknak és kartográfusoknak is. A térinformatikai rendszerek megteremtik a feltételét annak, hogy térbeli és időbeli, mennyiségi és minőségi adatokat gyorsan, gazdaságosan és nagy tömegben lehessen kezelni és feldolgozni. Ez a tény a szakemberek számára új lehetőségeket, a földrajz számára pedig fejlődést hozhat, hiszen a korábbi, nyomtatott adattárak elemzése igen hosszadalmas és általában sokkal költségesebb megoldás volt. Hazánkban a környezeti kutatások számára a számítástechnika gyors térhódításának, a térinformatikai alkalmazások előretörésének különös jelentősége van, mert időben egybeesnek a téma egyre nagyobb publicitásával (az Európai Uniós csatlakozás problémás kérdései nyomán a sajtó és a közérdeklődés szinte divatossá tette a szakterületet). A térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomány. A térinformatikai (térinformációs) rendszer pedig ezen információkkal kapcsolatos funkciók ellátására szolgáló információs rendszer, melybe beleértjük az információ megszerzését, rögzítését, generálását, tárolását, keresését, feldolgozását, átalakítását, csoportosítását, továbbítását, megjelenítését és megsemmisítését is (Detrekői Szabó, 1995). Az információs rendszer elemei a hardware (továbbiakban: hardver), a software (továbbiakban: szoftver), az adat és a lifeware, vagyis az ember a maga szaktudásával, aki a rendszert kivitelezi, illetve felhasználja (DETREKŐI SZABÓ, 1995; Elek, 1995). Az atlasz térinformatikai rendszerének tervezésekor figyelembe kellett venni a felsorolt elemek tekintetében meglévő korlátokat. Mivel nem állt rendelkezésemre munkaállomás, csakis PC-s (személyi számítógépes) környezetben kezdhettem a munkát. A lehetséges operációs rendszerek közül (pl.: UNIX, Windows NT stb.) a legkézenfekvőbb a DOS kiválasztása volt, hiszen a PC-ken ez a legelterjedtebb. Térinformatikai szoftver nagyon sokféle létezik, az adott feladat és a körülmények döntik el, hogy melyiket a legcélszerűbb választani. Több ok is a MapInfo mellett szólt: kis hardverigényű, alacsony árú, bár output lehetőségei nem elégítik ki a térképészeti igényeket (Ezek csak igen drága, bonyolult alkalmazások esetén [ARC/INFO, Mercator] nem jelentenek problémát.) Így a térképek megjelenítésével szemben támasztott feltételek kielégítéséhez más szoftver alkalmazása is szükségessé vált. A speciális térképészeti szoftverek esetében a különféle területek különleges grafikai igényei nem elégíthetők ki egyetlen szoftver segítségével a célszoftverek általában nagyon drágák a speciálisan szűk piac következtében. Ezért szükséges 2
3 munkám során általános célú grafikus szoftver felhasználása. A CorelDraw kifinomult grafikai képességekkel rendelkezik, szinte minden kartográfiai ábrázolásmód reprodukálására képes, bár a hagyományos térképészeti gondolkodásmódtól eltérő a működési elve (Zentai, 1995). Ugyanakkor az azonos típusú tematikus háttértérképek és tartalmi rétegek rugalmas kezelésével szemben támasztott fontos követelményt könnyen teljesíti. Adatbevitel, a feladatkörök szoftverek közti megosztása Alapvetően két fajta adattípust használunk tematikus atlaszok szerkesztésekor: egyrészt szükségünk van grafikai adatokra (térképekre), másrészt attribútum adatokra, melyek esetemben a célszervezetek által (KöM: OMSZ, KGI; MTA: FKI, TAKI; MÁFI; VITUKI; OKI; KSH) gyűjtött aggregált adatok (Sümeghy Kádár, 1997). Ezen információk beszerzése nem minden esetben zökkenőmentes, olykor szinte lehetetlen. A térképi adatok bevitele történhet digitalizálással, vagy már meglévő grafikus állományok importjával. Ez utóbbi megoldást én nem használtam. A grafikus állomány előállításához kétféle eljárást használtam: táblás illetve úgynevezett on-screen digitalizálást. Elméletben mind a MapInfo, mind a CorelDraw támogatja a digitalizáló tábla használatát, a gyakorlatban azonban az AutoCAD program bizonyult kedvezőbb megoldásnak. Az itt generált DXF állományokat mindkét szoftver képes olvasni, ugyanakkor más programok felé is átjárást jelent, hiszen nemcsak export, de import funkcióban is elérhető ez a file típus. Az adatmodellek legelterjedtebb formáját, az úgynevezett spagetti adatmodellt használja. Ennek lényege, hogy az objektumok (pontok, vonalak, poligonok) tulajdonságait egy egydimenziós lista formátumában őrzi. Ezért a poligonok oldalai redundánsan tároltak, azaz fizikailag kétszer is léteznek a listán, először mint az egyik, másodszor mint a másik poligon határoló vonala. Ez a rajzi állomány szerkesztésekor okozhat problémákat, illetve nagyon megnehezíti a szomszédsági és illeszkedési viszonyok vizsgálatát, hiszen csak szekvenciális keresés lehetséges. A vonalas elemeket felépítő vonalszegmensek rendszerint nem alkotnak logikai egységet, csak a grafikus képen látszanak annak (Detrekői Szabó, 1995). A sok zárt objektumot tartalmazó topológiákban így a fájl mérete is nagyobb, mint más, ettől eltérő adatstruktúra esetén. Mivel ez esetben a szomszédsági viszonyok, egybevágóság stb. keresésének nincsen különösebb jelentősége, ez a hátrány elhanyagolható. Az objektumok paraméterei (pl.: kerület, terület, centroid) egyszerűen lekérdezhetők. A képernyőn megjelenő grafika részletessége igazodik a méretarányhoz és az ablak nagyságához, amelyek természetesen szabadon megválaszthatók. A megjelenítés ilyen formája a MapInfo kedvező tulajdonságai közé tartozik. A rajzi elemek (pontok, vonalak és felületek) tulajdonságainak (méretének, típusának és színének) megváltoztatására sok lehetőség áll rendelkezésre. A MapInfo rajzi állományainak CorelDraw-ba való beolvasására pedig a Windows Metafile alkalmazása bizonyult a legkedvezőbbnek, hiszen ez a topológia mellett a grafikus attribútumokat is képes hordozni. A térképi adatok digitális adattá való alakításának másik, általam gyakrabban használt módja a képernyőn való digitalizálás (on-screen digitizing) volt. Ebben az esetben a felhasznált térkép szkennelés után raszteres formátumban folyamatosan látható a képernyőn. Vonalas elemeit Bezier-görbék alkalmazásával (melyeknek használatát a térinformatikai szoftverek nem támogatják) alakítom vektoros állománnyá (CorelDraw). Főleg a térképeken nagy számban előforduló görbe vonalak (folyóvizek, tavak partvonalai stb.) esetében gyorsabb, könnyebben kezelhető megoldás ez, mint a táblás digitalizálás, melyet inkább polyline-ok (például közigazgatási határok) esetében alkalmaztam. 3
4 Kádár Enéh: Digitális eljárással készült A térinformatikai rendszerbe az attribútum adatok bevitele is többféleképpen lehetséges. Egyrészt manuálisan, közvetlenül a program segítségével, másrészt dbase formátumú állományok importjával. A programok nagy része, így a MapInfo is e formátumban tárolja a karakteres információkat, ami nagyban elősegíti az átjárhatóságot más adatbáziskezelőprogramok felé. Az egyes grafikai elemekhez tartozó rekordok egy egyszerű funkcióval (Info Tool), külön segédablakban is megjeleníthetők. A rajzi állomány tetszés szerinti kiválasztása attribútumok és grafikai tulajdonságok szerint is történhet. A szabványos lekérdezési nyelv (SQL) segítségével leválogatások, új adatcsoportok létrehozása, műveletek végrehajtása, térbeli lekérdezések is lehetségesek, akár több adatbázisból egyszerre is (Gross, 1994). Az SQL műveleteit több rendszer is használja és ez megkönnyíti a felhasználók dolgát. Térképszerkesztéskor az attribútum adatok használhatók automatikus kiíratású címkeként, amelyek pozicionálása többféleképpen lehetséges. Ugyanakkor mód nyílik egyedi feliratok (cím, magyarázó szövegek) készítésére is a teljes Windows-os betűkészletből. Ezek eredeti tulajdonságaikat megőrizve szintén közvetlenül transzformálhatók Windows Metafile segítségével a CorelDrawba. A táblázatos adatok egy része közvetve vagy közvetlenül (diagramok) a magyarázó szövegbe kerültek, más része egyéb módon is felhasználhatóvá válik majd (Lásd: 5. Megjelenési módok és lehetőségeik). Ellentétben a térinformatikai szoftverekkel, az attribútum adatok a grafikus alkalmazásokban természetesen nem intelligens térképként működnek, hanem mint a hagyományos kartográfiai feldolgozás esetében megszerkesztett jelekként generálhatók. Tematikus térképszerkesztés A tematikus tartalom földrajzi elhelyezkedésének azonosítására szolgálnak a tematikus háttértérképek (Klinghammer Papp-Váry, 1983), amelyek a számítógéppel segített térképszerkesztés során tetszőleges alkalommal, egyszerűen másolhatók, természetesen a már megszerkesztett kiegészítő térképjelek és megírások ismételt felhasználása mellett is. A tematikus térképek szerkesztése a MapInfo-ban több lépcsőben, felhasználóbarát, könnyen érthető párbeszédablakok segítségével történik. A tematikus tartalom készülhet egyszerű szöveges adatok és bonyolult kifejezések, műveletsorok felhasználásával is. A tematikus ábrázolási módszerek közül választhatunk a jel-, a pont-, a felületi-, a kartogram- és a diagrammódszer között. Nem képes viszont a szoftver automatikusan izovonalak vagy álizovonalak szerkesztésére, hiszen ezek automatizálása csak nagyon bonyolult módon lehetséges (Klinghammer Papp-Váry, 1991). Megadhatjuk a kategóriák értékeit, kerekítését, megszerkeszthetjük a jelmagyarázatot. Sokféle jelből választhatunk és szabadon állíthatjuk be a tematikus jelek méretét és színét is. Lehetőség van továbbá arra, hogy mi magunk definiáljunk egyedi paramétereket. A színek keverését azonban megnehezíti, hogy a módszerek között nem szerepel a nyomdatechnikában és az asztali tintasugaras színes nyomtatóknál használatos szubtraktív, avagy CMYK (= Cyan, Magenta, Yellow, black) módszer, mely a cián, a bíbor, a sárga és a fekete festékek egymásra nyomtatásából állítja elő a kívánt színeket (Klinghammer, 1991). A kedvezőbb grafikai tulajdonságok miatt éppen ezért a háttértérképek a CorelDraw segítségével nyerték el végleges formájukat. Miután a MapInfoban az attribútum adatokból automatikusan generált tematikus állományokat Windows Metafile alkalmazásával transzformáltam ezen rétegek fölé, szintén itt definiáltam a határoló vonalakat, illetve kitöltéseket CMYK színkeverés segítségével. A térinformatikai rendszerek további térképészeti jellegű problematikája a névírás kérdése. A magyar nyelvű operációs rendszerek, valamint az Unicode elterjedése a korábban használatos ASCII, illetve ANSI szabványnál 256-szor több karakter így többek között a 4
5 speciális magyar betűkészlet használatát is lehetővé teszi (Zentai, 1999). A nem outputorientált rendszerekben a nevek elhelyezése nehézkes, a leggyakrabban használt görbére illesztett, illetve szórt megírások csak grafikus programokban készíthetők el. Megjelenési módok és lehetőségeik Az atlasz egységes méretarány-rendszerben, tematikus háttértérképekkel, ábrázolási módszerekkel és szemlélettel, digitális formában készül. Ebből következően olyan lehetőségek adódnak, melyekkel egy hagyományos atlasz nem rendelkezik. A digitális adathordozón való megjelenítés az egyes ábrázolt témáknak a felhasználó igényei szerinti összehasonlítását teszik lehetővé (természetesen megfelelő hardver, szoftver és nem utolsó sorban az olvasó szaktudása nélkülözhetetlen). Tetszőleges számú és témakörbe tartozó réteg helyezhető egymásra megkönnyítve ezzel a térbeli tendenciák kirajzolását, vagy egy kisebb régió komplex elemzését. Ezen előnyök kihasználása csak megfelelő vektor alapú, célszerűen Windows-os környezetre épülő, felhasználó-barát, különösebb szaktudást nem igénylő és nem utolsó sorban olcsó segédprogram csatolása mellett képzelhető el. Igény lehet ugyanakkor már elterjedt térinformatikai környezetekben (például: Microstation, ArcInfo-ArcView, MapInfo) működő kiegészítő alkalmazásként való forgalomba hozatalra is. Bár az Interneten a vektor alapú megjelenés szerzői jogi kérdéseket vet fel, megfelelő védelem esetén akár raszter, akár vegyes: raszter-vektor alapú megjelenési lehetőségeket is számba kell venni. Elsősorban az oktatási intézmények nemzetközi viszonylatban is jónak mondható számítógépes hálózati elérhetősége az, ami ezt komolyan megfontolandóvá teszi. A digitális formátumú publikálási módokkal lehetőség nyílik továbbá a teljes térinformatikai adatállomány további felhasználására, általam meg nem jelenített, illetve nem vizsgált összefüggések keresésére, további elemzések elvégzésére is. A hagyományos, nyomtatott forma még ma is igen fontos adatközlési módszer, melyet a digitális feldolgozások mellett sem szabad túlhaladottnak tekinteni. A könyv formátum még ma is közelebb áll az olvasók igényeihez, hiszen ennek használatához technikai háttér és különösebb ismeret nem szükséges. A számítógéppel segített kartográfia további hátránya, hogy a nagyobb méretű térképek esetében sok információ elveszhet az olvasó számára, hiszen ha az egész lapot egyszerre jeleníti meg a monitoron, fontos részletek válnak érzékelhetetlenné, ha pedig minden információ olvasására alkalmas nagyítást választ, egyszerre nem láthat csak egy kisebb területet (Kádár, 2000). Szintén sokszor előforduló hiányosság egyes szoftvereknél, hogy a jelmagyarázat kezelése, megjelenítése nem alkalmazkodik elég rugalmasan a felhasználó igényeihez. A hagyományos nyomdászati termékek esetében az érzékelés korlátain belül egyszerre vizsgálhatók a nagyobb méretű lap átellenes szélein megjelenített részletek is, ugyanakkor a több különféle tematika egyszerre történő megjelenítésére is kínálkozik lehetőség. Egy átlátszatlan felületre (melyre a háttértérkép van nyomtatva) külön-külön helyezhető, átlátszó hordozókra nyomtatott tematikus tartam rendelkezne a digitális technológia szolgáltatta, felhasználói igényeket maximálisan figyelembe vevő előnyös tulajdonságokkal. Ilyen kiadvány készült is már: egy környezeti állapotot szemléltető atlasz [Klinghammer István (et al): Ráckeve üdülőkörzet környezeti atlasza (KDV KF ELTE, BUDAPEST, 1993)], hiszen ezen a szakterületen alapvető követelmény több, gyakran egymással szoros összefüggést mutató paraméter egyidejű megjelenítése. Az ilyen típusú kiadvány előállítási költségei azonban magasak és mára a személyi számítógépek, illetve a kezelésükre vonatkozó ismeretek rohamos terjedésével a digitális megjelenítési forma is egyre kevesebb problémát vet fel. 5
6 Kádár Enéh: Digitális eljárással készült Függelék M AGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ATLASZA TARTALOM Bevezető TERMÉSZETVÉDELEM 1. Védett területek A LEVEGŐ 2. A főbb légszennyező anyagok kibocsátása megyénként 3. A főbb légszennyező anyagok kibocsátása nagyobb városainkban 4. A főbb légszennyező anyagok ipari eredetű kibocsátásai 5. Ciklonpályák: januárban, áprilisban, júliusban, októberben 6. A szélirány gyakorisága és az átlagos szélsebesség áprilisban 7. A szélirány gyakorisága és az átlagos szélsebesség októberben 8. Néhány település levegőminősége (1995. nyári félév) 9. Néhány település levegőminősége ( fűtési félév) A VÍZ 10. A hasznosított ásvány- és gyógyvízforrások 11. A vízminőség-védelmi területek 12. A legfontosabb szennyvíz bevezetések 13. Közműolló 14. A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége és tisztítási fokozatai 15. Szennyvíztisztító művek 16. A felszíni vizek minősége I. 17. A felszíni vizek minősége II. 18. A felszíni vizek minősége III. 19. A felszíni vizek minősége IV. 20. A felszíni vizek minősége V. 21. A fő vízadó képződmények vízminőségi jellemzői 22. A vízműveknél vett vízminták ihatósági vizsgálatainak eredménye A TALAJ 23. Genetikai talajtérkép 24. Talajlepusztulás 25. A talaj termékenységét gátló tényezők 26. A korábbi szovjet katonai objektumok szennyezése 27. A felszíni földtani képződmények szennyeződésérzékenysége A HULLADÉK 28. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 29. Az elszállított települési szilárd hulladék mennyisége és ártalmatlanítása 30. Az ismert hulladéklerakó helyek 31. A veszélyes hulladék mennyisége és megoszlása 6
7 Irodalom DETREKŐI ÁKOS SZABÓ GYÖRGY (1995): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó. pp , pp ELEK ISTVÁN (1995): A térinformatika alkalmazási lehetőségei az ELTE földtudományi doktori képzésében. Kézirat. p. 13., pp GROSS MIKLÓS (1994): A vektoros GIS lehetőségei. in: Márkus Béla /szerk./: Bevezetés a térinformatikába. EFE FFFK Térinformatikai Tanszéke. p. 14/4. KÁDÁR ENÉH (2000): A tematikus térképek használati lehetőségei a környezeti problémák értékelésében. HUNGEO 2000 Konferenciakiadvány. KLINGHAMMER ISTVÁN (1991): A kartográfia kialakulása napjainkig. Akadémiai doktori értekezés. pp KLINGHAMMER ISTVÁN PAPP-VÁRY ÁRPÁD (1983): Földünk tükre a térkép. Gondolat. p KLINGHAMMER ISTVÁN PAPP-VÁRY ÁRPÁD (1991): Tematikus kartográfia. Tankönyvkiadó. pp MÁRKUS BÉLA (1994): Térképek, térképelemzés. in: Márkus Béla /szerk./: Bevezetés a térinformatikába. EFE FFFK Térinformatikai Tanszéke. p. 2/9. SÜMEGHY ZOLTÁN KÁDÁR ENÉH (1997): A MapInfo térinformatikai szoftver alkalmazásának lehetőségei az etnikai földrajzi problémák tematikus térképészeti ábrázolásában in: Geográfus doktoranduszok II. országos konferenciája ELTE Földrajzi Tanszékcsoport, Budapest [ISBN ] ZENTAI LÁSZLÓ (1995): Számítógéppel segített térképszerkesztés (A Közép-Európa Atlasz digitális fakszimile kiadása) [kandidátusi értekezés tézisei] tezis/zentai.htm ZENTAI LÁSZLÓ (1999): DTP a kartográfiában, a Desktop Mapmaking /hun/dolgozo/zentai/publ/99mg.htm 7
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenA PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana
RészletesebbenAz ErdaGIS térinformatikai keretrendszer
Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
RészletesebbenGIS adatgyűjtés zseb PC-vel
GIS adatgyűjtés zseb PC-vel Mit jelent a midas GIS kifejezés? Mapping Information Data Acquisition System Térképi Információ- és Adat Gyűjtő Rendszer Terepi adatgyűjtés a felhasználó által definiált adatbázisban.
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenTérképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007
Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenQGIS tanfolyam (ver.2.0)
QGIS tanfolyam (ver.2.0) I. Rétegkezelés, stílusbeállítás 2014. január-február Összeállította: Bércesné Mocskonyi Zsófia Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A QGIS a legnépszerűbb nyílt forráskódú asztali
RészletesebbenOrszágos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.
Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési
RészletesebbenKulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu
Kulcsár Attila A második szint GISopen 2012 konfrencia 1 GeoCalc GIS története 2006 Alapverzió (csak adatbázisokkal együtt Temető nyilvántartás) 2008 GeoCalc GIS 1.0 2011 GeoCalc GIS 1.5 (hierarchia, földtömegszámítás,
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenTérinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban
Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban Készítette: Pázmányi Sándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ 1 A stratégiai területi döntéstámogatási rendszerek
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenBevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán
Bevezetés Bevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán A QGIS program egy nyiltforrású asztali térinformatikai program, mely a http://www.qgis.org oldalról tölthető le. Ebben a kis
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenKészítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1
Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus
RészletesebbenLEADER. Helyi Fejlesztési Stratégiák. tervezését támogató alkalmazás
TeIR LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák tervezését támogató alkalmazás Felhasználói útmutató Budapest, 2015. szeptember Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ALKALMAZÁS BEMUTATÁSA... 3 2.1. HELYI AKCIÓCSOPORT/TELEPÜLÉS
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2018. március 1. tétel A kommunikáció
RészletesebbenPTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék
digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb
RészletesebbenKulcsár Attila. GisOpen Térbeli adatbázisok gyakorlati szemmel GeoCalc GIS. GisOpen 2009 Konferencia
Kulcsár Attila Térbeli adatbázisok gyakorlati szemmel GeoCalc GIS GisOpen 2009 1 Cél A GeoCalc GIS egy olyan Desktop GIS alkalmazás, amely a hazánkban, különböző térbeli helyekhez köthető, eltérő típusú,
RészletesebbenTérképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007
Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu 2.Előadás Generalizálás Hagyományos és
RészletesebbenNemzeti LEADER Kézikönyv LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. 2015. szeptember
Nemzeti LEADER Kézikönyv LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014 2020 2015. szeptember Készült a Miniszterelnökség Agrár Vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság, mint a Magyarország
RészletesebbenMegyei tervezést támogató alkalmazás
TeIR (Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Megyei tervezést támogató alkalmazás Felhasználói útmutató 2015. május Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ALKALMAZÁS BEMUTATÁSA...
RészletesebbenKÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS
Részletesebben1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)
1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált e-önkormányzati Rendszerének Térinformatikai Modul felhasználói kézikönyve. Internetes verzió
Szeged Megyei Jogú Város Integrált e-önkormányzati Rendszerének Térinformatikai Modul felhasználói kézikönyve Internetes verzió 2012. 04. 05. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Az alkalmazás felépítése...
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a
RészletesebbenA számítógépi grafika elemei. 2012/2013, I. félév
A számítógépi grafika elemei 2012/2013, I. félév Bevezető Grafika görög eredetű, a vésni szóból származik. Manapság a rajzművészet összefoglaló elnevezéseként ismert. Számítógépi grafika Két- és háromdimenziós
RészletesebbenDIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP
DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP Az önkormányzatok a közterületek dönt részének gazdái. A közterületekkel kapcsolatos, nyilvántartási és üzemeltetési feladatokhoz a földhivatalokban beszerezhet földmérési
RészletesebbenMŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR
KÖZÚTI ADATBÁZISOK ÉS ADAT-NYILVÁNTARTÓ RENDSZEREK Lakatos András Tartalom Bevezetés Közútra vonatkozó adatgyűjtési rendszerek története Adatbázisok, adatgyűjtési rendszerek napjainkban Adatok hasznosítása
RészletesebbenInformatika szóbeli vizsga témakörök
KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen
RészletesebbenModellek dokumentálása
előadás CAD Rendszerek II AGC2 Piros Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1 / 18 DOKUMENTÁCIÓK FELOSZTÁSA I. Felosztás felhasználás szerint: gyártási dokumentáció
RészletesebbenQGIS. Tematikus szemi-webinárium Térinformatika. Móricz Norbert. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI)
Tematikus szemi-webinárium Térinformatika Móricz Norbert Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) Tartalom QGIS ismertető Vektor/raszter adatok elemzési lehetőségei
RészletesebbenQGIS Gyakorló. 1. kép. A vektor réteg (grassland.shp).
QGIS Gyakorló Verzió: 1.7 Wroclaw Cím: Műveletek az attribútum táblával Minta fájl letöltése innen: https://www.dropbox.com/link/17.oxt9ziogfh?k=54ff982063bac43be40bf263d9cf45ef A vektoros adatmodell számos
RészletesebbenA FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.
Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?
RészletesebbenMETA. a földügyi folyamatok tükrében. Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály
META a földügyi folyamatok tükrében Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály A földüggyel szembeni alapvető elvárások Államhatalmi
RészletesebbenTERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció
TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni
Részletesebben2 Excel 2016 zsebkönyv
2 Excel 2016 zsebkönyv BBS-INFO Kiadó, 2016. 4 Excel 2016 zsebkönyv Bártfai Barnabás, 2016. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli hozzájárulásával
RészletesebbenNavigációs GPS adatok kezelése QGIS programmal (1.4 verzió) Összeállította dr. Siki Zoltán
Navigációs GPS adatok kezelése QGIS programmal (1.4 verzió) Összeállította dr. Siki Zoltán A QGIS program GPS eszközök modulja segítségével kétirányú kommunikációt folytathatunk a navigációs GPS vevőnkkel.
RészletesebbenTérinformatika. Térinformatika. GIS alkalmazói szintek. Rendszer. GIS funkcionális vázlata. vezetői szintek
Térinformatika Térinformatika 1. A térinformatika szerepe 2. A valós világ modellezése 3. Térinformatikai rendszerek 4. Térbeli döntések 5. Térbeli műveletek 6. GIS alkalmazások Márkus Béla 1 2 Rendszer
RészletesebbenInformatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai
Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig
RészletesebbenÉpítésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása EKOP /B kiemelt projekt megvalósítása
Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása EKOP 1.2.17./B kiemelt projekt megvalósítása Felhasználói kézikönyv ÉMO Területrendezési modul
RészletesebbenA TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI
A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI Katona Endre, katona@inf.u-szeged.hu JATE, Alkalmazott Informatikai Tanszék Abstract Geographer students learn how to apply GIS, but for programmer
RészletesebbenOrszágos Rendezési Tervkataszter
TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.
RészletesebbenE-Kataszteri rendszer ismertető
E-Kataszteri rendszer ismertető Az E-Szoftverfejlesztő Kft. által fejlesztett KATAwin kataszteri és eszköznyilvántartó rendszert 2,600 db önkormányzat alkalmazza évek óta. Teljeskörű Certop minősítéssel
Részletesebben1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.
Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.
RészletesebbenIntegrált Településfejlesztési Stratégia tervezését támogató alkalmazás
TeIR Integrált Településfejlesztési Stratégia tervezését támogató alkalmazás Felhasználói útmutató Budapest, 2015. január Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ALKALMAZÁS BEMUTATÁSA... 3 2.1. TELEPÜLÉS
RészletesebbenDigiTerra fejlesztési eredmények
DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti
RészletesebbenTérinformatika. Előzmények, alapfogalmak
Térinformatika Előzmények, alapfogalmak Mi a kapcsolat? Terheli-e jelzálog a megvásárolandó telket? Magyarország mely részein találhatók teljesen egészséges tölgyfaerdők? Honnan vezessék az ivóvizet a
RészletesebbenAutodesk Topobase gyakorlati alkalmazások Magyarországon
Autodesk Topobase gyakorlati alkalmazások Magyarországon Állami Autópálya kezelő Zrt - Digitális Törzskönyv Előadó: Cservenák Róbert HungaroCAD Kft. Térinformatikai csoportvezető Marjai György - ÁAK Zrt.
RészletesebbenIntelligens közlekedési rendszerek (ITS)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) alkalmazása a közlekedésben Bevezetés A térinformációs
RészletesebbenA QuantumGIS projekt és szoftver bemutatása. Juhász Levente SZTE TFGT
A QuantumGIS projekt és szoftver bemutatása Juhász Levente SZTE TFGT Áttekintés A projekt (Mióta? Kik? Miért?) A szoftver (Főbb funkciók) Használhatóság érzékeltetése pár funkción keresztül A használat
RészletesebbenMáté: Számítógépes grafika alapjai
Történeti áttekintés Interaktív grafikai rendszerek A számítógépes grafika osztályozása Valós és képzeletbeli objektumok (pl. tárgyak képei, függvények) szintézise számítógépes modelljeikből (pl. pontok,
Részletesebben1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása.
QGIS Gyakorló Verzió: 1.7. Wroclaw Cím: A Print composer használata és a címkézés. Minta fájl letöltése innen: http://www.box.net/shared/87p9n0csad Egyre több publikációban szerepelnek digitális térképek,
RészletesebbenKépszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai
Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek
RészletesebbenHelyzet-Tér-Kép. Budapest, április
TeIR Helyzet-Tér-Kép Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április 1. BEVEZETŐ A Helyzet-Tér-Kép informatikai modul adott területegység (régió, megye, járás, település/budapesti kerület) társadalmi gazdasági
RészletesebbenInformatika tagozat osztályozóvizsga követelményei
Tartalom 9. évfolyam... 1 10. évfolyam... 4 11. évfolyam... 6 12. évfolyam... 8 9. évfolyam Az informatikai eszközök használata Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Neumann elvű számítógép felépítése
RészletesebbenRostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.)
DITAB-50 az új topográfiai adatbázis Rostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.) Az előadás tartalma 1. Bevezetés 2. Célja 3. Kialakítása 4. Jelenlegi állapot
RészletesebbenTérinformatikai megoldás a terepi adatgyűjtéstől a hálózatos adatszolgáltatásig Csutorás Balázs - Domokos György Kiss András ESRI Magyarország Kft.
Térinformatikai megoldás a terepi adatgyűjtéstől a hálózatos adatszolgáltatásig Csutorás Balázs - Domokos György Kiss András ESRI Magyarország Kft. Az előadás összefoglalja az ESRI térinformatikai szoftvercsaládjában
RészletesebbenAz önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai
Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest, 2012. április 10-11. Kocsis Miklós vezető főtanácsos 1 Térinformatika Vagyoni érték Közmű Műszaki
RészletesebbenTantárgy neve. Geomatematika és térinformatika I-II. Meghirdetés féléve 2-3 Kreditpont 2-2 Összóraszám (elm+gyak) 0+2
Tantárgy neve Geomatematika és térinformatika I-II. Tantárgy kódja FDB1404; FDB1405 Meghirdetés féléve 2-3 Kreditpont 2-2 Összóraszám (elm+gyak) 0+2 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi
RészletesebbenNagytömegű adatok (gyors) kartografálása. Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.
Nagytömegű adatok (gyors) kartografálása Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.) Kialakításának feltételei - Szoftver lincence (ESRI) - Megfelelő mxd
RészletesebbenTérinformatikai rendszer felhasználása Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában
Térinformatikai rendszer felhasználása Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában több éve működik térinformatikai rendszer, amelynek nagyobb fejlesztésére
RészletesebbenCsináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel
Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel A piacon lévő ügyviteli szoftverek jó részének legnagyobb hibája, hogy a letárolt adatokat nem képesek a felhasználó által hasznosítható
RészletesebbenIntelligens közlekedési rendszerek (ITS)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) közlekedési alkalmazásai Közlekedési adatbázisok
RészletesebbenSzámítógépes grafika
Számítógépes grafika HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta: Brückler Tamás
RészletesebbenTantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I. FDB1307 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
Részletesebben1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL
A toborzást-kiválasztást támogató humáninformatikai megoldásunk, a nexonjob, rugalmasan a vállalati egyedi igények alapján testre szabható. A rendszer webes felületén keresztül jelentkezhetnek a pályázók
RészletesebbenInformációs társadalom
SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2012/2013. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók A feladatlap 4 feladatból áll, melyeket tetszőleges
RészletesebbenVetési Albert Gimnázium, Veszprém. Didaktikai feladatok. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK (10 óra)
Tantárgy: INFORMATIKA Készítette: JUHÁSZ ORSOLYA Osztály: nyelvi előkészítő évfolyam Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: dr. Dancsó Tünde Korom Pál: INFORMATIKA
RészletesebbenProduktív környezetben használt, nyílt forráskódú komplex térinformatikai megoldások dr. Siki Zoltán
Produktív környezetben használt, nyílt forráskódú komplex térinformatikai megoldások dr. Siki Zoltán BME Általános és Felsőgeodézia tanszék siki@agt.bme.hu Nyiltforrású koncepció Négy szabadság (Richard
RészletesebbenAdatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis-kezelő rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati
RészletesebbenAdatbázis-kezelés Access XP-vel. Tanmenet
Adatbázis-kezelés Access XP-vel Tanmenet Adatbázis-kezelés Access XP-vel TANMENET- Adatbázis-kezelés Access XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Access XP használatába 2 tanóra (90 perc)
RészletesebbenA vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás
A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási
Részletesebbenivir vezetői információs rendszer
Cégvezetés egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabban: sikeresebben. Kerüljön előnybe velünk! Kevesebb időt a válaszokra, többet a döntésekre! ivir segítségével Hatékony döntések pillanatok alatt; Új lehetőségekre
RészletesebbenA DTA-50 felújítása. Dr. Mihalik József (PhD.)
Dr. Mihalik József (PhD.) HM Zrínyi Közhasznú NKft. Térképész Ágazat szolgáltató osztályvezető (ágazati igazgató-helyettes) mihalik.jozsef@topomap.hu www.topomap.hu A DTA-50 felújítása A HM Zrínyi Nonprofit
RészletesebbenSzemélyügyi nyilvántartás szoftver
Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,
RészletesebbenVálasztó lekérdezés létrehozása
Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás
RészletesebbenA Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása
A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika
RészletesebbenVáci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:
TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép
RészletesebbenTérinformatikai alkalmazások térképi adatbázisok
TeIR Térinformatikai alkalmazások térképi adatbázisok Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április BEVEZETŐ A TeIR NYILVÁNOS ALKALMAZÁSAI között található a Térinformatikai alkalmazások menüpont, melyben
RészletesebbenHAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere
HAWK-3 Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere Időjárás előrejelzés, kutatási, fejlesztési munkához a légkör fizikai állapotát kell ismerni Nagy térségre vonatkozó mért, megfigyelt és
RészletesebbenKerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser.
Kerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser bence.nagy@gps.hu www.kertis.hu Program A közelmúlt és a jelen Új üzletág, a GPS bolt Hogyan válasszunk térinformatikai adatgyűjtőt? A közelmúlt és a jelen:
RészletesebbenNyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán
Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel osztályvezető Oláh Róbert igazgató Olasz Angéla térinformatikus Nyílt forráskódú GIS munkaértekezlet, BME, 2013.02.06.
RészletesebbenKiadványszerkesztő Kiadványszerkesztő
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDr. Mihalik József (PhD) A HM Zrínyi NKft. Térképészeti Ágazatának feladatai, képességei és fejlesztési lehetőségei:
Dr. Mihalik József (PhD) nyá. mérnök alezredes, HM Zrínyi Nonprofit Kft. Térképészeti Ágazati Igazgatóság, szolgáltató osztályvezető, (ig. h.) mihalik.jozsef@hmzrinyi.hu www.hmzrinyi.hu A HM Zrínyi NKft.
RészletesebbenKépszerkesztés elméleti kérdések
Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?
RészletesebbenHelyzet: 1853, London, Soho, kolerajárvány, 700 halott Kérdés: honnan ered a járvány? Adatok: az elhunytak neve, lakhelye Megoldás dr.
Alapfogalmak... - az információáradat idejét éljük - az összes információ több mint 2/3-a valamilyen módon helyhez kötött - a mindennapi életben feltett kérdések nagy része helyhez kötött Hol van a legjobb
RészletesebbenINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
JÁRÁSI SZÉKHELYEKRE/FŐVÁROSI KERÜLETEKRE KÉSZÍTENDŐ 2014-2020 INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK ELKÉSZÍTÉSÉT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI MODUL FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV V2 Készítette a Lechner Nonprofit
RészletesebbenCAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés
CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:
RészletesebbenTáblázatkezelés Excel XP-vel. Tanmenet
Táblázatkezelés Excel XP-vel Tanmenet Táblázatkezelés Excel XP-vel TANMENET- Táblázatkezelés Excel XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Excel XP használatába 4 tanóra (180 perc) 2. Munkafüzetek
RészletesebbenMicrosoft Access alapok
Microsoft Access alapok Képzési program Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 23. (a) A tanfolyam célja (a képzés során megszerezhető kompetencia) A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már jártasságát szereztek
RészletesebbenIsmerkedés az Office 2007 felhasználói felületével
Ismerkedés az Office 2007 felhasználói felületével A szalag kezelése Az új Fájl File menü A Gyorselérési eszköztár Az új nézetvezérlő elemek Összefoglalás Tudnivalók a Windows XP-t használó olvasók számára
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
Részletesebben