DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNYTERV

Átírás

1 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése EuroVelo6 kerékpárútvonal északi szakaszán (Rajka Budapest közig.határ), illetve Budapest déli határától a fővárosi agglomerációban HEGYEN VÖLGYÖN KONZORCIUM december

2

3 Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKT BEMUTATÁSA ELŐZMÉNYEK A FELADAT CÉLJA A VIZSGÁLT NYOMVONAL ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS KERÉKPÁROS HÁLÓZATOKHOZ A TERVEZÉS SZEMPONTJAI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS ÁLLÁSPONTJA KÖZÚTKEZELŐK ÁLTALÁNOS ÁLLÁSPONTJA A VIZSGÁLT TERÜLET BEMUTATÁSA GAZDASÁGI TÁRSADALMI KÖRNYEZET Településszerkezet, népesség Gazdasági jellemzők MEGLÉVŐ HÁLÓZAT ÉS INFRASTRUKTÚRA, KERÉKPÁROS KAPCSOLÓDÁS Rajka Bezenye Mosonmagyaróvár Halászi Darnózseli Hédervár Ásványráró Dunaszeg Győrladamér Győrzámoly Győrújfalu Győr Bőny Nagyszentjános Ács Komárom Almásfüzitő Dunaalmás

4 Neszmély Süttő Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Pilismarót Dömös Visegrád Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendre Budakalász Kisoroszi Pócsmegyer Szigetmonostor Szob Zebegény Nagymaros Kismaros Verőce Vác Sződliget Göd Dunakeszi Halásztelek Tököl Szigethalom Szigetszentmiklós Dunaharaszti Érd Százhalombatta IGÉNYEK BEMUTATÁSA A KERÉKPÁROS TURIZMUS FEJLŐDÉSE FORGALMI VIZSGÁLATOK TELEFONOS HÁZTARTÁSFELVÉTEL

5 4.3.1 A kikérdezés módszertana A minta összetétele Kerékpárhasználattal és szokásos helyváltoztatásokkal kapcsolatos kérdések Kerékpár specifikus kérdések Turisztikai kérdések Stated Preference (SP) vizsgálat A TERVEZÉSI FOLYAMAT EREDMÉNYEI TERVEZÉSI PARAMÉTEREK NYOMVONALVÁLTOZATOK Rajka Bezenye Mosonmagyaróvár Halászi Darnózseli Hédervár Ásványráró Dunaszeg Győrladamér Győrzámoly Győrújfalu Győr Bőny Nagyszentjános Mosoni Duna töltése (Dunaszentpál Győr között) B változat Győr Gönyű, 1. sz. főút mellett B változat Duna töltése (Rajka Győr között) C változat Ács Komárom Almásfüzitő Dunaalmás Neszmély Süttő Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Pilismarót

6 Dömös Visegrád Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendre Budakalász Kisoroszi Pócsmegyer Szigetmonostor Szob Zebegény Nagymaros Kismaros Verőce Vác Sződliget Göd Dunakeszi Halásztelek Tököl Szigethalom Szigetszentmiklós Dunaharaszti Érd Százhalombatta KÖRNYEZETVÉDELEM KÖLTSÉGBECSLÉS RÉGÉSZET / KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM TULAJDONI VISZONYOK VÁLTOZATELEMZÉS A VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERTANA A változatelemzés módszertani háttere A változatelemzés folyamata és módszere jelen tanulmányban Általános feltételezések A közgazdasági költségek becslése A közgazdasági hasznok becslése

7 6.2 KONCEPCIONÁLIS ELEMZÉS (1. SZINT) RAJKA GYŐR SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) GYŐR ÁCS SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) ÁCS ALMÁSFÜZITŐ SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) ALMÁSFÜZITŐ PILISMARÓT (SZOBI RÉV) SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) PILISMARÓT (SZOBI RÉV) TAHITÓTFALU HÍD SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) TAHITÓTFALU HÍD SZENTENDRE SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) SZENTENDRE BUDAKALÁSZ (BUDAPEST) SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) SZOB (PILISMARÓTI RÉV) VÁC SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) VÁC DUNAKESZI SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) KISOROSZI TAHITÓTFALU HÍD SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) TAHITÓTFALU HÍD SZIGETMONOSTOR SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) (BUDAPEST) ÉRD SZÁZHALOMBATTA SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint)

8 6.15 (BUDAPEST) HALÁSZTELEK TÖKÖL SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) (BUDAPEST) DUNAHARASZTI TÖKÖL SZAKASZ ELEMZÉSE Előzetes vizsgálatok (2. szint) A szakaszváltozatok elemzése (3. szint) ELŐZETES ÜTEMEZÉS KÉSZÍTÉSE TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS KIVITELEZÉS

9 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat A változatelemzési szintek áttekintése 2. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 3. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 4. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 5. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 6. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 7. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 8. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 9. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 10. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 11. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 12. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 13. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 14. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 15. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 16. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (e Ft) 17. táblázat A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakasz elemzésének összefoglaló eredményei 18. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (e Ft) 19. táblázat A Vác Dunakeszi szakasz elemzésének összefoglaló eredményei 20. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 21. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 22. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 23. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 24. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 25. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 26. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 27. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 28. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 7

10 29. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 30. táblázat: A Szentendrei kistérség egyes gazdasági mutatói, 2009 (Forrás: KSH) 3 2. táblázat Komárom kerékpárforgalmi létesítményei 32. táblázat A kerékpáros turizmus volumene osztrák útvonalakon/desztinációkon 5 1. táblázat Nyomvonal változatok becsült beruházási költsége 5 2. táblázat Az érintett műtárgyak becsült beruházási költségei 5 3. táblázat Nyomvonalváltozatok által érintett területek tulajdoni viszonyai 5 4. táblázat Az egyes kerékpáros nyomvonal szakaszok környezetvédelmi jellemzőit és érintettsége 37. táblázat A változatelemzési szintek áttekintése 38. táblázat Fajlagos költségtételek 39. táblázat: Kerékpáros létesítmények hasznos élettartama 40. táblázat A működési költségek becslésénél felhasznált fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek 41. táblázat Kapcsolat a változatok nyomán előálló hatások és a nyomvonalak használói, illetve az egyéb szereplők között 42. táblázat: Utazási idő fajlagos értéke (Ft/utasóra, ill. Ft/járműóra) 43. táblázat: RBM relatív baleseti mutató (baleset/107 jkm) (baleset bekövetkezésének valószínűsége) 44. táblázat: Az egy balesetben átlagosan sérültek száma 45. táblázat: 10 7 km en átlagosan sérültek száma 46. táblázat: Balesetben károsodottak száma összesen/10 7 km 47. táblázat: Fajlagos baleseti értékek, évi áron, millió Ft 48. táblázat: Fajlagos baleseti költségek, Ft/jkm 49. táblázat: A környezeti hatások fajlagos költségei, (Ft/jkm 2020) 50. táblázat: Költségtényezők a jármű üzemköltség becsléséhez 51. táblázat: Vendégek átlagos napi költése, nettó, Ft 52. táblázat Becsült forgalmi adatok összefoglalása 53. táblázat Fajlagos hasznok (súlyok) bemutatása (Ft/jkm) 54. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 8

11 55. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 56. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 57. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 58. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 59. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 60. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 61. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 62. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 63. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 64. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 65. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 66. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 67. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 68. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 69. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 70. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 71. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 72. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 73. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 74. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 75. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 76. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 77. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 78. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 79. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 80. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 81. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 82. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 83. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 9

12 84. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 85. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 86. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft, nem különbözet) 87. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 88. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 89. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 90. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 91. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 92. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 93. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 94. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 95. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 96. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 97. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 98. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 99. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 100. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 101. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 102. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 103. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 104. táblázat: A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 105. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 106. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 107. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 108. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 109. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 110. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 10

13 111. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 112. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 113. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 114. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 115. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 116. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 117. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 118. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 119. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 120. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 121. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 122. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 123. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 124. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 125. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 126. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft, nem különbözet) 127. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 128. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 129. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 130. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 131. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 132. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 133. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 134. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 135. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 136. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 137. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 11

14 138. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 139. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 140. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 141. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 142. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 143. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 144. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 145. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 146. táblázat: A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 147. táblázat: A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 148. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 149. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 150. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 151. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 152. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 153. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 154. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 155. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 156. táblázat: A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft) 157. táblázat: A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 158. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 159. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 160. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 161. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 162. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 163. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 164. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 165. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 12

15 166. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft, nem különbözet) 167. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 168. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 169. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 170. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 171. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 172. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 173. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 174. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 175. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 176. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft, nem különbözet) 177. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 178. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 179. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 180. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 181. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 182. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 183. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 184. táblázat A projekt nélküli esetben és a szakaszváltozatokban a kerékpáros útvonalak hosszának alakulása, méter 185. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 186. táblázat A projekt nélküli eset és a szakaszváltozatok működési költsége (m Ft, nem különbözet) 187. táblázat A szakaszváltozatok működési költségének különbözete (m Ft) 188. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (nem különbözet, m Ft) 189. táblázat: A vizsgált változatok éves költsége (különbözet, m Ft) 190. táblázat: A forgalom alakulása (jkm/év) 191. táblázat: A hasznok alakulása az egyes szakaszváltozatok esetén (hatáspontszám/év) 13

16 192. táblázat A vizsgált változatok közgazdasági hasznai (különbözet, hatáspontszám) 193. táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 194. táblázat Tervezési és engedélyezési folyamat időigénye 195. táblázat Kivitelezés átlagos időigény ÁBRAJEGYZÉK Szövegközi ábrák 1. ábra Átnézeti helyszínrajz M=1: ábra Az EuroVelo6 I. ütem nyomvonala által érintett települések 3. ábra Az országos kerékpárút törzshálózat tervezett elemei 4. ábra: A vizsgált terület bemutatása 5. ábra: A vizsgált térség településeinek lakosszámváltozása 2000 és 2012 között az országos átlaghoz viszonyítva (országos átlag = 100 %) (Forrás: KSH) 6. ábra: Vendégéjszakák számának aránya a vidéki átlaghoz viszonyítva (vidéki átlag = 100 %) (Forrás: KSH, 2012) 7. ábra: A térség motorizációjának arány a vidéki átlaghoz viszonyítva (vidéki átlag = 100 %) (Forrás: KSH, 2012) 8. ábra Hazai kerékpáros turisztikai szokások 9. ábra A kerékpározás célcsoportjai és azok viszonyrendszere 10. ábra Az alsó ausztriai EuroVelo forgalma (kék színnel) alapul vehető a hazai szakaszok várható forgalmának megbecsléséhez 11. ábra: A minta nem szerinti megoszlása 12. ábra: A minta életkor szerinti megoszlása 13. ábra: Kerékpárhasználat lehetősége 14. ábra: A mintán belüli utazások célhelyei 15. ábra: Mód szerinti megoszlás 16. ábra: A kerékpáros utazások céltelepülései 17. ábra: Utazások indok szerinti megoszlása 18. ábra: Kerékpárhasználat rendszeressége 14

17 19. ábra: Kerékpárhasználat rossz időben 20. ábra: Kerékpározott e 10 km nél többet egy nap alatt az elmúlt két évben? 21. ábra: A 10 km nél hosszabb távú kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása 22. ábra: Kerékpáros útvonalak 23. ábra: Az elmúlt 3 évben vett e részt kerékpártúrán? 24. ábra: A kerékpáros túra időtartama 25. ábra: Túrázási szokások 26. ábra: Útvonalválasztási szempontok rangsorolása 27. ábra: Hajlandó e kitérőket is tenni, illetve hosszabb utat választani? 28. ábra: Milyen szolgáltatást igényelne egy kerékpárút mentén? 29. ábra Az SP felvétel eredménye 30. ábra Önálló kerékpárút építése mintakeresztszelvény 31. ábra Kerékpársáv kialakítása közút szélesítésével mintakeresztszelvény 32. ábra Meglévő földút ellátása szilárd burkolattal mintakeresztszelvény 33. ábra Kerékpársáv kialakítása forgalomtechnikai eszközökkel mintakeresztszelvény 34. ábra Töltésen vezetett üzemi út építése mintakeresztszelvény 35. ábra Kerékpáros híd építése a Duna felett mintakeresztszelvény 36. ábra Kerékpáros híd építése mintakeresztszelvény 37. ábra: Közlekedési céllal kerékpározók (Forrás: KSH) Mellékelt helyszínrajzok A 01 Áttekintő ábra EuroVelo6 (Rajka Bp., Bp. déli agglom.) M=1: A 02 Átnézeti helyszínrajz Országhatár Halászi M=1:20000 A 03 Átnézeti helyszínrajz Halászi Ásványráró M=1:20000 A 04 Átnézeti helyszínrajz Ásványráró Győr M=1:20000 A 05 Átnézeti helyszínrajz Győr Nagyszentjános M=1:20000 A 06 Átnézeti helyszínrajz Rajka Kisbodak M=1:20000 A 07 Átnézeti helyszínrajz Dunaremete Ásványráró M=1:20000 A 08 Átnézeti helyszínrajz Ásványráró Vének M=1:20000 A 09 Átnézeti helyszínrajz Győr Nagyszentjános M=1:20000 A 10 Átnézeti helyszínrajz Ács M=1:

18 A 11 Átnézeti helyszínrajz Komárom Almásfüzitő M=1:20000 A 12 Átnézeti helyszínrajz Dunaalmás Lábatlan M=1:20000 A 13 Átnézeti helyszínrajz Nyergesújfalu Tát M=1:20000 A 14 Átnézeti helyszínrajz Esztergom M=1:20000 A 15 Átnézeti helyszínrajz Pilismarót Visegrád, Szob Nagymaros M=1:20000 A 16 Átnézeti helyszínrajz Visegrád Tahitótfalu, Nagymaros Vác M=1:20000 A 17 Átnézeti helyszínrajz Tahitótfalu Budakalász M=1:20000 A 18 Átnézeti helyszínrajz Vác Budapest M=1:20000 A 19 Átnézeti helyszínrajz Érd Budapest M=1:20000 A 20 Átnézeti helyszínrajz Százhalombatta Érd M=1:20000 A 21 Átnézeti helyszínrajz Tököl Halásztelek M=1:20000 A 22 Átnézeti helyszínrajz Szigethalom Dunaharaszti M=1:

19 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1364/2011. kormányhatározat értelmében a Kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti az EuroVelo6 Duna menti kerékpárút (I. ütem: Rajka Budapest) és a Budapest Balaton kerékpáros útvonal kiépítését, ezen belül kiemelt fejlesztési prioritásként I. ütemben a Budapest Etyek útvonal kiépítését, valamint a Balatoni kerékpáros körút (Bringakörút) komplex minőségi fejlesztését. Ennek értelmében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) a KÖZOP projekt keretében közbeszerzési eljárást indított a nyomvonalak kidolgozására és a szükséges tanulmányok elkészítésére, amelyet a tárgyi nyomvonal esetében a Hegyenvölgyön Konzorcium nyert el. A munka célja és tárgya Tárgyi munka célja döntés előkészítő tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, környezeti vizsgálatok majd cselekvési terv elkészítése, az EuroVelo6 nemzetközi kerékpáros útvonal Rajka Budapest szakaszán, valamint Budapest déli agglomerációjában. Jelen munkarész a nyomvonalak előkészítésének első fázisa (I. mérföldkő), amelynek keretében a lehetséges nyomvonalak döntés előkészítő tanulmány keretében kerülnek feltárásra, értékelésre és bemutatásra. A fejlesztés négy megyét (Győr Moson Sopron, Komárom Esztergom, és Pest) és tizenegy járást (Mosonmagyaróvári, Győri, Komáromi, Tatai, Esztergomi, Szentendrei, Szobi, Váci, Dunakeszi, Érdi és Szigetszentmiklósi), illetve a Fővárost érinti. Az EuroVelo6 Rajka Budapest közötti szakaszán (OTrT: Felső Dunamente kerékpárút) a megbízói diszpozíció szerint a nyomvonal az alábbi települések mentén alakítandó ki: Rajka Bezenye Mosonmagyaróvár Halászi Darnózseli Hédervár Ásványráró Dunaszeg Győrladamér Győrzámoly Győrújfalu Győr Vének Gönyű Komárom Almásfüzitő Dunaalmás Neszmély Süttő Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Pilismarót Dömös Visegrád Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendre Budapest 17

20 KÖZOP Pilismarót Szob Nagymaros Verőce Vác Göd Dunakeszi Budapest Budapest déli határától a főváros agglomerációban: Dunaharaszti Szigetszentmiklós Szigethalom Tököl Halásztelek Diósd Érd Százhalombatta Helyzetfeltárás A tervezés folyamán sor került a meglévő kerékpáros hálózat feltérképezésére, a meglévő, majd később a tervezett nyomvonalak helyszíni bejárására. Egyeztetések történtek az érintett szervezetekkel: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Magyar Közút Zrt. megyei igazgatóságai (Pest, Komárom Esztergom, Győr Moson Sopron) Vízügyi Igazgatóságok (Észak Dunántúli, Közép Duna völgyi) Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) érintett települések önkormányzatai főbb kerékpáros civil szervezetek (Kerékpáros Magyarország Szövetség, Magyar Kerékpárosklub, Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége) 18

21 KÖZOP Kulturális Örökségvédelmi Iroda Nemzeti Park Igazgatóságok (Duna Ipoly, Fertő Hanság) Amellett, hogy az EuroVelo6 kerékpáros útvonal alapvetően turisztikai célokat szolgál a megbízói diszpozíció értelmében a tervezett nyomvonalváltozatok meghatározása és értékelése során, az egyes változatokat szabadidős és hivatásforgalmi szempontból egyaránt vizsgáltuk. A műszaki előírásoknak megfelelő tervezési paraméterek, a beruházási és üzemeltetési költség mellett, figyelembe vettük az egyes tervezett változatok illeszkedését a hatályos településszerkezeti tervekhez, az esetleges kisajátítási igényt, valamint a kapcsolódó fejlesztéseket is. A tervezett nyomvonalak kialakításánál alapvető szempont volt környezetvédelmi és kulturális örökségvédelmi érintettség. A nyomvonalváltozatok, és a kapcsolódó tervezett fejlesztések M=1: méretarányú helyszínrajzokon kerültek ábrázolásra. A helyszínrajzokon feltüntetésre kerültek a Natura2000 természetvédelmi területek, valamint a régészeti lelőhelyek is. 1. ábra Átnézeti helyszínrajz M=1:

22 A változatelemzés módszere és folyamata Jelen döntés előkészítő tanulmánytervben felvázolt változatok közül a továbbtervezésre kerülő nyomvonalváltozatot a Megbízó választja ki (II. mérföldkő). A kiválasztott változat a következő tervezési fázist jelentő megvalósíthatósági tanulmánytervben kerül részletesebb kidolgozásra (III. mérföldkő). A változatelemzés folyamata 3 szinten zajlott. Az 1. szintű, koncepcionális elemzés során a fejlesztések elsődleges céljait figyelembe véve történt a változatok szűrése, a 2. szinten, az előzetes nyomvonal vizsgálatok során az elvi nyomvonalváltozatokból megvalósíthatóság és a koncepcionális célokhoz való illeszkedésük alapján szakaszváltozatokat alakítottunk ki. A 3. szinten a megvalósítható nyomvonalszakaszok változatainak összevetése egyszerűsített közgazdasági költség hatékonysági elemzéssel zajlott a fejezetben bemutatott módszertani feltételezések figyelembe vételével. A 3. szintű elemzés eredményeképpen az egyes változatokat hatáspontszám/költség mutatójuk alapján rangsoroltuk. Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes elemzési szintek legfontosabb jellemzőit: A változatelemzés szintje Input Elemzési módszer Output Koncepcionális elemzés (1. szint) A fejlesztés fő céljai Stratégiai illeszkedés vizsgálat, társadalmi hasznosság értékelése a fejlesztés elsődleges célja Előzetes nyomvonal Megvalósíthatóság vizsgálata Szakaszváltozatok vizsgálatok (2. szint) Nyomvonalak elvi változatai Összefüggések vizsgálata Illeszkedés a koncepcionális célokhoz megvalósítható változatai Szakaszváltozatok elemzése (3. szint) Szakaszváltozatok megvalósítható változatai Egyszerűsített közgazdasági költséghatékonysági elemzés Szakaszváltozatok kiválasztott változatai 1. táblázat A változatelemzési szintek áttekintése A koncepcionális szintű változatelemzés eredménye A koncepcionális szintű változatelemzés során a stratégiai illeszkedésvizsgálat és a társadalmi hasznosság kvalitatív értékelése alapján a teljes projekt esetében a turisztikai forgalmi igényeknek való megfelelés elsődleges cél. Természetesen a fő cél megtartása mellett a többi forgalmi igény, így különösen a közlekedési cél (beleértve a hivatásforgalmat) minél magasabb színvonalú teljesítését kell biztosítani. 20

23 Az előzetes nyomvonal vizsgálatok eredménye A nyomvonalváltozatok, és a kapcsolódó tervezett fejlesztések M=1: méretarányú helyszínrajzokon kerültek ábrázolásra. A helyszínrajzokon feltüntetésre kerültek a Natura2000 természetvédelmi területek, valamint a régészeti lelőhelyek is. A tervezett fejlesztések beruházási költségeinek becslése egységes fajlagos költségtételeket alkalmaztunk. Az elemzés eredményeképpen az alábbi elemzés szakaszokat határoztuk meg a 3. szintű változatelemzés számára: 21

24 A szakaszváltozatok elemzésének eredménye Rajka Győr szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV1 1 EV1 2 EV1 3 EV1 4 EV1 5 EV1 6 EV1 7 Önálló kerékpárút 1 580,1 0, ,4 867,1 930,5 524, ,1 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kerékpársáv 66,0 0,0 24,8 9,9 75,9 34,7 65,9 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 55, , , , , ,2 54,1 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 1 701, , , , , , ,2 Éves költség 100,5 176,5 130,2 153,5 140,9 171,4 100,7 2. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV1 1 EV1 2 EV1 3 EV1 4 EV1 5 EV1 6 EV1 7 Összes éves költség, m Ft 121,9 176,5 145,8 168,2 152,9 178,8 122,2 Összes éves haszon, m hatáspontszám 896, ,1 930,5 848,8 923,7 971,0 815,7 Hatáspontszám/költség 7,35 6,34 6,38 5,04 6,04 5,43 6,67 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV1 1. rendelkezik. Győr Ács szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV2A 1 EV2A 2 EV2A 3 EV2A 4 EV2A 5 EV2A 6 Önálló kerékpárút 1 168,9 884, ,8 871,9 925, ,8 Gyalog kerékpárút 19,3 0,0 19,3 0,0 0,0 19,3 Kerékpársáv 217,7 1,6 217,7 115,0 1,6 217,7 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 22

25 Beruházási költség EV2A 1 EV2A 2 EV2A 3 EV2A 4 EV2A 5 EV2A 6 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 265,9 14,9 354,9 14,9 106,3 251,0 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 1 671,7 900, , , , ,7 Éves költség 98,7 53,2 98,7 59,2 61,0 115,3 4. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Győr Ács szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. Összes éves költség, m Ft Összes éves haszon, hatáspontszám Hatáspontszám/költség EV2A 1 EV2A 2 EV2A 3 EV2A 4 EV2A 5 EV2A 6 108,1 74,5 104,7 78,9 82,4 128,7 199,9 179,1 222,6 132,3 158,8 182,4 1,85 2,40 2,13 1,68 1,93 1,42 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti táblázat alapján látható, hogy a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV2A 3. változat rendelkezik. Ács Almásfüzitő szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV2B 1 EV2B 2 EV2B 3 EV2B 4 EV2B 5 EV2B 6 EV2B 7 Önálló kerékpárút 650,3 439, ,5 722,1 721,7 650,3 448,0 Gyalog kerékpárút 76,4 0,0 56,9 0,0 76,4 76,4 0,0 Kerékpársáv 9,0 0,0 0,0 0,0 0,8 9,0 8,1 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 330,2 869,4 277,7 588,8 100,6 330, ,7 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 1 065, , , ,8 899, , ,8 Éves költség 63,0 77,3 93,7 77,4 53,1 63,0 91,9 6. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) 23

26 Az Ács Almásfüzitő szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. Összes éves költség, m Ft Összes éves haszon, hatáspontszám Hatáspontszám/költség EV2B 1 EV2B 2 EV2B 3 EV2B 4 EV2B 5 EV2B 6 EV2B 7 69,5 86,0 110,3 91,5 65,3 69,5 95,6 196,6 342,1 323,5 195,7 154,3 120,1 226,6 2,83 3,98 2,93 2,14 2,36 1,73 2,37 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV2B 2. rendelkezik. Almásfüzitő Pilismarót (Szobi rév) szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV3 1 EV3 2 EV3 3 Önálló kerékpárút 1 334, , ,8 Gyalog kerékpárút 322,0 239,7 322,0 Kerékpársáv 15,7 0,0 15,7 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 1,8 93,0 4,7 Nem kisforgalmú közút 0,0 27,7 0,0 Teljes költség 1 674, , ,2 Éves költség 98,9 102,0 108,4 8. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) Az Almásfüzitő Pilismarót (Szobi rév) szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV3 1 EV3 2 EV3 3 Összes éves költség, m Ft 128,4 132,1 140,0 Összes éves haszon, m hatáspontszám 178,2 191,7 180,5 Hatáspontszám/költség 1,39 1,45 1,29 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei 24

27 A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV3 2. rendelkezik. Pilismarót (Szobi rév) Tahitótfalu híd szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV4 1 EV4 2 EV4 3 EV4 4 Önálló kerékpárút 397,8 465,8 630,8 397,8 Gyalog kerékpárút 54,2 0,0 54,2 0,0 Kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 Nyitott kerékpársáv 70,6 0,0 0,0 70,6 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 40,2 0,0 Kisforgalmú közút 45,2 207,4 223,6 45,5 Nem kisforgalmú közút 4,6 0,0 2,8 4,6 Teljes költség 572,3 673,2 951,6 518,4 Éves költség 33,8 39,8 56,2 30,6 10. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV4 1 EV4 2 EV4 3 EV4 4 Összes éves költség, m Ft 43,6 48,1 69,3 39,1 Összes éves haszon, m hatáspontszám 71,4 117,4 109,5 43,0 Hatáspontszám/költség 1,64 2,44 1,58 1,10 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV4 2. rendelkezik. Tahitótfalu híd Szentendre szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV5 1 EV5 2 EV5 3 Önálló kerékpárút 212,2 327,3 212,2 Gyalog kerékpárút 0,1 0,1 0,1 Kerékpársáv 126,8 0,0 126,8 25

28 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 0,1 11,0 0,1 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 339,1 338,3 339,1 Éves költség 20,0 20,0 20,0 12. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV5 1 EV5 2 EV5 3 Összes éves költség, m Ft 22,2 23,4 22,2 Összes éves haszon, m hatáspontszám 161,8 166,7 161,8 Hatáspontszám/költség 7,27 7,12 7,27 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül ugyanolyan kedvező haszon költség arány mutatóval rendelkezik az EV5 1. és EV5 3 változat. Szentendre Budakalász szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV6 1 EV6 2 EV6 3 EV6 4 EV6 5 Önálló kerékpárút 122,5 122,4 122,5 34,8 174,4 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 120,9 102,9 120,9 121,2 27,0 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 243,4 225,2 243,4 156,0 201,4 Éves költség 14,4 13,3 14,4 9,2 11,9 14. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. 26

29 EV6 1 EV6 2 EV6 3 EV6 4 EV6 5 Összes éves költség, m Ft 16,6 15,2 16,6 10,5 16,8 Összes éves haszon, m hatáspontszám 153,8 171,5 153,8 72,6 21,5 Hatáspontszám/költség 9,27 11,28 9,27 6,88 1,28 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV7 2. rendelkezik. Szob (Pilismaróti rév) Vác szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV7 1 EV7 2 EV7 3 EV7 4 EV7 5 EV7 6 Önálló kerékpárút 616,7 581,0 532,5 581,0 519,5 519,5 Gyalog kerékpárút 152,3 152,3 132,4 150,2 132,4 132,4 Kerékpársáv 2,0 2,0 2,0 0,5 2,0 2,0 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 155,7 155,7 170,6 255,6 175,2 175,2 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 926,7 891,0 837,5 987,3 829,1 829,1 Éves költség 54,7 52,6 49,5 58,3 49,0 49,0 16. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (e Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV7 1 EV7 2 EV7 3 EV7 4 EV7 5 EV7 6 Összes éves költség, m Ft 75,6 73,0 67,1 78,2 66,4 66,4 Összes éves haszon, hatáspontszám 126,8 130,5 131,2 123,2 126,3 126,3 Hatáspontszám/költség 1,68 1,79 1,96 1,58 1,90 1,90 Sorrend táblázat A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakasz elemzésének összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV7 3. rendelkezik. 27

30 Vác Dunakeszi szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV8 1 EV8 2 EV8 3 EV8 4 EV8 5 EV8 6 EV8 7 EV8 8 EV8 9 EV8 10 Önálló kerékpárút 355,6 341,4 337,5 341,4 355,6 373,6 359,4 355,4 373,6 359,3 Gyalog kerékpárút 31,7 0,2 31,7 0,2 31,7 31,7 0,2 31,7 31,7 0,2 Kerékpársáv 1,3 0,0 0,0 0,0 1,3 1,3 0,0 0,0 1,3 0,0 Nyitott kerékpársáv 0,6 0,0 0,0 0,5 0,6 0,6 0,0 0,0 0,6 0,5 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 82,7 227,0 207,4 227,2 82,7 103,0 324,1 227,7 103,0 247,5 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 471,8 568,6 576,5 569,3 471,8 510,1 683,7 614,8 510,1 607,5 Éves költség 27,9 33,6 34,1 33,6 27,9 30,1 40,4 36,3 30,1 35,9 18. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (e Ft) A Vác Dunakeszi szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredménye az alábbi. EV8 1 EV8 2 EV8 3 EV8 4 EV8 5 EV8 6 EV8 7 EV8 8 EV8 9 EV8 10 Összes éves költség, e Ft 27,9 33,6 34,1 33,6 27,9 30,1 40,4 36,3 30,1 35,9 Összes éves haszon, e hatáspontszám 0,5 0,4 0,5 0,4 0,5 0,6 0,5 0,6 0,6 0,5 Hatáspontszám/költség 5,8 4,4 4,9 4,5 5,8 6,2 4,8 5,3 6,2 4,9 Sorrend 0,2 0,1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 19. táblázat A Vác Dunakeszi szakasz elemzésének összefoglaló eredményei A fenti táblázat szerint a Vác Dunakeszi szakaszváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV8 4. változat rendelkezik. 28

31 Kisoroszi Tahitótfalu híd szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV9 1 EV9 2 EV9 3 Önálló kerékpárút 296,7 296,7 296,7 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 0,0 Kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 0,8 129,8 0,8 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 297,5 426,5 297,5 Éves költség 17,6 25,2 17,6 20. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV9 1 EV9 2 EV9 3 Összes éves költség, m Ft 23,9 31,6 23,9 Összes éves haszon, m hatáspontszám 28,3 44,2 28,3 Hatáspontszám/költség 1,18 1,40 1,18 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV9 2. rendelkezik. Tahitótfalu híd Szigetmonostor szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV10 1 EV10 2 EV10 3 Önálló kerékpárút 289,8 103,0 289,8 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 0,0 Kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 57,4 397,5 57,4 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 29

32 Beruházási költség EV10 1 EV10 2 EV10 3 Teljes költség 347,3 500,5 347,3 Éves költség 20,5 29,6 20,5 22. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV10 1 EV10 2 EV10 3 Összes éves költség, m Ft 9,3 31,9 28,4 Összes éves haszon, m hatáspontszám 23,0 63,6 23,0 Hatáspontszám/költség 2,46 2,00 0,81 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV10 1. rendelkezik. (Budapest) Érd Százhalombatta szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV11 1 EV11 2 EV11 3 Önálló kerékpárút 1 369,0 567,0 561,7 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 0,0 Kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 7,4 0,0 1,5 Kisforgalmú közút 0,3 98,8 17,3 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 0,0 Teljes költség 1 376,7 665,9 580,5 Éves költség 81,3 39,3 34,3 24. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV11 1 EV11 2 EV11 3 Összes éves költség, m Ft 91,4 50,9 47,7 Összes éves haszon, m hatáspontszám 244,6 226,8 241,6 Hatáspontszám/költség 2,68 4,46 5,07 30

33 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV11 3. rendelkezik. (Budapest) Halásztelek Tököl szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV12 1 EV12 2 Önálló kerékpárút 544,3 725,9 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 Kerékpársáv 0,0 0,0 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 0,0 0,0 Kisforgalmú közút 0,0 0,0 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 Teljes költség 544,3 725,9 Éves költség 32,1 42,9 26. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV12 1 EV12 2 Összes éves költség, m Ft 46,2 59,7 Összes éves haszon, m hatáspontszám 43,8 36,1 Hatáspontszám/költség 0,95 0,60 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV12 1. rendelkezik. (Budapest) Dunaharaszti Tököl szakasz Az egyes szakaszváltozatok teljes és éves beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Beruházási költség EV13 1 EV13 2 Önálló kerékpárút 601,8 377,1 31

34 Beruházási költség EV13 1 EV13 2 Gyalog kerékpárút 0,0 0,0 Kerékpársáv 261,1 30,2 Nyitott kerékpársáv 0,0 0,0 Kerékpáros nyom 15,8 47,0 Kisforgalmú közút 0,0 28,5 Nem kisforgalmú közút 0,0 0,0 Teljes költség 878,7 482,7 Éves költség 51,9 28,5 28. táblázat Szakaszváltozatok beruházási költségei (m Ft) A Szob (Pilismaróti rév) Vác szakaszváltozatok költség hatékonysági elemzésének összesített eredményét a következő táblázat tartalmazza. EV13 1 EV13 2 Összes éves költség, m Ft 65,2 35,6 Összes éves haszon, m hatáspontszám 144,6 165,0 Hatáspontszám/költség 2,22 4,63 Sorrend táblázat Az elemzés összefoglaló eredményei A fenti nyomvonalváltozatok közül a legkedvezőbb haszon költség arány mutatóval az EV13 2. rendelkezik. 32

35 2 A PROJEKT BEMUTATÁSA 2.1 Előzmények A természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1364/2011. kormányhatározat értelmében a Kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti az EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút (I. ütem: Rajka Budapest) és a Budapest Balaton kerékpáros útvonal kiépítését, ezen belül kiemelt fejlesztési prioritásként I. ütemben a Budapest Etyek útvonal kiépítését, valamint a Balatoni kerékpáros körút (Bringakörút) komplex minőségi fejlesztését. A Közlekedésfejlesztési és Koordinációs Központ (KKK) megkezdte a nyomvonalak megvalósításához szükséges szakmai előkészítő munkát, amely a KÖZOP Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció keretében az Európai Unió támogatásával valósul meg. Az előkészítési projekt fő célja a KÖZOP célkitűzéseivel összhangban, annak felmérése és meghatározása, hogy milyen műszaki paraméterekkel, milyen ütemezéssel szükséges kiépíteni és megvalósítani, a gazdasági és társadalmi igényeket egyaránt figyelembe vevő, az alábbi kerékpárforgalmi létesítmény hálózati elemeket. Ennek keretében a KKK a nyomvonalak kidolgozására és a szükséges tanulmányok elkészítésére közbeszerzési eljárást indított, melynek keretében a tárgyi nyomvonal esetében a Hegyen völgyön Konzorcium kapott megbízást a tervezési feladat elvégzésére. A tervezési feladat a tárgyi nyomvonal teljes szakaszára vonatkozó tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, környezeti vizsgálatok és cselekvési terv elkészítése. A munka az alábbi ütemezésben kerül kidolgozásra: 1. mérföldkő: a nyomvonalváltozatokra döntés előkészítő tanulmány készítése 2. mérföldkő: minisztériumi döntési pont a változatokról 3. mérföldkő: a kiválasztott változatra megvalósíthatósági tanulmány készítése, környezeti vizsgálatok készítése 4. mérföldkő: cselekvési terv javaslat elkészítése, szakmai, államigazgatási, önkormányzati egyeztetések lefolytatása után a cselekvési terv véglegesítése 33

36 Jelen munka az 1. mérföldkövet foglalja magában. 2.2 A feladat célja A döntéselőkészítő tanulmány célja, hogy feltárja a meglévő, tervezett és kialakítható nyomvonal változatokat, a kapcsolódó hálózati elemek, helyi tervek, igények, lehetőségek, környezetvédelmi szempontok, forgalmi és közlekedésbiztonsági körülmények, tulajdonviszonyok figyelembevételével. A tanulmány további célja a lehetséges nyomvonalak értékelése, társadalmi és gazdasági hasznosságainak összehasonlításai, rangsorolása. A tanulmány további feladata a javasolt nyomvonalváltozat kidolgozása, a nyomvonal megvalósításához vezető feladatok összefoglalása, ütemezése, bemutatása. A tanulmány eredményeit figyelembe véve, szakmai egyeztetést követően kerülnek kiválasztásra az érintett szakaszok optimális nyomvonalai és létesítménytípusai. Bár a kormányhatározat elsődlegesen turisztikai (szabadidős) nyomvonalak kidolgozását írta elő, a projekt előkészítése időközben a KÖZOP 5.5 Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció keretében indult meg, így szempont lett a közlekedési célú (hivatásforgalmi) igények figyelembe vétele is. A kétfajta igény eltérő szempontokat támaszt a nyomvonal kiválasztásával szemben, és bár lehetnek átfedések, de alapvetően más vonalvezetés felel meg egy turisztikai és egy közlekedési célú kerékpáros útvonalnak. Abban a kérdésben, hogy a nyomvonal turisztikai vagy pedig közlekedési célú szempontok szerint kerüljön vizsgálatra és megtervezésre, az a megbízói döntés született, hogy lehetőség szerint mind a két féle igényt kiszolgáló nyomvonal alternatívák megtervezésére kerüljön sor. 2.3 A vizsgált nyomvonal Az EuroVelo 6 Rajka Budapest közötti szakaszán (OTrT: Felső Dunamente kerékpárút) a megbízói diszpozíció szerint a nyomvonal az alábbi települések mentén alakítandó ki: Rajka Bezenye Mosonmagyaróvár Halászi Darnózseli Hédervár Ásványráró Dunaszeg Győrladamér Győrzámoly Győrújfalu Győr Vének Gönyü Komárom Almásfüzitő Dunaalmás Neszmély Süttő Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Pilismarót Dömös Visegrád Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendre Budapest Pilismarót Szob Nagymaros Verőce Vác Göd Dunakeszi Budapest 34

37 Budapest déli határától a főváros agglomerációban: Dunaharaszti Szigetszentmiklós Szigethalom Tököl Halásztelek Diósd Érd Százhalombatta 2. ábra Az EuroVelo6 I. ütem nyomvonala által érintett települések 2.4 Illeszkedés az országos és regionális kerékpáros hálózatokhoz Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003 ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008 ban került sor. Az OTrT törvény 29. a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Magyarországot az EuroVelo (Európai Kerékpáros Túraútvonal hálózat) hálózat három tagja a 6. (Folyók útja), 11. (Kelet Európai útvonal) és a 13. (ún. Vasfüggöny útvonal) érinti, melyek alkotják a 26 elemből álló magyarországi országos kerékpáros törzshálózat gerincét. Ezekhez kapcsolódnak a térségi jelentőségű kerékpáros útvonal hálózati elemek. Az OTrT 2013 évi felülvizsgálatához kapcsolódóan meghatározott, jelen tanulmányt érintő törzshálózati elemek az alábbiak: 35

38 Felső Dunamente kerékpárút (EuroVelo 6): 1.A: (Szlovákia és Ausztria) Rajka Bezenye Mosonmagyaróvár Halászi Darnózseli Hédervár Ásványráró Dunaszeg Győrladamér Győrzámoly Győrújfalu Győr Vének Gönyű Komárom Almásfüzitő Dunaalmás Neszmély Süttő Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Pilismarót Dömös Visegrád Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendre Budapest 1.B: Komárom (Szlovákia) 1.C: Pilismarót Szob Nagymaros Verőce Vác Göd Dunakeszi Budapest A hálózati terv (lásd 5. ábra) tartalmazza a meglévő és a megbízó szándéka szerint kiemelten fejlesztendő törzshálózati elemeket az OTrT nek megfelelő léptékben. Piros szín jelöli a KKK megbízásából. előkészítés alatt álló nyomvonalakat: EuroVelo 6 Rajka Budapest közigazgatási határ) EuroVelo 6 kerékpáros útvonal fővárosi átvezetése Budapest Balaton Balatoni Bringakör 36

39 KÖZOP ábra Az országos kerékpárút törzshálózat tervezett elemei1 1 Forrás: Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv munkaközi anyag (v1.5, 2013 október) 37

40 2.5 A tervezés szempontjai A tervezés a meglévő kerékpáros hálózat feltérképezésével, helyszíni bejárással, valamint az érintett települések önkormányzataival történő kapcsolatfelvétellel, egyeztetéssel kezdődött. Az egyeztetések célja a megkeresett önkormányzatok szándékainak, elképzeléseink, kapcsolódó tervelőzményeknek, tervezett és folyamatban lévő fejlesztéseknek megismerése volt. A tervezés során egyeztetésekre került sor a Magyar Közút Zrt., az érintett Vízügyi Igazgatóságok, valamint a budapesti kapcsolódások okán a BKK Zrt. képviselőivel is. Egyeztetések történtek továbbá a főbb kerékpáros civil szervezetekkel: Kerékpáros Magyarország Szövetség, Magyar Kerékpárosklub, Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal, mint Megbízóval történt egyeztetések alapján a tervezés az alábbi tervezési diszpozíciók szerint történt: a tervezés során az ÚT kerékpárforgalmi létesítmények tervezése UME szabvány szerint kell eljárni az újonnan tervezett kerékpárúton 3 kerékpáros kell, hogy elférjen egymás mellett a fenti kritériumnak nem megfelelő, meglévő kerékpárutakat amennyiben erre van lehetőség ki kell szélesíteni úgy, hogy 3 kerékpáros elférjen egymás mellett az útvonal nem rendelkezhet 6% nál nagyobb emelkedővel a tervezett kerékpárút hálózat szilárd burkolatú kell, hogy legyen 30 km ként elérhető élelemforrás, 50 km ként szállás és 150 km ként közösségi közlekedés álljon a túrázók rendelkezésére amennyiben a kerékpáros nyomvonal Natura2000 területet érint, vagy nem egész évben járható, gondoskodni kell nyomvonal vezetési alternatíváról az érintett területek tulajdoni viszonyait magánterület önkormányzati terület állami terület bontásban, táblázatos formában kell megadni 2.6 Önkormányzatok általános álláspontja Az érintett települések Önkormányzatai leginkább a Településrendezési Terv módosítását nem igénylő, kisajátítási vonzattal nem bíró vonalvezetési változatokat támogatják. A na 38

41 gyobb települések esetében ezen túlmenően a Településrendezési Tervben szereplő, belső kerékpárút hálózat fejlesztése az elsődleges prioritású. Több Önkormányzat rendelkezik már engedélyezési tervekkel, kerékpárút építésére. Ezekben legtöbbször önálló kerékpárút építése szerepel (nem EuroVelo paraméterekkel!), engedélyük vagy lejárt, vagy nem is kapott. Ez utóbbi esetben az engedély megtagadásának oka jellemzően Natura2000 terület érintettség. A Rajka Győr közötti szakaszon néhány éve teljesen kiépült kerékpárút megfelel az elvárásoknak, nagy számban használják a külföldi csoportok és a helyiek is. A települések nem igazán támogatnak egy, a településeket messze elkerülő nyomvonalat, mert azt a meglévő útvonal vetélytársának tekintik, és ezzel kikerülnek a "vérkeringésből". Az elkerülő vonalvezetés csak akkor felel meg számukra, ha van számos településekre való bevezetés, bekötés. A Pilismarót Budapest szakaszon a kerékpáros infrastruktúra változatosan kiépített, az egyes szakaszok több esetben nem érnek össze. Általánosan elmondható, hogy a már kiépített kerékpáros infrastruktúrával rendelkező települések a nyomvonallal elégedettek, más útvonalban nem gondolkodnak. Fontosnak tartják viszont, hogy a hiányzó szakaszok kiépítésre kerüljenek, hiszen ez segíti mind a turisztikai, mind a hivatásforgalmi kerékpáros forgalom élénkülését. A Szentendrei szigeten a sziget középvonalában húzódó Szigeti út mentén haladó, alapvetően hivatásforgalmi célú kerékpárút kiépítését szorgalmazzák. Ettől eltekintve, Budapest agglomerációjában az árvízvédelmi töltéssel rendelkező települések általában támogatják a töltésen vezetett kerékpárút ötletét. A Szob Budapest szakaszon kiépült gerinc kerékpárút jól működik, a helyi lakosság és turisztikai célból kerékpározók egyaránt használják. Az Önkormányzatok alapvetően elégedettek vele. (kivéve az üzemeltetési nehézségeket). Más útvonalon való vezetésre ésszerű lehetőséget nem látnak, a településszerkezetek illetve a domborzati viszonyok miatt. 39

42 Az üzemeltetés nehézségeit gyakorlatilag minden érintett Önkormányzat kiemelte. Legtöbbször már a meglévő kerékpárutak karbantartására sincs forrás, ezért a tervezett hálózat esetében is alapvető kérdésként merül fel az üzemeltetési viszonyok tisztázása. 2.7 Közútkezelők általános álláspontja A megyei közútkezelőkkel történt egyeztetések során az alábbi általános álláspont körvonalazódott: Kerékpárút, lehetőség szerint közút mellett, külön koronán kialakítandó. Ez esetben a két út közös árokrendszerrel vezethető. Helyszűke esetén, forgalmi adatoktól függően, kerékpársáv tervezhető. Kerékpáros nyom nem elfogadott. Külterületi szakaszon kerékpársáv nem létesíthető. A Duna felett tervezett kerékpáros híd alternatívák jellemzően jelenleg is üzemelő komp átkelőhelyek környezetében tervezettek. A hídfők pontos helyének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy azok a kompok gépjármű szállítási szerepét nem váltják ki, ezért azok működését nem lehetetleníthetik el. Meglévő közút padkájának burkolásával megvalósított kerékpársáv kialakításától indokolt esetben egyéb vonalvezetési alternatíva híján nem zárkóznak el. Ilyen esetben csak az üzemeltetési kérdéseket alaposan megvizsgálva, valamint az ÚME műszaki szabványok szerint kell eljárni. A Szentendrei szigeten található közutakon a gépjárműforgalom mértéke alapján, útvonalvezetési alternatívaként a kerékpáros forgalom a közutakra is terelhető. Általánosan javasolt, hogy a tervezett kerékpáros infrastruktúra önkormányzati kezelésben legyen. 40

43 3 A VIZSGÁLT TERÜLET BEMUTATÁSA A fejlesztés területi elhelyezkedését, illetve a fejlesztés által érintett területeket megyéket és járásokat szemlélteti az alábbi ábra. Látható, hogy a fejlesztés négy megyét (Győr Moson Sopron, Komárom Esztergom, és Pest) és tizenegy járást (Mosonmagyaróvári, Győri, Komáromi, tatai, Esztergomi, Szentendrei, Szobi, Váci, Dunakeszi, Érdi és Szigetszentmiklósi), illetve a Fővárost érinti. 4. ábra: A vizsgált terület bemutatása 3.1 Gazdasági társadalmi környezet Településszerkezet, népesség Amint az a fenti ábrán is látható az útvonal első szakasza Győr Moson Sopron megye északi részét érinti, ami a jelenlegi Mosonmagyaróvári és Győri járások területe. A Duna és az M1 es autópálya között a Szigetköz holtágakkal, ártéri ligetekkel, szigetekkel szabdalt területe helyezkedik el. A területen gazdag állat és növényvilág ad különleges látnivalókat a csendre, békességre, nyugalomra vágyóknak. A korábbi Mosonmagyaróvári kistérség melynek területe gyakorlatilag megegyezett a jelenlegi járáséval térbeli és demográfiai településszerkezete megőrizte a történelmi adottságokat, a 2 város mellett 17 község lakószáma 1000 fő feletti, a térség nem nevezhető apró 41

44 falvas térségnek. A következő területi egység a Győri járás (korábbi kistérség), mely társadalmi, gazdasági és kulturális életében Győr jelenléte egyértelműen meghatározó. A kistérség az ország egyik legfontosabb, Észak nyugat Magyarországon meghatározó súlyú városi agglomerációjaként fogható fel, melynek központja a csaknem 130 ezer lakosú Győr, a Nyugat magyarországi Régió legnépesebb, hazánk 6. legnagyobb városa. A Rábca, a Rába, a Mosoni és a Nagy Duna összefolyásánál fekvő térségben hagyományosan a mezőgazdaság és a kereskedelem játszották a meghatározó szerepet, a ma is jellemző iparosodás a XIX. század második felében indult meg. A Budapest és Bécs között félúton található kistérség a rendszerváltás után Budapest és Székesfehérvár mellett a legjobb gazdasági teljesítményt nyújtotta, különösen a gépipar és az autóipar tekintetében. A fejlődés hamarosan túllépett Győr határain, és különösen a sugárirányú főutak, kiemelten az M1 autópálya környezetében érezteti hatását. A kistérség falvai jellemzően a közepes és nagyfalvak kategóriájába esnek, kisebb településeket az északi, észak nyugati területeken, a Mosoni és a Nagy Duna térségében találunk. Mind a kisebb, mind a nagyobb településekre jellemző az alvótelepülés jelleg. A Győri kistérség a foglalkoztatottság szempontjából igen kedvező helyzetben van, a munkanélküliek aránya országos és regionális viszonylatban is a legalacsonyabbak között van; néhány területen szakemberhiány jelentkezik. A kistérség településein a helyi foglalkoztatás néhány kivételtől eltekintve alacsony szintűnek mondható, az aktív népesség fele kétharmada Győrben, illetve más környező városokban (pl. Csorna) talál megélhetést. A kistérségre általánosan jellemző a negatív természetes szaporodás, amelyet kistérségi szinten a belföldi vándorlási különbözet egyensúlyoz ki. A városból való kiköltözés elsősorban a Győr környéki településeken jellemző, az agglomerálódás azonban egyre inkább érinti a központtól távolabb eső településeket is. Míg Győr lakossága a természetes fogyás és bevándorlás eredményeképpen az elmúlt másfél évtizedben állandónak mondható, a kistérségben a lakosság ha kis mértékben is folyamatosan növekszik. A Komáromi járás (korábbi kistérség) a Kisalföld természetföldrajzi nagytáj többnyire sík, illetve szelíden hullámos térszínű vidékén helyezkedik el. A meglehetősen egyhangú domborzati adottságokat jelzi, hogy a kistérség északi határát képező Duna völgy menti méteres tengerszint feletti magasság még a Kisbér felé eső legmagasabb részeken sem éri el 42

45 a 180 métert. A kistérséget három forgalmas főútvonal szeli át, az M1 es autópálya 25 km es szakasza, az 1 es főközlekedési útvonal a Duna mentén és mindkettőt keresztezve a komáromi forgalmas határátkelőhelytől Kisbér felé vezető 13 as út. Ez jó közlekedési adottságokat jelent. A természetes folyamatok (élve születés, halálozás) negatív egyenlege tapasztalható a vizsgált időszakban. Az országos tendenciának megfelelően a halálozások száma minden évben meghaladja az élve születések számát. A népesség korösszetételét pedig az öregedési folyamat jellemzi. A természetes fogyást a pozitív vándorlási különbözet kompenzálja, így a komáromi kistérségben nem volt a megyén belül tényleges fogyás. A Tatai járás/kistérség közel negyvenezer lakosával Komárom Esztergom megye harmadik legnépesebb és legsűrűbben lakott kistérsége. Területén három természetföldrajzi egység találkozik: a Komárom Esztergomi síkság, a Vértesaljai dombság és a Gerecse vidék. Felszínére a viszonylag jelentős domborzati változatosság a jellemző. A megyének ez a vizekben leggazdagabb kistérsége. Fő vízfolyása a kistérséget északról, mintegy 10 km es szakaszon határoló Duna, valamint az Által ér legalsó, 15 km es szakasza. A kistérség erdősültsége (22 %) jelentősnek mondható, bár területüket tekintve a mezőgazdasági hasznosítású földterületek a meghatározóak a kistérségben. A kistérség természeti tájainak kiterjedése meghaladja a kistérség területének 23 % át. A jelenlegi Esztergomi járás két korábbi kistérséget, a Dorogit és az Esztergomit foglalja magába. Mivel a fejlesztés nyomvonala a korábbi esztergomi kistérség területén halad, így csak ennek bemutatására szorítkozunk. A térség egy része a Dunakanyarhoz tartozik, természeti, történelmi és kulturális értékben és látnivalókban bővelkedik. A következő területi egység a Szentendrei járás/kistérség. A kistérség az utóbbi időben nem kiemelkedő mértékben, de növelte népességét. A Duna túlsó oldalán a szentendreivel szemben helyezkedik el a Szobi és a Váci járás. A korábbi beosztás szerint a Váci kistérség nagyobb területű volt, de a két kistérség együttes területe gyakorlatilag megegyezett a két mostani járáséval. A Szobi kistérség esetében megállapítható, hogy periférikus helyzetű, aprófalvas térséget tizenhárom település alkotja, amelyekből a történelmi hagyományok, illetve a funkcionális kapcsolatok hatására két mikro 43

46 térség szerveződött (Alsó és Felső járás). A Felső járás központi szerepkörű települése Vámosmikola, a Duna mente és a Börzsöny déli részének központja pedig Szob, a térség egyetlen városa, amely több középfokú közszolgáltatást (gimnázium, szakorvosi rendelő) is nyújt a kistérség lakói számára. Vác az a legközelebbi nagyváros, amelynek a kistérség természetes vonzáskörzetébe tartozik. A tizenhárom település alkotta szobi kistérség demográfiai folyamatait áttekintve, elöljáróban leszögezhetjük, hogy, ha különböző mértékben is, valamennyi települést a fiatalabb korosztályok állandó népességen belüli arányának csökkenése, s ebből fakadóan hosszú távon a lakosság elöregedése fenyegeti. A migrációs folyamatokat tekintve a Szobi kistérség egészéről elmondhatjuk, hogy míg a kilencvenes évek elején vándorlási veszteséget könyvelhetett el, addig 1997 től napjainkig térségi szinten a beköltözések száma, ha csekély mértékben is, de meghaladta az elköltözésekét. 2 A Váci kistérség a Közép Magyarországi régió északi területén helyezkedik el, egy része a budapesti agglomerációhoz tartozik, más része a megye határán fekszik, a települések harmadik csoportja a 12 es útra fűződik fel. A Dunakanyar kistérségben a fejlődés, civilizálódás kulcsmotívumai időről időre fellelhetők voltak. A településképződés elengedhetetlen feltétele a víz jelenléte, a városfejlődést viszont természeti adottságai segítették elő. Az eltérő természeti adottságok más más kultúráknak adnak otthont, így a térség kultúrák határán fekszik, amely ösztönzője a városfejlődésnek. Az iparosodás korai folyamatába a térségben és történelmi vonzáskörzetében található nyersanyagok, a vízi szállítás lehetősége kapcsolta be. A vasút kiépítése Vác várost egyedülálló helyzetbe hozta az országban elsőként megépülő vonal révén. A vasút megépítése az iparosodás során felgyorsította a településképződést, illetve a népesség Budapestre és a környező falvakba történő koncentrálódását. A jelenlegi Dunakeszi járás nagyjából megegyezik a korábbi Dunakeszi kistérség területével, azzal a különbséggel, hogy az magában foglalta Mogyoród települést (ami a járásból kimarad), illetve nem tartalmazta Csomádot. A kistérség lakosságát folyamatosan tudja növelni; a betelepülők számára vonzó lakhelynek számít. A betelepülők döntő része a fiatal, munkaképes és magasabban képzett lakosság köréből kerül ki. A természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra vetített értéke is kedvezően alakul az országos, illetve a megyei adatok tekintetében, különösen a halálozás

47 tekintetében figyelhető meg az országos átlagoknál kedvezőbb helyzet. Budapest Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelemi, ipari és közlekedési központja ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. Budapest lakossága 1989 ben volt a legnagyobb, ugyanis az akkori lélekszám fő volt, ám a népesség csökkenésével (a szuburbanizáció miatt) is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. Területe 525,16 négyzetkilométer, és ezzel az ország legnagyobb városának is számít. Budapest az ország legsűrűbben lakott települése is, 2011 ben egy km² en 3302 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és között szóródik. A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2001 es év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13 %, az 59 éven felülieké 22 % volt. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb, ezer férfira 1166 nő jut, mely 70 nel több az országos átlagnál. 3 A jelenlegi Érdi járás területe kicsivel nagyobb a korábbi kistérségénél, kiegészülve a korábbi Budaörsi kistérség egy részével. Érd és térségéhez tartozó Százhalombatta, Pusztazámor, Tárnok, Diósd és Sóskút munkavállalási korú népességének száma 73 ezer fő körül alakul. A népességre jellemző, hogy az aktív korú (16 55 év közötti) lakosok aránya csökken, a gyermekek száma évről évre nő. Az álláskeresők száma a évről (1433 fő) a évre (2967 fő) folyamatos növekedés eredményeként a duplájára nőtt évben a nyilvántartott álláskeresők száma 2816 fő.7 A Szigetszentmiklósi járás korábban része volt a Ráckevei kistérségnek. A kistérség a Közép Magyarországi régió déli részén, a Ráckevei Soroksári Duna ág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magába. A kistérség az ország geometriai középpontjához valamint népességi súlypontjához is meglehetősen közel fekszik, mindezeknél azonban markánsabban határozza meg fejlődésének útját az egypólusú Magyarország fővárosának közelsége. A kistérség egésze Budapest vonzáskörzetébe sorolható. A kistérség északi része rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben van, ezáltal könnyen rákapcsolódhat a nemzetközi forgalomban is jelentős tranzitútvonalakra. (M0 ás autópálya). A központi régióban a népesség, az

48 emberi erőforrások, a gazdasági szereplők, a műszaki infrastruktúra és a kulturális örökség koncentráltsága biztosítja a belső erőforrásokat, ezáltal kiemelkedik az ország többi régiójának sorából. A régió számára nagyon fontos az az élet minden területére kiterjedő kapcsolatrendszer, amely Budapesthez fűzi. Ez a kötődés különösen fontos a 80 településből álló agglomerációs övezet számára, mely a kistérség északi részére terjed ki. A főváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt meghatározó. A fentiekben már említett demografikus változásokat szemlélteti az alábbi ábra. Látható, hogy a fejlesztés környékére eső településeken a népesség változása az utóbbi években jobbára stagnál. Kivételt képez ez alól a két nagyváros, Budapest és Győr agglomerációja. 5. ábra: A vizsgált térség településeinek lakosszámváltozása 2000 és 2012 között az országos átlaghoz viszonyítva (országos átlag = 100 %) (Forrás: KSH) Gazdasági jellemzők A Mosonmagyaróvári kistérségben közel 6000 vállalkozás működik, ennek 2/3 a egyéni vállalkozás. Számukban kiemelkedő a gazdasági szolgáltatás, kereskedelmi, ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozás. A külföldiek befektetései elsősorban Ausztriából és Németországból érkeztek, de más országokból is találhatunk társaságokat. A természeti adottságok magukban hordozzák az idegenforgalom jelentőségét. A városok és környéke komplex turisztikai 46

49 kínálatot tud nyújtani a vendégeknek, a kerékpáros, vízi, lovas turizmus minden szegmense jelen van a térségben, termálfürdők és wellness szállodák biztosítják a korszerű pihenést. Az idegenforgalomnak is köszönhető, hogy a munkanélküliség folyamatosan csak 3 4 % között mozog. 4 A Győri kistérség egyik fejlődő gazdasági ágazata a turizmus. Győr hazánk egyik legértékesebb barokk belvárosával büszkélkedhet, és több országos, sőt nemzetközi hírű rendezvénynek is otthont ad (pl. Mediawawe Fesztivál). A kistérség többi települése elsősorban az aktívés falusi turizmus területein mutat eredményeket. A Mosoni Duna és a Rába kedvelt vízi turisztikai célpontok, a Duna menti kerékpárút a nemzetközi kerékpárturizmus fontos útvonala. 5 A Komárom Bábolna Kistérség Területfejlesztési koncepció és programja szerint Komárom Esztergom megyében a komáromi kistérség továbbra is dinamikusan fejlődőnek tekinthető. A Komáromi kistérségben egyértelmű a külföldi működő tőke gazdaságfejlesztő hatása (NOKIA), emellett a kistérség központjának gyógyvíz fürdőkomplexuma, mint vonzerő is számottevő hatással van a gazdaság más ágazataira. Jelentős fejlődés előtt áll a kereskedelem, valamint a különféle (személyi és pénzügyi, a turizmust kiszolgáló) szolgáltatások. Megyei szinten jelentős az 500 fő felett foglalkoztató társas vállalkozások részaránya. A működő vállalkozások döntő többsége 1 20 főt foglalkoztató és nem jelentős a főt foglalkoztató. A községek döntő többségében a legnagyobb foglalkoztató maga a helyi önkormányzat, mely szükséges, de nem meghatározó jelentőségű. A nagyobb létszámú vállalkozások meghatározói a térség gazdaságának. Ezek életképessége befolyásolja számos kisebb méretű velük partnerségben, számukra szolgáltatásokat nyújtó kisebb vállalkozás létét. A kistérségi központ, Tata ugyan nem nevezhető ipari városnak, a városi iparterületek, a térségében található tájsebek (agyag és homokbányák), valamint az intenzív mezőgazdasági művelés meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolnak a táj környezeti állapotára. Mindehhez hozzájárul a kistérség közlekedés földrajzi helyzetéből adódó zaj és légszennyezés. Mindezek mellett a Dunakanyar után a Tatai kistérség rendelkezik a megye második legjelentősebb turisztikai potenciáljával, mind természeti, mind pedig épített környezetét tekintve. 4 altalanos jellemzok.htm

50 Az Országos Területfejlesztési Koncepció feltételrendszere alapján az Esztergomnyergesújfalui fejlett kistérségnek minősül (ez a 2. kategória a felmérésben). A térség gazdasági szerkezete nem egységes. Míg Lábatlan, Nyergesújfalu és Esztergom nagy ipari vállalatai a kistérséget a Közép Dunántúli Régió második legfejlettebb térségévé teszik, addig a települések jó részén szinte semmifajta ipari termelés nem folyik. A térség mezőgazdasági termelésének fő profilja jelenleg a szántóföldi növénytermelés, illetve jelentős a szőlőtermesztés. 6 Az állattartás a térségre nem jellemző. Országosan kimagasló a kistérség ipari termelése. A térségben két ipari park van, az esztergomi, ahol a Suzuki gyár is működik, és a nyergesújfalui. A térség harmadik nagy ipari települése pedig Lábatlan, ahol a cementgyártás és papírgyártás folyik. A térség turisztikai kínálatának dinamikusan fejlődő ágai: kulturális turizmus, öko és bakancsos turizmus, vízi turizmus, falusi turizmus, vallási turizmus, termálturizmus. Gazdaság tekintetében a Szentendrei aktív vállalkozói térség. Vállalkozásintenzitási szempontból az átlag feletti. Működő vállalkozás [ezer fő] Ipari vállalkozások aránya Szolgáltató vállalkozások aránya Mezőgazdasági vállalkozások aránya Építőipari vállalkozások aránya 97,0 7,8 81,0 1,3 9,9 30. táblázat: A Szentendrei kistérség egyes gazdasági mutatói, 2009 (Forrás: KSH) Pest megye területfejlesztési koncepciójának megállapításai szerint: A tudás generálásában, kihasználásában, valamint olyan jellemzőkben erős, amelyek a kreativitás és a tehetség jelenlétéhez, illetve megtartásához szükségesek. Az övezet gazdasági kulturális értelemben, továbbá a turizmus révén is nyitott a Főváros, a külföld és a szomszédos kistérségek felé. Élenjár az információs és kommunikációs technológiák kihasználásában; ígéretes a tudásintenzív szolgáltatások fejlődése, valamint a kreatív iparban meglévő potenciál. Pest megyén belül a Szentendrei kistérsége a turizmus központja. Vendégéjszaka szám: , kereskedelmi szálláshelyek szobaszáma: 925. Szentendre a művészek és művészetek városa a Duna partján, mely nemzetközi jelentőségű kulturális és építészeti értékekkel, különleges egyházi műemlékekkel, számos színvonalas nyári és téli rendezvénnyel, múzeumok és galériák soka 6 nyergesujfalu.kisterseg.helyinfo.hu 48

51 ságával várja látogatóit. Az elmúlt időszakban megújult a Belváros, és új, sokkal szebb és frekventáltabb helyre költözött a turisztikai információs iroda. Turisztikai desztináció menedzsment szervezet alakult a város és térségének turisztikai fejlesztésére és professzionálisabb marketingjének megszervezésére. Megújult több múzeum a kistérségi székhelyen (Ferenczy és Kovács Margit Múzeumok, Skanzen), és korszerűsödött, bővült a szálláshely kapacitás (pl. Hotel Waterfront) európai uniós források felhasználásával. E fejlesztések hatása a vendégéjszakák számának 25% os növekedésében mutatkozott meg. Pest megyében egyedül a Szobi kistérség minősül hátrányos helyzetű kistérségnek. E térségben a foglalkoztatási helyzet kimondottan kedvezőtlen. A térség számára nagy lehetőséget jelent a 2012 ben indított startmunka mintaprogram, mely fő foglalkoztatását teszi lehetővé. Vállalkozásintenzitási szempontból átlag alattinak minősül a Szobi kistérség. A Szobi térség lehetőségeit a rétegigényeket kereső ingatlanfejlesztésben, a rekreáció és a gazdaság összekapcsolásában keresi. A bogyós terményeken alapuló élelmiszeripari vertikum megszűnt, a feldolgozóipari beszállítás szigetszerű és nem generál további vállalkozási és beruházási aktivitást. Vác kistérsége komoly kihívásokkal néz szembe. Egyelőre nem kapcsolódik szervesen a Veresegyházi/Gödöllői pólushoz; közvetlen kapcsolódás hiányában pedig nem része a Budaörs, Érd, Pilisvörösvár, Szentendre innovációs szolgáltató vállalkozási övnek. Korábban meghatározó pozíciója az iparban erodálódik, törékeny annak ellenére, hogy az egy főre jutó külföldi működő tőke az egyik legmagasabb, és a GE világítástechnika mellett vezető elektronikai, autóipari gyártók, beszállítók települtek le. Vác agglomerációs központ, kedvező adottságokkal. Ezért nagy jelentőséggel bír, hogy az európai gazdasági válság mellett milyen egyéb strukturális tényező (elhelyezkedése, a Szobi és a Rétsági kis térségek (valamint a szlovák határterületek) gazdasági teljesítménye, vagy más körülmények) magyarázhatják a kistérség gazdasági fejlődésének megtorpanását. 7 A Dunakanyar kistérségben a turisztika jelenleg a tradicionális üdülő és kiránduló területekre koncentrálódik, jellemzően időjárásfüggően, tavasztól őszig fogad látogatókat a térség. A kistérség turisztikai vonzereje természeti és épített értékeinek gazdagságában, és a főváros közelségében rejlik. A Duna Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területek természeti kör 7 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás, november

52 nyezetükkel egész évben vonzzák a turistákat. Az erdővel borított területek kiváló lehetőséget nyújtanak a természetjárók számára, míg több kisebb tó is található, melyek alkalmasak horgászásra, pihenésre. A szelíd turizmust erősítik a kiépített kerékpáros túraútvonalak (Vác Rád Penc Csővár Püspökhatvan Galgagyörk Váchartyán) is. A térség rendkívül gazdag kastélyokban, kúriákban és műemlék vagy műemlék jellegű épületekben, melyek a turisztikai programok szerves részét alkothatják. A Dunakeszi Fót Göd kistérség fővároshoz való közelségéből adódóan egy igen fejlett gazdasági térben helyezkedik el. Ipara fejlett, sok, nagy tőkével rendelkező vállalat található itt. Idegenforgalmában eddig még kihasználatlan lehetőségek rejlenek, míg mezőgazdasági adottságai elsősorban Fótnak köszönhetően szintén hasznosíthatók. A kistérségben működő vállalkozások 1000 lakosra vetített nagysága nagyon jónak mondható a többi pest megyei kistérség adatához képest. Mind a három településén jellemző, hogy a lakosokhoz képest magas a vállalkozások aránya, tehát működik a gazdasági élet. A kistérségben a turisztikai funkció megléte nem igazán jellemző, pedig nagyon sok, az idegenforgalomban jól értékesíthető, különböző adottság található az egyes településeken. A három város számára szükséges lenne meghatározni a fejlődésük irányát. Dunakeszi a sportturizmusban, Fót a kulturális, a vallási és a természeti értékeken alapuló turizmusban, Göd pedig az üdültetés mellett a gyógyturizmusban vehetne részt. A gyenge idegenforgalmat is alátámasztja, hogy a térségben a főváros közelségéből kifolyólag a szálláshelyek nagysága és az ott eltöltött vendégéjszakák száma alacsony. A térség számára a jövőben a turizmus fontos üzletággá válhat. 8 Budapest Közép Európa egyik pénzügyi központja és a világ 100. legtöbb GDP t termelő városa. Budapest világvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910 ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2 % a ipari munkás volt. Mára Budapest a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90 % a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60 % a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendé 8 Dunakeszi Fót Göd Kistérség Fejlesztési Programja (2004) 50

53 geket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra. Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2011 ben turista kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 25., és Európa 6. leglátogatottabb városa. Budapesten több világörökségi helyszín is található, Turisztikailag jelentősek még Budapest Duna hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere is, továbbá Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, ahol a Szent Korona található. A magyar főváros továbbá egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárló városának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt található Közép és Kelet Európa legtöbb bevásárlóközpontja.3 Érden a szolgáltató centrum megnyitásával a szolgáltatás területén növekedett a foglalkoztatás. A városközpont fejlesztéséből eredően, további bővülés ismételten a szolgáltatás területén várható. Az autópálya mentén gazdasági fejlesztésre kijelölt területeken várhatóan megnő a különböző gazdasági ipari tevékenységeket végző, illetve raktározási, logisztikai területen működő vállalkozások száma. A közeljövőben várható az Érdi Gazdasági Logisztikai Park bővítése is. A térséghez tartozó Százhalombatta az ország egyik vezető vegyi és energetikai központja, dinamikusan fejlődő város. Két nagy stratégiai vállalat, a MOL Nyrt. Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű Zrt. idetelepítése a település olyan kedvező gazdaságföldrajzi helyzetének köszönhető, mint a főváros közelsége, a Duna, mint vízi út és vízbázis, a közúti és vasúti kapcsolat, továbbá az országon belüli centrális elhelyezkedés. A korábbi Ráckevei kistérség északi része (jelenlegi Szigetszentmiklósi járás) iparosodott, nagy ipari parkok vannak az M0 ás mentén. Ezen a részen magasabb a fejlettség szintje, a foglalkoztatottság a lakosság arányában, kedvezőbb a déli résznél. Az északi területeken a gépiparhoz, járműiparhoz kapcsolódó vállalkozások (IBIDEN Hungary Kft., KUKA Robotics Hungary Kft.) a jellemzőek, melyekhez számos beszállítói cég is kapcsolódik. A fővároshoz való közelsége révén több logisztikával, szállítmányozással, valamint raktározással foglalkozó munkáltató is létesített telephelyet (RabenLogistics Hungary Kft., Schwarzmüller, Gebrüder Weiss osztrák cég). Az elmúlt évek egyik legnagyobb térségi beruházása a Lidl áruházlánc 51

54 harmadik egyben legnagyobb magyarországi logisztikai központja kezdte meg működését. A német élelmiszerkereskedő cég Szigetszentmiklóson a Les hegy Ipari Parkban húzta fel a 46 ezer négyzetméteres bázisát, mely a budapesti és a főváros környéki boltjait látja el áruval. Turizmus tekintetében adatok a Ráckevei kistérségre állnak rendelkezésre, ahol a vendégéjszaka szám: 49691, kereskedelmi szálláshelyek szobaszáma: 269. A Ráckevei kistérség hagyományosan a fővárosiak kedvelt üdülőterülete, azonban az üdülőforgalom jelentős része a turisztikai vendégforgalmi statisztikákon kívül esik, mert a vendégek saját tulajdonú hétvégi házaikban, saját telkeiken töltik idejüket, éjszakáikat. Turisztikai és egyéb szabadidős szolgáltatásokra azonban így is van igényük, és ezzel hozzájárulnak a kistérségi bevételek növeléséhez, munkahelyek létrehozásához, még ha csak szezonálisan is. A kereskedelmi szálláshelyeken megvalósuló vendégéjszaka forgalom 20 % kal esett vissza a kistérségben, annak ellenére, hogy több új szálloda beruházásnak is színtere volt a kistérség: a Hotel Termálkristály Aqualand és a Kék Duna Wellness Hotel is ebben az időszakban nyitott meg Ráckevén, valamint a Gastland Csoport is egy új szállodával bővítette létesítményeinek sorát az M0 ás körgyűrű mellett, Szigetszentmiklós területén. A kistérségben több turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósult: turisztikai látogatóközpont létesült Dunavarsányban, kikötő Majosházán, és egy élménypark nyitott Szigethalmon (Emese). A projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű az érintett települések turisztikai érintettsége. A KSH nál nyilvántartott adatok alapján a vendégéjszakák számának bemutatása ad erre lehetőséget. Miután a budapesti adat ami 2012 ben volt, amely messze meghaladja az ország többi települését, ezért a települések értékeit az ország vidéki átlagához viszonyítottuk. Ezt mutatja a 6. ábra. 52

55 6. ábra: Vendégéjszakák számának aránya a vidéki átlaghoz viszonyítva (vidéki átlag = 100 %) (Forrás: KSH, 2012) Az érintett települések fenti részletes bemutatásán túl az ábrából látható, hogy a Fővároson kívül a vizsgált területen magas a vendégéjszakák száma a Dunakanyarban és Győr környékén. A közlekedési módválasztásra jelentős hatása van a terület motorizációs fokának (szgk. szám / 1000 lakos). A következő ábra a KSH 2012 es adatait szemlélteti, ahol a települések személygépkocsi ellátottságát viszonyítottuk a vidéki átlaghoz (ami 100 % ot jelent). 7. ábra: A térség motorizációjának arány a vidéki átlaghoz viszonyítva (vidéki átlag = 100 %) (Forrás: KSH, 53

56 2012) Látható, hogy a fejlesztéssel érintett települések nagy része meghaladja a vidéki átlagot, különösen magas a motorizáció a fővárosi és győri agglomerációban. 3.2 Meglévő hálózat és infrastruktúra, kerékpáros kapcsolódás Rajka Meglévő közúti infrastruktúra Rajka Magyarország, Ausztria és Szlovákia határainál elhelyezkedő község, Szlovákiába határátkelőhely. Külterületén halad az M15 autóút a határátkelőhely felé, 2 x 1, (határátkelőhely területén 2 x 2) sávos. A 150. sz. főút (I. rendű főút) a lakott terület határán, a vasútvonallal párhuzamosan Bezenye felől halad az országhatár felé, 2 x1 (határátkelő térségében 2 + 1) sávos. A lakott oldalon járda, a vasút felöli oldalon zöld sáv. Alsóbbrendű közút a Dunakiliti felől érkező j. út, Rajka központjáig halad, innen indul a j. út az országhatár felé, belterületen 2 x 1 sávval, zöldsávval, 1 v. 2 oldali járdával. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen. A belterülettől közel 2 km távolságra, Natura2000 természetvédelmi területen folyik a Duna egyik mellékága, távolabb a főág Meglévő közösségi közlekedési hálózat Rajka a Budapest Hegyeshalom Rajka vasútvonal, a MÁV és GYSEV 1 es számú vasúti fővonalának határállomása. A vasút a belterület határán halad, közút két helyen szintben keresztezi. Közúton menetrend szerint Volánbusz járat biztosítja a közösségi közlekedést Meglévő kerékpáros infrastruktúra 2012 ben elkészült az Eurovelo6 első szakasza Rajkán. A település É i határától önálló kerékpárút vezet a 150. sz. főútig, innen tovább Bezenye felé. Az É i településhatártól kisforgalmú közúton, majd természetvédelmi területre beérve vezet a nyomvonal a Duna mellékág part 54

57 jáig, a part mellett a határig. A nyomvonal vezetése, az út szélessége az UME előírásoknak megfelelő, a burkolat jó minőségű. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő Bezenye Meglévő közúti infrastruktúra Bezenye község fő útvonala a 150. sz. főút. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, ill. gyalogosjárda található. Bezenye belterületén indul a j. út, 2 x 1 sáv, zöldsáv, 2 oldali járda keresztmetszettel. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település határában kanyarodik el a Budapest Hegyeshalom Rajka vasútvonal. Közúton a Volánbusz menetrend szerinti járatai biztosítják a közösségi közlekedést Kerékpáros infrastruktúra 2012 ben elkészült az Eurovelo6 első szakasza Bezenyén, a 150. sz. főút mellett vezet a településen, kül és belterületen egyaránt önálló kerékpárúton. A nyomvonal vezetése, az út szélessége az UME előírásainak megfelel. Forgalomtechnikai elemek esetenként hiányosak. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő. A kenyi.hu szerint az Eurovelo6 nyomvonala letér a 150. sz. főútról a 1501 j útra, ez a vonal csak ki van táblázva, sem külön útpálya, sem forgalomtechnikai eszközökkel jelölt nyom nincs. Ez az út az M15 autóútig halad, majd mezőgazdasági aszfaltburkolatú úton Bezenye külterületén csatlakozik a 150. sz. főút mellett haladó önálló kerékpárútba. Bezenye belterületén a kerékpáros utat a Rét árok felett meglévő, acél I tartós, pallóterítéses híd vezeti át. A híd felújításra szorul. 55

58 3.2.3 Mosonmagyaróvár Meglévő közúti infrastruktúra Mosonmagyaróvár külterületén halad az M1 autópálya. Az 1. sz. főút változó keresztmetszeti elrendezéssel keresztül vezet a városon (2x1 sáv, csomóponti többlet sávok, 2x2 sáv, teljesen beépített belvárosi szakasz, külvárosi jellegű szakasz zöld sávval). A belvárosból indul a 150. sz. főút, 2x1 sáv, zöldsáv, kétoldali járda keresztmetszettel. A 150. sz. főútból indul a j. út Halászi felé (külterületi jellegű, 2x1 sáv), ill. a j. út Feketeerdő felé (a környezeti adottságok miatt változatos keresztmetszeti elrendezéssel, 2x1 sávval). A belvárosba érkezik a 86. sz. főút Jánossomorja felől, 2x1 sávos út, két oldalon zöldsávval, járdával. Mosonmagyaróvár a megye 3. legnagyobb városa, az országos közúthálózatból elágazó közúthálózata változatos Meglévő közösségi közlekedési hálózat Mosonmagyaróváron áthalad a Budapest Hegyeshalom Rajka vaútvonal. A vasút a lakott terület határán halad. A városon belül helyi, más településekkel helyközi, menetrend szerinti autóbuszjárat biztosítja a közösségi közlekedést Kerékpáros infrastruktúra A jelenlegi Eurovelo6 nyomvonala Bezenye felől érkezik a városba. Külterületen önálló kerékpárút. Lakott területre érve kisforgalmú lakóutcákon csak táblával jelezve jut a belvárosba, ahol ismét önálló kerékpárút van kiépítve. Az j. úton halad tovább Halászi felé. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelelő. Szélessége változó, általában 2,0m a belvárosi szakaszon a beépítettség korlátozó tényező. Mosonmagyaróvár belterületén egy meglévő, felújításra szoruló acél keretszerkezetű, vasbeton pályalemezes kerékpáros híd található a Lajta patak felett. Szintén a Lajta patak felett vezeti át a kerekpáros utat a meglévő közúti híd kifolyási oldalán kialakított, 2,3m hasznos szélességű hídkonzol. 56

59 3.2.4 Halászi Meglévő közúti infrastruktúra Halászi község fő közlekedési útvonala a j. út. A szabályozási szélesség változó, általánosságban 2 x 1 sávos, zöldsáv, egy, ill 2 oldalon járda és kerékpárút. Halászi központjából indul a j. út Dunasziget felé, valamint a település határában a j. út Püski felé. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést Kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, önálló kerékpárúton halad. A nyomvonal vezetése az UME előírásainak megfelel, szélessége 2,00 m. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő. Halászi határában a Mosoni Duna felett 2010 ben épített új acél ívhíd befolyási oldalán 2,4m hasznos szélességgel kialakított hídkonzol vezeti át a kerékpárutat. Arak határában a Novákicsatorna felett a kerékpáros utat a közút mellett, jó állapotú meglévő, vasbeton kerékpáros híd vezeti át Darnózseli Meglévő közúti infrastruktúra Darnózseli község fő útvonala a j. út. Jellemzően 2x1 sáv, kétoldali zöldsáv és járda, valamint egy oldali kerékpárút keresztmetszeti jellemzőkkel vezet a településen. Keresztül halad a j. út Kimle (Novákpuszta) felől Lipót irányába. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. 57

60 Kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, kül és belterületen egyaránt önálló kerékpárúton halad. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelel. Szélessége 2,0 m. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő. Darnózseli határában a Hédervár Darnói csatorna felett a kerékpáros utat a közút melletti, felújításra szoruló vasbeton kerékpáros híd vezeti át Hédervár Meglévő közúti infrastruktúra Hédervár község fő közlekedési útvonala a j. út. A szabályozási szélesség változó, 2 x 1 sáv, két oldali zöldsáv, egy, v. két oldali járda, kerékpárút, v. közúton két oldalon felfestett kerékpársáv. Hédervárról indul Kimle felé j. út, Lipót felé j. út. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges Kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett halad önálló kerékpárúton, belterületen egy szakaszon kétoldali kerékpársávon. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelel. Szélessége 2,0 m. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő. A település belterületén a kerékpáros út három meglévő hidat érint. A településbe érve a kerékpáros utat előbb a Hédervár Darnói csatorna feletti, közút melletti, felújításra szoruló meglévő, vasbeton kerékpáros híd; majd a település belterületén egy időszakos vízfolyás feletti kisebb felújításra szoruló hullámosított acélcső; végül a település határában egy állandó vízfolyás feletti közúti híd vezeti át. 58

61 3.2.7 Ásványráró Meglévő közúti infrastruktúra Ásványráró község fő közlekedési útvonala a j. út. A település határán halad, változó keresztmetszeti jellemzőkkel. Külterületi jellegű szakaszon 2x1 sáv, zöldsáv, kerékpárút, majd egyoldali járda, 2 oldalon kerékpársáv. A település központjában a szabályozási szélesség leszűkül, az út mellett egy oldalon keskeny zöldsáv, két oldalon járda, az úton kétoldali kerékpársáv. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges Kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, önálló kerékpárúton halad, belterületen egy szakaszon közúton, kétoldali kerékpársávon. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelel. Szélessége 2,0 m. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő. Ásványráró belterületén a kerékpáros út kettő meglévő hidat érint. A település belterületén a Zsejkei csatorna felett közúti híd, majd egy időszakos vízfolyás feletti felújításra szoruló hullámosított acélcső vezeti át a kerékpáros utat Dunaszeg Meglévő közúti infrastruktúra Dunaszeg község fő közlekedési útvonala a j. út. Változó keresztmetszeti jellemzőkkel vezet át a településen, 2x1 sáv, zöldsáv, egy, ill. kétoldali járda, kerékpárút, ill. kétoldali kerékpársáv. Az országos közutakról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen. 59

62 Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerint közlekedő Volánbusz biztosítja a települések közötti közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges Kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, önálló kerékpárúton halad, belterületen egy szakaszon közúton, kétoldali kerékpársávon. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelel. Szélessége 2,0m. Burkolata helyenként javításra szorul. Forgalombiztonsági szempontból megfelelő Győrladamér Meglévő közúti infrastruktúra Győrladamér község fő közlekedési útvonala a j. út, 2 x 1 sáv, kétoldali zöldsáv, járda, kerékpárút keresztmetszeti elrendezéssel vezet át a településen. Az országos közútról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges Meglévő kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, önálló kerékpárúton halad. A nyomvonal vezetése UME előírásoknak megfelel. Az út szélessége 2,0 m. A burkolat helyenként javításra szorul Győrzámoly Meglévő közúti infrastruktúra Győrzámoly község fő közlekedési útvonala a j. út. 2 x 1 sáv, kétoldali zöldsáv, egyik oldalon járda, kerékpárút keresztmetszeti elrendezéssel vezet át a településen. Az országos közútról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. 60

63 Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges Meglévő kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, külön kerékpárúton halad. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelelő. Az út szélessége 2,0m. A burkolat helyenként javításra szorul, felfestés, táblázás helyenként javítandó, kiegészítendő. Győrzámoly belterületén a kerékpáros utat a Zámolyi csatorna felett meglévő, acél I tartós, pallóterítéses híd vezeti át. A híd felújításra szorul Győrújfalu Meglévő közúti infrastruktúra Győrújfalu község fő közlekedési útvonala a j. út, 2 x 1 sáv, kétoldali zöldsáv, egyik oldalon járda, másik oldalon önálló kerékpárút keresztmetszeti elrendezéssel vezet át a településen. Az országos közútról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges (kiv. összecsukható kerékpár, a busz csomagtartójában poggyászként) Meglévő kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala a j. út mellett, önálló kerékpárúton halad. A nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelelő. Az út szélessége 2,0 m. A burkolat helyenként javításra szorul. 61

64 Győr Meglévő közúti infrastruktúra Győr megyeszékhely, országosan is kiemelt jelentőségű közlekedési csomópont. Külterületén az M1 autópálya, M19 autóút halad. Átszeli a várost az 1. sz elsőrendű főút. Győrbe érkezik a 81. sz., 82. sz., 83. sz. másodrendű főutak, innen indul a 14. sz. 85. sz sz. másodrendű főutak. További alsóbbrendű országos közutak: 8136, 8222, 83129, 1301, j. ök. utak Meglévő közösségi közlekedési hálózat Győr a közösségi közlekedés tekintetében is fontos csomópont. A várost érintő vasútvonalak: Budapest Hegyeshalom Rajka (MÁV), Győr Sopron (GYSEV), Győr Celldömölk (MÁV), Győr Veszprém (MÁV). Kerékpár szállítható a Budapest Győr Sopron vonalon. Közúton helyközi és helyi buszjárat biztosítja a közösségi közlekedést, a buszokon kerékpár nem szállítható Meglévő kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 jelenlegi nyomvonala Győrújfalu felől, a j. út mellett érkezik a városba, önálló kerékpárúton. A belváros felé közeledve nő a beépítettség, bár a kerékpárút felfestéssel külön van választva a gyalogjárdától, a növekvő gyalogosforgalom és a kerékpárforgalom már esetenként zavarja egymást. A kerékpárút a Hédervári úton a Mosoni Duna felett átívelő Kossuth hídon érkezik be a városközpontba. A történelmi városközponton a kerékpárút átvezetése jelenleg nem megfelelő. Szűk utcákon felfestett kerékpársáv, sétálóutca, nagyforgalmú utak akadályozzák a konfliktusmentes közlekedést. A jelenleg kijelölt Eurovelo6 nyomvonal a Kandó utcán kerül ismét kedvezőbb kialakítású környezetbe, gyalogosjárdával közös, majd önálló kerékpárútra, Győrszentiván belterületéig. A meglévő kerékpárút nyomvonal vezetése az UME előírásoknak megfelelő. Az út szélessége max 2,0 m. A burkolat állapot a változó. A kijelölt Eurovelo6 nyomvonalon túl Győr területén további kerékpárutak vannak, különböző kialakítással. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével az önkormányzat folyamatosan foglalkozik. 62

65 A Kossuth hídon kívül a Széchenyi híd vezet át a Mosoni Duna felett. A kerékpárút mindkét közúti híd esetében a kifolyási oldalakon kialakított, 2,4m hasznos szélességű hídkonzolon lett elhelyezve. A MÁV vasútvonal felett a Fehérvári út mellett vezetett kerékpáros nyomvonalat a közúti felüljáró Budapest felőli oldalán kialakított 2,4m hasznos szélességű kerékpáros konzol vezeti át Bőny Meglévő közúti infrastruktúra Bőny fő közlekedési útvonala j. ök. út, 2 x 1 sáv, két oldali zöldsáv, egy, ill. két oldali járda keresztmetszettel vezet át a településen. Bőny központjából indul a j. Rétalapi bekötő út, 2 x 1 sáv, zöldsáv keresztmetszettel. Az országos közútról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat Menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közösségi közlekedést. Kerékpár szállítása közösségi közlekedési eszközön nem lehetséges (kiv. összecsukható kerékpár, a busz csomagtartójában poggyászként) Meglévő kerékpáros infrastruktúra Az Eurovelo6 kijelölt nyomvonala áthalad a településen. Győrújfalu után önkormányzati kezelésű közúton vezet Szőlőhegyen át a j. Bőny Szőlőhegy bekötő útra, majd azon a j. útra. Az utak külterületi szakaszon 2 x 1 sávosak, füves padkával. Kerékpáros forgalom számára nem biztonságos. A kerékpárút csak táblával van jelölve (Eurovelo tábla, nem kerékpáros létesítményt jelölő KRESZ tábla!), semmilyen épített, ill. forgalomtechnikai jelölés nincs. Bőny belterületén szintén nincs épített kerékpáros létesítmény, a helyzet annyival kedvezőbb, hogy a gépjárműforgalom lassabban halad. Bőny és Nagyszentjános között a kerékpáros útvonalat az M1 autópálya feletti 7,5m burkolatszélességű közúti hídon kerül átvezetésre. 63

66 A kerékpáros útvonalat az első időszakos vízfolyás felett közút híd vezeti át. Az ezt követő, újabb időszakos vízfolyás, majd a Cuhai Bakony ér feletti, egyaránt 6,5m burkolatszélességű közúti hidak nem tudják a kerekpáros útvonalat átvezetni Nagyszentjános Meglévő közúti infrastruktúra Nagyszentjános község fő közlekedési útvonala a j. ök. út, 2 x 1 sáv, kétoldali zöldsáv, kétoldali járda keresztmetszettel vezet át a településen. Vasútállomáshoz vezet a j. út. Az országos közútról leágazó gyűjtő ill. lakóutcák szélessége változó, 1, v. 2 oldali járdával, zöldsávval. Jelzőlámpás csomópont nincs a településen Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település a Budapest Hegyeshalom Rajka MÁV vasútvonal állomása. A vasúton Győrig van lehetőség kerékpár szállításra (Budapesttől). Közúton menetrend szerinti Volánbusz járat biztosítja a települések közötti közlekedést. Buszon kerékpár szállítására nincs lehetőség Kerékpáros infrastruktúra A jelenleg kijelölt EUROVELO6 nyomvonal a j. úton érkezik a településre, sem épített, sem forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpárút nincs. Nagyszentjános belterületre érve a kijelölt nyomvonal burkolatlan, mezőgazdasági használatú úton halad tovább Komárom Esztergom megye felé. Az nyomvonal forgalombiztonsági szempontokból nem kielégítő Ács Meglévő közúti infrastruktúra Ács Város az M1 autópálya és az 1. sz. főút között helyezkedik el, így a gyorsforgalmi és főúti hálózattal gyakorlatilag közvetlen a kapcsolata. A településen halad át az 1. sz. főútról leágazva a 8153 j. Ácsi összekötő út, illetve abból leágazva a 8151 j. Ács Bábolna összekötő út, mely egyben a település fő utcája is. A 8151 j. út biztosítja a város kapcsolatát az M1 autópályával. Ács Város Polgármesteri Hivatala és vasútállomása a Fő utcából leágazva a Gyár utcán, a j. állomáshoz vezető úton érhető el. 64

67 Ácsot érintve folyik a Dunába a Concó patak. A Concó patakot lekeresztezi a 8151 j. ök. út, a 8153 j. ök. út, az 1. sz. főút és a MÁV vasútvonal is. A keresztezéseknél minden esetben meglévő híd műtárgyak találhatóak. A Concó patak deltájánál valamikor gyalogos híd állt (ácsi robbantott híd dunai torkolat 1777 fkm). A Concó patak a befogadója a Székes pataknak, melyet Gyár utca keresztez meglévő híd műtárggyal. Ácson folyik a Malom árok is, mely a MÁV vasútvonalat és az összekötő utakat híd műtárggyal, 1. sz. főutat áteresszel keresztezi Meglévő közösségi közlekedési hálózat A települést érinti az 1. sz. MÁV vasútvonal; a vasútállomás a Gyár utcából a j. állomáshoz vezető úton közelíthető meg. A település helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat jelenti Meglévő kerékpáros infrastruktúra Bár Ács Város területén keresztülhalad az EuroVelo6 nyomvonal, kiépített kerékpárúttal mégsem rendelkezik a település. A jelenlegi nyom a település belső úthálózatát önkormányzati utcákat és országos közutakat felhasználva keresztezi Ácsot (Komárom felől érkezve és Nagyszentjános irányába távozva). A jelenlegi kijelölt nyomvonal nem felel meg az EuroVelo6 követelményeknek. Ács külterületi szakaszain több esetben földúton halad, a kijelölt kerékpáros barát utak nagy része leromlott állapotú. A 8151 j. ök. út keresztmetszete az érintett szakaszon szűk, nem ideális vegyes forgalomra. Ács egyedüli kerékpáros infrastruktúrája a 8151 j. ök. úton a Posta köz és Igmándi utca közötti szakaszon, a mintegy 500 méter hosszon felfestett kétoldali kerékpársáv. A település belterületén a kerékpáros nyomvonal négy meglévő hidat érint. A Székes patak felett közúti híd, a Concó, és a Concó Malomárok patak felett szintén egy egy közúti híd, egy másik útvonalat a Concó patak felett pedig meglévő kerékpáros híd vezeti át Komárom Meglévő közúti infrastruktúra Komárom város belterületi közúthálózatának gerincét a kelet nyugat irányban áthaladó 1. sz. főút és az észak dél vonalvezetésű 13. sz. főút alkotják. A és 8142 sz. összekötő utak Szőnyt érintő, az 1. sz. főútig tartó szakaszain kívül két további országos kezelésű mellékút 65

68 található a városban. A vasútállomás megközelítését biztosítja a részben a Duna mentén haladó, az 1. sz. főúttól a 13. sz. főútig tartó, számú út (Rákóczi F. rakpart), mely a város központi részét északnyugati oldalon határolja. A számot viselő bekötő út (Kossuth L. út) pedig Szőny régi központi területén észak dél irányban halad át az 1. sz. főúttól a 8139 sz. összekötő útig. Az átkelési szakaszok jelentős része 2 1 forgalmi sávos keresztmetszetű. 2 2 forgalmi sáv a két főút egymással alkotott csomópontja térségében fordul elő. Az országos közutak alkotta hálózati vázon belüli a következő önkormányzati kezelésű utak, illetve azok által alkotott nyomvonalak látnak el gyűjtőút funkciót: Koppányvezér út, Bánki Donát utca (Ipari park kapcsolatát biztosító út), Csokonai Vitéz Mihály utca Arany János utca (kelet nyugat irányú kapcsolat az 1. sz. főúttól délre), Gyár utca Szent László utca Bajcsy Zs. utca Táncsics Mihály utca (kelet nyugat irányú kapcsolat az 1. sz. főúttól északra), Erdélyi utca Szamos utca (észak dél irányú kapcsolat), Bem József utca és Száva utca (észak dél irányú kapcsolatok), Madách Imre utca (13 sz. főút és Száva utca közötti szakasza), Török Ignác utca és folytatása (13. sz. főút és a 8142 sz. ök. út közötti kelet nyugat irányú kapcsolat a város déli peremén), Szabadság utca (észak dél irányú kapcsolat Szőny keleti peremén az 1. sz. főút és a 8139 sz. ök. út között) A városi közúthálózat csomópontjai szinte kizárólag jelzőtáblával szabályozott kialakításúak. Kivétel a Bocskai út Árpád utca Vállalkozók útja csomópont jelent, ahol körforgalom épült. Az országos közutak esetében is a jelzőtáblával szabályozott kialakítás fordul elő a legtöbbször, csak a két főút városközponti szakaszain kerültek eltérő forgalomszabályozású csomópontok kialakításra. Az 1. sz. főúton négy helyen (Táncsics M., Erdélyi, József A. és Czibor utcáknál) a 13. sz. főúton pedig három helyen (Bajcsy utca, Tesco áruház és Rákóczi F. rakpart) jelzőlámpás forgalomirányítás üzemel. A két főút egymással alkotott csomópontja pedig körforgalmú kialakítású. Komáromot és Révkomáromot köti össze a Duna felett átívelő határhíd, az Erzsébet híd. Amilyen fontos kapcsolatot jelent a térség számára a híd, legalább annyi problémát is okoz Komáromnak és Révkomáromnak. Az átkelő csak a két városon áthaladva közelíthető meg, így a nemzetközi tranzitforgalom jelentősen terheli az oda vezető átkelési szakaszokat. A 66

69 tranzitforgalom nem kis részben áll tehergépkocsikból, melyek a hídon érvényben lévő súlykorlátozás ellenére igen magas számban haladnak át itt. A több, mint 110 éves híd keresztmetszete nem felel meg a mai forgalmi igényeknek. Az alig 6,0 méter szélességű kocsipálya még a gépjármű forgalom részére is alig elégséges, a kerékpárosokról már nem is beszélve, akik a kétoldali járdán sem közlekedhetnek, annak kis keresztmetszeti mérete miatt Meglévő közösségi közlekedési hálózat Úgy a helyközi, mint a helyi viszonylatú autóbuszforgalom központja a Szent Imre utcában található, Vértes Volán Zrt. által üzemeltetett buszpályaudvar. A pályaudvaron 5 db érkező és 7 db indulóállás található, az állomás 10 db busz tárolására alkalmas. Komárom úgy megyei, mint régiós viszonylatban is az egyik legjobb hálózati adottságokkal rendelkezik a vasúti közlekedés terén, hiszen három, a MÁV törzshálózatába tartozó vasútvonal is érinti. Elsőként a MÁV 1. számú Budapest Hegyeshalom Rajka vasútvonala említendő, mely egyben a IV. számú Helsinki vasúti folyosó nyomvonalát is magába foglalja. A kétvágányú, villamosított fővonal kelet nyugat irányban haladva lényegében a város teljes területét érinti. A vonalon Komárom központi részén a Duna parton egy vasútállomás, valamint Szőnyben egy vasúti megállóhely üzemel. A vasútállomás öt vágánnyal rendelkezik, a peronok biztonságos megközelítésre felüljáró áll rendelkezésre. A komáromi vasútállomás a végponjta a MÁV 5. számú Székesfehérvár Komárom vasútvonalnak, mely déli irányból a központi és szönyi városrész között érkezik be a városba és a Csillag erőd térségében csatlakozik az 1. számú vasútvonalhoz. A harmadik vasútvonal a Komárom Révkomárom( Nyitra) vasútvonal, mely a város vasútállomásáról nyugat felé indulva, a Monostori erőd melletti vasúti hídon hagyja el az országot. A magyar részén 1T jelzéssel bíró vasútvonal csupán egy vágánnyal rendelkezik, igaz az villamosított. A személyszállítás megszüntetésre került a vonalon. Komárom a vízi közlekedés tekintetében is kedvező feltételekkel rendelkezik, hiszen a Duna folyam révén a várost érinti hazánk legfontosabb vízi útvonala, mely nem elhanyagolható módon egyúttal a VII. számot viselő Helsinki közlekedési folyosó is. A partszakaszon két kisebb, áruszállításra alkalmas kikötő és két, személyszállító hajók fogadására alkalmas belföldi közforgalmú kikötőhely található. A város szempontjából a vízi közlekedés kihasználása csekély. 67

70 Meglévő kerékpáros infrastruktúra A kerékpáros közlekedés feltételei egyre kedvezőbbek Komáromban, azonban tökéletesnek még messze nem nevezhetőek. A város meglévő kerékpárforgalmi létesítményeit a következő táblázat foglalja össze: Egyesített v. elválasztott gyalog és Önálló kerékpárút kerékpárút Kerékpársáv Összesen Központi városrész 670 m 5000 m 520 m 6190 m Szőny 2050 m 2970 m 5020 m Koppánymonostor 1670 m 1670 m Meglévő összesen 2720 m 6670 m 3490 m m táblázat Komárom kerékpárforgalmi létesítményei A meglévő csaknem 13 km összhosszat kiadó létesítmények jelenleg még ugyan nem alkotnak a város teljes területét lefedő hálózatot, de egy csaknem folytonos gerincet képeznek, mely jó alapját alkotja a további fejlesztéseknek. A meglévő elemek jelentős része a városon áthaladó két országos főút (1. és 13. számú) átkelési szakasza mentén helyezkedik el. Mivel a városban a gépjárműforgalom a főutakon kívül jelentősen kisebb és a nehézgépjárművek részaránya sem magas, ezért a legtöbb helyi közút biztonságos kerékpározásra alkalmas. Kivételt csak a kis keresztmetszeti méretekkel, illetve jelentős parkoló, rakodó forgalommal bíró útszakaszok (pl. Táncsics Mihály utca jelentős része, Bajcsy Zs utca Jókai utca Igmándi út közötti szakasza) képeznek. A kerékpáros közlekedésnél mindenképpen meg kell említeni, hogy a várost a következő országos kerékpárút törzshálózatába tartozó elemek érintik: 1. számú Felső Dunamente kerékpárút, mely egyúttal az 6 os számú EuroVelo út, az un. Folyók útja része is: útvonal jelenleg a városon kelet nyugat irányban halad át felfűzve az 1. sz. főút mentén meglévő elemeket. Ezen útvonalról ágazik le az 1.B. szakasz, mely Révkomáromot köti be. 71. számú Vértesi kerékpárút, mely Tatával köti össze a várost: nyomvonalát a megyei területrendezési terv a 8142 és 8139 sz. összekötő utakon ábrázolja Komárom Ács Bábolna térségi kerékpárút: jelenleg az EuroVelo úttal közös nyomvonalon halad Ács és Komárom között 68

71 A jelenlegi kijelölt EuroVelo6 nyomvonal Ács közigazgatási határtól szántókat keresztezve meglévő földúton halad, majd az 1. sz. főutat keresztezve Újszállási úton jut el Koppánymonostorra. A burkolatlan földút és a rossz műszaki állapotban lévő makadám burkolatú Újszállási műszakilag nem elégíti ki a kerékpáros barát út fogalmát. A szakasz a MÁV vasútvonal mellett az 1. sz. főutat is szintben keresztezi, mely további forgalombiztonsági problémákat vet fel. A kijelölt EuroVelo6 nyomvonal Koppányvezér úton halad át Koppánymonostoron (az önkormányzati utca állapota megfelelő), majd csatlakozik az Ipari Parkot megkerülő meglévő kerékpárúthoz. A Koppánymonostor 1 sz. főút közötti meglévő kerékpárút szakasz állapota leromlott, keresztmetszete szűk, jelen állapotban nem felel meg az EuroVelo követelményeknek. A kijelölt nyomvonal 1. sz. főúttal párhuzamosan halad tovább (rövid szakasz kivételével, ahol kis forgalmú úton) Szőnyig. A nyomvonal MÁV vasútvonal fény és félsorompóval biztosított keresztezését követően, típusát tekintve, változatos képet mutat. A szakaszon felváltva található közös és elválasztott gyalog és kerékpárút, ill. önálló vezetésű kerékpárút is. A kerékpárutak nagy része nemrég felújított, műszaki állapotuk összességében jó (kivéve az 1. sz. MÁV vv. 13. sz. főút közötti szakaszon található lokális hibákat). Kerékpárút szélesség tekintetében az 1. sz. főút 13. sz. főút csomópontjáig előfordul hiány, de a csomópontot követően alapvetően jó minőségű úton haladhat a kerékpáros egészen Szőnyig. A Gyermekváros utáni vasúti keresztezés és a Szőny határában meglévő kerékpárút közötti szakaszon ~ 3,1 km hosszon jelenleg nincs kiépített kerékpárút. A kerékpáros forgalom az útpálya két oldalán kialakított kerékpársávokon bonyolódik. Az igen nagy forgalmú 1. sz. főúton a kerékpársávon történő közlekedés meglehetősen balesetveszélyes. Szőny határától Almásfüzitő közigazgatási határáig 1. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán meglévő kerékpárúton halad a jelenlegi EuroVelo6 nyomvonal. A kerékpárút burkolat állapota még elfogadható, de keresztmetszeti kialakítása nem felel meg az EuroVelo kerékpárúttal szemben támasztott követelményeknek. 69

72 Almásfüzitő Meglévő közúti infrastruktúra Almásfüzitő két településrésze Almásfüzitő és Nagykolónia az 1. sz. főút mellett található. Almásfüzitő belső úthálózata a főútról leágazva tárja fel a települést Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település mellett halad az 1. sz. Budapest Győr Hegyeshalom MÁV vasútvonal. A településnek két vasútállomása is van. A helyközi autóbusz közlekedést a Vértes Volán Zrt. által üzemeltetett hálózat látja el. Almásfüzitőn a vasútállomás mellett buszpályaudvar is található Meglévő kerékpáros infrastruktúra Almásfüzitőn Komárom közigazgatási határától a volt Timföldgyárig kiépített önálló kerékpárút található. Ez a mintegy 3,3 km hosszban kiépített kétirányú kerékpárút végig az 1. sz. főút jobb oldalán vezet, szélessége 1,2 1,5 m között változik. A meglévő kerékpárút helyszínrajzi vonalvezetése igen, keresztmetszeti kialakítása azonban nem felel meg az EuroVelo kerékpárúttal szemben támasztott követelményeknek Dunaalmás Meglévő közúti infrastruktúra Dunaalmás fő közlekedési útvonala és egyben fő utcája is a 10. sz. Budapest Dorog Almásfüzitő elsőrendű főút, mely áthalad a település központján. Az átmenő forgalmon felül a településszerkezeti adottságok miatt a helyszíni hivatásforgalom jelentős része is a főút érintésével bonyolódik. A főút gyakorlatilag nem rendelkezik a települési belső forgalmat gyűjtő elosztó funkciójú alternatív nyomvonallal. A 10. sz. főúthoz Dunaalmáson csatlakozik a j. Dunaalmás Tata összekötő út. A funkcióját tekintve Dunaalmás Újtelep településrész gyűjtőelosztó útja, fő utcája. A 10. sz. főút Dunaalmás külterületi szakaszán, Almásfüzitő közigazgatási határának közelében csatlakozik az 1. sz. Budapest Tatabánya Győr Hegyeshalom elsőrendű főúthoz. 70

73 A szomszédos települések közül nincs közvetlen kiépített kapcsolat Dunaalmás és Naszály között, illetve Dunaalmás és Dunaszentmiklós között. Az utóbbi település a domborzati viszonyok miatt nem közelíthető meg Meglévő közösségi közlekedési hálózat Dunaalmás helyközi tömegközlekedését a Vértes Volán Zrt. üzemelteti. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal. A 4. sz. Esztergom Almásfüzitő MÁV vasútvonal érinti Dunaalmást, a 10. sz. főúttal párhuzamosan halad. A vasútvonal egyvágányú, nem villamosított. A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal is a Duna vonalán. A vasúton inkább a teher, mint a személyszállítás bonyolódik (napi 2 személyvonat). Dunaalmáson vasútállomás található. Dunaalmáson közforgalmú kikötő is található. A dunaalmási kikötő akár 140 méteres hajók fogadására is alkalmas. Ezek mellett a vízitúrázok is biztonságban partra szállhatnak Meglévő kerékpáros infrastruktúra Dunaalmáson nincs kiépített kerékpárforgalmi létesítmény Neszmély Meglévő közúti infrastruktúra Neszmély község fő utcája a 10. számú főút. Az átmenő forgalmon felül a településszerkezeti adottságok miatt a helyszíni hivatásforgalom jelentős része is a főút érintésével bonyolódik. A főút csak szakaszonként rendelkezik a települési belső forgalmat gyűjtő elosztó funkciójú alternatív nyomvonallal. Ezek egybefüggő nyomvonalat nem képeznek Meglévő közösségi közlekedési hálózat Neszmély helyközi tömegközlekedését a Vértes Volán Zrt. üzemelteti. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal. A településen halad keresztül a 4. sz. Almásfüzitő Esztergom MÁV vasútvonali. A vasútvonal nem villamosított, inkább teher, mint személyszállítása jelentős. A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal is a Duna vonalán. 71

74 Meglévő kerékpáros infrastruktúra Neszmélyen nem található kiépített kerékpárút hálózat Süttő Meglévő közúti infrastruktúra Süttő község fő utcája a 10. számú főút. Az átmenő forgalmon felül a településszerkezeti adottságok miatt a helyszíni hivatásforgalom jelentős része is a főút érintésével bonyolódik. A főút csak szakaszonként rendelkezik a települési belső forgalmat gyűjtő elosztó funkciójú alternatív nyomvonallal. Ezek egybefüggő nyomvonalat nem képeznek. A településen csatlakozik a 10. sz. főúthoz a 1127 j. Süttő Vértestolna összekötő út Meglévő közösségi közlekedési hálózat Süttőhelyközi tömegközlekedését a Vértes Volán Zrt. üzemelteti. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal. A településen halad keresztül a 4. sz. Almásfüzitő Esztergom MÁV vasútvonali. A vasútvonal nem villamosított, inkább teher, mint személyszállítása jelentős. A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal is a Duna vonalán Meglévő kerékpáros infrastruktúra Süttőn nincs kiépített kerékpáros infrastruktúra Lábatlan Meglévő közúti infrastruktúra Lábatlan közúti közlekedése döntően a település főútjaként funkcionáló 10. számú főutat használja. Az átmenő forgalmon felül a település gazdasági forgalma és a településszerkezeti adottságok miatt a helyszíni hivatásforgalom jelentős része a főút érintésével bonyolódik. A főút csak szakaszonként rendelkezik a települési belső forgalmat gyűjtő elosztó funkciójú alternatív nyomvonallal. Ezek egybefüggő nyomvonalat nem képeznek. A Budapest irányú alternatív nyomvonalakat a teherforgalom az össztömeg korlátozások miatt nem veheti igénybe, így az agglomeráció keleti szélén indukálódó forgalom is Komá 72

75 rom irányába kényszerül, és ezzel terheli Lábatlant és a környező településeket. A 10. számú főút meglévő burkolatának állapota a közműépítéseket követően előálló sülylyedések miatt is növeli a zaj és rezgésterhelést Meglévő közösségi közlekedési hálózat Lábatlan településen autóbuszjárat közlekedik. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal legalább két irányban. A helyközi tömegközlekedés üzemeltetője a Vértes Volán Zrt. Lábatlan és Karva (Szlovákia) között év júniusában adták át a két új határkikötőt. A kialakított két úszómű alkalmas a Dunán hosszirányban közlekedő nagyhajók fogadására is. A kikötők között menetrendszerinti kishajójárat közlekedik. A kishajó személyek, kerékpárosok szállítását is lehetővé teszi. Lábatlan települést a 4. sz. Almásfüzitő Esztergom MÁV vasútvonal érinti. A vasútvonal nem villamosított, inkább teher, mint személyszállítása jelentős (napi 2 személyvonat irányonként). A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal is a Duna vonalán. Lábatlanon a Vasút utcában található a vasútállomás Meglévő kerékpáros infrastruktúra Lábatlan Város területén nem található semmilyen kerékpáros infrastruktúra Nyergesújfalu Meglévő közúti infrastruktúra A város közúti közlekedése a helyi adottságok következtében (Duna part, domborzati viszonyok) döntően a település főútjaként funkcionáló 10. sz. főutat használja. Az átmenő forgalmon felül a település gazdasági forgalma és a településszerkezeti adottságok miatt a helyszíni hivatásforgalom jelentős része is a főúton bonyolódik. Nyergesújfalu átkelési szakaszán 1993 ban az országban elsőként komplex forgalomcsillapítás valósult meg. Forgalomcsillapító kapuzatok, önálló kerékpárút, kiemelt szegélyes szigettel védett gyalogátkelőhelyek és parkolók létesültek, melyeknek a város életére pozitív hatásuk volt. A település jelentős gazdasági potenciállal rendelkeznek, s a döntően a 10. sz. főút északi 73

76 oldalán lévő termelő vállalatok kizárólagosan a főutat használják jelentős áruszállításuk céljára. Komárom Esztergom megye nagy részén, így a településről déli irányba kivezető országos közutakon össztömeg korlátozás van életben. A nem célforgalommal haladó tehergépjárművek így ezeket a meglévő útvonalakat sem tudják használni, ami tetézi a 10. sz. főút terhelését Meglévő közösségi közlekedési hálózat Nyergesújfalu helyközi autóbusz közlekedését a Vértes Volán Zrt. üzemelteti. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal legalább két irányban. Nyergesújfalu településen halad át a 4. sz. Almásfüzitő Esztergom MÁV vasútvonal. A nem villamosított vasútvonalon a teherszállítás jellemzőbb, mint a személyszállítása (napi 2 személyvonat irányonként). A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal is a Duna vonalán. Nyergesújfalun két vasútállomás található Meglévő kerékpáros infrastruktúra A városi kerékpárút hálózat fejlesztése a 90 es évek elején kezdődött. A 10. sz. főút forgalomtechnikai rekonstrukció során a közút biztonságos kialakításával egyidejűleg a helyi adottságokhoz mért paraméterekkel a kerékpárosoknak megteremtették (önálló forgalmi sáv kiépítésével) a biztonságos közlekedést. A település átkelési szakasz jelenleg kijelölt EuroVelo nyomvonal. Lábatlantól a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán kiépített meglévő kerékpárút (részben önálló, részben pedig közös gyalog és kerékpárútként) található. A Sánc hegy melletti szakaszon partfal védelem mellett közös gyalog és kerékpárút vezet (2001. évben épült, a sziklafal stabilizáció 2009 ben megtörtént). A Sánc hegyi szakaszt követően a nyomvonal rövid szakaszon kis forgalmú önkormányzati utcákon halad. Nyergesújfalu átkelési szakaszán végig kiépített kerékpárút található, mely részben önálló kerékpárútként, részben pedig közös gyalog és kerékpárútként épült meg a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán. A szakaszon a szűk beépítés következtében a kerékpárút szélességi paraméterei nem felelnek meg az EuroVelo követelményeknek. Egyéb alternatív nyomvonal viszont nem kínálkozik, hiszen a Duna parti vezetést a partra települt iparterületek, a délebbi nyomvonal alternatívát a Sánc hegy és a Búzás hegy 74

77 akadályozza. A település átkelési szakaszon található kerékpárút állapota leromlott, felújítása szükséges. Az Önkormányzat évben a felújítási terveket elkészítette. Ezt követően több ütemben épült meg a belterületi kerékpár út, majd 2008 ban megvalósult a Nyergesújfalu és Tát közötti 4,3 km es szakasz is, amely az Esztergom Nyergesújfalui Kistérség kerékpárút fejlesztési koncepciójának egy fontos eleme. A szakasz az EuroVelo6 nyomvonal része és megfelel a nemzetközi kerékpárúttal szemben támasztott követelményeknek. Régi és valós igényt elégített ki Nyergesújfalu akkor, amikor Bajóttal közösen elhatározta, hogy a két település között megteremti a kerékpárosok biztonságos közlekedésének lehetőségét. Az átkelési szakaszt követően 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán Tátig 3,00 m széles kerékpárút található, mely az EuroVelo igényeknek megfelel. A kerékpárút évben épült, állapota megfelelő A település belterületén a kerékpáros út kettő meglévő kerékpáros hidat érint. A kerékpáros utat a Rába patak, majd a Bajóti patak felett a közúti hidak mellett épült meglévő, felújításra szoruló öszvér szerkezetű kerékpáros hidak vezetik át Tát Meglévő közúti infrastruktúra Táton halad keresztül a 10. sz. főút, mely egyben a település főutcájaként is funkcionál. A 10. sz. főúthoz kapcsolódik a j. bekötő út, mely Mogyorósbánya zsáktelepüléssel biztosít kapcsolatot. A 10. sz. főúthoz csatlakozik a j. Tát Tarján Tatabánya összekötő út, melynek jelentős szakaszát idei évben újították fel. A bekötő út és az összekötő út egyben Tát Kertváros gyűjtőútja is. Tát elkerülő útját (117. sz. főút 10. sz. főút 11. sz. főút közötti szakasz) 2005 ben adták át, amely egyben árvízvédelmi töltésként is funkcionál. Az elkerülő út településközpont közötti összeköttetést a 10. sz. főút mellett a 1011 j. ök. út biztosítja. 75

78 Meglévő közösségi közlekedési hálózat Tát helyközi autóbusz közlekedését a Vértes Volán Zrt. üzemelteti. A kistérség minden települése elérhető autóbusszal legalább két irányban. Tát településen halad át a 4. sz. Almásfüzitő Esztergom MÁV vasútvonal. A nem villamosított vasútvonalon a teherszállítás jellemzőbb, mint a személyszállítása (napi 2 személyvonat irányonként) Meglévő kerékpáros infrastruktúra Nyergesújfalu közigazgatási határától jó minőségű, széles (~3,00 m), EuroVelo paramétereknek megfelelő kerékpárút halad a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán. A szakasz évben épült, jelenleg kijelölt EuroVelo6 nyomvonal. A kerékpárút a 117. sz. főút 10. sz. főút csomópontjánál elágazik a kerékpárút. Egyik szakasza Tát városközpont irányába halad tovább 10. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán, mintegy 200 m hosszon. Ezt követően a szűk beépítés miatt a kerékpárforgalom 10. sz. főútra terelődik. Ezen szakasz műszakilag nem felel meg az EuroVelo kívánalmaknak. A másik szakasz a 10. sz. főutat kijelölt kerékpáros átkelővel keresztezve (középsziget és közvilágítás is található a helyszínen) a 117. sz. főúttal párhuzamosan, azzal közös koronán folytatódik. A kerékpárút teljes egészében EuroVelo konform: jó minőségű, szélessége 3,00 m. Megjegyzendő, hogy jelenleg is kijelölt EuroVelo6 nyomvonal. A Tát elkerülő út melletti kerékpárút szakaszhoz kapcsolódik Tát városközpont irányából érkező földút, mely igaz hogy jelenleg nem kerékpárforgalmi létesítmény, de az elkerülő utat keresztező tubosidert aluljáróként felhasználva a kerékpárosok előszeretettel használják. Az EuroVelo kerékpárúttal való kapcsolat nem csak a helyi kerékpárosok körében fontos, de a 1119 j. ök. úton Tát Tarján Tatabánya tengelyen érkező kerékpáros turisták is előszeretettel használják. Tát belterületén meglévő, hullámosított acélcső aluljáró vezeti át a kerékpáros utat a 117.sz. főút alatt. Az Únyi patak felett a meglévő közúti híd kifolyási oldalán kialakított, 2,0m hasznos szélességű hídkonzolon lett elhelyezve a kerékpárút. 76

79 Esztergom Meglévő közúti infrastruktúra Esztergom fekvése, szerencsés földrajzi adottságai miatt szinte minden közlekedési eszközzel elérhető. A 10 es és 11 es főút keresztülhalad a városon, de a Pilisből, Pomáz Dobogókő felől is jól járható alsóbb rendű úton juthatunk el a településre. Ez a gyönyörű útszakasz számos kedvelt kirándulóhelyet érint, valamint ezen lehet eljutni Pilisszentlélekre is, amely közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik. Szlovákia felől a 63 as főúton amelybe a 76 os és az 564 es utak is becsatlakoznak a Mária Valéria hídon át érhető el a város Meglévő közösségi közlekedési hálózat Esztergomban 2011 nyara óta nem működik a helyi közösségi közlekedés. Az utasok eljuttatását a település különböző részeibe a Vértes Volán meghosszabbított útvonalú helyközi járatokkal oldja meg, amelyek közül egyes járatok érintik a Szentgyörgymezőt is. A városban a Tesco hipermarket három vonalon ingyenes helyi járatot üzemeltet. A Simor János utcai autóbusz állomásról az ország számos pontjára, valamint Sturovoba (Párkányba) is indulnak rendszeres járatok. A szomszédos Sturovo is rendelkezik autóbusz és vasútállomással. A vasútvonalak jól kiépítettek. A 2 es számú Budapest Esztergomvasútvonalon hétköznaponként 25, hétvégenként 19 vonatpár közlekedik. Általában óránként, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban félóránként járnak. A szerelvényeken mozgásukban korlátozott személyek utazása és kerékpár szállítása is megoldható. A 4 es számú Esztergom Almásfüzitő közötti vasútvonal szerelvényei Komáromig közlekednek. A Dunán, Budapest Esztergom között séta és szárnyashajók közlekednek május elejétől, szeptember végéig. A helyi közlekedés színfoltja a két városnéző kisvonat, amelyek tavasztól őszig üzemelnek. Egyes rendezvények alkalmával kibővített útvonalon járnak. 77

80 Meglévő kerékpáros infrastruktúra Esztergomon teljes szakaszán átvezető összefüggő kerékpárút nincs, jelenleg a Nyergesújfalu és Tát, valamint az Esztergom és Búbánat völgy közötti szakasz épült meg. A maradék távot országúton kell megtenni. Esztergomon átadták Magyarország első közösségi kerékpáros rendszerét, az EBI t (Eszergom Bicikli). A kerékpár kölcsönző közbringa rendszer öt állomással és 50 kerékpárral indult el, de a tervek szerint 160 dokkolóval száz kölcsönözhető járművel fog működni. Esztergomban a jelenleg kijelölt EuroVelo6 nyomvonalon vannak már kiépített kerékpárút szakaszok, igaz ezek egy része nem felel meg a jelenlegi EuroVelo kívánalmaknak. Tát közigazgatási határtól a 117. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán a jelenlegi EuroVelo6 nyomvonalon folytatódik a meglévő 3,00 m széles kerékpárút. A kerékpárút közúttal közös koronán, de attól közúti vezetőkorláttal elválasztva került kiépítésre. A meglévő kerékpárút a 11. sz. főút csatlakozása előtt körülbelül 200 méterrel véget ér. A szakasz megfelel az EuroVelo kívánalmaknak, de összeköttetése szükséges Esztergom belterületi kerékpárút hálózatával. Esztergom, Árok utcától Erzsébet parkig hangulatos sétány fut Kis Duna part mentén. A szakasz járműforgalma nem számottevő (csak célforgalom, forgalomcsillapított övezet) és jelenleg is kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként van számon tartva. A szakaszon kisebb forgalomtechnikai beavatkozásokat szükségesek, de ezt leszámítva megfelel az EuroVelo követelményeknek. Esztergom Erzsébet park és Búbánat völgy között kiépített meglévő kerékpárúton halad a jelenleg kijelölt EuroVelo6 nyom. A mintegy 6 km hosszú kiépített önálló kerékpárút nyomvonala végig a Duna parton vezet. A kerékpárút helyszínrajzi vonalvezetése igen, állapota (leromlott) és keresztmetszeti kialakítása (2,0 m széles) viszont nem felel meg az EuroVelo kerékpárúttal szemben támasztott követelményeknek. A város határában a kerékpáros út a Kenyérmezei patak felett a meglévő Zsidódi híd kifolyási oldalán kialakított, 2,87m hasznos szélességű hídkonzolján halad. A városon belül a nyomvonal a Kis Duna felett érinti a Szent Erzsébet hidat, majd a jelenleg kerékpáros hídként funkcionáló, felújításra szoruló Kossuth hidat. A városból kifelé haladva a kerékpáros utat a Csenke patak felett meglévő kerékpáros híd vezeti át. 78

81 Pilismarót Meglévő közúti infrastruktúra Pilismarót község fő útvonala a 11. országos főút, amely áthalad a település központján. A településen belül a 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, ill. gyalogosjárda található, együttes szélességük gyakran a 2,0m t sem éri el. A település magja a Dunától kb. 2 km re fekszik, a vízparti üdülőházas részekkel (Dunapart településrész) az 5,0 6,0m széles Bajcsy Zsilinszky u. Dunapart u. ( út) teremt kapcsolatot. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található. Az Eperfa u. Akácfa u. között az út mellett árvízvédelmi funkciót betöltő homokdepónia húzódik. A település belterületén a 11. utat a Pilismaróti Malom patak felett közúti híd vezeti át Meglévő közösségi közlekedési hálózat A települést vasútvonal nem érinti, helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. és Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat jelenti. A Duna másik oldalán fekvő Szobbal menetrend szerint közlekedő komp biztosítja a kapcsolatot. Pilismaróton 2 db hajóállomás is található (Duna u., Rév u.) Meglévő kerékpáros infrastruktúra Pilismarót területén kiépített kerékpárút, illetve más, kijelölt kerékpáros létesítmény jelenleg nem található Dömös Meglévő közúti infrastruktúra A települést a 2x1 forgalmi sávos 11. főút szeli át. A belterületi szakaszon az út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda helyenként vízelvezető árok található, az út együttes keresztmetszete több helyen nagymértékben beszűkül. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található. A település belterületén a Diósi patak ill. a Dömösi Malom patak felett a közúti híd halad át. 79

82 Meglévő közösségi közlekedési hálózat Dömös községet vasútvonal nem érinti, helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. és Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat jelenti. A településen egy hajóállomás is található Meglévő kerékpáros infrastruktúra A Duna u. Duna dűlő közötti szakaszon 4,0 5,0m széles, részben burkolatlan szervizút halad, a part mentén. A szervizúton Eurovelo6 kerékpáros útirányjelző táblák segítségével kerékpáros nyomvonal került kijelölésre, kb. 950m hosszan. A vonalszakasz elszigetelt, nem csatlakozik más kerékpáros útvonalakhoz. Kiépített kerékpárút a településen nem található Visegrád Meglévő közúti infrastruktúra Visegrád város gerinc útvonala a 11. főút, amelynek 2x1 sávos kialakítása csak a főbb csomópontok osztályozóiban bővül egy vagy több kanyarodó sávval. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található. A Fő utca, 11. főút Rév u. szakaszán a gépjárműforgalom számára egyirányú, kerékpáros forgalom mindkét irányban bonyolódhat. A 11. utat az Apátkúti patak felett közúti híd vezeti át Meglévő közösségi közlekedési hálózat Visegrád tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. és Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat biztosítja. Vasúti közlekedés a településen nem elérhető. A Visegrád Nagymaros között közlekedő komp kikötője a város központjában fekszik. Visegrád közigazgatási határain belül található a Kisorosziba átjáró komp kikötője is. A kompkikötőkön túl Visegrádon további egy hajóállomás került kialakításra Meglévő kerékpáros infrastruktúra Visegrádon kiépített kerékpárút került kialakításra a Lepence patak és a Harangvirág u. között, a 11. főút és a Duna között. A kerékpárút a főúttal párhuzamosan halad, a Szentendrei utcánál található gokart pályát a Duna felől kerüli meg, majd véget ér. Burkolatszélessége 1,5 2,0m, a szakasz hossza hozzávetőleg 1600m. A kerékpárút elhanyagolt, aszfaltburkolata 80

83 felújításra szorul. A Fő utca, 11. főút Rév u. közötti szakasza a főút felé egyirányú, kerékpárosok számára azonban mindkét irányban járható. A Rév utcától déli irányban továbbhaladva, a Fő u. mindkét irányban közlekedhető lesz, amely a Nap utcánál a 11. főútba csatlakozik. Az útvonal kerékpáros nyomvonalként nem került kijelölésre. A 11. főút mentén térkő burkolatú gyalogos járda húzódik a hajókikötőtől a Nap u. vonaláig. Szélessége változó, 1,5 2,0m közötti. Az út mellett található üzemanyagtöltő állomáshoz érve a járda megszűnik, majd a benzinkút után folytatódik Dunabogdány Meglévő közúti infrastruktúra A települést a 2x1 forgalmi sávos 11. főút szeli át. A belterületi szakaszon az út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda helyenként vízelvezető árok található, az út együttes keresztmetszete több helyen beszűkül. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található Meglévő közösségi közlekedési hálózat Dunabogdányt vasútvonal nem érinti, helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. és Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat jelenti. A településen egy hajóállomás is található Meglévő kerékpáros infrastruktúra Dunabogdányban kiépített kerékpárút található a Fácános u. vonalától az Arany János utcáig. A 3,0m széles kerékpárút a főúttal párhuzamosan, annak északi, Duna felőli oldalán halad, a folyóparton. A Malom u. Hajó u. közti rövid szakasz gépjárművek (célforgalom) számára is járható, itt 4,0m re kiszélesedik. Meglévő kerékpárút került kiépítésre a település határától a 11. út északi oldala mentén, egészen a Tahitótfalu közigazgatási határáig. A burkolat szélessége a szakaszon 3,0m. A két kerékpárút között kerékpáros útirányjelző táblák kerültek kihelyezésre, a kis Forgalmú Arany János utcán, majd a főút melletti széles járdán vezetve a kerékpárosokat. A kerékpárút mentén táblák jelzik, hogy az Eurovelo6 nemzetközi kerékpáros nyomvonal része. 81

84 A település belterületén a kerékpárút négy meglévő kerékpáros hidat érint. A Száraz patak, Csádri patak, Dunabogdányi árok és a Kalicsa patak felett található műtárgyak jó állapotú kerékpáros hidak Tahitótfalu Meglévő közúti infrastruktúra Tahi településrészt a 2x1 forgalmi sávos 11. főút szeli át. A belterületi szakaszon az út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda helyenként vízelvezető árok található. Kialakítása Tahitótfalui hídnál található csomópont osztályozóiban bővül kanyarodó sávval. Tótfalu településrészt a Szentendrei szigeten észak déli irányban haladó főút köti össze a többi szigeti településsel. Az út 2*1 sávos kialakítású, Tótfalu belső centrumában, a híd közelében rendkívül szoros beépítettség jellemzi. A kelet nyugati irányú út a szigetet átszelve a váci révvel teremt kapcsolatot. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található. Tahi és Tótfalu településrészek között meglévő közúti híd vezet át, ez a Szentendrei sziget egyetlen állandó közlekedési kapcsolata. A Nyulasi patak felett meglévő, közúti híd vezeti át Meglévő közösségi közlekedési hálózat Dunabogdányt vasútvonal nem érinti, helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. és Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat jelenti. A településen egy hajóállomás is található Meglévő kerékpáros infrastruktúra Kiépített kerékpáros infrastruktúra Tahitótfaluban jelenleg nem található. A Leányfalu irányából a csomópontba érkezőket A kihelyezett kerékpáros útirányjelző táblák EuroVelo6 kerékpáros útvonalon a Tahitótfalui hídon irányítják át, a hídról érkezőket déli irányba, Leányfalu felé terelik a jelzések. A hídon áthaladva a tótfalui oldalon kerékpáros útirányjelző táblák már nem találhatóak. Kijelölt kerékpáros útvonalra a településen más jelzés nem utal. 82

85 Leányfalu Meglévő közúti infrastruktúra Leányfalu gerinc útvonala a 2x1 forgalmi sávos 11. főút. A belterületi szakaszon az út két oldalán zöldsáv, nyugati oldalán gyalogosjárda helyenként vízelvezető árok található. A városközpontban található jelzőlámpás csomópont osztályozóiban bővül kanyarodó sávval Meglévő közösségi közlekedési hálózat Leányfalut vasútvonal nem érinti, helyi és helyközi tömegközlekedési kapcsolatait a Vértes Volán Zrt. és Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbusz hálózat jelenti. A strandtól délre egy hajóállomás is található Meglévő kerékpáros infrastruktúra Az Alszeghy Kálmán tér vonalában 1,5 2,0m széles elkülönített kerékpárút kezdődik, amely a part mentén halad, majd a Petőfi sétányt elérve, annak főúti csatlakozásáig összefüggő kerékpáros útvonalat jelent. A nyomvonal innen 400m hosszan kis gyalogosforgalmú járdán kijelölt (gyalogos és kerékpárútként), majd kapcsolódik a meglévő, partra levezető kerékpárúthoz. A kerékpárúton EuroVelo6 kerékpáros útirányjelző táblák is kihelyezésre kerültek, de hiányosak. A kerékpárutat a Dóra patak, ill. Hidegvíz patak és Hidegforrás patak felett egy egy meglévő, jó állapotú kerékpáros híd vezeti át Szentendre Meglévő közúti infrastruktúra Szentendre város gerinc útvonala a 11. főút. Leányfalu és a Pap sziget között 2x1 forgalmi sávos kialakítású, onnan 2x2 sávosra bővül. A főútról nyugati irányban alacsonyabb rendű utak ágaznak el: Pilisszentlászló felé a út, Pomáz felé a út, Budakalász felé a út teremt közúti kapcsolatot. A városban több jelzőlámpás csomópont is található. A történelmi városközpontot szűk, kockaköves burkolatú utcák, és nagy szintkülönbségek jellemzik. 83

86 Meglévő közösségi közlekedési hálózat Szentendrét a H5 számú HÉV vonal köti össze fővárossal. A HÉV fejvégállomás mellett kapott helyet a helyközi és távolsági autóbuszokat fogadó buszpályaudvar. Vasúti kapcsolatokkal a város nem rendelkezik. A településen négy hajó és kompkikötő található, ebből kettő a város középvonalában Meglévő kerékpáros infrastruktúra A Leányfalui kerékpárút folytatásaként kiépített kerékpárút vezet a Duna parton az Árbóc utcáig. Innen a kis forgalmú Papszigeti utcán halad a kijelölt útvonal, majd a 11. út (Ady Endre út) mentén elválasztott kerékpárút, majd közös gyalogos kerékpárút halad az Dunakanyar körútig. Innentől az Ady Endre út mentén kerékpárút kijelölt az út keleti oldalán, a Dunakorzóig. A szakasz jelenlegi kialakítása nem megfelelő, zavaros. A folytatás a Dunakorzó közelmúltban átépített, széles gyalogosfelületén kijelölt. A Bükkös patak túloldalán elkülönített kerékpárút került kiépítésre, a Dunakorzó és a kerékpárút közötti kerékpáros átvezetés azonban nem megoldott. Az érkező kerékpárosok (és gyalogosok) a rendkívül szűk gyalogosjárdával rendelkező közúti hídon keresztezhetik a patakot, az áthaladás szabályos, irányhelyes közlekedésre törekedve azonban igen nehézkes, nem életszerű. A kerékpárút innentől 3,3 km en át halad a közút, majd a Dunapart mentén. Az útszakasz szélessége (2,8m) és a burkolat kialakítása megfelelő. Az EuroVelo6 kerékpáros útvonal a Dera patak hídján áthaladva a patak másik oldalán futó földúton kijelölt. A burkolatlan útszakasz az erdőben haladva a meglévő töltésig halad. A töltésre feljutás nem megoldott. A gáton rendkívül rossz állapotú aszfaltburkolattal ellátott út halad, Budakalász közigazgatási határáig. Kiépített kerékpárút halad a 11. főút mentén, annak nyugati oldalán, Budakalász közigazgatási határáig. Szélessége 2,0m, burkolata elhanyagolt. A Duna parti kerékpárút felől megközelítése bonyolult és nehézkes: a 11. úton a szűk és nem akadálymentesített Dera pataki gyalogos aluljárón, az igen széles és forgalmas úton pedig szintben kell áthaladni. Gyalogos és kerékpárút kiépített a Dózsa György út (11. út) keleti oldalán, az Ipar u. Telep u. között, nem az Eurovelo6 hálózat része. Általánosságban elmondható, hogy a kijelölt kerékpáros útvonalakon a jelzésrendszer felül 84

87 vizsgálatra és pótlásra szorul Budakalász Meglévő közúti infrastruktúra A 11. főút Budakalász külterületén halad, irányonként 2 sávos kialakítással. A település belterülete a úton érhető el. AZ M0 autóút műtárgya 2x2 forgalmi sávval halad át a Duna felett, a Budakalászi oldalon a 11. főúthoz csatlakozik. Budapesttel a 1115., Szentendrével a országos közút teremt közúti kapcsolatot Meglévő közösségi közlekedési hálózat Budakalász a H5 számú HÉV vonal halad át, kapcsolatot teremtve a Fővárossal, Pomázzal és Szentendrével. A helyi autóbusz közlekedést a BKK Zrt. által üzemeltetett 22 es, 22A és a 222 es autóbuszok jelentik. Vasúti kapcsolatokkal a város nem rendelkezik. A Lupa sziget magasságában kompkikötő található Meglévő kerékpáros infrastruktúra Szentendre közigazgatási határától a kijelölt EuroVelo6 kerékpáros útvonal részeként kiépített kerékpárút vezet a Duna parti erdőn át. Burkolata javításra szorul. A lakott településrészek határát jelentő Dévér utcát elérve a nyomvonal meglévő lakóutcákon vezetett, majd az Ártér utcát elérve önálló kerékpárútban folytatódik. A Gát utcán haladva éri el a nyomvonal Budapest közigazgatási határát. A 11. főút mellett, Szentendrétől kiépített önálló kerékpárút Budakalász területén is folytatódik, megszakítás nélkül halad Budapestig. Az M0 autóút műtárgyának északi oldalán elválasztott kerékpárút halad át a Duna felett. A kerékpárút a Gát utcába csatlakozik bele. Budakalász várost a Lupa szigeti utcán, és a Barát patak mentén vezetett kerékpárutak kapcsolják be az észak déli irányú kerékpáros folyosókba. 85

88 Kisoroszi Meglévő közúti infrastruktúra Kisoroszit a Szentendrei szigetet teljes hosszában feltáró, főút köti össze a sziget többi településével. Kialakítása 2x1 sávos. Belterületi szakaszán az út két oldalán vízelvezető árok és gyalogosjárda halad. A településen jelzőlámpás csomópont nem található Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település tömegközlekedési kapcsolatait a Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbuszok, valamint a Visegrád felé átjáró komp jelenti. A kompkikötő a Rév utcán közelíthető meg Meglévő kerékpáros infrastruktúra Kijelölt vagy épített kerékpáros útvonal a településen jelenleg nem található Pócsmegyer Meglévő közúti infrastruktúra Pócsmegyert a Szentendrei szigetet teljes hosszában feltáró, főút köti össze a sziget többi településével. Kialakítása 2x1 sávos. A település belterületét a főútról leágazó Kossuth úton érhető el, amelynek két oldalán zöldsáv és gyalogosjárda halad. A településen jelzőlámpás csomópont nem található. Surány településrészre a Mély úton lehet eljutni Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település tömegközlekedési kapcsolatait a Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbuszok, valamint a Leányfalu felé átjáró komp jelenti. A kompkikötő a Petőfi úton közelíthető meg. Komp üzemel Surány településrész és Felsőgöd között is Meglévő kerékpáros infrastruktúra Kijelölt vagy épített kerékpáros útvonal a településen jelenleg nem található. 86

89 Szigetmonostor Meglévő közúti infrastruktúra Szigetmonostort a Szentendrei szigetet teljes hosszában feltáró, főút köti össze a sziget többi településével. A 2x1 sávos főútról a Kossuth u. Zrínyi u. Monostori u. útvonalon lehet elérni Horány településrészt Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település tömegközlekedési kapcsolatait a Volánbusz Zrt. által üzemeltetett autóbuszok jelentik. A szigetet kelet nyugati irányban átszelő Szentendrei utca köti össze a Szentendre felé, valamint Dunakeszi felé átjáró kompjáratokat Meglévő kerékpáros infrastruktúra A főúttól elválasztott gyalogos és kerékpárút vezet az árvízvédelmi töltésig. A párhuzamos úton kerékpárforgalmi korlátozás van érvényben. Más kerékpáros létesítmény Szigetmonostor területén nem található Szob Meglévő közúti infrastruktúra Szob város fő útvonala a 12 sz. országos főút, mely áthalad a településen. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, ill. gyalogosjárda található. Helyenként az út mellett meredek partfal, a másik oldalán pedig szalagkorlát található. A főút, a szintén Szobot átszelő vasútvonallal párhuzamos. A vasútvonalon túl, a Duna irányában található a település központja. A központi részeken 2x1 sávos gyűjtő és lakó utakat találunk, mindkét oldalon járdával, helyenként zöld sávval. A központ a Dunától mintegy méterre fekszik. A Pilismarót Szob rév viszonylat kikötőjét a Rév utcán lehet elérni. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található. A kerékpárút a Duna parton halad közparkon és csillapított, korlátozott forgalmú utcák közelében Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, jellemzően 3 4 méteres tölté 87

90 sen, a közutak a vasutat településen belül több helyen, aluljárón keresztezik. A Duna másik oldalán fekvő Pilismaróttal menetrend szerint közlekedő komp biztosítja a kapcsolatot. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják Meglévő kerékpáros infrastruktúra Szob településen belül, a Rév állomástól indul meglévő önálló kerékpárút (egy szakaszon elválasztott gyalogos kerékpárút) vezet a Duna mellett Zebegény irányába. A település belterületén a kerékpáros út meglévő, felújításra szoruló acél I tartós, pallóterítéses kerékpáros hidat érint Zebegény Meglévő közúti infrastruktúra Zebegény község fő útvonala a 12 sz. országos főút, mely áthalad a településen. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, ill. gyalogosjárda található. Helyenként az út mellett meredek partfal, a másik oldalán pedig szalagkorlát található. A főút, a szintén Szobot átszelő vasútvonallal párhuzamos. A vasútvonalon túl található a település központja. A központi részeken 2x1 sávos gyűjtő és lakó utakat találunk, mindkét oldalon járdával, helyenként zöld sávval. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, jellemzően 3 6 méteres töltésen, a közutak a vasutat településen belül több helyen, aluljárón keresztezik. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják Meglévő kerékpáros infrastruktúra Zebegény településen belül meglévő elválasztás nélküli gyalogos kerékpárút (helyenként önálló kerékpárút) vezet keresztül a Duna mellett Nagymaros irányába. A település határán a kerékpáros út meglévő, időszakos vízfolyás feletti átereszt érint. 88

91 Nagymaros Meglévő közúti infrastruktúra Nagymaros város fő útvonala a 12 sz. országos főút, mely áthalad a településen. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda, meglévő kerékpárút található. A főút, a szintén Nagymarost átszelő vasútvonallal párhuzamos. A gyűjtő és lakó utak jellemzően 2x1 sávos utak, mindkét oldalon járdával, helyenként zöld sávval. A főút a Duna parttól méter távolságra található. A kerékpárút a település teljes hosszában a Duna parthoz közel, csillapított, korlátozott forgalmú utak közelében halad Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, jellemzően 3 5 méteres töltésen, a közutak a vasutat településen belül több helyen, aluljárón keresztezik. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják. Visegrád felé menetrendszerinti komp járat. Budapest Esztergom időszakos szárnyas hajójárat Meglévő kerékpáros infrastruktúra Nagymaros településen belül meglévő önálló kerékpárút (helyenként elválasztott gyalogoskerékpárút) vezet keresztül, majd folytatódik Kismaros irányába. Nagymaros belterületén a kerékpáros utat egy időszakos vízfolyás felett a meglévő, felújításra szoruló vasbeton kerékpáros híd vezeti át Kismaros Meglévő közúti infrastruktúra Kismaros község fő útvonala a 12 sz. országos főút (Kismaroson Kossuth Lajos u.), mely áthalad a településen. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda (helyenként szalagkorlát) található. A főút, a szintén Kismarost átszelő vasútvonallal párhuzamos. A gyűjtő és lakó utak jellemzően 2x1 sávos utak, mindkét oldalon járdával, helyenként zöld sávval. A település központja a vasút túl oldalán, a Dunától távolabb található. A kerékpárút helyenként vegyes használatú utakon halad a településen belül. Ezek rendre 2x1 sávos, kétoldali járdával ellátott, kis forgalmú lakó utcák. 89

92 Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, jellemzően 3 6 méteres töltésen, a közutak a vasutat településen belül több helyen, aluljárón keresztezik. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják. Királyrét felé erdei vasút jár menetrend szerint Meglévő kerékpáros infrastruktúra Kismaros településen belül meglévő kerékpárút (önálló kerékpárút és vegyes használatú út váltakozik) vezet keresztül, majd folytatódik Verőce irányába. Tervezett kerékpárút Királyrét felé (Kismaros belső területén keresztül vezetve). A település belterületén a kerékpáros út a Szőlő árok és a Morgó patak felett halad, egy egy meglévő, felújításra szoruló kerékpáros hidat érint Verőce Meglévő közúti infrastruktúra Verőce község fő útvonala a 12 sz. országos főút (Verőcén Árpád u.), mely a Duna parthoz közel, a település szélén halad át. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda, településen belül közel teljes hosszában kétoldali, elválasztott kerékpársáv található. A főút, a szintén Verőcét átszelő vasútvonallal közel párhuzamos. A gyűjtő és lakó utak jellemzően 2x1 sávos utak, mindkét oldalon járdával, helyenként zöld sávval. A település központja a vasút túl oldalán, a Dunától távolabb található Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, jellemzően 3 6 méteres töltésen, a közutak a vasutat településen belül több helyen, aluljárón keresztezik. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják. Magyarkút felé menetrend szerinti vasút jár Meglévő kerékpáros infrastruktúra Verőce településen belül a 12 sz. országos főút nyomvonalát követve meglévő kerékpárút (önálló kerékpárút, gyalogos kerékpárút, kétoldali kerékpársáv váltakozik) vezet keresztül, 90

93 majd folytatódik Vác irányába. Meglévő vegyes használatú út vezet be a település belsejébe, ahol körbeérve ismét bele csatlakozik a főút kerékpársávjába Vác Meglévő közúti infrastruktúra Vác a térség legnagyobb városa. A 2 sz. országos főút halad át rajta, ami a legtöbb részen 2x1 sávos, de helyenként 2x2 sávosra bővül. Mellette két oldalon zöld sáv és járda található. Vácot elkerüli az M2 autópálya, ami a teherautó forgalom jelentős részértől megkíméli a várost. A várost kettészeli a Budapest Szob vasútvonal. A város központja, a fő térrel és a történelmi belvárossal együtt mind a főút, mind a vasút Duna felőli oldalán található. A történelmi belváros keskeny utcákból (jórészt egyirányú, általában kétoldali keskeny járda, zöldsáv nélkül) áll. A belvárostól kifelé eső részeken (lakótelepek, családi házas övezetek) a lakó és gyűjtő utak többsége 2x1 sávos, kétoldali járdával és zöld sávval. A kerékpárút végig a Dunaparton halad, közparkokon belül, csillapított forgalmú utak mellett Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, jellemzően 1 3 méteres töltésen, a közutak a vasutat településen belül több helyen, aluljárón keresztezik. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják. Helyi (Vácon belüli) buszjárat is menetrend szerint jár. A település belsejében található buszpályaudvarról indul a térség buszjáratainak a zöme. Tahitótfalu irányába menetrendszerinti kompközlekedés van. Az időszakosan közlekedő Budapest Visegrád kirándulóhajó járat is megáll a városban Meglévő kerékpáros infrastruktúra A Duna mellett meglévő önálló kerékpárút vezet végig a városon Sződliget irányába a váci erdőn keresztül. Vác északi részén üdülő övezetben meglévő vegyes használatú út található. Verőce és Vác között a kerékpáros út kettő meglévő, időszakos vízfolyások feletti, felújításra szoruló kerékpáros hidat érint. A Verőce felőli egy vasbeton keretszerkezetű híd, a Vác felőli pedig egy alsópályás, pallóterítéses íves rácsos acélhíd. Vác belterületén a kerékpáros a Felső Gombás patak felett, majd a Gombás patak felett, egy egy meglévő, felújításra szoruló vas 91

94 beton kerékpáros hidat érint Sződliget Meglévő közúti infrastruktúra Sződliget község a 2 sz. országos főút Dunával ellentétes oldalán fekszik. A másik oldalról a Budapest Szob vasútvonal határolja. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, ill. gyalogosjárda található. A Dunai oldalon többnyire sport és szórakoztató létesítmények vannak. A központi részeken 2x1 sávos gyűjtő és lakó utakat találunk, mindkét oldalon járdával, helyenként zöld sávval. Jelzőlámpás csomópont a településen nem található. A kerékpárút a Duna parton halad túlnyomó részt természeti környezetben Meglévő közösségi közlekedési hálózat A település keleti oldalán a Budapest Szob vasútvonal vezet. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják Meglévő kerékpáros infrastruktúra A Duna mellett meglévő önálló kerékpárút (helyenként elválasztás nélküli gyalogoskerékpárút) vezet Göd irányába. Sződliget határában a Sződrákosi patak felett a kerékpáros utat jó állapotú, meglévő, vasbeton kerékpáros híd vezeti át Göd Meglévő közúti infrastruktúra Göd város fő útvonala a 2 sz. országos főút (Gödön Pesti út), mely áthalad a településen. A 2x1 sávos út két oldalán zöldsáv, gyalogosjárda található. A forgalmasabb kereszteződésekben jelzőlámpás forgalomirányítás van. A főút, a szintén Gödöt átszelő vasútvonallal a déli részeken párhuzamos, északon eltávolodnak egymástól. A gyűjtő és lakó utak jellemzően 2x1 sávos utak, mindkét oldalon járdával. A kerékpárút a település nagy részén vegyes használatú utakon halad. Ezek rendre 2x1 sávos, kétoldali járdával ellátott, kis forgalmú lakó utcák. 92

95 Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen átvezet a Budapest Szob vasútvonal. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják Meglévő kerékpáros infrastruktúra Duna árvízvédelmi töltésen meglévő vegyes használatú út (gyalogos kerékpárút, vízügy használhatja) található. Településen belül számos helyen meglévő közutak vannak vegyes használatú úttá alakítva. A település határában a kerékpáros út az ideiglenes vízfolyás felett vízügyi zsilip vezeti át Dunakeszi Meglévő közúti infrastruktúra A települést a 2 sz. országos főút szeli át. Ez 2x1 sávos, kétoldali zöld sávval és kétoldali járdával. A beépítettség itt egyáltalán nem sűrű, több helyen párhuzamos szerviz út is található. A településen egy közel 1,8 km es szakaszon meglévő kétoldali kerékpársáv található a főút mellett. A főút és a Duna közötti területen van a lakótelep, és több családi házas övezet. Ezek egyaránt 2x1 sávos, zöldterülettel és járdával határolt utcák. A város közepén megy keresztül a Budapest Szob vasútvonal, amit az autóutak több helyen alul és felüljárón kereszteznek. A kerékpárút a település északi részén vegyes használatú utakon halad. Ezek rendre 2x1 sávos utcák, kétoldali járdával, csillapított forgalommal Meglévő közösségi közlekedési hálózat A településen a Budapest Szob vasútvonal vezet keresztül, a közutak a vasutat településen belül több helyen, alul és felüljárón keresztezik. A szomszédos településekkel a kapcsolatot menetrend szerinti Volánbusz járatok biztosítják. Helyi (Dunakeszin belüli) buszjárat is menetrend szerint jár. Horány irányába menetrendszerinti kompközlekedés van Meglévő kerékpáros infrastruktúra Göd felől érkező kerékpárút a Duna partra vezet, majd onnan vissza város belseje felé, ahol a főút mellett folytatódik (vegyes használatú út, nyitott kerékpársáv, önálló kerékpárút, elválasztott kerékpársáv). Meglévő önálló kerékpárút van Dunakeszi Alsó és Dunakeszi között a 93

96 lóversenypálya mellett és a Fóti út mellett Fót irányába. A település belterületén a kerékpárutat a Csurgó patak felett közúti híd vezeti át Halásztelek Meglévő közúti infrastruktúra Halásztelket Budapest budai és pesti oldalával az M0 autópálya kapcsolja össze. Csepelről Szigetszentmiklós Lakihegyen keresztül a II. Rákóczi Ferenc úton juthatunk a településre, az 5101 es j. országos közúton, amely Szigethalmon és Tökölön keresztül vezet tovább a Csepelsziget déli része felé. Fontos eleme továbbá a közúthálózatnak a Csepel szigeti gerincút, illetve annak az 5101 j. úttal kapcsolatot adó ága, amelyet főként Szigetszentmiklós elkerülése céljából, illetve forgalomszétosztó funkcióval építettek meg. Különlegessége a településnek, hogy gyakorlatilag nincs külterülete Meglévő közösségi közlekedési hálózat Halásztelek közösségi közlekedését Volánbusz járatok biztosítják Meglévő kerékpáros infrastruktúra A II. Rákóczi Ferenc út mentén teljes hosszban létezett egykor kerékpárút, melyből mára csak az M0 és a Főváros határa között maradt fenn néhányszáz méter, ill. a Komp utcától a Massányi Károly útig található egy rövid szakasza Tököl Meglévő közúti infrastruktúra Tököl főútja az 5101 es j. út, mely igen forgalmas. Az út a várost északról Halásztelekkel, délről Szigetújfaluval köti össze. A város szomszédos Szigethalommal, a két várost a szigeten keresztirányban a Mester u. ill. Határ u. kapcsolja össze. Az 5101 es j. út Tököltől délre már kevésbé forgalmas, ellenben igen nagy forgalmú a Szigetcsép irányába vezető Csépi út (51107) Meglévő közösségi közlekedési hálózat A város a 6 os (ráckevei) HÉV vonal mentén fekszik. A Duna túlpartjára, Százhalombattára 94

97 komppal juthatunk át. A tömegközlekedés egy részét VOLÁN buszokkal bonyolítják le. Tököl város északi részén repülőtér található Meglévő kerékpáros infrastruktúra Szigethalom felől vezet a városba a kijelölt EuroVelo kerékpáros útvonal. A vonal rosszul, hiányosan kitáblázott, mindössze egyetlen útirányjelző tábla mutatja az irányt Szigetújfalu, illetve a komp felé Szigethalom Meglévő közúti infrastruktúra Szigethalom Tököllel szomszédos, azzal gyakorlatilag összenőtt város. Halásztelekkel az 5101 es út biztosítja a kapcsolatot. Az es j. úton juthatunk a soroksári Duna ághoz, a Taksony vezér hídhoz. A híd összeköttetést biztosít Dunavarsánnyal ill. Taksonnyal Meglévő közösségi közlekedési hálózat Szigethalom város a 6 os (ráckevei) HÉV vonal mentén fekszik, a távolsági autóbusz közlekedés biztosított Meglévő kerékpáros infrastruktúra A városon keresztülvezet a kijelölt EuroVelo kerékpáros útvonal, mely Szigetszentmiklós felől Szigetújfalu felé vezet. Táblázása esetleges Szigetszentmiklós Meglévő közúti infrastruktúra Szigetszentmiklós a térség legnagyobb városa. A településtől északra vezet az M0 autóút, amelynek mindkét Csepel szigeti csomópontja (5101 és j. utak) a város területére esik. Csepelről érkezve az j. úton közelíthető meg a város. Szintén az j. út biztosít kapcsolatot Szigethalom és Tököl felé. A város közigazgatási területén épült meg a Csepeligerincút. A település Duna parti részén vezető, jellemzően keskeny lakóutcák forgalmilag túlterheltek, burkolatuk rossz állapotú. A Ráckevei Dunán Taksony és Dunavarsány felé a Taksony vezér hídon keresztül lehet átkelni. 95

98 Meglévő közösségi közlekedési hálózat A város a 6 os (ráckevei) HÉV vonal mentén fekszik, a település területén több megállóhely is található. Emellett helyi és helyközi autóbusz járatok is használhatóak Meglévő kerékpáros infrastruktúra A Duna parti szakaszon található megfelelően kijelölt EuroVelo kerékpáros nyomvonal, mely azonban jelenlegi állapotában kívánnivalót hagy maga után. Az utcák, melyeken a nyomvonal vezet, forgalmasak, burkolatuk rossz állapotú Dunaharaszti Meglévő közúti infrastruktúra Dunaharaszti a Soroksári Duna ág bal partján fekszik, a város északi részénél vezet az M0 autópálya, amellyel a várost elkerülő de az ipari zónáját feltáró 51 sz. főútnak csomópontja van. Budapest Soroksár irányban a városközponton áthaladó, nemrég felújított 510 sz. főút biztosít kapcsolatot, mely a déli irányban Taksonnyal teremt kapcsolatot Meglévő közösségi közlekedési hálózat A város a 150 es jelű vasútvonalhoz kapcsolódik. Érinti a 6 os (ráckevei) HÉV vonal, valamint megoldott a helyi és helyközi autóbusz közlekedés Meglévő kerékpáros infrastruktúra A kijelölt EuroVelo kerékpáros útvonal Budapest XXIII. kerülete felől érkezik a településre, majd az M0 hídon vezet tovább Szigetszentmiklósra Érd Meglévő közúti infrastruktúra A nagy kiterjedésű megyei jogú város területén vezet át az M7 és az M6 autópálya valamint a 6. és 7. számú főút is. A várost északról határolja az M0 gyűrű. Tárgyi tervezés szempontjából a város déli városrésze bír jelentőséggel. Az említett főutak is a város D i részén találkoznak egy körforgalmú csomópontban, majd együttes nyomvonalon kerülik el Érdet déli irányból. A kerékpáros hálózat tervezése szempontjából kulcsfontosságú az M6 autópálya két oldala 96

99 közötti összeköttetés megteremtése. A 6. sz. főút folytatásaként a város központjába érkezik Százhalombatta felől az Ercsi út. A 6. és 7. sz. főutakkal alkot forgalmas csomópontot a Budai út Meglévő közösségi közlekedési hálózat A székesfehérvári (30 as) és a pusztaszabolcsi (40 es) vasútvonalak öt megállóval nagy hivatásforgalmat bonyolítanak, a városból sokan Budapestre járnak dolgozni. A város területén ennek megfelelően öt vasúti megállóhely található. Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések. A helyi közösségi közlekedést is a Volánbusz szolgáltatja, gyakran átfedéssel a helyközi járatokkal Meglévő kerékpáros infrastruktúra Budapest irányából a Duna parton érkezik Érdre az EuroVelo útvonal alkotóelemeként a gáton vezetett kerékpárút, mely az Óváros központjába, a Termál Hotelhez vezet. Onnan a Római úton, majd a Mély úton meredeken felfele vezet. A Fehérkereszti úton Százhalombatta irányába fordul, onnan a Battai úton vezet Százhalombattáig. Ezen a szakaszon nincs burkolattal ellátva. A város központjában több kerékpárút található, ezek azonban nem relevánsak az EuroVelo útvonal tervezése kapcsán. Érd belterületén az árvízvédelmi töltésen haladó kerékpáros út a Dunába torkolló időszakos vízfolyás zsilipje felett halad át Százhalombatta Meglévő közúti infrastruktúra Százhalombattát nyugat felől a 6 os út határolja. Ettől nyugatra vezet az M6 os autópálya nyomvonala. Lehajtó van a 25 ös és a 29 es kilométerszelvényeknél, amelyeken keresztül a település megközelíthető. A régi 6 os út, ma Városkapu utca, ill. Olajmunkás út, biztosít öszszeköttetést a vasútállomással és a Dunai Olajfinomítóval. Észak dél irányban fut a város nyugati peremén. A városközpont és a Duna part a Damjanich utcán érhető el Meglévő közösségi közlekedési hálózat Százhalombatta közösségi közlekedése agglomerációs jellegű. A Volánbusz indít járatokat 97

100 Budapest felé, az autóbusz pályaudvar a Városkapu utcában, a vasútállomás mellett van. A vasúti közlekedés szintén jelentős, a település a 40 es számú Budapest Pusztaszabolcs Pécs vonalon van Meglévő kerékpáros infrastruktúra Érd felől az egyetlen kerékpáros létesítmény vezet Százhalombattára. Ez az EuroVelo nyomvonalként vezetett Mély út Fehérkereszti út Battai utca nyomvonal, mely a régészeti parknál végződik. Burkolat nélküli útszakasz. Kerékpárút található továbbá az Erőmű utca mentén, mely K Ny irányban vezet át a városon. Burkolata helyenként újszerű, vagy jelenleg újítják fel. Az Erőmű utcai kerékpárút a Damjanich utcánál a belváros felé fordul, áthalad a főtéren, és a Szellő utcáig vezet. A kerékpárút hálózat részét képezi a vasútállomástól Dél felé vezető, Városkapu út Olajmunkás u. nyomvonalon vezetett kerékpárút, mely a Dunai finomítóig vezet a MOL olajfinomító területének határán. A kerékpárút a finomító bejáratánál ér véget. 98

101 4 IGÉNYEK BEMUTATÁSA 4.1 A kerékpáros turizmus fejlődése Európa fejlettebb régióiban a kerékpáros turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai alágazat. Még olyan területeken is viszonylagosan nagy jelentőséggel bír, ahol a kerékpárosbarát módon kiépített általános és háttér infrastruktúra nem, vagy csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre. Ezekben az országokban leginkább a kaland jelleg dominál a kerékpáros utazásoknál, míg a fejlettebb, kerékpárosbarát infrastruktúrával rendelkező desztinációk a természet megismerésére, az egészséges életmódra fektetik a hangsúlyt a kerékpáros turizmus promóciójában. A témában korábban elkészült stratégiai anyag 9 alapján a kerékpáros turizmus piacán nemzetközi viszonylatban az alábbi tendenciákkal lehet számolni (a Happy Bike és a Magyar Kerékpárosklub előrejelzéseit alapul véve), közép és hosszú távon: A kerékpáros turizmus tekintetében a jövőben is folyamatos lesz a növekedés; A kerékpározás Európában, és lassan hazánkban is elmozdul a magas minőségű turizmus irányába; Rövidebbek, és egyre gyakoribbak lesznek a kerékpáros kikapcsolódások; Fokozódó verseny a kerékpárosoknak nyújtott program és termékcsomagok között; Egységes információs és szolgáltatási rendszer kialakulása egyre több országban; Határokon átívelő kerékpáros útvonalak, utazások iránt nő az érdeklődés; Tematikus utak (komplex kerékpár turisztikai rendszerek) terjedése. Évente megközelítőleg 2,795 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bonyolítanak le Európában, amelynek a gazdasághoz való hozzájárulása évi 54 milliárd euróra becsülhető. A legalább egy éjszakát eltöltő kerékpáros turisták száma a 25,6 milliót is eléri, ami az összes, az EU tagállamok lakói által generált turisztikai célú utazás 3 százalékát jelenti (Peeters et al alapján). Az EuroVelo jelentése szerint, az egynapos kiránduló utakon 9 A Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája (EconoConsult COWI, 2010), forrás: 99

102 az átlagos fejenkénti költés európai átlaga 16 EUR, a többnapos utazásoké fejenként 350 EUR körül alakul. A kerékpáros nyaralások átlagos fejenkénti napi költése 53 EUR, amelynek kb. 40 százalékát szállásra, 30 százalékát ételre és italra, további 30 százalékát pedig más szolgáltatásokra (pl. vásárlás, közlekedés, programok) fordították. A kirándulások esetében a napi költés százalékát ételre, italra fordították. Kerékpáros útvonal/desztináció Napi kirándu Éjszakára is maradók év forrás Vendégéjszaka ló aránya EuroVelo6 (alsó ausztriai szakasz) 2006 MANOVA % EuroVelo6 (Passau Bécs közötti szakasz) ARGE Donau Österreich % Alsó Ausztria 2006 MANOVA % 32. táblázat A kerékpáros turizmus volumene osztrák útvonalakon/desztinációkon 10 A növekvő kerékpár turisztikai igény mellett ugyanakkor egyre erősödik a verseny a különböző európai desztinációk között. Országok, régiók és kisebb térségek versengenek egymással a kerékpáros turistákért. Európában terjednek az olyan komplex kerékpár turisztikai rendszerek, pl. tematikus utak, ahol az infrastruktúra elemek (útvonalak, pihenőhelyek), a kerékpáros szolgáltatások, a szükséges információ és szervezeti feltételek egyaránt rendelkezésre állnak, és mindezt megfelelő marketing segíti a célcsoportok felé kommunikálni. Ilyen komplex fejlesztések az egyes osztrák, svájci, német térségekben már a rendszer kiépülésének első néhány évében jelentős fejlődést hoztak. A hazai kerékpáros turizmus keresletéről rendelkezésre álló információk hiányosak, illetve sok esetben a felmérések eredményei sem megbízhatóak (nem reprezentatívak, illetve markáns eltérések fedezhetők fel a válaszokban). A nemzeti marketingszervezet a kerékpáros turizmus mérésére statisztikai adatokat nem gyűjt, mert a kiemelt termékekhez (egészségtu 10 forrás: The European Cycle route network EuroVelo (DG for internal policies, Policy Department B, Structural and cohesion policies, 2012;

103 rizmus, Balaton, Budapest, MICE) képest alacsonynak tartják a jelentőségét, ezért külön költségvetése sincs a területnek. Ezen túl a szolgáltatók általában nem tartják fontosnak és hasznosnak a statisztikai adatok szolgáltatását. Az általános hazai turisztikai kereslet 2009 és 2012 közötti alakulásáról (a 2011 ben készült, Teker kerékpáros munkaanyag módszertanának megfelelően) az alábbiak állapíthatóak meg: A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma 7,24% kal nőtt (40,6 millióról 43,6 millióra), kiadásaik ugyanebben az időszakban 2,13 % kal csökkentek (1200 milliárd Ft ról 1175 Mrd Ft ra). Az egy fő egy napjára jutó költés 12,4 ezer forintról 11,8 ezer forintra csökkent. Az egynapos látogatók száma 5,22% kal, míg a többnapos látogatók száma 14,29% kal nőtt. Az egynapos látogatások esetén a fajlagos költés 11,2 ezer forintról 10,2 ezer forintra, a többnapos látogatók esetében 13 ezer forintról 12,2 ezer forintra csökkent. Az összes látogatón belül a turisztikai célú látogatók aránya 37,4% ról 34,2% ra csökkent, miközben számuk 12,7 millióról 14,9 millióra nőtt. A legfontosabb küldő országok (a többnapos időtartamú utazások esetében) Románia, Ausztria, Németország, Lengyelország voltak, míg az egynapos utazások esetében a fentieken kívül fontos küldő ország Szlovákia és Ukrajna is. A magyar lakosság utazási aktivitása 33,9% ről 34,6% ra nőtt. Mind a rövidebb, mind a hosszabb belföldi utazások esetében nőtt az utazási aktivitás. A többnapos belföldi utazáson eltöltött napok száma 73,7 millió napról 72 millió napra esett vissza ( 1,7%). A költés (folyó áron számítva) 236,9 milliárd forintról 266,6 milliárd forintra nőtt (+12,6%). A fajlagos költés 14,5% kal emelkedett, 3232 forintról 3702 forintra. A turisztikai célú belföldi többnapos utazások száma 2009 ben 17,5 millió volt, 2012 ben pedig 16,5 millió ( 5,7%). A turisztikai célú utazások részesedése a 2009 es 97,7% ról 96,8% ra csökkent. 101

104 A többnapos belföldi utazások legfontosabb úti célja a Balaton, a Budapest Közép Dunavidék, Észak Magyarország és az Észak Alföld volt. A Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája megállapítja, hogy a kerékpáros turizmus azokban a magyarországi régiókban kapott nagyobb hangsúlyt eddig, amelyekben már kiépült valamilyen kerékpárosbarát infrastruktúra és a hatására turisták megjelenésére építő szolgáltatói kör. Azonban az ország nagy részén jellemzően a kereslet húzza maga után a kínálatot, eddig általában nem volt jellemző a szolgáltatói szféra kezdeményezése. Számos egyéni és a Magyar Turizmus Zrt. által készített felmérés demonstrálja a kerékpáros turizmus létjogosultságát és egyre inkább növekvő jelentőségét az általános turizmuson belül. Összegezve ezeket a felméréseket a Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája a következőket állapította meg: Az Magyar Turizmus Zrt. felmérései szerint a sportolás, sport jellegű tevékenység végzése 11 növekvő tendenciát mutat a belföldi egynapos utazások tekintetében (2006: a megkérdezettek 2,1% a, 2008 ban 2,2% a jelölte be ezt kirándulásának motivációjaként). A sportrendezvények meglátogatása (amelybe beletartoznak többek között a kerékpáros rendezvények is, de ugyanúgy pl. a Forma1 futamok látogatása) hasonló trendet mutat, a két év összehasonlításában az összes megkérdezett 0,2% ról 0,4% ra növekedett. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb mértékben a kerékpározás, legkisebb mértékben a lovaglás, mint szabadidős tevékenység népszerűsége fokozódott a vizsgált időszakban. A kerékpártúrázás kedvelt időtöltés, amely iránt sokan érdeklődnek a ritkábban kerékpározók közül is, sőt olyanok is, akik még sohasem vettek részt biciklitúrán. A különböző hosszúságú túrák iránti érdeklődés kiegyenlítettnek mondható, a félegynapos túrák azonban valamivel vonzóbbak a hosszabb túráknál. 11 Ezalatt értendő a horgászás, a vízisportok, a kerékpározás, a lovaglás, a síelés, a golfozás és egyéb sportok (utóbbi, mint egységes, különálló felmérési kategória) 102

105 A túra kiválasztásánál a megkérdezettek számára a természeti látnivalók és a biztonság volt a két legfontosabb szempont, de a földrajzi távolság is jelentős szerepet játszott a motivációs tényezőknél. A magyar kerékpárosoknál a távoli (külföld) kerékpáros utazás, még a kerékpár szállításával sem jellemző, a megkérdezettek túlnyomó többsége (70% a) Magyarországot tekinti kedvenc országának a kerékpározás szempontjából. Ennek következtében a belföldi kerékpárosbarát desztinációk és szolgáltatók körében egyre erősödő versenyre kell számítani. 12 A Zöld út 2007 kampányévet megelőző feltáró felmérésnél kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele vesz részt rendszeresen vagy alkalomszerűen hosszabbrövidebb kerékpártúrán. A kampányévet követő ellenőrző felmérés eredményeiben azonban a zöld turizmus különböző formái közül a kerékpározás nem kapott kiemelt szerepet, így nem állapítható meg, hogy milyen volumenben nőhetett a kampány hatására a kerékpáros turisták száma. Az EconoConsult COWI Magyarország konzorcium szervezésében megtartott szakértői interjúk és workshopok tapasztalatai szerint az alábbiak jellemzik leginkább ma a magyarországi kerékpáros turisztikai keresletet. A kerékpáros turistákat rövidebb tartózkodási idő jellemzi leginkább a kirándulások túrajellege (helyszínről helyszínre való vándorlás) miatt. A legnépszerűbb, ergo legtöbbek által űzött túrafajta az 1 napos kirándulás, amely mellett a 2 3 éjszakás csomagok is közkedveltek, egy szálláshelyről szervezett csillagtúrákkal (főként családdal, gyerekekkel túrázók körében). A hosszabb időtartamú túrakerékpározás kevésbé jellemző. A kerékpártúrára vagy kerékpáros kirándulásra indulók jellemzően nem a fő szabadságukat töltik kerékpározással, inkább a hosszú hétvégék dominánsak. A kerékpárosok jellemzően nem törzsvendégek, nem jellemző, hogy ugyanazt a túrát többször járják végig (kivétel: Balaton körbekerékpározása, mint sportteljesítmény). 12 Forrás: Kerékpáros Magyarország Program , felmérések: Magyar Kerékpárosklub,

106 Az útközben elhelyezett attrakciókra, útvonalakra vonatkozó tájékoztató táblák ugyan szükségesek, de mivel a kerékpáros nem a helyszínen, hanem az utazása előtt dönt, illetve a túra előre megtervezett program szerint zajlik, ezért leginkább a szervezést könnyítő információkra van szüksége. A külföldről érkező kerékpáros turistákra elsősorban a tudatosság és a szervezettség jellemző, nem vagy csak nagyon indokolt esetben térnek le az előre megtervezett útvonalról. Általánosságban elmondható, hogy ott jelenik meg jelentős szabadidős célú kerékpáros forgalom, ahol a kerékpárosok igényeinek megfelelő útvonalhálózat és háttér infrastruktúra (út menti pihenőhelyek, vízvételezési lehetőséggel, mosdóval, játszótérrel, esőbeállóval, szervizzel) km enként már rendelkezésre áll. Jellemző a kerékpáros turistákra, hogy nagyvárosban (fő vagy megyei jogú város) élnek és elsősorban a vízpart mellett vezető kerékpáros túrákat részesítik előnyben. Általánosságban jellemző a magyarországi turisták igényeire, hogy inkább a paszszív kikapcsolódást részesítik előnyben, akár egy, akár több napra mennek otthonuktól távolabb. Ezt interjúalanyaink kerékpárosbarát turisztikai szolgáltatók, szálláshelyek és a statisztikák is alátámasztják: Az aktív turizmussal kapcsolatos tevékenységek a passzívok javára 1/3 2/3 arányban oszlanak meg. Részvétel (legalább alkalmanként) 2% 5% 30% 63% Többnapos kerékpáros nyaralás/utazás Rövidebb kerékpáros kirándulás Nyaralás alatti kerékpározás Nem szokott 8. ábra Hazai kerékpáros turisztikai szokások 104

107 A kerékpáros turizmus bármely fentebb tárgyalt formájánál egyértelműen megállapítható, hogy a részvevők fő motivációja a kerékpározás, mint tevékenység (maga az utazás) és az élményszerzés, valamint mindezek mellett markánsan megjelenik a fenntarthatóság, környezettudatosság (kerékpár, mint nem környezetszennyező közlekedési eszköz) is. A kerékpáros turizmus célközönsége többféle ismérv alapján szegmentálható: ezen változók vonatkozhatnak a motivációra, a szegmensek leíró jellemzőire (pl. kor, családi életciklus, jövedelmi helyzet). A nemzetközi gyakorlatban használt, az utazás időtartama szerinti szegmentálásnál a kerékpározás célcsoportjainak nagyságát, és az egyes szegmensek egymásra épülését az alábbi piramis szemléleti 13 : Célközönség növelése Túrázó Rövidebb (1-3 éjszakás) utazást tevő Napi kiránduló (1 napon belüli) Turisztikai célcsoportok Kerékpáros nyaralás (vándortúra, csillagtúra) Rövidebb (1-3 éjszakás) kerékpáros utazás Egynapos kerékpáros kirándulás (lakóhely környékén, nyaralás alatti kerékpározás, mint program) Napi kerékpározó a lakóhely rekreációs övezetében Báziscsoportok Szabadidős célú kerékpározás (lakóhelyen belül, helyi lakosság) Célközönség kiterjesztése Nem turisztikai, rekreációs céllal kerékpározó Közlekedési célú kerékpározás (lakóhelyen belül, ill. ahhoz kötődően, helyi lakosság) Jelenleg nem kerékpározó Jelenleg nem kerékpározó 9. ábra A kerékpározás célcsoportjai és azok viszonyrendszere 14 E szegmensek közül, a kerékpáros turizmus közvetlen célcsoportjainak a piramis felső három csoportja tekinthető, azzal a fontos megjegyzéssel, hogy a piramis alapjaként ábrázolt napi nem turisztikai céllal, illetve a jelenleg nem kerékpározók adhatják a turisztikai szegmensek bázisát, potenciális célcsoportjait, azaz a szemléletformálást ezen csoportoknál szükséges elkezdeni! 13 Forrás: Claudia Krieger: Touristische Projekte; Cycling Tourists: Who they are, what they want and how they improve regional economy, Velo City Munich 2007 saját fordítás és újraszerkesztés ( funding for cyclinginiatives in new member states alapján) 14 A Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája (EconoConsult COWI, 2010), forrás: 105

108 Jelen projekt koncepciója is megemlíti, hogy a turisták többsége az első útját a saját országában teszi meg, a versenyben így a belföldi régiók éles versenye figyelhető meg. Miután a jól ismert szabványokról és feltételekről (közlekedés, éghajlat, nyelv, ételek, hotelek stb.) különféle tapasztalatokat szereztek, elvállalnak kalandosabb utakat a szomszédos országokban. A német kerékpáros turisták 22% a választ külföldi helyszínt, a DTZ 2008 as felmérése szerint, hazánkban ez az arány kb. 18%!. A magyar felmérések alapján megállapítható, hogy az utazási távolság is fontos döntési szempont a kerékpáros úti célok kiválasztásakor. A legkedvesebb kerékpáros célpont indokaként a magyar kerékpárosok 45% a nevezte meg a földrajzi közelséget. Ez jelzi, hogy ma a magyar kerékpárosoknál a távoli (külföld) kerékpáros utazás, még a kerékpár szállításával nem jellemző. Mindössze 7% nevezett meg külföldi települést kedvenc városként, 70% Magyarországot tekinti kedvenc országának a kerékpározás szempontjából. Az országon belüli távolságot azonban a megkérdezettek egyáltalán nem tekintik akadálynak. Kerékpározásra ösztönöznek a különböző szabadidős programok és internetes portálok, az egészséges életmódra ösztönző kiadványok, a turistaközpontok körzetében található plakátok és egyéb reklámfelületek, de már kormányzat által támogatott kampány is szorgalmazza a két keréken közlekedést. Utóbbi sikerét jelzi, hogy a évben megindított Bringázz a munkába!" megnevezésű kampányban 2009 őszén mintegy fő vett részt, s 800 különböző szervezet is csatlakozott a céges versenyhez. (2013 őszén fő és 2000 intézmény regisztrált.) A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb adatai (2013. szeptember) adatai alapján a 18 év feletti magyar lakosság 49% a, a Budapesten élők 23% a használt kerékpárt közlekedésre és/vagy túrázásra. A kerékpárhasználók 44% a mindennap kerékpárra ül. 106

109 10. ábra Az alsó ausztriai EuroVelo forgalma (kék színnel) alapul vehető a hazai szakaszok várható forgalmának megbecsléséhez 4.2 Forgalmi vizsgálatok A tárgyi megbízás ütemezéséből fakadóan (a szerződéskötést követően a munka indítására szeptember végén kerülhetett sor) sajnálatos módon nem volt lehetséges a turisztikai szezon forgalmának részletes mérése, mivel az őszi hétvégék forgalma már nem közelíti meg a nyári csúcsot. A fenti okokból kifolyólag több forrás együttes értékeléséből próbáltunk meg a forgalmi igényekre következtetni. Megkaptuk az NFÜ ROP IH tól az elmúlt időszakban uniós támogatásból megvalósult kerékpáros fejlesztések monitoring adatait. Ezek elemzése és az IH val történt konzultáció során az derült ki, hogy ezek csak a kifejezetten kerékpáros célra kiírt pályázatokból megvalósult beruházásokat tartalmazzák, a turisztikai és városrehabilitációs forrásokból épült elemek nem jelennek meg benne, így számos, a projekt szempontjából releváns szakaszra nincs adat. Az adatok felvétele előírt módszertan hiányában nem egységes, azok összehasonlítása kétes 107

110 eredményre vezet. Emellett a pályázók jellemzően abban érdekeltek, hogy a pályázat benyújtásakor vállalt indikátor értékeket hozzák, ezért az adatok megbízhatósága megkérdőjelezhető. Így ezeket nem tudtuk érdemben felhasználni. A nyomvonal által érintett útszakaszokra vonatkozóan vizsgáltuk az Országos Közúti Adatbank (OKA) évi keresztmetszeti forgalmi adatait, amely elvileg kiterjed a kerékpáros forgalom mérésére is. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az automata mérőhálózat nem méri a kerékpárosokat, a kézi felvétel pedig nem veszik figyelembe a kerékpáros forgalom sajátosságait (szezonalitás, időjárási viszonyok), így nem tekinthető megbízhatónak. Ahol az úttal párhuzamos kerékpárút található, ott jellemzően nincs a kerékpárosokra vonatkozóan adat. A Duna menti EuroVelo 6 kerékpáros útvonal forgalomnagyságáról a fentieknek megfelelően jelenleg nem áll rendelkezésre megbízható adat. Információink szerint az útvonalon nem történik rendszeres forgalomszámlálás sem kézi sem automata eszközzel. Ezért a jelenlegi kerékpáros forgalom becslését a közlekedési célú kerékpározásra vonatkozó telefonos háztartásfelvétel, releváns KSH adatok és a szabadidős célú kerékpározásra vonatkozó nemzetközi adatok figyelembevételével végeztük el. 4.3 Telefonos háztartásfelvétel A kikérdezés módszertana A kikérdezésre telefonos interjú formájában 2013 novemberében került sor. A minta korra és nemre reprezentatív A minta összetétele A kikérdezés során 401 válasz került kiértékelésre. A nemek aránya a mintában ahogy az alábbi ábra mutatja nagyjából fele fele arányban colt nő és férfi. 108

111 216; 54% 185; 46% férfi nő 11. ábra: A minta nem szerinti megoszlása A kor szerinti megoszlás adatait pedig a 12. ábra szemlélteti. 19; 5% 118; 29% 62; 15% 55; 14% 87; 22% éves éves éves éves éves 60 évnél idősebb 60; 15% 12. ábra: A minta életkor szerinti megoszlása A válaszadók lakhely szerint nagyjából egyenletesen oszlottak meg Budapest 23 kerülete között Kerékpárhasználattal és szokásos helyváltoztatásokkal kapcsolatos kérdések Azt, hogy a megkérdezettnek van e lehetősége egyáltalán kerékpározásra, a Tud e kerékpárt használni? kérdéssel egyértelműsítettük. A kérdésre adott válaszokból kitűnik (ld. 13. ábra), hogy a válaszadók túlnyomó többségének, azaz 68 % ának ami mintegy 230 fő van lehetősége a kerékpár használatára. 109

112 56; 16% igen 53; 16% 230; 68% nem, nem tud kerékpározni nem, személyes okok miatt (kor, betegség) 13. ábra: Kerékpárhasználat lehetősége Az általános Ön hová, melytelepülésre utazik a leggyakrabban? kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy nagy általánosságban, azaz a minta 94 % ában Budapesten belüli utazásokról van szó. 1; 0%2; 1% 1; 0% 1; 0% 6; 2% 378; 94% 1; 0% 2; 1% 1; 0% 8; 2% Balatonfűzfő Balatonkenese Biatorbágy Budaörs Budapest Érd Sóskút Székesfehérvár Törökbálint Velence 14. ábra: A mintán belüli utazások célhelyei Ezért az alábbi, módhasználatot szemléltető diagram esetében, tulajdonképpen városon belüli mód szerinti megoszlásról beszélünk. A válaszok alapján a közösségi közlekedés használatának részaránya 64 %, a személygépkocsié 25 % a kerékpáré pedig (a kombinált módú utazásokkal együtt) 11 %. 110

113 20; 3% 10; 2% 62; 10% 33; 6% 136; 23% tömegközlekedés átszállás nélkül tömegközlekedés átszállással személyautóval sofőrként 86; 15% 239; 41% személyautóval utasként kerékpár és személyautó kombinálva csak kerékpárral kerékpár és tömegközlekedés kombinálva 15. ábra: Mód szerinti megoszlás Ha megvizsgáljuk a témánk szempontjából fontos kerékpáros utazások célhelyeit az alábbi eredményeket kapjuk: Utazás [db] kerékpár és személyautó kombinálva kerékpár és tömegközlekedés kombinálva csak kerékpárral ábra: A kerékpáros utazások céltelepülései Látható, hogy a Budapesten kívüli területekre jobbára egyéb közlekedési eszközzel együtt kombinálva jelent meg a kerékpár (bár a személygépkocsival együtt használt kerékpár kér 111

114 dése azért felvet néhány kérdést), összesen két esetben használnak kerékpárt Budapesten kívüli utazáshoz (Sóskútra és Érdre), mindkét esetben szabadidős és sport indokból. Ha megnézzük az utazások indok szerinti megoszlását (ld. 17. ábra) látható, hogy a kerékpáros utazásokon belül magasabb a szabadidős, sport; illetve a vásárlás, ügyintézés indokú tevékenységek részaránya. Ugyanakkor megállapítható, hogy a csak kerékpáros utazások esetében is az utak majdnem fele (45 %) munkába járáshoz kapcsolódik. Csak kerékpáros utazások Motorizált módú utazások 1; 5% iskola 25; 7% 6; 30% munkahely 123; 36% 179; 53% 4; 20% 9; 45% szabadidő, turisztika, sport vásárlás, ügyintézés 12; 4% 17. ábra: Utazások indok szerinti megoszlása Kerékpár specifikus kérdések A Milyen rendszerességgel használ kerékpárt? az egyes tevékenységekhez kérdésre adott válaszok megoszlását mutatja az alábbi ábra: 112

115 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% soha idényszerűen, évente 1 2 alkalommal havonta többször csak hétvégenként hetente többször 18. ábra: Kerékpárhasználat rendszeressége A Használja e a kerékpárt rossz időben is? kérdésre adott 292 válaszból kitűnik, hogy a válaszadók mindössze 12 % a (34 fő) használja a kerékpárját rossz időben is. 34; 12% igen 258; 88% nem 19. ábra: Kerékpárhasználat rossz időben A következő kérdés a hosszabb távú kerékpáros utazásokra vonatkozott. 113

116 44; 15% 248; 85% igen nem 20. ábra: Kerékpározott e 10 km nél többet egy nap alatt az elmúlt két évben? Az előző kérdésre pozitív választ adók esetében rákérdeztünk a hosszabb távú kerékpáros utazások indokaira is, amit az alábbi ábra mutat. Látható, hogy a hosszabb utazások jellemzően szabadidős indokúak (75 %), de mint a korábbiakban láttuk a rendszeres munka/iskola indokú utazások is 5 % körüliek 16; 15% 4; 4% 6; 6% iskola munkahely 77; 75% szabadidő, turisztika, sport 21. ábra: A 10 km nél hosszabb távú kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása A következő kérdésben néhány kerékpáros útvonalra kérdeztünk rá. A kérdésre 292 válasz érkezett, melynek megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. 114

117 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% nem igen 20% 10% 0% Balatonon Balaton körül Budapest és a Balaton között Velencei tó körül Budapesten kívül a Duna mentén Budapesten belül a Duna mentén 22. ábra: Kerékpáros útvonalak Turisztikai kérdések A 292 válaszadó 15 % a (44 fő) vett részt kerékpártúrán az utóbbi években. 44; 15% 248; 85% igen nem 23. ábra: Az elmúlt 3 évben vett e részt kerékpártúrán? A következő kérdések a túrázási szokásokra vonatkoztak. A 24. ábra mutatja, hogy a túrázók 77 % a maximum egy napost túrán szokott részt venni és a nyugodtabb, kényelmes nézelődős kerékpározás híve (ld. 25. ábra). 115

118 10; 23% pár órás egy napos túrát tesz vagy 34; 77% több napos túrát tesz? 24. ábra: A kerékpáros túra időtartama 12; 27% 32; 73% kényelmes tempóban teker, megáll, nézelődik, a nyugodtabb útvonalakat preferálja vagy gyors tempóban biciklizik, sportolási céllal, a gyorsabb útvonalakat preferálja? 25. ábra: Túrázási szokások A következő kérdésben az alábbi ábrán szereplő négy útvonalválasztási szempontot rangsoroltattuk a válaszadókkal. A Diagramban szereplő számok azt mutatják, hogy hány válaszadó szerint szerepelt az egyes szempont az adott helyen. Az egyes szempontokat 1 től négyig terjedő osztályzattal láttuk el (az első helyen szereplő, legfontosabb szempont 4 es osztályzatot kapott, a második 3 ast és így tovább), így a diagramon szereplő narancssárga vonal az így adódó 1 től 4 ig terjedő súlyozott átlagosztályzatot jelenti. Látható, hogy 3,07 es átlaggal legfontosabb szempont a látnivalók megléte, ezek után közel azonos súlyú a biztonságos közlekedés és a domborzati viszonyok, legutolsó pedig az út menti szolgáltatások megléte. 116

119 100% 90% % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 10 2, domborzati viszonyok 14 3, látnivalók 14 2, biztonságos közlekedés 32 1, útmenti szolgáltatások átlag 26. ábra: Útvonalválasztási szempontok rangsorolása Az alábbi két kérdés arra vonatkozott, hogy az útvonal megtervezésénél figyelembe veszi e a túrázó az esetleges távolabb elhelyezkedő látnivalókat, illetve választ e hosszabb utat a kényelmesebb haladás érdekében. Az első kérdés esetében a válaszadók 93 % a hajlandó kitérőre a látnivaló érdekében, illetve a kényelmesebb haladás esetében sem zavarja a többséget (82 %) a hosszabb út. egy egy látnivaló érdekében 3; 7% hosszabb utat választani a kényelmesebb haladás érdekében 8; 18% igen 41; 93% 36; 82% nem 27. ábra: Hajlandó e kitérőket is tenni, illetve hosszabb utat választani? A Milyen szolgáltatást igényelne egy kerékpárút mentén? kérdésre melyre az alábbi hat 117

120 lehetőség közül lehetett választani, akár többet is adott válaszok szerint látható, hogy a felkínált 6 lehetőség nagyságrendileg hasonlóan fontos. A három legfontosabb szolgáltatás a pihenő (89 %), az élelmiszerbolt (84 %) és az étkezési lehetőség (82 %) megléte. A következő kettő 70 % körüli az információ a környékbeli nevezetességekről (73 %) és a szerviz (80 %). Utolsó helyre pedig a szállás került 61 % kal. Ezt magyarázhatja, hogy a túrák időtartama amint azt az előzőekben láttuk kevesebb mint egy napos. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nem igen pihenő étkezési lehetőség szerviz élelmiszerbolt információ a környékbeli nevezetességekről, látnivalókról szállás 28. ábra: Milyen szolgáltatást igényelne egy kerékpárút mentén? Stated Preference (SP) vizsgálat A hivatásforgalomra vonatkozó stated preference vizsgálat keretében három paraméter, az utazás ideje, költsége és a fizikai infrastruktúra kialakításának változásával kapcsolatos véleményekre voltunk kíváncsiak. Az alábbi kilenc kérdés esetében vizsgáltuk, hogy hogyan változna a kerékpárhasználat: Használna e kerékpárt, ha (minden más paramétert változatlannak feltételezünk) 1. kerékpárral a menetidő 10 perccel rövidebb lenne? 2. kerékpárral a menetidő nem változna, de az Ön által jelenleg használt mód menetideje 10 perccel hosszabb lenne? 3. kerékpárral a menetidő nem változna, de az Ön által jelenleg használt mód 10 % kal drágább lenne? 4. biztonságos, kivilágított kerékpárúton haladhatna? 118

121 5. kerékpárral a menetidő 10 perccel hosszabb lenne, de biztonságos, kivilágított kerékpárúton haladhatna? 6. a jelenleg használt mód menetideje 10 perccel rövidebb lenne? 7. kerékpárral a menetidő 10 perccel hosszabb lenne és a jelenleg használt mód 10 % kal drágább lenne? 8. ezért a munkáltatójától költségtérítést kapna? 9. ezért a munkáltatójától költségtérítést kapna és biztonságos, kivilágított kerékpárúton haladhatna? 100% 90% 80% 70% 60% 72,6% 75,7% 71,6% 66,4% 73,3% 75,7% 73,3% 68,5% 65,8% 50% 40% 30% 20% 10% 27,40% 24,32% 28,42% 33,56% 26,71% 24,32% 26,71% 31,51% 34,25% jelenlegi 0% kerékpár kerékpáros menetidő 10 perc jelenlegi menetidő + 10 perc jelenlegi költség + 10 % kivilágított kerékpárút kerékpáros menetidő + 10 perc, kivilágított kerékpárút jelenlegi menetidő 10 perc kerékpáros menetidő + 10 perc, jelenlegi költség + 10 % kerékpár költségtérítés kerékpár költségtérítés, kivilágított kerékpárút 29. ábra Az SP felvétel eredménye Látható, hogy leginkább a költségtérítés és a jó minőségű kivilágított kerékpáros infrastruktúra együttes megléte motiválná a kerékpározást. Ebben az esetben a válaszadók (292 fő) 34 % a használná kerékpárját. Ez a két összetevő már külön külön is a legmagasabb motivációval rendelkezik. A kivilágított kerékpárút megléte a válaszadók 33,5 % át motiválná, a költségtérítés pedig 31,5 % ot. 119

122 5 A TERVEZÉSI FOLYAMAT EREDMÉNYEI Ebben a fejezetben bemutatjuk a tervezési feladat ellátása során létrejött legfőbb eredményeket. A tervezés során nagyon sok nyomvonal változat született, amelyet a változatelemzés fejezetben mutatunk be részletesen. 5.1 Tervezési paraméterek A tervezett kerékpáros infrastruktúra kialakításakor ahol erre volt lehetőség az alábbi megoldásokra törekedtünk: Önálló kerékpárút építése Kerékpársáv kialakítása meglévő közút szélesítésével Meglévő földút (mezőgazdasági út) ellátása szilárd burkolattal Töltésen vezetett üzemi út építése Kerékpáros híd építése (kisebb méretű) Kerékpáros híd építése a Duna felett A tervezett megoldások mintakeresztszelvényeit az alábbi ábrák mutatják be. 30. ábra Önálló kerékpárút építése mintakeresztszelvény 120

123 31. ábra Kerékpársáv kialakítása közút szélesítésével mintakeresztszelvény 32. ábra Meglévő földút ellátása szilárd burkolattal mintakeresztszelvény 33. ábra Kerékpársáv kialakítása forgalomtechnikai eszközökkel mintakeresztszelvény 121

124 34. ábra Töltésen vezetett üzemi út építése mintakeresztszelvény 35. ábra Kerékpáros híd építése a Duna felett mintakeresztszelvény 122

125 36. ábra Kerékpáros híd építése mintakeresztszelvény 5.2 Nyomvonalváltozatok Rajka és Komárom Esztergom megyehatár között több, egymástól távolabb eső vonalvezetésű nyomvonalváltozatot vizsgáltunk. A KENYI szerinti, illetve a meglévő, kitáblázott EUROVELO6 nyomvonalat A változatnak nevezzük. A nyomvonal, települések szerint, az RA A, BE A, MO A, HA A, DZ A, HE A, AS A, DS A, GL A, GZ A, GU A, GY A, BO A, NS A útvonalon halad Rajka Műszaki kialakítás RA A változat Nyomvonal: RA A 1, RA A 5 / RA A 2, RA A 4, RA A 5 / RA A 3, RA A 4, RA A 5 RA A 1 Országhatár (északi átkelés) Kiss J. utca (Rajkán keresztül) 3695 m A szakasz az országhatártól a Rajka település határában található tóig vegyes használatú út. Burkolat minősége megfelelő, helyenként javítást igényel. Szélessége megfelelő. Ezen a szakaszon NATURA 2000 területen halad át. Forgalomtechnikai elemek kialakítandók. A tó mellett elhaladva jó minőségű, új építésű kerékpárút vezet a település központjába. Ez a meglévő önálló kerékpárút Rajka településen vezet keresztül (Dózsa György úton kétoldali kerék 123

126 pársáv 250 méter hosszon). Ezt követően a Táncsics Mihály utca mellett halad a nyomvonal a Kiss J. utcáig, meglévő, jó állapotú kerékpárúton. Rövidebb szakaszokon szélesítendő. Burkolatának állapota, forgalomtechnikai kialakítása megfelelő. Beavatkozást nem igényel. A szakasz egész évben járható. RA A 2, RA A 4 Országhatár (középső átkelés) Kiss J. utca (Rajkán keresztül) 3433 m A következőkben ismertetésre kerülő szakasz az RA A 1 szakasz alternatívája. A határátkelés helyében különböznek egymástól. Az országhatárt elhagyva önálló kerékpárút építendő, a jelenlegi közúttal párhuzamosan, 1498 méter hosszon, 3 méter szélességben. Az építéshez mezőgazdasági területek kisajátítása szükséges. A kerékpárút forgalomtechnikai kialakítása az ilyenkor szokásos módon történik. A település belterületére érve az Ady Endre utca vegyes forgalmú úttá alakítandó, az ilyenkor megszokott forgalomtechnika alkalmazásával. Szélessége, burkolatának minősége megfelelő. Kis forgalmú csomópontok keresztezik. A nyomvonal ezt követően a Petőfi Sándor utcán, majd a Kiss J. utcán halad tovább (Táncsics M. utcáig). Itt szintén vegyes forgalmú út alakítandó ki. Az utak forgalma csekély, burkolatának állapota megfelelő. A szakasz táblázása, felfestése javítandó, kiegészítendő. Jelenleg is Eurovelo 6 nyomvonalnak kitáblázott szakasz. NATURA 2000 területet sehol nem érint, egész évben járható. RA A 3, RA A 4 Országhatár (déli átkelés) Kiss J. utca (Rajkán keresztül) 2991 m A következőkben ismertetésre kerülő szakasz az RA A 1 szakasz alternatívája. A határátkelés helyében különböznek egymástól. Az országhatárt elhagyva önálló kerékpárút építendő a jelenleg is meglévő keskeny, rossz minőségű járda helyén, a főúttal párhuzamosan, 1928 méter hosszon, 3 méter szélességben a Kiss J. utcáig. Forgalomtechnikai kialakítása a szokásos módon történik. A Kiss J. utcán a már előzőekben ismertetett útvonalon (RA A 4) halad tovább a nyomvonal a Táncsics M. utcáig. RA A 5 Rajka Kiss J. utca Rajka közigazgatási határ (Rajkán keresztül) 2563 m A Táncsics Mihály utca a Kiss J. utca kereszteződésétől meglévő, önálló kerékpárút halad a főútig. Burkolatának állapota megfelelő, helyenként szélesítendő. Forgalomtechnikai elemei 124

127 javítandók, kiegészítendők. Magántulajdon kisajátítása szükséges a szélesítéshez. A 150. sz. főút 2 x 2 sávos szakaszán kijelölt átkelőhely vezet át a túloldalra. A 150 sz. főút mellett a meglévő önálló kerékpárút folytatódik 3,0 m szélességben. Állapota, forgalomtechnikai kialakítása megfelelő, semmilyen beavatkozást nem igényel. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 02 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Természetvédelmi terület, Szigetköz természeti kincsei, Duna part, kemping, Szlovákia Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A települések közvetlen kerékpáros összeköttetés kialakítását tartják szükségesnek a j. úton. (Rajka Dunakiliti). Konkrét tervek erre a szakaszra nincsenek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A további fejlesztések a Településszerkezeti tervvel összhangban vannak Tulajdonviszonyok Belterületen, 900 m hosszon a szélesítés idegen tulajdont érint. 3 m széles sáv kisajátítása szükséges. Külterületen mezőgazdasági telkeket érint. 5 m széles sáv kisajátítása 1498 méter hosszon Egyéb kockázatok Rajkán az első mintegy 1800 m es szakasz Natura2000 természetvédelmi területen halad, ennek a fele árvízvédelmi töltésen árvíz idején nem használható Bezenye Műszaki kialakítás BE A változat Nyomvonal: BE A 1 125

128 Bezenye közigazgatási határától (150 sz. út mellett) a település felé meglévő, jó minőségű önálló kerékpárút található, 4708 m hosszan. Forgalomtechnikai kialakítása, burkolatának állapota megfelelő. Nem igényel beavatkozást. A település belterületén továbbra is a 150 sz. főút mellett halad a meglévő önálló kerékpárút. Burkolat szélessége megfelelő, állapota helyenként felújítandó. Aszfalt és térkő burkolat váltakozik. Forgalomtechnikai elemek kiegészítendők. A települést elhagyva folytatódik az önálló kerékpárút. Szélessége megfelelő. Forgalomtechnikai elemei kiegészítendők. Egy meglévő műtárgyon vízfolyást keresztez. A műtárgy egy meglévő acél I tartós, pallólemezes híd. Korrózióvédelem, pallózat felújítandó. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 02 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Wurcz ház (tájház), Mosoni Duna, határforgalom Rajka, ill. Mosonmagyaróvár felé Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A település a Hegyeshalom (1501. j. út) felé vezető kerékpárút létesítését tartja szükségesnek. A megvalósításra konkrét tervek nincsenek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárút a szabályozási tervnek megfelelően épült. A további fejlesztések a Településszekezeti tervvel összhangban vannak Egyéb kockázatok Rövid szakaszon NATURA2000 természetvédelmi terület közelében halad Mosonmagyaróvár Műszaki kialakítás MO A változat Nyomvonal: MO A 1, MO A 2, MO A 3 126

129 MO A 1 Mosonmagyaróvár közigazgatási határ Orgona utca 5046 m Mosonmagyaróvár közigazgatási határától meglévő önálló kerékpárút halad a település határa közelében lévő Orgona utcáig, 5046m hosszan. A burkolat állapota megfelelő, szélesítendő 3,00 m re. Táblázása megfelelő, festése javítandó, kiegészítendő. Helyenként NATURA 2000 terület határán halad. A kerékpárút több kis forgalmú mezőgazdasági út keresztez. A szakasz forgalombiztonságilag megfelelő, egész évben járható. MO A 2 Mosonmagyaróvár Orgona utca 48 as tér (településen belül) 1477 m A jelenleg táblával jelölt kerékpárút vegyes forgalmú úton halad. Az Orgona u. Kadocsa u. Dohy János u. útvonalon a burkolat helyenként javítandó, felfestése, táblázása kiegészítendő, javítandó. A Dohy utca a Nefelejcs utcát követően teljes szélességében burkolandó (350 méter hosszon). A vegyes forgalmú út forgalomtechnikai elemei kialakítandók. A Lajta folyón átívelő kerékpáros híd szerkezeti állapota megfelelő. Szélesítése kiugróan nagy költségekkel járna, ezért itt lokális szűkület alakul ki (kismértékű, 2,5 m). Korrózióvédelme, beton felületek bevonata felújítandó. A nyomvonal meglévő vegyes forgalmú úton vezet tovább a Hámán Kató utcán a 48 as térbe. Az utca burkolata felújításra szorul. A forgalomtechnikai elemek szintén felújítandók és kiegészítendők. A téren keresztül a lakóházak mellett található jelenleg önálló kerékpárút. Ezen a szakaszon (50 m), önálló kerékpárút építendő (el kell választani a gyalogos és kerékpáros forgalmat). A szakasz egész évben járható. MO A 3 Mosonmagyaróvár 48 as tér közigazgatási határ 5346 m A 48 as teret elhagyva meglévő, elválasztás nélküli gyalogos kerékpárút található, jó állapotban lévő térkő burkolattal, a beépítettség által megengedett maximális szélességgel (Várköz utca). Ezt követően a Cserháti utca mellett halad tovább meglévő, elválasztott gyalogoskerékpárútként a Lucsony utcáig. A burkolat jó állapotú térkő, festése megfelelő, táblázás helyenként kiegészítésre szorul (Várköz utca környékén), a kerékpáros pálya szélessége 2,0 m. A hely szűkössége miatt a szélesítése csak komoly anyagi ráfordítással lenne megoldható. Ezt követően meglévő, önálló kerékpárút vezet a Mosoni Dunáig, NATURA 2000 terület határán. Burkolatának állapota megfelelő, helyenként javítása szükséges. Teljes hosszban szélesítendő 3,00 m re. Forgalomtechnikai elemei kialakítandók. Két műtárgyon keresztez vízfolyást 127

130 az adott szakaszon (Lajta, Mosoni Duna). Mindkét műtárgy jó állapotú, kisebb mértékű lokális szűkületet okoznak (2,3 ill. 2,4 m a kerékpárút szélessége). Mivel szélesítésük aránytalanul nagy költséggel járna, így beavatkozás nem javasolt. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 02 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Mosonmagyaróvár a megye 3. legnagyobb városa, közlekedési csomópont, a hivatásforgalmi és a turisztikai forgalom is jelentős. Forgalomvonzó célpontok a városban (a teljesség igénye nélkül): Mosoni Duna, Lajta természeti környezete, termálfürdő, vár, belváros (műemlékek, kiállítóhelyek), Wittmann park, Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A város fejlesztési terveiben szerepel a kerékpárút hiányzó szakaszának kiépítése, a belvárosi szakasz korszerűsítése, gyalogos kerékpáros forgalom elválasztása. Konkrét tervek nem készültek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A kerékpárút a szabályozási tervnek megfelel, a további fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak Halászi Műszaki kialakítás HA A változat Nyomvonal: HA A 1 Mosoni Duna hídon való áthaladást követően Halászi belterületére érve mintegy 150 m hosszon, az egyik oldalon egysávos önálló kerékpárút, a másik oldalon elválasztott gyalogoskerékpárút található. Burkolatuk állapota megfelelő, a szélességük nem elegendő. A településen ezt követően meglévő önálló kerékpárút és elválasztott gyalogos kerékpárút váltogatja 128

131 egymást. A szélesség sehol nem elegendő. Szélesítése a sűrű beépítettség miatt csak lokálisan, kisebb szakaszokon, összesen mintegy 500 méter hosszon lehetséges. A többi helyen lokális szűkület alakul ki. A meglévő burkolatok állapota, felfestése megfelelő. Táblázásuk helyenként kiegészítendő. A települést elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /jelenleg 2,0 m/(mintegy 4600 m hosszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Nováki csatornát meglévő kerékpáros műtárgyon keresztezi. A műtárgy jó állapotú, nem igényel beavatkozást. Ezen a helyen lokális szűkület alakul ki. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 02 és A 03 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Hivatásforgalmi célokon túl a turista forgalom Mosonmagyaróvár felé számottevő, továbbá a Mosoni Duna, Szigetköz természeti környezete jelentős forgalomvonzó hatású Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A település céljai között szerepel Halászi Máriakálnok (1406. j. út) vonalán kerékpárút létesítése, Halászi Püski Dunaremete komp felé a kerékpáros összeköttetés kialakítása. Konkrét tervek nem készültek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárút nyomvonalát a szabályozási terv tartalmazza, a tervezett fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak Egyéb kockázatok Rövid szakaszon NATURA2000 természetvédelmi területen halad. 129

132 5.2.5 Darnózseli Műszaki kialakítás DZ A változat Nyomvonal: DZ A 1, DZ A 2 DZ A 1 Darnózseli közigazgatási határon belül Jókai u m A közigazgatási határt elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva, az első, rövid szakaszon NATURA 2000 területen haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/. Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. A településen belül ugyanilyen keresztmetszeti kialakítású önálló kerékpárút vezet keresztül. A sűrű beépítettség miatt itt szélesítés nem lehetséges. Táblázása, festése megfelelő, csak kisebb beavatkozásokat igényel. DZ A 2 Darnózseli Jókai u. közig. határ 1897 m A településen belül 2,0 méter szélességű önálló kerékpárút vezet keresztül. A sűrű beépítettség miatt itt szélesítés nem lehetséges. Táblázása, festése megfelelő, csak kisebb beavatkozásokat igényel. A szakasz a településen belül egy meglévő műtárgyon vízfolyást keresztez. Ennek mind a kialakítása, mind az szerkezeti állapota megfelelő. Korlát felújítandó, mázolandó, beton felületek bevonata felújítandó. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 03 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A hétköznapi hivatásforgalmi célokon kívül említésre méltó turisztikai célpontok: Darnózseli katolikus templom, temetőkápolna, Zseli erdő természetvédelmi terület. Szigetköz természeti környezet Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Az önkormányzat céljai között szerepel a kerékpárút kiépítése Darnózseli Lipót (1404. j. út) Dunaremete rév felé, valamint Darnózseli Novákpuszta Kimle felé. Konkrét tervek nem készültek. 130

133 Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A kerékpárút nyomvonala a szabályozási tervnek megfelel, a tervezett fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak Hédervár Műszaki kialakítás HE A változat Nyomvonal: HE A 1 A közigazgatási határt elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/ (mintegy 1300 m hosszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. A településen meglévő önálló kerékpárút vezet 600 méter hosszon. Teljes hosszában szélesítendő, burkolata helyenként javítandó. Táblázása, felfestése javítandó, kiegészítendő. A szélesítés rövidebb szakaszokon a sűrű beépítettség miatt nem lehetséges, itt lokális szűkület alakul ki. A település második felében meglévő két oldali kerékpársáv található (700 m hosszon). Az út széle teljes hosszában felújítandó (letöredezett, vízelvezetés nem megoldott). Táblázása, festése megfelelő, csak kisebb beavatkozásokat igényel. A települést elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/ (mintegy 1300 m hosszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Hédervár belterületén kettő kerékpáros műtárgy található. Állapotuk megfelelő, korlátok felújítandók, mázolandók. Betonfelületek bevonatai felújítandók. Található egy közúti műtárgy is, ahol kerékpársáv vezet keresztül. A burkolat itt 9 m széles, beavatkozást nem igényel. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 03 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A hivatásforgalmi célpontokon túl Hédervár turisztikai forgalma is jelentős. Falusi vendéglá 131

134 tás, Héderváry kastély, Árpád fa Tervezett/kapcsolódó fejlesztések További tervezett fejlesztés nincs Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A kerékpárút nyomvonala a szabályozási tervvel összhangban van Ásványráró Műszaki kialakítás AS A változat Nyomvonal: AS A 1 A közigazgatási határt elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/ (mintegy 300 m hosszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Belterületen meglévő kerékpársáv vezet 938 méter hosszon. Burkolata helyenként javítandó. Táblázása, felfestése javítandó, kiegészítendő. Az út széle helyenként javítandó (letöredezett, vízelvezetés nem megoldott). Meglévő körforgalomnál átvezetés megoldandó (meglévő kijelölt út burkolatjavítása, szélesítése, gyalogosok és kerékpárosok elválasztása). A települést elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/ (közel 4000 méter hosszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Településen belül előbb egy jó állapotú közúti műtárgyon halad keresztül a meglévő kerékpársáv (ez semmiféle beavatkozást nem igényel), majd már önálló kerékpárútként keresztezi a Zejkei csatorna egyik ágát. Itt a korlát javításra szorul, mázolandó. A szakasz egész évben járható, helyenként NATURA 2000 terület határán halad. A nyomvonalváltozatokat az A 03 helyszínrajz ábrázolja. 132

135 Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A hétköznapi hivatásforgalmi célpontokon túl említésre méltó turisztikai célpont a Mosoni Duna vadregényes mellékágainak környezete Tervezett/kapcsolódó fejlesztések További fejlesztési tervek nincsenek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A tervezett fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak Egyéb kockázatok Egy szakaszon NATURA2000 természetvédelmi területet határán halad Dunaszeg Műszaki kialakítás DS A változat Nyomvonal: DS A 1 A közigazgatási határt elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva egészen a településen belül található Fő utcáig. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/ (mintegy 3350 m hoszszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Rövidebb szakaszokon a sűrű beépítettség miatt nem oldható meg a szélesítés, ezeken a helyeken lokális szűkületek alakulnak ki. A Fő utca után meglévő kétoldali kerékpársáv vezet több mint 650 méter hosszon. Burkolatának széle csaknem a teljes hosszában beavatkozást igényel (letöredezett, vízelvezetés nem megoldott). Táblázása, felfestése javítandó, kiegészítendő. A települést elhagyva meglévő, önálló kerékpárút vezet tovább a Győri út mellett haladva. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/ (több mint 800 méter hosszon). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. A szakasz egész évben járható, helyenként NATURA 2000 területen halad (helyenként a határán). 133

136 A nyomvonalváltozatokat az A 04 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Morotva tó, Mosoni Duna, Kisvasúti emlékhely, helytörténeti gyűjtemény Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A település szükségesnek tartaná a Mosoni Duna töltésén vezetett kerékpárút létesítését, összekötését a j. út mellett vezetett kerékpárúttal. Konkrét tervek nem készültek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A kerékpárút a szabályozási tervnek megfelel Egyéb kockázatok NATURA2000 természetvédelmi területen halad Győrladamér Műszaki kialakítás GL A Nyomvonal: GL A 1 Győrladamér területén önálló kerékpárút vezet 1640 m hosszon. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/. Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Rövidebb szakaszokon a sűrű beépítettség miatt nem oldható meg a szélesítés, ezeken a helyeken lokális szűkületek alakulnak ki. A szakasz egész évben járható. Helyenként a NATURA 2000 határán halad. A nyomvonalváltozatokat az A 04 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Győr közelsége miatt a hivatásforgalmi utazás is jelentős. Turisztikai szempontból forgalomvonzó célpontok: Mosoni Duna, Somoserdő, Nádas tó, horgásztavak. 134

137 Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A település szándéka szerint kedvező lenne kerékpárút építése az északi irányban horgásztavak, természeti környezet felé. Konkrét tervek nem készültek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A tervezett fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak Győrzámoly Műszaki kialakítás GZ A változat Nyomvonal: GZ A 1 Győrzámoly közigazgatási határán belül meglévő, önálló kerékpárút vezet, 3155m hosszan. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/. Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Rövidebb szakaszokon a településen belül a sűrű beépítettség miatt nem oldható meg a szélesítés, ezeken a helyeken lokális szűkületek alakulnak ki. Kis és közepes forgalmú kereszteződéseken halad át. Forgalombiztonságilag megfelelő. Zámolyi csatorna felett önálló kerékpáros műtárgy található, korlát, pallózat, korrózióvédelem felújítandó. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 04 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Győr közelsége a hivatásforgalmi forgalom erősebb. A turistaforgalom hasonlóan, az egész megyében jelentős, forgalomvonzó célpontok: Remencei Duna ág, Szil ág, Zámolyi tölös erdő Tervezett/kapcsolódó fejlesztések További fejlesztési tervek nincsenek. 135

138 Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A jelenlegi kerékpárút nyomvonala a szabályozási tervnek megfelel Győrújfalu Műszaki kialakítás GU A változat Nyomvonal: GU A 1 A közigazgatási határtól a település határáig meglévő, önálló kerékpárút található (300 méter hosszon). A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/. Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. A településen belül önálló kerékpárút folytatódik (1200 méter hosszon). A szélessége itt sem elegendő, azonban a sűrű beépítés miatt csak rövid szakaszokon szélesíthető. Burkolata helyenként javítandó, felfestése és táblázása kiegészítendő, javítandó. A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 04 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Győr közelsége miatt a hivatásforgalmi közlekedés is jelentős. Turisztikai szempontból forgalomvonzó célpontok: Szúnyog sziget, Püspök erdő Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A település szándéka a jelenlegi kerékpárút és a Mosoni Duna közötti kapcsolat kiépítése. A Mosoni Duna töltésének ezen szakaszán kerékpárút épül a Duna projekt keretében Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő, ill. tervezett kerékpáros létesítmények a szabályozási tervhez illeszkednek. 136

139 Győr Műszaki kialakítás GY A változat Nyomvonal: GY A 1, GY A 2, GY A 3, GY A 4, GY A 5, GY A 6, GY A 7, GY A 8, GY A 9 GY A 1 Győrújfalu közigazgatási határ Mosoni Duna töltés becsatlakozás 1143 m A közigazgatási határtól a Mosoni Duna töltésének becsatlakozásáig meglévő, önálló kerékpárút található. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/. Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. GY A 2 Győr Mosoni Duna töltés becsatlakozás Pöltenberg utca 1974 m A Mosoni Duna töltésének becsatlakozásától a Pöltenberg u. előtti szakaszig meglévő, önálló kerékpárút található. A burkolat állapota helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re /2,0 méter jelenleg/. Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. GY A 3 Győr Pöltenberg utca Móricz Zsigmond rkp 1402 m A Pöltenberg u. magasságában a Hédervár u. mellett önálló kerékpárút (rövidebb szakaszokon elválasztott gyalogos kerékpárút) Móricz Zsigmond rakpartig. A burkolat állapota megfelelő, csak rövidebb szakaszokon igényel felújítást. A burkolat szélessége helyenként nem felel meg az elvárásoknak, azonban a sűrű beépítés miatt a szélesítése nem lehetséges. Felfestése a teljes szakaszon megfelelő, táblázása helyenként kiegészítésre szorul. A szakaszon található körforgalmon való átvezetés megfelelő. A Kossuth hídon történő átvezetés megfelelő, beavatkozást nem igényel. GY A 4 Győr Móricz Zsigmond rkp Vas Gereben utca Márai S. utca 1533 m Móricz Zs. rakparton önálló kerékpárút építendő az Újkapu utcáig. A forgalomtechnikai elemei az előírásoknak megfelelően alakítandók ki. Innen a Tarcsay Vilmos utcáig a sűrű beépítés miatt kétoldali kerékpársáv alakítandó ki, a szokásos felfestéssel, táblázással. A Vas Gereben utca önálló kerékpárút építendő az Márai Sándor utcáig. A Márai utca mellett jelenleg kétoldali gyalogosjárda található. Az utca első szakaszán (250 méter hosszon) egyik oldali járda szélesítendő, akadálymentesítendő, elválasztott gyalogos kerékpársáv alakítandó ki. A 137

140 további részén önálló kerékpárút építendő (kisajátítandó terület 150 méter hosszon 5 m széles sáv). A forgalomtechnikai elemek az ilyenkor szokott módon alakítandók ki. A szakasz egész évben járható. GY A 5 Győr Fehérvári út Vágóhíd u. Kandó u. (Ipar utcáig) 1583 m Fehérvári út mellett meglévő, önálló kerékpárút található a Vágóhíd utcáig. Burkolata helyenként javítandó, teljes hosszában szélesítendő 3,00 m re. Festése és táblázása javítandó, kiegészítendő. A Fehérvári út 1 sz. főút körforgalmán átvezetendő a Márai Sándor utcáig, az előírásoknak megfelelő forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. Az átvezetésben lokális szűkület kialakulása lehetséges. A Vágóhíd utca első mintegy 50 méter hosszán meglévő kerékpársáv található. Ez folytatandó egészen az Ipar utcai felüljáró keresztezéséig (800 méter hosszon). A burkolat helyenként javítandó, forgalomtechnika, táblázás kialakítandó. A szakasz egész évben járható. GY A 6 Győr Kandó u. (Ipar utcától) Hűtőház u m Az Ipar utcai felüljárótól a Kandó utcán meglévő elválasztott gyalogos kerékpáros út található. A meglévő iparterület kerítése mellett lokális szűkület alakul ki (950 méter hosszon). Szélesítése nem megoldható. Burkolata teljes hosszában felújítandó, festése táblázása javítandó. Ezt követően a hűtőház utcáig (600 méter hosszon) a meglévő burkolat szélesítendő (4 méterre), felfestése, táblázása javítandó. A Hűtőház utcán frissen épített meglévő önálló kerékpárút található. Beavatkozást nem igényel. A szakasz egész évben járható. GY A 7 Győr Hűtőház u. Ipari park Győrszentiván Kör tér 3046 m Meglévő, önálló kerékpárút szélesítendő 3,00 m re. Burkolata, festése javítandó, táblázása kiegészítendő. Meglévő, kis forgalmú mezőgazdasági út mellett halad, kis forgalmú kereszteződéseken keresztül. Forgalombiztonságilag megfelelő. A szakasz egész évben járható. GY A 8 Győrszentiván Kör tér vasúti átjáró 3142 m Egressy Béni u., Pince u., Kenderes u. meglévő vegyes használatú út burkolata megfelelő (állapot, szélesség). Felfestése, táblázása javítandó, kiegészítendő. A Vasút soron a Mogyorós 138

141 útig meglévő vegyes használatú út burkolata helyenként felújítandó, táblázása, felfestése kiegészítendő. A vasút soron a vasúti átjáróig nyílt kerékpársáv alakítandó ki az ennek megfelelő forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. A burkolat állapota megfelelő, beavatkozást nem igényel. Egész évben járható. GY A 9 Győrszentiván településhatár közigazgatási határ 2353 m Győrszentiván települést elhagyva a vasúti átjárót követően meglévő vegyes használatú út (nagyobb szakaszon rossz minőségű burkolat, kisebb szakaszon földút) burkolata teljes hoszszában cserélendő. Forgalomtechnikai elemei ennek megfelelően kialakítandók. Egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 04 és A 05 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Győr megyeszékhely, számtalan forgalomvonzó hellyel, létesítménnyel, programmal. A teljesség igénye nélkül: barokk belváros, Bazilika, kiállítások, múzeumok. Színház, állatkert, fürdő, sportlétesítmények. Kulturális fesztiválok, programok az év teljes időszakában Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Gönyű felé 1. sz. főút mellett kerékpárút hiányzó szakaszainak megépítése. Kandó u. hiányzó szakasz megépítése Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A jelenlegi és a tervezett kerékpáros létesítmények a szabályozási tervnek megfelelnek Tulajdonviszonyok GY A 4 szakaszon 150 x 5 m kisajátítandó GY B 7 j. szakaszon 4500 x 5 m kisajátítandó 139

142 Bőny Műszaki kialakítás BO A változat Nyomvonal: BO A 1, BO A 2, BO A 3, BO A 4 BO A 1 Bőny közigazgatási határ Szabadság út (4234 m) A közigazgatási határtól Szőlőhegy településig vegyes forgalmú alakítandó ki az út burkolásával, az ilyenkor megszokott forgalomtechnikai elemek kialakításával, meglévő táblázás kiegészítésével (600 méter hosszon). Szőlőhegy településtől a Szabadság útig, meglévő vegyes használatú út vezet. A burkolat állapota megfelelő, táblázása, felfestése kiegészítendő, javítandó. Forgalombiztonságilag az út jelentős szélessége és a kis forgalom miatt megfelelő. A szakasz elején található egy meglévő, kis forgalmú autópálya felüljáró (nem igényel beavatkozást). A szakasz egész évben járható. Helyenként a NATURA 2000 határán halad. BO A 2 Bőny Szabadság út (erdőben) 1623 m A Szabadság út egy meglévő, közepes forgalmú, 2x1 sávos út. Jelenleg vegyes használatú útként van kitáblázva. Önálló kerékpárút építendő, forgalomtechnika kialakítandó. A jelenlegi vegyes használatú út forgalombiztonságilag nem megfelelő, a forgalom nagy, a burkolat szélessége kevés. Az építéshez nem áll rendelkezésre mindenhol elegendő hely, erdős terület kisajátítandó. A szakasz egész évben járható. Helyenként a NATURA 2000 határán halad. BO A 3 Bőny településen belül (3400 m) Az erdősávot elhagyva, meglévő mezőgazdasági területen önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel a településig (terület kisajátítandó). A településen belül a Szabadság út burkolata szélesítendő, felújítandó. Felfestéssel elválasztott, két oldali kerékpársáv alakítandó ki a településen belül, az ilyenkor szokásos forgalomtechnikai kialakítással. A település belsejében meglévő közúti műtárgy jó állapotú, rajta kerékpársáv alakítandó ki, szerkezeti beavatkozást nem igényel. A település Bana felőli oldalán meglévő két közúti műtárgy nem alkalmas a kerékpárút átvezetésére. Itt két kerékpáros műtárgy újonnan építendő. A szakasz egész évben járható. 140

143 BO A 4 Bőny települést elhagyva közigazgatási határig (4815 m) A települést elhagyva önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel meglévő mezőgazdasági területen (terület kisajátítandó), az ilyenkor szokott forgalomtechnikai kialakítással. A Cuhai Bakony ér keresztezésénél kerékpáros műtárgy építendő! A szakasz egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 05 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A hétköznapi hivatásforgalmi célpontokon túl említésre méltó turisztikai célpontok a településen: Kisnemesi Kúria helytörténeti kiállítás Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A jelenleg érvényes nyomvonalon burkolt kerékpárút létesítése. Az önkormányzat fontosnak tartja a biztonságos kerékpárút megépítését, jelenleg is nagy a kerékpáros forgalom, a forgalombiztonság nem megfelelő. Konkrét tervek nem készültek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A tervezett kerékpáros fejlesztések a szabályozási tervnek megfelelnek Tulajdonviszonyok BO A 2 j. szakaszon 1620 x 5 m erdőterület kisajátítandó. BO A 4 j. szakaszon 4815 x 5 m mezőgazdasági terület kisajátítandó Nagyszentjános ت 桰 ÿzaki kialakítás NS A változat Nyomvonal: NS A 1, NS A 2 NS A 1 Nagyszentjános közigazgatási határ település tábla (3012 m) Önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel meglévő mezőgazdasági területen (terület 141

144 kisajátítandó), az ilyenkor szokott forgalomtechnikai kialakítással. Az autópálya keresztezésnél a felüljárón helyhiány miatt, nem alakítható ki kerékpársáv, szélesítés nem lehetséges. Új kerékpáros műtárgy építendő. A szakasz egész évben járható. NS A 2 Nagyszentjános település széle megyehatár (2068 m) Meglévő mezőgazdasági út burkolása. Vegyes használatú út kialakítása az ilyenkor megszokott forgalomtechnikai kialakítással. Kis forgalmú csomópontokat keresztez. A tervezett nyomvonal forgalombiztonságilag megfelelő kialakítású. A szakasz egész évben járható. NS B változat Nyomvonal: NS B 1, NS B 2, NS B 3 NS B 1 Nagyszentjános településen belül (1620 m) Meglévő közúton kétoldali kerékpársáv létesítése, közút szélesítése, burkolatának javítása, felfestés, táblázás kialakítása Nagyszentjános belterületén a település táblától 640 méter hosszon. Önálló kerékpárút építése itt nem lehetséges a sűrű beépítés miatt. Ezt követően önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel településen belül (kisajátítandó mezőgazdasági területek). Forgalomtechnikai elemek az ilyenkor szokott módon alakítandók ki. Vasúti átjáró keresztezése kiépítendő (költségbecslésben önálló biztosítóberendezéssel ellátott átjárót vettünk figyelembe). A szakasz egész évben járható. NS B 2 Nagyszentjános belterület határ Cuhai Bakony ér 2122 m Önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel mezőgazdasági, erdős területen (terület kisajátítandó), az ilyenkor szokott forgalomtechnikai kialakítással. A szakasz egész évben járható. NS B 3 Nagyszentjános Cuhai Bakony ér megyehatár 3716 m Önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel mezőgazdasági, erdős területen (terület kisajátítandó), az ilyenkor szokott forgalomtechnikai kialakítással. A szakasz egész évben járható. 142

145 A nyomvonalváltozatokat az A 05 és A 09 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A hétköznapi hivatásforgalmi célpontokon túl említésre méltó turisztikai célpontok: Erebeszigetek, ókori Limes őrtornyok Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Az önkormányzat fontosnak tartja a kerékpárút kiépítését, a jelenlegi nyomvonalon a forgalombiztonság nem megfelelő. További fejlesztési tervek nincsenek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A kerékpáros nyomvonal a szabályozási tervnek megfelel Tulajdonviszonyok NS A 1 j. szakaszon 3012 x 5 m mezőgazdasági terület kisajátítandó. NS B 2 j. szakaszon 2122 x m mezőgazdasági terület kisajátítandó NS B 3 j. szakaszon 3716 x 5 m mezőgazdasági terület kisajátítandó Mosoni Duna töltése (Dunaszentpál Győr között) B változat B változat: az A változattól Dunaszentpál és Győr között tér el. Ezen a szakaszon a kerékpárút a Mosoni Duna töltésén halad Műszaki kialakítás Nyomvonal: DP B 1, DS B 1, GL B 1, GL B 2, GZ B 1, GZ B 2, GU B 1, GU B 2, GY B 1 DP B 1 Dunaszentpál közigazgatási határain belül (töltés) 8177 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavicsburkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. DS B 1 Dunaszeg közigazgatási határain belül (töltés) 2885 m 143

146 Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GL B 1 Győrladamér közigazgatási határain belül (töltés) 1857 Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GL B 2 Győrladamér közigazgatási határain belül 216 m Árvízvédelmi töltést az Országút utcával összekötő meglévő közút (földút) burkolása, vegyes használatú út kialakítása az ilyenkor megszokott forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. GZ B 1 Győrzámoly közigazgatási határain belül (töltés) 5167 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GZ B 2 Győrzámoly közigazgatási határain belül 345 m Árvízvédelmi töltést a Rákóczi úttal való összekötésének (Bartók Béla u.) vegyes forgalmú úttá való alakítása, az ilyenkor szokott forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. A burkolat állapota, szélessége megfelelő. Nem igényel komoly beavatkozást (csak a töltés felőli utolső 20 méter burkolandó). GU B 1 Győrújfalu közigazgatási határain belül (töltés) 2035 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. 144

147 A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GU B 2 Győrújfalu közigazgatási határain belül 1923 m Árvízvédelmi töltést az Újfalusi országúttal összekötő Akácos út vegyes forgalmúvá alakítása a megszokott forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával. Töltéstő a Kenderáztató utcáig a teljes burkolat felújítandó (850 méter hosszon), onnantól a meglévő burkolat állapota megfelelő. GY B 1 Győr közigazgatási határain belül (töltés) 2045 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. A nyomvonalváltozatokat az A 04 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A tervezett szakasz inkább turisztikai szempontból jelentős, a hivatásforgalom ezen a nyomvonalon nem számottevő. Turisztikai célpont a Mosoni Duna. és a Szigetköz vadregényes természeti környezete Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Folyamatban van a Duna projekt keretében a Mosoni Duna árvízvédelmi töltésének építése, ennek keretében kerékpárút építés Győrújfalu Győrzámoly között Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Az érintett települések szabályozási terve tartalmazza a tervezett nyomvonalat Egyéb kockázatok NATURA2000 természetvédelmi területeten, árvízvédelmi töltésen vezet. 145

148 Győr Gönyű, 1. sz. főút mellett B változat Nyomvonal: GY B 5, GY B 6, GY B 7, GO B 1, GO B 3, GO B 2, GO B 4, GO C 1 GY B 5 Győr Budai út Mártírok útja Lukócsi hídig 2172 m A Budai út mellett önálló kerékpárút építendő 3,00 méter szélességben, 750 méter hosszon, az előírásoknak megfelelő forgalomtechnikai elemek kialakításával. Az út melletti zöld sáv a jelenlegi járda szélesítésére felhasználható. A Mártírok útja mellett önálló kerékpárút építendő, az első szakaszon (400 méter hosszon) a meglévő széles járda elválasztott gyalogoskerékpáros úttá alakítandó. Burkolat teljes hosszában felújítandó, festése, táblázása elkészítendő. A további szakaszon a Lukácsi hídig önálló kerékpárút építendő zöld területen (helyenként erdős) az út mellett 3,00 méter szélességben 1 km hosszon. Forgalomtechnikája kialakítandó. A Lukócsi híd jelen pillanatban épül. A kerékpárút átvezetés megoldott. A szakasz egész évben járható. GY B 6 Győr Lukócsi híd Győrszentiván kertváros 4030 m Önálló kerékpárút építendő (3,00 m szélesség) a Pesti út mellett 1500 méter hosszon az M19 autópálya becsatlakozásáig. Forgalomtechnikai kialakítása a megszokott módon történik. Innentől Győrszentiván kertvárosig meglévő önálló kerékpárút szélesítendő, Felfestése, táblázása kiegészítendő, javítandó. Burkolata helyenként javítandó. Egész évben járható szakasz. NATURA 2000 terület határán halad. GY B 7 Győrszentiván kertváros Győr közigazgatási határ 5305 m Győrszentiván területén meglévő vegyes használatú út burkolata javítandó. Festése, táblázása javítandó, kiegészítendő (450 méter hosszon). Ezt követően, még mindig a kertvárosban 350 méter hosszon a meglévő közút burkolandó, vegyes használatú út kialakítandó az ilyenkor megszokott forgalomtechnika alkalmazásával. Kertváros elhagyását követően önálló kerékpárút építendő több mint 4,5 km hosszon. Erre a szakaszra engedélyes tervekkel rendelkezik a település. Egész évben járható szakasz. GO B 1 Győr közigazgatási határ Gönyű Kossuth u. elágazás 1989 m Önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel mezőgazdasági területen (kisajátítandó te 146

149 rületek) az 1 sz. főút mellett, ennek megfelelő forgalomtechnikai kialakítással (1989 méter hosszon). Az út mellett nagyobb részben művelt, kisebb részben fás bokros kisajátítandó terület található. Kis forgalmú kereszteződéseken halad át. A szakasz egész évben járható. GO B 3 Gönyű Kossuth u. elágazás Gönyű belterület határ 1383 m Önálló kerékpárút építendő 3,00 m szélességgel mezőgazdasági területen az 1 sz. főút mellett, ennek megfelelő forgalomtechnikai kialakítással (1383 méter hosszon). Az út mellett nagyobb részben művelt, kisebb részben fás bokros kisajátítandó terület található. Kis forgalmú kereszteződéseken halad át. GO B 2 Gönyű belterület Kossuth u. elágazásig 1786 m Gönyű belterületén a meglévő főút szélesítendő, burkolatának állapota helyenként javítandó. Itt burkolatjellel elválasztott kétoldali kerékpársáv alakítandó ki 1786 méter hosszon. Forgalomtechnikai elemeinek a kialakítása az ilyenkor szokott módon történik. GO B 4 Gönyű belterület Kossuth u. elágazástól 267 m Önálló kerékpárút építendő 3,0 m szélességgel erdős területen az 1 sz. főút mellett, ennek megfelelő forgalomtechnikai kialakítással (267 méter hosszon). A Cuhai Bakony ér felett kerékpáros műtárgy építendő. GO C 1 Gönyű belterület Kossuth u m A szakasz külterületi részén önálló kerékpárút építendő 1082 m hosszon. A további, belterületi szakasz (2442 m) jó állapotú, kockakő burkolat. Szélesítése nem megoldható. Kerékpársáv és forgalomcsillapítás kialakítása javasolt, forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával. A nyomvonalváltozatokat az A 04 és A 09 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A szakasz hivatásforgalmi és turisztikai szempontból is jelentős forgalommal bír. Győrben a környező kisebb településekről bejáró, valamint a helyben lakó dolgozók, tanulók száma egyaránt jelentős. Turisztikai szempontból úgyszintén fontos célpont. A teljesség igénye nél 147

150 kül: barokk belváros, Bazilika, kiállítások, múzeumok. Színház, állatkert, fürdő, sportlétesítmények. Kulturális fesztiválok, programok az év teljes időszakában Tervezett/kapcsolódó fejlesztések 1. sz. főút melletti kerékpártú hiányzó szakaszainak megépítése Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A tervezett kerékpárút a település szabályozási tervében szerepel Tulajdonviszonyok GO B 1 j. szakaszon 1989 x 5 m kisajátítandó. GO B 3 j. szakaszon 1383 x 5 m kisajátítandó. GO B 4 j. szakaszon 267 x 5 m kisajátítandó. GO C 1 j. szakaszon 1082 x 5 m kisajátítandó Duna töltése (Rajka Győr között) C változat C változat: az A változattól Rajka és Győr között tér el. Ezen a szakaszon a kerékpárút a Duna töltésén halad Műszaki kialakítás Nyomvonal: RA C 1, DT C 1, DG C 1, PÜ C 1, KD C 1, PÜ C 2, KD C 2, PÜ C 3, DR C 1, LI C 1, LI C 2, LI C 3, LI C 4, DZ C 1, AS C 1, GZ C 1, NB C 1, KB C 1, VN C 1, KB C 2, GY C 1, GY C 2 RA C 1 Rajka közigazgatási határain belül (töltés) 4407 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. DT C 1 Dunakiliti közigazgatási határain belül (töltés) 7436 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. 148

151 A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. A Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében gyalogos és kerékpáros híd építésére megvalósíthatósági tanulmány készült. A tervezett híd Dunakiliti és Doborgaz községek összekötését valósítja meg. DG C 1 Dunasziget közigazgatási határain belül (töltés) m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. PU C 1 Püski közigazgatási határain belül (töltés) 389 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. KD C 1 Kisbodak közigazgatási határain belül (töltés) 4303 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. PU C 2 Püski közigazgatási határain belül (töltés) 197 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. 149

152 KD C 2 Kisbodak közigazgatási határain belül (töltés) 352 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. PU C 3 Püski közigazgatási határain belül (töltés) 192 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. DR C 1 Dunaremete közigazgatási határain belül (töltés) 3416 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. LI C 1 Lipót közigazgatási határain belül (töltés) 1356 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. LI C 2 Lipót töltéstől Szabadság u. (Kenderes Kert u ig) 1310 m Meglévő, önkormányzati kezelésű kis forgalmú közúton vegyes használatú út kialakítása forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. A kis forgalom miatt forgalombiztonságilag megfelelő, egész évben használható. LI C 3 Lipót Szabadság u.(kenderes Kert u tól) Fő u. (Barátság Liget u. elágazásig) 693 m 150

153 Meglévő, önkormányzati kezelésű úton kerékpársáv kialakítása. Beépítettség miatt önálló kerékpárút nem fér el. A burkolat a padka, ill. zöldsáv területén szélesíthető. A forgalombiztonság megfelelő, az útszakasz egész évben használható. LI C 4 Lipót Fő u j. út a közig. határig 1366 m Önálló kerékpárút építése a j. út mellett, a szükséges forgalomtechnikai elemekkel. A település határában a Zselykei csatornán új műtárgy szükséges az önálló kerékpárút átvezetéséhez. DZ C 1 Darnózseli j. út, külterület 1620 m Önálló kerékpárút építése a j. út mellett, a szükséges forgalomtechnikai elemekkel. AS C 1 Ásványráró közigazgatási határain belül (töltés) m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GZ C 1 Győrzámoly közigazgatási határain belül (töltés) 5080 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. NB C 1 Nagybajom közigazgatási határain belül (töltés) 3959 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. 151

154 KB C 1 Kisbajom közigazgatási határain belül (töltés) 1592 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. VN C 1 Vének közigazgatási határain belül (töltés) 7159 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. KB C 2 Kisbajom közigazgatási határain belül (töltés) 7088 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GY C 1 Győr közigazgatási határ lakott területek határa 5424 m Meglévő árvízvédelmi töltésen kialakítandó vegyes használatú út. Teljes hosszában burkolat építendő (jelenleg kavics burkolat) 3,5 m szélességgel, forgalomtechnikai elemek kialakítása. A töltés forgalma korlátozott, kevés jármű használja, így a szakasz forgalombiztonságilag megfelelő. GY C 2 Győr lakott területek határa Kossuth híd 2156 m Meglévő, kis forgalmú közúton vegyes használatú út kialakítása ennek megfelelő forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. A kis forgalom miatt forgalombiztonságilag megfelelő, egész évben használható. A nyomvonalváltozatokat az A 02, A 03, A 04, A 06, A 07 és A 08 helyszínrajzok ábrázol 152

155 ják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A tervezett szakasz inkább turisztikai szempontból jelentős, a hivatásforgalom ezen a nyomvonalon nem számottevő. Turisztikai célpont a Mosoni Duna. és a Szigetköz vadregényes természeti környezete Tervezett/kapcsolódó fejlesztések További tervek nincsenek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A Duna mentén fekvő települések szabályozási terve tartalmazza a töltésen vezető kerékpárutat Tulajdonviszonyok LI C 4 j. szakaszon 1366 x 5 m mezőgazdasági terület kisajátítandó DZ C 1 j. szakaszon 920 x 5 m mezőgazdasági terület kisajátítandó Egyéb kockázatok NATURA2000 természetvédelmi területen halad, árvízvédelmi töltésen Ács Műszaki kialakítás AC A változat Nyomvonal: AC A 1, AC A 2, AC A 3 Az AC A változat Nagyszentjános közigazgatási határától A MÁV vasútvonallal párhuzamosan, attól délre futó meglévő földút felhasználásával, földút burkolásával 1120 m hosszon kerékpáros barát útként csatlakozik a Hartmann úti burkolt szakaszhoz. A MÁV vasútvonallal párhuzamosan külterületi szakaszon halad tovább tervezett nyomvonal, a meglévő aszfalt burkolatú, kis forgalmú úton vezetve. A 6315 m hosszú szakaszon a burkolat állapota jelentősen leromlott, felújítása mindenképp szükséges. A mezőgazdasági út szé 153

156 lessége csekély, mindössze 4,0 m. A vasútállomás környékén a nyomvonal csatlakozik egy jobb minőségű, szélesebb keresztmetszetű (6,0 6,5 m széles) aszfalt burkolatú úthoz. A Hartmann út, majd Gyár út a vasútállomást érintve halad át a településközponton és csatlakozik a 8151 j. összekötő úthoz. Az 1545 m hosszú szakasz alacsony forgalma miatt vegyes forgalmú útként kijelölhető, de az út felújítás elengedhetetlen. A tervezett nyomvonal a 8151 j. ök. úton folytatódik rövid szakaszon. Az út forgalma és a helyi viszonyok alapján kerékpársáv létesítése javasolt. A burkolat állapota leromlott, szélessége ~6,00 m. A 130 m hosszú kétoldali kerékpársáv létesítéséhez elengedhetetlen a burkolat szélesítése, felújítása. A Zúgó utca csatlakozásától követően 8151 j. ök. út keresztmetszeti kialakítása nem alkalmas sem önálló vagy közös kerékpárút, sem kerékpársáv kiépítésére. Ezért a 8151 j. ök. úti tervezett kerékpársávot követően javasolt a Zúgó utca kijelölése kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként 345 m hosszon(aszfalt burkolatú út ~4,5 5,0 m szélességben). A tervezett kerékpáros nyomvonal a Zúgó utcát elhagyva Ácsi Malom tó mellett vezet tovább 3,00 m széles önálló kerékpárútként 310 m hosszon, meglévő földutat felhasználva. A horgásztó környezetében a Concó patakot kerékpáros híddal, a Concó mellékágat áteresszel keresztez a kerékpárút. Malom tónál csatlakozik a Bartók Béla utca, az utca elenyésző forgalmának következtében kijelölhető kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként (aszfalt burkolatú út ~4,5 5,0 m szélességben, 340 m hosszon). A 8151 j. ök. úti Bartók B. u. Kossuth L. utcai kereszteződéstől a nyomvonal keletre tart a Kossuth Lajos utcán (kerékpározásra alkalmas kis forgalmú út, aszfalt burkolat, ~5,0 m szélesség), mely jelenleg is kijelölt EuroVelo6 nyomvonal. A ~1 km hosszú Kossuth Lajos utcai szakasz mezőgazdasági földúthoz csatlakozik. A földút felhasználásával Komárom közigazgatási határig (~0,5 km) 3,00 m széles önálló kerékpárút létesítésével vezet tovább az útvonal. AC B változat Nyomvonal: AC B 1, AC B 2 Az AC B változat a Győr Moson Sopron megyei kerékpárút B jelű szakaszához csatlakozva a megyehatártól halad az 1. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán, az út koronáján kívül, 154

157 de azzal párhuzamosan 4,9 km hosszan. A tervezett 3,00 m széles önálló kerékpárút egy része erdős területen halad, így fakivágással, erdőirtással számolni kell. A nyomvonal az 1. sz. főút km szelvényétől a főúttól eltávolodik és a zártkertek irányába halad tovább 0,3 km hosszan 3,00 m széles önálló kerékpárútként. A tervezett kerékpárút zártkerteknél csatlakozik a meglévő földúthálózathoz és onnantól jellemzően a meglévő földutak felhasználásával, azok burkolásával kerékpáros barát útként folytatódik 2,3 km hosszan. A földutakat 3,00 m szélességben kell aszfalt burkolattal ellátni, kétoldali 1,0 1,0 m széles padkával. A meglévő földutakat elhagyva a Lovadi legelőn való átvezetésnél az önálló vezetésű, 3,00 m széles kerékpárutat a mértékadó árvízszintnél magasabb töltésre célszerű megépíteni (a gyakori elöntések miatt). A töltésépítésnél azonban a szükséges vízépítési létesítményekkel biztosítani kell az árterület vízmentesítését. A Concó patakot a valamikori gyalogos híd alépítményének helyén keresztezi tervezett kerékpárút. A Concó völgy élőhely rehabilitációja folyamatban van (tervek elkészültek), mely a keresztezés környékét érinti, ezért későbbi tervfázisban a műtárgy tervezése során különös gonddal kell eljárni. Ezen a szakaszon a tervezett kerékpárút NATURA2000 területet is érint. A Concó patak keresztezésétől a tervezett önálló vezetésű kerékpárút az egykori Kavicsbánya (jelenleg motocross pálya) mellett elhaladva meglévő földúton halad tovább Koppánymonostor irányába, ahol csatlakozik a komáromi szakaszhoz. A meglévő keskeny, és magasságilag is lekorlátozott rácsos kerékpáros híd helyett pedig új kerékpáros hidat kell építeni. A település külterületén a Concó, és Concó Malomárok patak felett, a patakok Dunába torkolása előtt szintén új híd építése szükséges az AC B 2 jelű kerékpárút nyomvonal szakasz átvezetésére. Mivel a Concó patak rehabilitáció folyamatban van, emiatt ill. a kedvezőtlen talajviszonyok miatt a kerékpárút és így a híd átvezetését a területen későbbi tervfázisba meg kell vizsgálni. AC C változat Nyomvonal: AC C 1, AC B 2 AZ AC C változat AZ AC B változat 1. sz. főúttal párhuzamosan vezetett szakaszának (AC B 1) alternatívája. A tervezett nyomvonal a Duna parton, a parti erdősávban vezet vadregényes 155

158 környezetben 3,00 m széles önálló vezetésű kerékpárútként. A csatlakozási pont a Győr Moson Sopron megyei kerékpárút szakasszal a Duna parti erdősáv szélén található. A nyomvonal jellemzően erdős területen halad és NATURA2000 területet érint. Az 1. sz. főút km szelvényének környezetében csatlakozik a zártkertek irányába haladó meglévő földút hálózathoz. Innentől az AC B változattal megegyező paraméterekkel, azzal közös nyomon halad tovább Komárom közigazgatási határáig. AC D változat Nyomvonal: AC A 1, AC D 1, AC A 3 Az AC D változat az AC A nyomvonalváltozat Ács belterületi szakaszának alternatívája. A nyomvonal Nagyszentjánostól a 8151 j. ök. útig AC A nyommal közösen fut, de a Zúgó utcánál nem tér le a halastó irányába, hanem halad tovább meglévő EuroVelo nyomvonalon. A változat a 8151 j. ök. út kijelölését javasoltja kerékpározásra alkalmas útként Kossuth L. utca Zugó u. csatlakozása közti szakaszon (jelenlegi EV6 nyom). Az érintett szakaszon a beépítés szűk, szélesítésre és kerékpársáv létesítésére vagy önálló kerékpárút építésére nincs mód. A helyi viszonyok, az összekötő út forgalma és forgalom összetétele (~10% feletti teherforgalom) alapján, de a szűk keresztmetszet és a nem túl optimális helyszínrajzi vonalvezetés (kis sugarú ív) miatt sem ideális a nyomvonal szakasz alternatíva. A nyomvonalváltozatokat az A 10 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az AC A változat jellemzően hivatásforgalmi szerepet lát el. A nyomvonalváltozat köti össze Nagyszentjános belterületét Ács belterületével. Ács belterület határánál csomagológyár, Ács átkelési szakaszon hivatalok és üzletek találhatóak. A nyomvonal rövid szakaszon az ácsi horgásztavat is érinti. A nyomvonal felfűzi Ács vasútállomást (kerékpárszállítás). AZ AC B alternatíva főként turisztikai szerepet tölt be. A nyomról a Duna part földútlejárókon könnyen megközelíthető. A kerékpárút természeti környezetben, NATURA2000 területek mellett halad érintve a Concó patak völgyét is. A patak völgyben a természetes környezet visszaállítása érdekében a jövőben, bukógát építésével, élőhely rehabilitációs beavatkozás várható. Az útvonal rövid szakaszon motocross pálya mellett halad. 156

159 AZ AC C változat a szabadidős kerékpározást támogatja, AC B változattal gyakorlatilag megegyezik annyi különbséggel, hogy kezdeti szakasza közvetlen a Duna parti magasparton halad vadregényes környezetben. Az AC D változat hivatásforgalmi, az AC A változattal gyakorlatilag megegyezik. Annyiban kedvezőtlenebb, hogy az AC A változattal ellentétben a halastavat nem érinti Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Az AC A változathoz kapcsolódóan Ács Város Önkormányzata a j. bekötő út (Gyár utca) Fő utca Polgármesteri Hivatal közötti szakasz és a 8151 j. ök. út Zúgó utca Postaköz közötti szakasz felújítására évben kiviteli tervet készítetett (Különút Kft.). A tervek a j. bekötő úton az út felújítását, a 8151 j. ök. úton a burkolat szélesítését és kétoldali kerékpársáv építését tartalmazzák. A 8151 j. ök. úti szakasz építési engedélyezési eljárása folyamatban van. AZ AC B és AC C változathoz kapcsolódóan ÉDUVIZIG a Concó patak torkolatánál élőhelyrehabilitációt, bukógátat és a Duna ág kotrását tervezi (Tervező: Biopetrol Környezettechnikai Kft., dátum: november) Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Ács Város szabályozási terve az AC B és AC C változatok nyomvonalát tartalmazza. Az AC A változat csak rövid külterületi szakaszon található meg a rendezési tervben. A rendezési terv belterületen kerékpárutat nem tartalmaz. Az AC A változat esetében a szabályozási terv módosítása szükséges Komárom Műszaki kialakítás KO A változat Nyomvonal: KO A 1, KO A 2, KO A 3, KO A 4, KO A 5, KO A 6, KO A 7, KO A 8, KO A 9 Az A változat a jelenleg kijelölt EuroVelo6 nyomvonalon halad. Ács közigazgatási határát elhagyva a tervezett nyomvonal mezőgazdasági területeket keresztez meglévő földút felhasználásával 3,00 m széles önálló kerékpárút építésével. A tervezett kerékpárút erdőterüle 157

160 teken keresztül halad tovább az 1. sz. főútig ~2,7 km hosszon. A Herkálypusztai úthoz érve keresztezi az 1. sz. MÁV vasútvonalat, majd 1. sz. főutat. Mindkét keresztezés jelentős forgalombiztonsági kockázatot hordoz magában. Az 1. sz. főúti csomópont körforgalmú csomóponttá történő átépítését tervezette meg Komárom, mely a főút kerékpáros keresztezésére megoldást jelenthet, de a vasúti átjáró biztosítását így is felül kell vizsgálni. A főutat elhagyva az Újszállási út kis forgalmú, kerékpározásra kijelölhető. Az Újszállási út burkolata leromlott, felújítása szükséges. A vegyes forgalmú útként való kijelöléshez további forgalomtechnikai beavatkozások szükségesek ~2,1 km hosszon. Koppánymonosor, Koppányvezér utca Újszállási út csatlakozásától a nyomvonal a Koppányvezér utcán halad tovább 1,5 km hosszon, meglévő EuroVelo6 nyomvonalon. A Koppányvezér utca forgalma alacsony, a helyszíni bejárások alapján forgalomtechnikai beavatkozásokkal kijelölhető kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként. A Téltemető utca Koppányvezér utcához csatlakozását követően meglévő önálló kerékpárút található (burkolata aszfalt, állapota leromlott, szélessége nem megfelelő), melynek szélesítése min. 3,00 m szélességűre, továbbá felújítása is szükséges ~1,7 km hosszon. A nyomvonal mellett található regionális hulladéklerakó rekultiválása folyamatban van, így a szakaszt negatívan befolyásoló tényező megszűnik. A meglévő 1,50 1,60 m széles kerékpárút fény és félsorompóval biztosított szintbeni vasúti átjáróval keresztezi a MÁV vasútvonalat. A meglévő kerékpárút szintben keresztezi az 1. sz. főutat, majd mind burkolatállapotát, mind szélességét tekintve megfelelő paraméterekkel folytatódik tovább az 1. sz. MÁV vasútvonal keresztezéséig, a Monostori Erőd mellett elhaladva. A kerékpárút fény és félsorompóval biztosítva keresztezi az 1. sz. MÁV vasútvonalat. a keresztezését követően a szűk beépítés nem engedi a kerékpárút továbbvezetését 1. sz. főúton (a folytonossági hiány feloldására; a főút visszabontásával, szűk paraméterekkel és csak szabvány alóli felmentéssel lehetséges közös gyalog és kerékpárút létesítése az érintett szakaszon továbbá kiemelt beruházásként középsziget létesül), ezért a kerékpárforgalom a szűkületet a Zrínyi M. u. Mátyás király u. Árpád vezér u. kisforgalmú, vegyes forgalmú utcákon kijelölve kerüli ki. Ezt követően a nyom az 1. sz. főút teljes átkelési szakaszán található meglévő kerékpárforgalmi létesítmények felhasználásával halad tovább (mely jelenleg is kijelölt EuroVelo6 nyom 158

161 vonal). A Lovarda utcát követően zömében elválasztott gyalog és kerékpárút halad a 13. sz. főúti körforgalmú csomópont felé 1. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán (Lovarda u. Laktanya u. között 2,0 m széles aszfalt burkolatú önálló kerékpárút 230 m hosszon). A közös kerékpárút burkolatának állapota általában megfelelő, de helyenként leromlott. A körforgalmú csomópont terelőszigetein átvezetve az 1. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán halad tovább a kerékpáros jellemzően betonkő burkolatú elválasztott gyalog és kerékpárúton egészen Szőny határáig. A kerékpárutak burkolata jellemzően megfelelő, felújított. A szakaszon beavatkozás jellemzően nem szükséges. Gyermekvárost követően a MÁV vasútvonalat keresztezve halad tovább a nyomvonal az 1. sz. főút két oldalán kialakított meglévő kerékpársávon. Az érintett szakaszon a forgalom magas, a teherforgalom aránya közel 20%. A kerékpársáv hosszú távon nem kielégítő megoldás. A meglévő kerékpársáv Szőny, Szabadság utca csatlakozásánál megszűnik, majd az 1. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán önálló kerékpárúton haladhat tovább a nyomvonal (burkolata aszfalt, állapota megfelelő, szélessége ~1,50 2,00 m). A kerékpárút helyszínrajzi vonalvezetése igen, keresztmetszeti kialakítása azonban nem felel meg az EuroVelo kerékpárúttal szemben támasztott követelményeknek, ezért szélességét 3,00 méterre bővíteni kell. A kerékpárút fény és félsorompóval biztosítva keresztezi 1. sz. MÁV vasútvonalat, majd csatlakozik Almásfüzitő közigazgatási határához. KO B változat Nyomvonal: KO B 1, KO B 2, KO B 3, KO B 4 Ács közigazgatási határtól meglévő földút felhasználásával érkező 3,00 m széles önálló kerékpárút Komárom közigazgatási határánál, Koppánymonostoron csatlakozik a Fenyves utcához. Az 1,5 km hosszú Fenyves utca üdülőterületen található csekély forgalmú út, így forgalomtechnikai beavatkozásokkal kijelölhető vegyes forgalomra. A Fenyves utca csatlakozik Koppánymonostor központi utcájához, a Koppányvezér utcához. A Koppányvezér utca forgalma alacsony, a helyszíni bejárások alapján forgalomtechnikai beavatkozásokkal kijelölhető kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként. A tervezett nyomvonal 0,5 km t követően a Tulipán utcán halad tovább a Duna holtág irányába. 159

162 A Tulipán utca és a Duna holtág mellett halad meglévő földút forgalma elenyésző, szilárd burkolattal történő ellátását követően kerékpáros barát útként kijelölhető. A földutat min. 3,00 m szélességben kell aszfalt burkolattal ellátni kétoldali 1,0 1,0 m széles padkával. A kerékpárbarát út a Duna parton halad tovább a Hajóvontató parton, majd a Duna soron meglévő földutak felhasználásával halad a meglévő vasúti hídig összesen 3,2 km hosszon (keresztezve a tervezett 131. sz. főút folytatását Komárnó irányába). A meglévő vasúti hídtól a tervezett nyomvonalon 0,8 km hosszon önálló kerékpárutat kell építeni 3,00 m szélességben. A tervezett kerékpárút a Monostori Erőd előtt műemléki környezetben halad tovább, majd az Erőd bástyájától tervezett kerékpáros barát útként folytatódik 0,3 km hosszon. A Rákóczi Ferenc rakparthoz csatlakozástól a tervezett kerékpáros nyomvonal az árvízvédelmi töltésen halad tovább tervezett kerékpározható üzemi úton (a töltés rehabilitáció folyamatban van; várható befejezés: év). A kerékpározható üzemi utat kerékpárral átjárható sorompókkal kell lezárni, oda gépjárművel csak a Vízügy munkatársai hajthatnak be. Az árvízi védekezés során az árvízvédelmi töltésen nehézgépjárművek közlekedésével is számolni kell, ezért az üzemi út pályaszerkezetét ennek megfelelően kell megválasztani. A nyomvonal Erzsébet híd alatt áthaladva az 1. sz. MÁV vasútvonal mellett halad tovább a kerékpárút meglévő töltésen Csillag Erődig. Csillag Erődtől új árvízvédelmi töltés épül, mely alkalmas kerékpárút vezetésére (ebbe az esetben is kerékpárral járható üzemi útként). A tervezet nyomvonal az árvízvédelmi töltésen haladva csatlakozik Almásfüzitő közigazgatási határához. Az árvízvédelmi töltésen vezetett szakasz hossza 8,7 km. A teljes szakaszon folyamatban van az árvízvédelmi töltés rehabilitációja vagy új építése, melynek várható befejezése a év. KO C változat Nyomvonal: KO B 1, KO C 1, KO A 2, KO A 3, KO C 2, KO C 3, KO C 4, KO C 5, KO C 6, KO A 8, KO A 9 A KO C változat mind az A, mind a B változat nyomvonalait érintve, azokkal több esetben közös nyomon halad. A nyomvonal Ács közigazgatási határától Koppánymonostornál érkezik a KO B 1 szakasszal megegyező nyomon, majd halad tovább a Koppányvezér utcán,mely forgalomtechnikai be 160

163 avatkozásokkal kijelölhető kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként. A családi házas övezetben haladó. A tervezett nyomvonal a KO A változat nyomvonalával közösen halad az Ácsi út, 1. sz. főút 1. sz. MÁV vasútvonal keresztezés utánig. A vasútvonal keresztezést követően tervezett önálló vezetésű kerékpárút 1. sz. főutat keresztezve Gyár utcában halad tovább 3,00 m széles, tervezett önálló vezetésű kerékpárútként. A Gyár utca vasútállomás környezetében a kerékpárút létesítésével egy időben célszerű a parkolást is rendezni. A vasútállomást elhagyva az önálló kerékpárút Szent László utcán halad tovább Bajcsy Zs. utcáig tervezett 3,00 m széles önálló kerékpárútként. A tervezett kerékpárút szakasz hossza 1 km. A Bajcsy Zsilinszky utca jelenleg forgalmas utca. A város északi gyűjtőútjának megépítése az utcára forgalomcsillapító hatással lesz. A forgalomcsillapítást követően az utca forgalomtechnikai beavatkozásokkal kijelölhető vegyes forgalmú útként. A Bajcsy Zsilinszky utca 13. sz. főúthoz közelebb eső szakasza üzletekkel tarkított, a gyalogosforgalma jelentős, a merőleges parkolók személygépjármű mozgása is gyakori. A vegyes forgalmú útként kijelöléskor a parkolási rend felülvizsgálata is szükségessé válik. A 13. sz. főúti átvezetést követően tervezett nyomvonal a Táncsics Mihály utca kijelölése kis forgalmú úton folytatódik. A vegyes forgalomra történő kijelölés feltétele ebben az esetben is Komárom északi gyűjtőútjának megépítése. A kijelölendő utcák forgalmi átrendeződését követően a Bajcsy és Táncsics utcákban csillapított övezetek kijelölése a rendezési tervnek megfelelően 2 km hosszon megvalósítható. A Táncsics M. utcában a Csillag lakóteleptől az utca végéig meglévő közös kerékpárút található, melynek szélesítése szükséges. A nyomvonal a Táncsics M. utcai meglévő kerékpárútról leágazva, a MÁV vasútvonalat új kerékpáros átkelővel keresztezve, a Vasút utca lakóutcában halad tovább 3,00 m széles önálló kerékpárút építésével 0,9 km hosszon. A lakóutcát követően rendezési terv szerint új lakóutca nyílik jövőben, mely kerékpározásra alkalmas útként kijelölhető 0,5 km hosszon. A nyomvonal a Halastó utcán északra haladt tovább a Bocska tóig, ahol a tervezett nyomvonal keletre fordul és horgásztavakat (lápos területen) megkerülve köt vissza 1. sz. főútra a kórházzal szemközt. Az 1,2 km hosszú szakaszon 3,0 m széles önálló kerékpárút épülne. Az igen nagy forgalmú 1. sz. főúton a kerékpársávon történő közlekedés meglehetősen bal 161

164 esetveszélyes, ezért a kerékpársávok helyett biztonságosabb, útpályától elválasztott önálló kerékpárutat kell kialakítani. Mivel a meglévő szőnyi kerékpárútszakasz a főút szelvényezés szerinti jobb oldalán található, ezért ezen a szakaszon is itt célszerű a kerékpárutat vezetni. Jelenleg a zöldsávban nincs ehhez elegendő hely, ezért a kerékpársávok megszüntetésével, az úttengely bal oldalra történő kismértékű elhúzásával és a jobb oldali útszegély átépítésével kell helyet biztosítani 1,0 km hosszon a 3,00 m széles önálló kerékpárút számára. Az úttengely elhúzásának következtében a főút újraprofilozása elkerülhetetlen. A nyomvonal csatlakozik a szőnyi meglévő kerékpárúthoz, ahonnan KO A változattal közös nyomon érkezik meg Almásfüzitő közigazgatási határához. KO D változat Nyomvonal: KO B 1, KO B 2, KO D 1, KO D 2, KO A 5, KO D 3, KO C 5, KO C 6, KO A 8, KO D 4, KO B 4 A KO D változat mind az A, B és C változatokkal is sok esetben közös nyomon halad. Ács közigazgatási határtól tervezett nyomvonal Koppánymonostornál érkezik B változattal közös nyomvonalon haladva egészen a Monostori Erődig. A Monostori Erőd előtti tervezett kerékpárúttól az Erőd területén átvezetve halad a tervezett kerékpárút az 1. sz. főút felé. Az 1. sz. főutat tervezett kerékpáros átkelővel keresztezve halad tovább MÁV vasútvonal irányába, ahol a vasútvonalat külön szintben, felüljáróval keresztezi tervezett 3,00 m széles kerékpárút. A tervezett kerékpárút csatlakozik Bocskai utcához, a Bocskai u. Vállalkozók útja Lovarda tér útvonal kijelölhető vegyes forgalmú útként (forgalma nem jelentős). A vegyes forgalmú úton haladó kerékpáros a Lovarda teret követően csatlakozhat 1. sz. főút melletti meglévő kerékpárhálózathoz. Az 1. sz. főúttal párhuzamosan az A változattal közös nyomon halad tervezett nyomvonal egészen a Gyermekvárosig. Gyermekvárosnál a Táncsics Mihály utcai közös gyalog és kerékpár felbővítésével vezet a nyom a C változat felé. A C változattal közös nyomvonalon jutunk el szőnyi meglévő kerékpárúthoz, melyet 3,00 méterre kell szélesíteni. Az A változattal közös nyomról D változat Stadion utcánál tér le. A Stadion utca az 1. sz. főúttól a Duna árvízvédelmi töltéséig húzódik, keresztezve 1. sz. MÁV vasútvonalat. Az utca aszfalt burkolattal ellátott, de állapota helyenként leromlott, felújítása szükséges. A sza 162

165 kasz vegyes forgalmú útként kijelölhető, a felújítás mellett forgalomtechnikai beavatkozások szükségesek. Stadion utcát elhagyva a nyomvonal a B változattal közös nyomon érkezik Almásfüzitő közigazgatási határához. A kerékpárút a Bocskai István utca magasságában lévő, MÁV vasútvonal melletti, meglévő alépítményekre alapozott új kerékpáros hídon vezet át. KO E változat Nyomvonal: KO B 1, KO C 1, KO A 2, KO A 3, KO C 2, KO E 1, KO C 4, KO C 5, KO C 6, KO A 8, KO A 9 Az E változat gyakorlatilag a C változat betétváltozata. A nyomvonala a Bajcsy Zsilinszky utca Táncsics Mihály utca szakaszt kivéve megegyezik C változatéval. A vasútállomásnál érkező tervezett 3,00 m széles kerékpárút C változattól eltérően nem fordul rá Szt. László utcára, hanem a Gyár utcán továbbvezetve az vasúti híd töltését kerékpáros aluljáróval keresztezve a kerékpárforgalom a Széles utcára kivezethető. A Széles utca, majd a Sport utca forgalma igen csekély, ezért ezen utcák, forgalomtechnikai beavatkozást követően vegyes forgalmú útként kijelölhetők. A sportpályákat elhagyva, a Sport utcától tervezett 3,00 m széles önálló kerékpárút köt be a Táncsics utcába a kemping mellett. A Táncsics utcához csatlakozva a nyomvonal C változatnak megfelelően folytatódik Almásfüzitő közigazgatási határig. Új gyalogos kerékpáros aluljáró készül a 13 sz. főutat a MÁV vasútvonal fellett átvezető rácsos híd város felöli hídfője mögött. A nyomvonalváltozatokat az A 10 és A 11 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A KO A változat jellemzően hivatásforgalmi szerepet tölt be. Külterületi szakaszon mezőgazdasági területek tár fel és kapcsolódik Komárom Ipari Parkhoz. A kerékpáros útvonal Koppánymonostor településközponton és Komárom városközponton halad keresztül; az átkelési szakaszokon iskolákat, hivatalokat, postát és kórházat is érintve. A nyomvonalról leágazva könnyen megközelíthető a Koppánymonostori üdülőterület. Az útvonal elhalad a Monostori Erőd mellett is. A szőnyi szakaszon a vasútállomás is elérhető, 163

166 igaz csak személyvonatok állnak meg, de a kerékpárszállítás vasúton így is megoldható. A KO B változat a szabadidős kerékpározást támogatja. Koppánymonostoron a Fenyves utcai üdülőterületen halad keresztül, NATURA 2000 környezetben. A kerékpárút a Duna holtág, majd a Duna part mentén halad, feltárja a Monostori Erődöt is. Az útvonalról a Csillag Erőd is megközelíthető, igaz ehhez a forgalmas 1. sz. MÁV vasútvonal keresztezése szükséges (a lokalitásban távlati önkormányzati koncepció a vasút különszintű keresztezése). A KO C alternatíva inkább turisztikai, mint hivatásforgalmi kerékpárutat tartalmaz (nevezhetjük vegyes funkciónak is). Az útvonal Koppánymonostoron a Fenyves utcai üdülőterületen halad keresztül, NATURA 2000 környezetben, majd a település fő utcáján folytatódik, ahol iskolát, üzleteket és hivatalokat fűz fel. A nyomhoz kapcsolódó kerékpárhálózatról Komárom Ipari Park könnyen elérhető. Az útvonal a Monostori Erőd előtt halad el és Komárom vasútállomást is érinti (gyors és személyvonatok is közlekednek, kerékpárszállítás biztosított). A nyomvonal csillapított övezetű (jövőbeni beavatkozás) utcákon áthaladva boltokat, üzleteket tár fel és a Komáromi Gyógyfürdőt érinti Az alternatíva egy szakaszon a település szélén családi házas övezetet és halastavat is érint. A KO D változat vegyes funkciót lát el. Míg a szakasz eleje és végének egy része turisztikai, a többi hivatásforgalmi szerepet tölt be. A nyomvonal Koppánymonostoron Fenyves utcai üdülőterületet, NATURA2000 területeket érint. A Duna holtág mentén, majd a Duna parton halad, a Monostori Erődöt is érintve. A kerékpárút áthalad Komárom településközpontján hivatalokat, iskolákat, üzleteket érintve. A kerékpárút feltárja a szőnyi halastavat és érinti a szőnyi vasútállomást is. A KO E változat gyakorlatilag a KO C változat betétváltozata. Funkcióját tekintve azzal megegyezik, tehát vegyes. A KO C változattól a különbség, hogy a Komáromi Gyógyfürdő és az üzletsorok nem közvetlenül, csak közvetve érhetők el a nyomvonalról Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A KO A változat 1. sz. főúti keresztezésénél Komárom Város kiviteli tervet készítetett (Partner Kft., év) 1. sz. főút Újszállási út csomópont körforgalmú csomóponttá történő átépítésére, mely gondoskodik a kerékpáros főúton történő biztonságos átvezetéséről a kör 164

167 forgalom nyaktagján /közvilágítással/ megoldja). A tervek nem rendelkeznek építési engedéllyel. A KO A változathoz kapcsolódva az 1. sz. főúton, a km sz. között közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai beavatkozások várhatóak (376/2013 (X.25.) Korm. rend. kiemelt beruházás) KO A és KO C változatoknál Koppánymonostor belterületén jelenleg járdaépítés zajlik. A KO B és KO D változathoz kapcsolódóan Monostori Erőd megbízására Partner Kft. készítette el az Erőd belső kerékpárút hálózatának kiviteli terveit, melyek építési engedéllyel rendelkeznek. A beruházás várhatóan év tavaszán valósul meg. A KO C változat Gyár utca Bajcsy Zs. u. Táncsics utcai szakaszára évben Komárom Város megbízásából Különút Kft. készített tanulmányt a kerékpáros kapcsolatok kialakításának vizsgálata céljából. A KO C változat Gyermekváros Szőny szakaszára Különút Kft. Komárom Város megbízásából vizsgálatot készített a kerékpársáv kiváltása céljából. A KO B változat Duna parti szakaszán folyamatban van az árvízvédelmi töltés rehabilitációját (új töltés építése, meglévő felújítása / Tervező: Biopetrol Kft.) Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A településrendezési terv a tervezett összes nyomvonalat szerepelteti, kivéve: KO C és KO E változatok Gyár utcai és Gyermekváros Szőny meglévő kerékpárút közötti szakaszát. KO E változat Sport utcai szakaszát. A KO C és KO E változatok fenti szakaszainak kialakításához a rendezési terv módosítását igényli Egyéb kockázatok KO B változat árvízvédelmi töltésen halad. Az árvízi védekezéskor nem használható. 165

168 Almásfüzitő Műszaki kialakítás AL A változat Nyomvonal: AL A 1, AL A 2 Komárom közigazgatási határától az 1. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán kiépített kerékpárút halad 3,3 km hosszon a volt Timföldgyárig. A kerékpárút szélessége 1,2 1,5 m között változik, felújítása és 3,00 méterre szélesítése szükséges. A köti össze a település két külön álló lakott területeit Nagykolóniát és Kiskolóniát. A szakaszhoz csatlakozik a 8138 j. Naszályi út, mely kerékpáros kapcsolatot biztosíthat Által ér völgyi kerékpárúttal. A volt Timföldgyártól Dunaalmás közigazgatási határig a beépítési viszonyok nem teszik lehetővé önálló kerékpárút kiépítését, ezért a szükséges helyet a jelenleg szabványosnál szélesebb útpálya szabványos szélességűre történő visszaépítésével lehet biztosítani. Az 1,6 km hosszú szakaszon a szelvényezés szerinti jobb oldali útszegély átépítésével kiszélesedő zöldsávban a meglévő járda felújításával és szélesítésével elválasztás nélküli közös gyalog és kerékpárút alakítható ki.. Dunaalmás közigazgatási határhoz a 1. sz. főúttal párhuzamosan haladva csatlakozik tervezett nyomvonal. de előbb még keresztezi a Szőny Fűzitő csatornát. A keresztezésnél a meglévő zsilipes műtárgy rehabilitációját a közeljövőben tervezik, a műtárgy szélessége elegendő a kerékpárút átvezetéséhez. AL B változat Nyomvonal: AL B 1, AL B 2 Komárom közigazgatási határtól az almásfüzitői motorcsónakházat is érintve a meglévő árvízvédelmi töltés felhasználásával halad a tervezett nyomvonal 6 km hosszon. A csónakháznál leágazási lehetőség biztosítható Nagykolónia belterület és a római tábor felé. Motorcsónakháztól a rekultivált zagytározók mellett a meglévő árvízvédelmi töltésen halad tovább a tervezett kerékpárút egészen a MOL telepig. Az árvízvédelmi töltés rehabilitációja jelenleg folyamatban van (szélesítés, magasítás, vízzáró agyag terítés), várható befejezése: év. A tervezett nyomvonalat nem javasoltjuk elvezetni a még jelenleg is rekultiváció alatt levő 166

169 VII. kazetta töltésén (melynek keleti végében gázterminál is található), ezért a kerékpárút MOL telep mellett dél felé folytatódik, meglévő töltések felhasználásával. A tervezett kerékpárút a Szőny Füzitő csatorna mellett csatlakozik 1. sz. főúthoz. Csatlakozástól A változattal közös nyomon haladva érkezik meg Dunaalmás közigazgatási területére. Az árvízvédelmi töltés üzemi út, mely kerékpározásra kijelölhető. Oda gépjárművel csak a Vízügy munkatársai hajthatnak be, ezért a töltéseket kerékpárral átjárható sorompóval kell lezárni. A pályaszerkezet méretezésekor az árvízi védekezés során közlekedő nehézgépjárműveket figyelemmel kell venni. AL C változat Nyomvonal: AL B 1, AL C 1, AL A 2 Nyomvonal: AL A1, AL C1, AL B2 A C változat az A és B alternatívát összekötő belterületi kerékpárút, az Almásfüzitő Nagykolónia 1. sz. főút mellett húzódó kerékpárút összekötése Duna part árvízvédelmi töltéssel. A tervezett nyomvonal az Árpád út Petőfi tér Petőfi út Azaum Római Tábor csónakház útvonalon halad. Az óvodáig, 0,4 km hosszon elválasztott gyalog és kerékpárút építése javasolt, ezt követően 0,7 km hosszon, a Duna partig önálló kerékpárút haladhat. A C változat tehát két nyomvonal alternatívát takar: Az első változat: Komárom közigazgatási határtól árvízvédelmi töltésen érkező kerékpárút B változat nyomvonalán halad a csónakházig, ahonnan az AL C nyomon településközpontot felfűzve jut el az1. sz. főúti meglévő szakaszra. A változat A nyomvonalnak megfelelően halad tovább. Második alternatívaként a Komárom közigazgatási határtól meglévő, szélesítendő kerékpárúton érkezve ( A változat), az AL C nyomon településközpontot felfűzve csatlakozik a B nyomvonalhoz. A nyomvonalváltozatokat az A 11 helyszínrajz ábrázolja. 167

170 Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az AL A változat hivatásforgalmi funkciót tölt be. Felfűzi a vasútállomást és a buszpályaudvar, iparterületeket és üzemeket vagy a hozzájuk vezető utat érinti. A nyomvonal Nagykolónia település szélén halad el, a település utcáin az Azaum Római tábor, a Duna parti csónakház és a település sporttelepe is megközelíthető. A kerékpárút a volt Timföldgyár mellett halad el, ahol távlati tervek szerint a rehabilitációt követően logisztikai bázis és ipartörténeti skanzen kerül majd kialakításra. Az AL B nyomvonal turisztikai értékeket tár fel. Az alternatíva alapján végig a Duna parton kerékpározhatunk az árvízvédelmi töltésen, érintve a füzitői csónakházat is. A változatnál sajnos elkerülhetetlen, hogy iparterület és a zagytározó érintettség. A vörösiszaptároló VII. kazetta rekultivációja még folyamatban van. Az AL C változat a két nyomvonalat köti össze, funkciója vegyes. A Duna parton vezetett kerékpárút elhalad a csónakház mellett, érinti az Azaum Római Tábort, majd feltárja Nagykolónia településközpontot (hivatalok, üzletek, óvoda). A nyom elhalad a volt Timföldgyár előtt (távlati ipartörténeti skanzen) és érinti a vasútállomás, buszpályaudvart is Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Almásfüzitőn a közeljövőben pályázati forrásból kerékpáros fejlesztésekben gondolkodik (kerékpárút tervek készíttetése). EDUVIZIG a Szőny Füzitő csatorna zsilip műtárgy felújítását tervezi, mely mindhárom változatot érinti (kerékpárút 10. sz. főút mellett vezetve várhatóan elfér a műtárgyon). Az AL B változat nyomvonalán Almásfüzitő árvízvédelmi töltés rehabilitáció kivitelezése folyamatban van (magassági, szélességi korrekció / vízzáró agyagpaplan terítés). A kivitelezés várható befejezés: év. AZ AL B változathoz kapcsolódóan a VII. zagykazetta rekultiválása folyamatban van (Tatai Környezetvédelmi Zrt.), várható befejezés: év Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Az AL A és AL C változatot tartalmazza a településrendezési terv. Az AL B változat esetében szabályozási tervben csak az AL B 1 szakasz található meg. 168

171 Az AL B változat a településrendezési tervek módosítását igényli Egyéb kockázatok Az árvízvédelmi töltés árvízi védekezés során kerékpárral nem járható Dunaalmás Műszaki kialakítás DA A változat Nyomvonal: DA A 1, DA A 2 Almásfüzitő közigazgatási határt elhagyva tervezett 3,00 m széles önálló kerékpárúton halad a tervezett nyomvonal az 1. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán. A MÁV vasútvonalat új vasúti átjáró létesítésével keresztezzük. A tervezett kerékpárút a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán halad tovább a közúttól elválasztva, külön koronán. A 10. sz. főút keresztezésénél középsziget és közvilágítás létesítése javasolt forgalombiztonsági okokból. A tervezett kerékpárút keresztezi a Fényes patak és az Által ér zsilip műtárgyait, melyek elegendő szélességűek a kerékpárút átvezetéséhez. Az Által ér felhagyott medreinek keresztezésénél viszont 2 új kerékpáros híd létesítése szükséges. A tervezett kerékpárút a 1129 j. ök. út keresztezése után Vasút u. környezetében keresztezi 10. sz. főutat, majd csatlakozik a Vasút utcához. A 4,4 km hosszú szakaszon 3,00 m széles önálló vezetésű kerékpárút épülne. Dunaalmás Halászcsárda környezetében a szűk beépítés nem teszi lehetővé a főúttal párhuzamos vonalvezetést, ezért kb. 400 m hosszon a 3,00 m széles kerékpárút a szelvényezés szerinti jobb oldali mellékutca (Vasút u.) nyomvonalán vezet a vasúti pálya mellé, majd azt követően vissza a főúthoz. Neszmély közigazgatási határig a főút átkelési szakaszán 1,0 km hosszon, 3,75 m széles elválasztott közös gyalog és kerékpárútként vezet a főút jobb oldalán. Az Izsán árok keresztezésénél kerékpáros gyalogos híd építése szükséges. DA B változat Nyomvonal: DA B 1, DA A 2 Almásfüzitő közigazgatási határtól Szőny Fűzitő csatorna keresztezését követően tervezett 169

172 nyomvonal nem keresztezi le a MÁV vasútvonalat, hanem a csatorna és a vasútvonal közötti szakaszon halad tovább 3,00 m széles önálló kerékpárútként. A Fényes patak keresztezésénél meglévő kettős műtárgy szélessége elegendő a kerékpárút átvezetéséhez. A következő szakaszon a MÁV vasútvonal közvetlen közelében gázterminál található. A kerékpárút nyomvonala keresztezi a gázterminál magánterületét, mely jelentős kockázatot rejt magában (kisajátítás, gázterminál szigorú műszaki előírások, védőtávolság). A terminált elhagyva a nyom az épülő medencés ipari kikötő mellett halad tovább vasútvonallal párhuzamosan Által érig. Az Által ér keresztezésénél a meglévő kettős műtárgy szélessége megfelelő kerékpárút átvezetéséhez. Ezen a szakaszon kerékpárút NATURA2000 területet is érint. Az Által ér völgyi kerékpárút csatlakozáshoz a jelentős teherforgalommal bíró 10. sz főút keresztezése szükséges. A tervezett nyom a lovardát elhagyva az Által ér felhagyott medrével párhuzamosan haladva tart a Duna part felé, majd meglévő műtárgyon keresztezi azt. A tervezett nyom az Öreg malomtól meglévő úton halad, mely vegyes forgalomra kijelölhető. Az Által ér felhagyott ágán meglévő tubosider keresztezi. A 10. sz. főútnál tervezett nyomvonal csatlakozik A változat szerinti nyomvonalhoz és a Vasút utcán folytatódik tovább. A tervezett 3,0 m széles önálló építésű kerékpárút hossza 4,2 km. A vegyes forgalmú úton 0,2 km hosszon szükségesek forgalomtechnikai beavatkozások. A nyomvonalváltozatokat az A 12 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A DA A változat funkcióját tekintve vegyes; külterületi szakasz turisztikai belterületi hivatásforgalmi. A szakaszhoz közvetlenül csatlakozik az Által ér völgyi kerékpárút. A kerékpárútról a főút keresztezésével lovardához juthatunk. Az útvonal közvetlen a vasútállomás mellett halad el (igaz, a személyforgalom csekély: irányonként 2 2 szerelvény). A nyomvonalról a Duna part a parti lejárókon keresztül megközelíthető. A parton nagyhajók fogadására is alkalmas kikötő található. A település átkelési szakaszon a közös kerékpárút hivatalokat, üzletek tár fel. A DA B nyomvonalváltozat vegyes funkciójú. A Szőny Füzitő csatorna természetes környeze 170

173 tét az érintett gázterminál szürke ipari képe váltja fel (melynek területén a kerékpárút keresztülhalad). A nyom érinti a már épülő medencés ipari kikötőt is. A nyomvonal feltárja az Által ér torkolatot, NATURA 2000 területet érint (ezen a területen medencés kikötő építése van folyamatban). A főút keresztezésével az Által ér völgyi kerékpárút elérhető. A változat lovardát érint és az Öreg malom mellett is elhalad. Az útvonal közvetlen a vasútállomás mellett halad el (igaz, a személyforgalom csekély: irányonként 2 2 szerelvény). A nyomvonalról a Duna part a parti lejárókon keresztül megközelíthető. A parton nagyhajók fogadására is alkalmas kikötő található. A település átkelési szakaszon a közös kerékpárút hivatalokat, üzletek tár fel Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Dunaalmás külterületi szakaszán a Duna parton jelentős volumenű beruházások vannak folyamatban. A KEG Nyrt. gázterminál szomszédságában ipari medencés kikötő épül. Az Általér torkolatánál medencés kikötő megvalósítása van folyamatban. Mindkét beruházás a DA B változatot érinti. Dunaalmás a közeljövőben pályázati forrásból kerékpáros fejlesztésekben gondolkodik (kerékpárút tervek készíttetése) Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A településrendezési terv csak külterületen tartalmaz kerékpárutat. A DA A változat teljes külterületi szakaszát, a DA B változatnak csak Almásfüzitő közigazgatási határ KEG Nyrt. gázterminál közötti szakaszát tartalmazza a szabályozási terv Egyéb kockázatok A DA B változat Öreg malom környezetében árvízveszélyes területen halad. A DA B változat keresztülhalad a KEG Nyrt. gázterminál területén. Már önmagában a kisajátítás is jelentős kockázatokat hordoz magában, nem beszélve a terminál védőtávolságairól és szigorú műszaki előírásairól. 171

174 Neszmély Műszaki kialakítás NE A változat Nyomvonal: NE A 1, NE A 2, NE A 3, NE A 4 Dunaalmás közigazgatási határtól a parti sáv már elegendő széles a kerékpárút elvezetésére. A tervezett 3,00 m széles önálló vezetésű kerékpárút nyomvonala Duna soron a Duna part irányába veszi az irányt, a MÁV vasútvonalat meglévő vasúti átjáróval szintben keresztezve. Az Önkormányzat javaslatára a tervezett kerékpárút a Vizimolnár utcát felhasználva jut el a Duna partra. A Vizimolnár utca jelenleg burkolatlan, az utca burkolásával akár kis forgalmú útként is kijelölhető. A Duna parti erdős fás területen meglévő földúton, NATURA2000 területen haladhat tovább a tervezett 3,00 m széles önálló kerékpárút, megkerülve a sportpályát, áteresszel keresztezve a Nyáraska és Göte patakot is. A tervezett kerékpárút Zsellér közön jut vissza a 10. sz. főút irányába. Zsellér köz vasúti híd keresztezése előtt tervezett sétány biztosít kapcsolatot a közelben található Hajó Skanzennal. A Zsellér köz 10. sz. főúthoz közel eső szakasza aszfalt burkolatú, forgalomtechnikai beavatkozást követően vegyes forgalmú útként kijelölhető. A Duna parton haladó kerékpárút szakasz 1,3 km hosszú. A tervezett nyomvonal a Zsellér köznél keresztezi a 10. sz. főutat (középsziget építése javasolt), majd a Petőfi Sándor utcán, mint vegyes forgalmú úton halad tovább érintve a Makovecz Imre által tervezett általános iskolát, kapcsolatot biztosítva a Sertésvölgyi pincesorhoz. A Petőfi Sándor utca keresztmetszete igen szűk, de forgalma elenyésző, ezért javasolt a vegyes forgalmú útként való felhasználása. A szakasz a Szilvapatak utcán, mint vegyes forgalmú úton jut vissza a 10. sz. főúthoz, ahol azzal párhuzamosan folytatódik tovább 10. sz. főút keresztezését követően. A keresztezésnél középsziget kiépítése javasolt. A keresztezést követően 3,00 m széles tervezett kerékpárút 3,4 km hosszon a 10. sz. főúttal párhuzamosan, annak Duna felöli, szelvényezés szerinti jobb oldalán vezet. A tervezett kerékpárút keresztezi a Szilvahegyi patakot, Papphegyi patakot és a Tekeresi vízfolyást is. Mindhárom esetben kerékpáros híd építése szükséges. A szakaszon tervezett kerékpárút keresztezi 4. sz. MÁV vasútvonalat, ahol új fény 172

175 és félsorompóval biztosított kerékpáros átkelőhely építése szükséges. A kerékpárútnak a 10. sz. főúttal egyazon koronán történő vezetését a meglévő töltés szélesítésével lehet megoldani. A tervezett nyomvonal a kempingnél csatlakozik a süttői szakaszhoz. NE B változat Nyomvonal: NE B 1, NE B 2, NE B 3, NE A 4 A 10. sz. főút forgalom összetételét tekintve igen magas a nehézgépjárművek aránya (több, mint 40%!), ezért vegyes forgalmú útként kijelölése nem javasolt. Lokális szűkületektől eltekintve az érintett szakaszon a keresztmetszet alkalmas elválasztott közös elválasztott 3,75 m széles gyalog és kerékpárút elhelyezésére. Jelenleg a vízelvezetés nyílt árkos, a tervezett közös gyalog és kerékpárúthoz szükséges hely biztosítása érdekében a vízelvezetést az átkelési szakaszon zárt rendszerré át kell építeni. A Nyáraska patak keresztezésénél új kerékpáros híd építése szükséges. A Göte patak és a két időszakos vízfolyás keresztezéséknél elegendő az áteresz építése. Az átkelési szakasz hossza 2,0 km. A szelvényezés szerinti jobb oldalon vezetett elválasztott gyalog és kerékpárút Neszmély belterület határánál keresztezi 10. sz. főutat, majd a Szilvahegyi utcát követően 3,00 m széles önálló vezetésű kerékpárútként folytatódik a Melegesi útig, részben meglévő földutak felhasználásával. Az 1,4 km hosszú szakaszon a Szilvahegyi patak keresztezésénél új kerékpáros híd építése, a Papphegyi patak keresztezésénél meglévő híd felújítása szükséges. A tervezett nyomvonal Melegesi úton halad tovább, meglévő, biztosított vasúti átjáróval keresztezve a MÁV vasútvonalat. A Melegesi útnál a 10. sz. főút lekeresztezése szükséges. Keresztezést követően kerékpárút A változattal megegyező nyomon halad Süttőig. A nyomvonalváltozatokat az A 12 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az NA A nyomvonal turisztikai kerékpárút. Belterületi szakaszon is érinti a Duna partot, ahonnan a Rendezvényhajó és a neszmélyi Hajóskanzen a csatlakozó utakon gyorsan elérhető. Kis forgalmú úton biztosít eljutást a Sertésvölgyi Pincesorhoz és a Makovecz Imre által tervezett iskolához. 173

176 Külterületi szakaszon Duna holtág mellett, majd Duna parton halad a kerékpárút, kempinget érintve (horgászás, vízisportok). Az NA B változat a belterületen hivatásforgalmi, külterületi szakaszon turisztikai funkcióval bír. A település átkelési szakaszon üzletek, hivatalok és templomot érint a nyomvonal. A Duna part dunai lejárókon keresztül megközelíthető, így a Hajóskanzen is könnyen elérhető. Külterületi szakaszon Duna holtág mellett, majd Duna parton halad a kerékpárút, kempinget érintve (horgászás, vízisportok) Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A Duna parton a Hajóskanzen és a sportpálya között gyalogos sétány létesül a közeljövőben. A sétány az NE A változatra van kedvező hatással. Neszmély a közeljövőben pályázati forrásból kerékpáros fejlesztésekben gondolkodik (kerékpárút tervek készíttetése) Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Neszmély településrendezési terve egyáltalán nem tartalmaz kerékpárutat. Bármely változat esetében módosítani kell a településrendezési tervet Egyéb kockázatok Az NE A változat belterületen vezetett Duna parti szakasza hullámtérben halad, időszakos elöntéssel kell számolni. A külterületi szakaszon a kerékpárutat főút koronájának szintjére célszerű építeni, így az elöntés veszély kockázata csökken Süttő Műszaki kialakítás SU A változat Nyomvonal: SU A 1, SU A 2, SU A 3 Neszmély közigazgatási határtól Süttő lakott területének határáig a tervezett 3,00 m széles kerékpárút nyomvonala a 10. sz. főút szelvény szerinti jobb oldalán, a meglévő úttöltés szélesítésével és az úttal egyazon koronán vezet. A szakaszon a meglévő keresztmetszet követ 174

177 keztében egyéb alternatív nyomvonal kijelölése nem lehetséges. A tervezett nyomvonal MÁV vasútvonalat keresztezve ér véget Süttő belterület határánál. A külterületi szakasz 2,6 km hosszú. Tervezett kerékpárút MÁV vasútvonallal párhuzamosan haladva keresztezi új kerékpáros híddal a Bikol patakot Duna parton. A Bikol patak töltését felhasználva halad tovább településközpont irányába a tervezett nyomvonal. A település fő terét elhagyva a 2,00 m széles kerékpárút a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán halad tovább. A tervezett 2,00 m széles kerékpárút a Fehér út előtt a 10. sz. főutat keresztezve, annak szelvényezés szerinti jobb oldalán halad tovább, a lábatlani szakaszig. A kerékpárútra építésére vonatkozóan A belterületi kerékpárút 1,8 km hosszú. SU B változat Nyomvonal: SU A 1, SU B 1, SU A 3 A B változat külterületen A változattal megegyező nyomon halad fentiekben ismertetett okok miatt. A belterületi szakaszon a tervezett kerékpárút MÁV vasútvonallal párhuzamosan haladva keresztezi új kerékpáros híddal a Bikol patakot a Duna parton. A Bikol patak keresztezését követen Templom térig önálló kerékpárút halad, majd a Templom tér Dózsa György u. Kőfaragó u. forgalomtechnikai beavatkozást követően 0,8 km hosszon kijelölhető vegyes forgalmú útként. A tervezett nyomvonal a 10. sz. főúthoz visszatérve, azt lekeresztezve az A változattal közös nyomon folytatódik tovább. A nyomvonalváltozatokat az A 12 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A SU A változat külterületi szakaszon turisztikai, belterületin jellemzően hivatásforgalmi funkciókkal bír. Külterületen közvetlenül a Duna part mellett, belterületen a településközponton át halad, üzleteket érintve. Turisztikai szempontból szót érdemel a főút mellett elhelyezkedő Rákóczi hárs. A szakasz végén lovarda található. A SU B változat vegyes funkciójú, gyakorlatilag a SU A változattal megegyezik, azzal a különbséggel, hogy kis forgalmú utcákon az iskolát és a Polgármesteri Hivatalt is feltárja. 175

178 Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Az SU A változatra Süttő Önkormányzata Neszmély felöli belterületi határtól Lábatlan közigazgatási határig kerékpárutat terveztetett (Tetthely Kft., majd Uvaterv Zrt.). A tervezett kerékpárút jogerős építési engedéllyel rendelkezik, melynek hosszabbítása folyamatban van Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A szabályozási terv az SU A változatot tartalmazza. Az SU B változat esetében a településrendezési terv módosítása szükséges Lábatlan Műszaki kialakítás LA A változat Nyomvonal: LA A 1, LA A 2, LA A 3, LA A 4, LA A 5 Süttő közigazgatási határtól 0,6 km hosszon tervezett 2,00 m széles önálló kerékpárút vezet a 10. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán Piszkei lakótelepig. A lakóteleptől városközpont irányába 1,4 km hosszon 2,75 m széles közös gyalog és kerékpárútként halad tovább tervezett létesítmény a városközpontig. A városközpont és a temető közötti szakasz a településközpont legkeskenyebb része. A beépítési határok nem teszik lehetővé sem önálló sem közös kerékpárút átvezetését. Ezen a szűk szakaszon egyedül kerékpársáv létesítésével lehetséges a főút melletti kerékpárforgalom biztosítása érdekében. A temetőtől a cementgyárig a szűk beépítés miatt önálló kerékpárút vezetésére szintén nincs lehetőség. Közös kerékpárút létesítésére elviekben van mód, de költségigénye magas a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán található részű megtámasztó támfal, illetve lábazat átépítésének szükségessége miatt. Ezért az érintett szakaszon A változatként kétoldali kerékpársáv létesítése javasolt. A városközpont cementgyár közötti szakaszon a főút részleges szélesítésével 1,9 km hosszon szükséges kétoldali kerékpársáv létesítése. A cementgyárat követően, a 10. sz. főutat keresztezni szükséges tervezett kerékpáros átkelővel. A keresztezésnél középsziget építése javasolt. 176

179 A cementgyártól 10. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán tervezett 2,50 m széles önálló kerékpárút halad 0,8 km hosszon. A szakaszon a kerékpárút időszakos vízfolyást keresztez, itt új kerékpáros híd építése szükséges. Nyergesújfalu közigazgatási határ előtt a tervezett kerékpárút keresztezi 10. sz. főutat és 4,30 m széles elválasztott gyalog és kerékpárútként halad tovább 0,1 km hosszon, csatlakozva a nyergesújfalui meglévő szakaszhoz. LA B változat Nyomvonal: LA A 1, LA B 1, LA B 2, LA B 3, LA A 5 Süttő közigazgatási határtól a nyomvonal az A változattal megegyezik. A B változat szerint a 10. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán érkező 2,75 m széles közös kerékpárút a Vasút utcában folytatódik tovább. A Vasút utca szűk keresztmetszeti kialakítása miatt sem önálló kerékpárút, sem egyesített gyalog és kerékpárút létesítésére nincs mód. Az utca forgalma alacsony, ezért 0,2 km hosszon vegyes forgalmú útként kijelölhető. A MÁV vasútvonalat a kerékpáros szintben keresztezi meglévő átjárón (csak fénysorompóval biztosított!). Az átjáró felújítása, biztosítási mód felülvizsgálata szükséges. A vasútkeresztezést követően a kerékpáros a vasúttal párhuzamosan meglévő földút felhasználásával tervezett 3,00 m széles kerékpárúton halad tovább a Duna parton0,6 km hosszon a lábatlani révátkelőig. A településközpont Millenium emlékpark közötti szűk városközponti szakaszon a beépítési határok nem teszik lehetővé kerékpárút vagy közös gyalog és kerékpárút létesítését. Ezen a szűk szakaszon tervezett 3,00 m széles kerékpárutat egyedül a Duna parton lehet elvezetni. A településközponttal a kapcsolatot a Medza köz biztosítja (kijelölhető vegyes forgalmú útként). A Medza közön a vasút keresztezése aluljáróval történik (szintbeni keresztezés elkerülhető). A Medza közi dunai lejáró a nemrégiben átadott Lábatlan Karva révátkelőhöz vezet. A révvel a határon túli kerékpárutak is elérhető közelségbe kerülnek. Az átkelőhely mellett pihenőhely található, mely kerékpártámaszok elhelyezésével kerékpárosok számára is megfelelő. A révátkelőtől a tervezett kerékpárút 0,6 km hosszon a vasúti töltés Duna felőli oldalán, azzal párhuzamosan halad. A kerékpárutat a vasúti töltés magasságának megfelelő töltésre célszerű építeni. A kerékpárút nyomvonala a meglévő vasúti műtárgy alatt áthaladva jut el az Emlékparkhoz, ahol lekeresztezi a 10. sz. főutat. 177

180 A temetőtől a cementgyárig a szűk beépítés miatt önálló kerékpárút vezetésére nincs lehetőség. A temetőtől a cementgyárig a kerékpáros forgalmat az út bal oldalán lévő járda felhasználásával, annak szükség szerinti felszélesítésével 2,75 m széles közös gyalog és kerékpárútként lehet vezetni. A meglévő gyalogjárda szélesítését a bal oldalon található rézsűmegtámasztó támfal, illetve lábazat szükséges mértékű átépítésével lehet megoldani. A temető mellett azonban egy szűk keresztmetszetű szakasz található. Itt az úttengely jobbra történő elhúzása a vasúti pálya és az útpálya közötti szintkülönbség és a meglévő rézsűhajlás miatt nem jöhet számításba, a temető falát pedig egyéb okokból nem lehet átépíteni. Így ezen a szakaszon az egyesített gyalog és kerékpárút szabványos szélességi paramétereit nem lehet biztosítani. A cementgyártól a B változat A változattal megegyező nyomon halad tovább Nyergesújfalu közigazgatási határáig. LA C változat Nyomvonal: LA A 1, LA A 2, LA B 2, LA B 3, LA A 5 A nyomvonal változat a korábban ismertetett két változat értékeit igyekszik összeolvasztani. A kerékpáros a főút mentén jut el a városközpontban (eddig az A változat nyomvonala szerint). A városközponttól a Medza közön, vegyes forgalmú úton juthatunk el a Duna partra. A Duna parton a nemrég átadott révátkelő mellett kerékpáros pihenő kialakítása javasolt. A rév kerékpárszállításra alkalmas, segítségével a szomszédos Szlovákiába juthatunk. A révátkelőtől a közigazgatási határig már a B változat nyomvonalát követjük. A Duna parton vasúttal párhuzamosan, vasúti töltés magasságában vezet a kerékpárút, majd a bajóti út környezetében meglévő vasúti műtárgy felhasználásával keresztezzük 4. sz. MÁV vasútvonalat és jutunk vissza 10. sz. főút mellé. A főút mellett cementgyárig tervezett közös gyalog és kerékpárút vezet a főút visszabontásával és a támfal átépítésével. A cementgyártól tervezett 2,50 m széles önálló vezetésű kerékpárút köt a nyergesújfalui meglévő szakaszhoz (rövid szakaszon közös kerékpárútként). A nyomvonalváltozatokat az A 12 és A 13 helyszínrajzok ábrázolják. 178

181 Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az LA A változat hivatásforgalmi szerepet tölt be. A nyomvonal a volt Piszkei papírgyár mellett elhaladva lakótelepet tár fel, érinti a városközpontot, üzemek és üzletek mellett halad el. A kerékpárút városközpontnál érinti a Gerenday Arborétumot. A városközpontnál nyomvonal mellett található a révátkelőhöz kapcsolódó parkoló, a Dunapart és a révátkelő a parti lejárókon könnyedén megközelíthető. A menetrend szerint közlekedő rév kerékpárszállításra is alkalmas és kapcsolatot biztosít a szomszédos Szlovákiával. A kerékpáros útvonal érinti a Millenium Emlékparkot és a vasútállomás is megközelíthető a csatlakozó kis utcán keresztül. AZ LA B változat funkciója vegyes, de az A változathoz képes több turisztikai elemmel bír. A nyom érinti a lakótelepet és az üzemeket, de a városközpontot elkerüli. A vasútállomást felfűzve a Duna parton halad érintve a révátkelőt is. Az útvonal a Milleniumi Emlékparknál érkezik vissza a főút mellé. AZ LA C változat vegyes szerepet tölt be, hasonlóan B változathoz. B változathoz képest a különbség, hogy az AB változat a településközpontot is feltárja, érintve a Gerenday Arborétumot is Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Az LA A változat esetében kerékpárút építésére az Önkormányzat jogerős építési engedéllyel rendelkezik. A cementgyártól tartó szakasz esetében az építési engedély hosszabbítása folyamatban van. A tervezett kerékpársávra Lábatlan Város Önkormányzata vázlattervet készítetett, melyet a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nem fogadott el Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A szabályozási terv tartalmazza a főút mellett vezetett kerékpárutat és a Duna parton vezetett kerékpárutat is Egyéb kockázatok A Duna parti vezetés ártéren halad, időszakos elöntéssel számolni kell (LA B változat). To 179

182 vábbá az LA B változat LA B 1 szakaszától Lábatlan Város Önkormányzata elzárkózik, azt nem támogatja. LA B változat LA B 3 szakasza a támfal átépítése miatt műszaki kockázatot hordoz, ezek mellett az átépítés magánterületeket is érint, így kisajátítással számolni kell Nyergesújfalu Műszaki kialakítás NY A változat Nyomvonal: NY A1 Lábatlantól a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán kiépített meglévő kerékpárút (részben önálló, részben pedig közös gyalog és kerékpárútként) található. A Sánc hegy melletti szakaszon partfal védelem mellett közös gyalog és kerékpárút vezet 1,7 km hosszon (2001. évben épült, a sziklafal stabilizáció 2009 ben megtörtént). A Sánc hegyi szakaszt követően a nyomvonal rövid szakaszon kis forgalmú önkormányzati utcákon halad 0,3 km hosszon. A Nyergesújfalu átkelési szakaszán végig kiépített kerékpárút található, mely részben önálló kerékpárútként, részben pedig közös gyalog és kerékpárútként épült meg a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán 2,6 km hosszon. A szakaszon a szűk beépítés következtében a kerékpárút szélességi paraméterei nem felelnek meg az EuroVelo követelményeknek. A szakaszon egyéb alternatív nyomvonal nem kínálkozik. A Duna parti vezetést a partra települt iparterületek, a délebbi nyomvonal alternatívát a Sánc hegy és a Búzás hegy akadályozza. A meglévő kerékpárút fény és félsorompóval biztosított átjáróval keresztezi a MÁV vasútvonalat. A település átkelési szakaszon található kerékpárút állapota leromlott, felújítása szükséges. Az átkelési szakaszt követően 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán Tátig 3,00 m széles kerékpárút található 3 km hosszon, mely az EuroVelo igényeknek megfelel. A kerékpárút évben épült, állapota megfelelő. A hidakon a korlátokat és az acélszerkezetet fel kell újítani, le kell mázolni, a betonszerkeze 180

183 teket fel kell újítani. A nyomvonalváltozatokat az A 13 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az NY A változat szerepét tekintve inkább hivatásforgalmi, mint turisztikai. A nyomvonal Nyergesújfalu átkelési szakaszán halad üzleteket, hivatalokat, iparterületeket érintve. A nyomvonalról a Duna part a partra vezető lejárókon megközelíthető. Turisztikai jelentőséggel bír még a kerékpárút mellett elhelyezkedő Sánc hegy Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Nyergesújfalu Város Önkormányzata a évben a belterületi kerékpárútra a felújítási terveket elkészítette Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A településrendezési terv tartalmazza a kerékpárút hálózatot Tát Műszaki kialakítás TA A változat Nyomvonal: TA A1, TA A2, TA A3 Nyergesújfalu közigazgatási határától az előző szakasz folytatásaként halad tovább a ~3,00 m széles EuroVelo paramétereknek megfelelő kerékpárút a 10. sz. főút szelvényezés szerinti bal oldalán. A 10. sz. főutat kijelölt kerékpáros átkelővel keresztezve (középsziget és közvilágítás is található a helyszínen) a 3,00 m széles kerékpárút a 117. sz. főúttal párhuzamosan, azzal közös koronán folytatódik egészen Esztergom közigazgatási határáig, összesen 4,8 km hoszszon. A 10. sz. főút felől érkező kerékpárosok a 10. sz. főút 117. sz. főút csomópontjánál vagy a 10. sz. főútról nyíló földútról (templom utcájából) juthatnak fel a meglévő EuroVelo kerékpárútra a 117. sz. főutat meglévő tubosideren keresztezve. 181

184 TA B változat Nyomvonal: TA A1, TA B1, TA B2, TA A3 A B változat Nyergesújfalu közigazgatási határától A változattal közös nyomon érkezik. A 10. sz. főút 117. sz. főút csomóponttól Tát városközpont irányába a 10. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán ~200 m hosszon meglévő kerékpárút található. A meglévő 1,50 2,00 m széles kerékpárút nem felel meg az EuroVelo igényeknek, ezért keresztmetszeti bővítése szükséges. A fogadót követően a kerékpáros forgalom a 10. sz. főúton halad tovább jelenleg. 2,75 m széles közös kerékpárút kiépítésére rövid szakaszon a nyílt árkos vízelvezetés zárt rendszerré történő átépítésével, további szakaszon a meglévő parkolók megszüntetésével van mód. A 2,0 km hosszú nyomvonal szakasz a 10. sz. főút j. ök. útcsatlakozásnál tervezett körforgalmú csomópontot elhagyva a 10. sz. főutat keresztezve 1011 j. ök. úton halad tovább. A 1011 j. ök. szelvényezés szerinti bal oldalán 3,00 m széles 1,4 km hosszú önálló kerékpárút létesítésével a 1119 j. ök. úton Tát Tarján Tatabánya kerékpáros forgalom számára az Esztergom felél való továbbhaladás biztosítható. A 117. j. főút keresztezésével kapcsolódhat meglévő EuroVelo hálózatba. A 117. sz. főút keresztezésénél középsziget és közvilágítás létesítése javasolt. A nyomvonalváltozatokat az A 13 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A TA A változat turisztikai jellegű. A nyom a Duna part mellett, a Kis Duna parton halad. Érinti az Únyi patakot és torkolatát, NATURA2000 területek mellett halad. A TA B hivatásforgalmi szerepet lát el. A nyomvonal Tát település átkelési szakaszán halad, hivatalokat, üzleteket, ipartelepet és sportpályát érintve. A változat részben Tát település átkelési szakaszon halad üzleteket, éttermet érintve. A nyomvonal kivezet a 117. sz. főút mellé, ahol érinti a Duna parton, Kis Dunát. A nyom érinti az Únyi patakot és torkolatát, NATURA2000 területek mellett halad. 182

185 Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Tát Önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel az Únyi patak mentén vezetett kerékpárút kiépítése (a j. ök. útról Tatabánya Tarján irányból érkező kerékpárosok részére a direkt kapcsolat a meglévő EuroVelo kerékpárúthoz). A TA B változattal kapcsolatosan a 10. sz. főút j. ök. út csomópontjának körforgalmú csomóponttá történő átépítését NIF Zrt. tervezteti Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A szabályozási terv tartalmazza a Tát elkerülő út menti kerékpárutat és a 10. sz. főút mellett futót, de nem tartalmazza a j. ök. úton haladót Egyéb kockázatok A TA B változatot Tát Város Önkormányzata nem támogatja Esztergom Műszaki kialakítás ES A változat Nyomvonal: ES A1, ES A2, ES A3, ES A4, ES A5, ES A6 Tát közigazgatási határtól 1,2 km hosszon folytatódik a 117. sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán a meglévő 3,00 m széles kerékpárút, mely jelenleg is EuroVelo nyomvonal. A kerékpárút közúttal közös koronán, de attól közúti vezetőkorláttal elválasztva került kiépítésre, beavatkozást nem igényel. A meglévő kerékpárút a 11. sz. főút csatlakozása előtt ~ˇ200 méterrel véget ér. A kerékpárút folytatásaként tervezett 3,00 m széles önálló kerékpárút építése javasolt. A tervezett kerékpárút keresztezi a Kenyérmezői patakot. A Zsidódi hídon a kerékpáros átkelés is biztosított 2,30 m széles kerékpáros hídon (így kerékpáros híd építésére nincs szükség). A tervezett nyomvonal a 11. sz. főúttal párhuzamosan halad tovább, annak szelvényezés szerinti jobb oldalán, külön koronán. A 11. sz. főút km sz. környékétől a tervezett kerékpárút a Szentléleki patak vonalát követve folytatódik, majd érkezik meg Esztergom határához. A tervezett 3,00 m széles ke 183

186 rékpárút Esztergom külterületi szakaszának hossza: 4,2 km. A tervezett kerékpárút meglévő zsilip műtárgyon keresztezi a patakot, majd a jelenlegi árvízvédelmi töltésen halad tovább. Az árvízvédelmi töltés jövőbeni szerepe nem tisztázott. Amennyiben Prímás szigeten megépül az árvízvédelmi töltés, úgy a Töltés utca Árok utca közötti szakaszon meglévő töltés felhasználható kerékpárútként. Ha a Prímás szigeti töltésrendszer nem valósul meg, úgy a Töltés utca Árok utca közötti töltésszakasz rehabilitációja szükséges (keresztmetszeti és magassági hiánnyal küzd, vízzáró agyagréteg terítés); a kerékpárút csak ezt követően helyezhető el árvízvédelmi töltésen, mint kerékpározásra alkalmas üzemi út. Az 1,4 km hosszú szakasz az Árok utcánál, a j. bekötőúthoz csatlakozva ér véget. Esztergom, Árok utcától Erzsébet parkig hangulatos sétány fut Kis Duna part mentén. A szakasz járműforgalma nem számottevő (csak célforgalom, forgalomcsillapított övezet) és jelenleg is kerékpározásra alkalmas kis forgalmú útként van számon tartva. Az 1,3 km hosszú szakaszon csupán forgalomtechnikai beavatkozások szükségesek. A tervezett nyomvonal Esztergom Erzsébet parktól egészen Búbánat völgyig kiépített, meglévő kerékpárúton halad tovább. A mintegy 6 km hosszú kiépített önálló kerékpárút nyomvonala végig a Duna parton vezet. A kerékpárút állapota helyenként leromlott (ártéri szakasz), ezért felújítása javasolt. A felújítással egy időben célszerű a kerékpárút szélese a javasolt min. 3,00 m szélességűre. A meglévő Duna menti kerékpárút folytatásaként Esztergom Vaskocsmától Pilismarót közigazgatási határáig, a 11. sz. főút mentén a Duna árterében tervezett kerékpárúton halad a nyomvonal. A nyomvonal NATURA2000 területen halad, ezért a kerékpárút csak 2,0 m széles aszfalt burkolattal épülhet (Az engedélyezési terv készítése során tervező egyeztetést folytatott Duna Ipoly Nemzeti Parkkal, mely alapján csak 2,0 m burkolatszélességű kerékpárút kerülhetett megtervezésre (tallósi nöszőfű populáció)). A 2,1 km hosszú szakaszon a NATURA2000 terület, a 10. sz. főút forgalma és a keresztmetszeti adottságok (északon Dunapart, délen Szamár hegy, Hosszú hegy, Sas hegy) miatt egyéb alternatív nyomvonal kijelölésére nincs lehetőség. A Kossuth híd esetében állagmegóvó felújításokat kell végezni, a Csenke patak feletti kerékpáros híd felszerkezetét le kell cserélni, a megmaradó betonszerkezeteket fel kell újítani. 184

187 ES B változat Nyomvonal: ES A1, ES B1, ES A3, ES B2, ES A5, ES A6 A tervezett nyomvonalváltozat a 11. sz. főútig A változattal megegyező nyomon halad. A változat szerint a 117. sz. főút 11. sz. főút csomópontjától a Kenyérmezői patak mentén tervezett, 3,00 m széles önálló kerékpárút halad a Kis Dunáig. A tervezett kerékpárút Kis Duna partján halad tovább, majd keresztezi a Szentkirályi Duna Dűlőt. A nyom a Vízműtelep és a kavicsbánya üzem előtti föld, illetve részben burkolt úton vezet tovább egészen a Szentlélek patakig. A 4,4 km hosszú szakasz elhalad a tervezett teherkomp kikötő mellett is. A nyomvonal Szentlélek pataktól A változattal megegyező nyomon halad tovább árvízvédelmi töltésen egészen az Árok utcáig. A tervezett nyomvonal az Árok utcánál meglévő Tabán híd felhasználásával keresztezi a Kis Dunát. A Kis Duna híd egyik oldali 2,0 m széles járdáját kerékpárútként kijelölve csatlakozik a Prímás szigeti szakaszhoz. A tervezett 1,4 km hosszú nyomvonal az Árok utca Nagy Duna sétányon halad tovább, majd a Kossuth hídon történő átvezetést követően csatlakozik meglévő Erzsébet parki nyomvonalhoz. A szakaszhoz kapcsolódik a Mária Valéria híd, mely kapcsolatot biztosít Szlovákiával. A szakaszon 3,00 m széles önálló kerékpárút építése javasolt. A nyomvonal a Kossuth hídon áthaladva csatlakozik A változat nyomvonalához, ahonnan azzal közös nyomon halad tovább. A nyomvonalváltozatokat az A 14 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az ES A változat turisztikai jellegű. Külterületi szakaszon természetes környezetben halad a nyomvonal érintve a Kenyérmezeipatakot és torkolatát; a Szentlélek patakkal pedig egy szakaszon párhuzamosan halad. A nyomvonal a hangulatos Kis Duna sétányon a 100 éves esztergomi patánfasor mellett folytatódik. A kerékpárút a történelmi városrészt az Erzsébet parknál tárja fel (többek között az esztergomi várat, és bazilikát). A nyomvonal hosszú szakaszon halad a Duna parton, NATURA2000 területeket és ártéri erdőket is érintve. Az ES B változat turisztikai funkciót tölt be. 185

188 Külterületi szakaszon természetes környezetben halad a nyomvonal érintve a Kenyérmezeipatakot és torkolatát. A nyomvonal érinti a távlati teherkomp kikötőt, vízmű telep és kavicsbánya mellett halad el. A kerékpárút a Nagy Duna sétányon halad érintve a Mária Valéria hidat, mely a szomszédos Szlovákiával biztosít kapcsolatot. A Kossuth híd keresztezését követően nyomvonal Erzsébetpark környezetében tárja fel a történelmi városrészt, majd végig a Duna parton halad tovább NATURA2000 területeket és ártéri erdőket is érintve Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Esztergom Város megbízásából Partner Mérnöki Iroda Kft. készítette az Esztergom (Erzsébet Park) Tát (11. sz. főút km sz.) közötti szakaszon Eurovelo kerékpárút c. engedélyezési tervet, a terv nem rendelkezik építési engedéllyel. A nyomvonal az ES A nyomvonalon halad. A meglévő Duna menti kerékpárút szakasz végétől Esztergom Város engedélyezési tervet készíttetett Búbánatvölgytől, a tervek nem rendelkeznek építési engedéllyel (tervező: Partner Kft.). Az engedélyezési terv készítése során tervező egyeztetést folytatott Duna Ipoly Nemzeti Parkkal, mely alapján csak 2,0 m burkolatszélességű kerékpárút kerülhetett megtervezésre a szakaszon (tallósi nöszőfű populáció). A nyomvonal az ES A nyomon halad. Az ES A és ES B változathoz csatlakozva Esztergom Esztergom Kertváros kerékpárút engedélyezési tervét Esztergom Város elkészítette (tervező: Partner Kft.), a tervek engedéllyel nem rendelkeznek. A tervezett kerékpárút Árok utcánál csatlakozik ES A és ES B nyomhoz. Esztergom Város megbízásából Partner Kft. készítette a Búbánatvölgyi kerékpárutat és a 11. sz. főút körforgalmú csomópont engedélyezési tervét. A tervek nem rendelkeznek építési engedéllyel. A tervezett kerékpárút Búbánatvölgynél csatlakozik ES A nyomvonalhoz Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A szabályozási terv az ES A változatot igen, az ES B változatot nem tartalmazza Egyéb kockázatok Mindkét változat esetében fennáll az elöntés veszélye. Szentlélek patak Árok utca közötti szakaszon a meglévő töltés felhasználásának módja nem 186

189 eldöntött. Amennyiben a Prímás szigeten kiépült az elsőrendű árvízvédelmi töltés, úgy a tervezett nyom meglévő töltésre elhelyezhető. Ha Prímás szigeten nem épül töltés, akkor a meglévő töltés keresztmetszeti hiányosságainak pótlását követően helyezhető el a kerékpárút (üzemi útként) Pilismarót Műszaki kialakítás PI A változat Nyomvonal: PI A 1, PI A 2, PI A 3, PI A 4, PI A 5 Az ES A változathoz csatlakozva önállóan vezetett, 3,0m széles kerékpárút kialakítása tervezett a part mentén, 3360m hosszan. A Szobi révtől a út mellett, majd az öböltől délre halad tovább, a Tóközi dűlőn, összesen kb. 990m hosszan. A nyomvonal a jelenleg burkolatlan mezőgazdasági utakat felhasználva folytatódik, egészen a Duna partig (kb. 3350m). A kerékpározhatóság érdekében a földutakat megfelelő teherbírású szilárd burkolattal kell ellátni. A folyót elérve azzal párhuzamosan a parton önálló kerékpárút építése tervezett, 3,0m szélességben, 580m hosszan, a település közigazgatási határáig. Új kerékpáros híd építése szükséges a Pilismaróti Malom patak felett a nyomvonal átvezetésére. PI B változat Nyomvonal: PI A 1, PI B 1, PI B 2, PI B 3 A Szobi révhez vezető út mentén kialakított kerékpárút továbbvezetésre kerül a 11. főút északi oldalán, a település belterületi határáig, a tervezett szakasz hossza 2100m. Innen kerékpáros nyom kijelölése tervezett a 11. főúton, 1890m hosszan, a településen belül. A külterületi szakaszon is a 11. főúton halad az útvonal, de kerékpáros nyom kijelölése nem szerencsés, az útvonal kerékpáros útirányjelző táblák segítségével kijelölt. PI C változat Nyomvonal: PI A 1, PI A 2, PI C 1, PI C 2, PI A 4, PI A 5 187

190 A PI A 3 szakasz alternatívájaként jelenik meg a PI C 1, PI C 2 változat. A kerékpáros útvonal mezőgazdasági területeken, egy szakaszon a vízparttól távolabb eső mezőgazdasági útra köt ki, amely egy 330m es szakaszon kerékpárút építést, majd 1670m en meglévő földút leburkolását jelenti. A nyomvonalváltozatokat az A 15 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A PI A és PI C nyomvonalak a településtől távolabb, a vízpartok, fürdő és horgászhelyek érintésével főként turisztikai funkciót töltenek be. A PI B változat vonalvezetésével alapvetően hivatásforgalmi szerepet lát el Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulása megbízásából a Partner Mérnöki Iroda Kft. elkészítette a Duna menti kistérségi kerékpárút hálózat Dömös (megyehatár) Esztergom (Szamárhegy) közötti szakasz kerékpárút engedélyezési tervét (2007.). A terv Pilismarót községet is érinti. A település hatályos Településrendezési Terve jelenleg módosítás alatt áll, amelyben szerepel az engedélyezési tervben szereplő nyomvonal is. A módosítás előreláthatóan évben elfogadásra kerül. A nyomvonal a tervezett változatok között PI C változatként szerepel Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A PI C változatot a jelenleg hatályos Településrendezési Terv elbírálás alatt álló módosítási javaslata tartalmazza. A PI B változatot a Településrendezési Terv nem tartalmazza Egyéb kockázatok A településen belül a keresztmetszeti adottságok miatt a 11. út nem szélesíthető, így azonban a nagy közúti forgalom miatt a PI B változat ezen a szakasza fokozott baleseti kockázatot jelenthet. 188

191 Dömös Műszaki kialakítás DO A változat Nyomvonal: DO A 1, DO A 2, DO A 3, DO A 4 PI A nyomvonalhoz csatlakozva 3,0m széles kerékpárút építése tervezett a vízparttal párhuzamosan, kb. 3770m hosszan. A hajóállomás érintése után a tervezett Látogatóközpont mellett keresztezi a 11. főutat, járdaszigetes kialakítással. A kerékpárút egy kb. 500m es szakaszon a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. területén halad át. A nyomvonalváltozat egy nagyobb méretű kerékpáros pihenőhely kialakításával is számol, a vízpart közvetlen közelében. Új kerékpáros híd építése szükséges a Diósi patak, a Csaja patak és a Dömösi Malom patak felett. DO B változat Nyomvonal: DO B 1, DO B 2, DO B 3 A PI B változathoz kapcsolódva 3,0m széles önálló kerékpárút építése tervezett a 11. főút mentén, a település belterületi határáig, 1430m hosszan. A településen belüli szakaszon a főút szélesítésére nincs lehetőség, ezért kerékpáros nyom kijelölése tervezett (1660m). A hajóállomástól a nyomvonal önálló kerékpárúton halad Visegrád felé, a főúttal párhuzamosan. A szakasz hossza kb. 530m. Új kerékpáros híd építése szükséges a Diósi patak felett. DO C változat Nyomvonal: DO A 1, DO C 1, DO A 3, DO A 4 Arra az esetre, ha a DO A 2 szakasz megépítése engedélyezési problémák miatt nem megoldható, a szakasz kiváltása lehetséges a Vízmű megkerülésével is. Az önálló kerékpárútként kiépített DO C 1 alternatíva hossza kb. 730m. A nyomvonalváltozatokat az A 15 helyszínrajz ábrázolja. 189

192 Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A Duna parton, a kellemes vízparti pihenőkörnyezeten túl, kemping, műemlék, valamint is található A közvetlenül a parton haladó DO A és DO C változatok lehetővé teszik a fenti turisztikai célpontok megközelítését. A DO B nyomvonal inkább hivatásforgalmi funkcióval bír, a főút mentén, ill. azon haladva a települések közti kapcsolatokat biztosítja. A Dömösi révátkelőt mindegyik nyomvonalváltozat érinti Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulása megbízásából, 2007 ben, a Partner Mérnöki Iroda Kft. elkészítette a Duna menti kistérségi kerékpárút hálózat Dömös (megyehatár) Esztergom (Szamárhegy) közötti szakasz kerékpárút engedélyezési tervét. Az ebben szereplő tervezett nyomvonal illeszkedik Dömös község hatályos Településrendezési Tervéhez. A nyomvonal a tervezett változatok között DO C változat néven szerepel. A hajóállomás közelében Turisztikai Látogatóközpont létesítése tervezett. A tervezett kerékpárút nyomvonalak a létesítményt érintik Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A DO C változat nyomvonala illeszkedik a hatályos Településrendezési Tervhez. A DO B változat a Településrendezési Tervben nem szerepel Egyéb kockázatok A településen belül a keresztmetszeti adottságok miatt a 11. út nem szélesíthető, így azonban a nagy közúti forgalom miatt a DO B változat ezen a szakasza fokozott baleseti kockázatot jelenthet. A település lényegében teljes egészében Natura2000 területen helyezkedik el, így mindegyik nyomvonalváltozat természetvédelmi területet érint. Az egyes nyomvonalváltozatok Dunaparti szakaszai árvíz idején vízszinttől függően járhatatlanok lehetnek. 190

193 Visegrád Műszaki kialakítás VI A változat Nyomvonal: VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 A DO A nyomvonal folytatásaként a VI A változat tervezett önálló kerékpárúttal csatlakozik a Tölgyfa utcához. Kisforgalmú lakóutcákon vezetve (kb. 710m) a nyomvonal eléri a 11. főutat, amelyen áthaladva önálló kerékpárútban folytatódik. A kerékpárút 3,0m széles, és 2150m hosszan halad a főút, Duna felőli oldalán. Innen a nyomvonal végig a főút mellett haladva (1100m) éri el a Lepence patakot. A patak felett új kerékpáros hídon áthaladva, a gokartpálya megkerülésével csatlakoznak a meglévő kerékpárúthoz. A meglévő kerékpárút jelenlegi szélessége nem felel meg az EuroVelo kerékpárutak előírásainak, ezért teljes hosszában (1300m) szélesítése szükséges, 3,0m re. A tervezett mobilgát mentén közös gyalogos és kerékpárút űrszelvénye biztosított, a kerékpáros útvonal ezen kerül kijelölésre (elválasztott gyalogos és kerékpárút) a hajóállomásig, összesen 1540m. A Nagymarosi révátkelőnél kb. 150m es szakaszon keresztmetszeti korlátok miatt kerékpáros nyom létesítése tervezett. A nyomvonal a földgát helyett az út mellett halad a meglévő kerékpárút szélesítésével (ez a szakasz 250m), amely meglévő 350m hosszú földút leburkolásával, majd új, önálló kerékpárút létesítésével folytatódik, kb. 740m hosszan. A hajóállomástól a rendkívül szűk keresztmetszet okán a kerékpáros nyomvonal a közúton kijelölt, a Kisoroszi révhez vezető útig, kb. 2870m hosszan. Ebben az esetben a 11. út ezen szakaszán sebességkorlátozás bevezetése válhat szükségessé. Az útszakasz rendkívül szűk keresztmetszeti adottságokkal bír (déli oldalon a hegyoldal, északi oldalon a meredek partfalú Duna határolja). Emiatt kerékpárút kialakítása, útpálya szélesítése a szakaszon csak aránytalanul nagy beruházással lenne megvalósítható (pl. konzol építése a partfal fölött, vagy a hegyoldal kivájása, támfal építése). Az extrém beruházási költség mellett, az ilyen jellegű, igen komoly beavatkozások azért is kerülendőek, mert az útszakasz teljes egészében természetvédelmi területen fekszik. A révhez (közigazgatási határhoz) egy, már meglévő földút leburkolásával ér el a kerékpáros útvonal (250m). 191

194 A Lepence patak felett új kerékpáros híd építése szükséges. A Kisoroszi komp környezetében alternatívaként gyalogos és kerékpáros híd tervezett, amelyhez annak megvalósulása esetén a nyomvonal kapcsolódhat. VI B változat Nyomvonal: VI B 1, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 A DO B változat folytatásaként a főút déli oldala mentén, a meglévő földúthoz csatlakozva, annak felújításával éri el a nyomvonal alternatíva a VI A változat nyomvonalát. A szilárd burkolattal ellátandó szakasz hossza 420m. VI C változat Nyomvonal: VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 A VI A 4 szakasz alternatívájaként a VI C 1 szakasz a parton található meglévő földútra csatlakozva (800m) éri el a Lepence patakot. VI D változat Nyomvonal: VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 A VI A 7, VI A 8, VI A 9 útvonal alternatívája a VI D 1 változat, amelyben más beruházás keretében megvalósuló földgáton üzemi út építése tervezett, ez kb. 980m hosszú szakaszt jelent. Ezen haladva éri el újra a főutat, amely mentén a VI A 10 szakaszban folytatódik. VI E változat Nyomvonal: VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 A VI A változat VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12 szakaszának alternatívájaként kerékpáros útvonal kerülhet kijelölésre a Fő utca teljes hosszában. Az utca burkolata kerékpározásra alkalmas, egyirányú szakaszán is mindkét irányban használható kerékpárosok számára. Teljes 192

195 hossza mintegy 1750m. A nyomvonalváltozatokat az A 15 és A 16 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A VI A nyomvonal legnagyobbrészt a 11. főút mentén haladva egyszerre tölt be turisztikai és hivatásforgalmi szerepet. Vízparti nyomvonalként kitűnő turisztikai vonzerővel bír. A hajóállomásokat közvetlenül érinti. A település belsőbb részein található célpontok (Vár, hotelek, éttermek) a nyomvonalról letérve közelíthetőek meg. VI B, VI C, és VI D változatok a párhuzamos alternatívákhoz képest is különösen közel fekszenek a folyóhoz, kiváló környezetet nyújtva. A Kisoroszi komp környezetében alternatívaként gyalogos és kerékpáros híd tervezett, amelyhez annak megvalósulása esetén a nyomvonal kapcsolódhat. A VI E nyomvonal Visegrád súlyvonalában halad, ezzel közvetlenebb hozzáférést tud biztosítani a vendéglátó ipari létesítményekhez és a Fellegvárhoz. Közlekedési kapcsolatok szempontjából fekvése előnytelenebb, vízi, ill. autóbusz kapcsolatai nem közvetlenek Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A Visegrádi Önkormányzat megbízásából a Tér Team Kft. engedélyezési terveket készített Duna menti árvízvédelmi beruházások Visegrádon címmel (2010. szeptember). Jelenleg tendereztetési eljárás folyik, a védművek megépítésére rövid időn belül számítani lehet. A tervben a hajóállomás és a rév között a partfal magasításával mobilgát építése szerepel, onnan földgát építése tervezett. A tervben az építendő magasításon közös gyalogos és kerékpáros felület kialakítása szerepel. A Szentendrei Kistérség megbízásából az Utiber Kft. engedélyezési terveket készített egy, a teljes kistérségen áthaladó (EuroVelo6) kerékpárútról (2006. november). Kiviteli tervek a visegrádi szakaszokra nem készültek. Kisoroszi község megbízásából a Speciálterv Kft ben elkészítette egy gyalogos és kerékpáros híd engedélyezési terveit. Az építési engedély megszerzése sikertelen volt, mivel a szakhatóságként az eljárásban részt vevő Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség, majd a másodfokú eljárásban ennek felettes szerve hozzájárulását tájvédelmi szempontokra hivatkozva a kidolgozott szerkezettípushoz nem adta meg. A híd azonban 193

196 egyéb, jobban tájba illeszkedő hídszerkezet alkalmazásával megvalósítható Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Visegrád belső városrészére szabályozási terv készül, amely a centrum rehabilitációját célozza. A terv jelenleg elfogadás alatt áll, hatályba lépése 2014 re várható. A kerékpáros infrastruktúrára a terv nincs kihatással. Visegrád hatályos Településrendezési Terve és az egyes változatok nyomvonalvezetése között nincs ellentmondás Egyéb kockázatok Árvízi időszakban a parton haladó változatok (VI B, VI C) nem járhatóak. A Visegrádi kaputól tervezett közúti vonalvezetés a közút keresztmetszeti adottságai (nem bővíthető), és forgalma miatt növekvő baleseti kockázattal járhat. A Fő utcán vezetett VI E nyomvonal turistaszezonon kívüli időszakban kisforgalmú, a turisztikai időszakban azonban nagy gépjármű és gyalogosforgalom is megjelenhet, amely megnehezíti a kényelmes és akadálytalan kerékpározást. A település lényegében teljes egészében Natura2000 területen helyezkedik el, így mindegyik nyomvonalváltozat természetvédelmi területet érint Dunabogdány Műszaki kialakítás DB A változat Nyomvonal: DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB A 6 A VI A változathoz csatlakozva önálló kerékpárút tervezett a Duna parton. A 3,0m széles, 1080m hosszú új építésű szakasz a Vízmű területén áthaladva csatlakozik a meglévő kerékpárúthoz. A meglévő kerékpáros útvonal belterületi, és külterületi szakaszának szélessége és burkolatminősége egyaránt megfelelő, ezért a meglévő szakaszokon a forgalomtechnikai jelölések (jelzőtáblák) felülvizsgálata, szükség esetén pótlása, kihelyezése szükséges. A jelenleg kialakított kerékpárút, belterületi szakaszának fekvése egyaránt szolgál turisztikai és hivatásforgalmi célokat. Jelenleginél kedvezőbb vonalvezetés nem jelölhető ki, működése 194

197 az önkormányzati és lakossági támogatással bír, ezért ezen a szakaszon más nyomvonalváltozat kijelölését nem tartjuk indokoltnak. A Duna parton, a strand közelében kerékpáros pihenőhely kialakítására van lehetőség. Új kerékpáros híd építése szükséges a nyomvonal átvezetésére egy időszakos vízfolyás felett. DB B változat Nyomvonal: DB B 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB A 6 A Vízmű területén tervezett DB A 1 szakasz alternatívájaként a kerékpáros forgalom a révtől a főúton vezethető, a meglévő kerékpárútig. Az út bővítése nem lehetséges, csak forgalomtechnikai jelzések kihelyezésére van lehetőség. DB C változat Nyomvonal: DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB C 3, DB C 4 A 11 főút mellett haladó DB A 6 szakasz alternatívájaként a DB C nyomvonal a Bányalég utcán haladva éri el a Duna partot (530m), ahonnan önállóan kiépített kerékpárútban folytatódik a vízpart mentén, 340m hosszan. A DB C 3 szakasz a Vízmű területén halad át, hossza 270m. Ezt követően a nyomvonal 4700m hosszan vezetett önálló kerékpárúttal éri el Tahitótfalu közigazgatási határát. DB D változat Nyomvonal: DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB D 1, DB C 4 A DB C 3 szakasz alternatívája a Vízmű területét elkerülő DB D nyomvonal, amely 490m hosszú. A nyomvonalváltozatokat az A 16 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően a meglévő Dunabogdányi kerékpárút vonalvezetése egyaránt szolgál turisztikai és hivatásforgalmi szempontokat. A parton futó nyomvonalszakaszokon a kerékpározók kellemes környezetben haladhatnak, a kerékpárút feltárja a part menti pihenőhelyeket, strandot is. A DB C, DB D változat egyértelműen a szabadidős 195

198 célú kerékpározást támogatja, a DB A 6 szakasz inkább hivatásforgalmi célú Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Dunabogdány területén jelen projekthez kapcsolódó tervezett fejlesztések nincsenek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárút illeszkedik Dunabogdány hatályos Településszerkezeti Tervébe. A Duna parton haladó DB A 1 szakasz, valamint a DB C, DB D változatok a Településrendezési Terv módosítását igénylik Egyéb kockázatok A kerékpárút egy kisebb szakaszon Natura2000 területet érint, mégis megépítésre került, jelenleg is használatban van. Az ebből fakadó rendezetlen telekviszonyok helyzete azóta sem került tisztázásra. A kerékpárút ezzel együtt átadásra került, amellett, hogy használatbavételi engedély kiadása a telekviszonyok rendezetlenségéből fakadó jogi problémák miatt egyelőre nem történt meg. Az újonnan tervezett, révhez vezető szakasz Natura2000 területet érint. A DB A, és a DB C változat a Vízmű területén vezetett, amelynek engedélyezése akadályokba ütközhet. Előbbinél alternatívaként csak a 11. főúton történő vezetés merülhet fel (DB B), amely a nagy közúti forgalom és a nem megfelelő burkolatszélesség miatt baleseti kockázatot hordoz. A DB C 1 szakasz alternatívája a DB C 2 nyomvonal Tahitótfalu Műszaki kialakítás TT A változat Nyomvonal: TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 A DB A nyomvonalhoz csatlakozva 3,0m széles, önállóan vezetett kerékpárút építése tervezett a 11. út keleti oldalán, amely kb. 200m után az útpálya keresztezésével annak nyugati oldalán folytatódik. Kb. 640m megtétele után, a Sionhegyi utcánál csatlakozik a főút mellett húzódó szervízúthoz. A kisforgalmú utca teljes hosszán (540m) végighaladva az útvonal a 11. főútra kerül kivezetésre, az útpadka leburkolásával kétoldali kerékpársáv kialakítása terve 196

199 zett, kb. 310m szakaszon. A 11 es út Duna part felőli oldalán található meglévő földúton haladva éri el a Tahitótfalui hidat. A szilárd burkolattal ellátandó útszakasz hossza 780m. Szabadság téri bekapcsolása, ezzel a hídra felvezetése további, a híddal párhuzamos, 180m es földút leburkolását teszi szükségessé. A híd mellett található tisztáson kerékpáros pihenőhely alakítható ki. A híd alatt 3,0m széles kerékpárút építése tervezett, amely 270m hosszan, a kemping területén áthaladva éri el az ezen a szakaszán burkolatlan Dunaparti utcát. A Dunaparti u. kb. 240m es burkolatlan szakasza szilárd burkolatot kap, ezt követően forgalomtechnikai jelölésekkel kerül továbbvezetésre az útvonal. A Gombaszögi u. n elérve a 11. főutat, 3,0m széles önálló kerékpárút kerül kiépítésre a főúttal párhuzamosan, amely a Vízmű területén haladva éri el Leányfalu közigazgatási határát. A nyomvonal átvezetésére új kerékpáros híd építése szükséges a Nyulasi patak felett. TT B változat Nyomvonal: TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 A TT A 4 szakasz alternatívájaként a TT B változat közúton történő vezetéssel folytatódik a nyomvonal a Szabadság térig. Ezen a mintegy 770m es szakaszon a rendelkezésre álló keresztmetszet beszűkül, útpadka nem mindenhol kialakított, a szélesítés több helyen nem megoldható. TT C változat Nyomvonal: TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 A TT A 9 szakasz alternatívája a 11. főúton vezetett kerékpáros nyomvonal, annak szélesítésével kerékpársáv kialakításával. A szakasz hossza 590m. TT D változat Nyomvonal: TT D 1, TT D 2, TT D 3 A KI A nyomvonalhoz csatlakozva 3,0m széles kerékpárút kerül kialakításra a út mentén, 3580m hosszan. A TT D változat ezt követően meglévő földúton (Szentpéteri Duna part), a hídig halad az útvonal, annak leburkolásával, majd az árvízvédelmi töltésen, 2940m hosz 197

200 szan. A Tahitótfalui hídtól, déli irányban, 2110m hosszan, az árvízvédelmi töltésen. A hídon haladó kerékpáros útvonalhoz az Ifjúság úton teremt kapcsolatot. TT E változat Nyomvonal: TT D 1, TT E 1, TT E 2, TT E 3, TT E 4 A TT E nyomvonal a TT D 2, TT D 3 szakaszok alternatívájaként a sziget belsejében halad. Belterületen a kerékpáros forgalom a főúton bonyolódik, az útvonal kijelölése forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával történik. A változat északi szakasza 2760m hosszan haladva éri el a Tahitótfalui hidat. A hídtól déli irányban, Tótfalu belterületét elhagyva (1870m) elkülönített kerékpárútként folytatódik az út mellett, a közigazgatási határig, 810m hosszan. A határon fekvő magántelket (gátőrház) a nyomvonal kikerüli. TT F változat Nyomvonal: TT F 1, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 A DB C nyomvonal folytatásaként 3,0m széles, önálló kerékpárút kerül kialakításra, a 11. útig, 110m hosszan. A nyomvonalváltozatokat az A 17 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A TT A, TT B, TT C nyomvonalak egyszerre szolgálnak turisztikai és hivatásforgalmi célokat. Biztosítják Tahi központjának elérhetőségét, egyben a vízparton haladva remek turisztikai vonzerejük van. Kapcsolatot jelentenek a Szentendrei szigetre jelenleg egyedüliként átvezető Tahitótfalui híddal, és érintik a híd lábánál fekvő kempinget is. A TT D változat a földgáton haladva leginkább turisztikai célokat szolgál. A párhuzamos, főúton, vagy annak mentén haladó TT E alternatíva ezzel szemben a települések közti legrövidebb útvonalként hivatásforgalmi szerepet tölt be Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A Szentendrei Kistérség megbízásából az Utiber Kft. engedélyezési terveket készített egy, a 198

201 teljes kistérségen áthaladó (EuroVelo6) kerékpárútról (2006. november). A Tahitótfalui szakaszokra a tervek engedélyt nem kaptak Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A TT A változat bizonyos szakaszai, és a TT D változat kerékpáros útvonalként szerepel Tahitótfalu Településszerkezeti Tervében Egyéb kockázatok A töltések magasságát meghaladó árvíz esetén előfordulhat, hogy a TT A változat vízparti szakaszai nem járhatóak. Ezekben az időszakokban alternatívát jelenthet a 11. és utak használata. A TT A változat a Vízmű területén halad át, amely engedélyezési nehézségeket jelenthet. A TT D változat esetén előfordulhat, hogy árvíz idején, az árvízi védekezés miatt, kerékpárosok számára nem járható. A Szentendrei szigeten, a part menti szakaszok, valamint a Kisoroszi felé a Szigeti út mentén haladó kerékpárút egy szakaszán Natura2000 területen halad Leányfalu Műszaki kialakítás LE A változat Nyomvonal: LE A 1, LE A 2, LE A 3, LE A 4, LE A 5, LE A 6 A LE A változat, a TT A útvonal folytatásaként önálló, 3,0m széles kerékpárút vezetett a főút mentén, a Kemping utcáig. A szakasz hossza kb. 1120m. Kis forgalmú lakóutcákon vezetve (kb. 550m) éri el a nyomvonal a meglévő kerékpárutat. A meglévő kerékpárút teljes hosszán szélesítésre, burkolata felújításra szorul. Teljes hossza kb. 3670m. A főút melletti járdán kijelölt, 400m es közös gyalogos és kerékpáros útszakasz nem szélesíthető, burkolata megfelelő állapotú, itt a forgalomtechnikai jelzések felülvizsgálata tervezett. A strand környezetében alternatívaként gyalogos és kerékpáros híd tervezett Pócsmegyer felé, amelyhez annak megvalósulása esetén a nyomvonal kapcsolódhat. A jelenleg kialakított kerékpárút fekvése egyaránt szolgál turisztikai és hivatásforgalmi célo 199

202 kat. Jelenleginél kedvezőbb vonalvezetés nem jelölhető ki, működését az önkormányzat támogatja. A lehetséges alternatívaként felmerülő 11. főút ezen szakaszán igen nagy forgalmú, szélesítése nem lehetséges, az önkormányzat és a közút kezelője is ellenzi, ezért ezen a szakaszon más nyomvonalváltozat kijelölését nem tartjuk indokoltnak. LE B változat Nyomvonal: LE B 1, LE A 3, LE A 4, LE A 5, LE A 6 Alternatívát jelent a LE B változat, amely a 11. úton kerékpársávként vezetett, ahol erre lehetőség van, a padka leaszfaltozásával biztosítva a megfelelő szélességet. A beavatkozás a meglévő kerékpárút kezdetéig tart, 1500m hosszan. A nyomvonalváltozatokat az A 17 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A meglévő kerékpárút a Leányfalui Strand és Gyógyfürdő mellett a sportpálya és a kemping területét is érinti. A településközponttól is könnyen megközelíthető. A kerékpárút főként turisztikai célokat szolgál, de a települések közti leggyorsabb biztonságos kerékpáros kapcsolatként hivatásforgalmi szerepe is lehet Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Felmerült Leányfalu és Pócsmegyer között egy gyalogos és kerékpáros híd építése. Egyelőre ötlet és szándék szintjén szerepel, tanulmányok, tervek a hídról egyelőre nem készültek. Legmegfelelőbb elhelyezése szerint Leányfalu és Pócsmegyer településközpontját kötné öszsze. A Szentendrei Kistérség megbízásából az Utiber Kft. engedélyezési terveket készített egy, a teljes kistérségen áthaladó (EuroVelo6) kerékpárútról (2006. november). A Leányfalui szakaszokra a tervek engedélyt nem kaptak Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A LE A 1 szakasz nem szerepel a Településfejlesztései Tervben, a többi nyomvonal nincs ellentmondásban azzal. 200

203 Egyéb kockázatok A LE A változat egy szakaszon a Vízmű területén halad át, amely engedélyezési nehézségeket jelenthet. A tervezett híd kialakításánál kockázatot jelenthet, hogy Natura2000 területi érintettsége van Szentendre Műszaki kialakítás SZ A változat Nyomvonal: SZ A 1, SZ A 2, SZ A 3, SZ A 4, SZ A 5, SZ A 6, SZ A 7, SZ A 8, SZ A 9, SZ A 10, SZ A 11, SZ A 12 A LE A változat folytatásaként a meglévő kerékpárút szélesítése tervezett 3,0m szélesre, 1420m hosszan. A lakóutcákban haladó szakaszon (170m) a jelzések felújításra szorulnak. Az ezt követő 460m a Dunakanyar krt. ig a kerékpárút burkolatának felújítása szükséges, szélesítéssel. A Dunakorzóig tartó szakaszon a jelenlegi zavaros helyzet rendezésre érdekében a kerékpárút teljes átépítése szükséges. A Dunakorzón a gyalogos felületen vezetett útvonal alternatívája lehet a fentebb található közúton vezetett kerékpáros nyomvonal. A forgalomcsillapított útszakasz egyirányú szakaszain a kétirányú kerékpáros forgalom engedélyezésével reális lehetőség lehet. A Bükkös pataktól délre haladó kerékpárút szélessége és burkolata megfelelő, itt a jelzések felülvizsgálatára van szükség. A Dera patakon áthaladva az EuroVelo6 útvonal földút leburkolásával folytatódik, kb. 1290m hosszan. A töltést elérve, arra felhaladva, a rendkívül rossz minőségű burkolat teljes felújítása szükséges (1450m), Budakalász közigazgatási határáig. Szentendre területén két, Duna felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd kialakítása is tervezett. Az egyik elhelyezési lehetőség a település északi határán található komp (Határcsárda) környezetében alakítható ki. A másik változat szerint a tervezett híd a város magjának vonalában (Duna korzó) kerülhet kialakításra. A híd mindkét esetben Szigetmonostor közigazgatási határán belülre érkezik. Új kerékpáros híd építése szükséges a nyomvonal átvezetésére a Bükkös patak felett. 201

204 A Dunától távolabb eső, belvárosi kis utcák, illetve a 11. főút domborzati viszonyai kerékpározás szempontjából kedvezőtlenek. A 11. főúton, irányonként több forgalmi sávon, rendkívül nagy közúti forgalom bonyolódik, ezért ott csak elválasztott kerékpáros infrastruktúrában szabad gondolkodni. A szakaszon, önálló kerékpárút megvalósítása a sűrű beépítés miatt reálisan nem megvalósítható. A jelenleg kialakított kerékpárút fejlesztését az önkormányzat is egyértelműen támogatja, ezért ezen a szakaszon más nyomvonalváltozat kijelölését nem tartjuk indokoltnak. SZ B változat Nyomvonal: SZ A 1, SZ A 2, SZ A 3, SZ A 4, SZ A 5, SZ A 6, SZ A 7, SZ A 8, SZ A 9, SZ B 1, SZ B 2 A 11. főút jelenlegi keresztezése, a Duna menti és a főút mellett futó kerékpárutak összekapcsolása jelenleg nem megoldott. Ennek kiváltására a Dera pataktól a 11. főút mentén a jelenlegi szervízút leburkolásával új kerékpáros útvonal kerül kijelölésre (kb. 500m). A kerékpárút a főúton szintben kerül átvezetésre, majd csatlakozik a meglévő kerékpárúthoz. A kerékpárút meglévő szakaszán 3,0m re szélesítendő, a közigazgatási határig 1340m hosszan. SZ C változat Nyomvonal: SZ A 1, SZ A 2, SZ A 3, SZ A 4, SZ A 5, SZ A 6, SZ A 7, SZ A 8, SZ C 1, SZ A 11, SZ A 12 A folyamatos part menti haladás érdekében új kerékpáros híd létesíthető a Dera patak felett, az SZ A 9, SZ A 10 szakaszok kiváltására. A nyomvonalváltozatokat az A 17 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A jelenleg is kijelölt EuroVelo6 nyomvonal SZ A változat sorra fűzi fel a város főbb turisztikai célpontjait (Belváros, Dunakorzót, Pap sziget), miközben partközeli vonalvezetésével kellemes környezetet is biztosít. A külterületi, erdei és gáton futó szakaszok kiépítésével korszerű kerékpáros turisztikai útvonal teremthető. A SZ B változat a meglévő körülményes átvezetés kiváltásával könnyebben elérhetővé teszi a 202

205 meglévő, Budakalász és a Főváros felé haladó kerékpárutat. A változat turisztikai vonzereje a főút melletti szakaszon csekély, hivatásforgalmi szerepe van a Szentendre Budakalász Budapest viszonylatban Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A Speciálterv Kft ben megvizsgálta egy gyalogos és kerékpáros Duna híd elhelyezésének lehetőségeit, tanulmányterv szinten. A tervben szereplő négy elhelyezési változatból az alábbi kettő megvalósításának van reális lehetősége: Az egyik elhelyezési lehetőség a település északi határán található komp (Határcsárda) környezetében alakítható ki. A másik változat szerint a tervezett híd a város magjának vonalában (Duna korzó) kerülhet kialakításra. A híd mindkét esetben Szigetmonostor közigazgatási határán belülre érkezik. Szentendre Településszerkezeti Tervében a tervezett kerékpáros híd változatok nem szerepelnek Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A SZ A változat vonalvezetése a Településszerkezeti Tervben szerepel. A többi változattal a rendezési terv nincs ellentmondásban, azokat nem lehetetleníti el Egyéb kockázatok A vízparti útvonalak árvíz idején, bizonyos szakaszokon (pl. Duna korzó) nem járhatóak. Az alternatívaként felmerülő belsőbb utcák a kockaköves burkolat, a főút a nagy gépjárműforgalom, ezen túl mindkét lehetőség a változó magassági vonalvezetés miatt kérdéses. A tervezett híd változatok kialakításánál kockázatot jelent, hogy mindhárom Natura2000 területi érintettséggel bír Budakalász Műszaki kialakítás BK A változat Nyomvonal: BK A 1, BK A 2, BK A 3, BK A 4 Az SZ A nyomvonalhoz csatlakozva a meglévő kerékpárút kiszélesítése tervezett, 3,0m szé 203

206 lességűre, 1150m hosszan. A lakóutcákat elérve, azokon a kerékpáros jelzések felújítása szükséges. Az Ártér u. Gát u. között található, mintegy 1100m es szakaszon a kerékpárút szélesítése szükséges. A kerékpáros útirányjelző táblák, jelzések pótlása az egész szakaszon szükséges. BK B változat Nyomvonal: BK B 1 A SZ B változat folytatásaként a meglévő kerékpárút 3,0m re szélesítendő, ez Budapest közigazgatási határáig 2240m hosszú szakaszt jelent. BK C változat Nyomvonal: BK C 1, BK A 4 A BK A változat alternatívájaként kerékpáros útvonal jelölhető ki a Gát u. Kórház u. útvonalon (kb. 2210m hosszan). A kis forgalmú utakon a megfelelő kerékpáros jelzések kihelyezése szükséges. A nyomvonalváltozatokat az A 17 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A parton haladó BK A nyomvonal természeti környezetben vezetett. A Lupa szigeti kompnál pihenőhely, büfé található. Turisztikai funkciójú útvonal. A BK B változat Budakalászhoz közelebbi fekvésével, a főút mentén haladva a Szentendre Budakalász Budapest viszonylatban főként hivatásforgalmi szereppel bír. A BK C alternatíva az M0 autóút műtárgyán haladó kerékpárúttal teremt kapcsolatot. Dunán átívelő kapcsolatként hivatásforgalmi és turisztikai célokat egyaránt szolgálhat Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Jelen projektet befolyásoló fejlesztés Budakalász területén nem tervezett Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Budakalász Településrendezési Terve jelenleg módosítás alatt áll. Elfogadása előreláthatóan 204

207 hamarosan megtörténik. A meglévő kerékpáros útvonalak mellett tervezett nyomvonalként szerepel benne a BK C változat, Kórház u. Gát u. nyomvonala Egyéb kockázatok A vízparti BK A változat nyomvonala árvíz idején, bizonyos szakaszokon nem járható. Ezen időszakokban az útvonal alternatívája lehet a BK B, ill. BK C útvonal egyaránt. A jelenleg ártéri erdőben található, kiépített kerékpárút Natura2000 területen halad Kisoroszi Műszaki kialakítás KI A változat Nyomvonal: KI A 1, KI A 2 A komp közelében tervezett kerékpáros hídtól jelzőtáblákkal kijelölt kerékpáros nyomvonal vezetett a Széchenyi úton (980m). A beépített területet elhagyva önálló, 3,0m széles kerékpárút kerül kiépítésre 3210m hosszan Tahitótfalu közigazgatási határáig, ahol csatlakozik a TT D nyomvonalváltozathoz. A Visegrádi komp környezetében alternatívaként gyalogos és kerékpáros híd tervezett, amelyhez annak megvalósulása esetén a nyomvonal kapcsolódhat. A nyomvonalváltozatokat az A 16 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A tervezett kerékpáros útvonaltól kisforgalmú utcákon haladva könnyen elérhető a Szentendrei sziget északi végében található kemping. A KI A útvonal egyszerre szolgál turisztikai és hivatásforgalmi célokat Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Kisoroszi község megbízásából a Speciálterv Kft ben elkészítette egy gyalogos és kerékpáros híd engedélyezési terveit. Az építési engedély megszerzése sikertelen volt, mivel a szakhatóságként az eljárásban részt vevő Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi 205

208 Felügyelőség, majd a másodfokú eljárásban ennek felettes szerve hozzájárulását tájvédelmi szempontokra hivatkozva a kidolgozott szerkezettípushoz nem adta meg. A híd azonban egyéb, jobban tájba illeszkedő hídszerkezet alkalmazásával megvalósítható. A Szentendrei Kistérség megbízásából az Utiber Kft. engedélyezési terveket készített egy, a teljes kistérségen áthaladó (EuroVelo6) kerékpárútról (2006. november). A Kisoroszi területére eső szakaszra a tervek engedélyt nem kaptak Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Kisoroszi Településszerkezeti Tervében a tervezett nyomvonalváltozat kerékpáros fejlesztésként szerepel Egyéb kockázatok A tervezett kerékpáros híd Natura2000 területet érint Pócsmegyer Műszaki kialakítás PO A változat Nyomvonal: PO A 1, PO A 2, PO A 3, PO A 4, PO A 5 A TT E nyomvonal folytatásaként önálló kerékpárút halad a főút mentén, 2980m hoszszan, majd becsatlakozik az ott található mezőgazdasági útra. A nyomvonal annak leburkolásával továbbvezetett (580m), majd további 1340m, 3,0m széles kerékpárút építésével Szigethalom közigazgatási határáig. A gerincvonalról a település a Kossuth úton kapcsolható a hálózatba, kerékpáros jelzések segítségével. Leányfalu felé alternatívaként gyalogos és kerékpáros híd tervezett, amelyhez annak megvalósulása esetén a nyomvonalak kapcsolódhatnak. PO B változat Nyomvonal: PO B 1, PO B 2, PO B 3 A TT D változat folytatásaként az árvízvédelmi töltésen kerékpáros útvonal vezetett, Szigetmonostor közigazgatási határáig, 4560m hosszan. A kompkikötőnél kapcsolatot kell biztosí 206

209 tani a kikötő és a település felé. A nyomvonalváltozatokat az A 17 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A főút mentén haladó PO A alternatíva főként a települések közti legrövidebb útvonalként hivatásforgalmi szerepet tölt be. A főúton haladó változat a Kossuth úton kapcsolható a hálózatba, kerékpáros jelzések segítségével. A PO B változat a földgáton haladva leginkább turisztikai célokat szolgál Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Felmerült Leányfalu és Pócsmegyer között egy gyalogos és kerékpáros híd építése. Egyelőre ötlet és szándék szintjén szerepel, tanulmányok, tervek a hídról egyelőre nem készültek. Legmegfelelőbb elhelyezése szerint Leányfalu és Pócsmegyer településközpontját kötné öszsze. A Szentendrei Kistérség megbízásából az Utiber Kft. engedélyezési terveket készített egy, a teljes kistérségen áthaladó (EuroVelo6) kerékpárútról (2006. november). A Pócsmegyer területére eső szakaszra a tervek engedélyt nem kaptak Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Pócsmegyer hatályos Településszerkezeti Terve a PO A változat nyomvonalát tartalmazza Egyéb kockázatok A PO B változat esetén előfordulhat, hogy árvíz idején, az árvízi védekezés miatt, kerékpárosok számára nem járható. Ebben az időszakban a főút jelenthet kerékpáros útvonal alternatívát. A part menti szakaszok Natura2000 területen haladnak Szigetmonostor Műszaki kialakítás SM A változat 207

210 Nyomvonal: SM A 1, SM A 2, SM A 3, SM A 4, SM A 5, SM A 6 A PO A változat folytatásaként önálló, 3,0m széles kerékpárút vezetett a település belterületi határáig, 580m hosszan. Innen a úton forgalomtechnikai jelzésekkel vezetett a nyomvonal a településen belül (kb. 700m), majd azt elhagyva meglévő földút leburkolásával halad 620m hosszan. Az utat elhagyva további 1700m hosszan kiépített kerékpárút vezetett a Szentendre központjára átjáró révig. A meglévő gyalogos és kerékpárút bekapcsolásával és felújításával (kiszélesítésével) biztosított a kapcsolat a Szentendre északi határán közlekedő komphoz. A kikötő mellett kerékpáros pihenőhely kialakítására van lehetőség. Szigetmonostor területén két, Duna felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd kialakítása is tervezett. Az egyik elhelyezési lehetőség a Szentendre északi határára közlekedő komp környezetében alakítható ki. A másik változat szerint a tervezett híd Szentendre magjának vonalában (Duna korzó) kerülhet kialakításra. A híd mindkét esetben Szentendre belterületére érkezik. SM B változat Nyomvonal: SM B 1, SM B 2, SM A 5 A PO B változat folytatásaként az árvízvédelmi töltésen kerékpáros nyomvonal vezetett, 2360m hosszan. A külterületi szakaszon köt vissza a SM A változathoz. A nyomvonalváltozatokat az A 17 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az SM A változat a főút mellett haladva főként hivatásforgalmi célokat szolgál. Kapcsolatot teremt mindkét Szentendrei és a Dunakeszi révvel is. A SM B változat az árvízvédelmi töltésen haladva turisztikai vonzerővel bír, hivatásforgalmi szerepe kisebb Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A Szentendrei Kistérség megbízásából az Utiber Kft. engedélyezési terveket készített egy, a teljes kistérségen áthaladó (EuroVelo6) kerékpárútról (2006. november). A Szigetmonostor területére eső szakaszra a tervek nem kaptak engedélyt. A Speciálterv Kft ben megvizsgálta egy gyalogos és kerékpáros Duna híd elhelyezésé 208

211 nek lehetőségeit, tanulmányterv szinten. A tervben szereplő négy elhelyezési változatból az alábbi kettő megvalósításának van reális lehetősége: Az egyik elhelyezési lehetőség a Szentendre északi határára közlekedő komp környezetében alakítható ki. A másik változat szerint a tervezett híd Szentendre magjának vonalában (Duna korzó) kerülhet kialakításra. A híd mindkét esetben Szentendre belterületére érkezik Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Szigetmonostor Településszerkezeti Tervében a főút mellett tervezett kerékpáros nyomvonal szerepel, ami összhangban van a SM A nyomvonalváltozattal. Szigetmonostor Településszerkezeti Tervében távlati fejlesztésként szerepel tervezett híd, a tanulmányban szereplő hídváltozatok környezetében kijelölve Egyéb kockázatok A SM B változat esetén előfordulhat, hogy árvíz idején, az árvízi védekezés miatt, kerékpárosok számára nem járható. Ebben az időszakban a főút jelenthet kerékpáros útvonal alternatívát. A part menti szakaszok, valamint a Szigeti út mentén haladó kerékpárút egy szakaszán Natura2000 területen haladnak Szob Műszaki kialakítás SO A változat Nyomvonal: SO A 1, SO A 2 Az SO A változat Szob Rév állomást köti össze Zebegény közigazgatási határával. A kerékpárút teljes egészében a Duna part közelében halad, hossza 3229 m. Meglévő, önálló, 2,5 m széles, jó állapotú burkolatú kerékpárút indul Szob Rév állomástól Zebegény irányába, mintegy 250 m hosszon. A táblázása kiegészítendő, festése helyenként javítandó. Szélesítendő a minimális 3 m re. Ezt követően, meglévő elválasztott gyalogos kerékpárútban folytatódik változó szélességben. Az itt lévő Duna parti sétány miatt ezen a szakaszon a gyalogos forgalom jelentős. Forgalomtechnikai és burkolati állapota az előző szakaszéval megegyező. A burkolat helyenként szélesítendő, 4,5 m re (ahol jelenleg kevesebb, összesen 200 méter 209

212 hosszon), táblázása kiegészítendő, festése helyenként javítandó. A szakasz végén meglévő jó állapotú műtárgyon keresztez vízfolyást a nyomvonal. A jelenlegi műtárgy megatartandó, felújítandó. Lokális szűkület alakul ki (aránytalanul nagy beruházási költséggel lehetne csak szélesíteni). A hidat elhagyva meglévő, önálló kerékpárút indul Zebegény irányába. Sem a burkolat, sem a felfestés nem igényel komoly beavatkozást. A burkolat helyenként javítandó (hosszanti repedések). Egy vízátfolyásnál áteresz beépítendő. A hidat követő szakasz teljes hosszában jó állapotú fa oldal korlát került kialakításra, beavatkozást ez sem igényel. A szakasz teljes hosszában a táblázás kiegészítendő, felfestés helyenként javítandó. A szobi kerékpárút sehol sem érint NATURA 2000 területet, viszont az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben. Zebegénybe beérve meglévő (földel beborított) műtárgy található a vasút és a kerékpárút alatt. Beavatkozást nem igényel. Szob önkormányzatával történt egyeztetés alapján a település a már meglévő (imént bemutatott) nyomvonalon kívül nem kíván egyéb kerékpárutat létesíteni. A meglévő kerékpárút a település belső igényeit teljes mértékben kielégíti. SO B változat Nyomvonal: SO B 1, SO A 2 Az SO B változat Szob Rév állomást köti össze Zebegény közigazgatási határával, teljes hossza 3493 méter. Az SO A változattól abban különbözik, hogy a Rév állmás és a Duna u. magasságában meglévő műtárgyat a városon belül, meglévő lakóutcákból kialakított vegyes forgalmú utakon köti össze. Ennek az előnye, hogy a szakasz ezen része egész évben járható, árvíz nem fenyegeti. A Rév utca, Szent Imre utca, Táncsics Mihály utca viszonylaton halad a nyomvonal. Ezeken csak forgalomtechnikai kialakításra van szükség. Forgalombiztonságilag a szakasz megfelelő, több kis forgalmú csomópontot keresztez. Az Arany János u. Szent Imre utca kereszteződésében lévő csomópont közepes forgalmú, a későbbi tervfázisokban vizsgálandó. A Táncsics Mihály utcának a meglévő Duna parti kerékpárúttal való összekötéséhez elválasztás nélküli gyalogos kerékpárút építendő 21 méter hosszon. Jelenleg egy felújítandó 2,6 méter széles, felújítandó burkolatú járda található. Ez szélesítendő, felújítandó, táblázása és festése elkészítendő. A műtárgy és az azt követő szakasz megegyezik az SO A szakaszon ismertetettekkel. 210

213 A nyomvonalváltozatokat az A 15 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A környék egyik legnagyobb városa, közlekedési csomópont, a hivatásforgalmi és a turisztikai forgalom is jelentős. A legjelentősebb hivatásforgalmi forgalomvonzó célpont a szörp gyár és a buszpályaudvar. A kerékpáros forgalmat generáló turisták jelentős része a Duna part szépségeit, a Börzsöny Múzeumot és a kastélyt tekinti meg. Egész évben sok embert vonz a település környékének természeti szépsége, a kirándulóhelyek sokasága. Hálózati kapcsolat a Szob Letkés kerékpárúttal (engedélyes tervekkel rendelkezik, még nincs megvalósítva) Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Ipolymenti, Szob Letkés közötti kerékpárút létező engedélyezési tervvel rendelkezik (Partner Mérnöki Iroda Kft terve, Szobi Kistérség megbízásából, 2007)). Letkés településen határátkelési lehetőség Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti terv tartalmazza azokat Egyéb kockázatok Árvízi védekezés idején a Duna part mentén épült kerékpárutak jelentős része nem használható Zebegény Műszaki kialakítás ZE A változat Nyomvonal: ZE A 1, ZE A 2, ZE A 3, ZE A 4 A ZE A változat Zebegény közigazgatási határain belül, a Duna part közelében szeli át a tele 211

214 pülést. Teljes hossza 2914 méter. Zebegény közigazgatási határát elhagyva, 866 méter hoszszon halad, meglévő elválasztott gyalogos kerékpárút egészen a Petőfi térig. Burkolat szélessége megfelelő, felfestése komolyabb beavatkozást nem igényel. Helyenkénti burkolat felújítást igényel. Táblázás kiegészítés szükséges a szakasz teljes hosszán. Fokozottan tisztítandó. A Petőfi tértől a Napraforgó utcáig meglévő, önálló kerékpárút halad a Duna töltésen, burkolat szélesítés szükséges, 3,50 m ig. Jelenlegi burkolat állapota megfelelő, helyenkénti javítást igényel. Festés és táblázás kiegészítendő, javítandó. Nagyobb töltésnél meglévő korlát, állapota megfelelő. A szakasz az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben. A forgalom ezen a szakaszon jelentős a vasút állomás közelsége miatt. Az árvízi védekezések idején a Napraforgó utcától északra eső szakaszok jelentős része nem járható. A Napraforgó utca becsatlakozásánál az önálló kerékpárút véget ér, a sűrű beépítettség, helyszűke miatt a jelenleg is meglévő vegyes használatúvá alakított kis forgalmú közút használandó. A forgalomtechnika elemeinek javítása, kiegészítése elvégzendő. A burkolat szélessége megfelelő. A burkolat állapota gyenge, a burkolat teljes felújítása szükséges. A szakasz végén meglévő gyalogos és kerékpáros híd található (Malom völgyi patak felett), felújítást igényel. Kis forgalmú kereszteződéseken halad át, forgalombiztonságilag a szakasz megfelelő. A hidat elhagyva a kerékpárút a 12 sz. főút mellett halad tovább Nagymaros irányába, meglévő elválasztott gyalogos kerékpárútként, mintegy 1350 méter hosszon. A burkolat szélessége nem elegendő. Szélesítés szükséges 4,5 m ig. A sűrű beépítettség miatt több helyen lokális szűkület alakul ki (a 4,5 m nem tartható). A burkolat teljes hosszában felújítandó, táblázás, festés kiegészítendő, javítandó. A kerékpárútra kapubehajtók nyílnak. A közművek beton oszlopai útban vannak, ezek kiváltásáról gondoskodni kell. Bodzás völgyi árok felett meglévő műtárgy lokális szűkületet okoz. Burkolat állapota, korlát felújítandó. A szakasz egész évben használható. ZE B változat Nyomvonal: ZE A 1, ZE B 2, ZE A 4 A ZE B változat Zebegény közigazgatási határain belül, nagyobb részben a Duna part közelében szeli át a települést. Teljes hossza 3109 méter. A ZE A változattól való legnagyobb eltérés, hogy a közbenső szakasz nem a Duna parton, hanem a település belsejében, meglévő 212

215 lakóutcákon vezet. A vasút állomásnál a nyomvonal elkanyarodik a Petőfi tér irányába, keresztezi a nagy forgalmú 12 sz. főutat, és áthalad a vasúti aluljárón (ezen részek forgalombiztonsági kialakítására külön gondot kell fordítani a későbbiekben). Az aluljárót követően rövid szakaszon kockakő burkolaton halad a nyomvonal, majd visszakanyarodik a Millennium sorra. Vegyes használatú út alakítandó ki az ilyenkor szokott forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. A burkolat minősége megfelelő, forgalom csekély. Átmenő forgalom egyáltalán nincs, csak az ott lakók használják. Előnyös, hogy a településen belüli szakaszon egész évben járhatók, és hivatásforgalmi szempontokat nagymértékben látnak el. Az Árpád úti aluljárón jut vissza a szakasz újra a Duna felőli oldalra. Itt újabb aluljárón és a főúton vezet át a nyomvonal, ezekkel kapcsolatban az előbbiekhez hasonló módon kell eljárni. A Táncsics Mihály úton vezet tovább, ami szintén vegyes forgalmú úttá alakítandó. A változat további része teljesen megegyezik a ZE A változat ezen részével. A településen belüli szakaszok NATURA 2000 területet nem érintenek. ZE C változat Nyomvonal: ZE A 1, ZE C 2, ZE A 4 A ZE C változat Zebegény közigazgatási határain belül, nagyobb részben a Duna part közelében szeli át a települést. Teljes hossza 3150 méter. A ZE A változattól való legnagyobb eltérés a ZE B változathoz hasonlóan, hogy a közbenső szakasz nem a Duna parton, hanem a település belsejében, meglévő lakóutcákon vezet. A Petőfi térről az Árpád útra fordul a nyomvonal. Itt a burkolat állapota, szélessége megfelelő. Forgalma csekély. Vegyes forgalmú út alakítandó ki az ilyenkor szokásos forgalomtechnika alkalmazásával. Az Árpád út ahhoz az aluljáróhoz vezet, amit a ZE B nyomvonal is használ. Innentől megegyezik ezzel a változattal. A településen belüli szakaszok NATURA 2000 területet nem érintenek, egész évben járható. A nyomvonalváltozatokat az A 15 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Főbb forgalomvonzó célpontok a városban (a teljesség igénye nélkül): kiránduló helyek, római katolikus templom, Dőry kastély, Kálvária kápolna. A hivatásforgalom egyenletesen oszlik el, nincs a településen egy kiemelt hivatásforgalom vonzó létesítmény sem. A kevesebb 213

216 embert foglalkoztató munkahelyek a jellemzőek. Egész évben sok embert vonz a település környékének természeti szépsége, a kirándulóhelyek sokasága. A település nem rendelkezik egyéb kerékpárúttal, hálózati kapcsolat nem alakul ki Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Jelenleg hatályos Településrendezési Terv nincs a településen. Önkormányzattal történt egyeztetések alapján a meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek Egyéb kockázatok Az árvízi védekezés idején a Napraforgó utcától északra fekvő kerékpárutak jelentős része nem járható Nagymaros Műszaki kialakítás NA A változat Nyomvonal: NA A 1, NA A 2, NA A 3, NA A 4 Nagymaroson belül meglévő kerékpárút halad, teljes hossza méter. Zebegény közigazgatási határát elhagyva, Nagymaros belterületének a határáig, mintegy 3500 méter hoszszon meglévő önálló kerékpárút halad 2 méteres burkolatszélességgel. Szélesítendő 3 m ig. A meredek partfal mellett (töltés szélesítés szükséges) az acél védőkorlát áthelyezésével hely nyerhető a szélesítéshez. Új védőkorlát kihelyezendő. A meglévő burkolat helyenként javítandó. A táblázás és festés javítandó, kiegészítendő. Egyes szakaszokon lokális szűkület kialakulása várható. A meredek partfal, a vasútvonal, és a 12 sz. főút egymáshoz képesti kis távolsága nem enged meg újabb nyomvonalváltozatok kialakítását. Nagymaros belterületéhez közeledve a kerékpárút távolodni kezd a főúttól. A Vízügy területére beérve vegyes forgalmú út halad, korlátozott autóforgalommal, és kis gyalogosforgalommal. A burkolat szélessége 3 m. A burkolat minősége megfelelő, helyenként javítás szükséges. Táblázás, felfestés javítan 214

217 dó, kiegészítendő. A Széchenyi utca mellé érve, a nyomvonal egy meglévő gyalogoskerékpárútban folytatódik (jelenleg elválasztás nélkül). Itt a gyalogosok és a kerékpárosok külön választásával elválasztott gyalogos kerékpárút alakítandó ki minimum 4 m szélességben. A burkolat állapota megfelelő. Festés, táblázás javítandó, kiegészítendő. A Zöldfa utcához érve meglévő önálló kerékpárút indul tovább a település főtere irányába a Duna parton. Ez a kerékpárút a településen keresztül haladva, egészen a Sportcentrumig halad. Burkolata a szakasz egy részén szélesítendő 3 méterre (1200 méter hosszon). A burkolat állapota vegyes képet mutat. Egyes szakaszok nemrég kerültek felújításra, máshol teljes burkolat felújítandó (350 méter felújítandó). Forgalomtechnikai elemek mindenhol javítandók, kiegészítendők. A főteret követően kellemes pihenők, étkezési lehetőség található. A nyomvonal közvetlenül a Duna partján fut. A kilátás szép, viszont fokozottan árvízveszélyes útszakasz. Kis forgalmú kereszteződéseken halad keresztül. A szakaszon meglévő műtárgy található. Állapota megfelelő, szerkezeti beavatkozást nem igényel. Korlát, beton felületek bevonata felújítandó. A kerékpárút eddig a pontig az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben, helyenként NATURA 2000 területen, helyenként annak határán halad. A Sportcentrumot elhagyva meglévő vegyes forgalmú út halad tovább Kismaros irányába (közigazgatási határig), korlátozott autóforgalommal, és kis gyalogosforgalommal (vízügy, mezőgazdasági és üdülő telkek). A burkolat szélessége 3 m. A burkolat minősége megfelelő, helyenként javítás szükséges (betonlapokból áll, egyes helyeken hézagok javítása szükséges). Táblázás, felfestés javítandó, kiegészítendő. Több átereszen és kisebb patakok műtárgyain halad keresztül. Ezek korlátok közötti nyílásköze a minden esetben eléri vagy meghaladja a 3,5 m t, állapotuk megfelelő, így beavatkozást nem igényelnek. Nagymaros településen belül a kerékpáros közlekedés meglévő szűk utcákon való kialakítása komoly balesetveszélyt hordozna magában (a főút keresztmetszete is szűk). A település szerkezete a Duna parti kerékpárút nyomvonalán kívül nem tesz lehetővé másik, érdemleges nyomvonal változat kialakítását. NA B változat Nyomvonal: NA A 1, NA B 2, NA A 3, NA A 4 Az NA B változat Nagymaroson belül halad, teljes hossza méter. Az NA A változattól csupán az NA B 2 szakasz egy valamivel több mint 1 km hosszú részén tér el. A vízügy terüle 215

218 tén belül, a már említett változattól eltérően, végig marad a nyomvonal a Duna part közvetlen közelében. Vegyes forgalmú út alakítandó ki meglévő földút burkolásával 1130 méter hosszon (4 méter szélességben), az ilyenkor megszokott forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. Azt ezt követő (megelőző is) szakaszokon teljesen megegyezik a változat a már korábban említettel. NATURA 2000 területet érint, árvízveszély miatt nem egész évben járható nyomvonal. NA C változat Nyomvonal: NA A 1, NA C 2, NA A 3, NA A 4 Az NA C változat az előző két változattól abban tér el, hogy a vízügy területén, még a lakott területre érkezés előtt, keresztezi a 12 sz. főutat, és egy meglévő aluljárón áthaladva a vasút túl oldalán, azzal párhuzamosan halad a településen belül. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy az eddigieknél jobban szolgál hivatásforgalmi célokat, és hogy az adott szakasz egész évben járható, árvíz nem veszélyezteti. A vízügy területén haladva, az ott meglévő vegyes használatú úttól elágazik a nyomvonal a főút irányába az Aranyos utca becsatlakozásánál. Itt a főútig önálló kerékpárút építendő 50 méter hosszon az ilyenkor szokott forgalomtechnika alkalmazásával. A főút keresztezését, és az aluljárón való áthaladást forgalombiztonsági szempontból a további tervfázisokban meg kell vizsgálni. Az Aranyos utca burkolatának szélessége, állapota megfelelő. Vegyes forgalmú út alakítandó ki az ilyenkor megszokott forgalomtechnikai elemek alkalmazásával. A vegyes forgalmú út egészen a Visegrádi utcai aluljáróig tart. Az aluljáró nem igényel szerkezeti beavatkozást. Szélessége, állapota megfelelő. Festést és fokozott tisztítást igényel. Az aluljárót elhagyva a nyomvonal ismét keresztezi a 12 sz. főutat. Erre a keresztezésre is a már korábban leírtak érvényesek. A Visegrádi utca teljes hosszában vegyes forgalmú úttá alakítandó, egészen a Széchenyi utcáig. Innentől a nyomvonal a legvégéig teljes egészében megegyezik a Nagymaros településen áthaladó többi nyomvonallal. A nyomvonalváltozatokat az A 15 és A 16 helyszínrajzok ábrázolják Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A település hivatásforgalma egyenletesen oszlik el, nincs egy kiemelt hivatásforgalom vonzó 216

219 létesítmény sem. A kevesebb embert foglalkoztató munkahelyek a jellemzőek. A turista forgalom jelentős. Egész évben sok embert vonz a település környékének természeti szépsége, a kirándulóhelyek sokasága. A komp kikötő jelentős turista forgalmat generál, itt kelnek át a Dunán a Visegrádi fellegvárat megtekinteni kívánók. A településen belül kedvelt látnivaló a Rókus kápolna és Az Élet Fája is. A település nem rendelkezik egyéb kerékpárúttal, hálózati kapcsolat nem alakul ki Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Kerékpárút kialakítására vonatkozó egyéb előzményes terv nem készült, nincs folyamatban. A Kóspallagi út (12106 j. út) kerékpáros forgalom bekötésének lehetőségét javasolja az önkormányzat. Kerékpárút kialakítására vonatkozó egyéb előzményes terv nem készült, nincs folyamatban. A 12 sz. úton tiltott a kerékpáros forgalom. A településen belül helyszűke miatt nincs lehetőség sem önálló kerékpárút, sem kerékpársáv kialakítására, mint alternatív útvonal Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Nagymaros Integrált városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a meglévő kerékpárutakat, amik a szabályozási tervnek megfelelően épültek Egyéb kockázatok NA A 1 NA A 3 szakaszok helyenként NATURA 2000 területeken haladnak keresztül. Több kerékpárút szakasz nem járható árvízi védekezés idején Kismaros Műszaki kialakítás KM A változat Nyomvonal: KM A 1, KM A 2, KM A 3, KM A 4 Kismaros települést átszelve a Dunával közel párhuzamosan meglévő kerékpárút (kerékpáros barát út) található, a teljes hossza 2102 méter. Kismaros közigazgatási határán belül érve meglévő vegyes forgalmú út vezet, korlátozott autóforgalommal, és kis gyalogosforgalommal 217

220 egészen a Szőlő árok műtárgyáig. A burkolat szélessége 3 m. A burkolat minősége megfelelő, helyenként javítás szükséges (betonlapokból áll, egyes helyeken hézagok javítása szükséges). Táblázás, felfestés javítandó, kiegészítendő. Mezőgazdasági utakat keresztez, NATURA 2000 területen halad keresztül. A vízfolyást keresztező műtárgy balesetveszélyes, új műtárgy építendő. A szakasz az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben. A hidat elhagyva meglévő önálló kerékpárút vezet a Duna utcáig. A jelenlegi burkolat 2,1 m széles, betonlapokból áll. Teljesen új burkolat alakítandó ki (3 méter szélességben). Forgalomtechnikai elemek mindenhol javítandók, kiegészítendők. A kerékpárút eddig ismertetett részei nem járhatók egész évben az árvízi védekezések miatt. A Duna utca és az Árpád utca között meglévő vegyes használatú út található. Burkolatok szélessége megfelelő, kitáblázásuk és felfestésük javítandó, kiegészítendő. Az út burkolata helyenként javítást igényel. Kis forgalmú utakat keresztez, így forgalombiztonságilag megfelelő. A vegyes használatú út a főútba csatlakozik bele, ami mellett jelenleg a Morgó patakig a meglévő keskeny járda van kitáblázva kerékpárútként. Ezen a mintegy 210 méter hosszú szakaszon elválasztás nélküli gyalogos kerékpárút alakítandó ki meglévő járda szélesítésével. A jelenlegi burkolat 1,5 2,5 m széles, rossz minőségű. A burkolat teljes hosszában cserélendő, szélesítendő 3,5 m es használati szélességre. Forgalomtechnikai elemek az ilyenkor megszokott módon kialakítandók. A szakaszon a gyalogos forgalom nem jelentős, viszont több kapubeálló is keresztezi a nyomvonalat. A szakasz legvége egy a Morgó patak felett meglévő műtárgy (2,5 m a korlátok közötti távolság). A műtárgy megfelelő szerkezeti állapotú (korrózióvédelem, betonfelületek bevonata felújítandó), szélesítése irreálisan nagy költségű lenne, így itt lokális szűkület alakul ki. A településen belüli szakaszok egész évben használhatók. Az önkormányzattal való egyeztetést követően kiderült, hogy a település a 12 sz. főutat, mint alternatív változatot nem javasolja a jelentős teherautó forgalom miatt, a település szerkezete pedig nem tesz lehetővé másik, érdemleges nyomvonal változat kialakítását. A nyomvonalváltozatokat az A 16 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A település hivatásforgalma egyenletesen oszlik el, nincs egy kiemelt hivatásforgalom vonzó létesítmény sem. A kevesebb embert foglalkoztató munkahelyek a jellemzőek. A turista for 218

221 galom jelentős. Egész évben sok embert vonz a település környékének természeti szépsége, a kirándulóhelyek sokasága. Királyrét a környék legkedveltebb kiránduló helye, menetrend szerinti kisvasút jár oda. Településen belül meg kell említeni a Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményt, mint a turisták kedvelt úti célját. Kistérségi szinten felmerült a Kismaros Szokolya Kóspallag Márianosztra Szob útvonalon vezetett nyomvonal kialakítása, mint alternatív nyomvonal. A kerékpárút kialakítására vonatkozó egyéb előzményes terv nem készült, nincs folyamatban Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti terv tartalmazza azokat Egyéb kockázatok KM A 1 szakasz NATURA 2000 területen halad keresztül. A Nagymaroshoz közelebb eső kerékpárút szakaszok nem járhatók egész évben az árvízi védekezések miatt Verőce Műszaki kialakítás VE A változat Nyomvonal: VE A 1, VE A 2, VE A 3 Meglévő kerékpárút vezet keresztül Verőce településen a 12 sz. főút mellett 4138 méter hosszon. A Morgó patak hidat (közigazgatási határ) elhagyva meglévő elválasztott gyalogoskerékpárút vezet Verőce belterülete felé. A jelenlegi burkolat szélesítendő 4,5 m re. Burkolat állapota helyenként javítandó. Forgalomtechnikai kialakítás elemei javítandók, kiegészítendők. Kis forgalmú kereszteződéseken halad keresztül. NATURA 2000 területet érint, így a komolyabb beavatkozások lehetőségei korlátozva vannak. A lakott terület határát követően kétoldali kerékpársáv van kialakítva a 12 sz. főút mellett a Garam utcáig. Szélessége, burkolat 219

222 minősége megfelelő (csak helyenkénti javítást igényel). Táblázása kiegészítendő. Forgalombiztonságilag megfelelő (sáv 1,5 m széles mindkét oldalon, a főút maradék szélessége is elegendő). A szakasz egész évben használható, a szélesítendő helyek mellett kisajátítandó területek találhatók (607 méter hosszon, 3 méter szélességben). A fő út Rákóczi út csomópontjában jelentősebb közúti átvezetés alakítandó ki, ennek minden forgalombiztonsági követelményével. Garam utcától meglévő önálló kerékpárút indul Vác felé a közigazgatási határig (mintegy 2200 méter hosszon). Teljes hosszában szélesítendő 3 m re. Burkolatának állapota megfelelő, csak helyenkénti burkolat javítást igényel. Táblázása és felfestése javítandó és kiegészítendő. Kis forgalmú kereszteződéseken halad át, forgalombiztonságilag megfelelő. 80 m hosszon helyi szűkület alakul ki egy kőből épített rézsűfal miatt. A rézsűfal átépítése megvizsgálandó. Teljes hosszban terület sajátítandó ki a szélesítéshez (2187x3m). A teljes nyomvonal használható egész évben. VE B változat Nyomvonal: VE A 1, VE B 2, VE A 3 A VE B alternatíva a VE A változat 12. sz. főúton kialakított kerékpársáv (VE A 2) alternatívája (1374 méter hosszon, a VE B változat teljes hossza 4744 méter). A József Attila utca meglévő vegyes használatú út. A burkolat állapota a Rákóczi útig teljes hosszában javítandó (350 méter hosszon 5 méter szélességben), onnantól kezdve csak helyenkénti javításra szorul. Forgalombiztonságilag megfelelő, a személygépkocsi forgalom elenyésző (csak az ott lakók). Táblázása, felfestése javítandó, kiegészítendő. A nyomvonal rendre kis forgalmú, gyakran egyirányú, utakon halad. A Garam utcánál tér vissza a VE A változathoz (12. sz. főút). Egész évben járható, nem érint NATURA 2000 területeket. Az A 19 sz. rajz ábrázolja. A nyomvonalváltozatokat az A 16 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A település hivatásforgalma egyenletesen oszlik el, nincs egy kiemelt hivatásforgalom vonzó létesítmény sem. A kevesebb embert foglalkoztató munkahelyek a jellemzőek. A turista forgalom jelentős. Egész évben sok embert vonz a település környékének természeti szépsége, a kirándulóhelyek sokasága. Magyarkút a környék kedvelt kiránduló helye. Településen belül 220

223 meg kell említeni a Migazzi kastélyt és a római kori őrtornyot és hídfő maradványokat, mint a turisták kedvelt úti célját. A TANDEM Kft. tanulmánya alapján megvalósítható egy kerékpárút a Duna parton is, közvetlenül a magas kőtámfal tövében, minimális töltésen. Ez magas vízállás (nem csak árvíz) idején azonban nem lenne használható és a Duna medrében, NATURA 2000 minősítésű területen haladna. Települési szinten felmerült a 2 sz. főút j. út Csattogó völgy Kismaros nyomvonalon vezetett kialakítása, mint alternatív nyomvonal. A kerékpárút kialakítására vonatkozó egyéb előzményes terv nem készült, nincs folyamatban Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti terv tartalmazza azokat Egyéb kockázatok A VE A 1 szakasz NATURA 2000 területen (többnyire annak határán) halad Vác Műszaki kialakítás VA A változat Nyomvonal: VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA A 4, VA A 5, VA A 6, VA A 7 Vácon belül a városon keresztül vezet egy meglévő kerékpárút a Duna partján. Teljes hossza méter. Vác közigazgatási határán belül érve önálló kerékpárút indul Verőce felől, mintegy 800 méter hosszon. Teljes hosszában szélesítendő 3 m re. Burkolatának állapota megfelelő, csak helyenkénti burkolatjavítást igényel. Táblázása és felfestése javítandó és kiegészítendő. Kis forgalmú kereszteződéseken halad át, forgalombiztonságilag megfelelő. Ezen a szakaszon kettő műtárgy található. A Verőcéhez közelebb esőnek a kialakítása, szélessége megfelelő, betonfelületeinek bevonata felújítandó. A másik műtárgy jelenleg balesetve 221

224 szélyes, új műtárgy építendő. Ezt egy 440 m hosszú, a 12 sz. főút régi nyomvonalát használó szakasz követi. Itt a burkolat szélessége megfelelő, egyes helyeken javítást igényel. Felfestés egyáltalán nincs. Forgalomtechnikai elemek javítandók, kiegészítendők. A 12 sz. főút alatt kerékpáros alagút halad át. Beavatkozást nem igényel. Fokozottan tisztítandó. Az aluljáró után újra a 12 sz. főút régi nyomvonalát használja fel a kerékpárút, mintegy 600 méter hoszszon. Vegyes használatú útként üzemel, de a személyautó forgalom minimális. Csak a közelben lévő telkek elérésére használják a helyiek. Itt a burkolat szélessége megfelelő, egyes helyeken javítást igényel. Felfestés egyáltalán nincs. Forgalomtechnikai elemek javítandók, kiegészítendők. Ezt követi egy önálló kerékpárút (320 m hosszan). Burkolatának minősége megfelelő, 3 m re szélesítendő. Táblázása, felfestése kiegészítendő, javítandó. A kerékpárút a Sánc dűlőbe vezet bele, ami egy meglévő vegyes használatú út. Mintegy 900 méter hoszszon vezet, egy helyen jelentős lejtőn Vác egy újonnan kialakított lakó pihenő övezete felé. A burkolat minősége megfelelő, szélessége 3 m. Festése, táblázása javítandó, kiegészítendő. A szakasz szélesítése a szűkös beépítésnek köszönhetően nem megvalósítható. Személyautó forgalom csekély, csak az üdülő telkek tulajai használják, átmenő forgalom egyáltalán nincsen. Az eddig felsorolt részek egész évben járhatók. NATURA 2000 területet nem érintenek. A Sánc dűlő legvégén található meredek lejtő vezet bele a Szigony közbe. Ahol jelenleg a járda gyalogos kerékpárútként üzemel mintegy 100 méter hosszon. Ez a megoldás a minimálisnál jóval kisebb szélesség miatt balesetveszélyes. A meglévő kis forgalmú burkolt úton kerékpársáv alakítandó ki (festés, táblázás). Ezt követi mintegy 460 m hosszon elválasztás nélküli gyalogos kerékpárút. Szélessége, burkolatának állapota megfelelő. Forgalomtechnikai elemek javítandók, kiegészítendők. Egyéb beavatkozást nem igényel. A Felső Gombáspatakon meglévő műtárgy található. Állapota, kialakítása nem igényel komoly beavatkozást. Korlátok korrózióvédelme, betonfelületek bevonata javítandó. Fokozottan tisztítandó útszakasz! A hidat elhagyva meglévő aszfalt burkolatú önálló kerékpárút (720 méter hosszon elválasztott gyalogos kerékpárút) halad tovább a komp kikötőig, összesen 2776 méter hosszan. Szélessége 2,25 m 3 m között változik. Mindenhol 3 m re szélesítendő (1000 méter hoszszon). A burkolat minősége megfelelő, csak helyenkénti javításokat igényel. A felfestés a szélesítést követően javítandó. A táblázás kiegészítendő. A burkolat állapota helyenként nagyobb hosszban igényel felújítást. Ezen a részen összesen kettő, újonnan kialakítandó kerék 222

225 páros pihenőhely található. Az egyik a komp kikötő mellett, a másik pedig Verőcéhez közelebb a csónakház környékén. A szakasz helyenként NATURA 2000 terület határán (benne) halad. A komp kikötőt elhagyva a kerékpárút ideális környezetben, a Duna part melletti hoszszú, parkos részen halad. Meglévő aszfalt burkolatú önálló kerékpárút 2,25 m szélességgel. 3 m re szélesítendő. A burkolat minősége megfelelő, csak helyenkénti javításokat igényel. A felfestés a szélesítést követően javítandó. A táblázás kiegészítendő. A burkolat állapota helyenként nagyobb hosszban igényel felújítást. Táblázása, felfestése javítandó. A Gombáspatak felett meglévő kerékpáros műtárgy található, csak kisebb beavatkozást igényel, jó állapotú. Korlátok javításra, korrózióvédelemre szorulnak, betonfelületek bevonata felújítandó. Lokális szűkület alakul ki. A műtárgy melletti üres területen kerékpáros pihenőhely alakítandó ki. A hidat követően, egészen a közigazgatási határig, mintegy 3961 méter hosszon meglévő aszfalt burkolatú önálló kerékpárút vezet 2,25 m szélességgel. Szélesítendő 3 m re. A burkolat minősége megfelelő, csak helyenkénti javításokat igényel. A felfestés, táblázás megfelelő, csak helyenkénti javításra, kiegészítésre szorul. A Váci erdő NATURA 2000 terület, így a beavatkozási lehetőségek korlátozottak. A szakaszon található több kisebb méretű áteresz, amiken jó állapotú (beavatkozást nem igénylő) kellő méretű nyílásközzel rendelkező műtárgyak vezetnek keresztül. Vác közigazgatási határához közel található egy jó állapotú, nagyméretű pihenő is. A szakasz az árvízi védekezések miatt a Duna parti részek nem járhatók egész évben. VA B változat Nyomvonal: VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA B 4, VA B 5, VA B 6, VA A 7 A VA B változat a VA A változat alternatívája a VA A 4, VA A 5, VA A 6 szakaszokon. A változat teljes hossza méter. A Sánc dűlő meredek lejtőjén Vác külső lakó pihenő övezetébe érve ez a változat településen belül halad a Felső Gombás patakon meglévő műtárgyig (összesen 566 méter hosszon). Meglévő közúton kijelölendő vegyes használatú út. A forgalom nem jelentős. A burkolat helyenként javítandó, egy rövid szakaszon új burkolat alakítandó ki (50 méter hosszon). Szélessége megfelelő. Forgalomtechnikai elemek kialakítandók az ilyenkor szokott módon. A szakasz egész évben járható. Felső Gombás patak hídját elhagyva egy rövid szakaszon (mintegy 250 méter hosszon) a nyomvonal megegyezik a VA A változat 223

226 nyomvonalával, ezt követően azonban nem a Duna parton, hanem azzal párhuzamosan, távolabb lévő utcákon halad egészen a kompig (mintegy 2700 méter hosszon). Az építendő szakasz első 1100 méter hosszán önálló kerékpárút kiépítendő a Németh László u. mellett 3 m szélességben. Ezt követően a Dózsa György úton alakítandó ki vegyes forgalmú út az Eszterházy Károly utcáig. A meglévő burkolat helyenként javítandó. A forgalomtechnikai elemek kialakítása mind az önálló kerékpárúton, mind a vegyes forgalmú úton a szokottnak megfelelő módon történik. Ez a szakasz a Duna parti szakasszal szemben az egész évben járható, árvíz idején sincsen lezárva. A komp kikötőt követően a Gombás patak hídig a VA B változat a szakasz majdnem teljesen megegyezik a VA A változattal. Az utolsó 370 méter hosszon a Gombás patak hídig a tervezett mobilgát szervizútja vegyes használatú úttá alakítandó. Az ennek megfelelő forgalomtechnika kialakítandó. A szakasz az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben. A VA B változat nem érint NATURA 2000 területet. A változat nagy előnye a történelmi belvároson való átvágás, ami turistaforgalmi szempontból előnyös lehet. VA C változat Nyomvonal: VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA A 4, VA A 5, VA C 6, VA A 7 A VA C változat a VA A változat alternatívája a VA A 6 szakaszon. A változat teljes hossza méter. A komp kikötő és a Gombás patak híd közötti utat a településen belül teszi meg, teljes hossza 2170 méter. Ennek az előnye, hogy így a szakasz egész évben járható. A komptól a belváros irányába induló nyomvonal a főteret az Eszterházy Károly utcán éri el. A Káptalan utca, Gasparik Kázmér utca, Petőfi Sándor utca nyomvonalon haladva éri el a Diadal teret. Ezt követően egy meglévő (burkolandó 100 méter hosszon) földút nyomvonalát használva halad el a Gombás patak hídig. Ezen a területen vízügy területe is felhasználandó (kisajátítandó, 100x10m). Mindenhol vegyes forgalmú út alakítandó ki, ennek megfelelő forgalomtechnika kialakításával. A jármű forgalom csillapításáról gondoskodni kell. Az útvonal jellemzően kis közepes forgalmú, szűk, belvárosi utcákon vezet keresztül. Körüljárja a város nevezetességeit. Helyenként javítandó burkolat. A VA C változat nem érint NATURA 2000 területet. A nyomvonalváltozatokat az A 16 és A 18 helyszínrajzok ábrázolják. 224

227 Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A környék legnagyobb városa. A kerékpáros forgalom mind hivatalforgalmi, mind turisztikai szempontból jelentős. A VA A változat főként turisztikai szerepet tölt be. Lenyűgöző környezetben, egyik oldalán a Duna, másik oldalán a történelmi belváros által határolt nyomvonal. Jó időben nagy gyalogosforgalomra lehet számítani. A VA B alternatíva jobban szolgálja a hivatásforgalmi célokat is. Könnyen megközelíthetővé válik a Sportcsarnok és a belváros több nagyobb munkahelye. Turisztikai szerepei is vannak. Elérhetővé válik a Főtér, Fehérek temploma, Diadalív, Bazilika. A VA C alternatíva is hivatásforgalmi, és turisztikai szerepet egyaránt betölt. Elérhetővé válik a Főtér és a Bazilika is. A település tervezi egy mobilgát rendszer és annak szereléséhez szükséges szervizút kiépítését (Alsóváros Burgundia település részen). A rendezési terven szerepel az árvízvédelmi gát nyomvonala. A szervizút használható lenne a kerékpárosok számára (vegyes használatú útként), így a jelenlegi (váci erdőben futó nyomvonal) rövidülne. A település az alábbi helyeken szeretné, ha pihenő pontok létesülnének (kerékpártároló, wc, kerékpárbérlés, szerviz lehetőség): - Derecske Liget és Alsóváros Burgundia határán/csatlakozásánál, - komp kikötő, - tervezett csónakház (a börtön feletti terület). Tervezett fejlesztésként figyelembe veendő a Vác Gödöllő Hatvan regionális kerékpárút becsatlakozási pontja, mely az Alsóváros településrészen lenne. Vác város Kerékpárút Fejlesztési Terve a várost teljesen behálózó kerékpárút hálózat létesítését vázolja föl. Ezek jelentős része, jelenleg is meglévő közutak forgalmának csillapításával, és ezeken vegyes forgalmú utak kialakításával jönnének létre Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti 225

228 terv tartalmazza azokat Egyéb kockázatok A VA A 5, VA A 7 szakaszok NATURA 2000 területen (többnyire annak határán) haladnak. A VA C 6 szakasz vízügy területén halad keresztül. A Duna parti területek nagy része nem járható árvíz elleni védekezés időszakában Sződliget Műszaki kialakítás SL A változat Nyomvonal: SL A 1, SL A 2, SL A 3 Sződliget közigazgatási határain belül, a Duna parton, több esetben árvízvédelmi töltésen vezetett kerékpárút 2209 méter hosszon. Vác közigazgatási határát elhagyva a Duna parton elválasztás nélküli gyalog és kerékpárút vezet mintegy 350 méter hosszon. Burkolata helyenként javítandó, festése, táblázása kiegészítendő. Szélessége mindenhol megfelelő. Ezt követi egy hozzávetőleg 100 méter hosszú meglévő önálló kerékpárút 2,25 m szélességgel, 3 m re szélesítendő. Burkolata helyenként javítandó, festése, táblázása kiegészítendő, javítandó. Sportolási, pihenési lehetőségek, szép környezetben, adottak. A Sződrákosi patak felett meglévő műtárgy vezet keresztül. Beavatkozást nem igényel, jó állapotú. A korlátok közötti nyílásköz 2,9 m. A Sződligeti erdőn keresztül meglévő aszfalt burkolatú önálló kerékpárút 2,25 m szélességgel, 3 m re szélesítendő. A burkolat minősége megfelelő, csak helyenkénti javításokat igényel. A felfestés a szélesítést követően javítandó. A táblázás kiegészítendő. A Sződliget erdő NATURA 2000 terület, így a beavatkozási lehetőségek korlátozottak. Az erdőt elhagyva meglévő beton burkolatú önálló kerékpárút, árvízvédelmi töltésen halad tovább Göd irányába (1000 méter hosszon). Jelenleg 2,4 m széles burkolattal. A burkolat 3,5 m ig szélesítendő (a beton burkolat miatt teljes hosszban cserélendő, töltés szélesítése is szükséges). Táblázás kiegészítendő, festése újra elkészítendő. A Duna oldalán meglévő acélkorlát helyenként javítandó. Korrózióvédelme felújítandó. 226

229 A nyomvonalváltozatokat az A 18 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A település a kerékpárúttól távol fekszik, így hivatásforgalmi célokat csak közvetve szolgál a kerékpárút (csak azoknál, akik a szomszédos településeken dolgoznak). A kerékpárút főként turisztikai szerepet tölt be. Legfőbb szerepe, Vác elérése. Turista vonzó célpont a természetes környezet, és Sződliget település több temploma is. Sződ felé vezető kerékpáros létesítmény kiépítésének szándéka több kapcsolódó projektnél előkerül. Ezen kívül a településnek nincsen további javaslata és nem is tartja szükségesnek Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti terv tartalmazza azokat Egyéb kockázatok SL A 1, SL A 2 szakaszok NATURA 2000 területen haladnak. Árvízi védekezés miatt nem járható egész évben Göd Műszaki kialakítás GD A változat Nyomvonal: GD A 1, GD A 2, GD A 3 A Göd közigazgatási határain belül haladó kerékpárút összesen 6022 méter hosszon vezet végig a városon. Önálló kerékpárutak, árvízvédelmi töltésen és lakóutcákon vezetett vegyes forgalmú utak váltakoznak. Sződliget közigazgatási határát elhagyva elválasztott gyalogos kerékpárút építendő, tovább a Duna töltésen egészen a Bocskai utca becsatlakozásáig. Fokozott a gyalogos forgalom. A forgalomtechnika az ilyenkor megszokott módon kerül kialakítás 227

230 ra. A nyomvonal keresztül megy egy állami üdülő területén (keresztülvágja a területet, 5x200 m kisajátítandó). Ezt követően a Bocskai utca és a Rezeda utca közötti szakaszon meglévő elválasztás nélküli gyalog és kerékpárút kis gyalogos forgalommal, 1864 méter hosszon. A Duna árvízvédelmi töltésen halad, így időszakosan vízügy is használja. A burkolat szélesítendő 3,5 m re (jelenleg 3 m, rossz minőségű). Táblázása javításra, kiegészítésre szorul. Felfestése újra elkészítendő. Ez a szakasz az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben. A Rezeda utcát elhagyva, közel 3,5 km hosszon vegyes használatú úttá alakított kis forgalmú, helyenként javítandó burkolatú lakóutcákon vezet a kerékpárút. A forgalomtechnikai elemek kiegészítendők, javítandók. A Petőfi S. u Alkotmány u. sarkán lévő általános iskola (Huzella Tivadar általános iskola) közelében a parkoló és várakozó autók miatt a keresztmetszet szűkül, autóforgalom növekszik (időszakosan). Ez a probléma a későbbiekben további vizsgálatokra szorul (most is meg van tiltva mind a parkolás, mind a várakozás). A változat az utolsó 100 méter hosszon meglévő önálló kerékpárút. Festése javítandó. Szélessége (2,3 2,8 m), burkolata szélesítendő 3 m re. Fokozott tisztítására ügyelni kell. Meglévő műtárgyon vízfolyást keresztez. A műtárgy kialakítása megfelelő (korlát köz 4,1 m). NATURA 2000 területet sehol nem érint a változat. GD B változat Nyomvonal: GD B 1, GD B 2, GD A 3 A GD B változat a GD A változat alternatívája a Sződliget közigazgatási határ és Rozmaring utca közötti szakaszon. Az változat teljes hossza 6562 méter. Sződliget közigazgatási határát elhagyva meglévő, kis forgalmú, megfelelő szélességű vegyes használatú utakon halad összesen mintegy 1090 méter hosszon a Bocskai utcáig. A burkolat minősége megfelelő, helyenként javításra szorul. Táblázása, felfestése javítandó, kiegészítendő. A legelső, mintegy 100 m hosszú szakasz meglévő önálló kerékpárút (Duna töltésről vezet le), beton burkolatú, szélessége nem elegendő. Új, 3 m széles burkolat építendő. Forgalomtechnikai kialakítása az ilyenkor megszokott módon készítendő el. A Bocskai utcát elhagyva vegyes forgalmú út alakítandó ki az Attila utca Thököly utca útvonal csaknem teljes hosszában. Teljes hosszon (970 méter) új burkolat építendő 5 méter szélességben, a forgalomtechnikai elemek kialakítandók. A Thököly utca végén a szakasz dél felé fordul a Sződrákos patak partján, ahol a meglé 228

231 vő földút burkolásával alakítandó ki vegyes használatú út (közel 700 méter hosszon, 3 méter szélességben) egészen a Duna töltésen meglévő műtárgyig. Innentől a nyomvonal a Rozmaring utcáig megegyezik a GD A változat ezen részével. Az imént részletezett szakaszok nem érintenek NATURA 2000 területet, és egész évben járhatók. A nyomvonalváltozatokat az A 18 helyszínrajz ábrázolja. Jelenleg Göd településen belül GD B 1, GD A 2, GD A 3 változaton halad a meglévő kerékpárút. Ennek teljes hossza 6385 méter. Ez a GD B változat leírásában már ismertetett módon, a településen belül halad a Bocskai útig. Majd a Duna töltésen (GD A változatban már ismertetett módon) a Rozmaring utcáig. Innen pedig szintén lakóutcákon egészen Dunakeszi közigazgatási határáig Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A település hivatásforgalma egyenletesen oszlik el, nincs egy kiemelt hivatásforgalom vonzó létesítmény sem. A kevesebb embert foglalkoztató munkahelyek a jellemzőek. A turista forgalom jelentős, a Szent István templom, a golfpálya és a termálvizű strandfürdő, egyaránt sok turistát vonz. Településrendezési tervben szereplő kerékpárút, ami Újtelep felől vezet be a városba. Kisforgalmú utcákon halad, nyomvonala érinti a termálfürdőt, a várost, északon, természetvédelmi területen, patakparton, szép természeti környezetben halad. A kerékpárút egy szakasza már megvalósult Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti terv tartalmazza azokat. 229

232 Egyéb kockázatok Az árvízvédelmi töltésen vezetett kerékpárutak árvíz elleni védekezés idején lezárásra kerülnek a kerékpárosok előtt Dunakeszi Műszaki kialakítás DK A változat Nyomvonal: DK A 1, DK A 2, DK A 3, DK A 4, DK A 5 A Göd felől érkező kerékpárút keresztülhalad a városon, úgy hogy a lehető leg közelebb marad a Duna parthoz. A város belterületét elhagyva a 2 sz. főút mellett halad tovább Budapest közigazgatási határa felé, ahol belecsatlakozik a jelenleg is meglévő, a Megyeri hídnál véget érő kerékpárútba. Így szüntetve meg a jelenleg is fennálló problémát, miszerint a Dunakeszi és Budapest közötti összeköttetés hiánya komoly gondot okoz a kerékpárosoknak. A változat teljes hossza 8576 méter. Göd közigazgatási határát elhagyva meglévő vegyes használatú úthalad 1415 méret hosszon (Pihenő utcáig), kis közúti forgalommal, jó minőségű burkolattal. A forgalomtechnikai elemek kiegészítésén és javításán kívül egyéb beavatkozást nem igényel. A szakasz első 50 métere, önálló kerékpárút. Jelenleg 2,5 méter széles, szélesítendő 3,0 méterre. Festése, táblázása javítandó, kiegészítendő. Fokozottan oda kell figyelni a tisztítására a dús növényzet miatt. A Pihenő utcától a Révig a Duna soron meglévő kis forgalmú vegyes használatú út (932 méter hosszon) vezet. A burkolat minősége, szélessége megfelelő, a forgalomtechnikai elemek kiegészítendők, javítandók. Az első 100 m hosszú szakasz meglévő önálló kerékpárút. Burkolatának szélessége, minősége, forgalomtechnikai kialakítása megfelelő, beavatkozást nem igényel. A Duna soron meglévő műtárgy található (vegyes használatú). A csupán egyirányú autóforgalom miatt, ennek kialakítása megfelelő. Nem igényel beavatkozást. Ez a szakasz az árvízi védekezések miatt nem járható egész évben. A Rév közvetlen szomszédságában indul a Duna sor, ami egy jó minőségű térkő burkolatos (3 m feletti szélesség) elválasztás nélküli gyalog és kerékpárút (közel 600 méter hosszú). Az ott lakók engedéllyel behajthatnak személygépkocsival. A szakasz forgalomtechnikai elemei kiegészítendők, javítandók, egyéb beavatkozást nem igényel. Ez a város egyik legkedveltebb szabad 230

233 idős helye. Jó időben sportolni vágyók, gyalogosok, kerékpárosok nagy számban jelennek meg itt. Jelenleg is pihenő helyként funkcionál a kerékpárosok számára. A Duna sort elhagyva egy még nem beépített részen, meglévő, főleg mezőgazdasági utak felhasználásával a Duna sor. Katonadomb vízmű terület (800x5 m kisajátítandó) útvonalon jut el a nyomvonal a Barátság útról a Duna irányába induló burkolt útig. A burkolt utat felhasználva halad közel 300 métert, majd újra dél felé indul mezőgazdasági utak felhasználásával (a Duna sortól összesen közel 3,4 km hosszon). A 2 sz. főútra a Dunakeszi település táblánál ér ki. A jelenleg mezőgazdasági utakon, vegyes használatú út alakítandó ki a meglévő földutak burkolásával, táblázással, felfestéssel. A burkolt úton a burkolat helyenkénti javítása, vegyes használatú út forgalomtechnikai kialakítása a feladat. Ezek a szakaszok, nagyon kis forgalmú utakon, biztonságosan alakíthatók ki kerékpárutak, viszont árvízveszély miatt, nem járhatók egész évben. A szakaszon egy újonnan kialakítandó kerékpáros pihenőhely is található. Az imént ismertetett szakasz teljes hosszában a Duna part közelében, szép, természetes környezetben halad. Innentől kezdve a nyomvonal a jelentős forgalmú 2x1 sávos 2 sz. út mellett halad (közel 2,2 km hosszon). Önálló kerékpárút kiépítése szükséges 3 m burkolatszélességgel (A kerékpárút elméletben az út mindkét oldalán hasonló költséggel építhető ki, ennek pontos vizsgálata a későbbi tervfázisokban végzendő el). A kerékpárút megépítését követően az autóút vízelvezetése is újra kialakítandó. A beavatkozás magántulajdon kisajátítást igényel (mezőgazdasági telkek sajátítandók ki, 1000x5 m). A kerékpárút közvetlen kapcsolatot biztosít a közigazgatásilag Dunakeszihez tartozó ipari parkkal, és a közigazgatási határon túl a Megyeri híd alatt áthaladó Budapestre tartó kerékpárútban folytatódik. Körforgalom és több kis forgalmú útkereszteződés keresztezi. A Dunakeszin belüli kerékpárutak egyike sem érint NATURA 2000 területet. DK B változat Nyomvonal: DK A 1, DK B 2, DK A 3, DK B 4, DK B 5 A DK B változat a DK A változat alternatívája a DK A 2, DK A 4, DK A 5 szakaszon. A változat teljes hossza méter. A Pihenő utcától a Révig vezető szakasz megtehető a Dunától távolabb, az Üdülősor utcát felhasználva is. Az Üdülő soron (meglévő kis forgalmú közút) vegyes használatú út kialakítandó (ennek megfelelő festés, táblázás, helyenként burkolat 231

234 javítás). Rév utcán a Duna irányába a meglévő közepes forgalmú közúton nyitott kerékpársáv alakítandó ki (ennek megfelelő festés, táblázás, helyenként burkolat javítás). A szakasz egész évben járható, teljes hossza 1061 méter. A Duna sortól a Dunakeszi település tábláig vezető szakaszon a vízügy területe elkerülhető olyan módon, hogy a Katonadombon nem a Duna irányába fordul, hanem a Meder utca irányába halad tovább egyenesen. A Folyam utcán halad egészen a már említett burkolt útig. Innentől ismét megegyezik a már említett változattal. A teljes szakaszon vegyes használatú út alakítandó ki, a mezőgazdasági utakon burkolással, az összes szakaszon a szükséges forgalomtechnika kialakításával. A szakaszon egy újonnan kialakítandó kerékpáros pihenőhely is található. Árvizes időszakban nem járható alternatíva, aminek teljes hossza 3226 méter. A település táblát elhagyva a kerékpárút nem csupán a Megyeri híd felé haladhat tovább a 2 sz. főút mellett, hanem Káposztásmegyer irányába is a bevásárlóközpontok irányába. Erre ad alternatívát az alábbi változat, aminek a teljes hossza 4268 méter. A 2 sz. főúttól a bevásárlóközpontok irányába vezető földút nyomvonalát használva indul el a meglévő körforgalomig. Itt vegyes használatú út alakítandó ki a földút burkolását követően. A Pallag utcai körforgalomig a Pallag u. melletti szervizúton alakítandó ki kerékpáros barát szakasz, táblázással, festéssel, helyenkénti burkolat javítással. Innen önálló kerékpárút alakítandó ki a körforgalomba bevezető út, majd a Nádas út mellett, ezt követően magántulajdonú, lápos területen vezetett önálló kerékpárút kialakítása szükséges, mintegy 450 m hosszon, az íves út becsatlakozásáig (kisajátítás 850x5 m). Káposztásmegyert felé, az M0 hídja alatt halad át, ezen a szakaszon a meglévő, jó minőségű szervizút szélesítése (4,5 m szélességig), elválasztott gyalogos és kerékpárútnak való kitáblázása, felfestése kialakítandó. A szakasz egész évben járható. NATURA 2000 területet nem érint. DK C változat Nyomvonal: DK A 1, DK A 2, DK A 3, DK C 4, DK A 5 A DK C változat a DK A változat alternatívája a Duna sortól egészen Dunakeszi település határáig. Ez az alternatíva jelenleg is meglévő, teljes hossza 3429 méter, a változat teljes hoszsza 8621 méter. A Duna sor Kisdobos u. szakaszon, jelenleg kerékpáros nyom található. Itt nyitott kerékpársáv alakítandó ki az ilyenkor szokott forgalomtechnikai elemek alkalmazásá 232

235 val. A nagyon kis közúti forgalom miatt ez a megoldás megfelelő. A Liget utcán meglévő önálló kerékpárút kialakítása megfelelő, beavatkozást nem igényel. A 2. sz. főút Liget u. sarkán, mintegy 125 m hosszon, a jelenlegi elválasztás nélküli helyett elválasztott gyalog és kerékpárút alakítandó ki (4,5 m szélességben), az ilyenkor szokásos forgalomtechnikai kialakítással. A Liget u. Béke u. közötti szakaszon már kiépített önálló kerékpárút található. Ennek az útnak a burkolata helyenként szélesítendő (325 méter hosszon 3 m ig), festése, táblázása javítandó. Ezt követően a Szent István utcai körforgalomig a jelenleg is meglévő kerékpársáv (2 sz. főút mellett) használandó. A közúti forgalom ugyan jelentős, de a közút burkolatának szélessége jelentős, a felfestés beavatkozást nem igényel, táblázás kiegészítendő. A körforgalom után a település határáig önálló kerékpárút építendő az ilyenkor szokott forgalomtechnika kialakításával. A szakasz egész évben járható, NATURA 2000 területet nem érint. A nyomvonalváltozatokat az A 18 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Dunakeszi a térség egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Az utóbbi években a lakosság száma jelentősen növekedett az újonnan létesített lakóparkok benépesülésével. Ennek következtében mind a hivatásforgalmi, mind a turisztikai forgalom jelentős. A DK A változat jelentős részen kerüli el a város belső részeit. A Duna part közelében marad, így inkább a turisztikai forgalom érdekeit szolgálja. Szép, természetes környezetben halad. A város a Liget utca térségében szabadidőközpontot létesítene, szabad stranddal a Dunán, valamin vízi sportteleppel. Ebben a térségben kemping is található. Mindezek a területet alkalmassá teszik kerékpáros pihenő kiépítésére. A 2 sz. főút melletti szakasz nagyon fontos hivatásforgalmi szempontból is. Megoldja a Budapest Dunakeszi közötti kerékpárút hiányának problémáját. A közigazgatási határ mellett lévő ipari parkok is könnyen elérhetővé vállnak. A DK B alternatíva legjobban a Dunakeszi Budapest közötti szakaszon különbözik a DK A szakasztól. A bevásárlóközpontok felé veszi az irányt, ami jelentős forgalmat generálhat. A városból a bevásárlóközpontok felé eddig főleg személyautóval tudtak kijárni az emberek, kerékpáros megközelítése körülményes volt. Ez a rész sok embernek ad munkát, így hivatásforgalmi célokat is szolgál. 233

236 A DK C alternatíva a városon belül is a 2 sz. főút mellett halad. Így könnyen megközelíthetővé vállnak a város legkedveltebb látnivalói, mint például a Szent Mihály templom. Ez a kerékpárút hivatásforgalmi célokat is szolgál, hiszen a főút mellett számos kisebb üzlet, cég ad munkát az embereknek Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A tervezett változatokat érintő, kapcsolódó fejlesztésekről nincs tudomásunk Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés A meglévő kerékpárutak a szabályozási tervnek megfelelően épültek. A Településszerkezeti terv tartalmazza azokat Egyéb kockázatok DK A 4 szakasz vízügy területén halad keresztül, árvíz idején a Duna parthoz közeli szakaszok nem járhatók Halásztelek Műszaki kialakítás HT A változat Nyomvonal: HT A 1, HT A 2, HT A 3 Az A változat nyomvonala összesen 4920 m hosszan vezet Tököl közigazgatási határáig, 3 m szélességgel. Az önálló kerékpárút burkolata meg kell, hogy feleljen a vízügyes fenntartó és az árvízi védekezésnél használt járművek teherbírási igényeinek. Az útvonal főként turisztikai igényeket elégít ki. Engedélyeztetése problémákba ütközhet a Vízügyi igazgatósággal való egyeztetések során. HT B változat Nyomvonal: HT A 1, HT B 1, HT B 2, HT B 3 A B változat a II. Rákóczi Ferenc út (5101 j. út) mentén halad Szigethalom és Tököl felé. Az út mentén korábban is létezett kerékpárút, mely az évek során megszűnt, csak rövid szaka 234

237 szokon maradt meg. A hely adott az önálló kerékpárút kiépítésére. A szakasz összesen 6765 m hosszan, 3 m szélességgel építendő kerékpárút. Az útvonal főként hivatásforgalmi szempontokat elégít ki, de a meglévő utcahálózaton keresztül a Duna gátja könnyen megközelíthető (az ártérre csak egyedi engedéllyel szabad bemenni). Valamennyi említett útvonal gyakorlatilag vízszintes magassági vonalvezetésű. A nyomvonalváltozatokat az A 21 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az alábbiakban felsoroljuk a Város legfontosabb turisztikai, hivatásforgalmi és egyéb forgalomvonzó objektumait, valamint a közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódási pontokat. Polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei Autóbusz megálló Márai Sándor Közművelődési Intézmény és Városi Könyvtár Oktatási intézmények Orvosi rendelő Halásztelki focipálya Duna part (korlátozottan látogatható) Malonyai kastély Az intézmények túlnyomó többsége, valamint a Malonyai kastály a települést átszelő II. Rákóczi Ferenc út mellett található, amelyeket a HT B kódú nyomvonal szolgál ki. Ezen a vonalon érhetőek el a sportlétesítmények és a településhez legközelebbi, Szigetszentmiklós, Gyártelep HÉV megálló is. A Duna part turisztikailag értékes területei pedig a HT A nyomvonalon közelíthetőek meg Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A város területén a törzshálózati elemek nyomvonalát befolyásoló fontosabb kapcsolódó fejlesztés nincs Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Halásztelek szabályozási terve kizárólag a Duna gátján irányoz elő kerékpárút építést. Ehhez 235

238 az előirányzathoz a HT A nyomvonal illeszkedik. Ugyanakkor a településfejlesztés területén illetékes tisztviselő tájékoztatott bennünket arról, hogy a soron lévő rendezési tervmódosításkor tervezik az 5101 j. út melletti kerékpárút szerepeltetését. Amennyiben a jelen megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztásra kerülő nyomvonal eltér a hatályos szerkezeti tervben szereplőtől, szükségessé válik a terv módosítása Egyéb kockázatok A Dunai gáton vezetett HT A változat engedélyeztetése nagyban függ a Vízügy álláspontjától, bár megítélésünk szerint találhatóak olyan kompromisszumok, amelyek egy kellőképpen átfogó és megfelelő szinten folytatott egyeztetés eredményeképpen vonzóvá teheti a Vízügy számára is a gátakon vezetett kerékpárutakat Tököl Műszaki kialakítás TO A változat Nyomvonal: TO A 1, TO A 2, TO A 3 Az A nyomvonal változat a Dunai gáton vezet Halásztelek felől Szigetújfalu felé. Összesen 9330 m hosszan, 3 m szélességgel kerül kiépítésre a kerékpárút, megerősített pályaszerkezettel. Az útvonal főként turisztikai igényeket elégít ki. Engedélyeztetése problémákba ütközhet a Vízügyi igazgatósággal való egyeztetések során. TO B változat Nyomvonal: TO B 1, TO A 2, TO A 3 TO B: A nyomvonal a Halásztelekkel, ill. Szigetszentmiklóssal kialakítandó összeköttetés alkotóelemét tartalmazza. A TO B 1 szakasz önálló kerékpárútként kerül kialakításra, 3 m szélességgel, 2230 m hosszon. A Hunyadi János u. Pesti út mentén vezet a repülőtér mellett, a Duna parti gátat a Klein Rönnau u. mentén éri el. TO D változat Nyomvonal: TO D 1, TO D 2, TO A 3 236

239 A nyomvonal Szigethalommal biztosít összeköttetést. Szigethalom határánál, a vasúti átjárónál kezdődik, a Mester utcán kerékpározható utcaként vezet a Fő utcáig, 1425 m hosszan. A szakaszon forgalomtechnikai beavatkozás elegendő. A Fő utcán kerékpáros nyomkijelöléssel vezet, majd onnan a Duna parti gátra fordul. Hossza 485 m. A nyomvonalváltozatokat az A 21 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az alábbiakban felsoroljuk a Város legfontosabb turisztikai, hivatásforgalmi és egyéb forgalomvonzó objektumait, valamint a közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódási pontokat. Polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei Oktatási intézmények Kórház Bevásárlás Százhalombattai komp, HÉV megálló Tököli focipálya Százhalombattai komp átkelőhely, HÉV megálló. Kisboldogasszony templom Airport Szálló Az önkormányzat, a templom valamint a HÉV megálló is a TO D nyomvonalon érhető el. Főleg hivatásforgalmi létesítmény. A TO A nyomvonal szolgálja a turisztika célpontokhoz való eljutást. A város északi részében található a kórház és az uszoda, amiket szintén a TO A nyomvonal köt össze a város központjával Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A város területén a törzshálózati elemek nyomvonalát befolyásoló fontosabb kapcsolódó fejlesztés nincs Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Tököl szabályozási tervét a BAU URB Kft. készítette 2006 ban. A szerkezeti terven feltüntetésre került a Duna gátján vezetett kerékpárút, valamint egy új komp kapcsolat az 5101 j. út 237

240 nyugati folytatásában az Érd Százhalombatta településhatárral szemben. Ez utóbbi esetében ennek egyeztetettsége kérdéses a túlparton lévő NATURA200 területek és kedvezőtlen terepviszonyok miatt. Szerepel továbbá egy, a városközpontot keletről elkerülő útszakasz helybiztosítása. A távlati út a repülőtér sarkánál az 5101 j. útból kiágazva, a HÉV vonal mentén déli irányba Szigetcsép felé halad. Az EuroVelo 6 jelenlegi útvonalát és egyéb kerékpáros létesítményeket a terv nem tartalmazza. Amennyiben a jelen megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztásra kerülő nyomvonal eltér a hatályos szerkezeti tervben szereplőtől, szükségessé válik rendezési a terv módosítása Egyéb kockázatok A Dunai gáton vezetett TO A változat engedélyeztetése a Vízügy álláspontjától függően nehézségekbe ütközhet. A kockázat mértéke csökkenthető megfelelő szinten folytatott egyeztetések keretében tisztázott, kölcsönösen előnyös feltételek meghatározása, és betartása által Szigethalom Műszaki kialakítás SH B változat Nyomvonal: SH B 1 A szakasz összekötő szerepet tölthet be mind a Halásztelek Tököl, mind pedig a Szigetszentmiklós Tököl vonatkozásban is. A Mű út körforgalmú csomópontjától a Hunyadi János u. mentén vezet Tököl közigazgatási határáig. Önálló kerékpárútként kerülhet kialakításra 3 m szélességgel, 1160 m hosszon. SH C változat Nyomvonal: SH C Ez a rövid szakasz a Szigetszentmiklós felől a Gyári út mentén érkező nyomvonalat köti össze 238

241 a Tököl felé haladó útvonallal. A Mű út mentén önálló kerékpárútként kerül kialakításra 3 m szélességgel. Hossza 165 m, a körforgalmú csomópontig tart. SH D változat Nyomvonal: SH D 1, SH D 2, SH D 3, SH D 4 A nyomvonal a Szigetszentmiklósról a Duna parton érkező útvonal folytatása Tököl felé. A Taksony vezér hídtól indul, a Duna soron a Szabadkai utcáig vezet. Mivel a Duna sor a szakasz kezdetén a Fiumei utcáig egyirányú, ellentétes irányban a nyomvonal az Agyag úton vezet. A szakasz hossza 435 m, kerékpáros nyomkijelöléssel kerül kialakításra. A nyomvonal a Szabadkai utcán folytatódik, majd a Szabadság u. Nyár u. Dobó Katica u. Fenyő u. Határ u. útvonalon vezet a közigazgatási határon található vasúti átjáróig. A Szabadkai utcától a nyomvonal végig kerékpáros barát utcákból áll, az első 495 m en burkolat építésére van szükség, a fennmaradó 4840 m hosszon az utcák burkolata jó állapotú, forgalomtechnikai beavatkozás elegendő. A nyomvonalváltozatokat az A 22 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az alábbiakban felsoroljuk a Város legfontosabb turisztikai, hivatásforgalmi és egyéb forgalomvonzó objektumait, valamint a közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódási pontokat. Polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei HÉV megálló Világháborús emlékművek Szabadságharc emlékmű Struccfarm A HÉV vonalát a SH C és a SH D vonal változatokon is meg lehet közelíteni. A turisztikai jellegű forgalmat az SH D jelű nyomvonal Duna parti szakasza szolgálja, a város főbb nevezetességei innen érhetők el. Több templom és oktatási intézmény valamint a polgármesteri hivatal is a két nyomvonal változat között, a belvárosi részen található. Fontos kapcsolati pontot jelent a Taksony vezér híd. 239

242 Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A város területén a törzshálózati elemek nyomvonalát befolyásoló fontosabb kapcsolódó fejlesztésről nem kaptunk információt Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Szigethalom szabályozási tervét a PESTTERV Kft. készítette 2006 ban. A szerkezeti terven két kerékpáros útvonal került feltüntetésre. Egyik a Ráckevei Duna ág mentén, közvetlenül a parton halad déli irányba. A másik a Taksony vezér hídtól indul, a Szigathalom és Szigetszentmiklós közötti település határon vezet, majd az j. utak mentén Tököl felé halad tovább. A jelenlegi EuroVelo 6 útvonalat és további kerékpáros létesítményeket a terv nem tartalmaz. Szükségessé válik rendezési a terv módosítása Egyéb kockázatok A legnagyobb kockázatot a parti sávon vezetett kerékpárút / egyéb kerékpáros létesítmény létesítésében látjuk, tekintettel a keskeny utcákra és a helyenként önhatalmúnak tűnő lezárásokra Szigetszentmiklós Műszaki kialakítás SS C változat Nyomvonal: SS C 1, SS C 2, SS C 3, SS C 4 A nyomvonal Dunaharaszti felől az M0 hídon kezdődik, azon kerékpárútként átvezetve. Ezen szakasz hossza 485 m. A Csepel szigeten az Üdülő sor mentén folytatódik, délre fordul, jelenleg is megfelelően kitáblázott EuroVelo nyomvonalként. A tervezett, Kis Dunával párhuzamos kerékpárút a HÉV vonalat szintben keresztezve a Rév úton halad tovább. Addig a pontig, amíg a Rév út a Duna parttól eltávolodik (Polgár u.), a nyomvonal mindenképpen önálló kerékpárútként, 3 m szélességgel vezet, 2975 m hosszan. A Rév út Polgár utcánál kezdődő részétől a nyomvonal kerékpáros nyomként halad tovább egészen a Harcsa köz Bajcsy 240

243 Zsilinszky utcáig, ahol a HÉV vonalát a meglévő aluljárón, külön szintben keresztezi. Mivel a Horgász utca és a Bíró Lajos utca egyirányúak, ezen a rövid szakaszon a nyomvonal két iránya elválik. Az aluljáróig a nyomvonal kerékpáros nyomkijelöléssel vezet 2640 m hosszan. Innen a Bajcsy Zsilinszky utca Szilágyi Lajos u. Gyári út mentén, kerékpársávként vezet egészen a Mű útig. A kerékpársáv építése építési beavatkozással valósítható meg. Az építendő szakasz hossza 4280 m. SS D változat Nyomvonal: SS C 1, SS C 2, SS C 3, SS D Az SS C szakasz Duna parti folytatásaként, a Harcsa köznél kezdődik, és dél felé folytatódik. A Horgász u. Rév sor Ádám Jenő sétány Csépi út útvonalon éri el a Taksony vezér hidat. A nyomvonal lehetőség szerint kerékpársávként kerüljön kialakításra, kerékpáros nyomfelfestés csak a szűkebb keresztmetszetű szakaszokon készüljön a jelentősebb közúti forgalom miatt. A szakasz hossza 3690 m. A nyomvonalváltozatokat az A 22 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Az alábbiakban felsoroljuk a Város legfontosabb turisztikai, hivatásforgalmi és egyéb forgalomvonzó objektumait, valamint a közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódási pontokat. Szigetszentmiklós járási központ, kistérségi jelentőségű intézmények Polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei Oktatási intézmények Egészségügyi intézmények Kulturális intézmények HÉV megállók és állomás Oázis Wellness Park Ádám Jenő emlékház Honfoglalási emlékmű park Kéktó szabadidő park Kis Duna étterem és panzió 241

244 A várost körülölelő, SS D nyomvonal nyújt lehetőséget a főbb turisztikai, és hivatásforgalmat vonzó valamint a fentebbi felsorolásban szereplő létesítmények elérésére. Az SS C nyomvonal a városközpontból indul, több fontos, a városközpontban található intézményt és a HÉV állomásait szolgálja ki, valamint eljutást biztosít Szigethalomra Tervezett/kapcsolódó fejlesztések Kézhez kaptuk a város közlekedés fejlesztési koncepció tervét, amelyet figyelembe vettünk jelen tanulmány készítésekor. A város területén a törzshálózati elemek nyomvonalát befolyásoló, a szabályozási tervben nem szereplő egyéb fontosabb kapcsolódó fejlesztésről nem kaptunk információt Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Szigetszentmiklós szabályozási tervét az ARCHI PROFIL Bt. készítette 2009 ben. A szerkezeti terven több kerékpárút és kerékpáros útvonal is feltüntetésre került. A Duna parton vezetett kerékpáros útvonalon kívül gyakorlatilag valamennyi útvonal érinti a városközpontot, összeköttetést teremtve a szomszédos településekkel. A jelenleg kijelölt EuroVelo 6 útvonal is szerepeltetve van a szerkezeti terven. A kiválasztott törzshálózati elem szabályozási vonatkozásai miatt Szükségessé válik a szabályozási a terv módosítása Egyéb kockázatok A legnagyobb kockázatot a parti sávon vezetett kerékpárút / egyéb kerékpáros létesítmény létesítésében látjuk, tekintettel a keskeny utcákra, a nagy forgalomra és a helyenként önhatalmúnak tűnő lezárásokra Dunaharaszti Műszaki kialakítás DH C változat Nyomvonal: DH C 1 242

245 A Budapest Soroksárról északról az Alsó Duna utca mentén érkező nyomvonal. Építendő kerékpárút 975 m hosszon. Délre kijelölt EuroVelo nyomvonalként folytatódik. Az M0 hídon vezetett kerékpárúthoz biztosít kapcsolatot. A nyomvonalváltozatokat az A 22 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok Dunaharaszti település turisztikai és hivatásforgalmi szempontból jelentős területei az 510 es számú főút mellett találhatóak, az M0 ás úttól délre. Jelen vizsgálat szempontjából a fent említett forgalomvonzó célpontok irrelevánsak Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A parton haladó kerékpárút déli folytatásában, több szakaszban, kész engedélyezési tervek állnak rendelkezésre Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Dunaharaszti Rendezési tervét a BFVT Kft. készítette 2009 ben. Ez tartalmazza a vizsgálatunkban szereplő meglévő nyomvonal szakaszt. Nincs szükség a szabályozási terv módosítására Érd Műszaki kialakítás ER A változat Nyomvonal: ER A 1, ER A 2, ER A 3, ER A 4, ER A 5 Az A nyomvonal változat a Duna parthoz közel vezet. Budapest XXII. kerülete felől a gáton vezet meglévő kerékpárút az Érd Óváros központjában található Termál Hotelig. A kerékpárút a közigazgatási határtól 2045 m hosszan vezet, 3 m esre szélesítendő. A nyomvonal jelenleg is az EuroVelo útvonal része. A nyomvonal a Római úton folytatódik, majd a Molnár utcán halad tovább kerékpáros barát utcaként, 825 m hosszan. Az utca végétől 265 m hosszon tervezett kerékpárút vezet a Duna partra 3 m épített szélességgel. A parton Százhalombatta 243

246 határáig vezet tovább a kerékpárút a Sánc hegy lábánál. Ez a terület a volt bányához tartozó magánterület, ezen felül árvízveszélyes. Mivel az útvonal Natura 2000 es területeket is érint, ill. azokon halad át, a kerékpárút kialakításánál a természeti értékekre tekintettel kell lenni. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a kerékpárútként épített szakaszokon a nyomvonal deszkapallón vezessen, természet közeli anyagokból kerüljön kialakításra. A pálya alapozása cölöpökkel történhet, a létesítmény egy hídszerkezeten vezethet, betartva a Zöldhatóság feltételeit. A parti szakasz hossza 940 m, a kerékpárút tervezett szélessége 3 m. ER B változat Nyomvonal: ER B 1.1, ER B 1.2, ER B 2, ER B 3, ER B 4, ER B 5, ER B 6, ER B 7, ER B 8 A B változat Budapest felől a Nagytétényi út 6. sz. főúttal alkotott csomópontjától északra, az Árva utcán lép Érd területére. Az Árva utca Aranyos u. Apály u. Garam u. Aranyos utca útvonalon kerékpáros barát utcákon éri el a 7. sz. főutat. Ez a szakasz 1575 m hosszú, forgalomtechnikai beavatkozás elegendő. A 7. sz. főúton kerékpáros átvezetés létesítendő. A körforgalmú csomópont ÉK i részén 450 m hosszon kerékpárútként vezet a nyomvonal a Budai út Erika utcával alkotott csomópontjáig, 3 m szélességgel. Az Erika utcával az összeköttetést ugyancsak kerékpáros átvezetés kiépítésével kell megoldani. Az Erika utcán a nyomvonal 200 m hosszan kerékpár barát utcaként vezet a 6. és 7. sz. főút melletti patakig. A patakparton, ill. a 6. és 7. sz. főút csomópontja mellett vezetett kerékpárút 3 m szélességgel vezet 845 m hosszan, a Teréz utcáig. A Teréz utcát burkolni szükséges, rajta az útvonal kerékpáros barát utcaként vezet a Felső utcáig, 460 m hosszan. A Felső utca mentén kerékpárútként kerül kiépítésre a nyomvonal, ami áthalad az M6 autópálya alatt, így éri el a Fő utcát. Hossza 710 m, szélessége 3 m. A Fő utcától a József Attila utcán, majd a Hosszú utcán meredeken emelkedve érünk az M6 autópálya mellé, az útvonal itt egészen a 6. sz. főút körforgalmú csomópontjáig tart. A szakaszon burkolt kerékpáros barát utca építendő 1700 m hoszszon. A körforgalom mellett elvezetett nyomvonal kerékpárútként vezet Érd határáig a 6. sz. főút mellett. Hossza 1265 m, szélessége 3 m. ER C változat Nyomvonal: ER B 1.1, ER D, ER A 2, ER C 1, ER C 2, ER C 3 244

247 Az A nyomvonal egy részének alternatívájaként működhet. A Termál Hoteltől a Római úton, és a Mély úton a Fehérkereszti útig kerékpáros barát utcaként vezet. Ezen a szakaszon jelenlegi állapotában burkolt, hossza 790 m, a Mély úton meredeken emelkedik. A Fehérkereszti úton, majd a Battai utcán vezet tovább az útvonal Százhalombattáig, a Régészeti parkig. Ez a szakasz burkolattal nem ellátott, régészeti területnek minősül. Hossza összesen 1670 m, burkolattal való ellátása javasolt. Jelenleg a Fehérkereszti úti leágazásig ez a kijelölt EuroVelo 6 útvonal. ER D változat Nyomvonal: ER B 1.1, ER D, ER A 2, ER C 1, ER C 2, ER C 3 Az A és B nyomvonal változatok között húzódó szakasz lehetőséget adhat azok egy részének kiváltására. A Sulák patak mentén jut el az M6 autópálya, és a 6. sz. főút alatt átvezetve, majd a Garam utca mellett az Aranyos utcáig. Épített kerékpárút 3 m szélességgel, 2715 m hosszal. A nyomvonalváltozatokat az A 21 és A 22 helyszínrajz ábrázolja Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A város központjában található Magyar Földrajzi Múzeum egykor fogadóként működött. Megközelíthető az Óváros felől a Fő utcán, majd a Felső utcán haladva. A Római út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz. ban épült dzsámi minaretje. A Római út folytatásaként vezető Mecset utcában található, a Termál Hoteltől néhány percnyire. Érd Óváros szívében, a Fő utca déli végénél található a Termál Hotel. Az EuroVelo nyomvonal mellett helyezkedik el, kikapcsolódási lehetőséget nyújtva a megfáradt kerékpárosoknak. Szintén segítség lehet számukra a mellette elhelyezkedő kerékpár szervíz. A Kakukk hegyi természetvédelmi terület a magas part tetején, Érd Óvárostól délre található, a Hármashatárhegyi utcában. Megközelíthető kerékpárral, ill. autóval a Battai utcáról leágazva. 245

248 A Sánc hegyen található a Százlábú tanösvény, melyet végigjárva megismerhetjük a Sánc hegy élővilágát. Az ösvény szintén a magas part tetején, a volt bánya felett kanyarog, megközelíthető a Battai utcáról leágazva, földutakon keresztül. Jelentős forgalomvonzó pontok a városban található vasútállomások, helyi és regionális fontosságú közintézmények, stb. A Magyar Földrajzi Múzeum az ER B szakaszhoz esik legközelebb, megközelíthető a Felső utcán keresztül. A további turisztikai célpontok az RE A szakasz mentén helyezkednek el, arról könnyedén megközelíthetőek Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A települési egyeztetés során tájékoztattak bennünket arról, hogy a város északi határában, a Duna mentén Konténer logisztikai parkot terveznek. Ennek kialakítása befolyással lehet bármely, a gáton vezetett nyomvonalra. A város területén a törzshálózati elemek nyomvonalát befolyásoló, a szabályozási tervben nem szereplő egyéb fontosabb kapcsolódó fejlesztésről nem kaptunk információt Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Érd MJ város szabályozási tervét a Város Teampannon Kft. készítette 2010 ben. A szerkezeti terv megnevezve tartalmazza az EuroVelo 6 útvonalat, és további kerékpáros létesítmények nyomvonalait. Ezek közül a számunkra lényeges vonalakat figyelembe vettük jelen tanulmány készítésekor. A kiválasztott törzshálózati elem szabályozási vonatkozásai miatt szükségessé válik a szabályozási a terv módosítása Egyéb kockázatok Az ún. Érdi tető átszelése / kikerülése önmagában számos kockázatot rejt. A legnagyobb kockázatot a parti sávon vezetett kerékpárút létesítésében látjuk, tekintettel arra, hogy parton vezetett ER A nyomvonal érint NATURA 2000 területeket. Ez a kockázat csökkenthető, amennyiben van megoldási szándék, és megfelelő szinten és nyitottsággal tartott egyeztetések eredményeképpen megfogalmazódnak azok a feltételek, amelyek mentén létrejöhetnek 246

249 a látszólag ellentétes érdekeknek egyaránt megfelelő megoldások. A dombhát átszelése is kockázatokat rejt magába, mivel minden, a parti sávot elkerülő egyéb változat esetén jelentős, az EuroVelo hálózatra meghatározott 6% os emelkedésnél erősebb emelkedőket kell legyőznie a kerékpárosoknak. A probléma a kerékpárút kifejtésével orvosolható, de ez a megoldás a tulajdonviszonyokba való jelentős beavatkozás okán nehézségekbe ütközhet Százhalombatta Műszaki kialakítás SB A változat Nyomvonal: SB A 1, SB A 2, SB A 3, SB A 4, SB A 5, SB A 6, SB A 7, SB A 8, SB A 9 A Duna jobb parti A nyomvonal változat Érd felől a Duna parton érkezik Százhalombatta területére, a Sánc hegy lábánál. Mivel a nyomvonal sok helyen Natura 2000 es területeket érint, ill. azokon halad át, a kerékpárút kialakításánál a természeti értékekre tekintettel kell lenni. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a kerékpárútként épített szakaszokon a nyomvonal deszkapallón vezessen, természet közeli anyagokból kerüljön kialakításra. A pálya alapozása cölöpökkel történhet, a létesítmény egy hídszerkezeten vezethet. Az építendő kerékpárút kezdő szakasza 585 m hosszan vezet a parton, érinti a volt bánya területét. A nyomvonal a Szent László úton vezetve folytatódik a komp átkelőhelyhez vezető utcáig 855, majd azután további 375 m hosszan, kerékpársáv felfestésével. A Szkela utcán a part irányában vezet tovább, 265 m hosszon, kerékpáros barát útként. A zsákutca végénél délre fordul, épített kerékpárútként vezet a Vízügyi igazgatóság területén, 115 m hosszan, 3 m szélességgel. Ezt Követően a Kossuth Lajos utcán folytatódik kerékpáros barát utcaként, 260 m hosszan. Az utca végétől ismét épített kerékpárútként kerül kialakításra, bevezet az erőmű területére, és keresztezi a Benta patak torkolatát, ill. az erőmű kifolyó vízfolyásait. A torkolattól délre a gáton vezetett kerékpárútként folytatódik. A szakasz hossza a hajóállomásig 2055 m, az építendő kerékpárút szélessége 3 m. A szakasz a településhatárig kerékpárútként vezet, a lakott övezet végénél a Fogoly utcához vezet 1395 m hosszan, majd újra a parti gáton folytatódik, és vezet tovább Ercsi felé. Elhalad a MOL kikötő területén, hossza további 3420 m. 247

250 SB B változat Nyomvonal: SB B 1, SB B 2, SB B 3, SB B 4 A B változat a 6. sz. út mentén vezetett kerékpárútként érkezik Százhalombattára, 3 m szélességgel, 1495 m hosszon vezet Bentamajorig, a 6. sz. főút Városkapu utcával alkotott körforgalmú csomópontjáig. A csomópont melletti elvezetés után a Városkapu út mentén tervezett kerékpárútként vezet további 1680 m hosszan, a vasúti állomásig. Onnan meglévő kerékpárút vezet a Városkapu út Olajmunkás utca mentén a Dunai finomítóig, ezt az utat 3 m es szélességűre bővítjük, 2875 m hosszon. A finomító bejárata előtti körforgalmon kerékpáros átvezetés alakítandó ki. Mivel a vasútvonal korrekciójának tervezése jelenleg zajlik, az útvonal a vasúti fejlesztéstől független nyomvonalon, a vasút finomító felőli oldalán halad tovább Ercsi felé, miközben elhalad a Dunai finomító vasúti megállóhely mellett. A 6 sz. főút bal oldalán, önálló kerékpárútként éri el a megyehatárt. Hossza a megye/településhatárig 2400 m. SB C változat Nyomvonal: SB C 1, SB C 2, SB C 3, SB C 4, SB C 5, SB B 3, SB B 4 A nyomvonal az SB A és SB B útvonalak között vezet, részét képezve egy harmadik lehetséges útvonalnak, mely Érd területén ER C nyomvonalként indul, majd Százhalombatta területén átvágva kivezet a 6. sz. főút mellé. A szakasz a Fehérkereszti út vonalán kezdődik, majd a Tildy Zoltán utcán elfordul, és a Szabadság utcáig önálló kerékpárútként vezet. Az építési szélesség 3 m, a szakasz hossza 1315 m. Innen a Gyorma utcán vezet a nyomvonal az Erőmű útig, kerékpározható utcaként, forgalomtechnikai beavatkozással, 290 m hosszan. A szakasz az Erőmű út Vörösmarty Mihály utca vonala mentén folytatódik, meglévő kerékpárútként vezet összesen 2720 m hosszan. A meglévő kerékpárút 3 m szélességűre bővítendő. A szakasz végén, a Vörösmarty Mihály utcán (ahol jelenleg kerékpáros létesítmény nem vezet) 250 m hosszon kerékpáros nyom kijelölésére van szükség. A szakasz a Városkapu út menti meglévő kerékpárúthoz csatlakozik. A nyomvonalváltozatokat az A 20 helyszínrajz ábrázolja. 248

251 Forgalomvonzó célpontok, hálózati kapcsolatok A város nyugati szélén, a Városkapu út mellett található a vasúti állomás és az autóbusz pályaudvar. A Tököllel kapcsolatot biztosító komp átkelőhely a Révész utca végén található, a belvárosból a Szent László útról leágazva közelíthető meg. A Régészeti Park Százhalombatta északi végén, a Sánc hegy tetején található. Egyedülálló látnivaló, melyben Rekonstruált rézkori és vaskori házakat láthatunk a feltárt halomsír mellett. Az István király útja tetején található. A Matrica Múzeum feltárt régészeti leleteket mutat be, a matrica katonai erődöt jelent. A Vörösmarty Mihály utcáról leágazva közelíthető meg, a Gesztenyés úton található. A Vasút utcában található a Városi strand, és a Vasút utcai Sporttelep. A Duna parti lakóövezet déli végénél helyezkedik el a Klub Sirály étterem és bár, valamint csónakház. Hivatásforgalmi szempontból meghatározóak a város területén működő nagy cégek, mint a Hőerőmű, vagy a MOL olajfinomítója. A belvárost, így a Matrica múzeumot, az önmagában is látványosságot jelentő Fő teret, a strandot és a sporttelepet a várost keresztül szelő SB C szakaszok közelítik meg leginkább. Az ipari övezeteket az SB B nyomvonal köti össze a városközponttal. A komp átkelőhelyet, a hajóállomást, és a Klub sirály éttermet az SB A nyomvonalról érhetjük el legkönnyebben. A régészeti park az SB C nyomvonal mentén található Tervezett/kapcsolódó fejlesztések A települési egyeztetés során tájékoztattak bennünket arról, hogy folyamatban van a városközpont felújítása, és ugyanitt egy új kereskedelmi létesítmény építése. A város területén a törzshálózati elemek nyomvonalát befolyásoló, a szabályozási tervben nem szereplő egyéb fontosabb kapcsolódó fejlesztésről nem kaptunk információt Szabályozási/szerkezeti tervekhez való illeszkedés Százhalombatta szabályozási terve 2009 ben készült. A szerkezeti terv tartalmazza a városon belüli kerékpáros útvonalakat. Ezek közül a számunkra lényeges vonalakat figyelembe vettük 249

252 jelen tanulmány készítésekor. A kiválasztott törzshálózati elem szabályozási vonatkozásai miatt szükségessé válik a szabályozási a terv módosítása Egyéb kockázatok A legnagyobb kockázatot a parti sávon vezetett kerékpárút létesítésében látjuk, tekintettel arra, hogy parton vezetett ER A nyomvonal érint NATURA 2000 területeket. Ez a kockázat csökkenthető, amennyiben van megoldási szándék, és megfelelő szinten és nyitottsággal tartott egyeztetések eredményeképpen megfogalmazódnak azok a feltételek, amelyek mentén létrejöhetnek a látszólag ellentétes érdekeknek egyaránt megfelelő megoldások. 250

253 5.3 Környezetvédelem A tervezett kerékpárút hálózat környezetvédelmi értékelése során egy szempontrendszer került kidolgozásra, melynek első lépéseként településenként vizsgáltuk a jelenlegi állapot és a tervezett beavatkozások típusát. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint az érzékenység a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság. A rendelet szerint megkülönböztetünk fokozottan érzékeny, fokozottan, kiemelten érzékeny, érzékeny, és kevésbé érzékeny területeket. A települések besorolását a 7/2005. KvVM rendelet tartalmazza; e szerint tüntettük fel a táblázat Talaj, felszín alatti víz oszlopában a kategóriákat. Kerékpárút kialakítása egyik kategóriában sem esik korlátozás alá, a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső védőövezetén azonban mindennemű beavatkozás tilos. A kerékpárút hálózat által érintett védett területek között külön ismertettük a természetmegőrzési (SCI) és madárvédelmi (SPA) Natura 2000 területeket, a Nemzeti Parkokat, Tájvédelmi Körzeteket, országos jelentőségű Természetvédelmi Területeket (érintettség nélküli esetben a táblázatban nem szerepel a kategória). A védett területek akkor is jelölésre kerültek, amikor a kerékpárút csak azok határán vezet, hiszen a kivitelezési munkák során ebben az esetben is kiemelt figyelmet kell fordítani az értékes élőhelyek védelmére. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló többször módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 87. c) pontja alapján kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. A védett területeken, Natura 2000 területeken átvezető, vagy azokat érintő tervezett kerékpárút szakaszok esetében tehát Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készítése szükséges a továbbtervezés során. A régészeti lelőhelyek érintettségének vizsgálatát a Lechner Lajos Tudásközponttól megka 251

254 pott adatok alapján végeztük el. A régészeti lelőhelyek érintettségénél megkülönböztettük a meglévő és tervezett kerékpárút szakaszokat. A tervezett beavatkozásoknál a későbbi tervfázisokban a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012.(XII.20.) Korm. rendelet értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni az első hatósági eljárás idején, amennyiben a beruházás építési engedély köteles, illetve új terület igénybevételével jár. A környezetvédelmi érintettségeket a további tervfázisok során, a műszaki paraméterek részletesebb ismeretében pontosítani kell; ez alapján pedig meghatározhatók a szükséges környezetvédelmi munkarészek. 5.4 Költségbecslés Az egyes vonalvezetési változatok becsült beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza: TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY RAJKA HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) RA A RA A 1, RA A RA A RA A 2, RA A 4, RA A RA C RA C RA A RA A 3, RA A 4, RA A BEZENYE BE A BE A 1 Rét árok MOSONMAGYARÓVÁR MO A MO A 1, MO A 2, MO A 3 HALÁSZI HA A HA A 1 DARNÓZSELI DZ A HÉDERVÁR HE A HE A 1 ÁSVÁNYRÁRÓ DUNASZEG GYŐRLADAMÉR DZ A 1, DZ A 2 Lajta patak, Lajta patak, Mosoni Duna Mosoni Duna, Novákicsatorna Hédervár Darnói csatorna DZ C DZ C AS A AS A 1 Hédervár Darnói csatorna, időszakos vízdolyások Zsejkei csatorna, időszakos vízfolyás AS C AS C DS A DS A DS B DS B GL A GL A GL B GL B 1, GL B

255 TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY GYŐRZÁMOLY GYŐRÚJFALU GYŐR BŐNY NAGYSZENTJÁNOS GÖNYŰ HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) GZ A GZ A 1 Zámolyi csatorna GZ B GZ B 1, GZ B GZ C GZ C GU A GU A GU B GU B 1, GU B GY A GY A, GY B GY A 1, GY A 2, GY A 3, GY A 4, GY A 5, GY A 6, GY A 7, GY A 8, GY A 9 GY B 1, GY A 2, GY A 3, GY A 4, GY B 5, GY B 6, GY B 7 Kossuth híd Kossuth híd, Lukócsi híd GY C GY C 1, GY C_ BO A BO A, BO B BO A 1, BO A 2, BO A 3, BO A 4 BO A 1, BO B 2, BO A 3, BO A 4 Cuhai Bakony ér, időszakos vízfolyás, M1 autópálya Cuhai Bakony ér, időszakos vízfolyás, M1 autópálya NS A NS A 1, NS A NS B NS A 1, NS B 1, NS B 2, NS B GO B GO B 1, GO B 3, GO B 2, GO B 4 Cuhai Bakony ér GO B 1, GO C 1, GO B DUNASZENTPÁL DP B DP B DUNAKILITI DT C DT C DUNASZIGET DG C DG C PÜSKI PÜ C PÜ C 1, PÜ C 2, PÜ C KISBODAK KD C KD C 1, KD C DUNAREMETE DR C DR C LIPÓT LI C LI C 1, LI C 2, LI C 3, LI C 4, LI C NAGYBAJCS NB C NB C KISBAJCS KB C KB C 1, KB C VÉNEK VN C VN C ÁCS AC A AC A1, AC A2,AC A3 Székes patak, Concópatak AC B AC B1, AC B2 Concó patak AC C AC C1, AC B2 Concó patak AC D AC A1, AC D1, AC A3 Székes patak, Concópatak, Malom árok KO A KO A1, KO A2, KO A3, KO A4, KO A5, KO A6, KO A7, KO A8, KO A KOMÁROM KO B KO B1, KO B2, KO B3, KO B KO C KO B1, KO C1, KO A2, KO A3, KO C2, KO C3, KO C4, KO C5, KO C6, KO A8, KO A

256 TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY ALMÁSFÜZITŐ DUNAALMÁS NESZMÉLY SÜTTŐ LÁBATLAN KO D KO E KO B1, KO B2, KO D1, KO D2, KO A5, KO D3, KO C5, KO C6, KO A8, KO D4, KO B4 KO B1, KO C1, KO A2, KO A3, KO C2, KO E1, KO C4, KO C5, KO C6, KO A8, KO A9 HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) MÁV híd MÁV híd aluljáró AL A AL A1, AL A2 Szőny Fűzitő csatorna AL B AL B1, AL B2 Szőny Fűzitő csatorna AL C AL B1, AL C1, AL A2 Szőny Fűzitő csatorna AL C/2 AL A1, AL C1, AL B2 Szőny Fűzitő csatorna DA A DA B NE A NE B SU A SU B LA A LA B LA C DA A1, DA A2 DA B1, DA A2 NE A1, NE A2, NE A3, NE A4 NE B1, NE B2, NE B3, NE A4 SU A1, SU A2, SU A3 SU A1, SU B1, SU A3 LA A1, LA A2, LA A3, LA A4, LA A5 LA A1, LA B1, LA B2, LA B3, LA A5 LA A1, LA A2, LA B2, LA B3, LA A5 Fényes patak, Által ár, Dunaalmásibelvízcsatorna1, Dunaalmási belvízcsatorna2, Izsán árok Fényes patak, Által ár, Izsán árok Szilvahegyi patak, Papphegyi patak, Tekeresi vízfolyás Nyáraska patak, Szilvahegyi patak, Papphegyipatak, Tekeresi vízfolyás Fekete hídi árok, Bikolpatak Fekete hídi árok, Bikolpatak Lábatlani patak, Időszakos vízfolyás Lábatlani patak, Időszakos vízfolyás Lábatlani patak, Időszakos vízfolyás NYERGESÚJFALU NY 1 NY A1 Rábi patak, Bajóti patak TÁT ESZTERGOM PILISMARÓT TA A TA A1, TA A2, TA A3 Únyi patak TA B TA A1, TA B1, TA B2, TA A3 Únyi patak ES A ES B ES A1, ES A2, ES A3, ES A4, ES A5, ES A6 ES A1, ES B1, ES A3, ES B2, ES A5, ES A6 Kenyérmezői patak, Szentléleki patak, Szentgyörgy patak, Csenke p. Kenyérmezői patak, Szentléleki patak, Kis Duna (Szt. Erzsébet híd), Kis Duna (Kossuth híd), Szentgyörgy patak, Csenke patak PI A PI A 1, PI A 2, PI A 3, PI A 4, PI A 5 Malom patak PI B PI A 1, PI B 1, PI B 2, PI B PI C PI A 1, PI A 2, PI C 1, PI C 2, PI A 4, PI A 5 Malom patak

257 TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY DÖMÖS VISEGRÁD DUNABOGDÁNY DO A DO A, DO B DO C DO C, DO B DO A 1, DO A 2, DO A 3, DO A 4 DO A 1, DO A 2, DO A 3, DO B 3 DO A 1, DO C 1, DO A 3, DO A 4 DO A 1, DO C 1, DO A 3, DO B Diósi p.,csaja p., Malomp. Diósi p.,csaja p., Malomp. Diósi p.,csaja p., Malomp. Diósi p.,csaja p., Malomp. HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) DO B DO B 1, DO B 2, DO B 3 Diósi patak DO B, DO A DO B 1, DO B 2, DO A 4 Diósi patak VI A VI A, VI E VI A, VI D VI C VI C, VI E VI C, VI D VI B VI B, VI E VI B, VI D VI B, VI C VI B, VI C, VI E VI B, VI C, VI D DB A DB B DB A, DB C VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB A 6 DB B 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB A 6 DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB C 3, DB C 4 Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Lepence patak Szent János patak

258 TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY TAHITÓTFALU LEÁNYFALU SZENTENDRE BUDAKALÁSZ DB A, DB D DB B, DB C DB B, DB D TT A TT B TT A,TT C TT B,TT C TT F, TT A TT F, TT B TT F, TT A, TT C TT F, TT B, TT C DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB D 1, DB C 4 DB B 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB C 3, DB C 4 DB B 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB D 1, DB C 4 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 TT F 1, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT F 1, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT F 1, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 TT F 1, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) Szent János patak Szent János patak Szent János patak Nyulasi patak Nyulasi patak Nyulasi patak Nyulasi patak TT D TT D 1, TT D 2, TT D TT E TT D, TT E TT D 1, TT E 1, TT E 2, TT E 3, TT E 4 TT D 1, TT D 2, TT E 2, TT E 3, TT E TT E, TT D TT D 1, TT E 1, TT E 2, TT D LE A LE B LE A 1, LE A 2, LE A 3, LE A 4, LE A 5, LE A 6 LE B 1, LE A 3, LE A 4, LE A 5, LE A 6 LE H LE H 1 Duna híd 240 SZ A SZ B SZ C SZ A 1, SZ A 2, SZ A 3, SZ A 4, SZ A 5, SZ A 6, SZ A 7, SZ A 8, SZ A 9, SZ A 10, SZ A 11, SZ A 12 SZ A 1, SZ A 2, SZ A 3, SZ A 4, SZ A 5, SZ A 6, SZ A 7, SZ A 8, SZ A 9, SZ B 1, SZ B 2 SZ A 1, SZ A 2, SZ A 3, SZ A 4, SZ A 5, SZ A 6, SZ A 7, SZ A 8, SZ C 1, SZ A 11, SZ A Bükkös patak Bükkös patak Bükkös patak, Dera patak SZ H 1 SZ H 1 Duna híd (északi változat) 220 SZ H 2 SZ H 2 Duna híd (városközponti változat) BK A BK A BK B BK B BK C BK C

259 TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY KISOROSZI PÓCSMEGYER SZIGETMONOSTOR SZOB ZEBEGÉNY NAGYMAROS 257 HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) KI A KI A 1, KI A KI H KI H 1 Duna híd 240 PO A PO A 1, PO A 2, PO A 3, PO A 4, PO A PO A, PO B PO A 1, PO A 5, PO B 2, PO B PO B PO B 1, PO B 2, PO B PO B, PO A PO B 1, PO A 3, PO A 4, PO A SM A SM A 1, SM A 2, SM A 3, SM A 4, SM A 5, SM A SM A, SM B SM A 1, SM B 2, SM A 5, SM A SM B SM B 1, SM B 2, SM A SM B, SM A SM B 1, SM A 2, SM A 3, SM A 4, SM A 5, SM A SO A SO A 1, SO A 2 Időszakos vf.,medresz p SO B, SO A SO B 1, SO A 2 Időszakos vf.,medresz p ZE A ZE A, ZE B ZE A, ZE C ZE A 1,ZE A 2, ZE A 3,ZE A 4 ZE A 1, ZE B 2, ZE A 4 ZE A 1, ZE C 2, ZE A 4 Malomvölgyi patak, Bodzás völgyi árok Malomvölgyi patak, Bodzás völgyi árok Malomvölgyi patak, Bodzás völgyi árok NA A NA A 1, NA A 2, NA A 3, NA A 4 2 db Időszakos vízfolyás NA A, NA B NA A 1, NA B 2, NA A 3, NA A 4 2 db Időszakos vízfolyás NA A, NA C NA A 1, NA C 2, NA A 3, NA A 4 2 db Időszakos vízfolyás KISMAROS KM A KM A 1, KM A 2, KM A 3, KM A 4 Szőlő árok, Morgó patak VERŐCE VÁC VE A VE A 1, VE A 2, VE A VE A, VE B VE A 1, VE B 2, VE A VA A VA A, VA B VA A, VA C VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA A 4, VA A 5, VA A 6, VA A 7 VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA B 4, VA B 5, VA B 6, VA A 7 VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA A 4, VA A 5, VA C 6, VA A 7 2 db időszakos vízfolyás, Felső Gombás patak, Gombás patak 2 db időszakos vízfolyás, Felső Gombás patak, Gombás patak 2 db időszakos vízfolyás, Felső Gombás patak, Gombás patak SZŐDLIGET SL A SL A 1, SL A 2, SL A 3 Sződrákosi patak GÖD DUNAKESZI GD A GD A 1, GD A 2, GD A 3 Időszakos vízfolyás GD A, GD B GD B 1, GD B 2, GD A 3 Időszakos vízfolyás GD A, GD B GD B 1, GD A 2, GD A 3 Időszakos vízfolyás DK A DK A, DK B DK A, DK C DK A 1, DK A 2, DK A 3, DK A 4, DK A 5 DK A 1,DK B 2, DK A 3, DK B 4. DK B 5 DK A 1, DK A 2, DK A 3, DK C 4, DK A 5 Csurgó patak Csurgó patak ÉRD ER A ER A 1, ER A 2, ER A 3, ER A 4, ER

260 TELEPÜLÉS NYOMVONAL SZAKASZOK MŰTÁRGY SZÁZHALOMBATTA HALÁSZTELEK TÖKÖL SZIGETHALOM SZIGETSZENTMIKLÓS ER B ER C SB A A 5 ER B 1.1, ER B 1.2, ER B 2, ER B 3, ER B 4, ER B 5, ER B 6, ER B 7, ER B 8 ER B 1, ER D, ER A 2, ER C 1, ER C 2, ER C 3 SB A 1, SB A 2, SB A 3, SB A 4, SB A 5, SB A 6, SB A 7, SB A 8, SB A 9 Benta patak torkolata, kifolyó meleg és hidegvíz csatorna (3 db híd) HOSSZ (m) KÖLTSÉG (ezerft) SB B SB B 1, SB B 2, SB B 3, SB B 4 Benta patak SB C SB C 1, SB C 2, SB C 3, SB C 4, SB C 5, SB B 3, SB B 4 Benta patak, híd állapot javítás HT A HT A 1, HT A 2, HT A HT B HT A 1, HT B 1, HT B 2, HT B TO A TO A 1, TO A 2, TO A TO B TO B 1, TO A 2, TO A TO C TO B 1, TO A 2, TO A TO D TO D 1, TO D 2, TO A SH C SH C, SH B SH D SH D 1, SH D 2, SH D 3, SH D SS C SS C 1, SS C 2, SS C 3, SS C SS D SS C 1, SS C 2, SS C 3, SS D DUNAHARASZTI DH C DH C táblázat Nyomvonal változatok becsült beruházási költsége 258

261 Az érintett műtárgyak fontosabb jellemzőit és becsült beruházási költségét a következő táblázat foglalja össze: TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY MEGLÉVŐ/ TERVEZETT Ács Concó patak kerékpáros híd tervezett Ács Székes patak közúti híd meglévő Ács Concó patak közúti híd meglévő Ács Concó Malomárokpatak közúti híd meglévő Ács Concó patak kerékpáros híd tervezett Almásfüzitő Szőny Füzitő csatorna vízügyes műtárgy meglévő Almásfüzitő Dunaalmás Fényes patak vízügyes műtárgy meglévő Arak Nováki csatorna kerékpáros híd meglévő Ásványráró Zsejkei csatorna közúti híd meglévő Ásványráró Időszakos vízfolyás kerékpáros híd meglévő Bezenye Rét árok kerékpáros híd meglévő BEAVATKOZÁS Új kerékpáros híd építése: A Concó patak rehabilitáció folyamatban van, emiatt ill. a kedvezőtlen talajviszonyok miatt a kerékpárút és így a híd átvezetését a területen későbbi tervfázisba meg kell vizsgálni! A kerékpáros a meglévő, kisforgalmú kerékpáros barát közúton halad: nincs beavatkozás! A kerékpáros a meglévő, kisforgalmú kerékpáros barát közúton halad: nincs beavatkozás! A kerékpáros a meglévő, kisforgalmú kerékpáros barát közúton halad: nincs beavatkozás! Meglévő keskeny és magasságilag is lekorlátozott rácsos kerékpáros híd helyett új, nagyobb nyílású kerékpáros híd építése árvízvédelmi zsilip fellett átvezetett közút, a közút mellett a kerékpárutas átvezetés elfér: nincs beavatkozás (ÉDUVIZIG: műtárgyfelújítása várható) árvízvédelmi zsilip fellett átvezetett közút, a közút mellett a kerékpárutas átvezetés elfér: nincs beavatkozás Jó állapotú, meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti híd mellett: nincs beavatkozás Meglévő, felújított közúti hídon, 7,0 m sz. út mellett mindkét irányban felfestéssel 2,05m sz. kerékpárút és mellette forgalomtól elválasztva 2,00m sz. gyalogjárda: nincs beavatkozás Meglévő, kétirányú hullámosított acélcső átereszű kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti híd mellett: korlát felújítás (másik oldalon 2,0m sz. gyalogos fahíd) Meglévő acél "I" tartós híd pallóterítéssel: pallóterítés és korlát cseréje, híd felújítása HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) KÖLTSÉG (mft) 40,0 3,5 60,2 ø ø ø ø ø ø ø ø ø 24,0 3,5 36,1 ø ø ø ø ø ø ø ø ø ø ø ø 7,5 4,0 0,8 11,0 2,0 3,5 259

262 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY MEGLÉVŐ/ TERVEZETT Bőny Időszakos vízfolyás közúti híd meglévő Bőny Bőny előtti vízfolyás kerékpáros híd tervezett Bőny Cuhai Bakony ér kerékpáros híd tervezett Bőny Nagyszentjános M1 autópálya kerékpáros híd tervezett Darnózseli Hédervár Darnói csatorna kerékpáros híd meglévő BEAVATKOZÁS Belterületen meglévő közúti híd, 7,0 m sz. út mellett mindkét irányban 2,90m sz. padka: a kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 0,65+6,5+0,65m sz.) Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 0,65+6,5+0,65m sz.) Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 0,65+6,5+0,65m sz.) Meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti híd mellett: korlát felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) KÖLTSÉG (mft) ø ø ø 8,0 3,5 16,5 18,0 3,5 37,2 80,0 3, ,0 2,5 2,5 Dömös Diósi patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 7,0 3,50 14,5 Dömös Diósi patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd meglévő közúti híd mellett 7,0 3,50 14,5 Dömös Csaja patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 5,0 3,50 10,3 Dömös Dömösi Malom patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 10,0 3,50 20,7 Dömös Dömösi Malom patak közúti híd meglévő Dunaalmás Által ér vízügyes műtárgy meglévő Dunaalmás Dunaalmás Dunaalmási belvízcsatorna I Dunaalmási belvízcsatorna II kerékpáros híd kerékpáros híd tervezett tervezett Dunaalmás Izsán árok kerékpáros híd tervezett A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! árvízvédelmi zsilip fellett átvezetett közút, a közút mellett a kerékpárutas átvezetés elfér: nincs beavatkozás Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 6,5m sz.) Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 9,0m sz.) Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 2,0+7,5m sz.) ø ø ø ø ø ø 10,0 3,5 20,7 18,0 3,5 37,2 6,5 3,5 13,4 Dunabogdány Időszakos vízfolyás kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 6,0 3,50 12,4 Dunabogdány Száraz patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø 260

263 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY MEGLÉVŐ/ TERVEZETT BEAVATKOZÁS HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) Dunabogdány Csádri patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Dunabogdány Dunabogdányi árok kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Dunabogdány Szent János patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Dunabogdány Szent János patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 12,0 3,50 24,8 Dunakeszi Csurgó patak közúti híd meglévő nincs beavatkozás ø ø ø Érd időszakos vízfolyás zsilip meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Érd Esztergom Esztergom Felső utca Kenyérmezei patak, Zsidódi híd Kis Duna, Szent Erzsébet híd 6 7.sz. főút közúti felüljáró, M6 autópálya közúti felüljáró közúti híd meglévő meglévő Esztergom Kis Duna, Kossuth híd közúti híd meglévő Meglévő kerékpárút a rézsű és a közbenső alátámasztás között, a Felső utca mellett: nincs beavatkozás Meglévő, felújított közúti hídon az út mellett forgalomtól elválasztva 2,87m sz. kerékpárút: nincs beavatkozás KÖLTSÉG (mft) ø ø ø ø ø ø közúti híd meglévő A hídon az egyik oldali 2,0m sz. járda kijelölése kerékpárútként ø ø ø közúti híd gyalogos kerékpáros hídra korlátozva: felújítás/ állagmegóvás ø ø 60 Esztergom Csenke patak kerékpáros híd meglévő Felszerkezet csere. 7,0 3,5 8,1 Göd ideiglenes vízfolyás zsilip meglévő nincs beavatkozás ø ø ø Gönyű Cuhai Bakony ér kerékpáros híd tervezett Győr Mosoni Duna közúti híd: Kossuthhíd meglévő Győr Mosoni Duna közúti híd: Likócsi híd meglévő Győrszentiván Bőny M1 autópálya közúti híd meglévő Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,0m sz.) Meglévő, frissen felújított közúti híd, kifolyási oldalán 2,4m sz. kerékpáros konzol, befolyási oldalon 2,4m sz. gyalogjárda konzol, a közút 6,5m sz: nincs beavatkozás Meglévő, jelenleg felújítás alatt lévő közúti híd: a kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! Meglévő közúti hídon a kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ,0 3,5 36,1 ø ø ø ø ø ø ø ø ø

264 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY MEGLÉVŐ/ TERVEZETT Győrzámoly Zámolyi csatorna kerékpáros híd meglévő Halászi Mosoni Duna közúti híd meglévő Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Darnói csatorna Hédervári időszakos vízfolyás Hédervári állandó vízfolyás kerékpáros híd kerékpáros híd közúti híd meglévő meglévő meglévő BEAVATKOZÁS Meglévő acél "I" tartós híd pallóterítéssel: pallóterítés és korlát cseréje, híd felújítása Meglévő közúti híd befolyási oldalon 2,4m es kerékpáros konzol, kifolyási oldalon 2,4m sz. gyalogjárda konzol, a közút 8,13m sz.: nincs beavatkozás Meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz. közvetlenül a közúti híd mellett: korlát felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása Meglévő, kétirányú hullámosított acélcső átereszű kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti híd mellett: korlát mázolás A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) KÖLTSÉG (mft) 10,0 2,5 3,5 ø ø ø 10,0 2,5 2,5 9,0 4,0 0,5 ø ø ø Kismaros Szőlő árok kerékpáros híd meglévő Meglévő acél alsópályás, pallóburkolatú kerékpáros híd: felújítás ø ø 2,0 Kismaros Morgó patak kerékpáros híd meglévő Kisoroszi Dunabogdány Meglévő, kétirányú öszvér kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti híd mellett: korlát+acélszerkezet felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása ,0 3,0 7,5 Szentendrei Dunaág kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 240,0 5, Komárom MÁV vasút kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd építése meglévő, vasút melletti alépítményre 24,0 3,5 80 Komárom Felüljáró töltése kerékpáros aluljáró tervezett Lábatlan Lábatlani patak közúti híd meglévő Lábatlan Lábatlani patak kerékpáros híd tervezett Lábatlan idöszakos vizfolyás kerékpáros híd tervezett Komáromi vasút feletti felüljáró töltésében átvezetett kerékpáros aluljáró Meglévő közúti híd burk.sz.: 2,0+15,0+1,20: A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,2m sz.) új híd > vázlatterv van rá engedéllyel (eng. hosszabbítás folyamatban) ø ø 300 ø ø ø 14 3,5 28,9 6,5 3,1 11,9 Leányfalu Dóra patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø

265 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY MEGLÉVŐ/ TERVEZETT BEAVATKOZÁS HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) Leányfalu Hidegvíz patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Leányfalu Hidegforrás patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Mosonmagyaróvár Lajta patak kerékpáros híd meglévő Mosonmagyaróvár Lajta patak közúti híd meglévő Nagymaros időszakos vízfolyás kerékpáros híd meglévő Meglévő acél keretszerkezetű, vasbeton pályalemezes kerékpáros híd felújítása: korlát felújítás/mázolás acélszerkezet mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása Meglévő közúti hídon, a kifolyási oldalon, a közúti forgalomtól elválasztva 2,3m hasznos szélességű kerékpáros átvezetés: nincs beavatkozás Jó állapotú, meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti hídtól kicsit távolabb: korlát felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása KÖLTSÉG (mft) 18,0 2,5 3,5 ø ø ø 8,0 2,5 3,5 Neszmély Nyáraska patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd építése 12,0 3,5 24,8 Neszmély Szilvavölgyi patak kerékpáros híd tervezett Neszmély Szilvavölgyi patak kerékpáros híd tervezett Neszmély Papphegyi patak kerékpáros híd tervezett Neszmély Papphegyi patak közúti híd meglévő Neszmély Tekeres vízfolyás kerékpáros híd tervezett Nyergesújfalu Rábl patak kerékpáros híd meglévő Nyergesújfalu Bajóti patak kerékpáros híd meglévő Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,0m sz.) Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,0m sz.) Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,1m sz.) A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,0m sz.) Meglévő, kétirányú öszvér kerékpáros híd ~3,0m sz. közúti híd mellett: korlát+acélszerkezet felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása Meglévő, kétirányú öszvér kerékpáros híd ~3,0m sz. közúti híd mellett: korlát+acélszerkezet felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása 8,0 3,5 16,5 8,0 3,5 16,5 8,0 3,5 16,5 ø ø ø 20 3,5 41,3 7,0 3,0 3,5 8,0 4,0 3,5 263

266 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY Pilismarót Pilismarót Pócsmegyer Leányfalu Pilismaróti Malompatak Pilismaróti Malompatak MEGLÉVŐ/ TERVEZETT BEAVATKOZÁS HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) KÖLTSÉG (mft) kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 12,0 3,50 24,8 közúti híd meglévő A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ø ø ø Szentendrei Dunaág kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 240,0 5, Süttő Fekete hídi árok kerékpáros híd tervezett Süttő Bikol patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd építése meglévő közúti híd mellett (meglévő közúti híd: 10,2m sz.) Új kerékpáros híd építése, engterv készült rá (Tetthely), engterv hosszabbítás folyamatban 22 3,5 33,1 7,0 3,5 14,5 Százhalombatta Benta patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 14,0 3,5 28,9 Százhalombatta Benta patak kerékpáros híd meglévő Meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz. közvetlenül a közúti híd mellett: korlát felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása 12,0 2,5 2,5 Százhalombatta Erőművi csatorna I kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 90,0 3,5 550,0 Százhalombatta Erőművi csatorna II kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 26,0 3,5 60,0 Százhalombatta Benta patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 48,0 3,5 300,0 Százhalombatta MOL vezetékek közúti híd meglévő A meglévő közúti híd egyik oldalán van kerékpárút átvezetés: nincs beavatkozás ø ø ø Szentendre Sztelin patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Szentendre Időszakos vízfolyás közúti híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Szentendre Bükkös patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 15,0 3,50 31,0 Szentendre Dera patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 10,0 3,50 20,7 Szentendre Dera patak közúti híd meglévő A meglévő földúton lévő híd új burkolatot kap, a kerékpáros forgalom forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ø ø ø 264

267 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY Szentendre Szigetmonostor (Kishajó kikötő) Szentendre Szigetmonostor (Határ csárda) Szigetszentmiklós MEGLÉVŐ/ TERVEZETT BEAVATKOZÁS HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) Szentendrei Duna kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 260,0 5, Szentendrei Dunaág kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 220,0 5, Üdülő sor közúti felüljáró (M0 autópálya) meglévő Szob időszakos vízfolyás kerékpáros híd meglévő Sződliget Sződrákosi patak kerékpáros híd meglévő Meglévő közút a rézsű és a közbenső alátámasztás között: kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás: nincs beavatkozás Meglévő acél "I" tartós híd pallóterítéssel: pallóterítés és korlát cseréje, híd felújítása Jó állapotú, meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz.: nincs beavatkozás KÖLTSÉG (mft) ø ø ø 10,0 2,5 3 ø ø ø Tahitótfalu Ugró patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Tahitótfalu Ugró patak kerékpáros híd meglévő Nincs beavatkozás ø ø ø Tahitótfalu Időszakos vízfolyás közúti híd meglévő Tahitótfalu Nyulasi patak közúti híd meglévő A meglévő földúton lévő híd új burkolatot kap, a kerékpáros forgalom forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ø ø ø ø ø ø Tahitótfalu Nyulasi patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 12,0 3,50 24,8 Tahitótfalu Tótfalu Szentendrei Dunaág közúti híd meglévő Meglévő közúti híd burk.sz.: m A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ø ø ø Tát gyalogos aluljáró közúti híd meglévő Keresztül vezetjük rajta a kerékpárutat: nincs beavatkozás ø ø ø Tát Únyi patak közúti híd meglévő A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ø ø ø 265

268 TELEPÜLÉS ÁTHIDALT AKADÁLY MŰTÁRGY MEGLÉVŐ/ TERVEZETT Tát Únyi patak közúti híd meglévő Vác Felső Gombás patak kerékpáros híd meglévő Vác Gombás patak kerékpáros híd meglévő Verőce Vác Verőce Vác Vác utáni időszakos vízfolyás Vác utáni időszakos vízfolyás kerékpáros híd meglévő BEAVATKOZÁS Meglévő, felújított közúti hídon az út mellett forgalomtól elválasztva 2,00m sz. kerékpárút: nincs beavatkozás Meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd ~2,0m sz.: korlát felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása Meglévő, kétirányú vb.keretszerkezetű kerékpáros híd ~2,0m sz.: korlát felújítás/mázolás, betonfelületek bevonatának felújítása Meglévő, kétirányú vb. keretszerkezetű kerékpáros híd ~2,0m sz. közúti híd mellett: betonfelületek bevonatának felújítása HOSSZ (m) SZÉLESSÉG (m) KÖLTSÉG (mft) ø ø ø 2,5 14,0 4,0 8,0 3,0 3,8 3,0 3,0 3,0 kerékpáros híd meglévő Meglévő acél alsópályás, pallóburkolatú kerékpáros híd: felújítás ø ø 2,0 Visegrád Lepence patak kerékpáros híd tervezett Új kerékpáros híd 10,0 3,50 20,7 Visegrád Apátkúti patak közúti híd meglévő A kerékpáros forgalom a közúton forgalomtechnikai eszközökkel kijelölt kerékpársávon halad: nincs beavatkozás! ø ø ø Zebegény időszakos vízfolyás kerékpáros híd meglévő Meglévő vb. áteresz: nincs beavatkozás ø ø ø Zebegény Malomvölgyi patak kerékpáros híd meglévő Meglévő, kétirányú vb. kerékpáros híd (korábban közúti híd), felújítás/állag megóvás Belterületen meglévő közúti híd, 8,5 m sz. út mellett 3,00m sz. Zebegény Bodzás völgyi árok közúti híd meglévő kétirányú kerékpáros padka: a kerékpáros forgalom a közúti padkán halad a kerékpáros és a gyalogos forgalom: nincs beavatkozás! 5 2. táblázat Az érintett műtárgyak becsült beruházási költségei 11,4 6,1 12 ø ø ø 266

269 5.5 Régészet / kulturális örökségvédelem A tanulmány készítése során vizsgáltuk a régészeti lelőhelyeket. Előzetesen egyeztettünk a Kulturális Örökségvédelmi Irodával, mely szervezet Engedélyező hatóságként jár el a műemlékeket érintői ügyekben, illetve a régészeti lelőhelyet érintő ügyekben és a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység vagy építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban. A Hatóság előzetes tájékoztatása alapján a következő tervfázis, a Megvalósíthatósági tanulmány készítésekor, a régészeti lelőhelyek feltűntetésével nyilatkozatot kell kérnie Tervezőnek, mely nyilatkozat tartalmazni fogja a későbbi tervfázisok (engedélyezési terv, kiviteli terv) és a kivitelezés folyamán szükséges és jogszabályban rögzített feladatokat a régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozóan. Az Örökségvédelmi Iroda tájékoztatása alapján adatszolgáltatást kértünk a Lechner Lajos Tudásközponttól a régészeti lelőhelyek pontos helyzetére vonatkozóan. A Tudásközpont adatszolgáltatása tartalmazta a jelen tanulmányban bemutatott nyomvonalak környezetében előforduló régészeti lelőhelyek EOV koordináta rendszerben megjelenített helyzetét és kiterjedését. Az egyes lelőhelyeket a helyszínrajzokon ábrázoltuk és a nyomvonalak kijelölésekor figyelembe vettük. 5.6 Tulajdoni viszonyok A tervezés során vizsgáltuk az egyes tervezett nyomvonalváltozatok által érintett telkek tulajdoni viszonyait. A tulajdoni viszonyok feltérképezése során, az új nyomvonalon tervezett útvonalakra koncentráltunk, különös tekintettel a magánterületi érintettségre. A magánterületi kisajátítást az egyes nyomvonalváltozatok beruházási költségének becslése során a Megbízóval egyeztetett fajlagos költségtételek alapján figyelembe vettük. A magánterületi érintettségű, kisajátítást igénylő szakaszokat a helyszínrajzokon jelöltük. Az egyes nyomvonal változatok tulajdoni viszonyait az alábbi táblázat foglalja össze: 267

270 TELEPÜLÉS RAJKA GYŐR BŐNY NAGYSZENTJÁNOS GÖNYŰ LIPÓT ÁCS NYOMVO NAL SZAKASZOK TERVEZETT FEJLESZTÉSEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK (db) MAGÁN ÖNK. I ÁLLAMI RA A RA A 1, RA A 2 9 RA A RA A 3, RA A 4, RA A 5 57 GY A GY A, GY B BO A BO A, BO B GY A 1, GY A 2, GY A 3, GY A 4, GY A 5, GY A 6, GY A 7, GY A 8, GY A 9 GY B 1, GY A 2, GY A 3, GY A 4, GY B 5, GY B 6, GY B 7 BO A 1, BO A 2, BO A 3, BO A 4 BO A 1, BO B 2, BO A 3, BO A 4 NS A NS A 1, NS A MEGJEGYZÉS mezőgazdasági telkek városon belül üres telek városon belül üres telek, erdő, mezőgazd. Terület erdő, mezőgazd. Terület erdő, mezőgazd. Terület erdő, mezőgazd. Terület NS B NS A 1, NS B 1, NS B 2, NS B 3 17 GO B GO B 1, GO B 3, GO B 2, GO B 4 29 GO C GO B 1, GO C 1, GO B 4 27 LI C LI C 1, LI C 2, LI C 3, LI C 4, LI erdő, mezőgazd. 4 C 5 Terület EDUVIZIG kezelés: Concó patak, Malom árok AC A AC A1, AC A2,AC A Kossuth u. folytatása >földút, állami, országos közút AC B AC B1, AC B AC C AC C1, AC B KOMÁROM ALMÁSFÜZITŐ DUNAALMÁS AC D AC A1, AC D1, AC A KO A KO A1, KO A2, KO A3, KO A4, KO A5, KO A6, KO A7, KO A8, KO A MÁV, orsz. közút KO B KO B1, KO B2, KO B3, KO B KO C KO B1, KO C1, KO A2, KO A3, KO C2, KO C3, KO C4, KO C5, KO C6, KO A8, KO A MÁV, töltés, partisáv KO D KO B1, KO B2, KO D1, KO D2, KO A5, KO D3, KO C5, KO C6, KO A8, KO D4, KO B4 KO E KO B1, KO C1, KO A2, KO A3, KO C2, KO E1, KO C4, KO C5, KO C6, KO A8, KO A AL A AL A1, AL A AL B AL B1, AL B AL C1 AL B1, AL C1, AL A AL C2 AL A1, AL C1, AL B DA A DA A1, DA A DA B DA B1, DA A KEG gázterminál! NESZMÉLY NE A NE A1, NE A2, NE A3, NE A

271 TELEPÜLÉS SÜTTŐ LÁBATLAN NYOMVO NAL SZAKASZOK TERVEZETT FEJLESZTÉSEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK (db) MAGÁN ÖNK. I ÁLLAMI NE B NE B1, NE B2, NE B3, NE A SU A SU A1, SU A2, SU A SU B SU A1, SU B1, SU A LA A LA A1, LA A2, LA A3, LA A4, LA A LA B LA A1, LA B1, LA B2, LA B3, LA A támfal LA C LA A1, LA A2, LA B2, LA B3, LA A támfal TÁT TA B TA A1, TA B1, TA B2, TA A ESZTERGOM PILISMARÓT DÖMÖS VISEGRÁD MEGJEGYZÉS ES A ES A1, ES A2, ES A3, ES A4, ES A5, ES A ES B ES A1, ES B1, ES A3, ES B2, ES A5, ES A PI A PI A 1, PI A 2, PI A 3, PI A 4, PI A TT szabályozás alatt PI B PI A 1, PI B 1, PI B 2, PI B TT szabályozás alatt PI C PI A 1, PI A 2, PI C 1, PI C 2, PI A 4, PI A út DO A DO A 1, DO A 2, DO A 3, DO A Duna, Vízmű DO A, DO B DO A 1, DO A 2, DO A 3, DO B Duna DO C DO A 1, DO C 1, DO A 3, DO A Duna DO C, DO B DO A 1, DO C 1, DO A 3, DO B út DO B DO B 1, DO B 2, DO B út DO B, DO A DO B 1, DO B 2, DO A út VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A Duna 12, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A, VI E VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, Duna VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI A 4, VI A, VI D VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A Duna 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI C VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A Duna 12, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI C, VI E VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, Duna VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI A 1, VI A 2, VI A 3, VI C 1, VI C, VI D VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A Duna

272 TELEPÜLÉS NYOMVO NAL SZAKASZOK TERVEZETT FEJLESZTÉSEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK (db) MEGJEGYZÉS VI B VI B, VI E VI B, VI D VI B, VI C VI B, VI C, VI E VI B, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI A 4, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI A 9, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 VI B, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI A 7, VI A 8, VI E 1, VI A 13, VI A 14 MAGÁN ÖNK. I ÁLLAMI Duna Duna Duna Duna Duna DUNABOGDÁNY TAHITÓTFALU VI B, VI C, VI D DB A DB A, DB C DB A, DB D DB B, DB C DB B, DB D TT A TT B TT A,TT C TT B,TT C TT F, TT A TT F, TT B TT F, TT A, TT C VI B, VI A 3, VI C 1, VI A 5, VI A 6, VI D 1, VI A 10, VI A 11, VI A 12, VI A 13, VI A 14 DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB A 6 DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB C 3, DB C 4 DB A 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB D 1, DB C 4 DB B 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB C 3, DB C 4 DB B 1, DB A 2, DB A 3, DB A 4, DB A 5, DB C 1, DB C 2, DB D 1, DB C 4 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 TT A 1, TT A 2, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 TT F 1, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT F 1, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT A 9 TT F 1, TT A 3, TT A 4, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C Duna Vízmű területe Vízmű területe Vízmű területe Vízmű területe Vízmű területe kemping, Vízmű kemping, Vízmű kemping kemping kemping, Vízmű kemping, Vízmű kemping 270

273 TELEPÜLÉS LEÁNYFALU NYOMVO NAL TT F, TT B, TT C SZAKASZOK TT F 1, TT A 3, TT B 1, TT A 5, TT A 6, TT A 7, TT A 8, TT C 1 TERVEZETT FEJLESZTÉSEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK (db) MAGÁN ÖNK. I ÁLLAMI kemping TT D TT D 1, TT D 2, TT D töltésen TT E TT D 1, TT E 1, TT E 2, TT E 3, TT E TT D, TT E TT D 1, TT D 2, TT E 2, TT E 3, TT E töltésen TT E, TT D TT D 1, TT E 1, TT E 2, TT D töltésen LE A LE A 1, LE A 2, LE A 3, LE A 4, LE A 5, LE A 6 MEGJEGYZÉS Vízmű területe KISOROSZI KI A KI A 1, KI A mezőgazdasági ter. PÓCSMEGYER SZIGETMONOSTOR VERŐCE VÁC PO A PO A 1, PO A 2, PO A 3, PO A 4, PO A 5 PO B, PO A PO B 1, PO A 3, PO A 4, PO A mezőgazdasági ter. SM A SM A 1, SM A 2, SM A 3, SM A 4, SM A 5, SM A mezőgazdasági ter. SM A, SM B SM A 1, SM B 2, SM A 5, SM A töltésen SM B SM B 1, SM B 2, SM A SM B, SM A SM B 1, SM A 2, SM A 3, SM A 4, SM A 5, SM A 6 VE A VE A 1, VE A 2, VE A VE A, VE B VE A 1, VE B 2, VE A VA A, VA C VA A 1, VA A 2, VA A 3, VA A 4, VA A 5, VA C 6, VA A mezőgazdasági ter. erdőgazdaság, vízmű erdőgazdaság, vízmű 1 vízmű GÖD GD A GD A 1, GD A 2, GD A 3 1 állami üdülő DUNAKESZI ÉRD SZÁZHALOMBATTA DK A DK A, DK B DK A, DK C ER A ER B ER C SB A DK A 1, DK A 2, DK A 3, DK A 4, DK A 5 DK A 1,DK B 2, DK A 3, DK B 4. DK B 5 DK A 1, DK A 2, DK A 3, DK C 4, DK A 5 ER A 1, ER A 2, ER A 3, ER A 4, ER A 5 ER B 1.1, ER B 1.2, ER B 2, ER B 3, ER B 4, ER B 5, ER B 6, ER B 7, ER B 8 ER B 1.1, ER D, ER A 2, ER C 1, ER C 2, ER C 3 SB A 1, SB A 2, SB A 3, SB A 4, SB A 5, SB A 6, SB A 7, SB A 8, SB A vízmű szántók Duna partra vezető földút, régi bánya területe szántó, gyümölcsös + vízmű, gátőrház, sporttelep, szántó, patakpart régi bánya területe, kikötő, vízművek területe, százhalombattai erőmű területe, üzemi terület, saját használatú út (Dunai 271

274 TELEPÜLÉS NYOMVO NAL SZAKASZOK TERVEZETT FEJLESZTÉSEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK (db) MEGJEGYZÉS MAGÁN ÖNK. I ÁLLAMI finomító), erdő HALÁSZTELEK TÖKÖL SZIGETHALOM HT A HT A 1, HT A 2, HT A 3 HT B HT A 1, HT B 1, HT B 2, HT B 3 17 országos közút mentén: telephely, beépített, beépítetlen területek is, ipari területek TO A TO A 1, TO A 2, TO A 3 TO B TO B 1, TO A 2, TO A 3 25 szántók TO C TO B 1, TO A 2, TO A 3 25 szántók TO D TO D 1, TO D 2, TO A 3 SH C SH C, SH B 1 18 udvar erdő, saját használatú SH D SH D 1, SH D 2, SH D 3, SH D 4 19 út, ártér, mo csár szántók, tanyák, gyümölcsösök, saját SS C SS C 1, SS C 2, SS C 3, SS C használatú út, vízmű területe, beépítetlen terület, udvar SS D SS C 1, SS C 2, SS C 3, SS D SZIGETSZENTMIK LÓS SB B SB B 1, SB B 2, SB B 3, SB B 4 34 SB C SB C 1, SB C 2, SB C 3, SB C 4, SB C 5, SB B 3, SB B 4 27 szántók rét, szántók, MÁV terület, szántók érintettsége vasúti nyomvonal korrekció függvénye, egyelőre bizonytalan DUNAHARASZTI DH C DH C táblázat Nyomvonalváltozatok által érintett területek tulajdoni viszonyai A tervezett kerékpárút hálózat környezetvédelmi értékelése során egy szempontrendszer került kidolgozásra, melynek első lépéseként szakaszokra bontva, a kerékpárút szakasz által érintett települések sorrendjében vizsgáltuk a jelenlegi állapot és a tervezett beavatkozások típusát. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint az érzé 272

275 kenység a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság. A rendelet szerint megkülönböztetünk fokozottan érzékeny, fokozottan, kiemelten érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területeket. A települések besorolását a 7/2005. KvVM rendelet tartalmazza; e szerint tüntettük fel a táblázat Talaj, felszín alatti víz oszlopában a kategóriákat. Kerékpárút kialakítása egyik kategóriában sem esik korlátozás alá, a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső védőövezetén azonban mindennemű beavatkozás tilos. A kerékpárút hálózat által érintett védett területek között külön ismertettük a Natura 2000 területeket, a Nemzeti Parkokat, Tájvédelmi Körzeteket, országos jelentőségű Természetvédelmi Területeket (érintettség nélküli esetben a táblázatban nem szerepel a kategória). A védett területek akkor is jelölésre kerültek, amikor a kerékpárút csak azok határán vezet, hiszen a kivitelezési munkák során ebben az esetben is kiemelt figyelmet kell fordítani az értékes élőhelyek védelmére. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló többször módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 87. c) pontja alapján kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. A védett területeken, Natura 2000 területeken átvezető, vagy azokat érintő tervezett kerékpárút szakaszok esetében tehát Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készítése szükséges a továbbtervezés során. A tervezett beavatkozásoknál a későbbi tervfázisokban a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012.(XII.20.) Korm. rendelet értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni az első hatósági eljárás idején, amennyiben a beruházás építési engedély köteles, illetve új terület igénybevételével jár. A környezetvédelmi érintettségeket a további tervfázisok során, a műszaki paraméterek részletesebb ismeretében pontosítani kell; ez alapján pedig meghatározhatók a szükséges kör 273

276 nyezetvédelmi munkarészek. Az egyes kerékpáros nyomvonal szakaszok környezetvédelmi jellemzőit és érintettségét a következő táblázat mutatja. 274

277 szakaszok Rajka szlovák határ (Dunacsúny) érintett település Rajka Tervezett beavatkozás meglévő kerékpárbarát út talaj, felszín alatti víz fokozottan kiemelten érzékeny Rajka Bezenye Rajka meglévő kerékpárút fokozottan kiemelten érzékeny Bezenye meglévő kerékpárút érzékeny Rajka tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Dunakiliti tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Dunasziget tervezett kerékpárút érzékeny Püski tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Kisbodak tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Dunaremete tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Lipót tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Szigetköz HUFH Szigetköz HUFH Szigetköz HUFH Szigetköz HUFH Szigetköz HUFH Szigetköz TK határán Szigetköz TK határán Szigetköz TK határán Szigetköz TK intézkedés, javaslat vizsgálni, hogy a belterülettől Ék re lehet e Naturán kívülre hozni a nyomvonalat 275

278 szakaszok Mosonmagyaróvár Lajta Mosonmagyaróvár (az óvári várig) Mosonmagyaróvár,Várköz Mosonmagyaró érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Ásványráró tervezett kerékpárút érzékeny Szigetköz HUFH Szigetköz TK teljes hosszon érint, naturán belül vezet méterre érintettséget, korrekciót megvizsgálni. Győrzámoly tervezett kerékpárút fokozottan, Szigetköz HUFH kiemelten érzékeny Nagybajcs tervezett kerékpárút fokozottan, Szigetköz HUFH kiemelten érzékeny Kisbajcs tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Szigetköz HUFH Vének tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Győr tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny vár,magyar u., sétáló utca a belvárosban Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár meglévő kerékpárút érzékeny határos Szigetköz HUFH meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút Szigetköz HUFH Natura határát követve benne a területbe, korrekció lehetőségét vizsgálni Szigetköz HUFH

279 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás Régi Vámház téren átvezető kerékpárút Mosonmagyaróvár, Kiserdő út melletti kerékpárút Mosonmagyaróvár,Szent István k. úti kerékpársáv Mosonmagyaróvár,Széchenyi úti kerékpárút Mosonmagyaróvár Kökény u. kerékpárút Mosonmagyaróvár,Flesch K. úti kerékpárút Mosonmagyaróvár Engels u. kerékpárút Mosonmagyaróvár, Mátyás K. u. kerékpárút Mosonmagyaróvár, Halászi úti kerékpárút bel és külterületen/ Szigetközi kerékpár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút meglévő kerékpárút talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet meglévő kerékpárút Szigetköz HUFH Szigetköz TK intézkedés, javaslat 277

280 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat út/eurovelo 6 része Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Halászi meglévő kerékpárút érzékeny Szigetköz HUFH Szigetköz TK Darnózseli meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Hédervár meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Ásványráró meglévő kerékpárút érzékeny határos Szigetköz HUFH Dunaszeg meglévő kerékpárút, kerékpársáv Győrladamér meglévő kerékpárút érzékeny Győrzámoly meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Győrújfalu meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Győr meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Darnózseli Lipót Darnózseli tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny érzékeny Szigetköz HUFH

281 szakaszok Dunaszentpál Győr Mosoni Duna mentén Győr Koppánymonostor érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Lipót tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Dunaszentpál tervezett kerékpárút érzékeny Szigetköz HUFH Szigetköz TK Dunaszeg tervezett kerékpárút érzékeny Szigetköz HUFH Szigetköz TK Győrladamér tervezett kerékpárút érzékeny határos Szigetköz HUFH határos Szigetköz TK Győrzámoly tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Szigetköz HUFH Győrújfalu tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Győr tervezett kerékpárút fokozottan, csatlakozik meglévő kiemelten kerékpárúthoz érzékeny Győr meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny meglévő kerékpárbarát út Bőny meglévő kerékpárbarát érzékeny út Nagyszentjános meglévő kerékpárbarát út érzékeny intézkedés, javaslat Szigetköz HUFH csatlakozik meglévő kerékpárúthoz 279

282 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Ács tervezett kerékpárút érzékeny meglévő kerékpárbarát út Komárom tervezett kerékpárút érzékeny Nagyszentjános tervezett kerékpárút Gönyü Komárom, 1. sz. Komárom meglévő kerékpárút érzékeny főút, Klapka György út mentén Komárom, 1. sz. meglévő kerékpárút főút, Klapka György út mentén Komárom, 1. sz. meglévő kerékpárút főút, Mártírok út jelöletlen kerékpáros túraútvonal aszfalt úton Komárom, 1. sz. meglévő kerékpárút főút, Mártírok út jelöletlen kerékpáros túraútvonal aszfalt úton Komárom meglévő kerékpárút Koppánymonostor Komárom Koppánymonostor meglévő kerékpárbarát út Győr Gönyü tervezett kerékpárút Gönyü meglévő kerékpárút érzékeny Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet intézkedés, javaslat 280

283 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat Gönyű Nyergesújfalu Gönyű tervezett kerékpárút csatlakozik meglévő kerékpárúthoz Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Gönyüi Homokvidék HUFH Pannonhalmi TK kismértékű nem kerülhető érintettség Nagyszentjános tervezett kerékpárút érzékeny Ács tervezett kerékpárút érzékeny Komárom tervezett kerékpárút érzékeny Duna és ártere HUDI20034 határán Almásfüzitő tervezett kerékpárút Csatlakozik 1 sz főút mentén tervezetthez érzékeny Kismértékű érintettség vizsgálni lehetséges e korrekció Komárom Szőny Komárom meglévő kerékpárút érzékeny meglévő kerékpársáv Almásfüzítő meglévő kerékpárút érzékeny Almásfüzitő Dunaalmás tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny Neszmély tervezett kerékpárút érzékeny, kiemelten érzékeny Lábatlan tervezett kerékpárút csatlakozik meglévőhöz Nyergesújfalunál fokozottan, kiemelten érzékeny Nyergesújfalu Nyergesújfalu meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten Duna és ártere HUDI20034 részben határosduna és ártere HUDI20034 Kismértékű érintettség vizsgálni lehetséges e korrekció 281

284 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat érzékeny Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Tát meglévő kerékpárút Esztergom Esztergom tervezett kerékpárút két meglévőt köt össze Esztergom Esztergom meglévő kerékpárbarát út tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny határos Duna és ártere HUDI20034 kismértékű érintettség Pilismarót tervezett kerékpárút érzékeny Dömös tervezett kerékpárút érzékeny Duna és ártere HUDI20034 határán Duna Ipoly Nemzeti Park meglévő kerékpárbarát út tervezett kerékpárutakat köt össze Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002), Duna és ártere HUDI Duna Ipoly Nemzeti Park Visegrád tervezett kerékpárbarát út tervezett kerékpárút érzékeny, kiemelten érzékeny Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002), Pilis és Visegrádi egység HUDI határos Duna és ártere HUDI Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002), Pilis és Visegrádi egység HUDI határos Duna és ártere HUDI Duna Ipoly Nemzeti Park Duna Ipoly Nemzeti Park 282

285 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat meglévő kerékpárút tervezett utakat köt össze tervezett kerékpárút tervezett kerékpárbarát út Dunabogdány tervezett kerékpárút fokozottan kiemelten érzékeny meglévő kerékpárbarát út meglévő kerékpárút Kisoroszi tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny tervezett kerékpárbarát út Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Börzsöny és Visegrádi hegység Duna Ipoly (HUDI 10002), Pilis és Visegrádi Nemzeti Park egység HUDI Börzsöny és Visegrádi hegység Duna Ipoly (HUDI 10002) Nemzeti Park Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002),részben határos Pilis és Visegrádi egység HUDI Duna és ártere HUDI20034 határán Duna Ipoly Nemzeti Park Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002) Duna és ártere HUDI20034 határos Duna Ipoly Nemzeti Park vízbázis érintettséget vizsgálni. Tahitótfalu tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny, tervezett kerékpárbarát út vízbázis érintettséget vizsgálni. vízbázis érintettséget vizsgálni. meglévő kerékpárbarát út Duna és ártere HUDI20034 határán vízbázis érintettséget vizsgálni. 283

286 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat Pócsmegyer tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny tervezett kerékpárbarát út Szigetmonostor tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny tervezett kerékpárbarát út meglévő kerékpárút Szentendre tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny tervezett kerékpárbarát út Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Duna és ártere HUDI20034 határán határos Duna Ipoly Nemzeti Park Duna és ártere HUDI20034 határán Duna és ártere HUDI20034 határán határos Ipoly Park Duna és ártere HUDI20034 határán Duna Nemzeti vízbázis érintettséget vizsgálni, natura érintettség, korrekció lehetősége vizsgálandó vízbázis érintettséget vizsgálni, natura érintettség, korrekció lehetősége vizsgálandó vízbázis érintettséget vizsgálni, natura érintettség, korrekció lehetősége vizsgálandó vízbázis érintettséget vizsgálni, natura érintettség, korrekció lehetősége vizsgálandó vízbázis érintettséget vizsgálni. vízbázis érintettséget vizsgálni. meglévő kerékpárút meglévő kerékpárbarát út Duna és ártere HUDI20034 határán vízbázis érintettséget vizsgálni, natura érintettség, korrekció lehetősége vizsgálandó 284

287 szakaszok Pilismarót Dömös érintett település Tervezett beavatkozás meglévő kerékpársáv talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Pilismarót tervezett kerékpárút érzékeny határán vezet Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002) Dömös Dömös Szob Zebegény tervezett kerékpárbarát út tervezett kerékpárút csatlakozik terv kerékpárbarát út tervezett kerékpársáv meglévő kerékpárbarát út, tervezett kerékpárutak kapcsolják be meglévő kerékpárút meglévő kerékpárbarát út meglévő kerékpárút érzékeny érzékeny határán vezet Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002) és Duna és ártere HUDI Duna és ártere HUDI20034 határán Duna Ipoly Nemzeti Park határa mentén vezet Duna Ipoly Nemzeti Park Duna Ipoly Nemzeti Park Duna Ipoly Nemzeti Park meglévő kerékpárbarát út Nagymaros meglévő kerékpárút Börzsöny HUDI Duna Ipoly Nemzeti Park meglévő kerékpárbarát út intézkedés, javaslat vízbázis érintettséget vizsgálni. konkrét érintettség vizsgálandó léptékből fakadóan a tényleges érintettség pontosítandó 285

288 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Kismaros meglévő kerékpárút fokozottan kiemelten érzékeny meglévő kerékpárbarát út Verőce meglévő kerékpárút fokozottan kiemelten érzékeny meglévő kerékpársáv meglévő kerékpárbarát út Vác tervezett kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny tervezett kerékpárbarát út meglévő kerékpárút meglévő kerékpársáv Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Duna és ártere HUDI20034 határán Duna és ártere HUDI20034 határán Duna és ártere HUDI20034 határán Duna és ártere HUDI20034 határán Duna és ártere HUDI20034 határán Duna és ártere HUDI20034 határán meglévő kerékpárbarát út Sződliget meglévő kerékpárút érzékeny Duna és ártere HUDI20034 határán meglévő kerékpárbarát út Duna és ártere HUDI20034 határán Göd meglévő kerékpárbarát út érzékeny Duna és ártere HUDI20034 határán intézkedés, javaslat 286

289 szakaszok érintett település Tervezett beavatkozás talaj, felszín alatti víz Természetvédelmi területek intézkedés, javaslat Dunakeszi meglévő kerékpárút fokozottan, kiemelten érzékeny meglévő kerékpárbarát út meglévő kerékpársáv Natura 2000 terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Duna és ártere HUDI20034 határán Visegrád Szentendre Visegrád Leányfalu tervezett kerékpárbarát út tervezett kerékpárbarát út érzékeny, kiemelten érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny Szentendre tervezett kerékpársáv fokozottan, kiemelten érzékeny Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002), Pilis és Visegrádi egység HUDI Börzsöny és Visegrádi hegység (HUDI 10002), Pilis és Visegrádi egység HUDI Duna Ipoly Nemzeti Park Duna Ipoly Nemzeti Park Érintett település Budapest XXI. Ker Budapest XXII. Ker Ercsi Tervezett beavatkozás tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út meglévő kerékpárút, meglévő kerékpárbarát út, tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út tervezett kerékpárbarát út Talaj, felszín alatti víz fokozottan, kiemelten érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny Természetvédelmi területek Natura 2000 terület Természetvédelmi terület Duna és ártere HUDI20034 SCI Háros szigeti ártéri erdő TT Intézkedés, javaslat tervezett kerékpárút és kp barát út fedett karszton, vízbázis védőterületén meglévő kerékpárút, tervezett kerékpárút és kp barát út Natura és TT határán, fedett karszton, vízbázis védőterületén 287

290 Érd Halásztelek Százhalombatta Szigethalom Szigetszentmiklós Tököl meglévő kerékpárút, meglévő kerékpárbarát út, tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út meglévő kerékpárút, meglévő kerékpárbarát út, tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út, tervezett kerékpársáv tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út meglévő kerékpárút, tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út, tervezett kerékpársáv tervezett kerékpárút, tervezett kerékpárbarát út fokozottan, kiemelten érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny érzékeny érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny fokozottan, kiemelten érzékeny Duna és ártere HUDI20034 SCI, Érd Százhalombattai táblarög HUDI SCI Érdi Kakukk hegy TT Duna és ártere HUDI20034 SCI, Érd Százhalombattai táblarög HUDI SCI Ráckevei Duna ág HUDI20042 SCI Duna és ártere HUDI20034 SCI, Ráckevei Duna ág HUDI20042 SCI Duna és ártere HUDI20034 SCI, Ráckevei Duna ág HUDI20042 SCI meglévő és tervezett kerékpárút Naturán, és TT határán, vízbázis védőterületén és fedett karszton érintettséget, korrekciót megvizsgálni tervezett kerékpárút és kp barát út vízbázis védőterületén tervezett kerékpárút és kerékpárbarát út Naturán érintettséget, korrekciót megvizsgálni tervezett kerékpárút és kerékpárbarát út sérülékeny vízbázis előzetes védőterületén, tervezett kp barát út Naturán érintettséget, korrekciót megvizsgálni meglévő kerékpárút, tervezett kerékpárút, kp barát út és kerékpársáv vízbázis védőterületén, meglévő és tervezett kerékpárút Naturán érintettséget, korrekciót megvizsgálni tervezett kerékpárút, és kp barát út vízbázis védőterületén, Natura határán érintettséget, korrekciót megvizsgálni 5 4. táblázat Az egyes kerékpáros nyomvonal szakaszok környezetvédelmi jellemzőit és érintettsége 288

291 6 VÁLTOZATELEMZÉS 6.1 A változatelemzés módszertana A változatelemzés módszertani háttere A változatelemzés logikailag egy költség haszon elemzés. A költség haszon elemzési módszertan céljai és eszközei az alábbiak: A költség haszon elemzés célja annak kimunkálása és bemutatása, hogy a projektek olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek költség hatékonyak; társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét; csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapnak, túl támogatás nem történik; működtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható; a számításba vett választási lehetőségek rangsorolása illetve annak alátámasztása, hogy a változatok közül a kiválasztott projekt a legmegfelelőbb. A költség haszon elemzés eszközei: Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható alternatívák közül a legjobb. A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő beruházási és működési költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni. A közgazdasági költség haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezért ezt társadalmi gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. A pénzügyi és a közgazdasági elemzéshez kapcsolódóan kell érzékenységvizsgálatot és kockázatelemzést is végezni. A költség haszon elemzés a projekt előkészítés során a projekt műszaki tartalmának, in 289

292 tézményi és finanszírozási feltételeinek meghatározásában játszik fontos szerepet. Az EU támogatás hatékony felhasználásáért felelős szervezetek számára azonban az egyes projektek költség haszon mutatói a projektek összehasonlíthatóságát is szolgálják és a közöttük történő választást segítik. A költség haszon elemzés szabályrendszere A költség haszon elemzés elkészítése során alapvetően az NFÜ által kiadott Módszertani útmutató költség haszon elemzéshez, című dokumentumban leírt módszertant alkalmaztuk (továbbiakban KHE útmutató). A KHE útmutató további útmutatókra hivatkozik, melyeket szintén figyelembevettünk a költség haszon elemzés elkészítése során. Guide to Cost Benefit Analysis of Investment Projects (Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre Accession), 2008 (a továbbiakban: EU Útmutató, 2008) WORKING DOCUMENT 4 Guidance on the methodology for carrying out Cost Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (a továbbiakban: EU Útmutató kiegészítése, 2006) az NFÜ kérdéseire az Európai Bizottságtól 2006 októberében kapott válaszok (a továbbiakban: EU Válaszok 2006) Information Note to the COCOF Guidance Note on Article 55 of Council Regulation (EC) No 1083/2006: Revenue generating projects című dokumentum (a továbbiakban: Information Note) Note for the attention of DG REGIO Geographical Heads of Unit (European Commission) Treatment of VAT in the major project application JASPERS szakértői segítségnyújtás során, illetve a nagyprojektek EU értékelése során kapott észrevételek Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Alkalmazandó a regionális operatív programok keretében megvalósítandó turisztikai attrakciók fejlesztésére irányuló projekt javaslatok kidolgozása esetén, NFÜ, június Módszertani útmutató költség haszon elemzéshez KÖZOP támogatáshoz, NFÜ, szeptember A változatelemzés módszertani lehetőségei 290

293 A változatelemzés a következő módszerek alapján történhet. A költség hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A projektben az előzetes vizsgálatok során alkalmazzuk ezt a módszert egy egy azonos célt elérő, konkrét műszaki megoldás kiválasztásakor. Mivel a kitűzött cél minden paraméterében azonos eredményt hozó változatokat lehet csak így összehasonlítani, alkalmazási köre korlátozott. Ilyen lehet pl. egy teljes mértékben azonos színvonalat eredményező épület felújítás két különböző technológiával, amelyek közül az egyik magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű. A közgazdasági költségek számszerűsítése, forintosítása megtörténik, az azonos hatású változatok közül a kisebb teljes költségű változat javasolható megvalósításra. A közgazdasági költség haszon elemzés akkor alkalmazandó, ha a konkrét célt több paraméter írja le, és ezek célértékeinek a meghatározása is a változat elemzés célja. Ez a közgazdasági költségek becslését és a hasznok pénzben történő kifejezését tételezi fel. Ennek idő és munka igénye általában magas, ezért ennek a módszernek az alkalmazása akkor javasolt, ha kevés számú változatot kell összehasonlítani és a szükséges adatok könnyen beszerezhetőek. A közgazdasági elemzésnek a lényege, hogy a társadalmi szintű hatásokat és költségeket összevesse: a legnagyobb nettó hasznú változatok kiválasztása, az egységnyi ráfordítással legnagyobb hasznot elérő változatok kiválasztása Alkalmazási köre a különféle célokat és hatásokat elérő változatok összevetése. Ennek legrészletesebb elemzési módszere a közgazdasági költség haszon elemzés, amelynek lényege a következő: megbecsüli a társadalmi szintű költségeket (fejlesztési és működési jellegű) pénzben kifejezi a társadalmi hasznokat közgazdasági teljesítménymutatókat számol: o a közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) a vizsgált időtáv hasznainak és költségeinek különbözete, figyelembe véve a különböző időpontokban keletkező hasznok és költségek jelenlegi értéke közti különbségeket. 291

294 o a közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR) megmutatja, hogy az alkalmazott diszkontrátához képest a vizsgált változat milyen társadalmi szintű megtérüléssel bír o a közgazdasági haszon költség arány (BCR) pedig a hasznok és költségek jelenértékének hányadosa. o Társadalmi hasznosság szempontjából értékeli a közgazdasági teljesítménymutatókat: Társadalmi szempontból kívánatos, megvalósítható az a projekt, amely esetében az ENPV>0, az ERR>5,5% (alkalmazott diszkontráta), BCR>1. Ezt a részletes módszert képes egyszerűsíteni a költség hatékonyság elemzés és a többszempontú értékelés. A költség hatékonyság elemzés ebben az esetben arra alkalmas, hogy ha a változatok céljai, hatásai homogének (azaz leírható egy fő jellemzővel), akkor költség hatékonyság mutató (naturáliában kifejezett változás/forintosított költség) alapján sorba lehessen rendezni a változatokat. Az a változat a kedvezőbb, amelynek nagyobb a költség hatékonyság mutatója. Várhatóan ezen a szinten jelen projektben ez a módszer nem lesz alkalmazható, mivel a hatások és célok összetettebbek, a mutató számlálójába nem lehet egyetlen hatást beírni. A többszempontú értékelés segítségével a hatásokat is lehet összegezni, akkor alkalmazhatóvá válik a költség hatékonyság mutató. Az egyszerűsítés másik iránya, ha a többszempontú értékelést alkalmazunk. Ekkor a hatásokat nem, vagy nem mindet fejezzük ki pénzben, azokat csak naturáliában számszerűsítjük. Ekkor a hatásokat naturáliában tudjuk összegezni. Ezt követően egyszerűen képezhetők költség hatékonyság jellegű, BCR jellegű mutatók a hatáspontszám/költségek mutató használatával. Ezen mutató alapján a változatok sorbarendezhetők. Ha a hatások és a költségek egymáshoz való viszonyát is meg tudjuk becsülni (súlyozni), akkor egy pontszámban összehozhatók a hatáspontszámok és a költségek, ekkor a pontszám lényegében a nettó hasznot fogja jelenteni, ennek a logikai képlete: súlyozott hatáspontszám súlyozott költségpontszám. Ezen mutató alapján a változatok szintén sorba rendezhetők. Ez a lépés már több torzítást tud az értékelésbe bevinni, mint a BCR típusú sorba rendezés. A többszempontú értékelés módszerének alkalmazása abban az esetben javasolt, ameny 292

295 nyiben a cél meghatározás jellege szerint nem homogén. Nem szükséges a költségek és hatások teljesen pontos becslése, csak olyan mértékig, hogy kategóriák szerint pontozhatóak legyenek. Előnye, hogy az intézményi, működtetési kockázat is figyelembe vehető az elemzés során. Ez akkor releváns, ha a projekt megvalósítójának, illetve használóinak forrásai szűkösek, vagy különböző intézményi változatok jelentősen eltérő pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkor egy előzetes, egyszerűsített finanszírozási terv eredményei, következtetései bevonhatók a többszempontú értékelésbe. A változatelemzés folyamatának a főbb logikai lépései a következők: A változatok szűrése megvalósíthatóság alapján: Azokat a változatokat ki kell zárni a további elemzésekből, amelyek esetében a megvalósíthatóság nem biztosítható. Az is előfordulhat, hogy egyes változatelemzési szinteken a megvalósíthatóság szempontjából nem szűrjük a változatokat, hanem a megvalósíthatóságot, a felmerülő kockázatokat mutatjuk be. A megvalósítható változatok szűrése költség hatékonyság alapján: A költséghatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintosított költség. Ebben a lépésben a költség hatékonyság elemzés az alábbi módon alkalmazható: o Az azonos célt elérő, ugyanolyan hatású változatok közül a nagyobb költségű változatok elvethetők. o A mindenben kisebb hatást elérő változatok közül a nagyobb költségű változatok elvethetők. o Az azonos költségű változatok közül a mindenben kisebb hatást elérő változatok elvethetők. A fejlesztés céljának elemzése: A koncepcionális változatok általában nagyobb térségre, egy teljes nyomvonalra, vagy teljes projektre terjednek ki, amikor a fejlesztés elsődleges céljának meghatározása a feladat. A fejlesztés egyes megoldásainak elemzése: Amennyiben a fejlesztés fő célja már meghatározásra került, akkor egyes megoldásbeli (pl. nyomvonalvezetés, műszaki 293

296 kialakítás) kérdéseket egyszerűbben, egymástól függetlenül is el lehet dönteni. Fontos, hogy a döntések tényleges függetleníthetőségét ellenőrizni, értékelni kell. Ha az egyes megoldási változatok egymástól nem függetlenek, akkor azt együttesen kell értékelni. Ez vezethet gyakran oda, hogy a célt és megoldást egymástól függetlenül nem lehet meghatározni. Az alkalmazott módszer itt is lehet a közgazdasági elemzések testre szabott elemzése. Ha a cél ki van választva, akkor hatékonyság típusú mutatók is jól alkalmazhatók lehetnek A változatelemzés folyamata és módszere jelen tanulmányban A fenti módszertani bemutatás alapján a projektben a következő változatelemzési folyamatot követjük Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes elemzési szintek legfontosabb jellemzőit: A változatelemzés szintje Input Elemzési módszer Output Koncepcionális elemzés (1. szint) A fejlesztés fő céljai Stratégiai illeszkedés vizsgálat, társadalmi hasznosság kvalitatív értékelése a fejlesztés elsődleges célja Előzetes nyomvonal vizsgálatok (2. szint) Nyomvonalak elvi változatai Megvalósíthatóság vizsgálata Összefüggések vizsgálata Illeszkedés a koncepcionális célokhoz Szakaszváltozatok megvalósítható változatai Nyomvonalszakaszok változatainak elemzé Szakaszváltozatok se (3. szint) megvalósítható változatai Egyszerűsített közgazdasági költséghatékonysági elemzés 5. táblázat A változatelemzési szintek áttekintése Szakaszváltozatok kiválasztott változatai Az 1. szintű elemzésnél a teljes nyomvonal fő fejlesztési céljait koncepcionális szinten vetettük össze. Az egyes változatok esetében mindenekelőtt azt szükséges mérlegelni, hogy a fejlesztések társadalmi hasznosság szempontjából turisztikai vagy közlekedési célú használati szempontoknak tesznek eleget. Természetesen a fő cél megtartása mellett a többi cél minél magasabb színvonalú teljesítését kell biztosítani. A 2. szintű elemzésnél nyomvonal változatokat vizsgálatunk. Ilyen változatokat bármilyen hosszúságú nyomvonal részekre készítettünk, ahol műszaki vagy forgalmi okokból indokolt lehetett. Az elemzés során részben elvetünk egyes nyomvonalváltozatokat, részben kialakítjuk a szakaszhatárokat. Az így létrejött megvalósítható nyomvonalszakaszok eseté 294

297 ben világosan szétválasztható a turisztikai és a közlekedési célokat érvényesítő nyomvonalváltozatok aránya szakaszonként. A szakaszváltozatok kialakításakor elsőrendű szempont, hogy a koncepcionális szintű elemzéssel összhangban a szakaszváltozatok összességében eleget tegyenek a turisztikai célú használati szempontoknak (a közlekedési célú nyomvonalváltozatok ne legyenek többségben a turisztikai célt alátámasztó vonalakkal szemben). Az egyes szakaszokon belül, a nyomvonalváltozatok közti kisebb eltéréseket a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítése során lesz érdemes összevetni és az engedélyezési tervekkel összhangban mérlegelni, hogy mely változat preferálható. A 3. szintű elemzéseknél a 2. szint eredményeként előállt megvalósítható szakaszváltozatok összehasonlításához egyszerűsített közgazdasági költség hatékonysági elemzési módszert alkalmaztunk, amely a fejlesztés által érvényesített hatások és a fejlesztés költségeinek arányából képződő mutatót ad eredményül. Az elemzés eredményeképpen szakaszváltozatonként adódó mutatók alapján állítható fel a változatok végleges sorrendje a fejlesztések megvalósíthatósága alapján. Az 1. szintű változatelemzést önálló pontban mutatjuk be, a 2 3. szintet pedig szakaszokra bontva, az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében Általános feltételezések A költség haszon elemzéshez felhasznált általános feltételezések az alábbiak: Közgazdasági diszkont ráta A közgazdasági diszkontráta értéke az Európai Bizottság által 2006 ban meghatározott EU útmutató alapján, reálértéken 5,5 %. Fejlesztési különbözet módszer Az elemzésben a fejlesztési különbözeten alapuló hatások módszerét alkalmazzák, melyhez szükség van a projekt nélküli eset meghatározására. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapí 295

298 tani. Konszolidált elemzés A konszolidált elemzésben nem különböztetjük meg a tényleges tevékenység különböző szereplőinek egymás között felmerülő pénzáramait, mivel azok eredője összevontan 0. Így a konszolidált elemzésben a tényleges kezelési folyamat költségei és bevételei jelennek meg, szereplőktől függetlenül. A pénzügyi mutatók és a fenntarthatóság a kezelési folyamatra vonatkoztatható. A konszolidált elemzés miatt a pénzügyi elemzést nem befolyásolja a jelenleg még nem rögzített intézményi és üzemeltetési konstrukció néhány eleme (pl. az egyes szereplők közti pénzmozgások mértéke). Alkalmazott árszint Az elemzés kezdő éve a rögzített árszínvonal éve is, ez egyben a diszkontálás báziséve is. Jelen esetben ez várhatóan AFA kezelése Az ÁFA az egyes elemzésekben az EU útmutató és NFÜ útmutató alapján, figyelembe véve az intézményi elemzés következtetéseit eltérően jelenik meg. A közgazdasági elemzésben ÁFA nem szerepel. A pénzügyi elemzés költségbecslésében a beruházási költségek között a vissza nem igényelhető ÁFA nem elszámolható költségként megjelenik, a pályázati útmutatónak megfelelően. Treatment of VAT in the major project applications EC Note alapján a nem visszaigényelhető ÁFA t figyelembe kell venni a finanszírozási hiány számítása során. A költségeket és bevételeket visszaigényelhető ÁFA nélkül kell figyelembe venni a finanszírozási hiány számítása során. A közgazdasági elemzések ÁFA t nem tartalmaznak. A pénzügyi elemzés számára egy későbbi munkafázisban az intézményi elemzés részletesen megvizsgálja a fejlesztés által érintett elemek tulajdoni és üzemeltetési viszonyait. A jelenlegi tapasztalatok alapján nem várható, hogy a fejlesztett infrastruktúrán bevétel keletkezzen akár közvetlenül akár annak üzemeltetésén keresztül így az Áfa várhatóan nem lesz visszaigényelhető. Vizsgált időtáv 296

299 A vizsgált időtáv (referencia időszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költséghaszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költséghaszon elemzés során alkalmazott időtáv. A közlekedési projektek esetében a vizsgált időtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot). Éves költség alkalmazása esetén azt az évet kell választani, amikorra a működési költségek és bevételek már felfutottak. A beruházás megvalósítására várhatóan a as programozási időszakban kerül sor. Az engedélyes tervkészítés és az engedélyek megszerzése is várhatóan a következő ciklus forrásaiból valósulnak meg. A jelenlegi feltételezések szerint a források 2014 ben elérhetővé válnak így a tervezés optimista becsléssel megkezdhető 2014 ben és 2015 végére az engedélyek megszerezhetőek. A megvalósítás várható kezdete 2016, befejezése 1 maximum 2 év. A projekt nélküli eset A 3. fejezetben bemutatásra került a jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet beruházási és költségadatait a vizsgált szakasznál mutatjuk be A közgazdasági költségek becslése A közgazdasági költségek számításakor a pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra externális hatások. A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél, a következő pontok szerint kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni. A kiigazítások közül az ÁFA levonását kell elvégezni mindenképp. Ha a pénzügyi költségek között sem szerepel ÁFA, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi és közgazdasági költségek nem térnek el egymástól Beruházási költségek A beruházási költségek becslése a költség haszon elemzésben meghatározottak szerint 297

300 történik. A tervezett fejlesztések beruházási költségeinek becslése során az alábbi Megbízóval előzetesen egyeztetett fajlagos költségtételeket alkalmaztuk: TÉTEL EGYSÉG EGYSÉGÁR MEGJEGYZÉS ÚTÉPÍTÉS, FORGALOMTECHNIKA Új kerékpárút építése Ft/m ,0 m széles kerékpárút, v. kétoldali 1,50m széles aszf. padka 1.2 Kerékpársáv kialakítása út szélesítésével Ft/m ,50m szélesítés (30 30 cm átlapolással) 1.3 Kerékpársáv kialakítása forgalomtechnikai eszközökkel Ft/m forgalmi sáv 1.4 Forgalomtechnikai jelzések kihelyezése,felújítása Ft/m 200 jelzőtáblák, útburkolati jelek 1.5 Meglévő földút ellátása szilárd burkolattal Ft/m gépjármű forgalmi terhelésre alkalmas 1.6 Töltésen vezetett üzemi út építése Ft/m gépjármű forgalmi terhelésre alkalmas KÖZÚTI ÁTVEZETÉS Átvezetés 1+1 sávos közúton járdasziget nélkül Ft/db Átvezetés 1+1 sávos közúton járdaszigettel Ft/db Átvezetés jelzőlámpás csomópontban Ft/db VASÚTI ÁTVEZETÉS Jelzővel nem biztosított (labirint korlát) Ft/db Strail elemes átjáró 3db mező / Labirint korlát (kétoldali) 3.2 Jelzővel biztosított Ft/db Strail elemes átjáró 4db mező / Vasúti bizber. egyedileg árazandó MŰTÁRGY ÉPÍTÉS Kerékpáros híd 2 5m nyílás Ft/m Kerékpáros híd 5 20m nyílás Ft/m Kerékpáros híd 20m> nyílás Ft/m Kerékpáros aluljáró Ft/db Egyedileg árazandó KERÉKPÁROS PIHENŐ ÉPÍTÉSE kicsi Ft/db fh., asztal,padok,szemetes,információs tábla 5.2 nagy Ft/db fh., asztalok,padok,szemetes,információs tábla KISAJÁTÍTÁS külterület Ft/m belterület Ft/m táblázat Fajlagos költségtételek Egyes hatékonysági mutatók számításához az éves költségeket kell az éves hasznokhoz hasonlítani. Ez esetben a beruházási költségekből éves költséget kell számítani a következő képlet segítségével. Éves beruházási költség (ACC) =beruházási költség * tőke megtérülési arány (CRF) CRF = r/[1 (1+r) n] ahol: r = közgazdasági diszkontráta = 5,5 % n = a projekt beruházás élettartama Az éves beruházási költség számításához az alábbi hasznos élettartamokat feltételezhetőek. Hasznos élettartam (év) Pályaépítés

301 Hasznos élettartam (év) Műtárgy (gépészettel) 50 Felsővezeték/Energiaellátás 20 Közművek 50 Forgalomtechnika 10 Gépek, berendezések 7 Útépítés (alap) 30 Útépítés: kopóréteg (aszfalt) 10 Útépítés alépítmény 75 Környezetvédelem; zöldfelület 10 Vízépítés, műtárgyak, közművek 50 Földterület Végtelen 7. táblázat: Kerékpáros létesítmények hasznos élettartama Tekintettel arra, hogy az éves beruházási költség (ACC) és az éves működési költség öszszeadható, így olyan beruházást és a működést is figyelembe vevő éves költséget kapunk, amelynek alapján az egyes projektek reálisan összehasonlíthatók Működési költségek becslése A működési költségek évente megjelenő költségek. A nettó haszon jelenértékének számítása során a költségeket felmerülésük idején teljes mértékben kell figyelembe venni. A működési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the reviewed calculation method of the cofinancing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség (operating cost); karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost). pótlási /felújítási költség (replacement) Általában a pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el a magyar számviteli szabályok szerint. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen biztosítják az eszközök és a meghatározott szolgáltatási színvonal fenntartását. Az EU útmutatók alapján a támogatás szempontjából működési költségnek elsősorban azon költ 299

302 ségek tekinthetőek, melyek nem a beruházási időszakban merülnek fel. A számviteli gyakorlat miatt bizonyos típusú projekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. Abban az esetben, ha az éves beruházási költség (ACC) és az éves működési költség összeadásával éves költséget alkalmazunk, akkor a működési költségek között a pótlási költséget nem kell figyelembe venni. 300

303 A működési költségek becslésekor a fajlagos költségtételeket a fejlesztés utáni és a jelenlegi állapot összevetésével vettük figyelembe a következőképpen: Úttípus Beavatkozás Fajlagos költség Megjegyzés változás Üzemeltetés (út tisztítása, növényzet ritkítása, hóeltakarítás) (Ft/év/km) kerékpárút (építése) szélesítés 0 nem okoz érdemi változást új kerékpárút építése kerékpársáv, nyitott kerékpársáv, kerékpáros nyom kijelölése forgalomtechnikával 0 nem okoz érdemi változást kijelölt kisforgalmú út kijelölése táblával 0 nem okoz érdemi változást korlátozott forgalmú út kijelölése, burkolása 0 nem okoz érdemi változást Karbantartás 10 év (burkolati jelek újrafestése) (Ft/10év/km) kerékpárút szélesítés új kerékpárút építése kerékpársáv, nyitott kerékpársáv, kerékpáros nyom kijelölése forgalomtechnikával kijelölt kisforgalmú út kijelölése táblával 0 nincs burkolati jel korlátozott forgalmú út kijelölése, burkolása 0 nincs burkolati jel Karbantartás 20 év (burkolat felújítása) (Ft/20év/km) kerékpárút szélesítés új kerékpárút építése kerékpársáv, nyitott kerékpársáv, kerékpáros nyom kijelölése forgalomtechnikával ha szélesítéssel történt kijelölt kisforgalmú út kijelölése táblával 0 burkolatot egyébként is fel kell újítani korlátozott forgalmú út kijelölése, burkolása ,5 m szélességben 8. táblázat A működési költségek becslésénél felhasznált fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek 301

304 Maradványérték becslése Az EU Útmutató (2008) a maradványértéket a beruházási költségek között szerepelteti (a költségekkel ellentétes előjellel). Az EU Útmutató kiegészítése (2006) előírja, hogy a támogatási arány kiszámításakor a diszkontált nettó bevételnek (DNR) tartalmaznia kell a maradványértéket is; a példaszámításban pedig a maradványértéket külön oszlopban szerepelteti. Jelen útmutató a maradványértéket külön alfejezetben szerepelteti annak érdekében, hogy a beruházási költség a projekt beruházási költségét önállóan mutassa. A költség haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle mód szer alapján történhet. a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel; 15 az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva: azaz mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák); a vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke. Az elemzés során világosan és egyértelműen rögzíteni szükséges a számítások során alkalmazott módszertant és feltételezéseket Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A maradványértéket a pénzügyi fenntarthatóság számításnál csak akkor kell figyelembe venni, ha ténylegesen értékesítésre kerül az eszköz vagy épület, és így annak értéke pénzben is megjelenik. 15 Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adószabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól. 302

305 A maradványértéket mindig figyelembe kell venni az FRR/C (a beruházási költség pénzügyi belső megtérülési rátája) és az FRR/K (a befektetetett tőke pénzügyi belső megtérülési rátája) értékek kiszámításánál A közgazdasági hasznok becslése A hasznok áttekintése A hasznok részletes becslése két elkülönült csoportban történik az alábbi vizsgált hatások alapján a forgalomnagyság változását alapul véve: Használóknál jelentkező hatások o Utazási idő megtakarítás o Baleseti kockázat változása o Közlekedési költség megtakarítás o Egészségügyi hatás Externális hatások o Környezeti hatás o Turisztikai hatások o Egyéb hatások Egyéb nem számszerűsíthető, illetve pénzben ki nem fejezhető hatások 303

306 Utazási időmegtakarítás Használóknál jelentkező hatások Baleseti kockázat változása Közlekedési költség változása Externális hatások Egészségügyi hatás Környezeti hatás Turisztikai hatás Egyéb hatások Jelenlegi forgalom közlekedési célú turisztikai célú + + Módváltó forgalom személygépkocsiról közlekedési célú turisztikai célú közösségi közlekedésről közlekedési célú turisztikai célú gyalogos közlekedésről közlekedési célú turisztikai célú Generált forgalom közlekedési célú turisztikai célú Egyéb szereplő közlekedési célú + turisztikai célú + 9. táblázat Kapcsolat a változatok nyomán előálló hatások és a nyomvonalak használói, illetve az egyéb szereplők között 304

307 Utazási idő megtakarítás Az utazási idő megtakarítás a projekt nélküli eset és a projekt megvalósítása után becsült utazási idők különbségével határozható meg. Az utazási idő megtakarítás (naturáliában kifejezve) a számítógépes (tömegközlekedési és közúti) forgalmi modell outputjaként áll elő. A számszerűsítés során a kiválasztott változat utazási idejéből ki kell vonni a projekt nélkül eset utazási idejét. Az összes utazásiidő megtakarítás pénzben történő kifejezése az utazási idő fajlagos értéke alapján számolható: a meglévő utasok esetében az utazásiidő megtakarítás és az éves fajlagos időértékváltozás szorzata, új utasok esetén: az utazásiidő megtakarítás és az éves fajlagos időérték változás szorzata, osztva kettővel. A fajlagos időértékek a Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség haszon elemzéséhez ( című dokumentum alapján kerültek meghatározásra. A tanulmány adatai a HEATCO (Developing harmonised European Approaches for Transport Costing and Project Assesment, 2005, stuttgart.de/ ) adatain alapszanak Meglévő utasok Új utasok táblázat: Utazási idő fajlagos értéke (Ft/utasóra, ill. Ft/járműóra) A feltételezett fajlagos utazási időérték növekedés évenkénti üteme a HEATCO tanulmány javaslata szerint elméleti és tapasztalati tények alapján (helyi adatok hiányában) a GDP/fő alapján számított növekedés 0,7 rugalmassági tényezővel megszorozva kerül korrigálásra, ez alapján számoltuk ki a vizsgálatban alkalmazott, évre vonatkozó fajlagos értéket. A haszonelem számszerűsítése során a teljes időmegtakarítás esetében a meglévő utasokra vonatkozó fajlagost vettük figyelembe. 305

308 Baleseti kockázat változása A Módszertani útmutató városi közösségi közlekedés projektek költség haszon elemzéséhez útmutató alapján a baleseti kockázat változásának pénzben történő kifejezése járműkilométer alapon történik a balesetben sérültek, illetve csak anyagi káros balesetek számának évenkénti változásának, a fajlagos baleseti érték, valamint a fajlagos balesetiértéknövekedés szorzataként. A baleseti kockázat a baleset bekövetkezési valószínűségének és a bekövetkező kár várható nagyságának szorzata, összességében tehát a bekövetkező kár várható értéke. A számszerűsítéshez a futásteljesítmény változását össze kell szorozni a fajlagos baleseti értékkel (a releváns RBM mutató és az egy balesetben átlagosan sérültek, károsodottak releváns számának szorzata). Ezt követően összegezni kell a sérültek, károsodottak számát. A fajlagos baleseti kockázat értékek a Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség haszon elemzéséhez című dokumentum alapján kerültek meghatározásra. A módszertani útmutatóban szereplő alapadatok a következők. Útkategóriák halálos baleset súlyos baleset könnyű baleset Csak anyagi káros Belterületi út 0,017 0,136 0,202 1,215 Vasút, villamos 0,009 0,068 0,101 0,608 Metró 0,004 0,034 0,051 0, táblázat: RBM relatív baleseti mutató (baleset/107 jkm) (baleset bekövetkezésének valószínűsége) 16 Útkategóriák Baleset kimenetele Meghaltak száma Súlyosan sérültek száma Könnyű sérültek száma Belterületi út Halálos 1,077 0,219 0,231 Súlyos 1,102 0,291 Könnyű 1,233 Vasút, villamos Halálos 0,539 0,110 0,116 Súlyos 0,550 0,146 Könnyű 0,617 Metró Halálos 0,269 0,055 0,058 Súlyos 0,276 0,073 Könnyű 0, táblázat: Az egy balesetben átlagosan sérültek száma Útkategóriák Baleset kimenetele Meghaltak száma Súlyosan sérültek száma Könnyű sérültek száma Csak anyagi káros Belterületi út Halálos 0,019 0,004 0, Útmutató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség haszon vizsgálatához (I. belső hatások) és NFÜ útmutató 306

309 Útkategóriák Baleset kimenetele Meghaltak száma Súlyosan sérültek száma Könnyű sérültek száma Csak anyagi káros Súlyos 0,000 0,150 0,040 Könnyű 0,000 0,000 0,250 Csak anyagi 1,215 káros Vasút, villamos Halálos 0,005 0,001 0,001 Súlyos 0,000 0,037 0,010 Könnyű 0,000 0,000 0,062 Csak anyagi 0,608 káros Metró Halálos 0,001 0,000 0,000 Súlyos 0,000 0,009 0,002 Könnyű 0,000 0,000 0,016 Csak anyagi káros 0, táblázat: 10 7 km en átlagosan sérültek száma A fenti táblázat alapján a balesetben károsodottak száma összesen az alábbi: Meghaltak száma Súlyosan sérültek száma Könnyű sérültek száma Csak anyagi káros Belterületi út 0,019 0,154 0,293 1,215 Vasút, villamos 0,005 0,038 0,073 0,608 Metró 0,001 0,010 0,018 0, táblázat: Balesetben károsodottak száma összesen/10 7 km A feltételezett fajlagos baleseti érték növekedés (reálértéken) évente megegyezik a prognosztizált reálbér növekedési ütemmel: A Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség haszon elemzéséhez című dokumentumban szereplő fajlagos baleseti értékek reálnövekedéssel korrigált értékei az alábbiak: Baleseti sérülés, károsodás jellege Halálozás súlyos sérülés könnyű sérülés Csak anyagi károsodás Fajlagos baleseti érték, Ft Fajlagos baleseti érték, , Euro táblázat: Fajlagos baleseti értékek, évi áron, millió Ft A fajlagos baleseti költségek a fajlagos baleseti értékek összegének illetve a releváns balesetben károsodottak száma összegének szorzataként alakul az alábbi táblázat szerint. 307

310 2020 ÉDRV gyorsvasút 0,12 gyorsvillamos 0,44 Villamos 0,44 Trolibusz 1,68 HÉV (jelenlegi üzem) 0,44 Busz 1,68 Vasút 0,44 Szgk 1, táblázat: Fajlagos baleseti költségek, Ft/jkm Környezeti hatások A környezeti hatások közül az alábbiak számszerűsítésére került sor: légszennyezés éghajlatváltozás zajterhelés. A Módszertani útmutató városi közösségi közlekedés projektek költség haszon elemzéséhez útmutató alapján a környezeti hatások változásának pénzben történő kifejezése járműkilométer alapon történik. A környezeti hatások pénzben való kifejezése során a járműkilométer változását össze kell szorozni a fajlagos légszennyezési, illetve éghajlatváltozási értékkel. A fajlagos környezeti hatás értékek a Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség haszon elemzéséhez című dokumentum alapján kerültek meghatározásra. A tanulmány az INFRAS IWW 2004 tanulmány alapján a következő fajlagos értékeket határozza meg: Környezeti hatás Busz Szgk Légszennyezés 157,16 21,29 Éghajlatváltozás 47,69 12,99 Zajterhelés 9,15 4, táblázat: A környezeti hatások fajlagos költségei, (Ft/jkm 2020) A fajlagos környezeti érték növekedési ütem feltételezés szerint a GDP növekedési ütemével 308

311 egyezik meg, ennek megfelelően állapítottuk meg a évre vonatkozó fajlagos hasznokat Jármű üzemköltség változása A jármű üzemeltetés költségeinek (VOC) kiszámításához a következő adatok szükségesek: a forgalom változása járműkategóriánként (j/nap egységben) a vizsgálat időszakának éveire, az adott szakaszra jellemző átlagsebesség, valamint paraméterként a költségtényezők. Az NFÜ útmutató (2011) alapján a jármű üzemköltségek értékét két járműkategóriacsoportra az alábbi (a sebességfüggő üzemköltség) összefüggés tartalmazza. C =a+b*v+c*v 2 +a 1 +b 1 /v, C (v) = C (v =5 km/h), ha v 5 km/h ha v < 5 km/h ahol a C két összetevője, az üzemanyagköltség: C 1 =a+b*v+c*v 2, és az egyéb üzemköltség: C 2 =a 1 +b 1 /v [EUR/jkm] ahol v: az átlagsebesség [km/óra] (input adat), a, b, c, a1, b1 paraméterek az alábbi táblázat szerinti értékek. Járműkategória a b c a1 b1 Könnyű jármű 22, , , , , táblázat: Költségtényezők a jármű üzemköltség becsléséhez A feltételezések szerint a személygépkocsik futásteljesítményének 100% a belterületi úton (40 km/h átlagsebesség) jelenik meg. Fentiek alapján a jármű üzemköltség megtakarítás évre vonatkozó fajlagos értéke 51,85 Ft/jkm Egészségügyi hatások Több tanulmány 17 is bizonyította a kerékpározás terjedésének közegészségügyi szociológiaitársadalmi gazdasági javulást hozó szerepét (csökkenti a stresszt, edzi a szív és érrendszert, javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai teljesítőképességét, ezáltal a rendszeresen kerékpározóknak csökken az megbetegedési kockázata/esélyhányadosa). Fontos tényező, hogy 17 TransLink Public Bike System Feasibility Study Local Context Analysis (2008) 309

312 a kerékpáros nemcsak a környezeti állapot, de a saját egészsége szempontjából is hasznokat realizál, ami hosszú távon valós pénzügyi megtakarítást jelent egyéni és társadalmi szinten is. Ezeket az egészségügyi hatásokat 8 Ft/km haszonnal vettük figyelembe Turisztikai hatások Közvetlen turisztikai forgalomnövekedés Az attrakciófejlesztés eredményeként a projektgazdánál jelentkező látogatószám növekedés a pénzügyi elemzés során kerül vizsgálatra. A fejlesztett turisztikai attrakciót felkereső új látogatók ezen felül externális hatásként forgalomnövekedést generálnak a turisztikai ágazatban, ami a szálláshelyeken, a vendégéjszakák számának növekedésében, a vendéglátóhelyek forgalmának növekedésében, valamint egyes termékek és szolgáltatások forgalmának növekedésében realizálódik. Az externália pontos számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy a projekt kereslet kínálat elemzése, a várható többletforgalom becslése kellően alátámasztott legyen. Szükséges alapadatok a kereslet kínálat elemzésből: A látogatószám tervezett növekedése; Ebből azon látogatók száma, akik az adott attrakció meglátogatásához kapcsolódóan kereskedelmi szálláshelyen töltenek el éjszakát / éjszakákat (azaz a KSH definíciója szerint vendégnek számítanak); A látogatószám növekedésén belül a külföldi és belföldi vendégek aránya. A vendégek átlagos tartózkodási idejének növekedése (vendégéjszakában mérve) a fejlesztés hatására. A hatás pénzben történő kifejezésének követendő módszere: A vendégéjszakák számának növekedését megszorozva a KSH által megadott a vendégek átlagos napi költése mutatóval, megkapjuk, hogy a fejlesztés hatására mekkora közvetlen többletbevétel keletkezik. KT=VxK, ahol T: Közvetlen többlet bevétel(ft) V: Vendégéjszakák számának növekedése K: Vendégek átlagos napi költése (Ft) 310

313 A vendégek átlagos napi költésének értékei a KSH adatai alapján 2010 és 2012 között a következőképpen alakultak: Belföldi vendégek Külföldi vendégek táblázat: Vendégek átlagos napi költése, nettó, Ft Turizmus teljes gazdasági hatása TH=VxKxM, ahol TH: Turizmus teljes gazdasági hatása (Ft) V: Vendégéjszakák számának növekedése K: Vendégek átlagos napi költése (Ft) M: Multiplikátor, értéke 1, Egyéb hatások A fentebb taglalt számszerűsíthető hatásokon túl szükséges lehet a közösségi közlekedés várható bevételváltozásának figyelembe vétele, illetve a parkolás várható bevételváltozása Nem számszerűsíthető hatások Amennyiben a fentebbi számszerűsíthető hatások nyomán nem egyértelműen felállítható a rangsor, úgy az alábbi nem számszerűsíthető hatások figyelembe vétele szükséges.. Életminőség/településarculat A tapasztalatok szerint az autóról közvetlenül kerékpáros közlekedésre váltók aránya alacsony ugyan, azonban a fejlesztett szakaszok további ösztönző erőt jelentenek kerékpáros közlekedés előnyben részesítésére, a nem motorizált közlekedési módok feltételrendszerének fejlesztésére (közvetett forgalomcsillapító hatás). Ezzel megvalósul a gépjárműforgalmi torlódások csökkenése, csendesebb, biztonságosabb, élhetőbb útvonalak alakulnak ki az üdülőövezetek, turisztikai központok környezetében; az alacsonyabb számú gépjárművel közlekedők révén csökken a CO2 kibocsátás, alacsonyabb lesz a lég és zajszennyezés, élhetőbbé válnak az útvonalak által érintett települések, üdülőövezetek. Közösségi közlekedési hálózat szolgáltatási színvonalának növekedése 311

314 A kerékpáros közlekedés emeli a hagyományos közösségi közlekedési szolgáltatás színvonalát, hiszen ahhoz közvetlenül kapcsolódva, azt kiegészítve a hagyományos közösségi közlekedési módok szinte háztól házig szolgáltatássá válnak. Növeli az intermodális lehetőségeket oly módon is, hogy korábban nem nyilvánvaló, vagy nem elég vonzó hálózati kapcsolatokat alakít ki, azaz jelentősen növeli a különböző utazási láncokban megvalósítható alternatívák számát (közösségi és egyéni utazási módokkal kombinálva is). A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala kerékpáros közlekedésre váltóknak köszönhetően a járművek tehermentesítésével is megvalósul (különösen a csúcsidőszakban). Mobilitás növelése Növeli a jogosítvánnyal/személygépjárművel nem rendelkezők mobilitási lehetőségeit. Társadalmi kohézió erősítése A kerékpáros fejlesztések hozzájárulnak a települési közterek, ezzel a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, ezzel a különböző társadalmi csoportok kohéziójának erősítéséhez A forgalom becslése A forgalmi adatok előállításához, miután konkrét a teljes szakaszt lefedő és koherens forgalomszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, mindenképpen valamilyen becsléssel kell élnünk. A használók két csoportra oszthatók: turisztikai és közlekedési célú kerékpárosokra. Turisztikai célú forgalom A szabadidős (ezen belül turisztikai) célú kerékpáros forgalom becsléséhez az EuroVelo 6 Bécs Pozsony közötti szakaszának forgalmát vettük alapul. Az osztrák szlovák szakaszhoz közvetlenül kapcsolódó magyar szakaszokra becsült forgalmakat az alábbi táblázat mutatja be, az egyes szakaszokra a Bécs Pozsony közötti szakasz forgalmának (40 ezer fő/év) százalékában kifejezve. A szabadidős (turisztikai) célú utazások becsült számát a kiinduló adatként figyelembe vett Bécs Pozsony szakasz adatok százalékában fejeztük ki, szakaszonként az 312

315 alábbi tényezők figyelembevételével: szubjektív helyszíni tapasztalatok és konzultációk jelenlegi nyomvonalvezetés (meglévő igényeket kiszolgál e?) jelenlegi kialakítás és szolgáltatási szint jelentős küldő területek távolsága (pl.: Győr, Budapest hatása) A teljesítmény képzéséhez egy korábbi vizsgálat alapján 18 átlagosan 50 km es távolságot vettünk figyelembe. A turisztikai célú forgalom esetében a fejlesztés megvalósulását követően évi 10 % os forgalomnövekedést tételezünk fel, melynek hatására a 10. év végére a forgalom megduplázódik. Közlekedési célú kerékpáros forgalom A települések között megjelenő közlekedési célú forgalom reprezentálására a legutóbbi (2011. évi) népszámlálás adatait használjuk fel. Jelenleg a KSH tól a munkahelyre történő inga vándor forgalom adatai érhetők el. Ezek az adatok mód szerinti megoszlást még nem tartalmaznak, ezért egyfelől a 15 kilométeresnél rövidebb utazásokat tekintjük potenciálisan kerékpáros utazásnak, másfelől pedig a részarányt egy másik KSH adat 19 figyelembevételével becsüljük, mely szerint Magyarországon átlagosan, a munkahelyre ingázók 1,5 % a használ rendszeresen kerékpárt. A közlekedési célú forgalom másik összetevője a településen belül megjelenő utazások. Ezek szintén rendelkezésre állnak a legutóbbi népszámlálásból, ismét csak mód nélkül, így itt is az előbb hivatkozott KSH által mért részarányt használjuk fel, mely ebben az esetben 25,3 %

316 37. ábra: Közlekedési céllal kerékpározók (Forrás: KSH) Mivel a KSH adatai napi forgalmat jelentenek, az éves mennyiség képzéséhez a munkanapok és az időjárási viszonyok figyelembevételével 190 napot vettünk figyelembe. A forgalmi teljesítmény előállításához az átlagos utazási távolságot 5 km re becsültük. 20,21 A közlekedési célú forgalom esetében a fejlesztés megvalósulását követően évi 2 % os forgalomnövekedést tételezünk fel, melynek hatására a 10. év végére a forgalom 20 % kal nő. A számítás eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: szakasz azonosító szakaszhatár 1 1 Rajka Győr szakaszhatár 2 2 Győr Almásfüzitő vonalvezetés hazai forgalom alsóausztriai adatokhoz képest (%) jelenlegi becsült szabadidős célú forgalom (fő/év) szabadidős (turisztikai) teljesítmény [jmkm] közlekedési teljesítmény [jmkm] Duna jobb part Duna jobb part in london final october 2008.pdf 314

317 szakasz azonosító szakaszhatár 1 szakaszhatár 2 vonalvezetés hazai forgalom alsóausztriai adatokhoz képest (%) jelenlegi becsült szabadidős célú forgalom (fő/év) szabadidős (turisztikai) teljesítmény [jmkm] közlekedési teljesítmény [jmkm] 3 Almásfüzitő Pilismarót (Szobi rév) Duna jobb part Pilismarót 4 (Szobi rév) Tahitótfalu híd Duna jobb part Tahitótfalu 5 híd Szentendre Duna jobb part Szentendre Budakalász (Budapest) Duna jobb part Szob (Pilismaróti rév) 7 Vác Duna bal part Vác Dunakeszi (Budapest) Duna bal part Kisoroszi Tahitótfalu híd Szentendreisziget Tahitótfalu 10 híd Szigetmonostor Szentendreisziget (Budapest) 11 Érd Százhalombatta Duna jobb part (Budapest) 12 Halásztelek Tököl Duna bal part (Csepel sziget) (Budapest) 13 Dunaharaszti Tököl Ráckevei Duna jobb part (Csepel sziget) táblázat Becsült forgalmi adatok összefoglalása A hasznok becslése nyomvonalszakaszok változatainak elemzésben A hatások becsléséhez szükség lenne részletes forgalmi adatokra. Mivel a forgalom becslése csak igen nagyvonalúan tud megtörténni, ezért a költség haszon elemzésben a hasznok számszerűsítését is ehhez kell igazítani, egyszerűsíteni. A haszonbecslés egyszerűsített metodikája a következő: Koncepcionális szinten megbecslésre került a turisztikai és közlekedési célú forgalom projekt nélküli esetben és projekt esetében. A haszon döntően a kettő különbözetéből adódik. A továbbiakban ezt ún. koncepcionális szintű haszon kifejezéssel illetjük. Ez a haszon a műszaki megoldások és nyomvonalak függvényében az egyes szakaszváltozatokban eltérően alakul. Ezt a hasznot, a szakaszváltozat hasznát mivel kerékpáros forgalmi modellezés végzése nem lehetséges ezért egyszerűsítetten becsüljük. A hasznot nem pénzben fejezzük ki, hanem ún. hatáspontszámmal. A hatáspontszámot sza 315

318 kaszváltozatra jellemző forgalmi mutató és a fajlagos haszon (súly) szorzatával becsüljük a kerékpár utat használó szegmensenként. Forgalmi mutatók: A szakaszváltozatok forgalmi mutatóinak alakulását a koncepcionális célhoz tartozó képest két fő hatótényező befolyásolja, melyek a következők: szakaszváltozat műszaki megoldása szakaszváltozat által használt terület típusa (vízparti nyomvonal részaránya, közvetlen környezet jellemzői) A műszaki megoldás esetében a feltételezések szerint hatással van a várható forgalomra, hogy a szakaszváltozaton belül mekkora részarányt képvisel az önálló kerékpárút, a kerékpársáv, a nyitott kerékpársáv és a kisforgalmú közút a projekt nélküli esethez képest. A területhasználatot két fő szempont szerint vettünk figyelembe: vízparti szakaszok és nem vízparti szakaszok aránya a szakaszváltozatban közvetlen környezet jellege: o településen kívül: természeti környezetben, egyéb (turisztikai/élvezeti szempontból nem vonzó) környezetben futó szakaszok, o településen belül: attraktív környezetben (strand, kikötő, belváros), lakóövezetben, illetve egyéb (turisztikai/élvezeti szempontból nem vonzó) környezetben futó szakaszok aránya a szakaszváltozatban. Fajlagos hasznok: A fajlagos hasznokkal a forgalmi mutatókat szorozzuk. Ha a forgalmi becslések modellel alátámaszthatóak lennének, akkor ennek a szorzásnak az eredménye pénzben kifejezett haszon lenne. A már említett bizonytalanságok miatt a szorzatot hatáspontszámként lehet értelmezni. A fajlagos hasznok meghatározásánál azonban a releváns költség haszon elemzési útmutatókban rögzített fajlagos hasznokat alkalmaztuk, így a hatáspontszám akár pénzben kifejezett haszonként is értelmezhető lehet. A fajlagos hasznokat egységesen futásteljesítményre (jkm) vonatkozóan határoztuk meg annak érdekében, hogy a forgalmi mutatókkal szorozva eredményként a szakaszváltozat hatását bemutató pontszámot kapjuk. 316

319 A fajlagos hasznok egy része (a fejezetben bemutatottak szerint) a releváns útmutatók alapján eredetileg is futásteljesítményre került meghatározásra, így pl. a baleseti kockázat, a környezeti hatások és a jármű üzemköltség. Egy részük esetében azonban átváltás volt szükséges: az utazási idő megtakarítás átváltásához adott átlagsebességet, a turisztikai hatások esetében pedig adott, egy napra eső utazási távolságot, illetve az éjszakát a hatásterületen töltőkre vonatkozó adott arányt feltételeztünk. Az utazási idő megtakarításból eredő, valamint a baleseti kockázat változásából adódó hatások, illetve a turisztikai hatások esetében azt feltételeztük, hogy a meglévő használókat számottevően alacsonyabb mértékben érinti az új felhasználóknál, így a meglévő felhasználók esetében egységesen alacsonyabb súllyal vettük figyelembe az említett haszonelemeket. Egészségügyi hatások a fejlesztés eredményeképpen az új használók esetében értelmezhetőek. A környezeti hatások, illetve a jármű üzemköltség változásából adódó hatások pedig értelemszerűen egyedül a közlekedési célú új használóknál jelentkezhetnek. A táblázatban csak ott szerepel érték, ahol releváns hatás kimutatható. Fentiek alapján a következő fajlagos hasznok (súlyok) adódtak az egyes haszonelemekre: Haszonelem Turisztikai használók meglévő használók új használók Közlekedési célú használók meglévő használók új használók Utazási idő megtakarítás 12,83 79,90 Baleseti kockázat változása 0,17 1,68 0,17 1,68 Környezeti hatások 39,25 Jármű üzemköltség 51,85 Egészségügyi hatások 8,00 8,00 Turisztikai hatások 1,33 26, táblázat Fajlagos hasznok (súlyok) bemutatása (Ft/jkm) Hatáspontszám A szakaszváltozat hasznai a szakaszra jellemző becsült forgalom és a fajlagos hasznok szorzataként adódnak. A bizonytalanságok miatt nem Ft ként, hanem pontszámként értelmezzük. Hatékonysági mutató (hatáspontszám/költség) A hasznok számszerűsítését követően a hasznokat bemutató pontszámokat a szakaszváltozatok költségével osztva kapjuk meg az adott változat költség hatékonyság mutatóját, melynek segítségével rangsorolni lehet a vizsgált változatokat. A mutató értéke minél magasabb, an 317

320 nál inkább kedvező a változat társadalmi hasznosság szempontjából. 6.2 Koncepcionális elemzés (1. szint) A fejlesztések által érintett területek környezeti és természeti adottságaiból adódóan elsősorban a turisztikai célú szempontokat érvényesítő változatokat érdemes előtérbe helyezni, azzal a kikötéssel, hogy egyes specifikus esetekben a közlekedési szempontok racionálisan felülírhatják a turisztikai prioritásokat. A Kormány 2011 ben hozott határozatot a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról (1364/2011. Korm. határozat). A határozat értelmében a Kormány kiemelt állami feladatnak tekinti az EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút (I. ütem: Rajka Budapest) / a Balatoni kerékpáros körút komplex minőségi fejlesztését. A határozat a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottat jelölte ki a fejlesztések előkészítésére (ez a poszt azóta megszűnt). Ennek értelmében a miniszterelnöki megbízott feladata lett a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedési fejlesztési koncepciójának, valamint a koncepció megvalósításának operatív céljainak, részletes feladatainak és azok ütemezésének intézkedési tervét kidolgozni. A nemzeti fejlesztési miniszter feladata a fejlesztések projektkoncepciójának, költségvetésének, ütemezésének előkészítése és a szükséges források biztosítása. Minthogy a fejlesztés által érintett kerékpár útvonal részét képezi az EuroVelo6 kerékpárútvonal hálózatnak a turisztikai céloknak eleget tevő változatok elsődleges prioritásúak a stratégiai illeszkedés szükségességéből adódóan. A koncepcionális elemzést követően a 2. szintű elemzések készültek el. Ennek során nagyobb szakaszok (alábbi ábra) kerültek kialakításra, amelyekre vonatkozóan a következőkben részletesen bemutatjuk a 2. és 3. szintű elemzést. 318

321 319