DUÁLIS PARTNERSZERVEZETI FEHÉR KÖNYV

Átírás

1 EFOP Duális és gyakorlatorientált képzések fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen DUÁLIS KÉPZÉS Agrártudományi képzési terület Mezőgazdasági mérnök DUÁLIS PARTNERSZERVEZETI FEHÉR KÖNYV Eszterházy Károly Egyetem

2 Tartalom Tartalom I. A DUÁLIS KÉPZÉS KONCEPCIÓJA ÉS CÉLRENDSZERE... 4 I. 1. FOGALMAK, DEFINÍCIÓK... 4 I. 2. A DUÁLIS KÉPZÉS FILOZÓFIÁJA... 6 I ALAPELVEK... 6 I SMART koncepció...6 I. 3. A DUÁLIS KÉPZÉS ELŐNYEI A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZÁMÁRA... 7 I.4. ADUÁLIS KÉPZÉS PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI...7 I.4.1. A tanulási célok taxonómiája A Duális Képzés módszertana...9 I A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning)...9 I Projekt alapú tanulás (Project-based learning)...10 II. A DUÁLIS KÉPZÉS FELTÉTELRENDSZERE II.1. JOGI FELTÉTELRENDSZER...11 II.1.1. Irányadó jogszabályok II.1.2. Magánjogi Szerződések II Intézményi-partnerszervezeti együttműködés (1. számú melléklet)...13 II Név-és Márkajelzés használati megállapodás (2. számú melléklet)...13 II.1.3. A csatlakozási eljárás (Az akkreditáció) II.1.4. A gyakorlati képzés időtartama II.2. PARTNERSZERVEZETI FELTÉTELRENDSZER II.2.1. Személyzeti-munkaügyi feladatok II.2.2. A Mentorálás rendszere II A vezető mentor(ok)...16 II A szakmai mentor(ok)...16 II.2.3. A szakfelelős III. A DUÁLIS KÉPZÉS FOLYAMATAI III. 1. ELŐKÉSZÍTŐ FOLYAMATOK...18 III. 2. MŰKÖDTETÉSI FOLYAMATOK III.2.1. Intézménnyel közös folyamatok III A képzés általános promóciója...19 III A hallgatói akvizíció...19 III A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása...19 III A mentor és a szakfelelős együttműködése...19 III Hallgatók személyzeti-munkaügyi ügyeiben való kapcsolattartás...20 III.2.2. Partnerszervezet-specifikus folyamatok III A képzési infrastruktúra biztosítása...21 III A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása...21 III A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás...21 III A hallgatói munkavégzés dokumentálása...22 III A partnerszervezeti gyakorlati tananyag biztosítása...24 III.3. ZÁRÓ FOLYAMATOK III.3.1. A Duális Képzési rendszerből történő kilépés III.3.2. Munkavállalóként történő továbbfoglalkoztatás III.4. TEVÉKENYSÉGTÉRKÉP IV. ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK IV.1. A DUÁLIS KÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI IV.2. A Mezőgazdasági mérnök alapszak szak-specifikus készségei, kompetenciái V. A MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK ALAPSZAK GYAKORLATI KÉPZÉS AJÁNLOTT SZAK-SPECIFIKUS PROJEKTFELADATAI VI. A DUÁLIS KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

3 Tartalom VI.1. A PARTNERSZERVEZETI-INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE VI. 2. A HALLGATÓI PORTFÓLIÓ VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése VI.2.2. A projektfeladat értékelése Összegezett pontszám...46 Minősítés...46 Elért eredmény...46 VI.3. A PARTNERSZERVEZETI MUNKAVÉGZÉS HALLGATÓI ÉRTÉKELÉSE VII. MELLÉKLETEK

4 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere I. 1. Fogalmak, definíciók A Duális Képzés gyakorlatigényes nappali munkarendű alapképzési szakon folytatott képzés, melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített partnerszervezeteknél folyó gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mind struktúrájukban illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez. A partnerszervezeteknél megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve kialakítja a hatékony partnerszervezeti munkavégzés kultúráját. A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerő-utánpótlás hatékony eszközrendszere. A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 108. (1)a. pontja határozza meg, mely szerint: a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó -tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik; Duális Partnerszervezet alatt értendő minden olyan vállalkozás, gazdálkodó, vagy non-profit szervezet, állami vagy önkormányzati közigazgatási szerv, amely a felsőoktatási intézménnyel a Duális Képzés megvalósítására együttműködési megállapodást köt. A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44 (1.) a. pontja értelmében: A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. 4

5 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 85 (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Duális Képzési Tanács: A Duális képzéstípus koordinálását a Duális Képzési Tanács látja el, amely a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő partnerszervezetek minősítési követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet. Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó partnerszervezetek nyilatkozata, melyben igazolják, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkeznek. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba. A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben részt vevő hallgatók partnerszervezeti munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató partnerszervezeti teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit. A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók. Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti tanulmányokkal eltöltött idő. Partnerszervezeti szakasz: A Duális Képzésben a partnerszervezeteknél, illetve szervezeteknél a gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő. Mentor: a partnerszervezeti gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató szakember, szakmai oktató. Duális Képzési Iroda: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat és annak archiválását. (104. (2). bek. v. Szakfelelős: a partnerszervezeti mentorral a Duális Képzés minőségéért szorosan együttműködő intézményi oktató. 5

6 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere I. 2. A Duális Képzés filozófiája A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve az Egyetemi tanulmányai során megszerzett elméleti ismeretanyagot a partnerszervezeti munkafolyamatokba integrálni és a több tudományágból származó tudást szintetizálni. A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része is curriculum szemléletű, és kiemelt feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a hazai és a nemzetközi gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazható kompetenciákat közvetítsen. A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás létrehozására. I Alapelvek A duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott határozata alapján az alábbiak: A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával. A részt vevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a partnerszervezeti szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. A Duális Képzési folyamattal a részt vevő partnerszervezetek közvetlenül elérik a képzésben részt vevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas arra, hogy hallgatókat a partnerszervezeti szervezetbe, kultúrába és folyamatokba integrálja. A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél. Ezt követően vesz részt a partnerszervezeti gyakorlatban. Szorgalmi időszakban lehetséges további partnerszervezeti gyakorlat teljesítése, de kizárólag a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. A partnerszervezetnél eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. A partnerszervezetnél töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás munkabér -illeti, melyet a partnerszervezet, a képzés teljes időszakára fizet (évente 12 hónap). A partnerszervezeti gyakorlatok szervezésében részt vevő vezető oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni. I SMART koncepció A Duális Képzés filozófiája az ún. SMART koncepció, azaz minden képzési elem: S Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott) M Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák értékelhetők) A Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt hordozók) 6

7 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere R Reális (a partnerszervezeti gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban lényegesek, a partnerszervezeti teljesítményben fontosak) T Tervezettek, időben ütemezettek. I. 3. A Duális Képzés előnyei a gazdálkodó szervezetek számára A szervezetfejlesztés területén költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést biztosít, hogy a Duális Képzésben a hat akadémia szemeszter elméleti, alapozó ismereteivel felkészített, de egyidejűleg a partnerszervezeti sajátosságok rugalmas és gyors adaptálására képes, és a partnerszervezeti célok iránt elkötelezett ún. munkaerőpool -t hozhatnak létre. Az ún. munkaerő-pool a jövőbeni szervezetfejlesztés, illetve középvezetői utánpótlás hatékony adatbázisának tekinthető. A Duális Képzés időtartama alatt felmérhetik a vállalkozások felméretik a hallgató-munkavállaló képességeit, így hosszú-távú alkalmazásának kérdésében előzetes minősítés birtokában dönthetnek. A Duális képzés természetéből a partnerszervezetnél gazdasági hozzáadott érték keletkezik, mert a hallgató-munkavállaló a gyakorlati helyén projektszemléletben tanul, így a partnerszervezet olyan projektfeladatokat határozhat meg, amely számára többlet információval, hozzá adott értékkel szolgálhat. (pld. versenytárselemzés, folyamatelemzés, K+F). a felsőoktatási intézményekkel való szoros kapcsolattartás során közvetlenül értesülhet a szakmai újdonságokról, együttesen vehet részt K+F pályázatokban, illetve munkatársait az intézmény által szervezett szakmai konferenciákon, posztgraduális továbbképzéseken képezheti. a partnerszervezetek konzultációs joggal bírnak az elméleti tananyag súlypontjainak kialakításában is. I.4. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a partnerszervezeti projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok eléréséhez. 7

8 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere Kiindulási helyzet (hagyományos BA oktatás) Elérendő cél (a Duális Képzés eredményei) Alapvetően elméleti szakmai képzés, melynek középpontjában a szakmai kompetenciák és tudás fejlesztése áll. Az elméleti oktatás kiegészül egy egyszeri, egybefüggő szakmai gyakorlattal. A hallgató jellemzően egyedül tanul, és hallgatói team munkában is részt vesz. A tudás elsajátításának folyamatát döntően a tanári utasítások követése, és a reprodukálható tudás visszaadása jellemzi. Az elméleti tudás és annak gyakorlati/üzleti megfeleltetése és alkalmazása szigetszerűen, szimulált feladatokkal történik. A figyelem elsődlegesen az oktatóra irányul, akinek a szaktudásától, és pedagógiai készségétől függ a hallgató személyiségének fejlesztése és fejlődési képessége. Sokoldalú, business practice -oriented szempontú szakmai képzés, mely megteremti a metodikai kompetenciák és a szakmai tudás, valamint a személyiségfejlesztés egységét. Folyamatos, duális partnerszervezettel kölcsönös interakción alapuló szakmai gyakorlat jellemzi. A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és sajátítja el az eredményes" team" munka alapjait. Probléma-, és projektalapú tanulás, amely lehetővé teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív végrehajtását. Mind az oktatásban, mind a tanulásban folyamatosan jelen van az elméleti és a gyakorlati tudás szintetizálása, és a valós környezetben történő alkalmazása. Miközben a tanár és partnerszervezeti mentor példakép, a figyelem középpontjában a hallgató szakmai, emberi kompetenciának fejlődése, gazdagítása áll. Javasolt, hogy minden olyan, a partnerszervezet és az intézmény által közösen oktatott ismeretkör esetében: Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan: határozza meg az ismeretanyag oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amelyek az adott témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához szükségesek. határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának képessége. A partnerszervezet a projektfeladatban szakmai mentorok aktív támogatásával: határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a partnerszervezeti folyamatba. (analitikus elemzés) világítson rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás. I.4.1. A tanulási célok taxonómiája 8

9 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere Intézményi cél Partnerszervezeti cél Megtanulás Megértés Reprodukálás Saját szavakkal, gondolatokkal történő visszaadás Elméleti tudás megszerzése Analizálás Szintetizálás Analizálás Szintetizálás Gyakorlati elsajátítása tudás Probléma-felismerés és a probléma elemekre bontása Probléma felismerés, és a probléma aktív, és eredményes megoldása Változásokat javasolni (kreativitás) Újításokat létrehozni (innováció) Teljesítményközpontú értékelés Business-practice-oriented tudás (saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie koncepciója alapján) I.4.2. A Duális Képzés módszertana I A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning) A Duális képzésben alkalmazott ún. probléma-alapú tanulás jellemzője, hogy a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív közreműködéssel hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja az elméleti tudás alkalmazásának képessége, a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott, a tanulás a team-munka révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. problémaalapú tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat, hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is elősegíti. A specifikus partnerszervezeti curriculum (gyakorlati képzési program) fókuszpontjait bonyolult, több összetevős problémák (a projektek) képezik, melyben a partnerszervezeti tanárok, azaz a mentorok segítői, azaz ún. facilitátor szerepet töltenek be. Az ún. probléma-alapú tanulási módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést, melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő partnerszervezeti feedback. 9

10 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: Reális problémamegoldás képessége; Időbeosztás; Stressz kezelése; A döntéshozás készsége; Vezetői készségek kialakulása; Kritikus, kreatív érvelés; Tervezés; Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás); I Projekt alapú tanulás (Project-based learning) A Duális képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat, illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és értékelő visszacsatolás. A partnerszervezeti projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem individuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához. A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű témakörök egzaktan leírnak. A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat. Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a partnerszervezeti munka hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind azok időbeli ütemezésében. A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit és a partnerszervezeti kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is. A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát. A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: Aktív cselekvőképesség; A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel; A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód; Az együttműködés készsége és képessége; Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése; Projekteredmények kommunikálása; Kritikus helyzetek, és pontok felismerése; Önkorrekció képessége; A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök megvalósítják a Duális Képzés business-practice oriented koncepciójának kettős 10

11 I. A Duális Képzés koncepciója és célrendszere követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói állomány tanítja, amely több éves partnerszervezeti gyakorlattal rendelkezik, másrészt azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és strukturált intézményipartnerszervezeti interakciókon alapul. 11

12 II. A Duális Képzés feltételrendszere II. A Duális Képzés feltételrendszere II.1. Jogi feltételrendszer II.1.1. Irányadó jogszabályok 1 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény a. pontja határozza meg a Duális Képzés fogalmát. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira, továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő együttműködő szervezetekre. A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete. A évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a hallgatói munkaszerződések esetében. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 11. -a alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (3) d) pontja szerint: nem eredményez adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. 12

13 II. A Duális Képzés feltételrendszere A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz. melléklet pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. Az alap-és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11., 12 (1) bekezdés, 15. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt. A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) Felsőoktatási Intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) II.1.2. Magánjogi Szerződések II Intézményi-partnerszervezeti együttműködés (1. számú melléklet) II Hallgatói munkaszerződés (2. számú melléklet) 13

14 II. A Duális Képzés feltételrendszere II.1.3. A csatlakozási eljárás (Az akkreditáció) A felsőoktatási intézménnyel szerződött partnerszervezetek a Duális Képzési Tanács (DKT) döntése alapján akkor válnak minősített partnerszervezetekké, ha eleget tesznek a DKT által elfogadott általános követelményrendszernek. A követelményrendszer legfontosabb elemeit egy ún. önértékelési kérdőív tartalmazza, amelynek kitöltéséhez a partnerszervezetnek, a weboldalon kell regisztrálnia. A Duális Képzési Tanács a partnerszervezeti önértékeléseket felülvizsgálja, az együttműködő szervezeteket minősíti, és az elfogadott gazdálkodó szervezetekről határozatban rendelkezik. A Duális Képzési Tanács minősítő-elfogadó határozata alapján a duális képzést indító felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatalnál kezdeményezik az együttműködő partnerszervezetek nyilvántartásba vételét. A bejelentést együttműködési megállapodásonként az FRKP 9100 számú adatlapon, a megkötésétől számított 30 napon belül kell megtenni. A bejelentés részletes szabályai az alábbi URL címen olvashatók: egyuttmukodes_bejelentese II.1.4. A gyakorlati képzés időtartama A hallgató által a duális gyakorlatnak helyt adó szervezetnél eltöltött idő el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80 %-át. Ezt az arányt a teljes képzési időre vonatkozóan kell értelmezni azzal a megkötéssel, hogy minden elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasz kell követnie. A Duális Képzés legalább 26 és legfeljebb 28 hetes intézményi és legalább 24 és legfeljebb 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll, melynek belső ütemezését az intézmény és a duális partnerszervezete, az egyedi együttműködési megállapodásában szabályozza. (A tanulmányi félévek nem minden esetben 13 hetesek, könnyen előfordulhat, hogy az adott évben a két szorgalmi időszak 27 vagy 28 hetet vesz igénybe!) Az ún. Intézményi szakasz A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz az egyetemi illetve az egyetemi szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél. Az ún. partnerszervezeti szakasz Az intézményi szakaszt követő partnerszervezeti szakaszban, a hallgató a szerződött partnerszervezetnél, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt. A partnerszervezeti gyakorlati idő tartalmazza a munka 14

15 II. A Duális Képzés feltételrendszere törvénykönyve által előírt kötelező szabadság időtartamát is. A hallgató a partnerszervezeti szakaszban tesz eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is. Az intézményi szakasz alatt további partnerszervezeti gyakorlat is teljesíthető, az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén: a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása alapján a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben, de csak oly módon kerülhet sor, ha a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása). II.2. Partnerszervezeti feltételrendszer II.2.1. Személyzeti-munkaügyi feladatok A Duális Képzésben a partnerszervezet a következő személyzeti-munkaügyi feladatokat látja el: részt vesz az intézmény és a partnerszervezet közös promóciós munkájában (workshopok, Karrier Börze, Duális Képzési Börze) kidolgozza a partnerszervezeti szakaszban való részvétel pályázati feltételeit és azt közzéteszi a partnerszervezet (illetve az intézmény) weboldalán. megszervezi, lebonyolítja és dokumentálja a képzésre jelentkezett jövőbeni munkavállaló-hallgató kiválasztási, felvételi eljárását. előkészíti, megköti és nyilvántartja a Duális Képzésben részt vevő hallgatók hallgatói munkaszerződéseit. tájékoztatja az intézményt a felvételt nyert, és munkaszerződést kötött munkavállaló-hallgatókról. értesíti az intézményt, ha a hallgató munkaviszonya megszűntetésre került. írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról a többlet információs kötelezettségekről, amelyek a duális képzéssel együtt járnak. (pl. tanulmányi előmenetelének bemutatása) írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról az okokról, körülményekről, amelyek esetén mind a munkavállaló-hallgató, mind a munkaadó rendkívüli felmondással élhet; (pl. félév passzíváltatása) részt vesz a munkavállaló-hallgató szemeszterenkénti teljesítményértékelésében. II.2.2. A Mentorálás rendszere A Duális Képzésben részt vevő hallgatók valós partnerszervezeti környezetben projekteket, azaz gyakorlati feladatokat oldanak meg önállóan, vagy csoportmunkában. A partnerszervezeti mentorok elsődleges feladata, hogy segítsék, támogassák és értékeljék a hallgatókat a munkavégzésük során. A partnerszervezeti mentor szakmai, vezetői és emberi kompetenciái a Duális Képzés sikere szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. A partnerszervezetnél megkülönböztethetünk vezető és 15

16 II. A Duális Képzés feltételrendszere szakmai mentori feladatköröket. Ezeket a feladatokat amennyiben a partnerszervezet személyi feltételei nem teszi lehetővé ezek megkülönböztetését egy személy is elláthatja. A partnerszervezeti mentorok szükséges és fejlesztendő kompetenciái: alapos szakmai és partnerszervezeti ismeret; jó kapcsolatteremtő képesség; asszertivitás; motivációs készség; türelem; II A vezető mentor (ok): A vezető mentor olyan szakmai, vagy HR vezető, illetve munkatárs, aki a szakmai mentorok munkáját összefogja, koordinálja. Vezető mentor kijelölésére több hallgatót egyidejűleg több évfolyamon foglalkoztató nagyvállalati munkakörnyezetben lehet szükség, az egymás mellett futó projektfeladatok, illetve partnerszervezeti osztályok közötti közreműködés, feladatmegosztás összehangolása céljából. A vezető mentor(ok) intézményi kapcsolata az intézmény által kijelölt Duális Képzési Iroda. II A szakmai mentor(ok): A szakmai mentor olyan szakmai vezető vagy munkatárs, aki tudásával és felkészültségével segíti a hallgató-munkavállalót abban, hogy az előírt elméleti és gyakorlati tudást elsajátítsa. A mentor szakmai és emberi támogatásával a hallgató-munkavállaló megtanulja, hogy milyen módon tudja képességeit és ismereteit a leghatékonyabban alkalmazni, és folyamatosan fejleszteni. A szakmai mentor(ok) intézményi kapcsolata az intézmény által kijelölt Szakfelelős. A szakmai mentor általános feladatai: Megszervezi a partnerszervezeti szakaszban a gyakorlati oktatást; Felelős a hallgatók partnerszervezeti területekre történő integrálásáért; A szakmai tudás interaktív átadása; A hallgató-munkavállaló szakmai fejlődésének folyamatos nyomon kísérése, rendszeres értékelése; A hallgató-munkavállaló napi munkájában előremutató és építő visszajelzések biztosítása; Kreatív és innovatív megoldások keresésének ösztönzése; Önálló munkavégzés támogatása; (helyes rávezető kérdésekkel) Partnerszervezeti kapcsolatépítés, illetve kapcsolattartás bátorítása; A felmerülő szociális problémák megoldásában való segítségnyújtás; A szakmai mentor operatív feladatai a képzés során: Szakmai kérdésekben folyamatosan konzultál a hallgatóval. Segíti a hallgató-munkavállaló fejlődését, és azt félévenként egy alkalommal a hallgatói értékelési kérdőív kitöltésével értékeli. Az értékelés eredményét a hallgatómunkavállalóval megbeszéli, és lehetőséget biztosít arra, hogy azt a hallgatómunkavállaló véleményezze. 16

17 II. A Duális Képzés feltételrendszere Az elkészült hallgatói kérdőíveket megküldi a képzőintézménynek. Segítséget nyújt a hallgató számára a szakirodalmi források megkeresésében és feldolgozásában. A kijelölt szakmai vezetővel, illetve munkatárssal közösen irányítja a hallgatómunkavállaló napi munkavégzését. Folyamatosan kapcsolatot tart a szakfelelőssel; jelzi, ha a hallgatómunkavállaló partnerszervezeti tanulmányaival kapcsolatban, bármilyen olyan ok, vagy körülmény merülne föl, amely hallgatói munkaszerződés felmondását eredményezheti. Elfoglaltsága szerint, szemeszterenként egy alkalommal részt vesz a szakmai területébe tartozó tantárgy előadásán vagy szemináriumi óráján. A szakfelelőssel együttműködve, félévente egyszer értékeli az intézményipartnerszervezeti együttműködést és a képzés fejlesztésével kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg. Javaslatot tesz a hallgató-munkavállaló szakdolgozati témájára, és a projektfeladatokat e kutatási téma köré csoportosítva jelöli ki. II.2.3. A szakfelelős A vezető tanár olyan oktató, aki a duális képzést folytató Karon, a Duális Képzési Tanács által engedélyezett szakon a képzés minőségéért, folyamatos fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős. A szakmai mentorral történő intenzív együttműködésében, szakmai tudásával támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és értékelésében. A szakfelelős operatív feladatai a képzés során: Részt vesz a Duális Képzés intézményi és partnerszervezeti promóciójában. Részt vesz a felvételi eljárás előkészítésében. Folyamatosan fejleszti a Duális Képzés javasolt projektfeladatait. Konzultációkat kezdeményez a projektfeladatokról az érintett tárgykörök tantárgyfelelőseivel. Folyamatosan konzultál a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben. A szakmai mentorral, illetve a partnerszervezet munkatársaival szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-partnerszervezeti együttműködés eredményeit. Feltárja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek bevonásával. Felkészíti a hallgatókat a partnerszervezeti elvárásokra. Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a munkakörök kiválasztásában. Meghatározza, és egyezteti a projektfeladatok mérési rendszerét. 17

18 III.A Duális Képzés folyamatai III.A Duális Képzés folyamatai A Duális Képzés folyamataira az alábbi alapelvek jellemzőek: reprodukálhatóság (megismételhetőség), transzparencia (átláthatóság), és szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve rendezettség. III. 1. Előkészítő folyamatok Az előkészítő folyamatok végrehajtásának célja, hogy a partnerszervezet teljes körűen megismerje a duális képzés célkitűzését, és feltételrendszerét, melynek révén megalapozott üzleti döntést tud hozni. A releváns és megbízható információkra és dokumentumokra támaszkodó intézményi-partnerszervezeti információcsere a hosszú távú és sikeres partneri együttműködés záloga, mely csökkenti a rendszerelhagyás valószínűségét, így a Duális Képzésben stabilitást és fenntarthatóságot biztosít. Az intézményi-partnerszervezeti kapcsolatok kiépítésének lépései: A partnerszervezeti-intézményi kapcsolatfelvétel történhet bármelyik fél kezdeményezésére; A partnerszervezet megfogalmazza azokat a munkaterületeket (munkaköröket), amelyekkel az intézményi duális képzéshez csatlakozni kíván; A partnerszervezet megfogalmazza a rövid (1-3 éves) illetve a középtávú (3-5 éves) szervezetfejlesztési igényét, azt a hallgatói létszámot, melynek oktatását szakmailag és pénzügyileg is vállalni tudja; Az intézmény a Duális Képzés Partnerszervezeti Fehér Könyvének átadásával tájékoztatja a partnerszervezetet a képzés jogszabályi hátteréről, a képzési kimenetek követelményéről, és a javasolt projektfeladatokról; Az intézmény és a partnerszervezet közösen áttekinti, hogy rendelkezésre állnak-e a Duális Képzés partnerszervezeti indításának infrastrukturális, és szervezeti feltételei; A partnerszervezet döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról; A partnerszervezet és az intézmény megköti az Együttműködési Megállapodást, és kapcsolattartásra kijelöli a mentor (vezető mentor), valamint a szakfelelős munkatársakat, illetve oktatókat. A partnerszervezet elkészíti az önértékelési kérdőívet és azt jóváhagyásra beterjeszti a Duális Képzési Tanácsnak, elektronikus úton a oldalon; (lsd. Csatlakozás című fejezetet) III. 2. Működtetési folyamatok III.2.1. Intézménnyel közös folyamatok A legjelentősebb főfolyamatok az intézmény és a duális partnerszervezetei által 18

19 III.A Duális Képzés folyamatai közösen végzett munkatevékenységek, amelyek a Duális Képzés célkitűzéseinek közös, és összehangolt megvalósítására irányulnak. Ezen folyamatok sikerességét és hatékonyságát a mindkét érintett szervezet által biztosított megfelelő személyi, szervezeti és tárgyi feltételrendszer, illetve a felek folyamatos konzultációja, egyeztetése és információcseréje biztosítja. III A képzés általános promóciója Az intézmény és a partnerszervezet az offline illetve az online promóciós anyagain, kommunikációs felületein folyamatosan megjeleníti az együttműködő szervezet nevét és logóját. (lsd. Név és márkajel használati megállapodás) Az intézmény és a partnerszervezet mind a külső, mind a belső marketing és PR kommunikációjában naprakészen tájékoztatja az érdekelteket az együttműködés létéről, eredményeiről és fejlesztéséről. III A hallgatói akvizíció Az intézmény és a partnerszervezet elektronikus úton (weboldal) hozzáférhetővé teszi a Duális Képzésben való részvétel általános és partnerszervezeti pályázati feltételeit. Az intézmény és a partnerszervezet meghatározza a hallgatói kampányokban való közös részvétel mértékét és formáit. A felvi.hu-n történt jelentkezést követően az intézmény a jelentkezettek figyelmét felhívja a Duális Képzésben részt vevő partnerszervezetek nyújtotta tanulmányi, munkavégzési lehetőségekre. A partnerszervezet felkérése alapján az intézmény részt vesz a hallgatók kiválasztási, felvételiztetési eljárásában. III A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása A gyakorlati képzés alapvetően a Duális Képzés Partnerszervezeti Fehér Könyvében meghatározott projektekre épül. A Fehér Könyvben megfogalmazott projektfeladatok ajánlások, melytől a partnerszervezet az iparági, működési specifikuma miatt eltérhet, és az intézményi szakfelelőssel történt előzetes konzultáció alapján a szakmai mentor új projektfeladatot is kijelölhet. A projektfeladatnak illeszkedni kell a hallgató által választott Szak Képzési Kimeneti Követelményeihez, az adott gazdaságtudományi szakon oktatott elméleti-gyakorlati tárgykörökhöz. A szakmai mentor és a szakfelelős félévenként egyszer áttekinti a javasolt projektfeladatokat, melyeket igény esetén módosít, modernizál, így alkalmazkodva az iparági új tendenciákhoz és a partnerszervezeti igényekhez. III A mentor és a szakfelelős együttműködése A szakmai mentor és a szakfelelős folyamatosan konzultálnak a curriculum fejlesztési kérdéseiben; Az intézményi oktatásban a szakmai mentor és a szakfelelős szorosan együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk készítésében; A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális Képzésért 19

20 III.A Duális Képzés folyamatai felelős személlyel, valamint a szakfelelőssel együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-partnerszervezeti együttműködés eredményeit, fejlesztési lehetőségeit; A szakfelelős a partnerszervezeti igénye esetén, részt vesz a hallgató kiválasztásban, felvételiztetésben; A szakfelelős partnerszervezeti megkeresés esetén részt vesz a hallgató képzéssel kapcsolatos problémájának (pl. képzés elhagyása stb.) megoldásában; A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelősökkel együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben részt vevő hallgatók teljesítményét. A szakfelelős részt vesz a projektfeladatok értékelésében (szervezőként, illetve bírálóként); III Hallgatók személyzeti-munkaügyi ügyeiben való kapcsolattartás: A hallgatómunkavállaló személyzeti-munkaügyi ügyeiben a partnerszervezeti-intézményi kapcsolattartás, és kommunikáció felelősei: intézményi oldalon a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály, és a szakfelelős. partnerszervezeti oldalon a személyzeti-munkaügyi kérdésekben illetékes személy/osztály, illetve a vezető mentor. Intézményi feladatok: Beiratkozáskor a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály a hallgatóhoz duális státuszt rendel; A regisztrációs héten, illetve a partnerszervezeti szakasz megkezdése előtt a Duális Képzési Iroda, illetve szakfelelősök tájékoztatják a képzésben részt vevő hallgatókat a partnerszervezeti munkavégzés követelményrendszeréről. A Duális Képzési Iroda, illetve a szakfelelősök szemeszterenként tájékoztatják a partnerszervezetet az összesített hallgatói értékelés eredményéről. A Duális Képzési Iroda, illetve a szakfelelős tájékoztatja a partnerszervezetet, ha a hallgató intézményi tanulmányait más intézményben kívánja folytatni, vagy meg kívánja szakítani. Partnerszervezeti feladatok: A partnerszervezeti személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzési Irodát, illetve a szakfelelőst a megkötött hallgató munkaszerződésekről. A vezető mentor, illetve a szakmai mentor szemeszterenként, és hallgatónként tájékoztatást ad a hallgatói teljesítményekről (lsd. Hallgatói portfólió). A partnerszervezeti személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzési Irodát, illetve a szakfelelőst, ha a hallgató munkavégzésével kapcsolatosan súlyos problémák (rendszeres igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlen munkavégzés stb.) merülnének föl. A partnerszervezeti személyzeti osztály 5 munkanapon belül tájékoztatja a Duális Képzési Irodát, illetve a szakfelelős, ha a hallgatói munkaszerződés megszűnt. 20

21 III.A Duális Képzés folyamatai III.2.2. Partnerszervezet-specifikus folyamatok III A képzési infrastruktúra biztosítása A Duális Képzésben részt vevő partnerszervezet vállalja, hogy a képzés időtartama alatt az adott szakterülethez tartozó Képzési Kimeneti Követelmények teljesítéséhez szükséges IKT, technológiai és munkavégzési infrastruktúrát, saját költségviselése mellett, folyamatosan azonos szinten biztosítja. (lsd. Önértékelési kérdőív) III A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása A Duális Képzésben részt vevő partnerszervezet vállalja, hogy a képzés időtartama alatt a hallgatómunkavállaló gyakorlati oktatásához szakmailag felkészült gyakorlati oktatókat - szakmai mentorokat rendel. A partnerszervezet saját hatáskörében, és költségviselése mellett alakítja ki a mentori rendszert, és vállalja, hogy a mentorok a szak-specifikus kompetenciák ismeretében irányítják, felügyelik és ellenőrzik a hallgatók gyakorlati munkáját. A partnerszervezet a mentori rendszer működtetésével hozzájárul a Duális Képzés minőségbiztosításához. (lsd. Mentori rendszer) III A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás A Duális képzési szakokra történő jelentkezés felvételi eljárása két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami általános felvételi eljárásból, amely megegyezik a BA képzések nem duális szakokra történő jelentkezésének eljárási rendjével, valamint a partnerszervezeti felvételi szakaszból. A felvételi tájékoztatóban meghirdetett hagyományos, nem duális formájú szakok mellett feltüntetésre kerülnek az adott szak duális formájú képzései is. A hallgató, a felvételi eljárás megindulásakor a felvi.hu honlapon, a felvételi tájékoztatóból értesül azokról a partnerszervezetekről, amelyek egy adott intézménnyel, egy adott szakon Duális Képzést indítanak. A hallgató az adott intézmény, illetve az együttműködő partnerszervezetek honlapját meglátogatva megismerheti a Duális Képzésben való részvétel általános feltételeit, a partnerszervezeti felvételi eljárás követelményeit, így különösen a határidőket, a benyújtandó okmányokat (pld. érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga bizonyítvány motivációs levél, stb.) A hallgató egyénileg és közvetlenül a kiválasztott partnerszervezettel veszi föl a kapcsolatot, hallgatói munkaviszony létesítése céljából. A partnerszervezet saját HR rendszerében és költségvetése mellett szervezi meg és bonyolítja le a Duális Képzésre jelentkezettek felvételi és kiválasztási eljárását. A képzésben részt vevő partnerszervezetek legkésőbb az állami felvételi eljárásban a jelentkezési sorrend módosítására biztosított határidőt megelőző munkanapig tájékoztatják a jelentkezőket a kiválasztási folyamat eredményéről. Amennyiben a hallgató felvételt nyert, akkor a partnerszervezet által biztosított 21

22 III.A Duális Képzés folyamatai válaszadási határidőn belül, írásban, és tértivevényes levélben köteles nyilatkozni, hogy a munkaszerződést meg kívánja-e kötni. A határidő elmulasztásából eredő minden felelősség a hallgatót terheli, mely tényre azonban a partnerszervezet köteles felhívni a felvételt nyert jelentkezett figyelmét. A jelentkezők a partnerszervezettől kapott információ birtokában a besorolási döntés (ponthatár-húzás) időpontját megelőző 14. napig egy alkalommal módosíthatják a képzési intézményhez történt jelentkezésük sorrendjét. A sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás nem érinti az állami felvételi eljárást, és nem befolyásolja a ponthatár-húzás eredményét sem. Az állami felvételi eljárásban a sikeres ponthatár-húzást követően a hallgató az adott tanév szeptemberében iratkozhat be a felsőoktatási intézménybe. Amennyiben a hallgató egy adott partnerszervezetnél felvételt nyert, és duális formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a döntését beiratkozáskor kell jeleznie a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztálynál, a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével, és egyidejűleg csatolni köteles a hallgatói munkaszerződését. Amennyiben a hallgató érvényes munkaszerződéssel még nem rendelkezne, mert azt a partnerszervezet csak a beiratkozást követően kívánja megkötni, akkor a beiratkozáskor köteles bemutatni a partnerszervezet által hivatalosan aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozatot, majd ezt követő 48 órán belül az érvényes és hatályos munkaszerződést. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály a hallgatót, kérelmére és az által bemutatott formailag hibátlan, érvényes és hatályos munkaszerződés alapján veszi föl a Duális Képzési Státuszra. III A hallgatói munkavégzés dokumentálása A Munkaszerződés A partnerszervezet a hallgatóval a évi I. tv. a munka törvénykönyvéről szabályai szerint határozott idejű, 3,5 évre (7 szemeszterre) szóló hallgatói munkaszerződést köt, melyben vállalja, hogy a képzés partnerszervezeti szakasza alatt a hallgató számára gyakorlati oktatást nyújt. A hallgató-munkavállalót a partnerszervezeti munkavállalókkal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. (pl. túlóra elrendelés) A hallgató-munkavállaló az intézményi szakaszban kizárólag közös megegyezés alapján, a hallgató szabad idejének terhére és csak oly módon foglalkoztatható, hogy az a hallgatót a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésében ne akadályozza. A munkaadó partnerszervezet vállalja, hogy a partnerszervezeti szakaszban a hallgató számára a vizsgák letételéhez, szükség szerint munka-időkedvezményt biztosít. A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót a hatályos törvényi előírások szerint a Duális Képzés teljes idejére díjazás illeti meg, azaz a hallgató mind a 22

23 III.A Duális Képzés folyamatai partnerszervezeti, mind az intézményi periódusok alatt munkabérre jogosult. A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér 15%-a), amely havonta legalább a minimálbér 60%-át jelentő összeg. A kötelező törvényi minimumtól magasabb összeget a partnerszervezet saját hatáskörében megállapíthat. Semmis a munkaszerződés bármely olyan kikötése, amely bármilyen jogcímen a hallgató munkavégzéseséért járó díjazást a partnerszervezethez visszaszármaztatná. (pl. költségtérítés a mentori oktatással, vagy a partnerszervezeti tananyagokkal kapcsolatban) A partnerszervezet saját hatáskörében, a Munkatörvénykönyv Általános Magatartási Szabályainak egyidejű betartása mellett előírhatja, hogy a hallgató az intézményi tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást adjon. A tájékoztatás formáját, rendszerességét a partnerszervezet határozza meg. A Duális Képzés időtartama alatt mind a hallgató-munkavállaló, mind a partnerszervezet a Munkatörvénykönyv X. fejezetében foglalt szabályok betartásával a hallgatói munkaszerződést megszüntetheti. A munkaviszony megszüntetéséről a partnerszervezet az intézményt 3 munkanapon belül köteles írásban, tértivevényes, a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztályhoz címzett levélben értesíteni. A hatályos Munkatörvénykönyv 78 (1) a és b pontja értelmében a munkaviszony azonnali hatállyal is megszüntethető. A munkaadó partnerszervezet kötelezi magát, hogy a hallgató-munkavállalót a munkaviszony megkezdésekor írásban tájékoztatja azokról az okokról, és körülményekről, amelyek a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését eredményezhetik. Az azonnali hatályú felmondás okát, és mindazokat a tényeket, és körülményeket, amelyek ezt megalapozzák írásban kell rögzíteni és indokolni. Amennyiben a munkaadó partnerszervezet él az azonnali hatályú felmondás jogával, úgy a hallgató-munkavállaló számára, a felmondás tényének közlésétől számított 8 naptári napon belül lehetőséget kell biztosítania, hogy a hallgató bármely méltányos elbánást érdemlő körülményt és indokot föltárhasson. A Munkavégzés A partnerszervezet saját hatáskörében állapítja meg a hallgató-munkavállaló munkavégzésének dokumentálását. (jelenléti ív, beléptető-kártyarendszer, operatív munkatevékenység nyomon-követése stb.) A partnerszervezet a Duális Képzés befejezésekor a hallgató számára a szemeszterenként elvégzett projektfeladatok, és teljesítményértékelés alapján igazolást, ún. referencialevelet állít ki. A hallgató vállalja, hogy vizsgáit lehetőség szerint csak szombati napokon teljesíti, és csak kivételes esetben jelentkezik a hétköznapokon meghirdetett vizsgákra. 23

24 III.A Duális Képzés folyamatai A hallgató-munkavállaló tanulmányi előmeneteléről a felsőoktatási intézmény nem adhat tájékoztatást a partnerszervezetnek. Ez alól az általános tilalom alól kizárólag a hallgató ellen meghozott fegyelmi eljárás, a hallgatói jogviszony megszűnése/megszüntetése és szüneteltetése képez kivételt. III A partnerszervezeti gyakorlati tananyag biztosítása A partnerszervezet a saját hatáskörében és költségére gondoskodik a partnerszervezeti gyakorlati tananyagok biztosításáról. A partnerszervezet és az intézmény egyeztethet a tananyagok kiválasztásában. (lsd. mentor és szakfelelős együttműködése) III.3. Záró folyamatok III.3.1. A Duális Képzési rendszerből történő kilépés A partnerszervezet a Duális Képzési rendszerből bármikor kiléphet. A partnerszervezet a kilépési szándékát legalább 15 nappal az intézményi-partneri együttműködés megszüntetését megelőzően, írásban köteles közölni a felsőoktatási intézménnyel. A partnerszervezet a Duális Képzésének befejezése után, a képzésben részt vett hallgató(k)nak teljesített partnerszervezeti szakaszról, igazolást állít ki. III.3.2. Munkavállalóként történő továbbfoglalkoztatás A partnerszervezet a hallgatói tanulmányok befejezését követően dönthet a hallgató munkaszerződés keretében történő tovább foglalkoztatásáról. Az intézmény és a partnerszervezet megállapodhatnak abban, hogy a továbbfoglalkoztatott hallgatókról Duális Alumni adatbázist hoznak létre. III.4. Tevékenységtérkép Előkészítő tevékenységek Tevékenység fajta Partnerszervezet-oktatási intézményi kapcsolatfelvétel Duális Képzés Vállalati Fehér Könyv átadása, megbeszélése Partnerszervezet-oktatási intézmény megállapodás megkötése Intézményi támogatás a vállalati képzési terv elkészítéséhez (igény szerint) Vállalati önértékelési kérdőív kitöltése és a Duális Képzési Tanácshoz (DKT) való benyújtása Az oktatási intézmény kezdeményezi a partnerszervezetek OH nyilvántartásba vételét Határidő Folyamatos Folyamatos, de legkésőbb minden év december közepéig Az együttműködési megállapodás megkötését követően Folyamatos, de legkésőbb minden év december közepéig A DKT jóváhagyását követően, 30 napon belül 24

25 III.A Duális Képzés folyamatai Együttműködési folyamatok Tevékenység fajta Együttműködési megállapodás megjelenítése offline, online médiumokban A Duális Képzés közös hallgatói promóciója Pályázati feltételek közzététele Kiválasztási eljárás lefolytatása és a felvételt nyert hallgatók kiértesítése Hallgatói munkaszerződések megkötése A hallgató duális képzési formában történő beiratkozása Mentorok kijelölése Szakfelelősök kijelölése Mentorok-szakfelelősök együttműködése Partnerszervezet-intézményi együttműködés értékelése Hallgatói teljesítmény értékelése, és dokumentálása A partnerszervezet hallgató általi értékelése Projektfeladat elkészítése Projektfeladat értékelése a partnerszervezetnél A hallgató kezdeményezi a projektfeladat intézményi értékelését A hallgató olyan tanulmányi elmaradása, amely évhalasztást (passzív félévet) eredményez Határidő Folyamatos, de legkésőbb a felvételi eljárás megkezdéséig Folyamatos, de legalább az intézményi beiratkozásig Folyamatos, de legkésőbb minden év március 01-ig A felvételi sorrend módosítására nyitva álló határidőt megelőző 3. munkanapig Folyamatos, de legkésőbb a regisztrációs héten A regisztrációs héten Folyamatos Folyamatos Folyamatos Félévente egy alkalommal Folyamatos Félévente egy alkalommal írásban (minőségbiztosítási kérdőív) a vállalati szakaszt követő 15 munkanapon belül Félévente egy alkalommal írásban (minőségbiztosítási kérdőív) a vállalati szakaszt követő 15 munkanapon belül A vállalati szakasz alatt Félévente egy alkalommal írásban (minőségbiztosítási kérdőív) a vállalati szakaszt követő 15 munkanapon belül Az intézményi szakaszban legkésőbb az őszi/tavaszi szünetig Legkésőbb a vizsgaidőszakok lezárulását követő 5 munkanapon belül 25

26 III.A Duális Képzés folyamatai Záró tevékenységek Tevékenység fajta A munkaszerződés megszüntetésére okot adó körülmény felmerülése esetén történő értesítés A hallgatói munkaszerződés megszüntetése A partnerszervezet kilépése a Duális Képzési rendszerből A partnerszervezet a következő tanévben nem kíván hallgatót foglalkoztatni Határidő Bármikor, de legkésőbb a tudomásulszerzéstől számított 5 munkanapon belül Bármikor, de legkésőbb a tudomásulszerzéstől számított 5 munkanapon belül Bármikor, de legkésőbb a tervezett kilépést megelőző 30. munkanapon Legkésőbb a tanévet megelőző naptári év november 30-ig 26

27 IV. Elsajátítandó kompetenciák IV. Elsajátítandó kompetenciák IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része curriculum szemléletű, így elsőrendű feladata, hogy a hallgató elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése mellett olyan kompetenciákat is közvetítsen, amelyek a hazai és a nemzetközi gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazhatóak. Tekintve a hallgató-munkavállalónak a partnerszervezeti értékteremtő folyamatokba történő integráltságát, olyan hosszútávon és sikeres alkalmazható középvezetői kompetenciák is létrejöhetnek, amelyek a képzettség és a munkakör rugalmas, és hatékony illeszthetőségét, valamint a szakmai fejlődési életpályát tervezhetőségét is biztosíthatják mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon. A partnerszervezet a hat szemeszter időtartamú gyakorlat során a következő kompetenciák megszerzéséhez nyújt támogatást a hallgató-munkavállalónak. Learning Outcomes - Kompetencia profil 27