A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 360 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ÉVI ÉVES JELENTÉS A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 300/2008/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSÁRÓL Ez a jelentés a január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozik. BEVEZETÉS 2014-ben hatályba lépett az utasok kézipoggyászában szállított folyadékok, aeroszolok és gélek (liquids, aerosols and gels, LAGs) technológia-alapú ellenőrzésének első szakasza, valamint lezárult az EU-ba beérkező árukkal és postai küldeményekkel kapcsolatos követelmények végrehajtásának átmeneti szakasza. Mindkét intézkedés hatálybalépését élénk vita előzte meg, zökkenőmentes és határidőre történő bevezetésüket pedig komoly előkészítő munka tette lehetővé. A 2013-ban indított konszolidációs folyamat részeként, a hatályos légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműbbé tétele, egyszerűsítése és harmonizálása céljából 2014 júniusában a Bizottság újabb jogalkotási csomagot fogadott el. A jogi egyértelműség javítását szolgáló változásokat a tagállamok és az érdekelt felek üdvözölték, mivel e változások nyomán elkerülhetők az eltérő jogértelmezések, és biztosítható a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények helyes végrehajtása. A jogalkotási csomag részeként összhangba került az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó vámhatósági rendszer és a meghatalmazott ügynökökre és ismert szállítókra vonatkozó légiközlekedés-védelmi ellenőrző rendszer. A két rendszer közelítése lehetővé teszi a hatóságok által végzett egyes feladatok kölcsönös elismerését, ez pedig megkönnyíti az érintett ágazat és a kormányzati szervek munkáját anélkül, hogy csökkenne a légiközlekedésvédelem jelenlegi szintje. Az elsősorban az utasokkal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó uniós kockázatértékelés eredményeire támaszkodva a 2014-es év során intenzív munka folyt a robbanóanyag-felderítési kapacitás további fokozása érdekében. E munka eredményeképpen jogszabály született az utasok, a poggyász és az áruk átvizsgálására alkalmazható robbanóanyagnyom-felderítő eszközökről (ETD). A robbanóanyagnyom-felderítő eszközök használata az utasok és a poggyász átvizsgálása tekintetében 2015 szeptemberétől kötelező lesz. Mindezzel párhuzamosan a légi árukra vonatkozóan két további kockázatértékelésre került sor. A nemzetközi színtéren a Bizottság sikerrel vett részt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) valamennyi fontos rendezvényén és fórumán, ahol továbbra is fontos szerepet játszott az EU légiközlekedés-védelmi politikával kapcsolatos nemzetközi pozíciójának és stratégiájának összehangolásában. A Bizottság teljes körűen együttműködött fontos harmadik országbeli partnerekkel, és 2014-ben számos két- vagy többoldalú találkozót szervezett, illetve vett ilyeneken részt. Kiemelt helyen szerepeltek az afrikai régióban az ismeretterjesztési tevékenységek, amelyek célja a beérkező árukkal és postai küldeményekkel kapcsolatos követelmények zökkenőmentes végrehajtása volt. A másik olyan terület, ahol a tagállamok és a Bizottság az év során szorosan együttműködtek, a légiközlekedés-védelmi intézkedések tagállamok és érintett gazdasági szereplők általi végrehajtásának uniós ellenőrzések révén való nyomon követése volt. A megfelelés szintje nem változott, és 2014-ban nem volt szükség az egyszeri védelmi ellenőrzésre szolgáló uniós szintű rendszer felfüggesztésére. 2

3 ELSŐ RÉSZ ELLENŐRZÉSEK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Bizottságnak a 300/2008/EK rendelet értelmében ellenőrzéseket kell lefolytatnia a légi közlekedés védelméért felelős tagállami hatóságoknál (a felelős hatóságoknál ), illetve az EU repülőterein. Az uniós program kiterjed Svájcra is, míg Norvégia és Izland esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) végez hasonló rendelkezések alapján ellenőrzéseket. Az ellenőrzési feladatokat a Bizottság kilenc fős, teljes és részmunkaidős légiközlekedés-védelmi ellenőrökből álló csoportja végzi. Az ellenőrzési feladatok elvégzését a tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc által kinevezett, mintegy száz nemzeti ellenőr segíti, akik a Bizottság által nyújtott képzés teljesítése után jogosultak a bizottsági ellenőrzéseken való részvételre. A Bizottság és az ESA által eddig folytatott ellenőrzési tevékenységről készített összefoglaló táblázat az 1. mellékletben található. 2. ELLENŐRZÉSEK AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOKNÁL 2014-ben a Bizottság befejezte az illetékes hatóságok ellenőrzésének harmadik ciklusát, és megkezdte a negyedik ciklust. Ez a jelentés a 2014 során a két ciklus keretében végzett összes ellenőrzés eredményeire kitér ben összesen kilenc illetékes hatóságnál került sor ellenőrzésre. Ezek során a legtöbb tagállam esetében az ellenőrök jelentős előrelépést állapítottak meg a korábbi helyzethez képest. A 2014-ben leggyakrabban észlelt hiányosságok hasonlóak voltak a harmadik ciklus során észleltekhez: nagy részük a nemzeti légiközlekedés-védelmi programok teljes összehangolása terén tapasztalt kisebb eltérésekhez, illetve a nemzeti minőség-ellenőrzési programok végrehajtását érintő problémákhoz kapcsolódott. Az utóbbiak tekintetében egyes tagállamok elsősorban az állami költségvetésekre nehezedő nyomás miatti erőforrás-hiány és az érintett szervezetek nagy száma miatt nem tudták megfelelően ellenőrizni a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek ismert beszállítóit. Számos vizsgált tagállam esetében a külföldi légi fuvarozók rendszeres és megfelelő ellenőrzése tekintetében is fejlesztésekre volt szükség. Végül néhány olyan tagállam is volt, amely nem biztosította, hogy az előírt minimális számban sor kerüljön a repülőtereken a védelmi intézkedések ellenőrzésére. A kedvező fejlemények között meg kell említeni, hogy a 2014-ben ellenőrzés alá vont tagállamok többsége esetében hiányosságok feltárása esetén a korrekciós eljárás többnyire megfelelő volt, és valamennyi tagállam rendelkezett jogérvényesítési intézkedésekkel. 3. A REPÜLŐTEREKEN VÉGZETT ELSŐ ELLENŐRZÉSEK 2014-ben huszonöt első ellenőrzést hajtottak végre a repülőtereken, ami nagyjából megfelel a as adatnak. Valamennyi fejezet sorra került (bár nem minden egyes ellenőrzés során). A követelményeknek megfelelőnek ítélt fő intézkedések aránya 2014-ben 81 % volt, vagyis hasonló, mint a korábbi években. A feltárt hiányosságok az esetek túlnyomó részében a korábbiakhoz hasonlóan emberi tényezőkre voltak visszavezethetők. A hiányosságok elsősorban az átvizsgálás és a légijárművédelem területét, valamint a légi árukra vonatkozó egyes védelmi követelmények végrehajtását érintették. Az emberi tényezőre visszavezethető problémákra a több képzés és a nagyobb fokú felügyelet jelenthet megoldást. 3

4 Másrészről 2014-ben az előző évekhez viszonyítva javulás történt a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek védelmi ellenőrzésére vonatkozó követelmények betartása terén. A javulás azzal magyarázható, hogy a Bizottság által folytatott kampányok nyomán az érintettek körében nőtt e probléma fontossága, és hogy felülvizsgálatra került az érintett jogszabály, ennek következtében pedig az intézkedések világosabbá és következetesebbé váltak. 4. UTÓKÖVETŐ ELLENŐRZÉSEK A 72/2010/EU bizottsági rendelet cikke értelmében a Bizottság korlátozott számban, de rendszeresen utólagos ellenőrzéseket is végez. A Bizottság azokban az esetekben ütemez be további ellenőrzést, amikor az első ellenőrzéskor több súlyos hiányosságra is fény derült, továbbá véletlenszerű kiválasztással akkor, ha a nemzeti megfelelés-ellenőrzési tevékenységek és a jelentéstétel pontosságát kívánja ellenőrizni ben négy ilyen ellenőrzést végeztek, és ezek igazolták a legtöbb feltárt hiányosság megfelelő orvoslását. Két utókövető ellenőrzés azonban rávilágított, hogy néhány továbbra is fennálló hiányosság esetében szoros nyomon követés szükséges, ez pedig az utókövetési tevékenységek fontosságát bizonyítja. 5. ÉRTÉKELÉSEK Az év folyamán az EU USA légiközlekedési megállapodás 2 részeként az USA közlekedésbiztonsági hivatalával kötött munkamegállapodás keretében sor került az egyik USA-beli repülőtér értékelésére. A polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság megvizsgálta továbbá a Guernsey-ben, Jersey-ben és a Man-szigeten végzett értékelésekről szóló jelentéseket, és a vizsgálat eredményeképpen az említett területeken fekvő repülőterek bekerültek az egyszeri védelmi ellenőrzésre szolgáló uniós szintű rendszerbe LEZÁRATLAN ÜGYEK, A 15. CIKKBEN EMLÍTETT ESETEK ÉS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK Az ellenőrzések mindaddig nem zárulnak le, ameddig a Bizottság meg nem bizonyosodott arról, hogy a megfelelő korrekciós intézkedéseket végrehajtották során 35 ügyet sikerült lezárni (ebből 26 repülőtereket, 9 pedig felelős hatóságokat érintett). Ez azt jelenti, hogy az év során végzett minden új ellenőrzésre jutott egy ügylezárás, így 2014-ben nem keletkezett ügyhátralék. Mindent összevéve, az év végén a felelős hatóságokat érintően 9, a repülőtéri ellenőrzéssel kapcsolatban pedig 16 ügy maradt lezáratlanul. Azokban az esetekben, amikor a repülőterekre vonatkozó légiközlekedés-védelmi intézkedések végrehajtását érintően feltárt hiányosságok súlyosságát olyannak ítélik, hogy az jelentős hatással lehet az Unióban a polgári légi közlekedés általános védelmi szintjére, a Bizottság megteszi a 72/2010/EU rendelet 15. cikkének alkalmazásához szükséges lépéseket. Ez azt jelenti, hogy az összes többi illetékes hatóság figyelmét felhívja a helyzetre, és mérlegeli, hogy az érintett repülőtérről induló járatok tekintetében bevezetésre kerüljenek-e további intézkedések ben egyetlen esetben sem került sor a 15. cikk alkalmazására A Bizottság január 26-i 72/2010/EU rendelete a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról, HL L 23., , 1. o. HL L 134., , 4. o. A Bizottság június 20-i 687/2014/EU végrehajtási rendelete a 185/2010/EU rendeletnek egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, összehangolása és egyszerűsítése, egyes légiközlekedés-védelmi követelmények egyenértékűsége, valamint az árura és a postai küldeményekre vonatkozó védelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról. 4

5 Függetlenül attól, hogy alkalmazták-e a 15. cikket vagy sem, lehetőség van kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére, különösen akkor, ha a hiányosságok orvoslására hosszú ideig nem kerül sor, vagy azok ismételten felmerülnek ben a nemzeti közigazgatási szervek ellenőrzését követően egy kötelezettségszegési eljárás indult. A Bizottság álláspontja szerint az érintett tagállam a területén található több repülőtér vonatkozásában nem végzett rendszeres megfelelés-ellenőrzést egyes védelmi intézkedések tekintetében. Ez az ügy 2015 elején még folyamatban volt ben sikerült továbbá lezárni egy olyan kötelezettségszegési eljárást, amely 2013-ban indult azért, mert az érintett tagállamban járatokat működtető légi fuvarozók tekintetében felhagytak a nemzeti szintű ellenőrző tevékenységekkel: az eljárás lezárását az tette lehetővé, hogy a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy a tagállam jelentős mértékben növelte az ellenőrzések számát. 7. A TAGÁLLAMOK SAJÁT ÉRTÉKELÉSEI A 18/2010/EU rendelettel 4 módosított 300/2008/EK rendelet II. mellékletének pontja értelmében a tagállamoknak minden év március végéig éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság részére a nemzeti szintű megfelelés-ellenőrző tevékenységek terén az előző év januárjától decemberéig terjedő időszakban elért eredményeikről. A januártól decemberig terjedő jelentéstételi időszakban valamennyi tagállami jelentés az előírt határidőn belül és a Bizottság által megadott minta szerint került benyújtásra. A jelentések elemzése során megállapított főbb problémák hasonlóak voltak a korábbi években feltártakhoz: elsősorban azzal voltak kapcsolatosak, hogy egyes tagállamok számára nehézséget okoz az összes védelmi intézkedés vizsgálata, nem végeztek rejtett tesztelést az összes előírt területen, valamint nem biztosítottak kellő utókövetést. A Bizottság ezért a felelős hatóságokat érintő ellenőrzések során az említett kérdéseknek különös figyelmet szentelt. MÁSODIK RÉSZ JOGSZABÁLYOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZÖK 1. JOGSZABÁLYOK A polgári légi közlekedés továbbra is a terrorista csoportok egyik célpontja, és e fenyegetéssel szemben megfelelő, kockázatalapú védelmi intézkedések végrehajtásával védekezhetünk. A Bizottság és a tagállamok ezért folyamatosan módosítják a kockázatcsökkentő intézkedéseket a lehető legnagyobb fokú biztonság elérése érdekében, minimalizálva a műveletekre gyakorolt káros hatásokat. A légi közlekedés védelmére vonatkozó, 2014-ben elfogadott új végrehajtási jogszabályok tovább pontosítják a 300/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai által alkotott jogi keretet. A 2014-ben elfogadott egyik fő változás kifejezetten az utasoknál elrejtett robbanóanyagok felderítésére szolgáló eszközök használatára vonatkozik 5. Az új szabály szerint a robbanóanyagfelderítési kapacitás fokozása érdekében az uniós repülőtereken az átvizsgálási eljárás során kötelező lesz a robbanóanyagnyom-felderítő eszköz használata. A repülőterek ugyanezen cél érdekében robbanóanyagnyom-felderítő eszköz helyett biztonsági átvilágító berendezéseket vagy robbanóanyag-kereső kutyákat is alkalmazhatnak. A robbanóanyagnyom-felderítő eszközök 4 5 A Bizottság január 8-i 18/2010/EU rendelete a 300/2008/EK rendelet módosításáról, HL L 7., , 3. o. A Bizottság 278/2014/EU végrehajtási rendelete a 185/2010/EU rendeletnek a robbanóanyagnyom-felderítés használatának egyértelműsítése, harmonizációja és egyszerűsítése érdekében történő módosításáról, HL L 82.,

6 használata az utasok átvizsgálása tekintetében szeptember 1-jétől lesz kötelező. Az említett jogszabályváltozások révén pontosításra került, hogy a hatékonyság biztosítása érdekében hogyan kell különböző célokra utasok, poggyász és áruk átvizsgálására alkalmazni a robbanóanyagnyom-felderítő eszközöket. Egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések és szabályok egyértelműbbé tétele, harmonizálása és egyszerűsítése céljából 2014 júniusában a Bizottság új jogalkotási csomagot fogadott el 6. Az uniós légiközlekedés-védelmi szabályok végrehajtása terén szerzett tapasztalat rámutatott, hogy a jogértelmezés egységesítése és a közös alapkövetelmények eredményes végrehajtása érdekében fokozni kell a jogi egyértelműséget. A jogszabály-módosítások főként a légijármű-védelem, a poggyász, a postai küldemények, a fedélzeti ellátmány és a védelmi eszközök területét érintik. A Guernsey-ben, a Man-szigeten és Jersey-ben található repülőtereket a Bizottság miután megállapította, hogy ezek a közös uniós alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak felvette az egyszeri védelmi ellenőrzésre szolgáló uniós szintű rendszerbe. A jogszabály-módosítások másik fontos eleme a hivatalosan minősített meghatalmazott ügynökökre / ismert szállítókra vonatkozó követelmények összehangolása az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó vámhatósági rendszerrel. Ez lehetővé teszi a hatóságok által végzett egyes feladatok kölcsönös elismerését, ami pedig megkönnyíti az érintett ágazat és a kormányzati szervek munkáját. Az összes elfogadott jogszabályt tartalmazó lista a 2. mellékletben található. E jogszabályok szövege a légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság 5 rendes ülése, a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó tanácsadó csoport 5 ülése, és a tagállamok és az iparág képviselőinek részvételével működő, e témának szentelt munkacsoport ülései során került véglegesítésre. Az EU-ba behozott légi árukat érintő változások elfogadását megelőzte két további kockázatértékelés a légi áruk tekintetében. 2. A SZÁLLÍTÁSI LÁNC VÉDELMÉRE VONATKOZÓ UNIÓS ADATBÁZIS (UDSCS) A meghatalmazott ügynökök és ismert szállítók uniós adatbázisa június 1-je óta az egyetlen törvényes elsődleges eszköz, amelyet adategyeztetés céljából a meghatalmazott ügynökök használhatnak, amikor más meghatalmazott ügynököktől vagy ismert szállítóktól szállítmányt vesznek át február 1-je óta az adatbázis azoknak a légi fuvarozóknak a jegyzékét is tartalmazza, amelyek harmadik országok repülőtereiről az Unió területére légi árukat és légipostai küldeményeket szállíthatnak (ACC3)) ban az adatbázis egy jogszabály nyomán tovább bővült, így a tagállamok által jóváhagyott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrök jegyzékét is tartalmazza. Annak érdekében, hogy jobban tükrözze alkalmazási körének bővülését, az adatbázis új elnevezése: A szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis (UDSCS) 8. Az adatbázisban 2014 végén megközelítőleg meghatalmazott ügynök, ismert szállító, független ellenőr és ACC3 gazdálkodó egység szerepelt. A célul kitűzött 99,5%-os rendelkezésre állási arányt 2014-ben is folyamatosan sikerült teljesíteni A Bizottság június 20-i 687/2014/EU végrehajtási rendelete a 185/2010/EU rendeletnek egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, összehangolása és egyszerűsítése, egyes légiközlekedés-védelmi követelmények egyenértékűsége, valamint az árura és a postai küldeményekre vonatkozó védelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról. Az adatbázist a Bizottság állította össze, és használata a 185/2010/EU rendelet és a C(2010) 774 határozat alapján kötelező az ellátási lánc szereplői számára. A Bizottság november 6-i 1116/2013/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 299., , 1. o. 6

7 3. UNIÓS REPÜLŐTÉRI ELLENŐRZÉSEK KÉZIKÖNYVEK A 300/2008/EK rendelet és a 72/2010/EU bizottsági rendelet előírja, hogy a Bizottság szolgálatainak objektív szempontok alapján, egységes módszertant alkalmazva kell ellenőrizniük a polgári légiközlekedés-védelmi követelményeket. A Bizottság e célból két átfogó kézikönyvet állított össze, amelyeket folyamatosan naprakészen tart, és amelyek részletes utasításokkal és útmutatással látják el az uniós ellenőröket a munkavégzés során. Az egyik kézikönyv a légi teherszállítás védelmét érintő ellenőrzésekkel, míg a másik a repülőtéri ellenőrzésekkel foglalkozik novemberében mindkét kézikönyvet felülvizsgálták annak érdekében, hogy azokban szerepeljenek a végrehajtási szabályokba bevezetett legújabb változtatások, és hogy az ellenőröknek szóló további részletes utasításokat és útmutatást tartalmazzanak. Ezek a kézikönyvek a nemzeti ellenőrök számára is elérhetőek, ez pedig segíti a tagállamokat a közös alapkövetelmények végrehajtásában. HARMADIK RÉSZ PRÓBAÜZEMEK, TANULMÁNYOK ÉS ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK 1. PRÓBAÜZEMEK A légi közlekedés védelmével kapcsolatos európai uniós jogszabályok szerint azt értjük próbaüzemen, amikor egy tagállam megállapodik a Bizottsággal arról, hogy az elismert védelmi ellenőrzések valamelyikét korlátozott időtartamra egy olyan eszközzel vagy módszerrel váltja fel, amelyet a jogszabályok nem ismernek el, azzal a feltétellel, hogy a próba nem befolyásolhatja hátrányosan a védelem általános szintjét. Jogi értelemben nem beszélünk próbaüzemről abban az esetben, ha egy tagállam vagy testület olyan új védelmi ellenőrzési módszert értékel, amely a jogszabályokban szereplő egy vagy több módszeren felül kerül alkalmazásra folyamán Franciaországban, Svédországban és Hollandiában végeztek próbaüzemeket és értékeléseket. Ezek során vizsgálták a fémérzékelő cipővizsgálók és a fémérzékelő kapuk együttes használatát, a kézipoggyász átvizsgálására a hordozható számítógépek, erősáramú villamos berendezések és folyadékok eltávolítása nélkül is alkalmas, új generációs berendezések használatát, és olyan szoftvernek az átvizsgáló berendezésekben való használatát, amely alkalmas a veszélyes tárgyat nem tartalmazó csomagok automatikus kiszűrésére. Valamennyi próbaüzem sikeres volt, és értékes információkkal szolgál a jogszabályok jövőbeli módosításához. 2. TANULMÁNYOK ÉS JELENTÉSEK 2014 májusában a Bizottság megkapta azt a tanulmányt, amely a folyadékok átvizsgálására vonatkozó rendszer végrehajtása január 31-én kezdődött első szakaszának hatásairól szól 9. Az említett időponttól kezdődően a vámmentesen vásárolt folyadékokat, a folyékony gyógyszereket és a speciális étrendhez szükséges folyadékokat az utasok maguknál tarthatják, feltéve, hogy azok speciálisan erre a célra szolgáló eszközzel átvizsgálásra kerültek. A tanulmány készítői olyan operatív adatokat vizsgáltak, mint az átvizsgált utasok száma és az egyes utasoknál lévő folyadékok száma, hogy ezek alapján megállapítsák, az új rendelkezés kihatott-e az üzemeltetésre. A tanulmány következtetése az volt, hogy a folyadékokra vonatkozó korlátozások feloldásának ezen első szakasza nem volt hatással az üzemeltetésre, és a jogszabály sikeresen végrehajtásra került. 9 A tanulmányt a Leigh Fisher tanácsadó cég készítette. 7

8 2014 novemberének végén a Bizottság megkapta a folyadékokra vonatkozó korlátozások feloldásának esetleges második szakaszára vonatkozó tanulmány eredményeit. A tanulmányt az ICF International tanácsadó cég készítette. A tanulmány több repülőtéri próbaüzem eredményeire támaszkodva azt vizsgálta, hogy engedélyezhető volna-e, hogy az utasok palackozott vizet tartsanak maguknál, továbbá az első szakasz üzemeltetésre gyakorolt hatásai tekintetében a korábbi tanulmány eredményeit is áttekintette. Ez a tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy az első szakasz az üzemeltetés szempontjából nem gyakorolt kedvezőtlen hatást az uniós repülőterekre, a tanulmány által vizsgált repülőterek tekintetében még a nyári csúcsidőszakban sem. Az is megállapításra került azonban, hogy az EU repülőtereinek a forgalom és a költségek tekintetében jelentős hatással kell számolniuk, amennyiben a korlátozások tovább enyhülnének és az utasok palackozott vizet is maguknál tarthatnának. Ennek oka, hogy várhatóan igen sok palackot kellene átvilágítani, és ezért sokkal több folyadék-átvizsgálásra szolgáló berendezést kellene üzembe állítani. A tanulmány alapján a Bizottság a tagállamokkal, az érdekelt felekkel és nemzetközi partnereivel egyeztetve arra jutott, hogy a folyadékokra vonatkozó korlátozások feloldásának második szakaszát későbbre halasztja. 3. ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK Jelentős előrelépés történt az egyik legnagyobb kihívást jelentő és legfontosabb területen, a légiközlekedés-védelmi technológiák fejlesztésére vonatkozó ütemterv megvalósításában. Az ütemterv különféle tevékenységeket tartalmaz a légiközlekedés-védelmi technológiák és módszerek összes szempontjára kiterjedően, és viszonyítási pontként szolgál a légiközlekedés-védelmi kutatással foglalkozó valamennyi európai érdekelt számára. Az áruk tekintetében a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a tagállamokkal a rakományra vonatkozó előzetes információk (advance cargo information, ACI) rendszerének bevezetésével kapcsolatosan. Ezen belül folytatódott az együttműködés a vámhatóságokkal a berakodás előtti előzetes áruinformációk (pre-loading advance cargo information, PLACI) tekintetében: nemzetközi szintű munka indult az ACI-vel foglalkozó ICAO/WCO közös munkacsoportban, amelyben a Bizottság is aktív szerepet vállal. Az egyes államok és érdekelt felek bevonásával zajló munka célja olyan közös elvek és esetleges standardok, illetve ajánlott gyakorlatok kidolgozása, amelyeket az államok, illetve régiók elfogadhatnak és alkalmazhatnak, amennyiben úgy döntenek, hogy a légi áruk és légipostai küldemények tekintetében egy vagy valamennyi üzleti modellükben alkalmazni kívánják ezt a koncepciót. NEGYEDIK RÉSZ NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL ÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT PÁRBESZÉD 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Bizottság teljes körűen együttműködik nemzetközi szervezetekkel és fontos harmadik országbeli partnerekkel, és rendszeresen képviselteti magát nemzetközi konferenciákon, amelyeken általánosságban összehangolja az Unió álláspontját, illetve gyakran tart prezentációkat vagy nyújt be dokumentumokat. Továbbá szükség szerint párbeszédet folytat egyes harmadik országokkal és regionális szervezetekkel helyi vagy közös érdekekhez kapcsolódó kérdésekről. Az ilyen kapcsolatok lehetővé teszik, hogy az Európai Unió tájékozódjon a bevált gyakorlatokról, terjessze azokat, valamint befolyásolja a globális döntéshozatali folyamatokat. 8

9 2. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A Bizottság részt vett az ICAO légiközlekedés-védelmi csoportjának éves ülésén, amelyre március között került sor. A légiközlekedés-védelem fejleményei tekintetében a Bizottság három, az Unió álláspontját vázoló jelentést terjesztett elő (két jelentés a folyadékokkal kapcsolatos védelmi intézkedésekkel, egy pedig az árukkal kapcsolatos védelmi intézkedésekkel foglalkozott). A jelentések kedvező fogadtatásra és széles körű támogatásra találtak. A Bizottság komoly erőfeszítéseket tett továbbá az áruk és légipostai küldemények Unió területére történő szállítása terén megvalósuló uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzéssel kapcsolatos tájékoztatás terén. Ez számos nemzetközi fórumon történő aktív szerepvállalás révén valósult meg, többek között az ICAO és más nemzetközi és regionális szervezetek égisze alatt márciusában Dakarban (Szenegál) az EU és az AFCAC (Afrikai Polgári Légügyi Bizottság) közös munkaértekezletet tartott a légi áruk és postai küldemények védelméről. Az esemény keretében a Bizottságnak alkalma nyílt arra, hogy az afrikai államok hatóságainak és üzemben tartóinak részletesen bemutassa az Unió területére beérkező légi árukra és légipostai küldeményekre vonatkozó szabályokat (ACC3). A találkozónak köszönhetően ezenkívül intenzívebbé vált a két régió közötti párbeszéd és együttműködés, és a közötti időszakban végrehajtásra kerül egy fontos bizottsági kezdeményezés, amelynek célja a légi közlekedés védelmével kapcsolatos kapacitásépítés és segítségnyújtás Afrika és a Közel-Kelet vonatkozásában. A Bizottság továbbá rendszeresen részt vesz az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) Biztonsági Fórumának találkozóin és a kapcsolódó munkacsoport-üléseken. Az egyes csoportok által megfogalmazott következtetések a későbbiekben a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó szabályozási bizottság és a kapcsolódó munkacsoportok ülésein zajló viták alapját képezték. Egy 2012-ben aláírt együttműködési megállapodás keretében a légiközlekedés-védelem területén fokozódott az ECAC és a Bizottság közötti együttműködés. A Bizottság és a légiközlekedés-védelmi előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséért Izland, Liechtenstein és Norvégia tekintetében felelős EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) által 2013-ban aláírt együttműködési szándéknyilatkozat keretében az ESA és a Bizottság továbbra is megosztotta egymással vizsgálati jelentéseik eredményeit. Végezetül létrejött egy interfész az Eurocontrol informatikai platformja és a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázis között. Az interfész lehetővé teszi, hogy egy riasztási rendszer révén a tagállamok időben értesüljenek olyan harmadik országbeli repülőterekről érkező légi járművekről, ahol a légi fuvarozó nem kapta meg az ACC3 minősítést. 3. HARMADIK ORSZÁGOK A Bizottság a légi közlekedés védelmével kapcsolatos kérdésekben tovább folytatta a párbeszédet az Egyesült Államokkal számos fórum, különösen az EU USA közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport (TSCG) keretében. A TSCG célja, hogy előmozdítsa az együttműködést számos, kölcsönös érdekeket szolgáló területen, valamint biztosítsa az egyszeri védelmi ellenőrzéssel 10 kapcsolatos intézkedések folyamatos működését, továbbá a légi árukra és légipostai küldeményekre vonatkozó rendszerek kölcsönös elismerését az Európai Unió és az Egyesült Államok között április 1-jétől alkalmazandó az Egyesült Államokból érkező légi járművekre, utasokra, kézipoggyászaikra és feladott poggyászaikra; a Bizottság november 3-i 983/2010/EU rendelete a 185/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 286., , 1. o. 9

10 A Bizottság továbbá több olyan esetben is intézkedett, amikor a tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy légi fuvarozóikat arra kérték, hogy egyes harmadik országokba induló járataikon alkalmazzanak további védelmi intézkedéseket. A Bizottság és a tagállamok együttműködtek annak érdekében, hogy ezen intézkedések végrehajtásakor figyelembevételre kerüljenek az üzemeltetésre gyakorolt hatások csökkentését célzó, meglévő uniós légiközlekedésvédelmi intézkedések. Példaként említhetők az elektronikai eszközöknek álcázott rögtönzött robbanószerkezetek által a polgári légi közlekedésre jelentett fenyegetés miatt az USA és Kanada által életbe léptetett azon további védelmi intézkedések, amelyeket a légi fuvarozóknak jelentős üzemeltetési nehézségek árán, rövid határidővel végre kellett hajtaniuk. KÖVETKEZTETÉS A polgári légi közlekedésnek a jogellenes beavatkozási cselekményektől való védelme érdekében az EU-ban továbbra is magas szintű a légiközlekedés-védelem. A Bizottság által elvégzett ellenőrzések megerősítették, hogy az uniós légiközlekedés-védelmi követelményeknek történő megfelelés szintje stabil. A feltárt hiányosságok az esetek túlnyomó részében emberi tényezőkből eredtek. A Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatait általában megfelelő módon végrehajtották, az ellenőrök megállapításai azonban megerősítették, hogy szilárd uniós ellenőrzési rendszerre, tagállami szinten pedig megfelelő minőségbiztosításra van szükség. A Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz valamennyi jogi követelmény teljes mértékben és megfelelő módon történő végrehajtásának biztosítására, és szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat kezdeményez. Ami a jogalkotást illeti, számos végrehajtási jogi aktus került elfogadásra és végrehajtásra, köztük az uniós követelmények pontosítását és következetességük javítását célzó jogszabályok, a robbanóanyag-felderítésre vonatkozó fokozott intézkedések, és azok, melyek értelmében az utasok bizonyos kategóriába tartozó folyadékokat maguknál tarthatnak. Mindezeknek köszönhetően az uniós védelmi intézkedésekkel továbbra is a lehető legmagasabb szintű védelmet lehet biztosítani a polgári légi közlekedésre jelentett fenyegetésekkel szemben, ugyanakkor elkerülhetők az utasoknak okozott kellemetlenségek és minimalizálhatók a repülőterekre és a légitársaságok működésére gyakorolt káros hatások. 10