peszticidterhelési helyzet és a szennyezés csökkentésének lehetőségei

Átírás

1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK A peszticidek a felszíni vizekben Svájcban peszticidterhelési helyzet és a szennyezés csökkentésének lehetőségei Tárgyszavak: gyomirtók; pontszerű forrás; diffúz forrás; szennyvíztisztító üzem; vízminőség. Bevezetés Svájcban évente kb t peszticidet használnak mezőgazdasági célokra (1999). Ezen kívül ismeretlen mennyiségű, azonos fajta vagy más peszticideket használnak nem mezőgazdasági célokra, így gyomirtónak a pázsiton, algaölőnek a festésnél vagy lapos tetők tömítésénél adalékként. A valóságban a használt vegyületek száma nagyobb, az alkalmazási területek köre szélesebb. Nem állnak rendelkezésre részletes adatok a városi környezetben évenként felhasznált peszticidek mennyiségéről és az alkalmazási területek számáról. A svájci cél szerint a peszticidek koncentrációja a felszíni vizekben kisebb kell, hogy legyen, mint 0,1 µg/l. Egyes gyomirtók így az atrazin, a metolaklór, az izoproturon és a mekoprop koncentrációja azonban ezt az értéket gyakran meghaladja. E koncentrációk hatásos csökkentése csak akkor lehetséges, ha a peszticidek eredete (a peszticidek alkalmazás előtti kezelése és maga az alkalmazás) és a peszticidek útja a felszíni vizekbe (például a szennyvíztisztító üzemeken (SZVT)) ismert. A különböző lehetőségeket az 1. ábra szemlélteti a mezőgazdaságban (i), és a városi területeken (gyomtalanítás, anyag- és korrózióvédelem stb.) (ii) használt peszticidek esetében. A peszticidek mezőgazdasági alkalmazása, ha ez nem megfelelően történik, szennyezheti a folyókat és tavakat (1. ábra, forrás). Kritikus műveletek a következők: a permetezőgép töltése, a mérőeszközök mosása, a csomagolóanyag kezelése, a szivárgó permetezőgép szállítása, a permetezőgép tisztítása stb. E műveletek következtében a peszticidek közvetlenül a szennyvízcsatornába, a szennyvíztartályba vagy a felszíni vizekbe juthatnak. Másrészt a peszticidek zárt területre kerülhetnek (pl. a gazdasági udvarra) és a következő eső alkalmával végül a felszíni vizekbe jutnak. Az alkalmazott

2 peszticidek közül sokat a SZVT-k nem távolítanak el jelentős mértékben, így a szennyvízbe kerülő peszticidek nagy része eljut a befogadó vizekig. Említésre méltó, hogy a svájci mezőgazdasági farmok kis mérete miatt sok alkalommal használnak permetezőgépet. Ezen kívül a peszticidek a vízrendszerbe diffúz felszíni vagy felszín alatti utakon is bejuthatnak (1. ábra, forrás). mezőgazdaság városi alkalmazások földek farm és gazdasági udvar helytelen műveletek városi területek utca tartósítás: pl. baktericidek a szappanokban kert szennytartály víz- esővíz lefolyása ház szennyvízcsatorna Σ diffúz források SZVT folyó 1. ábra A peszticidek főbb alkalmazásai és legfontosabb útvonaluk a felszíni vizekhez Mező, szántóföld: a permetező anyag az alkalmazást követő eső során a csatornarendszeren keresztül. Farm és gazdasági udvar: helytelen műveletek (pl. a permetezőgépek töltése, a mérőeszközök mosása során, a csomagolóanyagok kidobása, szivárgó permetezőgép szállítása, a permetezőgép helytelen tisztítása). E műveletek olyan helyen történnek, ahonnan a víz a szennyvízcsatornába, a szennyvízülepítőbe vagy a felszíni vizekbe jut. azonos -vel, de városi felhasználókra vonatkozik. Peszticidek az építőanyagokban: kimosódás esők során. Alkalmazás gyepen, utcákon, útpadkákon: esők során elfolyik. Védőanyagok: pl. tartósítóanyagokat tartalmazó termékek, amelyek a szennyvízbe jutnak (mosószerek, kozmetikumok).

3 A felszíni vizek a városi területeken alkalmazott peszticidekkel való szennyezése a fentiekhez hasonlóan mehet végbe (1. ábra, források). Bárki, aki városi területen peszticideket használ (pl. kertész) és nem elég óvatosan dolgozik, peszticideket vihet be a SZVT-kba kerülő szennyvízbe (pl. a permetezőkészülék mosásakor, a fel nem használt anyagok eldobásával stb.). A pázsiton, utcákon, tereken, útpadkákon alkalmazott peszticidek eső esetén bemosódhatnak a szennyvízcsatorna rendszerbe. Ugyanez az állítás igaz a külső építőanyagokhoz hozzáadott, a biológiai védelmet szolgáló peszticidekre. A peszticidek a SZVT-ba vagy egyenesen a felszíni vizekbe jutnak. A vizsgálat célja a felszíni vizekben lévő peszticidek eredetének mennyiségi becslése. E célból 19 SZVT-ból kifolyó vízből és két folyóból gyűjtöttek mintákat. E mérések lehetővé tették, hogy egy vízgyűjtő medencében (Greifensee) összehasonlítsák a SZVT-kból és a diffúz forrásokból eredő peszticidszennyezések járulékát, és általános felmérést adjanak a mezőgazdasági és városi területeken a SZVT-kból kifolyó víz peszticidkoncentrációjáról. A tanulmány eredményei felhasználhatók a felszíni vizek peszticidszennyezésének csökkentését szolgáló eljárások kidolgozására. Kísérleti rész A szennyvíztisztítók és a mintavételi program Az 1. táblázat felsorolja a kifolyó víz mintavételéhez használt 19 SZVT néhány jellemzőjét. Az 1 7. SZVT-k a Greifensee (Greifen tó) vízgyűjtőjében helyezkednek el és a mintavételezés március 19 és július 19 között történt (8. SZVT: május 14 és július 2 között). A napi vízhozammal arányos napi mintákat többnapos mintákká egyesítették. Az 1. és 8. SZVT-ból kifolyó vizekből május 1 és július 3 között ismét mintát vettek. Az I XI. SZVT-kból kifolyó vizekből vízhozam arányos mintákat vettek 6 héten keresztül június és május között. A Greifensee két legfontosabb folyójából (Aabach és Aa) vízhozamarányos mintát vettek március 19 és július 19 között. A Greifensee vízgyűjtő területe A Greifenseebe (Zürichtől keletre, 10 km távolságban van) bejutó teljes peszticidmennyiség számítása a két főfolyó által bevitt járulékból és a 4 6. SZVT-k járulékából adódott, ez utóbbiak a tisztított vizet egyesen a tóba engedik be, vagy a két főfolyóba, a mintavétel helye alatt.

4 1. táblázat A vizsgált SZVT-k (szennyvíztisztító üzemek) és egyes jellemző tulajdonságaik SZVT Kifolyó víz mennyisége (millió m 3 /év) Lakosok száma a Megművelhető terület (hektár) 1. Egg/Oetwill 0,94 b Gossau 1,7 b Hinwil 2,2 b Maur 2,0 b Mönchaltorf 0,44 b Uster 6,9 b Wetzikon 3,2 b Pfungen 1,5 b c 1100 I. St. Imier 2,7 d II. Worblental 12,0 d III. Thunersee 12,7 d IV. Mittleres Emmental 6,8 d V. Lyss 1,4 d VI. Lotzwill 1,7 d VII. Konolfing 2,1 d VIII. Huttwil 1,9 d IX. Gürbetal 3,4 d X. Moossee-Urtenenbach XI. Region Bern AG 38,5 b a A lakosok száma a SZVT vízgyűjtőjében b Befolyó mennyiség c Becsült érték d Tisztított víz Az analizált peszticidek A Svájcban használt mezőgazdasági gyomirtókat és más a városi területeken használt peszticideket analizálták. A 2. táblázat felsorolja a vegyületeket, alkalmazási területüket és alkalmazási idejüket. A Greifensee vízgyűjtőjében alkalmazott peszticidek mennyiségét a farmerek között végzett véletlen mintavétel alapján becsülték.

5 A vizsgált peszticidek és felhasználásuk módja Svájcban 2. táblázat Vegyület Mezőgazdasági felhasználás Városi felhasználás Atrazin termény kukorica a felhasználás időszaka Metolaklór kukorica, takarmányrépa, cukorrépa áprilistól június végéig Izoproturon gabona március közepétől április végéig MCPA gabona, burgonya, rét, legelő március közepétől április végéig Diazinom DEET Mekoprop Diuron kis mennyiségben (gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés) gabona, gyümölcstermesztés, rét, legelő spárga, gyümölcstermesztés, szőlőskert márciustól júniusig március közepétől június közepéig április végétől május végéig pázsit gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés rovarriasztó -mekoprop: pázsit, (R,S)-mekoprop: tömítetőn növények meg- tőanyag-adalék lapos gyökerezése ellen erdőn kívüli bokrok és ligetek. Mint algicid: festékek, bevonatok; 1994 óta törvényesen nem árulható általános gyomirtóként Analitikai módszerek Több analitikai módszert használtak: a mintákat szilárd fázisú kivonással (solid-phase extraction, SPE) dúsították, majd elkülönítették és detektálták gázkromatográf/tömegspektrométeres (GC/MS) rendszerrel. Az észlelési határ (limit of detection, LOD) 1 és 20 µg/l között volt. A fenilkarbamid-tartalmú gyomirtókat az I XI. SZVT-kból származó dúsított mintákban elkülönítették és mennyiségét mérték HPLC/UV(DAD) rendszerrel (LOD 20 és 100 µg/l értékek között volt). Ezen felül az 1 8. SZVT-kból eredő 24 órás vízhozamarányos mintákban 1999-ben az atrazin mennyiségét mérték immunkémiai módszerrel (a LOD 100 µg/l volt). Az 1. és 8. SZVT-kból származó mintákban a év folyamán mérték az atrazin és a metolaklór koncentrációját GC/MS- sel kombinált SPME-vel (LOD 100 µg/l volt).

6 A felszíni vizek szennyezettsége mezőgazdasági eredetű peszticidekkel Az atrazin mint jellemző példa Svájcban az atrazint csak kukoricatáblákon alkalmazzák. A 2. ábra az atrazin koncentrációját mutatja az idő függvényében az 1. SZVT-ból kifolyó vízben és az Aabach folyóban. Az Aabach folyóban talált atrazin az 1. és 2. SZVT-ból és a vízgyűjtő területén lévő diffúz forrásokból eredhet. a) 1. SZVT A 1 B 2 atrazin (µg/l) b) eső [mm/nap] c) Aabach folyó atrazin (µg/l) márc. 19. ápr. 10. máj. 1. jún. 1. júl ábra A koncentráció időbeni változása (a) az 1. SZVT és (c) az Aabach folyóban. A szürke csíkok vagy a magas koncentrációkat jelölik a SZVT-ben száraz időszakban (A és B), vagy a koncentrációcsúcsok hiányát a SZVT-ben esős időszakban (1 és 2).

7 Az atrazin koncentrációja az 1. SZVT-ból eredő vízben és az Aabach folyóban lényegesen megnőtt az atrazin alkalmazásának főidőszakában május közepe és június vége között. Ebben az időszakban az atrazin koncentrációja mindig meghaladta a 0,1 µg/l értéket. Az atrazinkoncentráció időfüggéséből kiderül, hogy az 1. SZVT-ból származó vízben száraz periódusokban néhány csúcs keletkezik (2. ábra A) és B) csúcsok). Hasonlóan a 8. SZVT-ból származó vízben a koncentráció erős növekedését figyelték meg száraz időszakokban (3. ábra, A C csúcsok). E megnövekedett koncentrációk csak a farmerek helytelen eljárásaival magyarázhatók (1. ábra, forrás). Egy csúcsnak megfelel 50 g atrazin bejuttatása a fogadó vízbe. Ezt a szennyezést egyetlen gondatlanul dolgozó farmer is előidézheti. A B 1 C 2 a) 8. SZVT atrazin (µg/l) b) eső [mm/nap] máj. 15. jún júl ábra Az atrazin koncentrációjának időfüggése a 8. SZVT-ben. A szürke csíkok vagy a magas koncentrációt jelölik a SZVT-ben száraz időszakban (A, C), vagy a koncentrációcsúcsok hiányát a SZVT-ben eső alkalmával (1, 2) Csapadékos időszakokban a megnövekedett atrazinkoncentrációt a SZVT-kból kijövő vizekben előidézheti az említett helytelen felhasználás, de ez eredhet szennyezett zárt felületekről is. A földekről lefolyó víz, amely valami-

8 lyen módon bejut a szennyvízcsatornába, nem idézheti elő ezeket a koncentrációkat, ui. ez egyetlen eső után nem tűnne el. Az 1. és 8. SZVT-ból kifolyó vízben számos eső után nem figyelték meg a peszticidkoncentráció növekedését (2. és 3. ábra, 1 és 2 koncentrációcsúcsok). Hasonló eredményeket kaptak a 4. és 6. SZVT-k esetében. Másrészt viszont, bár a 2., 3., 5. és 7. SZVT-k vízgyűjtőjében hasonló mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, a maximális koncentrációk és a peszticidek mennyisége lényegesen kisebb volt ezekben a SZVT-kben (4/a ábra). Az évi mérési kampány során a Greifenseebe a SZVT-kból bejutó teljes atrazinmennyiség 14%-a (5. ábra) a helyes mezőgazdasági gyakorlat -ot nem követő csekély számú farmernek tulajdonítható (1. ábra, forrás). a) atrazin b) mekoprop [g] szántóföld (ha) 1000 lakos 4. ábra Az 1 8. SZVT-ken keresztül a felszíni vizekbe jutó szennyezés számított értéke (a) a SZVT gyűjtőterületén lévő szántóföld nagyságának függvényében (atrazin) és (b) a SZVT gyűjtőterületén élő lakosság számának függvényében (mekoprop) A mezőgazdasági peszticidekre nyert eredmények általánosítása Az atrazinra kapott eredményekhez hasonló eredményeket kaptak metolaklórra és izoproturonra; ezeket az anyagokat az atrazinhoz hasonlóan csak a mezőgazdaságban használják. Az 1 µg/l-t meghaladó koncentrációkat mérték a SZVT-kból kifolyó vizekben, és a koncentrációk csúcsértékeit feljegyezték a száraz időszakokban. A SZVT-kból a Greifenseebe bejutó járulékuk is hasonlónak adódott: metolaklór 28% és izoproturon 18% (5. ábra).

9 a Greifensee SZVT-kből eredő peszticidterhelése a teljes terhelés %-ában a Greifensee teljes peszticidterhelése, kg atrazin izoproturoklór mekoprop metola- MCPA R- S- diuron mekoprop 5. ábra A Greifenseebe bejutó peszticidek (1999. márc. 19 és júl. 19 között) és a SZVT-k járuléka a teljes terhelés százalékában A mezőgazdasági peszticidekre kapott következtetések Svájc más területeire való kiterjesztésének lehetőségét ellenőrizték: további 11 SZVT kifolyó vizének atrazin- és izoproturontartalmát vizsgálták Bern kantonban. E kizárólagosan mezőgazdasági peszticidek koncentrációja hasonló értékű volt, mint az 1 8. SZVT-k esetében. Bár ritka esetekben a koncentrációk nagyobbak voltak. Ezek a koncentrációk 0,4 kg/hét atrazinnak és 1,0 kg/hét izoproturonnak felelnek meg. Ezek aligha magyarázhatók néhány apróbb véletlen esemény együttes következményének. Valószínűbb ok például a tartályokban maradt, a földeken nem felhasználható fölösleg kiöntése. E körzetben az ipari termelés által okozott peszticidszennyezés valószínűtlen. Összehasonlítás más vizsgálatokkal A Greifensee vízgyűjtőjében a felhasznált atrazin, metolaklór és izoproturon kb. 0.15%-a a SZVT-ken keresztül jut el a felszíni vizekbe. Más vizsgálat szerint egy kisméretű német vízgyűjtő medencében a felhasznált izoproturon hasonló hányada (0,2 0,4%-a) jut be a felszíni vizekbe a SZVT-n keresztül. Mivel a diffúz források csak nagyon kis mértékben szennyezik a felszíni vizeket e körzetben (ez a szennyezés a felhasznált izoproturon keve-

10 sebb, mint 0,05%-a), ezért a SZVT-ken keresztül befolyó vízből származik a szennyezés 90%-a. Azonban a Greifensee vízgyűjtőjében év folyamán az izoproturon diffúz forrásokból történő szennyezése sokkal jelentősebb volt (megfelelt a használt izoproturon 0,85%-ának). Három ok magyarázhatja a diffúz források eltérő fontosságát: (i) A Greifensee vízgyűjtőjében a talajok jobban leadják a peszticideket. (ii) Az eső intenzitása az izoproturon alkalmazása idején és nem sokkal utána nagyobb volt a Greifensee vízgyűjtő medencéjében a vizsgált időszakban, és ez megnövelte a peszticidek beáramlását a felszíni vizekbe. (iii) A Greifensee vízgyűjtő medencéjében a peszticidbevitel a zárt gazdasági udvarokból a folyókba sokkal jelentősebb, mint a vizsgált német körzetben, ahol az összes(!) gazdasági udvar be van kapcsolva a szennyvízcsatorna-rendszerbe. Az a tény, hogy a Greifenseebe év folyamán egy rendkívül esős időszakban, három héttel a fő alkalmazás után került a legnagyobb napi izoproturonmennyiség, arra utal, hogy az (i) és (ii) okok valószínűbbek. Az, hogy a nagy izoproturonbevitel intenzív esőzés idejére esett, arra utal, hogy a Greifenseebe bejutó teljes izoproturonmennyiség függ az alkalmazási periódusban és röviddel azután leeső eső intenzitásától. Száraz években (az év rendkívül csapadékos volt) a SZVT-k relatív járuléka a Greifenseebe bejutó izoproturon mennyiségében megnő, mivel a helytelen felhasználás miatt bekövetkező bevitel független a meteorológiai körülményektől. Hasonló állítás érvényes más, kizárólag mezőgazdaságban használt peszticidekre, igy az említett atrazinra és metolaklórra. A különböző célokra felhasználható peszticidek által okozott, más-más forrásokból kiinduló szennyezések A mekoprop mint szemléltető példa Amint az a 2. táblázatból kitűnik a mekopropot különböző célokra használják. Ezért az 1. ábrán bemutatott összes módon szennyezheti a felszíni vizeket. Így nehéz megbecsülni az egyes források és egyes alkalmazások fontosságát. Azonban a mekopropot racém elegyben (1:1 az R- és S- módosulatok aránya) használják a lapos háztetők védelmére a gyökerek megtelepedése ellen, míg minden más célra az (R)-mekopropot használják. Így az enantiomer arány alapján az eltérő források megkülönböztethetők. Bizonyos mikrobiológiai folyamatok következtében az enantiomer arány ugyan fontos jelzője, de nem bizonyítéka a mekoprop eredetének.

11 I. A B II. (R és S)-mekoprop (µg/l) a) 1. SZVT (R/S)-arány hőmérséklet [C ] b) eső eső [mm/nap] (R és S)-mekoprop (µg/l) c) Aabach folyó (R/S)-arány márc. 19. máj. 1. jún. 1. júl ábra A mekopropkoncentráció időfüggése és az (R) és (S)-mekoprop aránya (a) az 1. SZVT-ben és (c) az Aarbach folyóban. A szürke csíkok vagy a nagy koncentrációt és a nagy R:S arányt jelzik a SZVT-ben száraz időszakokban (A és B), vagy a megnövekedett koncentrációt és 1 körüli R:S arányt jelzik a SZVT-ben eső idején A 6. ábra a mekoprop koncentrációját mutatja az 1. SZVT-ben és az Aabach folyóban az idő függvényében. Az atrazintól eltérően nem figyelték meg a koncentrációjának növekedését fő mezőgazdasági felhasználásának idején és röviddel az után (március közepe és május közepe között). Az 1. SZVT-ból kifolyó vízben a mekoprop koncentráció mérések négy elkülönülő csúcsot adnak. Az A és B csúcs csaknem száraz időszakra esik, kis eső fordult elő az időszak kezdetén. Azonban az ezt megelőző mintákon a koncentráció növekedését nem tapasztalták. Továbbá abban az esetben, ha az R:S arány értéke kettőnél nagyobb, ez nagy valószínűséggel (R)-mekoprop felhasználók helytelen gyakorlatára utal a gabonaföldeken és pázsiton végzett

12 gyomtalanítás során. Az egyhez közeli R:S összetételű vegyületnek megfelelő kiugró mekopropkoncentrációkat a 6. ábrán az I. és II. csúcs jelöli, ezeket meleg száraz napokat követő esős napokon észlelték. A mekoprop kimosása a lapos tetőkből a fenti körülmények között a legnagyobb mértékű (az első eső egy száraz meleg időszak után). Így az I. és II. mekopropcsúcsok a lapos tetőkről származnak (6. ábra).az 1. SZVT-ból kifolyó vízben mért koncentrációkhoz és R:S arányokhoz hasonló értékeket mértek a 2., 4., SZVT-k esetében. A 3. és 5. SZVT-k esetében a mekoprop koncentrációja lényegesen kisebb volt, ez avval magyarázható, hogy gyűjtőterületük nagyobb, és e területeken az esővizet külön csatornarendszer gyűjti (az esővíz tisztítás nélkül, közvetlenül jut a felszíni vizekbe). Így a háztetőkről származó mekoprop nem kerül a SZVT-kbe. A Greifensee vízgyűjtőjében a mekoprop 65%-a a SZVT-kból származik és a fennmaradó 35% diffúz forrásokból. Megjegyzendő, hogy a diffúz forrásokból eredő szennyezés jelentős része a városi esőcsatorna-rendszerből származhat, amely a lapos háztetőkből kimosott mekopropot tartalmazza. A mekoprop kiterjedt használatát tükrözi a SZVT-ból kifolyó mekoprop mennyisége, és a SZVT vízgyűjtőjében élő lakosság száma között fennálló korreláció (4. ábra). Az eredmények általánosítása Más gyakran városi területeken alkalmazott peszticideket találtak a legtöbb SZVT-ból kifolyó vízben és ezek koncentrációja a különböző SZVT-k esetén nem mutatott szignifikáns különbséget. Mindez alátámasztja a kiinduló feltevést, hogy a peszticidek használata a városi területeken e vegyületek bevitelét okozza a felszíni vizekbe a SZVT-ken keresztül. Egy friss EAWAG vizsgálat szerint további állagmegőrzési célból használt biocideket (pl. triklozánt) és festéktartósító szereket (pl. irgarolt) észleltek néhány SZVT-ból kifolyó vízben. Intézkedések a SZVT-kon keresztül a felszíni vizekbe jutó peszticidszennyezés csökkentésére Intézkedések a mezőgazdaságban A felszíni vizek peszticidszennyezésének megakadályozása céljából a peszticidfelhasználóknak kerülni kell az olyan helyeken végzett műveleteket, amelyekről a víz könnyen bejut a csatornarendszerbe vagy a folyókba. Minél több műveletet kell elvégezni közvetlenül a művelés alatt álló földeken (így pl. a permetezőgép tartályának öblítését) ez a legjobb stratégia.

13 A tett erőfeszítések ellenére is, a svájci felszíni vizek peszticidszennyezése a mezőgazdaságra háruló költségek növelése nélkül is szignifikánsan csökkenthető lenne pusztán a helytelen gyakorlat minimalizálásával. E célból 2000 áprilisában, röviddel a gyomirtók gabonaföldeken való alkalmazása előtt az 1.és 8. SZVT-k vízgyűjtő körzetében élő összes farmernek levelet küldtek, amely tartalmazta a helyes mezőgazdasági gyakorlat legfontosabb szabályait ben a mezőgazdasági peszticidek megnövekedett koncentrációját észlelték az 1. és 8. SZVT-ból kifolyó vízben. A 7. ábra összehasonlítja az atrazin- és metolaklórterhelést 1999-ben és 2000-ben a gyomirtó szerek gabonaföldeken való alkalmazásának időszakában. Az 1. SZVT-ben a terhelés kb. 50%-kal csökkent, míg a 8. SZVT-ben nem tapasztaltak csökkenést. Ez az eredmény nem túl bíztató, azonban lehetséges, hogy a levél eredményezte az 50%-os csökkenést az 1. SZVT-ben és a 8. SZVT-ben a terhelés még nagyobb lett volna a levél nélkül. Mivel a természetes változás nem ismert (pl. időjárási helyzet, más termékek megjelenése miatt a felhasználási szokások változása), a fenti állítás nem nyilvánvaló. Javasolják a farmerek ez irányú ismereteinek folyamatos növelését a mezőgazdasági iskolákban az oktatás javításával és állandó felvilágosítással. 600 terhelés a kukorica gyomirtók alkalmazásának idején (g) atrazin metolaklór atrazin metolaklór 1. SZVT 8. SZVT 7. ábra A farmerek között végzett felvilágosító kampány sikerének ellenőrzése Ezen túl azonnali intézkedésekre van szükség, ha a koncentrációk olyan nagyok, hogy egyes vizi élőlényeket fenyegetnek. A peszticidek alkalmazása a városi területeken a felszíni vizek jelentős szennyezését idézheti elő. Általános következtetések levonásához az alkalmazások száma túl nagy és az ismeretek még túl csekélyek. Azonban fel kell hívni a figyelmet egy lényeges különbségre a mezőgazdasági peszticidek és

14 az építőanyagokhoz állagmegőrzés céljából adalékként alkalmazott peszticidek között. A mezőgazdasági peszticideknek néhány hónap alatt el kell bomolni a humuszrétegben, hogy ne okozzanak problémát a következő termésnél. Az építési anyagok biológiai károsodását gátló peszticidek védő hatásukat olyan hosszú ideig kell, hogy kifejtsék, ameddig csak lehet ( 25 évig). Első lépésként kockázatbecslést kell végezni azokban az állag megőrzésére szolgáló alkalmazásokban, amelyek a felszíni vizek szennyezését idézhetik elő (az építőanyagok biológiai károsodását gátló vegyületek stb.). Növelni kell a magánfelhasználók ismereteit a peszticidek helytelen használatának következményeiről. (Schultz György) Gerecke, A. C.; Schärer, M. stb.: Sources of pesticides in surface waters in Switzerland: Pesticide load through waste water treatment plants current situation and reduction potential. = Chemosphere, 48. k. 3. sz júl. p Verro, R.; Calliera, M. stb.: GIS-Based system for surface water risk assessment of agricultural chemicals 1. Methodological approach. = Environmental Science and Technology, 36. k. 7. sz ápr. 1. p Egyéb irodalom Bume T.; Neis U.: Komplex szennyvíz-fertőtlenítés ultrahanggal. = Vízmű Panoráma, 11. k. 1. sz különszám, p. 24, 26. Kádár M.: Országos ivóvíz minőségjavító program egészségügyi prioritások. = Vízmű Panoráma, 11. k. 1. sz különszám, p Gayer J.: A víz éve, a víz ügye a XXI. század elején. = Vízmű Panoráma, 11. k. 1. sz különszám, p. 5, 7-8. Horváth E.: Tározók megfelelő biztonságú tervezéséhez figyelembe veendő árvízhozam. = Hidrológiai Közlöny, 82. k. 4. sz júl. aug. p Takács L.: Az arzéntartalom megítélése ásvány- és gyógyvizekben. = Hidrológiai Közlöny, 82. k. 4. sz júl. aug. p Sinka A.: A 21. század vízügyi kihívásai. = Vízmű Panoráma, 11. k. 1. sz különszám, p. 13, 15. Peltier S.; Cotte M. stb.: Nanoszűrés: a vízminőség javítása egy nagy vízhálózatban. = Vízmű Panoráma, 11. k. 1. sz különszám, p. 20, 22.