Söréd Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 3 /2007. (IV.01.) sz. rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról. I. Fejezet

Átírás

1 Söréd Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 3 /2007. (IV.01.) sz. rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Söréd Község Önkormányzata A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 18. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg: I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei 1. Az önkormányzat (1) megnevezése: Söréd Község Önkormányzata (2) székhelye: 8072 Söréd, Rákóczi u. 59. (3) működési területe: Söréd Község közigazgatási területe (4) a Képviselő-testület hivatalának neve: Csókakő- Söréd Községek Körjegyzőségének Hivatala 2. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. (2) A község címere: álló helyzetű háromszög alakú pajzs, melynek kék mezőjén arany női alak látható, a pajzsfőben jobbról, vörös pajzsmezőben arany oroszlán, balról vörössel és ezüsttel hétszer vágott háromszögű pajzs lebeg. (3) A község zászlaja: téglalap alakú, keresztben osztott, napsárga és kék színű. A címer a sárga mezőben helyezkedik el. (4) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen a község címere látható, a köríven pedig Söréd Önkormányzata felirat olvasható. (5) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: a./ a testület által adományozott okleveleken b. /az önkormányzat kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon. Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét használatát jogszabály nem teszi kötelezővé. (6) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (7) A polgármester és a körjegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig, a következő felirat olvasható: a./ Söréd Község Polgármestere 8072 Söréd, Rákóczi u. 59 b./ Csókakő- Söréd Községek Körjegyzője (8) Az önkormányzat hivatalos lapja a "Sörédi Hírek" negyedévente jelenik meg.

2 II. Fejezet A helyi önkormányzat általános szabályai Az önkormányzati jogok 3. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) A helyi önkormányzat a törvény keretei között- önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (3) A helyi önkormányzat saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytat. Ennek megfelelően: a./ külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban b./ a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek és ingatlanértékesítéssel vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség- haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható. (4) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban Ilyen ügyekben- a polgármester indítványára- a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a./ képviselő-testülete b./ bizottsága c./ társulása d./ g./ a polgármester és a helyi népszavazás hozhat. 4. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkábanezek fejlesztése érdekében- együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata. III. Fejezet A települési önkormányzat Az önkormányzat feladata

3 5. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: -településrendezés és településfejlesztés -az épített és természeti környezet védelme -a lakásgazdálkodás -a vízrendezés, csapadékvíz elvezetése, csatornázás -a köztemető fenntartása -a helyi közutak és közterületek fenntartása -a helyi köztisztaság biztosítása -helyi tűzvédelemről és közbiztonságról való gondoskodás -közreműködés az energiaszolgáltatásban -óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról való gondoskodás -egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása -gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása -közösségi tér biztosítása -közművelődési tevékenység támogatása -sport támogatása -az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: -az egészséges ivóvízellátásról -az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, nevelésről -az egészségügyi- és szociális alapellátásról, valamint a gyermek és ifjúságvédelemről -a közvilágításról -a hulladékgazdálkodásról -a sportfeladatok ellátásról -a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról -a helyi közösségi tér biztosításáról -a könyvtári szolgáltatás ellátásáról -a körjegyzőség működtetéséről A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól- lehetőség szerint- önálló önkormányzati rendeleteket alkot. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a./ ellátása nem sérti más település érdekeit b./ nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe c./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását d./ ellátásához a szükséges feltételek fennállnak (4) A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. A megalapozottabb döntés biztosításához külső szakértő közreműködése igénybe vehető. (5) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben- a fedezet biztosításával egyidejűleg- kell állást foglalni. Az önkormányzat hatásköre (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 6.

4 (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulásaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörök az aktuális, külön önkormányzati rendeletekben rögzített tartalommal gyakorolhatók. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3( A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: - az önkormányzati rendeletalkotás - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása - törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás - a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése, illetményének megállapítsa. - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő - a helyi népszavazás kiírása - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása - a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása - a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása - a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele - kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás - közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál - felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítási jog azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő - népi ülnökök megválasztása - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszűntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti - a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés - amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében utal (4) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja. (5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. IV. Fejezet A képviselő-testület működése A képviselő-testület összehívása 7. (1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő. A képviselők név- és címjegyzékét, a telefonszámokat az 1számú melléklet tartalmazza. (2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart és falugyűlés összehívását rendelheti el.

5 (3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és a polgármester eskütételéig vezeti. (4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Itt kell dönteni a polgármester illetményéről kérése esetén költségtérítésnek mértékéről. Dönteni lehet az alpolgármester személyéről, tiszteletdíjáról. (5) A képviselő-testület rendes ülését- lehetőség szerint- minden hónap utolsó csütörtökjén, 17 órai kezdettel tartja. Az ülés helye : Körjegyzőség Hivatalának Sörédi irodája : Söréd, Rákóczi u (6) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt június-július hónapokban ülésszünetet tart. (7) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kel megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják. (9) A helyi sajtóban, az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét, napirendjét. (10) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább ¼-nek vagy bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezéstől számított 5. napra. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. (10)A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt az önkormányzat hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni. (11)A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: - a körjegyzőt - az intézményvezetőket - az adott napirend tárgyában érintett személyt vagy szervezetet - akinek jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál szükséges Munkaprogram, munkaterv 8. (1) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely- a testület megbízatásának időtartamáraa településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől. (2) A képviselő-testület működésének alapja- a program végrehajtását is célzó- munkaterv. (3) A munkaterv tervezetét- a polgármester irányításával- a körjegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok, valamint a körjegyzőségben részt vevő Söréd Község képviselő-testületének munkatervtervezetei között összhang legyen. (4) A munkaterv főbb tartalmi elemei: - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei - a napirend előterjesztőjének megjelölése - az előterjesztések elkészítésének határidői - a meghívandók felsorolása - egyéb szervezési teendők rögzítése A képviselő-testület ülése 9. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és a 11. (1) bekezdés c./ pontja szerint felszólalhat.

6 (2) A képviselő-testület a./ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor b./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, a jegyzőkönyvvezető, meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (4)Az ülést vezető polgármester feladata és jogosítványai: a./ megnyitja és berekeszti az ülést b./ megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet c./ szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot d./ tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, átruházott hatáskörben tett intézkedésekről e/ levezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat f./ kiegészítést kérhet ill. ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek g./ hozzászóláskor megadja ill. megvonja a szót, figyelmezteti a hozzászólót ha eltér a témától vagy ismétli a korábban elmondottakat h / kihirdeti a határozatokat i./ tárgyalási szünetet rendelhet el j./ biztosítja az ülés zavartalan rendjét Az előterjesztés 10. (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (3) Írásos előterjesztést kell készíteni: - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben - az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben - a Ptk.-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben (4) Az előterjesztés követelményei: - címe,tárgya, előzmények ismertetése - körülmények, összefüggések, információk feltüntetése a döntés indokolására - határozati javaslat (végrehajtási felelőssel, határidővel) A tanácskozás rendje, szavazás 11. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a./ az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet b./ az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni

7 c./ az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig szóban vagy írásban bejelentették a polgármesternek (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (6) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Döntéshozatal 12. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele 4 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és 8 napon belül újból össze kell hívni. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (3)polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében- majd az egész határozati javaslatról. (4)A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, határozat nélkül dönt: a./ ügyrendi kérdésekről b./ a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról c./ tájékoztató anyag elfogadásáról (3) A képviselő-testület határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Szavazás során a véleménynyilvánítástól tartózkodni nem lehet. (4)Minősített többség- a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges: a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz c./önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz d./külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz e./ intézmény alapításához f./ a képviselő kizárásához g./ a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához h./ zárt ülés elrendeléséhez

8 i./ a polgármester elleni kereset benyújtásához j./ a körjegyző kinevezéséhez k./ az országgyűlésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez l./ a gazdasági program elfogadásához m./ településrendezési terv, építési szabályzat elfogadásához n./ az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez 5 millió Ft értékhatáron felül o./ hitelfelvételhez p./ kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához r./ helyi adók megállapításához (5) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. (6)A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. (7)A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. (8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a./ azt a törvény írja elő b./ azt a képviselő-testület ¼-e indítványozza c./ azt a polgármester kéri Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (9) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igen -nel vagy nem - mel szavaznak. (10)A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (11)Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő a polgármester szünetet rendel el, ezt követően ismételten felteszi szavazásra a kérdést. Amennyiben ismételten szavazategyenlőség áll elő- a napirendi pontot a következő ülésen ismételten tárgyalni kell. 13. (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően- folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /20 ( hó..nap) számú határozata (2) A testületi határozatokról a körjegyzőség hivatala nyilvántartást vezet. (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a körjegyző- a végrehajtásért felelősök közreműködésével- készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Kérdés, interpelláció 14. (1) a./ a kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. b./ az interpelláció: a polgármester, a körjegyző, az intézményvezetők magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben (2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

9 Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama 3 perc. (3) A képviselő a képviselő-testület ülésén- a napirendek lezárása után- a: a./ polgármestertől b./ alpolgármestertől c./ a bizottsági elnököktől d./ a körjegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az, az ülésen- vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. (4) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottsági elnököt. (5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. (6) Az interpellációkról a körjegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendjének fenntartása 15. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. b./ ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót c./ rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít. d./ ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának csökkentését. e./ tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében felfüggesztheti az ülést (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. (3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A jegyzőkönyv 16. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (2) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a./ az eredeti példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének b./ az egyik példányt a körjegyző kezeli, évente bekötteti és a körjegyzőség hivatalának irattárában elhelyezi c./ az egyik példányt az önkormányzat könyvtárában kell elhelyezni (3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell.

10 (4)A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ az ülés jellegét b./ az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját c./ az ülés helyét, időpontját d./ a megjelent képviselők nevét, a távolmaradottak névsorát e./ az elfogadott napirendet f./ napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét g./ a határozathozatal módját h./ a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt i./ a polgármester esetleges intézkedéseit j./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat (5) A jegyzőkönyveket a polgármester és körjegyző írja alá. (6) A választópolgárok- zárt ülés kivételével- betekinthetnek az előterjesztésekbe és a jegyzőkönyvbe. Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. V. Fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás 17. (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján- annak végrehajtására- önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatról b./ a képviselők tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának megállapításáról c./ bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról d./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, rendjének megállapításáról e./ az önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról (3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - a képviselők - a bizottságok - a polgármester,alpolgármester, körjegyző - a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek - az önkormányzati társulás tagjai - népi kezdeményezés 18. (1) A rendelet-tervezet előkészítése a körjegyző feladata. (2) A tervezetet a körjegyzőség hivatalának tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Szakértő bevonására a körjegyző tesz javaslatot. (3) A tervezetet- a körjegyző véleményével együtt- megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni (4) a./ A körjegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület eléterjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a

11 testületet a felvetődött, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. b./ A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a körjegyző írják alá. (5) A rendelet megjelölése: Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének./.. ( a rendelet évente folyamatosan emelkedő arab számos sorszáma, évszáma) majd zárójelben feltüntetve a kihirdetés időpontja 19. (1) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés a körjegyző feladata. (2) A hatályban lévő rendeletek a körjegyzőség hivatalában- ügyfélfogadási időben- megtekinthetők. (3) A rendeletekről a körjegyző nyilvántartást vezet. 20. (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek- a polgármester indítványára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. (2) A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásáról szóló jelentés is. (3) A körjegyző két évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, azt a képviselő-testület elé terjeszti. VI. Fejezet A települési képviselő 21. (1) A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek terhelik. (2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. (3) A képviselő főbb jogai: a./ a polgármester egyes képviselőket- szakmai ismereteik, felkészültségük szerint- bevon a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba. A képviselő-testületnek egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg b./ megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet c./ kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését d./ a körjegyzőség hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést e. / közérdekű ügyekben kezdeményezheti a körjegyzőség hivatalának intézkedését. A hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. f./ a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül, írásban érdemi választ kell adni g./ kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell

12 mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben h./ bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet i./ a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra természetbeni juttatásra jogosult (4) A képviselő- főbb kötelezettségei: a./ az alakuló ülésen illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz b./ köteles a testületi, bizottsági üléseken megjelenni, illetve távolmaradását az ülés megkezdése előtt legalább 1 órával jelezni c./ köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára d./ felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban e./ köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll f./ köteles a település egészéért vállalt felelősséggel képviselni választóinak érdekeit g./ köteles bejelenteni személyes érintettségét h./köteles megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően megbízásának időtartama alatt minden év január 30-ig vagyonnyilatkozatot tenni. (5) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. VII. Fejezet A képviselő-testület bizottságai A bizottsági feladatok és szervezet 22. (1) A képviselő-testület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A bizottságokat, feladat- és hatásköreiket a 2. sz. melléklet tartalmazza. (3) A bizottság belső működési szabályait- az Ötv. és az SZMSZ keretei között- maga állapítja meg. (4) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására- ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók. A bizottsági működés 23. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a körjegyzőség hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (4) A bizottság elnöke köteles a bizottságot összehívni: a./ a képviselő-testület döntése alapján b./ a polgármester indítványára c./ a bizottsági tagok ¼-nek indítványára

13 (5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet: a./ bármely települési képviselő b./ a polgármester, az alpolgármester c./ a körjegyző d./ a körjegyzőség hivatalának üggyel és szakterülettel érintett köztisztviselői e./ a bizottság által meghívottak. (6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt. (7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke ír alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad. (8)A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek. VIII. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző A polgármester 24. (1) A polgármester a feladatát társadalmi megbízásban látja el látja el. (2) polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (3) A polgármester feladat- és hatásköreit a 3. sz. melléklet tartalmazza. (4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. tv. határozzák meg (5). A polgármester köteles megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően megbízásának időtartama alatt minden év január 30-ig vagyonnyilatkozatot tenni. (6) A polgármestert akadályoztatása estén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti Alpolgármester 25. (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára- a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát. Körjegyző 26.

14 (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Söréd Község képviselő-testületével közösen egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Csókakő- Söréd Községek Körjegyzősége. A körjegyzőség székhelye: Csókakő Község. (2) A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat-és hatásköreit a körjegyzőséget alapító megállapodásban rögzíti. E megállapodás tartalmazza: a./ a körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását b./ a körjegyzőség létszámát c./ a belső szervezeti felépítését d./ a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását (3) A körjegyzőség köztisztviselői a Ktv. előírásainak megfelelően vagyonnyilatkozat tételére kötelesek. A vagyonnyilatkozat tételére köteles munkaköröket, a képzettségi pótlékra jogosító képesítéseket az 5. sz. melléklet tartalmazza. (4) A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét- a polgármesterek véleményének kikérésévela körjegyző készíti el és terjeszti- jóváhagyásra- a képviselő-testületek együttes ülésére (5) A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt: a./ a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának elrendeléséről, fegyelmi büntetésének kiszabásáról b./ a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról c./ a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról d./ a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról (6) A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármesterek egymás közötti megállapodás alapján- gyakorolják. Munkáltatói intézkedéseiket kötelesek egyeztetni egymással. (7) A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából a polgármesterek a körjegyző részvételével megbeszéléseket tartanak. A megbeszélésen megállapított feladatokat emlékeztetőben rögzítik. (8) A körjegyző feladat- és hatásköre: a./ ellátja a képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik b./ előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról c./ köteles a képviselő-testületek ülésein- személyesen vagy megbízottja útjánrészt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni d./ évente beszámol a körjegyzőség munkájáról e./ köteles- az ügyrendben meghatározott módon- hetente egy- egy napon mindkét községben ügyfélfogadást tartani IX. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés lakossági fórumok Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 27. (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

15 (2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló évi C. tv. XV-XVI. Fejezetében foglaltak az irányadók. Lakossági fórumok 28. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatáson a választópolgárok, a társadalmi szervezetek képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek. (3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az eseteges napirendről az önkormányzat hirdetőtábláján, a helyi újságban a rendezvény előtt 15 nappal tájékoztatást kell adni. (4) Kötelező közmeghallgatást tartani: - a költségvetési koncepció elfogadására - a településrendezési terv, építési szabályzat elfogadására - a települési infrastruktúra bővítésének elfogadására (5) A közmeghallgatáson a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A közmeghallgatás lefolytatására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. 29. (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljábólfalugyűlést hívhat össze. (2) A gyűlés helyéről, idejéről, a napirendről az önkormányzat hirdetőtábláján, a helyi sajtóban kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. (3) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, körjegyzőt. (4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik. X. Fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona 30. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a képviselő-testület megállapítja a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét

16 b./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során (2) Az önkormányzat- vagyonának növelése érdekében- részt vehet vállalkozásokban. (3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé. (4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen. (5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról közmeghallgatás keretében köteles tájékoztatni az állampolgárokat. Az önkormányzat költségvetése 31. (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az első tárgyalási forduló főbb elemei: a./ a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele b./ az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: - a bevételi források és azok bővítésének lehetőségei - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos( törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása - az igények és célkitűzések egyeztetése - a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása - a várható döntések hatásainak előzetes felmérése (3) A második tárgyalási forduló kötelező tartalmú követelményei: a./ a közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselő-testület a költségvetési rendelet tervezetét b. a költségvetési javaslat tartalmazza: - a bevételi forrásokat - a működési, fenntartási előirányzatokat ( költségvetési szervenként), intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve - a felújítási előirányzatokat célonként - a felhalmozási kiadásokat feladatonként - a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben - a Körjegyzőség hivatalának költségvetését feladatonként, valamint külön tételben - az általános és a céltartalékot - elkülönítetten az Európai Uniós eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projekthez történő hozzájárulásokat. (4) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (5)A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3)-(5) bekezdésekben foglalt szabályok az irányadók.

17 Az önkormányzat gazdálkodása 32. (1) Az önkormányzat gazdálkodásának adminisztrációs feladatait a körjegyzőség látja el. E körben különösen: a./ a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁH részére b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit c./ igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat d./ gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, működtetett intézmények pénzellátásáról e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül- a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint- kialakítja a saját valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét f./ biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását g./ elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz h./ az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről (2) Az önkormányzat által alpított és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a körjegyzőség által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt alapfeladatainak sérelme nélkül felhasználhatja. (3)Az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból- a házipénztárra meghatározott szabályok szerint- teljesítik. A önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 33. (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. (3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján, eseti megbízással gondoskodik. Felterjesztési jog 34. (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az által kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

18 (2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésekben- közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat. (3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét. XI. Fejezet Záró rendelkezések 35. (1) Az SZMSZ Április 1-én lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az eredeti példányon fel kell tüntetni. (2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik. (3) Az SZMSZ-t a hivatal hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni. (4) Az SZMSZ egy példányát el kell helyezni a könyvtárban. Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 5/2003. (VI.1.) sz. önkormányzati rendelet Söréd Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról valamint az azt módosító 7/2004.(V.01.) és a 11/2006.(X.10.) sz. rendeletek. Söréd március 29. Takács Mártonné Polgármester Kovácsné Szabó Erika körjegyző Kihírdetve:.. Kovácsné Szabó Erika Körjegyző

19 1. sz. melléklet A SZMSZ 7. (1) bekezdése szerint a képviselőtestület tagjai: Takács Mártonné polgármester Söréd Rákóczi u / Takács Ferenc alpolgármester Söréd Rákóczi u / Beck Sára képviselő Söréd Széchenyi u /70/ Ivanics Zsolt képviselő Söréd Széchenyi u / Keszi Csaba képviselő Söréd Petőfi u / Végh Rudolf képviselő Söréd Széchenyi u /20/

20 2. sz. melléklet A SZMSZ 22. (2) bekezdése szerinti bizottságok: ÜGYRENDI BIZOTTSÁG Tagjai: Keszi Csaba képviselő Söréd Petőfi u. 37. Beck Sára képviselő Söréd Széchenyi u. 19. Végh Rudolf képviselő Söréd Széchenyi u. 15. Feladat és hatásköre: - a polgármester tiszteletdíjával kapcsolatos javaslat kidolgozása, a jutalmazására irányuló előterjesztés megtétele - a polgármester elleni fegyelmi vizsgálat lefolytatása - a képviselő-testület működésével kapcsolatos választások lebonyolítása - az SZMSZ módosításával kapcsolatos rendelet tervezet véleményezése - képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás lefolytatása - az összeférhetetlenségi ügyek

21 3. sz. melléklet A SZMSZ 24. (3) bekezdése szerinti polgármesteri feladat- és hatáskörök 1./ a képviselő-testület működésével összefüggő feladatok: - segíti a képviselők munkáját - összehívja és vezeti a testület üléseit - képviseli az önkormányzatot - szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat - biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését 2./ a bizottságok működésével összefüggő feladatok - indítványozhatja a bizottság összehívását - felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz - bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti 3./ a körjegyzőség hivatalával összefüggő jogosítványok: - a társult képviselő-testületek döntéseinek megfelelően, Csókakő Község polgármesterével egyetértésben, az együttműködési megállapodás szerint, saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt - a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagolódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására - szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét - Csókakő Község polgármesterével együttműködve gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző tekintetében - egyéb munkáltató joga van az önkormányzati intézményvezetők tekintetében 4./ átruházott hatáskörök - szociális ellátásokról szóló 9 /2006. (IX. 1.) sz. rendelet szerint

22 4. sz. melléklet A SZMSZ 26. (2) bekezdése szerint i munkakörök: 1./ vagyonnyilatkozat tételre köteles munkakörök: - körjegyző - gazdálkodási előadó - adóügyi előadó - igazgatási előadó - anyakönyvvezető 2./ képzettségi pótlékra jogosító képesítések: - mérlegképes könyvelő gazdálkodási előadó munkakör 40% - képesített könyvelő igazgatási előadó munkakör 30%