Az állami vagyonról szóló törvény és az ingatlan-nyilvántartás

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szentgyörgyi Ágota Az állami vagyonról szóló törvény és az ingatlan-nyilvántartás Az állami vagyon feletti gazdálkodás 2008-ig megosztott szervezeti struktúrában működött. Eddig az időpontig az illetékes miniszterek az alábbi állami szervek útján látták el a tulajdonosi joggyakorló feladatkörét. Leegyszerűsítve, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a kincstári vagyon részét képező, az állami feladat ellátását szolgáló főként ingatlan vagyon 1, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szintén a kincstári vagyon részét képező állami termőföldvagyon, 2 az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pedig az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek (társasági részesedések), illetve egyéb vagyon 3 hasznosításáról gondoskodott. Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) január 1-jei hatályba lépésével megszűnt az osztott struktúra és egy szervezetnél összpontosultak az állami vagyon feletti gazdálkodást képező feladatok. Az állami vagyon 4 egésze feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét azóta a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. 5 A törvény továbbá egyetlen gazdálkodó szervezetre, a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaságra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (a továbbiakban: MNV Zrt.) bízta az állami vagyonnal kapcsolatos döntések előkészítését és végrehajtását. 6 A jogszabályi változás újabb kérdések és feladatok elé állította a földhivatalokat. Az MNV Zrt. vagyonkezelői jogának bejegyzése A földhivataloktól több olyan, a Magyar Állam tulajdonjoga bejegyzéséről rendelkező határozat érkezik az MNV Zrt.-hez, amelyben a vagyonkezelő személye nincs megnevezve. Felmerült a kérdés, hogy ezek esetében hogyan alakul a tulajdonjog bejegyzés. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 6. (4) bekezdése szerint a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet. Az Inytv. Vhr. 7. (1) bekezdése szerint pedig vagyonkezelői jogot a Magyar Állam tulajdonában lévő egész ingatlara, egész tulajdoni 1 A kincstári vagyon körét részletesen meghatározta az évi XXXVIII. törvény (Áht.) 109/B. -a (hatályon kívül helyezte: évi CVI. törvény 58. (1) bekezdés a); hatálytalan: IX. 25-től) 2 A Nemzeti Földalap vagyoni körét lásd a Nemzeti Földalapról szóló évi CXVI. törvény aiban 3 Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyoni kör meghatározását lásd az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény 5. -ában (hatályon kívül helyezte: évi CVI. törvény 58. (1) bekezdés a); hatálytalan: IX. 25-től) 4 Állami vagyonnak minősül a Vtv. 1. (2) bekezdésében meghatározott vagyon. 5 Vtv Vtv. 17. a), 18.

2 24 RES IMMOBILES illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A január 1-jén hatályba lépő rendelet tehát a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésekor az állam mellett a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet megjelölését írja elő kötelezően, a vagyonkezelői jog bejegyzését nem. Korábban a vagyonkezelő kötelező bejegyzéséről szóló rendelkezést csak a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 11. (1) bekezdése 7 tartalmazott. A tulajdonosi jogok gyakorlója A Vtv. hatályba lépését megelőzően az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 8, az agrárpolitikáért felelős miniszter útján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) 9, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 10 gyakorolta az állam tulajdonosi jogait. A fenti rendelkezések szerint december 31-ig tehát ezen szervek kerültek az ingatlan-nyilvántartásba az állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosi joggyakorlójaként, esetleg vagyonkezelőjeként január 1-jétől a Vtv. 3. -ában meghatározottak szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét ha törvény eltérően nem rendelkezik a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A vagyonkezelő A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő személye eltérhet egymástól. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 174. szerint a kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam törvényben szabályozott módon másnak átengedheti. Az állam a kizárólagosan állami tulajdonban lévő dolgok hasznosításáról az állami költségvetési szervek útján gondoskodik, így a hasznosítás az államszervezeten belül történik. A jogszabály itt arról az esetről rendelkezik, amikor az állam a kizárólag állami tulajdonban lévő dolgok birtoklását, használatát, hasznai szedésének jogát az államszervezeten kívülre helyezi, s amelyre csak törvényben (a koncesszióról szóló évi XVI. törvény) engedett módon kerülhet sor. 11 A Ptk a alapján az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. E ellentétben a Ptk ával nem tartalmazza a kizárólagos állami tulajdonban álló dolgok kategóriáját, hanem csupán az állam egyes vagyontárgyairól rendelkezik. Ebben az esetben az állami vagyon kezeléséről rendelkezik a törvény. 12 Az állami vagyon köréről a Vtv. 1. (2) bekezdése rendelkezik, 7 27/1972. (XII. 31.) MÉM rend. az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi 31. tvr. végrehajtásáról 11. (1) Az állam tulajdonjogának bejegyzésénél tulajdonosként a Magyar Államot kell feltüntetni és egyidejűleg be kell jegyezni a kezelői jogot is. (Hatályon kívül helyezte 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 123. (2) bekezdése; hatálytalan: I. 1-től.) 8 Áht (1) bekezdés és 109/C. (1) bekezdés ( től hatályon kívül helyezve) 9 Áht (2) bekezdés ( től hatályon kívül helyezve) 10 Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény 1. (3) bekezdés 11 Ptk. Kommentár 12 Uo.

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 25 amelynek b), illetve c) pontja 13 releváns ingatlan-nyilvántartási szempontból. A Ptk ának szóhasználata szerinti ún. másra bízás a vagyonkezelői jogok gyakorlásának átengedését jelenti. A vagyonkezelői jogot főszabályként kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. Az állami vagyon kezelésbe adására, az állami vagyon ellenérték nélkül más használatába adására, valamint az állami vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedésére is sor kerülhet. A vagyonkezelői jog jogosultját ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal azonban, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. Az állami vagyon másra bízása nemcsak szerződés, hanem jogszabály 14 alapján is történhet. 15 Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) 105/A. (7)-(8) bekezdéseiben meghatározottak szerint a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. Az ingatlan tekintetében a vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. Az Áht. 105/B. (2) bekezdése szerint a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rend. 9. (1) bekezdése is a fentiekkel összhangban határozza meg a vagyonkezelő jogait, illetve kötelezettségeit, miszerint a vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A Vtv. 23. (1) bekezdése szerint az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi. Állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. a Vtv. 27. (1) bekezdésének megfelelően vagyonkezelési szerződést is köthet. A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni. A vagyonkezelési 13 Vtv. 1. (2) bekezdés b) az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap, c) az állami tulajdonban lévő a b) pont hatálya alá nem tartozó ingatlan 14 Lásd például a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény 5. (1) bekezdését 15 Ptk. Kommentár

4 26 RES IMMOBILES szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel kivételesen törvény alapján jön létre. 16 Állami tulajdonban lévő ingatlant központi költségvetési szerv is csak az általános piaci feltételek szerint, így különösen amennyiben azt az ingatlan jellege, piaci hasznosíthatósága indokolja visszterhes szerződés alapján, megfelelő ellenérték kikötésével kaphat bármely jogcímen használatba. Az MNV Zrt. és a központi költségvetési szerv közötti visszterhes szerződés megkötése során a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat nem kell alkalmazni. 17 Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökös nevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá a központi költségvetési szerv működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.) kivételével nem visszterhes vagyonkezelési szerződést. 18 A tulajdonjog bejegyzése Mindezeknek megfelelően a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzése a következőképpen alakul: - tulajdonos a Magyar Állam, - tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. útján a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, - vagyonkezelő lehet természetes és jogi személy, illetve maga az MNV Zrt. is. A vagyonkezelő (kivéve az MNV Zrt.-t) bejegyzésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha erre vonatkozóan a kérelmet és a bejegyzéshez szükséges okiratot benyújtják. Kérelem hiányában az MNV Zrt. vagyonkezelői joga sem jegyezhető be. Az MNV Zrt. vagyonkezelői jogának bejegyzésekor azonban a bejegyzéshez szükséges okiratot és a bejegyzési engedélyt a jogszabály 19 rendelkezése pótolja. Egyéb, ingatlan-nyilvántartást érintő rendelkezések a Vagyontörvényben A Vtv. átmeneti rendelkezései közt tesz említést az ingatlan-nyilvántartás szempontjából jelentős azon szabályokról, miszerint ahol az ingatlan-nyilvántartás az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t vagy az NFA-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az MNV Zrt.-t kell érteni. Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem a Magyar Állam tulajdonjogát nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidejűleg a fenti változást is átvezeti az ingatlannyilvántartásban. Más változás hiányában az ingatlanügyi hatóság az MNV Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az MNV Zrt. -re történő átvezetésről. 20 Fontos, a földhivatalokat is érintő változás még, hogy az ún. szocpol. ügyek a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a Magyar Államkincstárhoz kerültek. Ehhez is kapcsolódik a Vtv. azon rendelkezése, miszerint a más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint 16 Vtv. 27. (2)-(4) bekezdés 17 Vtv. 28. (2) bekezdés 18 Vtv. 28. (5) bekezdés 19 Vtv. 23. (1) bekezdés 20 Vtv. 65. (1)-(2) bekezdés

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 27 elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az állam nevében a kincstár jogosult. Ettől eltérően a Magyar Államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik az MNV Zrt. jogosult. 21 Állami tulajdon haszonélvezeti joggal való megterhelése A Vtv. hatálybalépésével változtak az állami tulajdon haszonélvezeti joggal való megterhelésének szabályai is. Míg korábban a vagyonkezelő nem alapíthatott haszonélvezeti jogot állami tulajdonban álló ingatlanon arra kizárólag a kincstári vagyonért felelős szerv (KVI, NFA) volt jogosult, addig a jelenlegi szabályozás szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-vel kötött szerződés felhatalmazást adhat arra, hogy központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság az őt megillető használati, haszonélvezeti jogot bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedje. A Vtv. hatályba lépése előtt szeptember 25-ig voltak hatályban az Áht. erre vonatkozó rendelkezései. Eszerint a vagyonkezelői jog jogosultját ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. 22 Az Áht. 109/H. (1) bekezdése kifejezetten előírta, hogy kincstári vagyont értékesíteni, arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot alapítani ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik kizárólag a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv jogosult. A (2) bekezdés szerint, ha az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter vagy a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv kezdeményezte a kincstári vagyon jelzáloggal vagy haszonélvezettel való megterhelését, akkor a megterhelés a tevékenység tárgya szerint illetékes miniszter egyetértésével történhetett. 23 Az állami vagyon használójának hatályos fogalmi meghatározása a 254/2007. Korm. rendelet 1. (7) bekezdés a) pontjában található, miszerint az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tekinthető az állami vagyon használójának, amely az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján, bármely jogcímen (bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelés, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, hasznosít. A hatályos szabályozás szerint az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi. 24 A hasznosítás átengedésének módja a Vtv. 24. (1) bekezdése alapján az alábbi módon történhet. Állami vagyon használatát biztosító így különösen bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési, megbízási, haszonélvezeti jogot alapító szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítá- 21 Vtv. 66. (1)-(2) bekezdés 22 Áht. 109/G. (1) bekezdés. Hatályon kívül helyezte: évi CVI. törvény 58. (1) bekezdés a); hatálytalan: IX. 25-től 23 Hatályon kívül helyezte: évi CVI. törvény 58. (1) bekezdés a); hatálytalan: IX. 25-től 24 Vtv. 23. (1) bekezdés

6 28 RES IMMOBILES sa esetén is fennáll. Bizonyos esetekben a versenyeztetés mellőzhető, illetve zártkörű pályáztatás lehetősége is biztosított a Vtv. 24. (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak fennállásakor. A fenti rendelkezések irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását amennyiben erre az MNV Zrt.-vel kötött szerződése lehetőséget ad bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi. 25 A vagyonkezelési szerződés ugyanis valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. 26 Ha a vagyonkezelő a kezelt vagyont más használatába adja, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel. 27 A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában megszünteti. A vagyonkezelő által a vagyon használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe ilyen esetben az MNV Zrt. lép. 28 Összegezve a fentieket elmondható, hogy az MNV Zrt.-n kívüli vagyonkezelő amennyiben erre az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződése lehetőséget ad az őt megillető haszonélvezeti jog gyakorlását szerződés alapján más személynek átengedheti. A földhivatalnak tehát vizsgálnia kell, hogy a vagyonkezelőnek az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződése alapján van-e felhatalmazása az általa gyakorolható jogok és kötelezettségek harmadik személynek történő átengedésére, avagy amennyiben a vagyonkezelési szerződés kötésére a Vtv. hatályba lépése előtt került sor a vagyonkezelő rendelkezik-e a jogok átengedésének engedélyezésére irányuló tulajdonosi hozzájárulással az MNV Zrt. részéről. A két feltétel együttes megléte szolgálhat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául. Ha azonban a vagyonkezelő MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződése megszűnik, a vagyonkezelő által az állami vagyon használatára harmadik személlyel kötött szerződés hatályban marad azzal, hogy az egyik szerződő fél (vagyonkezelő) helyébe az MNV Zrt. lép. A harmadik személyre a vagyonkezelő által átruházott jog megszűnéséhez, így az ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez is tehát az szükséges, hogy a vagyonkezelő helyébe lépő MNV Zrt. a jogátruházó szerződést felbontsa, vagy az MNV Zrt. és a harmadik személy közös megegyezéssel azt megszüntesse, valamint az Inytv. 32. (1) bekezdés f) pontja szerinti törlési engedélyt benyújtsák az illetékes földhivatalhoz. 25 Vtv. 23. (5) bekezdés 26 Vtv. 27. (3) bekezdés /2007. Korm. rendelet 9. (7) bekezdés /2007. Korm. rendelet 12. (5) bekezdés

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 29 Az MNV Zrt. elérhetőségei MEGYE CÍM TELEFON FAX KÖZPONT BÁCS-KISKUN BARANYA BÉKÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN CSONGRÁD FEJÉR GYŐR-MOSON-SOPRON HAJDÚ-BIHAR HEVES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK KOMÁROM-ESZTERGOM NÓGRÁD PEST SOMOGY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG TOLNA VAS VESZPRÉM ZALA 1133 Budapest, Pozsonyi út Kecskemét, Bajcsy-Zs. körút 2. II/ Pécs, Nagy Lajos Király út Békéscsaba, Kinizsi u Miskolc, Rákóczi u Szeged, Kossuth L. sgt Székesfehérvár, Várkörút Győr, Király u Debrecen, Darabos u Eger, Deák F. u. 51. I. em Szolnok, Baross út Tatabánya, Győri út Salgótarján, Bartók Béla u Budapest, Pozsonyi út Kaposvár, Dózsa Gy. u Nyíregyháza, Arany J. u Szekszárd, Liszt Ferenc tér Szombathely, Berzsenyi tér Veszprém, Mártírok útja Zalaegerszeg, Október 6. tér 19. * * * 1/ , 1/ / , 76/ , 76/ / , 1/ , 1/ , 1/ / / / / / / , 46/ / / / / , 22/ / / , 96/ , 96/ / / , 52/ / / / / / / / / / / , 1/ / / , 82/ / / / / / / / / / / /

8