DUÁLIS KÉPZÉS HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV

Átírás

1 EFOP Duális és gyakorlatorientált képzések fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen DUÁLIS KÉPZÉS Gazdaságtudományi képzési terület Turizmus-vendéglátás HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV Eszterházy Károly Egyetem 1

2 Tartalom I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere... 4 I.1. Fogalmak, definíciók... 4 I.2. A Duális Képzés filozófiája... 5 I.2.1. Alapelvek... 6 I.2.2. SMART koncepció... 7 I.3. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései... 7 I.4.1. A tanulási célok taxonómiája... 8 I.4.2. A Duális Képzés módszertana... 9 II. A Duális Képzés feltételrendszere II.1. Jogi feltételrendszer II.1.1. Irányadó jogszabályok II.1.2. Magánjogi Szerződések II.1.3. A gyakorlati képzés időtartama II.2. A Duális Képzési modell alapelvei II.2.1. Duális felsőoktatás szereplői és motivációk II.3. A Duális Képzés szervezeti modellje II.4. Az EKE Szervezeti és Működési Rendje III. A Duális Képzés folyamatai III.1. A felvételi eljárás Duális Képzésben III.1.1. Felvételi eljárás összefoglalása két lépésben III.1.2. A partnerszervezeti kiválasztási folyamat III.1.3. A partnerszervezeti pótjelentkezés III.1.4. A felvételi eljárás modellje III.2. A tanulmányok megkezdése III.2.1. Hallgatói vállalások III.2.2. Kollégiumi elhelyezés III.2.3. A Duális Képzés szemesztereinek rendje III.2.4. Duális Képzés folyamata a felsőoktatási intézményben III.2.5. Tanulmányi ösztöndíj III.3. A jogviszony hallgató és munkáltató között III.3.1. A hallgatói munkaszerződés III.4. A partnerszervezeti gyakorlatvégzés

3 IV. Elsajátítandó kompetenciák IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái IV.2. A Turizmus-vendéglátás alapszak szak-specifikus készségei, kompetenciái V. A Turizmus-vendéglátás alapszak gyakorlati képzés ajánlott szak-specifikus projektfeladatai VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása VI.1. A partnerszervezeti-intézményi együttműködés értékelése VI. 2. A hallgatói portfólió VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése VI.2.2. A projektfeladat értékelése VI.3. A partnerszervezeti munkavégzés hallgatói értékelése VII. Mellékletek VII.1. Intézményi - Partnerszervezeti együttműködési megállapodás VII.2. Hallgató Munkaszerződés Minta

4 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere I.1. Fogalmak, definíciók A Duális Képzés gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés, melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített partnerszervezeteknél folyó gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mind struktúrájukban illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez. A partnerszervezeteknél megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve kialakítja a hatékony partnerszervezeti munkavégzés kultúráját. A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerőutánpótlás hatékony eszközrendszere. A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 108. (1) a. pontja határozza meg, mely szerint: a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak -képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó -tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik; A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44 (1.) a. pontja értelmében: A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 85 (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. 4

5 Duális Képzési Tanács: A Duális képzéstípus koordinálását a Duális Képzési Tanács látja el, amely a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő partnerszervezetek minősítési követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet. Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó partnerszervezetek nyilatkozata, melyben igazolják, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkeznek. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba. A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben részt vevő hallgatók partnerszervezeti munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató partnerszervezeti teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit. A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók. Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti tanulmányokkal eltöltött idő. Partnerszervezeti szakasz: A Duális Képzésben a partnerszervezeteknél, illetve szervezeteknél a gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő. Mentor: a partnerszervezeti gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató szakember, szakmai oktató. Szakfelelős: a partnerszervezeti mentorral a Duális Képzés minőségéért szorosan együttműködő intézményi oktató. I.2. A Duális Képzés filozófiája A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve az Egyetemi tanulmányai során megszerzett elméleti ismeretanyagot a partnerszervezeti munkafolyamatokba integrálni és a több tudományágból származó tudást szintetizálni. A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része is curriculum szemléletű, és kiemelt feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a 5

6 hazai és a nemzetközi gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazható kompetenciákat közvetítsen. A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás létrehozására. I.2.1. Alapelvek A duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott határozata alapján az alábbiak: - A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával. - A részt vevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a partnerszervezeti szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. - A Duális Képzési folyamattal a részt vevő partnerszervezetek közvetlenül elérik a képzésben részt vevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas arra, hogy hallgatókat a partnerszervezeti szervezetbe, kultúrába és folyamatokba integrálja. - A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél. Ezt követően vesz részt a partnerszervezeti gyakorlatban. Szorgalmi időszakban lehetséges további partnerszervezeti gyakorlat teljesítése, de kizárólag a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. - A partnerszervezetnél eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. - A partnerszervezetnél töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás - munkabér - illeti, melyet a partnerszervezet, a képzés teljes időszakára fizet (évente 12 hónap). - A partnerszervezeti gyakorlatok szervezésében részt vevő vezető oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni. 6

7 I.2.2. SMART koncepció A Duális Képzés filozófiája az ún. SMART koncepció, azaz minden képzési elem - Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott) - Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák értékelhetők) - Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt hordozók) - Reális (a partnerszervezeti gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban lényegesek, a partnerszervezeti teljesítményben fontosak) - Tervezettek, időben ütemezettek. I.3. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a partnerszervezeti projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok eléréséhez. Kiindulási helyzet (hagyományos BA oktatás) Alapvetően elméleti szakmai képzés, melynek középpontjában a szakmai kompetenciák és tudás fejlesztése áll. Az elméleti oktatás kiegészül egy egyszeri, egybefüggő szakmai gyakorlattal. A hallgató jellemzően egyedül tanul, és hallgatói team munkában is részt vesz. A tudás elsajátításának folyamatát döntően a tanári utasítások követése, és a reprodukálható tudás visszaadása jellemzi. Az elméleti tudás és annak gyakorlati/üzleti megfeleltetése és alkalmazása szigetszerűen, szimulált feladatokkal történik. Elérendő cél (a Duális Képzés eredményei) Sokoldalú, business practice -oriented szempontú szakmai képzés, mely megteremti a metodikai kompetenciák és a szakmai tudás, valamint a személyiségfejlesztés egységét. Folyamatos, duális partnerszervezettel kölcsönös interakción alapuló szakmai gyakorlat jellemzi. A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és sajátítja el az eredményes" team" munka alapjait. Probléma-, és projektalapú tanulás, amely lehetővé teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív végrehajtását. Mind az oktatásban, mind a tanulásban folyamatosan jelen van az elméleti és a gyakorlati tudás szintetizálása, és a valós környezetben történő alkalmazása. 7

8 A figyelem elsődlegesen az oktatóra irányul, akinek a szaktudásától, és pedagógiai készségétől függ a hallgató személyiségének fejlesztése és fejlődési képessége. Miközben a tanár és partnerszervezeti mentor példakép, a figyelem középpontjában a hallgató szakmai, emberi kompetenciának fejlődése, gazdagítása áll. Javasolt, hogy minden olyan, a partnerszervezet és az intézmény által közösen oktatott ismeretkör esetében: Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan: - Határozza meg az ismeretanyag oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amelyek az adott témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához szükségesek. - Határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának képessége. A partnerszervezet a projektfeladatban szakmai mentorok aktív támogatásával: - határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a partnerszervezeti folyamatba (analitikus elemzés), - világítson rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás). I.4.1. A tanulási célok taxonómiája Intézményi cél Partnerszervezeti cél Elméleti tudás megszerzése Megtanulás Megértés Reprodukálás Saját szavakkal, gondolatokkal történő visszaadás Gyakorlati tudás elsajátítása Analizálás Szintetizálás Analizálás Szintetizálás 8

9 Probléma-felismerés és a probléma elemekre bontása Probléma felismerés, és a probléma aktív, és eredményes megoldása Változásokat javasolni (kreativitás) Újításokat létrehozni (innováció) Teljesítményközpontú értékelés Business-practice-oriented tudás (saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie koncepciója alapján) I.4.2. A Duális Képzés módszertana I A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning) A Duális képzésben alkalmazott ún. probléma-alapú tanulás jellemzője, hogy - a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív közreműködéssel hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja az elméleti tudás alkalmazásának képessége, - a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott, - a tanulás a team-munka révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. probléma-alapú tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat, hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is elősegíti. - a specifikus partnerszervezeti curriculum (gyakorlati képzési program) fókuszpontjait bonyolult, több összetevős problémák (a projektek) képezik, melyben a partnerszervezeti tanárok, azaz a mentorok segítői, azaz ún. facilitátor szerepet töltenek be. - az ún. probléma-alapú tanulási módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést, melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő partnerszervezeti feedback. A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: - Reális problémamegoldás képessége; - Időbeosztás; - Stressz kezelése; - A döntéshozás készsége; - Vezetői készségek kialakulása; - Kritikus, kreatív érvelés; 9

10 - Tervezés; - Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás). I Projekt alapú tanulás (Project-based learning) A Duális képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy - Az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat, illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és értékelő visszacsatolás. - A partnerszervezeti projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem individuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához. - A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű témakörök egzaktan leírnak. - A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat. Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a partnerszervezeti munka hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind azok időbeli ütemezésében. - A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit és a partnerszervezeti kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is. - A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát. A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: - Aktív cselekvőképesség; - A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel; - A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód; - Az együttműködés készsége és képessége; - Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése; - Projekteredmények kommunikálása; - Kritikus helyzetek, és pontok felismerése; - Önkorrekció képessége; A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök megvalósítják a Duális Képzés business-practice oriented koncepciójának kettős követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói állomány tanítja, amely több éves partnerszervezeti gyakorlattal rendelkezik, másrészt azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és 10

11 strukturált intézményi-partnerszervezeti interakciókon alapul. 11

12 II. A Duális Képzés feltételrendszere II.1. Jogi feltételrendszer II.1.1. Irányadó jogszabályok A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény a. pontja határozza meg a Duális Képzés fogalmát. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira, továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő együttműködő szervezetekre. A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete. A évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a hallgatói munkaszerződések esetében. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 11. -a alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (3) d) pontja szerint: nem eredményez adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz. melléklet b) pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás duális képzés 12

13 keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. Az alap-és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11., 12 (1) bekezdés, 15. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt. A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) II.1.2. Magánjogi Szerződések II Intézményi-partnerszervezeti együttműködés (1. számú melléklet) II Hallgatói munkaszerződés (2. számú melléklet) II.1.3. A gyakorlati képzés időtartama A Duális Képzés legalább 26 és legfeljebb 28 hetes intézményi és legalább 24 és legfeljebb 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll, melynek belső ütemezését az intézmény és a duális partnerszervezete, az egyedi együttműködési megállapodásában szabályozza. (A tanulmányi félévek nem minden esetben 13 hetesek, könnyen előfordulhat, hogy az adott évben a két szorgalmi időszak 27 vagy 28 hetet vesz igénybe!) 13

14 Az ún. Intézményi szakasz: A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz az egyetemi, illetve az egyetemi szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél. Az ún. partnerszervezeti szakasz: Az intézményi szakaszt követő partnerszervezeti szakaszban, a hallgató a szerződött partnerszervezetnél, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt. A partnerszervezeti gyakorlati idő tartalmazza a munka törvénykönyve által előírt kötelező szabadság időtartamát is. A hallgató a partnerszervezeti szakaszban tesz eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is. Az intézményi szakasz alatt további partnerszervezeti gyakorlat is teljesíthető, az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén: - a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása alapján a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben, de csak oly módon kerülhet sor, ha - a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása). II.2. A Duális Képzési modell alapelvei a) A felsőoktatási intézmény és a hozzá kapcsolódó partnerszervezetek együttműködésén alapuló Duális Képzés; az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal minőségi szakemberek (közgazdászok) képzését szolgáló modell. b) A felsőoktatási intézmény és a bekapcsolódott partnerszervezetek mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak: hallgatók elméleti képzését nyújtja, addig az együttműködő partnerszervezetek a gyakorlati képzést biztosítják. -50%-ban töltik a felsőoktatási intézményben, illetve a Duális partner partnerszervezetnél. 14

15 c) A Duális Képzésben résztvevő hallgatókat a felsőoktatási felvételi rendszer szabályai és eljárásai mellett előzetes jelentkezés alapján a partnerszervezetek választják ki, a saját eljárásaik (tesztek, interjú, csoportos feladatok, nyelvismeret felmérése, stb.) szerint. d) A tanulmányok idejére (pl. adott BA képzés 7 szemesztere alatt) a partnerszervezet és a hallgató között Hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató vállalja a mintatanterv szerinti előrehaladást, a partnerszervezet pedig a hallgatói munkaszerződésben rögzített munkabér megfizetését és esetleges egyéb juttatások folyósítását. e) Duális Képzésre kizárólag csak a nappali munkarendű BA képzés megkezdésekor (az első évfolyam első félévében) lehet jelentkezni, illetve felvételt nyerni. Ezt követően a Duális Képzési formába történő átjelentkezés már nem lehetséges. f) A Hallgató munkaszerződés szerződés egyik szerződő (munkaadó partnerszervezet, illetve a munkavállaló hallgató) fél számára sem fogalmaz meg kötelezettséget a képzés befejezése utáni időre. g) A Duális Képzésben részt vevő minden szereplő között szerződéses jogviszony alakul ki: hallgatói jogviszony: a hallgató-felsőoktatási intézmény között, az állami szabályzás szerinti; együttműködési megállapodás: a felsőoktatási intézmény Duális partnerszervezet között. (Llsd. VIII.1. számú melléklet) hallgató munkaszerződés: a hallgató - partnerszervezet között létrejött jogviszony, melynek keretei közt a hallgató munkavállalóvá válik (lsd. VIII.2. számú melléklet); h) A partnerszervezetekkel összehangolt ún. Beiskolázási marketing, melynek során folyamatos kommunikáció valósul meg a partnerszervezet és az intézmény között. i) Csak azon partnerszervezetek lehetnek a felsőoktatási intézmény Duális partnerei, amelyek kinyilvánítják szándékukat a hallgatók közös oktatására, aktívan bekapcsolódnak a felsőoktatási intézmény Duális Képzési oktatási folyamatba és a Duális Képzési Tanács előminősítési folyamata (akkreditáció) alapján alkalmasnak bizonyulnak a magas színvonalú képzésre. 15

16 II.2.1. Duális felsőoktatás szereplői és motivációk II.3. A Duális Képzés szervezeti modellje A szervezeti modelljének kiindulási pontjai Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás Felsőoktatás fejlesztési stratégiai koncepció - EEMI Felsőoktatási Államtitkárság; A Duális Képzés minősítési követelményrendszere - Duális Képzési Tanács Duális Képzés alapelvei - Duális Képzési Tanács; Küldetésnyilatkozat - Duális Képzési Tanács; Nftv évi CCIV sz. A nemzeti felsőoktatásról szóló, többször módosított Nemzeti Felsőoktatási Törvény - EEMI Felsőoktatási Államtitkárság; Felsőoktatási Intézmény hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat; 16

17 II.4. Az EKE Szervezeti és Működési Rendje Rektor: meghatározza a Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási és tudományos célkitűzéseit, feladatait és fejlesztési irányait. Irányítja a Duális Képzés oktatási és tudományos szervezetét. Kancellár: az Egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik a Duális Képzés hosszú távú fenntarthatóságáról. Tudományos, kutatási és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes: képviseli, és fejleszti a Duális Képzést az Egyetem nemzetközi kapcsolataiban. Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes: az Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási ügyeiben a rektor helyetteseként jár el. Gondoskodik a Duális Képzés oktatás-módszertani fejlesztésének koordinálásáról. Koordinálja a Karok Duális Képzésének oktatási és szolgáltatási tevékenységét. Együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a partner felsőoktatási intézményekkel. Ellátja a Duális Képzés minőségbiztosításával együtt járó feladatokat. Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály: részt vesz a Duális Képzés marketing és promóciós munkáiban, melynek során kapcsolatot tart a partnerszervezeti személyzeti osztályokkal, és a szakfelelősökkel. Nyilvántartja a Duális Alumni hallgatókat. A Duális Alumni bevonásával részt vesz a Duális Képzés népszerűsítésében. Duális Képzési Iroda: Koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat és annak archiválását. Feltárja a Duális Képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek körét, és folyamatosan bővíti a velük való kapcsolatokat. Előkészíti a Duális Képzésbe bekapcsolódó partnerszervezetekkel az intézményi-partnerszervezeti együttműködési megállapodásokat. kiválasztási és a felvételi eljárást; 17

18 belépni kívánó szervezetekkel. A partnerszervezeteknek megküldi a szükséges információs és tájékoztató anyagokat (jogszabályok, Duális Képzési Tanács határozatai, Duális Képzés Fehér Könyve); jelentést készít a Duális Képzés teljesítményének mérőszámairól, amelyet megküld az Oktatási-rektorhelyettesnek. szakemberek (mentorok) elérhetőségét; partnerszervezeti mentorral, és a HR osztállyal; (hiányzás, betegség, rendszerből való kilépés stb.); értékeléseket; -intézményi értékelési kérdőíveket; üzemlátogatások) szervezésében (termet foglal, jegyzőkönyvet vezet, hallgatókat értesít, stb.) Szakfelelős a Duális képzésben: olyan oktató, aki a Duális Képzést folytató Karon, az akkreditált Specializációban a képzés minőségéért, folyamatos fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős. szakfelelős. A szakmai mentorral történő intenzív együttműködésében, szakmai tudásával támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és értékelésében. A szakfelelős operatív feladatai a Duális Képzés során: Részt vesz a Duális Képzés intézményi és partnerszervezeti promóciójában; Részt vesz az intézményi és a partnerszervezeti felvételi eljárás előkészítésében; Folyamatosan fejleszti a Duális Képzés javasolt projektfeladatait, a kapcsolódó tantárgyak tantárgyfelelőseivel és a partnerszervezeti mentorokkal; Folyamatosan konzultál a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben; A szakmai mentorral, illetve a partnerszervezet munkatársaival szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményipartnerszervezeti együttműködés eredményeit; 18

19 Feltárja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek bevonásával; Szemeszterenként egy alkalommal felkészíti a hallgatókat az intézményi, és a partnerszervezeti elvárásokra; Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a munkakörök kiválasztásában; Meghatározza, és egyezteti a projektfeladatok mérési rendszerét; Az intézményi oktatás minőségének javítása céljából a szakfelelős és a partnerszervezeti mentor szorosan együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk készítésében; A szakfelelős a partnerszervezeti mentorral együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók teljesítményét. A szakfelelős szervezőként, vagy bírálóként részt vesz a projektfeladatok értékelésében; A szakfelelős szemeszterenként írásos beszámolót készít az elvégzett tevékenységéről, melyet a Kar dékánjának illetve a Duális Képzésbe bevont Szak szakfelelősének nyújt be; Duális Képzésért felelős oktató Amennyiben a Karon, a Duális Képzésben több szak, illetve specializáció érintett valamint több, mint öt partnerszervezeti együttműködés van érvényben, úgy az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes és a Szakfelelős javaslatára, a Kar dékánja Duális Képzésért felelős oktatót jelölhet ki. Duális Képzésért felelős oktató operatív feladatai: az új partnerszervezetek bevonásában. -piaci kapcsolatok Iroda munkáját (vendégelőadók meghívása, üzemlátogatások szervezése); érintő jogszabályi előírásokról; rtnerszervezeteket a Duális Képzést Tanács határozatairól, állásfoglalásairól; eljárásban; li 19

20 projektfeladatait, melynek érdekében folyamatosan konzultál a szakfelelősökkel és a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben; kben rendszeresen kapcsolatot tart azon tantárgyak oktatóival, illetve felelőseivel, melyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás részét is képezik; kapcsolatot tart a partnerszervezetek vezető, illetve szakmai mentoraival a hallgatói előmenetelről, és erről tájékoztatja a szakfelelőst; kezeli a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos problémákat; előkészítésében. l a partnerszervezeti rendezvények -intézményi értékelési kérdőíveket, és azokról beszámol az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettesnek, illetve a kar dékánjának és a szakvezetőjének; 20

21 III. A Duális Képzés folyamatai A legfontosabb főfolyamatok olyan az Egyetem és a Duális partnerszervezetei által közösen végzett folyamatok, melyek a Duális felsőfokú képzés magas színvonalú megoldására irányulnak, és amelyhez mindkét érintett fél kialakítja és biztosítja az együttműködés megfelelő feltételrendszerét. A Duális Képzés folyamataira az alábbi alapelvek jellemzőek: - reprodukálhatóság (megismételhetőség), - transzparencia (átláthatóság), és - szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve - rendezettség. A hallgatói szemszögből három főfolyamat érdemel kiemelt magyarázatot: III.1. A felvételi eljárás Duális Képzésben A Duális Képzési formájú szakokra történő jelentkezés esetében a felvételi eljárás két, egymással párhuzamosított részből áll: az állami, általános felvételi eljárásból (amely semmilyen szempontból sem tér el a nem Duális szakokra való jelentkezés menetétől), és a partnerszervezeti felvételi szakaszból. Amennyiben a szak Duális Képzési formában is indul, akkor ez a tény a felvételi tájékoztatóban is feltüntetésre kerül (főszabály szerint, minden év január 31-ig) a meghirdetett, nem Duális formájú szak mellett, lábjegyzetben. A felvételi tájékoztató egyidejűleg tartalmazza azon partnerszervezetek listáját is, amelyek az adott intézménnyel, az adott szakon Duális Képzésben együttműködnek. (Minden év januárig a felsőoktatási intézmények honlapján elérhetővé válik, hogy várhatóan mely szakok indulnak Duális Képzés keretében). A jelentkezőnek, akár Duális, akár hagyományos formájú képzésre szeretne felvételt nyerni, az általános eljárás szerint kell benyújtania a jelentkezését az állami felvételi eljárásban. Amennyiben a Duális képzési formájú szakra szeretne a jelentkező felvételt nyerni, úgy a felvételi jelentkezésével egyidejűleg, egyénileg kell fölvennie a kapcsolatot a felvételi tájékoztatóban, az adott szak mellett feltüntetett egy 21

22 vagy több partnerszervezettel. Több partnerszervezet esetén a jelentkező választja ki az általa preferált(ak)at. A partnerszervezet, a honlapján közzéteszi elérhetőségét, és a saját felvételi (pályázati) eljárásának részletezését. A partnerszervezeti felvételi eljárás szakaszában, a jelentkező diák, a partnerszervezettől kapott tájékoztatás szerint vesz részt a kiválasztási, pályázati folyamatban. A partnerszervezet legkésőbb az adott év júliusának első hetében tájékoztatja a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről (azaz, hogy az adott jelentkezővel a BA tanulmányainak idejére munkaszerződést kíván-e kötni.) Amennyiben a jelentkező a partnerszervezet felvételi eljárását is sikerrel zárta (azaz megkapta a hivatalos értesítést arról, hogy vele hallgatói munkaszerződést fognak kötni) és Duális képzési formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a beiratkozáskor kell jeleznie a felsőoktatási intézményben. A sikeres partnerszervezeti felvételi ugyanakkor nem kötelezi a hallgatót a munkaszerződés létrehozására; dönthet úgy is, hogy a hagyományos", azaz a nem Duális formában kezdi meg tanulmányait. A jelentkezőnek a sikeres, vagy a sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás tudatában még van lehetősége arra, hogy az állami felvételi eljárásban a jelentkezésének sorrendjét a besorolási döntés (ponthatár meghatározás) időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül módosítsa (erre egy alkalommal nyílik lehetősége). A sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás nem befolyásolja az általános felvételi eljárást, így a ponthatár meghatározásának eredményére sincs hatással. III.1.1. Felvételi eljárás összefoglalása két lépésben A Duális Képzésre tehát kétlépcsős felvételi eljárásban lehetséges bekerülni: 1. lépcső: A felsőoktatási felvételi jelentkezés beadása a választott intézmény adott szakjára a felvételi jelentkezési határidőig (ennek határideje a szeptemberben induló képzések esetében rendszerint február 15-e) a felvi.hun. Július végén, a ponthatárok nyilvánosságra hozatalával derül ki, hogy a 22

23 jelentkező felvételt nyert-e a felsőoktatási intézménybe. 2. lépcső: A választott partnerszervezethez való jelentkezés az általuk megadott módon, melyhez célszerű folyamatosan nyomon követni a cégek honlapját. A Duális Képzésben részt vevő partnerszervezeteknek legkésőbb a sorrend módosítási határidejéig (mely rendszerint július eleje) értesíteniük kell a hozzájuk jelentkezőket a kiválasztás eredményéről. A felvételizők ennek tudatában még módosíthatják a felsőoktatási intézmények sorrendjét a felvételi jelentkezésükben. A hallgatóknak célszerű alaposan átgondolniuk az intézmények megjelölésének felépítését, mivel előfordulhat, hogy egy cég a Duális Képzésben több felsőoktatási intézménnyel is kapcsolatban áll. Amennyiben a felvételiző diák nemcsak a partnerszervezethez, hanem valamely általa megjelölt, az adott céggel Duális Képzést folytató intézményhez is felvételt nyert, akkor a Duális Képzési felvételi eljárása sikeres lehet. (Például, ha egy diák felvételt nyert XY Kft-hez, de az általa megjelölt Miskolci Egyetemre nem lett elegendő pontszáma, viszont a cég kapcsolatban áll az Eszterházy Károly Egyetemmel is, melyhez viszont a pontjai alapján bekerült a diák, akkor a felvételi eljárása sikeres lehet. ) III.1.2. A partnerszervezeti kiválasztási folyamat A partnerszervezetek a pályázati/felvételi szempontrendszerüket és a kiválasztási folyamatukat egyénileg szabják meg, a felsőoktatási intézményeknek ebbe egyáltalán nincs beleszólása. Valamennyi partnerszervezet esetében számítani kell egy állásinterjúhoz hasonló felvételi és motivációs beszélgetésre, de akár különböző tesztekre, beküldendő feladatokra (pl. gazdaságtudományi területen matematikai feladatok, nyelvtudást felmérő tesztek, IQ-teszt, stb.) is számítani lehet. Ezekről érdemes a partnerszervezetek kapcsolattartóinál, HR-es kollégáinál érdeklődni. Abban az esetben, ha egyetlen partnerszervezet sem választja ki a felvételizőt, akkor Duális Képzésben nem, ugyanakkor a hagyományos BA képzésben a hallgatói tanulmányok természetesen megkezdhetők, feltéve, ha a jelentkező elérte a bekerüléshez szükséges pontszámot. A partnerszervezeti kiválasztás eredménye tehát nem befolyásolja az állami felvételi eljárást. Amennyiben az adott intézményhez a felvételiző nem érte el az elegendő pontszámot, akkor még abban az esetben sem lehet a jelentkező Duális képzésű hallgató, ha egyébként valamelyik cég kiválasztotta. 23

24 III.1.3. A partnerszervezeti pótjelentkezés Annak függvényében, hogy hány olyan hallgató nem nyert felvételt az adott felsőoktatási intézménybe, akit egy partnerszervezet kiválasztott, a cégeknek lehetőségükben áll pótfelvételt hirdetni a megüresedett helyekre. Ebben az esetben azonban már csak olyan céghez van lehetőség jelentkezni, amely partnere annak az intézménynek, ahová felvették a jelentkező diákot. Minderről a jelentkezőnek tájékozódni érdemes az intézményeknél és partnerszervezeteknél. III.1.4. A felvételi eljárás modellje 24

25 III.2. A tanulmányok megkezdése A felsőoktatási intézménnyel való jogviszony a beiratkozással jön létre, különben a felvételi döntés érvényét veszti. A beiratkozáshoz az intézmény által előírt dokumentumokat, a megszabott példányszámban biztosítania kell a hallgatóknak. Általában minden felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak kezdetekor regisztrációs hetet tart, melynek keretében segítik eligazodni tanulmányaikban az újonnan felvett hallgatókat tájékoztatók, tréningek és előadások keretében. III.2.1. Hallgatói vállalások Párhuzamos kötelezettségek A Duális hallgatóknak egyszerre kell megfelelni egy gyakorlati helyen és az Egyetemen. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő elhivatottság, a hatékony szervezői készség és a jó időgazdálkodásra való képesség. A Duális hallgatók a vizsgaidőszak alatt a szakmai gyakorlati helyen dolgoznak, vagyis egyidejűleg, párhuzamosan kell a céges feladataiknak eleget tenniük és a vizsgákat sikeresen teljesíteniük. Mintatanterv szerinti haladás Minden Duális hallgatótól elvárás, hogy az egyes tantárgyakat akkor teljesítse, amikor azok az ún. mintatanterv szerint elő vannak írva, ugyanakkor a partnerszervezet meghatározhatja az elvárt tanulmányi eredményt is. Az sem kizárt, hogy a jobb tanulmányi eredmény az egyes partnerszervezeteknél a magasabb díjazás feltétele. Megfelelően átgondolt időbeosztás A tanulmányokban és a gyakorlaton való helytállás alapos, és előre megtervezett időbeosztást igényel minden Duális hallgatótól annak érdekében, hogy gördülékenyen vegye az akadályokat. A Duális hallgatóknak a többi munkavállalóhoz hasonlóan lehetőségük van szabadság igénybevételére, amelyet a partnerszervezet megoszthat nyári és téli időszak között. Megfelelő informáltság Mivel nem csak egyetlen terepen kell helyt állnia a hallgatóknak, így érdemes minden szituációt átlátni, az új információkat nyomon követni, folyamatosan tájékozódni mind partnerszervezeti, mind felsőoktatási intézményi oldalról. 25

26 III.2.2. Kollégiumi elhelyezés A felsőoktatási intézmény gondoskodik a Duális Képzésben részt vevő kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a hagyományos tanév alatti feltételekkel, külön állami támogatás nélkül. III.2.3. A Duális Képzés szemesztereinek rendje A szorgalmi időszak végén vehető észre leginkább az eltérés Duális és nem Duális hallgatók időbeosztása között, hiszen a Duális hallgatók ekkor kezdik meg a gyakorlati időszakot a partnerszervezetnél. A hagyományos képzésben részt vevő hallgatók a vizsgaidőszakban csupán a vizsgákra összpontosítanak, míg a Duális hallgatók ezzel párhuzamosan partnerszervezeti kötelességeiknek tesznek eleget. Projektmunkákban, szakmai képzéseken és tréningeken vesznek részt, így a levelező tagozatos hallgatókhoz hasonlóan a munkahelyi feladatok plusz terhe mellett kell a vizsgáikra felkészülni, és teljesíteni azokat. A partnerszervezetek és a felsőoktatási intézmények közösen törekednek arra, hogy a partnerszervezeti gyakorlat a lehető legjobban illeszkedjen az intézmény képzési anyagához, továbbá ezt az anyagot szem előtt tartva igyekeznek a cégek bővíteni, színesíteni a Duális hallgatók tudását. Annak érdekében, hogy a Duális Képzésben részt vevők a tananyagot a lehető legmélyebben és legjobban elsajátítsák, a partnerszervezetek a vizsgákra elengedik a hallgatókat gyakorlati idejük alatt is. A partnerszervezet munkavállalóiról lévén szó, a Duális hallgatók számára nincs a nyári időszakban iskolai szünet, viszont a munkatörvénykönyv előírásai szerint szabadságot kapnak, melyet a partnerszervezet megoszthat téli és nyári időszak között. A záróvizsga menetének rendszerét a felsőoktatási intézmény határozza meg. A Duális hallgatók a felsőoktatásban eltöltött évek folyamán elsajátítják a munkahely által igényelt készségeket, képességeket (pl. vezetői készség, kommunikációs gyakorlat, projektirányítási ismeretek). A Duális Képzést végzett hallgató, a munkaerőpiacra olyan versenyképes munkavállalóként kerül ki, aki azonnal képes teljes értékű munkavégzésre. 26

27 III.2.4. Duális Képzés folyamata a felsőoktatási intézményben III.2.5. Tanulmányi ösztöndíj A Duális Képzésben részt vevő nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók az általános szabályok szerint 10 hónapig részesülhetnek a hallgatói juttatásból. Tanulmányi ösztöndíjakról bővebben a Tanulmányi Osztályon érdemes érdeklődni, illetve a Hallgatói Önkormányzati tagoktól. III.3. A jogviszony hallgató és munkáltató között A Duális Képzési rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a munkaerő piaci igényekre azonnal reagál. A hallgatók és a partnerszervezet között a tanulmányok idejére hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató a partnerszervezet részéről biztosított díjazás fejében vállalja tanulmányainak mintatanterv szerinti folytatását. A szerződés egyik fél részéről sem jár kötelezettségekkel a tanulmányok befejeztével, illetve a munkatörvénykönyv szabályai szerint mind a hallgatói, mind a munkáltatói oldalról megszüntethető. A hallgató bármikor kérheti átvételét a hagyományos nappali munkarendre. 27

28 Az intézményi- partnerszervezeti együttműködési megállapodásban, illetve a hallgatói munkaszerződésben szükséges rendelkezni a megállapodás és a szerződés egyoldalú partnerszervezeti felmondásának lehetőségéről, és jogkövetkezményeiről. III.3.1. A hallgatói munkaszerződés A partnerszervezetek és a hallgatók között határozott idejű hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. -a határozza meg. A hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatásra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Általános szabályok szerint a munkaviszony jogalapja kizárólag a munkaszerződés. A munkaviszony alapvető feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles munkáját végezni, a munkáltatónak pedig foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettsége van. A hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás is csak akkor tekinthető munkajogviszonynak, ha ezeket a tartalmi követelményeket a munkavégzés kielégíti. A hallgatói munkaszerződésben próbaidő nem köthető ki. A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A partnerszervezet a képzés teljes idejére (összesen 3 vagy 3,5 évre) minden évben12 hónapra, köteles díjazásban részesíteni a hallgatót mind a partnerszervezeti, mind az intézményi periódusok alatt. A díjazás heti összege minimum a havi minimálbér 15%-a (lásd Nftv. 44. (3) bekezdés a) pont), a partnerszervezet ettől magasabb hallgatói juttatást is fizethet a képzésben részt vevő hallgatónak. A hallgatói jogviszony keretében fizetett összeg adó- és járulékkedvezménnyel jár, így arányaiban a normál minimálbérnél is alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelent a partnerszervezetek számára. A hallgatói munkaszerződés alapján képzési programhoz közvetlenül nem 28

29 kapcsolódó munkavégzés esetében a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót. A partnerszervezet a hallgatókra egyaránt alkalmazza a munkavállalói teljesítmény értékelési módszereit. A partnerszervezetek szemeszterenként szóban és írásban is értékelik a hallgatók gyakorlati munkavégzését. A partnerszervezetek a hallgatók egyetemi tanulmányi teljesítményét is figyelemmel kísérhetik. Amennyiben a hallgató nem teljesíti a munkaszerződésben, az általa írásban vállalt kötelezettségeket, úgy megszegi a hallgatói munkaszerződést. III.4. A partnerszervezeti gyakorlatvégzés A DKT határozata alapján a gyakorlati idő négyféle tevékenységből tevődik össze: munkavégzési (puha) készségek fejlesztése, specifikus partnerszervezeti gyakorlati ismeretek oktatása, mentorált egyéni munka, önálló (pl. projektjellegű) munkavégzés. A DKT határozata alapján a partnerszervezetnél eltöltött gyakorlati időnek el kell érnie az intézménynél töltött képzési idő 80%-át. Ezt az arányt alapképzési szak esetében hét félévre vonatkozóan kell értelmezni. Alapszabály továbbá, hogy minden felsőoktatási intézményi szakasz után egy partnerszervezeti gyakorlati szakasznak kell következnie. 29

30 IV. Elsajátítandó kompetenciák IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része curriculum szemléletű, így elsőrendű feladata, hogy a hallgató elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése mellett olyan kompetenciákat is közvetítsen, amelyek a hazai és a nemzetközi gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazhatóak. Tekintve a hallgató-munkavállalónak a partnerszervezeti értékteremtő folyamatokba történő integráltságát, olyan hosszútávon és sikeres alkalmazható középvezetői kompetenciák is létrejöhetnek, amelyek a képzettség és a munkakör rugalmas, és hatékony illeszthetőségét, valamint a szakmai fejlődési életpályát tervezhetőségét is biztosíthatják mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon. A partnerszervezet a hat szemeszter időtartamú gyakorlat során a következő kompetenciák megszerzéséhez nyújt támogatást a hallgató-munkavállalónak. Learning Outcomes - Kompetencia profil 30

31 IV.2. A Turizmus-vendéglátás alapszak szak-specifikus készségei, kompetenciái Szakmai kompetenciák (Knowledge and understanding) Általános Szakspecifikus Egyes tudáselemek (tudományágak) integrálásának képessége, és alkalmazása A turizmus rendszerének, piacának, fejlődési irányainak ismerete A turizmus gazdasági, társadalmi, környezeti hatásainak megértése Üzleti etika ismerete Piacelemző, integráló képesség a turizmus és vendéglátás különböző területein Kreativitás 31 Szakmai-terület specifikus elméleti tudás Szállodák és egyéb szálláshelyszolgáltatók utazási irodák, vendéglátóipari rendezvényszervező, egészségturisztikai, programszervező vállalkozások, turisztikai non profit szervezetek vezetési, gazdálkodási és üzemeltetési folyamatainak menedzselése. Turisztikai vállalkozások, non profit szervezetek létesítése, sikeres működtetése. A turisztikai vállalkozások, non profit szervezetek egyes részlegeihez, a tevékenységekhez kapcsolódó szervezeti felépítés kialakítása, az egyes egységek működésének összehangolása. Kognitív képességek Analitikus Szintetizáló Rendszerszemlélet Egyes tudáselemek (tudományágak) integrálásának képessége Elemzési módszerek alkalmazása Információk feladatorientált újrastrukturálása Problémák szintetizálása, megoldása Nyomás alatt végzett munka Meggyőző képesség Adatok, információk dokumentálása Tudáselemek (tudományágak) integrálásának képessége Prezentációs képesség Kulcs készségek Értékelő Self-management Adatok elemzése (statisztikai, elemzési Saját munka, a helyzet reális értékelése módszerek) Információk létrehozása, értelmezése, és Kezdeményezőképesség, pro-aktív hatékony felhasználása gondolkodás Minőségbiztosítás alkalmazása Alkalmazkodó képesség, tolerancia Stratégia felállítása, döntés előkészítés, Lojalitás, tisztelet, felelősségvállalás érvelés Probléma megoldó képesség eredményközpontúság Pontosság, koncentráltság Idegen nyelv ismerete, fejlesztése Együttműködési Tervezés, koordináció és szervezés Vállalati értékekkel való azonosulás Team-munka képessége Információs technológia Digitális írástudás, grafikonok, táblázatok összeállítása Vállalatirányítási rendszerek használata Kommunikációs technológiák ismerete