KAPOSVÁR TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A M 13/2 JELŰ MÓDOSÍTÁSHOZ JSZ: 10/2017 VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT

Átírás

1 1 KAPOSVÁR TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A M 13/2 JELŰ MÓDOSÍTÁSHOZ JSZ: 10/2017 VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT SZEPTEMBER

2 2 NYILATKOZAT Virányi István településrendező vezető tervező, TT nyilatkozom, hogy a tárgyban készített hatástanulmány építészeti örökség munkarésze megfelel a 496/2016.(XII.28.) Kormány rendeletben előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A hatástanulmány elkészítésére a 496/2016.(XII.28.) Kormány rendelet 68..(2) bekezdés c.) pontja alapján a szükséges jogosultsággal rendelkezem. Kaposvár, szeptember. Virányi István településrendező vezető tervező TT

3 3 ÉPÍTÉSZETI MUNKARÉSZ Előzmények/bevezető A települési örökségvédelmi hatástanulmány a Kaposvár Intermodális közlekedési csomópont kapcsán szükséges településrendezési eszközök módosításához készül. A beruházás gyorsítása érdekében a Kormány az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet pontjával a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listájára vette. A módosítással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett. (A tervezési területen 5 műemlék, 2 nyilvántartott régészeti lelőhely és 21 helyi egyedileg védett épület van.) Az örökségvédelmi hatóság képviselőjével folytatott külön egyeztetésen olyan megállapodás született, hogy mivel az intermodális csomópont jóváhagyási tervéhez 2016-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarész elegendő, ha a módosítással érintett területre készülő települési örökségvédelmi hatástanulmány csak építészeti munkarészt tartalmaz.

4 4 1.Örökségvédelmi vizsgálat a.) A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag) Kaposvár város mai magja a XVIII. század elejétől került a mai városközpont helyére, illetve azok környékére ben Esterházy Pál herceg letelepedési engedélyével a város kialakulásának alapját teremtette meg. Kaposvár mai régészeti és műemléki képét meghatározó egyházi és részben világi birtokközpont a középkorban a Győr nemzetség kegyurasága alá tartozó szentjakabi bencés apátság volt. Az 1061-ben Atha (Otho ) nádor által alapított kolostor együttes a XVI. század 20-as éveitől Kaposvár előváraként szerepelt. A török alatt is palánkerődként működött egészen l686-ig, de már a XVIII. század elején rom, ahová a szerzetesek nem települtek vissza. A középkorban hozzátartozó környékbeli települések zöme ugyancsak elpusztult és már csupán régészeti lelőhelyként tartjuk ezeket is számon, például Keszi falu. A kaposvári vár romterülete, elsősorban gazdasági épületekkel, átépült. A mocsaras várból és a környékéből átkerült az új település a vártól kelet felé emelkedő magaslatra, a mai Kossuth tér, Fő utca környékére. A város lakóházai a mai Vár utca, Ady Endre utca két oldalán álltak. A település egyik végén a mocsár a várral, a másik végén a temető dombon létesült templommal. Az 1702-ben teljesen jelentéktelen, mintegy 120 lakosú új városrész, amely az Eszterházy majorsági központhoz tartozott, lassan fejlődésnek indult között már itt tartották a vármegyei közgyűléseket. Ekkortájt a hadászati szempontból elhanyagolható értékű, lassan pusztulásnak induló vár területén a régi épületek helyreállításával megyei börtön is létesült. Itt működött a vármegye törvényszéke is, amelyet l ban is említettek a források. Az 1730-as évekig a várban magtár, gazdasági épületek, uradalmi tiszttartói lakás, börtön és megyegyűlések háza létezett között felépült kőből és téglából a város boltozatos temploma, előtte csak fatemploma volt ben 300 házhellyel megnagyobbították területét. Igazi fellendülésének alapját az adta, hogy 1749-ben véglegesen idekerült a megyeszékhely között épült fel az Új utcában a Megyeháza ban véglegesen szabályozták a Kapos folyót ban önálló elöljárósága lett és Németh Antal lett a polgármester ben Donner János serfőző megkezdte az úgynevezett Donner városrész építkezését ben Kaposvárnak már 624 háza és 6649 lakosa van ban vált újra önálló tanácsú várossá Kaposvár. A századvégén, majd a múlt században megindult városfejlődés.

5 5 b.) A település régészeti örökségének felmérése újonnan beépítésre szánt területnek kijelölt terület esetén terepbejárással (Az intermodális csomópont jóváhagyási tervéhez 2016-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze tartalmazza.) c.) A védett műemléki értékek települési értékleltára (a tervezéssel érintett területen) ca.) a világörökségi, és a világörökségi várományos helyszínek és területeket A tervezési területen nincs világörökségi és világörökségi várományos helyszín és terület. cb.) az országos építészeti örökség elemeit megnevezés törzsszám azonosító védelem bírság cím hrsz II. számú váltókezelői torony M II 7131/22 kaposvári vasútállomás 7131/10, M II Baross utca 2. főépülete 7131/11 I. [III.] számú váltókezelői torony M II 9051/6 szelvényszám mérő M II 7131/ /12, 7131/13, kaposvári vasútállomás 7131/14, MK műemléki környezete 7131/7, 7131/9, 9053 Filmszínház M II Noszlopy G.utca /5 Filmszínház műemléki környezete MK 80/5, 82/3, 82/6

6 6

7 7 Törzsszám Azonosító hrsz cím funkció védettség /22 II. számú váltókezelői torony leírás, jellemzők, javaslat, korrekciós javaslat M II Az 1800-as évek végén épült nyeregtetős, téglaarchitektúrás váltókezelői torony építészeti, képző- és iparművészeti, vasúttörténeti érték óta műemléki védelem alatt áll.

8 8 Törzsszám Azonosító hrsz cím funkció védettség /10, 7131/11 Baross utca 2. vasútállomás főépület M II leírás, jellemzők, javaslat, korrekciós javaslat Az első kaposvári indóház 1872 ben épült ben rendelték el a bővítését, augusztus 9-én kezdték az új indóház építését, 1900 őszén adták át. Pfaff Ferenc legérdekesebb alkotása a hazai indóházak közül. A historizáló stílusú főépület tagolt tömegű, szimmetrikus alaprajzú. A három kétszintes, kontyolt tetős épületrészt a főbejárati előcsarnokot és a két szélső, emeletes épületszárnyat földszintes, nyeregtetős szakaszok kötik össze. Az épület alaprajza és tömegformálása praktikus, homlokzata egyszerű, de részletekben gazdag. A téglaarchitektúrát harmonikusan egészítik ki a vörös színű terrakotta elemek, melyek közül a legszebbeket a magasban, a kétszintes épületrészeken találjuk. Összesen 12 portrészerű dombormű és 12 oroszlánfejjel díszített allegorikus mesterségcímer látható az épületen. A vasút felőli oldalon 14 karcsú öntöttvas oszlopra állított dekoratív, rácsos tartó perontető védi az utasokat. A kompozit fejezetű oszlopok lábazata felett Schlick R.T.Budapest 1899 felirat árulkodik az építés évéről és a tetőszerkezet gyártójáról. Az építészeti, képző- és iparművészeti, vasúttörténeti érték 2011 óta áll műemléki védelem alatt.

9 9

10 10 Törzsszám Azonosító hrsz cím funkció védettség /6 I. [III.] számú váltókezelői torony leírás, jellemzők, javaslat, korrekciós javaslat M II Az 1800-as évek végén épült nyeregtetős, téglaarchitektúrás váltókezelői torony építészeti, képző- és iparművészeti, vasúttörténeti érték óta műemléki védelem alatt áll.

11 11 Törzsszám Azonosító hrsz cím funkció védettség /22 szelvényszám mérő M II leírás, jellemzők, javaslat, korrekciós javaslat 1894-ben felállított szerelvényszám mérő építészeti, képző- és iparművészeti, vasúttörténeti érték óta műemléki védelem alatt áll.

12 12 Törzsszám Azonosító hrsz cím funkció védettség /5 Noszlopy G.utca 5-7. filmszínház M II leírás, jellemzők, javaslat, korrekciós javaslat Az egykori városi mozi épületét Lamping József építész tervezte 1927-ben, szecessziós stílusban. A kivitelező Horváth Andor volt. Az akkor 821 ülőhellyel készült épület érdekessége a belső térben látható egyiptomi szárnyas napkorong és a növényi díszítés a fáraók világából. Szép alkotás a főbejárat feletti üvegablak, meglepő a Napóleon sapkáját utánzó előtető. Az épület felújításra és bővítésre került.

13 13 cc.) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket és a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket (Az intermodális csomópont jóváhagyási tervéhez 2016-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze tartalmazza.) d.) A helyi építészeti örökség települési értékleltára A műemléki védettség hatálya alá nem tartozó, de a település szempontjából esztétikai, etikai vagy történeti értéküknél fogva jelentős örökségi elemek helyi védelem alatt állnak. Ezek védelméről a KMJV Önkormányzatának 38/1995. (X.16.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről rendelkezik. A helyi egyedi védelem 3 kategóriára terjedhet ki az alábbiak szerint: a) az épület, építmény teljes egészére H1 jelű kategória b) az épület, építmény utcai homlokzatára H2 jelű kategória c.) az épület, építmény egy részére illetve tartozékára, valamint az egyéb örökségi (képzőművészeti) alkotásokra A tervezési területen az alábbi H1, H2 és H3 jelű védett értékek találhatók: H3 jelű kategória funkció cím hrsz védelem TIT-székház, volt villa Dózsa Gy.u H1 lakóház Dózsa Gy.u H1 üzletház, volt Szarvas szálló Petőfi tér H1 pub,volt transzformátor állomás Noszlopy G.u.3. 82/6 H1 lakóház Fő u H2 lakóház Fő u /2 H2 lakóház Fő u H2 lakóház Fő u H2 lakóház Fő u H2 lakóház Fő u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u H2 lakóház Dózsa Gy.u /1,2 H2 lakóház Irányi D.u H3 lakóház Irányi D.u H2 irodaház Noszlopy G.u.1. 82/8 H2

14 14

15 15 funkció: TIT-székház, volt villa cím: Dózsa Gy.u.18. hrsz:55 védettségi fok: H1 védendő érték: épület egésze, tömege, homlokzata

16 16 funkció: lakóház cím: Dózsa Gy.u.22. hrsz:57 védettségi fok: H1 védendő érték: épület egésze, tömege, homlokzata

17 17 funkció: üzletház, volt Szarvas szálló cím: Petőfi tér 1. hrsz:69 védettségi fok: H1 védendő érték: épület egésze, tömege, homlokzata funkció: pub, volt transzformátor állomás cím: Noszlopy G.u.3. hrsz:82/6 védettségi fok: H1 védendő érték: épület egésze, tömege, homlokzata

18 18 Utcakép, utcakép részlet A tervezési terület nagy részére a rendezett, városias utcakép jellemző, utcavonallal párhuzamos, zártsorú beépítésekkel. A foghíjtelkeken, saroktelkeken megjelentek a többszintes társasházak, irodaházak is. A Baross Gábor utca meglehetősen változatos képet mutat. Földszintes polgárházak a többszintes társasház mellett, zártsorú és szabadonálló beépítési mód, lapostetős és magastetős épületek vegyesen Dózsa György utca Fő utca

19 19 Baross Gábor utca Budai Nagy Antal

20 20 Irányi Dániel utc Teleki utca Városház u

21 21 Építményrészlet, alkalmazott anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás A H2 védelmi kategóriájú épületek utcai homlokzata alkotja a védelem tárgyát. A tervezési területen 16 ilyen objektum található, melyek jellemzően zártsorú beépítésű polgárház jellegű épületek. Az alábbi típusú polgárházak tipizálhatók a területen. Egyszer szimmetrikus polgári lakóépület zártsorú beépítésben Kettős szimmetriájú polgári lakóépület zártsorú beépítésben Saroképület zártsorú beépítésben, egyszeres vagy kettős szimmetriával

22 22 Szintszámot tekintve egyaránt látható földszintes, tetőteres, illetve 1-2 emeletes épület is. Homlokzatukat tekintve is vegyes a kép, az egyszerűbb klasszicista tagolt homlokzat mellett találkozhatunk historizáló, téglaburkolatú, vakolt, kváderezett falsávokkal, díszes ablakkeretezéssel ellátott épületeket is. Számos eredeti kocsi behajtós fa bejárati kapu, illetve eredeti faszerkezetű ablakot is fellelhetünk.

23 23 Kapuk, vasmunkák

24 24 Ablakok Épületrészletek

25 25 Táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet A módosítással érintett területen belül több természeti érték is található. A tervezési területen található Jókai-liget helyén már 1835-ban a Kapos szabályozásakor parkot alakítottak ki, amelyet 1963-ban felújítottak, majd mellé strandot építettek. Az utcák, a gyalogos terek egyaránt fásítottak, vagy egyéb módszerrel telepítettek növényezetet. A Noszlopy utca platánfáit 1903-ban ültették. Jókai Liget Noszlopy G.u. Csík Ferenc sétány Fő u. Dózsa Gy.u. Petőfi tér

26 26 Szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor Noszlopy G. utcai kaszkádok és szobrok

27 27 Fő u., Zsolnay kút Petőfi tér, Petőfi szobor 2. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése a.) A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése. A tervezett módosítás során kizárólag a közlekedési területeket érintő változásokkal kell számolni, melyek a települési értékleltárban szereplő elemeket nem érintik. b.) Az a.) pontban szereplő változások hatásai: A közlekedési területek minőségi változásával rendezettebb lesz a módosítással érintett terület, a műemléki értékek környezete. Összegzés A vizsgált területen belül 5 országosan védett műemlék és 4 helyi védelem alatt álló H1 kategóriájú és 17 H2 és H3 kategóriájú művi érték található. A tervezett fejlesztések a kialakult településszerkezetet kis mértékben változtatják meg. A módosítás törekszik a településkarakter és építészeti karakter megtartására, segíti az épített örökség megőrzését és védelmét, továbbra olyan irányt tart szem előtt, mely a történeti és természeti értékek szempontjából a romlást előidéző folyamatok visszafordítását vagy legalább megállítását célozza meg olyan módon, hogy közben infrastrukturálisan előre mutasson. A fejlesztési szándékok között nincs olyan, mely környezeti terhelése közvetlenül rontana az épített örökség műszaki állapotán.