Aktualitások, szakmapolitika, terminológia Szél István dr.

Átírás

1 Aktualitások, szakmapolitika, terminológia Szél István dr. Szint tartó tanfolyam, február 2. csüt. 14:30-15:15 OORI, Bp.

2 Kérdés a résztvevőkhöz: Ha létezik kardiológiai rehabilitáció, akkor vajon létezik-e diabetológiai rehabilitáció is?

3 Milyen fogyatékosságok vezethetőek vissza részben vagy egészben a cukorbetegségre?

4 Milyen fogyatékosságok vezethetőek vissza részben vagy egészben a cukorbetegségre? látáscsökkenés, vakság AMI, szívbetegségek diab.láb, verőérszűkület, amputáció stroke vascularis demencia polyneuropathia és ki fog velük foglalkozni, minemű rehab.- ban részesülnek?

5 és ki fog velük foglalkozni, minemű rehabilitációban részesülnek? Látáscsökkenés, vakság VERCS, szociális, pedagógiai (és elvben esetleg foglalkozási) r. Javaslat: a rehabilitáció szó hallatán ne feltétlenül az orvosi rehabilitációra gondoljunk! AMI, szívbetegségek kardiológiai rehab. Diab.láb, verőérszűkület, amputáció NMS rehab., rehabilitációs alaptevékenység Stroke NMS rehab., rehabilitációs alaptevékenység Létezik-e tehát diabetológiai rehabilitáció nevű szubdiszciplina? NEM!!!

6 Különbség területei, ha a fogyatékosság kardiológiai okú, illetve ha cukorbetegség miatti A fogyatékosság hovatartozása Kardiológiai esetén kardiológiai terület Diab.m. esetén diabetológián kívüli területek ld.előző 2 dia Milyen ismeretekkel kell rendelkeznie az ellátó rehabilitációs szakorvosnak? Kardiológiai esetén kardiológiai szakvizsga is Diab.m. esetén kb. a háziorvosnak megfelelő diabetológiai ismeretek

7 A sima rehab. osztályok általában milyen fogyatékosság által sújtott páciensekkel foglalkoznak? Soroljuk fel!

8 A sima rehab. osztályok általában milyen fogyatékosság által sújtott páciensekkel foglalkoznak? Stroke (kivéve kirívóan súlyos, súlyoskas-nakmegfelelő szükségleteket mutató, valamint az egészen fiatal páciensek) Nem KIR traumák (kivéve kirívóan súlyos multitrauma esetek) Amputáció (kivéve egész speciális esetek) Ortopéd műtétek utáni állapotok, artrózisok(degeneratív mozgásszervi betegségek) A fentiek tartoznak a rehabilitációs alaptevékenységbe.

9 Rehabilitációs alaptevékenység A rehabilitációs medicinán belül, rehabilitációs programok formájában nyújtott azon tevékenység, amely egy rehabilitációs ellátóhelyen szokványosnak tartható. Ide tartozik a neuromuszkuloszkeletális (NMS) rehabilitációs tevékenység döntő hányada, egyebek között a fogyatékossá vált stroke-betegek, amputáltak, ortopéd műtét után lévő, traumát szenvedett (kivéve súlyos agysérülés és gerincvelő- sérülés), degeneratívmozgásszervi betegségben szenvedők rehabilitációja. A rehabilitációs alaptevékenységtől elkülönülő kategóriát képeznek eltérő okok miatt a következő területek: 1) a pszichiátriai és az epilepszia rehabilitáció, tekintettel arra, hogy ezek a rehabilitációs medicinán kívüli, a saját diszciplinájuk részét képező szakmaspecifikus területek. 2) a kardiológiai és a pulmonológiai rehabilitáció, tekintettel arra, hogy ezek a rehabilitációs medicinán belül szakmaspecifikusterületek. Speciálisan kezelendő a kisgyermekek rehabilitációja, amely a rehabilitációs alaptevékenységek szempontjából az életkori sajátosságok miatt tér el, ugyanakkor vannak olyan gyermekkori kórállapotok, amelyek külön programok formájában fogalmazhatók meg. 3) a súlyos agysérültek és a gerincvelősérültek számára nyújtott, valós szükségleteiken alapuló rehabilitáció sem. E két terület a neuromuszkuloszkeletálisrehabilitáción belül e két igen súlyos pácienskör ellátása érdekében létrejött szubspecialitás.

10 Nem tartozik a rehab.alaptevékenység körébe: Súlyos KIR (kp.idegrendszeri) sérültek rehabilitációja súlyosság, nagy rehabilitációs szükségletek miatti KIEMELT MIVOLTA OKÁN Egyéb lehetséges kiemelt területek: polytrauma, égés Kardiológiai, pulmonológiai, gasztroenterológiai (és részben a gyermek) rehabilitáció SZAKTERÜLET SPECIFICITÁS MIATT

11 Neuromuszkuloszkeletális(NMS) rehabilitáció Az NMS rehabilitáció a rehabilitációs medicina azon szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai területe, amely elsősorban, de korántsem kizárólag a neuromuszkuloszkeletálisstruktúrák és funkciók károsodása talaján fogyatékossá váló személyek funkcióképességeinek optimalizálására irányul, életkortól függetlenül. A rehabilitációs medicina tevékenységének döntő hányadát képezi. Amennyiben a fogyatékosság az idegrendszer és/vagy a muszkuloszkeletálisrendszer elsődleges vagy másodlagos károsodása következtében jön létre, s a problémák döntő része a mozgással kapcsolatos, a páciens ellátása az NMS rehabilitáció területén történik. Ezen ellátás azonban magában foglalja az esetlegesen kialakult, nem a mozgással kapcsolatos problémák (pl. kognitív zavarok; viselkedési zavarok; aphasia, dysphasia, azaz a phasiásbeszédzavarok) megoldására irányuló tevékenységeket is. (Ez a tevékenység megegyezik a korábban használatos, szélesebb értelemben vett mozgásszervi rehabilitációval. Mivel a mozgásszervi rehabilitáció fogalma nem egyértelmű, a továbbiakban terminológiai szempontból már nem fogadható el. Jogszabályi helyeken, ellátóhelyek megnevezésében ugyanakkor még szerepel.)

12 Mely területekből tevődik össze a NMS rehab?

13 Mely területekből tevődik össze a NMS rehab? Rehabilitációs alaptevékenység Súlyos KIR (központi idegrendszeri) sérültek rehabilitációja Amennyiben a súlyos poly-és multitraumatizáltakrehabilitációja nem az alaptevékenységbe sorolódna, hanem kiemelt tevékenységként jelenne meg, akkor az is külön említendő lenne ebben a felsorolásban.

14 NMS rehab. és szakmaspecifikus rehabilitációs területek együtt: rehabilitációs medicina -- a mi diszciplinánk!

15

16 rehabilitációs medicina a mi diszciplinánk! A rehabilitációs medicina(teljes néven: fizikális és rehabilitációs medicina) az orvostudomány egyik önálló diszciplinája, szemléletében egységes, interdiszciplináris klinikai szakterület. Tevékenysége az egészségkárosodás miatt fizikailag(testileg) fogyatékosvagy a fogyatékosság szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek funkcióképességének optimalizálására irányul. A képességek fejlesztése a környezettel való kölcsönhatás figyelembevételével, specifikus módszerek alkalmazásával, multiprofesszionálisteam munka formájában történik, reálisan kitűzhető rehabilitációs cél(ok) érdekében, építve a páciens tevőleges részvételére a rehabilitációs program során. Kórháztól a lakóhely közeli ellátásig az ellátórendszer minden szintjén szolgáltatható. Szubspecialitások formájában is megjelenik.

17 egy kis kitérő Fizikális medicina vs. fizioterápia Bálint Géza (ACsontésÍzület Évtizede Alapítvány 2007.szeptember 7-én, az Európa Kongresszusi Központban egynapos konferenciát tartott az arthrosisról) Debrecenben rehabilitációs és fizioterápiás tanszék alakult. LAM 2007;17(10): Bálint: Térdfájás és ami mögötte van A valóság ezzel szemben: Debrecenben Orvosi rehabilitáció és fizikális medicina tanszék alakult.

18 Fizioterápia A fizioterápia természeti energiákkal végzett gyógykezelés, így a fizikoterápia mellett, magába foglalja a balneo-, aklimatoterápiát és a tágabb értelemben véve a diétás kezeléstis. Minden klinikai területen jelen lévő terápiás lehetőség.

19 Fizikális medicina Önmagában kevéssé értelmezhető. Valójában a fizikális és rehabilitációs medicina (PRM) egyik lehetséges megnevezése. A használatos megnevezések: fizikális és rehabilitációs medicina rehabilitációs és fizikális medicina Csehország, Lettország, Románia rehabilitációs medicina Hollandia, Lengyelország,Svédország ( Mo) fizikális medicina fiziátria (physiatry) Finnország, Szlovákia

20 Milyen szempontok szerint történt a medicina (közvetlenül a betegellátással foglalkozó)diszciplináinakleválása? Manuális vagy konzervatív (sebészet, belgy.) Szervrendszerek szerint (urológia, kardiológia stb.) Életkor szerint (gyermekgy., geriátria) A páciens meghatározott állapota szerint Sürgős ellátásra szorul oxiológia Malignomája van onkológia Fogyatékosés funkcionális állapotának optimalizálása szükséges rehabilitációs medicina -- a mi diszciplinánk!

21 Orvosi rehabilitáció (rehabilitáció a medicinán belül) Orvosi rehabilitáción értjük azt a tevékenységet, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos személyeknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lényege tehát a meglévő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése (állapotfelmérés), kompenzatorikusfejlesztése és tréningje.

22 Mi a különbség az orvosi rehabilitáció és a rehabilitációs medicina között? A definiált terület besorolásában: Az orvosi rehabilitáció a rehabilitáción (átfogó rehabilitáción) belül jelöl ki helyet. A rehabilitációs medicina az orvostudományon belül határoz meg önálló diszciplinát Az alájuk sorolt területek terjedelmében: Az orvosi rehabilitáció ölel fel nagyobb területet, mivel a rehabilitációs medicinán kívüli, az alap-diszciplinákhoz sorolt részek is idetartoznak pszichiátriai rehab, epilepsziások reh-ja, hangképzési zavarok stb.

23 ORVOSI REHABILITÁCIÓBoros Erzsébet.dr.diája REHABILITÁCIÓS MEDICINA 1. Rehabilitációs alaptevékenységek 2. Rehabilitációs speciális tevékenységek a. Súlyos agysérültek és gerincvelősérültek rehabilitációja b. Szakmaspecifikusterületek (kardiológiai, pulmonológiai, gyermek rehabilitáció) REHABILITÁCIÓ VALAMELY DISZCIPLINA RÉSZEKÉNT Psychiátriai, epileptológiai, ill. látássérülések és fül-orr-gégészeti betegségek okozta fogyatékosságal kapcsolatos rehabilitáció

24 Pszichiátria Neurológia Traumatológia, ortopédia, sebészet stb Reumatológia Kardiológia Pulmonológia Pszichiátriai rehab. (szakmaspecifikus rehab.) REHABILITÁCIÓS ALAPTEVÉKENYSÉG NEUROREHABILITÁCIÓ MUSZKULOSZKELETÁLIS REHAB Reumatológiai rehab Kardiológiai rehab. (szakmaspecifikus rehab.) Pulmonológiai rehab. (szakmaspecifikus rehab.) R E H A B M E D I C I N A O R V O S I R E H A B I L I T Á C I Ó

25 Rehabilitációs medicinához sorolhatóság feltételei a fogyatékosság fizikai ( testi gyógypedagógiai terminológia) vö. a fizikális és rehabilitációs medicina teljes névvel A fogyatékosság fizikai mivoltából adódóan a terápia jelentős része is fizikai lesz (fizioterápia). a terület az alap diszciplináról leválasztható Mindkét feltételnek fenn kell állni. Példák: Pszichiátriai rehab.? Epilepsziások? Gégészeti probléma miatti hangképzési zavarok?

26 Példák a rehabilitációs medicinán kívüli területekre melyik miért van kívül? Pszichiátriai rehab.: talánleválasztható lenne a pszichiátriáról, de a fogyatékosság nem fizikai Epilepsziások: nem is választható le, nem is fizikai a fogyatékosság Gégészeti probléma miatti hangképzési zavarok: nem választható el az orr-fül-gégészettől; a fogyatékosság fizikai (Megjegyzés: mivel azonban a kezelési technikák tünetfüggőek, Mészáros Krisztina főorvos asszony agyi károsodások hangképzési következményeivel is foglalkozik.)

27 EVSzdefiníciója a fogyatékos emberek rehabilitációjáról Rehabilitation of people with disabilities is a process aimed at enabling them toreachand maintaintheiroptimalphysical, sensory, intellectual, psychological and social functional levels. Rehabilitation provides disabled people with the tools they need to attain independence and selfdetermination. A fogyatékos emberek rehabilitációja egy olyan folyamat, amely optimális fizikai, érző, intellektuális, lelki és szociális funkcionális szint elérését és megtartását célozza meg számukra. A rehabilitáció azon eszközöket kínálja a fogyatékos embereknek, amelyekre függetlenségük és önmeghatározásuk megvalósításához szükségük van.

28 Rehabilitáció azon megnyilvánulási formái, amelyek nem definiálhatóak rehabilitációs programként, s ezzel összefüggésben nem is rehabilitációs ellátóhelyen nyújtatnak Akut ellátás korábbi fázis, mint a rehab. Az eseteknek csak kis részében ölt formát. A gyógyító folyamattól el nem választhatóan (vagy csak nehezen elválaszthatóan): pl. fül-orr-gégészeten belüli rehab. tevékenység, égés. OORI Ortop.osztály tevékenysége. Az ellátás tartalmaz rehabilitációs elemeket, pl. krónikus ellátás rehabilitációs szolgáltatásokkal, krónikus onkológiai ellátás (nem rehab.program!), nefrológiairehab. (szociális, pszichés, foglalkozási rehab. elemek), addiktológia. Az ellátás szociális és/vagy foglalkozási rehabilitációs célokat is szolgál, állapotrosszabbodást előz meg, karbantart: pl. fürdőkórházi kúrák A gondozásnak is lehetnek rehabilitációs elemei. Szakember önálló tevékenysége (gyógytornász, neuropszichológus)

29 Köszönöm a figyelmet! A bemutatott prezentációs file elkérhető az i.szel@rehabint.hu címen

30 Tisztelt Kollégák! A további diákat valószínűleg nem láthatták az előadáson nem fértek bele a 45 percbe. De talán nem árt ha megvannak jan. Szél István dr.

31 Rehabilitációs program

32 A rehabilitációs medicina a klinikai orvostudomány egyik önálló diszciplinája a beteg állapota fogyatékos mivolta alapján differenciálódott diszciplina szolgáltatásait rehabilitációs programok formájában nyújtja

33 I. Rehabilitációs programok nyújtásának feltételei

34 Mely feltételek fennállása esetén van szó a rehabilitációs medicina programjáról? Valamennyi alapelem legyen meg! (definíciókban, leírásokban szereplő elemek elemzése objektiv-- rendszert alkot) a szolgáltatást igénybe vevő páciens oldaláról az ellátóhelyés programjaoldaláról

35 a szolgáltatást igénybe vevőpáciens fogyatékos vagy legalábbis fogyatékosság kialakulásának veszélye nagyban fennáll remény szerint rehabilitálható ide tartozik: aktív közreműködésre képes (vagy legalábbis vélhetőleg képessé fog válni a rehabilitációs program során) még nem (vagy nem a lehetőségekig) rehabilitált

36 azellátóhely és programja 1. rendelkezik a minimumfeltételekkel ne tapadjunk itt le!! működésében is jelen kell lennie a rehabilitációs egységre jellemző nélkülözhetetlen elemeknek, minőségi mutatóknak! működés (analógia: anatómia és élettan)

37 team az ellátóhely és programja 2. elvárt működési jellemzők funkcionális állapotfelmérés a fogyatékosság(ok)nak megfelelő, de ezen felül is egyénre szabott(ennek egyik lehetséges eleme, hogy az időtartam is egyénre sza bott); dokumentált és kommunikált rehabilitációs terv (célok legyenek kitűzhetőek, eszközök)

38 az ellátóhely és programja 3. elvárt minőségi elemek és mutatók megfelelés a rehabilitációs medicina vonatkozó szakmai irányelveinek, az egyes programok protokolljainak rehabilitációs indikátorok funkc. állapotfelmérő tesztek kitöltési aránya halálozási arányszám halálozási audit történik-e ápolási napok átlaga a nem tervezett áthelyezések aránya

39 az ellátóhelyés programja4. A program építsen a páciens aktív közreműködésére! Az ezt igénylő programelemek obligátak és lényeget érintőek legyenek. A passzív kezelési elemek ugyanakkor jól szolgálhatják a beteg szükségleteit; előkészíthetik, megkönnyíthetik az aktív kezelések kivitelezését.

40 A páciens aktív részvétele 1. Páciens feltétel is ( képességgel) (rendelkezzen ezen 2. Program feltétel is (építeni kell a páciens e képességére)

41 Mely feltételek fennállása esetén van szó a rehabilitációs medicina programjáról? Valamennyi alapelem legyen meg! Tehát ha egy hiányzik és nem is realizálható, fölösleges lehet egy másik hiányzó feltétel teljesítése.

42 Amennyiben egy ellátási forma nem definiálható a rehabilitációs medicina programjaként, attól még Lehetnek az ellátásnak rehabilitatív elemei Szolgálhatja a foglalkozási rehabilitációt vagy a munkaképesség megőrzését Nem jelent leminősítést (csak más) A költségek megtérülése elvárható a szolgáltató részéről

43 II. A rehabilitációs medicina programjainak kategorizálási szempontjai

44 Kategorizálási szempontok milyen fogyatékosság miatt van szükség a páciens programba vonására a program kiterjedése (teljeskörű program, részprogram a páciens szükségleteitől függően) ) helyszín (kórház, nappali kórház, ambulancia, lakóhely) a rehabilitáció fázisai; időzítésének fontossága

45 III. A rehabilitáció fázisai Alapvetően fontos-e a program igénybe vételének időzítése?

46 AZ IDŐZÍTÉS ALAPVETŐEN FONTOS elsőbbségi rehabilitáció

47 Elsőbbségi rehabilitáció Akut betegség vagy trauma, ritkábban progresszív krónikus betegség hirtelen rosszabbodása, kivételesen pedig meglévő fogyatékosság váratlan szövődménye miatt szükségessé váló, szakmailag legfeljebb kevéssé halasztható rehabilitáció. Az elsőbbségi rehabilitáció szinte minden esetben egyidejűleg az adott történés utáni első rehabilitáció is. Ennek az ellátásnak a felmerülés szükségességét követően azonnal, de legkésőbb egy hónapon belül kell elkezdődnie. Általában az akut ellátást követően (posztakutrehabilitáció) indul, de megkezdhető akár az akut ellátás tartama alatt is, amennyiben a rehabilitációs team rendelkezésre áll (akut rehabilitáció). Az elsőbbségi rehabilitáció ellentétpárja a programozható rehabilitáció.

48 Akut (= legszűkebb értelemben vett korai) rehabilitáció Rehabilitáció akut ellátóhelyen (Kizárólag olyan kórházban nyújtható, ahol a vonatkozó kórkép akut ellátása is folyik.) Legkorábbi fázis Fakultatív Feltételek és működési jellemzők (halálozási arány, ápolási napok átlaga) eltérhetnek a posztakut rehabilitációétól. Felügyelet (szakfelügyelet, szakmai koll.) az alapszakmával közös. Mindez kidolgozandó! (KIHÍVÁS)

49 Posztakut rehabilitáció 1. Fogyatékossághoz vezető akut esemény után leginkább alapvetőnek tekinthető Az akut ellátást lehetőleg közvetlenül, esetleg kisebb megszakítással követi, de az akut eseménytől számított legfeljebb 2 (kivételesen és egyértelműen indokolható esetben 3) hónapon belül indul.

50 Posztakut rehabilitáció 2. Nyújtható: akárolyanáltalános vagy szakkórház, ahol a vonatkozó kórkép akut ellátása is folyikrehabilitációs osztályán akárrehabilitációs szakkórházban, ahol erre a feltételek fennállnak

51 AZ IDŐZÍTÉS KEVÉSBÉ FONTOS

52 Programozható rehabilitáció1. fogyatékossághoz vezető krónikus betegség miatt vagy akut betegség vagy baleset következtében régebben tartósan fogyatékossá vált személy számára

53 Programozható rehabilitáció2. Nyújtható: akár általános kórház rehabilitációs osztályán akár szakma-specifikus szakkórház rehabilitációs osztályán akár rehabilitációs szakkórházban

54 Programozható rehabilitáció3. Előjegyzés szempontja: Amennyiben egy ellátóhely mind posztakut, mind pedig programozott rehabilitáció végzésére vállalkozik, a posztakut rehabilitációra szoruló betegek ellátását előre kell sorolni.

55 IV. A rehabilitációtól elkülönítendő tevékenységek

56 A rehabilitációtól elkülönítendő tevékenységek Az akut ellátást követő, a kórházi kezelés meghosszabbítását jelentő, de nem rehabilitációs kezelés krónikus osztályon Hosszú távú ellátás akár orvos vezetéssel (krónikus osztályon), akár ápolási osztályon Nagy értékű ápolás (pl. kóma ellátás, vastüdő) Karbantartó (funkciómegőrző) kezelés Wellness

57 Rehabilitációs programok Nem orvosi szakmákhoz kötődik a rehabilitáció, hanem a fogyatékosság jellegéhez Kiírások az osztályok ajtaján tevékenység azok mögött

58 Rehabilitációs programok Alapvető programok Stroke-ot követően 2. Egyéb krónikus neurológiai betegségek okozta fogyatékosság miatt 3. Komplex kéz funkciózavarok okozta fogyatékosság miatt 4. Metabólikus csontbetegségek (osteoporosis, osteomalácia, aszeptikus nekrózisok), daganatok, iatrogén ártalmak és más szervi rendellenességek okozta fájdalom és egyéb társuló fogyatékosság miatt 5. Izületi betegségek (gyulladásos, degeneratív, immunpathológiai) okozta fogyatékosság miatt 6. Gyulladásos (beleértve a szeptikus kórformákat is - osteomyelitis) és egyéb, elsősorban vaszkuláris (perifériás érbetegségek) kórformák okozta fogyatékosság miatt 7. Amputáció és dysmelia kozta fogyatékosság miatt 8. Égésbetegség és súlyos, kiterjedt lágyrész sérülések és a kötőszöveti rendszert érintő súlyos szisztémás betegségek (pl. dermatomyositis) okozta fogyatékosség miatt 9. Krónikus fogyatékossággal élő egyént ért sérülések, és akutan előforduló komplex sérülések okozta fogyatékosság miatt 10. Táplálékfelvétel, hasznosítás és ürítés zavarai okozta fogyatékosság miatt 11. Vizeletkiválasztás és ürítés zavarai okozta fogyatékosság miatt 12. Immobilitás, inaktivitás (más programokhoz csatoltan) 13. Elkülönítést igénylő betegek rehabilitációja (más programokhoz csatoltan) Speciális programok Agysérülést követően (traumás és nem traumás) 15. Gerincvelő sérülést követően (traumás és nem traumás) 16. Kardiovaszkuláris betegek rehabilitációja 17. Légzésrehabilitáció 18. Gyermekkorúak rehabilitációja (Kongenitális és gyermekkori kezdetű de életkorhoz kötött másodlagos komplikációk mozgászavarokban (Cerebralis paresis, Meningomyelokele, Gerinc strukturális elváltozásai, Speciális vázrendszeri szisztémás betegségek, Ritka veleszületett rendellenességek, Újszülöttkori plexus brach sérülés) az 1-17 programokban leírtakon kívül Járóbeteg programok Sexualitás és fogyatékosság 20. Neurogén hólyag és végbél 21. Spaszticitás és mozgászavarok 22. Krónikus fájdalom szindróma (bármilyen eredetű, közte fibromyalgia, krónikus kismedencei folyamatok, stb. ) okozta fogyatékosság 23. Nyelési és egyéb táplálékfelvételi zavarok ellátása 24. Kommunikáció zavarai (főként KIR sérülést követően) 25. Kognitív zavarok (főként KIR sérülést követően) 26. Súlyos látászavarok 27. Hallásrehabilitáció cochlea implantálás után 28. Beszédtréning laryngeális exstirpáció után 29. Vestibuláris zavarok 30. Munkába visszavezető és szociális integrációt segítő program (fentiek mellett kísérő programként) 31. Idősek ellátási programja

59 Alapvető programok (1-13) 1. Stroke-ot követıen 2. Egyéb krónikus neurológiai betegségek okozta fogyatékosság miatt 3. Komplex kéz funkciózavarok okozta fogyatékosság miatt 4. Metabólikus csontbetegségek (osteoporosis, osteomalácia, aszeptikus nekrózisok), daganatok, iatrogén ártalmak és más szervi rendellenességek okozta fájdalom és egyéb társuló fogyatékosság miatt 5. Izületi betegségek (gyulladásos, degeneratív, immunpathológiai) okozta fogyatékosság miatt 6. Gyulladásos (beleértve a szeptikus kórformákat is - osteomyelitis) és egyéb, elsısorban vaszkuláris (perifériás érbetegségek) kórformák okozta fogyatékosság miatt 7. Amputáció és dysmelia kozta fogyatékosság miatt 8. Égésbetegség és súlyos, kiterjedt lágyrész sérülések és a kötıszöveti rendszert érintı súlyos szisztémás betegségek (pl. dermatomyositis) okozta fogyatékosség miatt 9. Krónikus fogyatékossággal élı egyént ért sérülések, és akutan elıforduló komplex sérülések okozta fogyatékosság miatt 10. Táplálékfelvétel, hasznosítás és ürítés zavarai okozta fogyatékosság miatt 11. Vizeletkiválasztás és ürítés zavarai okozta fogyatékosság miatt Immobilitás, inaktivitás (más programokhoz csatoltan) 13. Elkülönítést igénylı betegek rehabilitációja (más programokhoz csatoltan)

60 Rehabilitációs programok Speciális programok Agysérülést követően (traumás és nem traumás) 15. Gerincvelő sérülést követően (traumás és nem traumás) 16. Kardio-vaszkuláris betegek rehabilitációja 17. Légzés-rehabilitáció 18. Gyermekkorúak rehabilitációja (Kongenitális és gyermekkori kezdetű de életkorhoz kötött másodlagos komplikációk mozgászavarokban (Cerebralis paresis, Meningomyelokele, Gerinc strukturális elváltozásai, Speciális vázrendszeri szisztémás betegségek, Ritka veleszületett rendellenességek, Újszülöttkori plexus brach sérülés) az 1-17 programokban leírtakon kívül

61 Rehabilitációs programok Járóbeteg programok (19-31) 19. Sexualitás és fogyatékosság 20. Neurogén hólyag és végbél 21. Spaszticitás és mozgászavarok 22. Krónikus fájdalom szindróma (bármilyen eredetű, közte fibromyalgia, krónikus kismedencei folyamatok, stb. ) okozta fogyatékosság 23. Nyelési és egyéb táplálékfelvételi zavarok ellátása 24. Kommunikáció zavarai (főként KIR sérülést követően) 25. Kognitív zavarok (főként KIR sérülést követően) 26. Súlyos látászavarok 27. Hallásrehabilitáció cochlea implantálás után 28. Beszédtréning laryngeális exstirpáció után 29. Vestibuláris zavarok 30. Munkába visszavezető és szociális integrációt segítő program (fentiek mellett kísérő programként) 31. Idősek ellátási programja

62 Alprogramok Az egyes alprogramokhoz rehabilitációs ellátási protokollok kerülnek kidolgozásra

63 Néhány alprogram 1.Komplex kéz (felsővégtag) funkciózavarok okozta fogyatékosság miatt 3-1. traumás kézsérülések utáni rehabilitáció 3-2. egyéb, nem traumás betegségekkel kapcsolatos rehabilitáció

64 Néhány alprogram 2. Metabolikus csontbetegségek (osteoporosis, osteomalácia, aszeptikus nekrózisok), daganatok, iatrogén ártalmak és más szervi rendellenességek okozta fájdalom és egyéb társuló fogyatékosság miatt 4-1. osteoporosis szövődményei miatt szükséges rehabilitáció; 4-2. daganat, iatrogenfájdalom miatt szükséges rehabilitáció; 4-3. izületi fájdalom miatt szükséges rehabilitáció; 4-4. neuropathiasfájdalom miatt szükséges rehabilitáció.

65 Néhány alprogram 3. Izületi betegségek (gyulladásos, degeneratív, immunpathológiai) okozta fogyatékosság miatt 5-1. gyulladásos reumatológiai betegségek miatt szükséges rehabilitáció; 5-2. degeneratív reumatológiai állapotokban szükséges rehabilitáció; 5-3. immunpathológiai -szisztémás betegségek miatt szükséges rehabilitáció.

66 Köszönöm a figyelmet!