Felsőzsolca Város. Integrált Településfejlesztési Stratégia II. kötet Jövőkép, Célok, Beavatkozások

Átírás

1 Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégia II. kötet Jövőkép, Célok, Beavatkozások 1

2 Tartalom 4. FELSŐZSOLCA VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA... 4 JÖVŐKÉP A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan Felsőzsolca Város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan A településfejlesztési elvek rögzítése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A projektek hatása az épített és természeti környezetre, valamint a hatások kompenzálására tervezett intézkedések Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek A projektek hatása az épített és természeti környezetre, valamint a hatások kompenzálására tervezett intézkedések Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) Szegregátum Felsőzsolca területén A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Lakhatási integrációt biztosító eszközök Mobilizációs program

3 Oktatási integráció biztosítása Foglalkoztatás Szociális ellátás Infrastrukturális, környezetvédelmi célú fejlesztések Külső összefüggések Belső összefüggések A stratégia főbb belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Fizikai kockázatok Pénzügyi kockázatok: Szervezeti kockázatok: Kockázatkezelési stratégia A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása A megvalósítás szervezeti követelményrendszere városfejlesztési társaság Az alkalmazásra ajánlott szakértők A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje Kapcsolódás az önkormányzat jelenlegi intézményrendszeréhez Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben A városfejlesztő társaságnak a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie: A városfejlesztő társaság által ellátandó feladatok: Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Településközi koordináció mechanizmusai Településközi együttműködések Fejlesztési igények Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai: Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja: Felsőzsolca Város Ingatlanvagyona Egyházi tulajdonú ingatlanok Felsőzsolcán Partnerség Monitoring rendszer kialakítása FELHASZNÁLT IRODALOM

4 4. FELSŐZSOLCA VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JÖVŐKÉP Felsőzsolca a következő 20 évben fejlett, funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá kíván válni. A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni. Olyan környezetet kívánunk elérni a jövőben, melyben a lakosság átlagos jövedelme és megtakarításai nőnek. A közösségben erős az összetartás, a felsőzsolcai öntudat, a város iránti lojalitás, és a felsőzsolcaiak büszkék a városukra. Akik elhagyják a városunkat, távollétükben is kötődnek hozzá, szívesen tesznek érte, és amikor eljön az ideje, szívesen térnek ide vissza. A jövőképünkben a közösség felelősséget vállal a környezetének alakulásáért, a közösség tagjai fogékonyak egymás problémáira, nyitottak a segítségre a nehéz helyzetűeket és az idősebbeket illetően. A jövő Felsőzsolcáján növekvő lakosságszámot látunk, mely egyrészt a fiatalok gyermekvállalási kedvének növekedéséből következik. A fiatalok szívesen alapítanak családot, mert biztosítottnak látják gyermekeik jövőjét, melyet magas színvonalú bölcsődei, óvodai és iskolai szolgáltatások támogatnak, és melyekben a gyermekek a képességeiknek, tehetségüknek, személyiségüknek, adottságainak megfelelő nevelést kapnak. Intézményeinkben a gyermeket befogadó és elfogadó környezet várja, hogy sikeres, boldog felnőtté váljanak. Emellett nyitottan, befogadóan várjuk a településért tenni kívánó betelepülőket, akik új szemléletet, friss gondolatokat hoznak a város közösségébe. Városunk a jövőben egy kellemes, funkciógazdag, erős szabadidő profillal rendelkező kertváros kíván lenni, mely egy emberi léptékű, nyugodt, kertvárosi funkciót tölt be Miskolc mellett, és amely a lakosai eltérő igényeinek, szükségleteinek is képes megfelelni. Városunk urbanizált jellege erősödik, kialakul a határozott városközpont széles funkciógazdag szolgáltatási kínálatával, de a lakóövezet kertvárosi jellege, zöldfelületei megmaradnak, fejlődnek, és természetközeli, 4

5 egészséges környezetet biztosítanak az ott lakók számára. A jövőben városunk környezete tiszta, rendezett, az épített környezete jó állapotú, a környezeti fenntarthatóság feltételeinek megfelel, a városkép esztétikus, vonzó. Felsőzsolca közszolgáltatásai fejlettek, a lakosság igényeinek megfelelnek, igazgatása hatékonyan menedzseli a város üzemeltetését és valósítja meg beruházásait. Az ipari, gazdasági tevékenységek munkát adnak a település és a környező települések lakosságának, a funkcióterülete elkülönül a lakóövezetétől, épített környezete közművekkel ellátott, rendezett, környezetbarát, a kapcsolódó szolgáltatások igény szerint elérhetőek, és ez a befektetők számára attraktív. Jövőképünkben a városunk fenntartható módon fejlődik, gazdasági növekedését a kiegyensúlyozottság és a több lábon állás jellemzi, a természeti környezet megóvása érdekében jelentős beruházásokat végez. A modern technológiák fejlesztése és alkalmazása amellett, hogy inspirálja a lakosságot a folyamatos tanulásra, és fejleszti innovációs képességét, biztosítja a versenyképességet és a hatékonyságot a közszolgáltatásokban és a gazdasági tevékenységekben egyaránt. A gazdasági fejlődésünk nem károsítja a környezetünket, az erőforrások felhasználásakor gondoskodunk annak újratermeléséről is. Településünk a jövőben az élelmiszer ellátás szempontjából nagyobb mértékben önellátó, a helyi termékek jelentős értéket képviselnek a lakosság számára, polgáraink megbecsülik a szomszédaik munkáját, büszkék teljesítményükre. A jövőbeli településünk úthálózata fejlett, a környező településekkel közlekedési kapcsolatai kiválóak, a környezetet a közlekedés nem terheli. Városunk környezete ellenáll a természeti katasztrófák terhelésének, védettek vagyunk a szélsőséges időjárási jelenségek következményeitől. Felsőzsolca egyértelműen a térség második legjelentősebb településévé válik a megyeszékhely mögött. Kapcsolata a környező településekkel harmonikus. Felsőzsolca képes érdekeit hatékonyan képviselni céljaink elérése érdekében, de nyitott más települések véleményére. A szomszédainkkal egymás céljait elfogadjuk, és közösen teszünk, együttműködünk közös céljaink megvalósításáért. Célunk, hogy a lakosságunk egészségi állapota fejlődjön, és lelki egyensúlyát a közösségi élet, valamint a rekreációs lehetőségek széles tárháza biztosítsa. Ennek érdekében önálló rekreációs övezet kis kialakításra kerül. Azt kívánjuk elérni, hogy az egészségük megtartásával lakosaink 5

6 hosszú, aktív életkort éljenek meg. A fiatalok sokat mozogjanak, játszanak és idősebb korukban is maradjon meg az a fizikai aktivitásuk, ami az egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen. A lelki, szellemi feltöltődést vallási és kulturális közösségeink biztosítják a lakosság számára, mely erőforrásként szolgál a mindennapi feladatok megoldásában. A mindenki számára elérhető egészségügyi alapellátásban a betegségek korai felismerésével a nagyobb bajokat kívánjuk megelőzni. Jövőképünkben a betegek egyformán magas színvonalú ellátást kapnak az egészségügyi intézményeinkben, hogy hamar meggyógyuljanak. Városunk közössége segíti a tagjai boldogulását és reméli boldogságát. A társadalmi jólét és a gazdaságfejlesztés összefüggése Felsőzsolca hosszú távú fejlődésének kizárólagos célja a társadalom általános jólétének, életminőségének fejlesztése. Több tanulmány foglalkozik a társadalmai jólét fogalmával és annak meghatározásával, jelen dokumentum elkészítésekor elsősorban Kopp Mária és Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség című dolgozatának megállapításait vettük alapul. Eszerint a jólét legfontosabb tényezői az egészségi állapot, a lelki egészség állapota, a jövőirányultság és a társas jólét. A maslow-i szükséglethierarchia alapján képzett alapszükségletekből levezethető tényezők közül pedig a szélesen értelmezett biztonság megteremtése válik szükségessé, mely vonatkozik a minőségi életfenntartás körülményeinek megteremtésére, a fizikai biztonság(érzet) megteremtésére, a jövőbe vetett bizalom érzésének megteremtésére és a társas kapcsolatokban megnyilvánuló (közösségi) biztonságérzet megteremtésére, mely a fentebb említett tényezők pozitív teljesülését segítik elő. A gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét összefüggésében a fentebb említett tanulmány megállapítja, hogy az egyéni és társadalmi jólét növekedése inkább feltétele a gazdasági fejlődésnek, mint következménye. Fukuyama (1997) szerint a gazdasági fejlődés szorosan összefügg a társadalmi tőkének is nevezhető bizalommal, amely megalapozza nemcsak a gazdasági társulások hatékonyságát, hanem a minőségi életet is. George Akerlof, a Berkeley egyetem Nobel-díjas (2001) közgazdaságtan professzora újonnan megjelent könyvében Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism (2009) amelyet a Yale egyetem professzorával, Robert Schillerrel közösen írt azt bizonyítja, hogy a közgazdasági folyamatok megértéséhez alapvető a társadalomban zajló pszichés folyamatok megértése. Például az optimizmus- 6

7 pesszimizmus érzetének társadalmi hullámzása meghatározza a gazdasági fejlődés mutatóit, ennek hátterében azonban a legfontosabb tényező ismét a bizalom, az un. társadalmitőke megléte vagy hiánya. Pszichológiai szempontból kiemelten fontosnak tartják a foglalkoztatottság ill. a munkanélküliség szintjét, ez a mutató a társadalom lelkiállapotának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője- a teljes foglalkoztatottság elérését alapvető célnak tekintik mind a gazdasági fejődés, mind a társadalom jólléte, életminősége szempontjából. A közgazdaságtan legújabb elméletei, mint a később részletesen elemzett, Daniel Kahneman Nobel díjas által végzett boldogság kutatás rámutat arra, hogy bár szoros összefüggés van egy-egy ország gazdasági növekedése és életminősége között, az életminőség mutató, az un. jóllét, wellbeing az elsődlegesek, és a gazdasági fejlődés ennek következménye. Ezért van szükség arra, hogy a gazdasági fejlődés mutatóinak változásait vizsgáljuk az életminőség tükrében és nem fordítva. Kopp Mária és Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség, Készült a Jövő Nemzedékek Állampolgári Biztosának megbízásából, Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése a Felsőzsolca lakossága számára nem csak azért fontos, mert a dokumentum lehetővé teszi a források hatékonyabb bevonását a fejlesztési célok elérése érdekében, hanem azért is, mert egy olyan pozitív jövőképet biztosít a lakosság számára, mely eléréséért érdemes az erőforrásait mozgósítani. Habár sarkosítva a fenti megállapítást: a jólét nem eredménye a gazdasági fejlődésnek, viszont a jólét pozitív víziójának megteremtése okán a magas munkanélküliséggel sújtott településünkön az egyik legfontosabb feladat a gazdaságfejlesztés céljainak meghatározása bemutatása. A felsőzsolcai gazdaságfejlesztés legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, ezen belül a magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségek arányának növelése. Az eredményes gazdaságfejlesztés legfontosabb sikertényezője ehhez kapcsolódva a város - szélesen értelmezett - befektető-vonzó képessége. Értelmezésünkben a befektető-vonzás nem pusztán a gazdasági társaságok által a városunkba történő beruházásait tartalmazza, hanem a társadalmunk tagjainak (egyéni és csoport szinten: lakosság, gazdasági társaságok, közszféra, szervezetek stb.) összes, közgazdasági értelemben vett erőforrás befektetéseit, beleértve a tudást, munkaerőt, fizikai javakat, és természetesen pénzügyi javakat. A befektető-vonzási képesség fejlesztése egyrészt kiemelten fontos amiatt, hogy a városba olyan nagyfoglalkoztatók települjenek, melyek a lakosság szélesebb körének foglalkoztatását képesek hosszú távon biztosítani, másrészt amiatt is, hogy a gazdasági fejlődést az egyéni vagy csoportos kezdeményezések, az önfoglalkoztatás képessége, a kreativitás, az innovációs képesség támogatni tudja. Előbbi a szélesebb rétegek számára képes munkalehetőséget biztosítani, utóbbi a minőség javítása révén a magasabb hozzáadott érték megteremtésének lehet záloga. 7

8 A befektetéseiktől a társadalom tagjai azok megtérülését várják, a gazdasági társaságok a pénzügyi megtérülést, a lakosság a jobb életminőséget, végső soron a vízió teljesülését. A gazdaságfejlesztési szempontból értelmezett befektető-vonzó képességet elsősorban a város gazdasági és kapcsolódó környezetének fejlesztésével lehet növelni. Ezek közül a legfontosabb a világos jövőkép, de kiemelten fontos a magas színvonalú, megfelelő értékrenddel rendelkező, versenyképes tudással bíró munkaerő rendelkezésre állása, az ipari és szolgáltató infrastruktúrával rendelkező telephelyek fejlettségi szintje, a fejlett közlekedési kapcsolatok, a gazdasági tevékenységeket támogató innovációs képesség jelenléte, valamint ehhez kapcsolódóan azok ipari alkalmazási lehetőségeinek megteremtése, a fejlett beszállítói háttér, a vállalkozásbarát, -támogató önkormányzati intézményi és szabályozási környezet, a fejlesztéshez és a működéshez elérhető források, a fejlett közszolgáltatások és a befogadó társadalmi attitűd. A gazdaságfejlesztés fentebb leírt elemeinek csoportosítását az alábbi ábrán mutatjuk be: Oktatás, képzés Ipari és szolgáltató infrastruktúra Gazdaságfejlesztési koordináció K+F+I Inkubációs képesség 1. ábra A gazdaságfejlesztés legfontosabb elemei Felsőzsolca gazdaságfejlesztési koncepciója 5 pilléren nyugszik: Az oktatási rendszer fejlesztése A K+F+I rendszer fejlesztése 8

9 Az inkubációs képesség fejlesztése Az ipari és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése, valamint A gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése. Az oktatási rendszer fejlesztése Az oktatási rendszer fejlesztése vonatkozásában a legfontosabb cél a potenciális munkavállalók (és vállalkozók) tudásának versenyképessége, annak megteremtése, fejlesztése. Ez egyrészt vonatkozik az oktatási rendszerben szerezhető tudás, másrészt a nem iskolai képzési rendszerben szerezhető tudás, harmadrészt pedig a korábbi munkaviszonyban szerzett tapasztalatok versenyképességére. Az oktatási rendszerben szerezhető versenyképes tudás területén a felsőzsolcai önkormányzatnak korlátozott befolyásolási lehetőségei vannak. A városban megszerezhető legmagasabb iskolai végzettség az általános iskolai, a lakosság számára a közép- és felsőfokú végzettség megszerzése legközelebb Miskolcon lehetséges. Az általános iskolai végzettség megszerzése területén a város elsődleges érdeke a képzési-oktatási tananyag differenciálása a diákok tehetségének és érdeklődésének megfelelően, a kimaradás, lemorzsolódás arányának csökkentése és a diákok felkészítése, a tudás megalapozása a középiskolai tanulmányaikhoz a tehetségüknek és személyiségüknek kibontakoztatásával, illetve az egész életen át tartó tanulás készségeinek és igényének a kialakítása. Az előbbiek érdekében a városban az általános iskolai képzés keretein belül lehetőség van művészeti képzésre is, illetve kiemelten fontos a tehetségek korai felismerése, és gondozása. A leszakadók oktatása kapcsán pedig a legfontosabb elvárás a későbbi munkavállalási kompetenciák megszerzéséhez kapcsolódó iskolai végzettség megszerzése, illetve az, hogy legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzésével elháruljon a további fejlesztés akadálya. A megfelelő középiskola(típus) kiválasztását a tanulók számára az általános iskola, illetve az integrált szociális ellátórendszer pályaorientációval segíti. A pályaorientáció kiemelten fontos feladat, hiszen a diákok megfelelő középfokú iskolaválasztása már középtávon meghatározza az új munkaerő-piaci belépők szakmai orientációját, és ezzel összefüggésben a keresletet is orientálja. A középiskolai oktatás szakmai orientációja egyelőre erőteljesen kínálatközpontú, viszont Miskolc Megyei Jogú Önkormányzatának egyre határozottabb szándéka a szakképzési rendszer és ezen belül a középiskolai szakképzés nagyfoglalkoztatói igényeknek megfelelő átalakítása. Felsőzsolca feladata ebben az esetben az, hogy a település nagyfoglalkoztatói igényei a szakképzési rendszer átalakításakor megjelenjenek, és a végzett munkavállalók a képzést követően a képzés időtartamától függően 0,5-9 év távlatban - a munkaerő-piacon kínálatként megjelenjenek. 9

10 Felsőzsolcai fiatalok számára - amennyiben a középiskolai végzettség megszerzését követően a felsőfokú végzettséget is meg kívánják szerezni lehetőségük van Bursa Hungarica ösztöndíj megszerzésére. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer program célja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása az esélyteremtés érdekében. A lakosság versenyképes tudásának fejlesztésére az oktatási rendszeren kívül is vannak eszközök. Az egyes, a munkavállaláshoz vagy önfoglalkoztatáshoz kötött ismeretek megszerzésére tanfolyamok, képzési programok érhetőek el, különböző oktatási intézmények, képzésekkel foglalkozó vállalkozások szervezésében. Ezek egy részét elsősorban a munkaügyi központok segítségével díjmentesen vagy kedvezményes áron lehet elérni. Az önkormányzat a jövőben nagyobb szerepet kíván vállalni a nem formális oktatási (vagy tájékoztatási) programok koordinációjában, illetve az ezt megalapozó tudásbázis kialakításában a környékbeli foglalkoztatók, civil szervezetek, kezdeményezések és egyéb támogatók segítségével. Ez utóbbi humán erőforrás fejlesztés érdekében célszerű a lakosság főleg a munkaerő-piacon kínálatként megjelenő részének kompetencia elemzése, és az ehhez szükséges formális vagy nem formális oktatási-képzési programok kínálatának biztosítása, valamint az ehhez szükséges források megteremtése. A K+F+I rendszer fejlesztése A kutatási, fejlesztési és innovációs képesség fejlesztése a magasabb hozzáadott értékű és versenyképesebb ipari termelési és szolgáltató tevékenységek folytatásához szükségesek. A sikeres K+F+I tevékenység pedig Felsőzsolca hosszútávú gazdasági fejlődésének lehet garanciája. A fejlesztések jelentős része magas tudáspotenciált igényel, melynek teret az Ipari Parkban található inkubátorház adhat. A tudományos kutatási tevékenységek folytatásához a Miskolci Egyetem tudásbázisa biztosíthatja a megfelelő szakmai alapokat. A K+F+I tevékenységek túlnyomó része ennek megfelelően a Miskolci Egyetem magas szakmai színvonalú képzéséhez kapcsolódhat, a mechatronikához, az informatikához, a zöld iparágakhoz, a nanotechnológiához, illetve a járműiparhoz. Főleg az alkalmazott és technológiai területeken azon fejlesztések aránya is jelentős azonban, melyek megvalósítása nem feltétlenül igényel magas tudáspotenciált. Ezek a fejlesztések elsősorban a folyamatfejlesztésekre vagy termékjellemzők fejlesztésére irányulnak főleg a felhasználói igények pontosabb megfogalmazásával és ezekhez elsősorban információk, szakmai tapasztalat, nyitottság, kreativitás és bizonyos esetekben vállalkozói készségek szükségesek. 10

11 Felsőzsolca az inkubációs tevékenységek infrastruktúra fejlesztésén túl ez utóbbi területen is lát komoly potenciált. A feltörekvő iparágakban, ezen belül az új technológiák alkalmazásainak területein, főleg a nanotechnológia, informatika és zöld iparágakban sok olyan alkalmazási terület lehetséges még, melyekben az innovációs potenciál fejlesztése a város gazdasági versenyképességének fejlődéséhez is hozzájárulhat. Emiatt tervezzük olyan, nem formális oktatási és fejlesztési központ létrehozását, mely a fentebb említett területeken naprakész ismeretek közvetítésével és az érdekeltek műhelyszerű, hálózatos együttműködésének támogatásával az innovációs tevékenység irányába ösztönzi a résztvevőket. Ennek eredményeképp a technológiai fejlesztések gyorsabbá és igényközpontúvá válnak, a gyártási technológiák hatékonyabbak lesznek, emellett az önfoglalkoztatás és a vállalkozói kezdeményezési szándékok is erősödnek. Ebből mind a városban működő vállalkozások, mind Felsőzsolca hosszú távon csak profitálhat. Az inkubációs képesség fejlesztése Az egyetemi és a vállalatok által finanszírozott alkalmazott és technológiai kutatások és fejlesztések ipari és szolgáltató szektort érintő alkalmazásai, az eredmények kigördítése, az un. spin-off tevékenységek legfontosabb támogató eszköze az inkubációs tevékenység. Az inkubátorok helyet adnak azoknak a kezdő vállalkozásoknak, melyek a technológia alkalmazására saját üzleteiket szándékozzák felépíteni. Az inkubátorházban a kezdő vállalkozások irodát bérelhetnek, rendelkezésükre áll az üzletvitelhez szükséges infrastruktúra, tárgyalót foglalhatnak üzleti találkozóik lebonyolítására és az inkubációs szolgáltatásokkal (pl.: tanácsadás az üzleti vagy technológiai/műszaki tervezésben, forrásbevonásban, üzletvitelben, piacra jutás fejlesztésében, marketingben stb.) csökkenthető a vállalkozások fizetésképtelenné válásának tapasztalatlanságból eredő kockázata. Az induló innovatív vállalkozások rövid távon elsősorban a magasan kvalifikált munkavállalóknak biztosítanak munkalehetőséget, de hosszabb távon az új, innovatív technológiák alkalmazásának elterjedésével komolyabb részt vállalhatnak a munkahelyteremtésben. Az inkubációs tevékenység fejlesztése kiemelten fontos a város gazdaságfejlesztése szempontjából, az ipari park infrastruktúrájába integrálva pedig egyrészt költséghatékony kivitelezést tesz lehetővé a megvalósításban, másrészt a termelő, szolgáltató vállalkozások technológiai fejlesztési igényei könnyebben és gyorsabban jutnak el az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásokhoz, illetve az ezzel foglalkozó szakemberekhez. A vállalkozói és önfoglalkoztató képesség fejlesztése 11

12 A fejlett beszállítói háttér megteremtésének egyik kiemelt eszköze a lakosság vállalkozói és önfoglalkoztató képességének fejlesztése, melynek részben az inkubátor ház adhat helyet, de célszerű bizonyos inkubációs funkciókat a város egyéb üzleti területein is kialakítani, a felsőzsolcai kkv szektor versenyképességének fokozása érdekében. A városban működő és a városba betelepülő vállalkozások logisztikai és kapcsolódó költségeinek versenyképes szinten tartása érdekében célszerű a beszállítói kört is a környező településekről kiválasztani. A miskolci agglomeráció munkavállalói hagyományosan erős ipari és szolgáltató kompetenciákkal rendelkeznek, viszont a rugalmas, a nagyfoglalkoztatói igényeknek megfelelő beszállítói rendszer megteremtéséhez olyan vállalkozási hálózat létrejöttét célszerű támogatni, amely a kapcsolódó iparágak alapanyagainak, félkész- és késztermékeinek, feldolgozásának vagy akár kapcsolódó szolgáltatásainak ellátására képesek, a beszerzői elvárásokhoz és innovációs igényeikhez igazodva magas színvonalon nyújtva azt. A beszállítói együttműködések kialakítása érdekében (a széles ipari termelési igényekhez való igazodással megteremtve az egyes iparágak konjunkturális függése kapcsán felmerülő kockázatok mérséklésének lehetőségét), nem pusztán a Felsőzsolcán és az ipari parkban tevékenykedő foglalkoztatók beszállítói hálózatához való kapcsolódást érdemes támogatni, hanem csatlakozva a Miskolc és agglomerációja által tervezett Minősített Beszállítói Programokhoz, az agglomerációban tevékenykedő termelő és szolgáltató vállalkozások hálózatához is. A vállalkozói képességek fejlesztése tehát az érintett vállalatok hosszú távú beszerzési igényeinek felmérésével és az eredmények érintettekkel való megosztásával, illetve az ezekhez kapcsolódó kompetenciák és képességek kialakításának támogatásával támogatja a beszállítói pozíciók elérését az agglomeráció (nagy)vállalatainál. Az ipari és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése Felsőzsolca versenyképessége az ipari termelő és szolgáltató befektetések megszerzésében megfelelő. A település a 2010-es árvizet követően nagy területen megújult, városias jellege erősödött. Ipari parkja jól felszerelt, az igényelt infrastrukturális elemekkel ellátott. Az ipari parkban található inkubátor ház inkubációs tevékenysége hatékonyan képes feladatát ellátni. A közszolgáltatások működnek, a szükséges közművek és az ipari park belső úthálózatai kiépítésre kerültek. A logisztikai tevékenységekhez szükséges közlekedési kapcsolatok szintén kiépítésre kerültek, és kiváló állapotban vannak. A településen még jelentős mértékű a munkanélküliség, és az agglomerációban is magas a munkaerő-piaci kínálat. Az infrastruktúra állapota tehát jelenleg megfelelő, viszont a hosszútávú versenyképesség fenntartása érdekében további fejlesztések szükségesek. 12

13 Az ipari park fejlesztése kapcsán fontos cél a tevékenységi kör specializálása, együttműködésben a környező települések elsősorban a miskolci iparfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan. A specializálódáshoz kapcsolódóan új infrastrukturális elemek, elsősorban támogató szolgáltatási infrastruktúra kialakítása válik szükségessé. Ezek egy része nem is szükségszerűen az ipari parkban, sokkal inkább a Felsőzsolca városi területein kerülnek kiépítésre. Az ipari park kapacitásának és funkcióinak további bővítése a következő EU költségvetési ciklusban szükségessé válik, ahogyan a jelenlegi kapacitások kihasználtsága egyre inkább eléri a korlátait. Az inkubációs tevékenységgel kapcsolatban is további fejlesztések válnak szükségessé. Az ipari termelés specializálódása megkíván bizonyos szintű specializációt az inkubációs tevékenységek területén, ehhez kapcsolódóan az inkubációs tevékenység innovációs területei pedig a specializálódásnak megfelelően fizikailag is elkülönítésre kerül. Az így létrejövő alközpontok inspiratív és hatékony fejlesztési környezetet teremtenek, melyekben az információk a felek között szabadon áramolhatnak. Az inkubációs tevékenység szolgáltatásainak további fejlesztése is indokolt, melyek eredményei az ipari park termelő és szolgáltató vállalkozásai mellett az önkormányzat szándékai szerint a felsőzsolcai kkv szektor versenyképességét is fokozni képes. A fejlesztések eredményeképp egyrészt nem formális tájékoztatási és oktató központok jöhetnek létre az inkubátor házban és a település központban némileg eltérő funkciókkal a kkv szektor és a lakosság számára elérhető módon, másrészt kialakításra kerül egy versenyképesség fokozására irányuló tudásközpont, mely a vállalkozási folyamatok hatékonyságát képes növelni. A gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése A gazdaságfejlesztés a város aktív befektetővonzó feladatai területén további fejlesztésre szorul. Ebben az önkormányzatnak kiemelten fontos feladatai vannak. Az önkormányzat az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása során a célok gazdaságfejlesztést érintő integrált feladatait is megvalósítja. Felsőzsolcán az integrált településfejlesztés talán legfontosabb eleme a gazdaságfejlesztés, de nem egyezik meg azzal. Viszont az ITS-ben megfogalmazott célok melyek a település és vonzáskörzete jólétét kívánják megteremteni nem érhetőek el a gazdasági fejlődés dinamizálása nélkül. Részben azért, mert a jólét egyes elemei a gazdaságfejlesztés közvetlen eredményeképp jönnek létre (munkahelyek teremtése, foglalkoztatás bővítés -> lakosság jövedelmi és tulajdoni viszonyainak fejlődése, azaz a 13

14 fogyasztás és a megtakarítás bővülésével), másrészt a gazdasági fejlődés más elemek forrásait, vagy igényeit teremtik meg közvetve (általános egészségi állapot fejlődése, oktatási színvonal emelkedése és lehetőségek bővülése, rekreációs lehetőségek bővülése, fejlett infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, élhetőbb környezet). Az ITS végrehajtásához szükséges önkormányzati menedzsment feladatok kiemelten fontos eleme tehát az ITS gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó céljainak megvalósítása, illetve ennek részeként a gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése. A jól működő gazdaságfejlesztési koordináció a gazdaságfejlesztés önkormányzati feladatainak keretrendszereként is felfogható. Eszerint az önkormányzat feladata olyan gazdaságfejlesztési környezet kialakítása, megteremtése, mely biztosítja, hogy a gazdasági szereplők (vállalkozások, munkavállalók, közszolgáltatók stb.) a település gazdaságát attraktívnak lássák, abba szívesen fektessék be erőforrásaikat, és lehetővé tegye, hogy a szereplők a tevékenységeiket, feladataikat a céljaiknak megfelelően el tudják látni. A koordinációs tevékenység ennek megfelelően közvetlenül közvetíti a szereplők igényeit egymás irányába, illetve olyan környezetet alakít ki, melyben az igények megfogalmazása, közvetítése és beteljesítése lehetővé válik. A koordinációs tevékenység elvégzésére az önkormányzatnak saját szervezetet kell létrehoznia, amely a szolgáltatásai kialakításakor a gazdaságfejlesztési célok teljesítését tartja minden esetben szem előtt, és ehhez igazodva határozza meg a feladatait, és választja meg partnereit. Jó bizalmi pozíciók kiépítésével az önkormányzati településfejlesztési koordinációnak széles eszközrendszere és erőforrásai állnak rendelkezésre (nem csak) a gazdaságfejlesztési célok megvalósítására. A gazdaságfejlesztési feladatok végrehajtásához szüksége erőforrások az alábbiak lehetnek: Az önkormányzat saját pénzügyi forrásai, fejlesztési hitelek Önkormányzati szabályozás, rendeletek, ajánlások, programok, kommunikáció nem befektetési jellegű intézkedések Önkormányzati társaságok, szervezetek Központi költségvetési támogatások és együttműködések Egyéb állami intézményi támogatások és együttműködések Európai Uniós források Gazdasági társaságok hozzájárulásai 14

15 Gazdasági szervezetek, klaszterek hozzájárulásai Civil és egyéb szervezetek hozzájárulásai Lakosság hozzájárulásai Egyéb támogatók hozzájárulásai Az önkormányzat saját pénzügyi forrásai, például önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek, illetve a felvett fejlesztési hitelek elsősorban a további forrásokból elsősorban EU forrásokból történő fejlesztések önrészét teremtik meg. A fejlesztések elsősorban a környezet fejlesztésére (pl.: infrastruktúra) irányulnak, és csak részben kapcsolódnak közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz, mivel az önkormányzati feladatok az élet más területeit is érintik. Az önkormányzat elsődleges célja minden esetben a lakosság össztársadalmi jólétének fejlesztése, ennek megfelelően a gazdaságfejlesztésen túl olyan kiemelten fontos, de a gazdaságfejlesztésre csak közvetve ható fejlesztéseket is el kell végeznie az önkormányzatnak, mint a közbiztonság megteremtése, a katasztrófák megelőzése, az egészségi állapot megőrzése, a természeti környezet megóvása stb. Az integrált településfejlesztési stratégia legfontosabb jellemzője, a megvalósítás-orientált célrendszer integrált jellege, azaz az, hogy az egyes célok meghatározása során a rendszer szinergikus hatásai is felmérésre kerülnek. Az önkormányzati társaságok és szervezetek feladataik ellátása során - az integrált szemlélet szerint - a gazdaságfejlesztési szempontokat is szem előtt tarthatják, illetve ezekhez kapcsolódóan a működési eljárásaikat a törvényes előirásokhoz illeszkedően ennek megfelelően alakíthatják. Az integrált megközelítés során ugyanis az egyes nem gazdasági típusú jelenségek, problémák mögött a gazdasági okok is feltárásra kerülhetnek. Az problémakezelő, -megoldó eljárások megfelelő kidolgozásával, és ezzel párhuzamosan az érintett szervezetek közötti együttműködések kialakításával a gazdaságfejlesztési célok teljesítését is támogathatják. Például a gyermekvédelmi alapellátásba kerülő gyermekek egy része esetén a problémák mögött szociális okok húzódnak meg. A szakemberek által alkalmazható eszközrendszer és a problémák kezelésének hatékonyságát is fejlesztheti, ha az önkormányzattal együttműködő partnerek ebben az esetben nem pusztán a gyermek problémáinak kezelésében tudnak részt vállalni, hanem a szülők problémáinak kezelésében is. Így a szociális problémák kezelésében például nem pusztán a segélyezés vagy a közmunka programba való bevezetés lehet megoldás, hanem a szülők munkavállalói kompetencia fejlesztése, és ezzel párhuzamosan a gyermek délutáni foglalkoztatásának megteremtése. Ideális esetben a problémakezelési, - megoldási folyamatok felülvizsgálatával és az együttműködések megkötésével a szervezetek a 15

16 problémamegoldás rutinszerű alkalmazásának rendszerét is kialakítják, illetve annak hatékonyságát mérik. Az önkormányzat hatékony eszköze a nem befektetési jellegű intézkedések meghozatala, az önkormányzati szabályozásokon, rendeleteken keresztül. A gazdaságfejlesztési célokhoz kapcsolódó rendelkezés fontos eszköze a gazdaság szereplőinek szabályozásához, illetve enyhébb esetben orientálásához. A szabályozási tervek meghatározzák az egyes területekhez kapcsolódó funkciókat, feloldhatnak (vagy helytelenül alkalmazva kiélezhetnek) szereplők közötti konfliktusokat stb. A rendeletek segítségével szabályozni lehet a minimálisan elvárt szolgáltatási színvonalat kulcsfontosságú területeken, illetve orientációs céllal ajánlások kerülhetnek megfogalmazásra, melyek az önkormányzat értékelvárásait közvetítik. Előbbire lehet példa a kereskedelmi területekre vonatkozó minimálisan vagy maximálisan rendeletben előírt nyitvatartási idő, utóbbira az egészségmegőrzése, esélyegyenlőségre, családbarát munkahelyre vonatkozó önkormányzati ajánlások a foglalkoztatók részére (pl.: munkahelyi zuhanyzó kialakítása kerékpáron érkező alkalmazottak részére). A nem befejtetési jellegű intézkedések egyik legfontosabb eszköze az önkormányzati kommunikáció. Az önkormányzatnak a település jelenlegi és potenciális gazdasági szereplői és együttműködő partnerei számára egyértelműen és pontosan meg kell tudnia fogalmazni igényeit, elvárásait, valamint a koordinációs szerepéhez kapcsolódóan segítenie kell tudni a kommunikációt egymás irányába is. A kommunikációs üzenetek és az alkalmazott csatornák megtervezésekor kiemelten fontos szempont az érthetőség megteremtése, például az befektetési ajánlatok elkészítésekor célszerű azokat több nyelven elkészíteni amennyiben a város külföldi befektetők részvételére is számít. A központi (költségvetési) támogatások, együttműködések, speciálisan a városra, vagy régiójára vonatkozó szabályok szintén támogathatják Felsőzsolca fejlesztési tevékenységeit. Ezek eredményes alakítása érdekében célorientált lobbi tevékenységet célszerű folytatni, illetve érdemes az ezzel kapcsolatos elvárásokat a térség többi településével közösen megfogalmazni, összehangolni, és nagyobb súlyt képviselve közösen megszerezni a központi támogatást. Ezek az erőforrások nem pusztán anyagi támogatásként jelenhetnek meg. Ilyen erőforrások lehetnek például szabályozások, melyek kiemelt vállalkozási övezetek megteremtését támogatják; országos szinten folytatott tárgyalások, melyek jelentős nagyfoglalkoztatók térségbe vonzására irányulnak; országos vagy regionális hatáskörű programok erőforrásainak megszerzése, illetve kedvezőbb 16

17 allokációja, ezen belül például a közmunka programok keretszámainak Felsőzsolca számára kedvező módon való alakítása; vagy például engedélyek, melyek energetikai termelőegységek telepítését engedélyezik a város közigazgatási területén. Az ilyen támogatások megszerzése melletti indokok kidolgozásánál előnyt jelent, ha a településen vagy vonzáskörzetében jelen lévő gazdasági társaságok elképzeléseiket és igényeiket strukturált módon képesek az önkormányzat felé eljuttatni, illetve az önkormányzat részéről rendelkezésre áll az a kompetencia, melyekkel a beérkező igények társadalmi hasznosságát megfelelő módon képes értékelni, valamint a megvalósítás mellett szóló érvek rendszerét kidolgozni és aztán azt bemutatni a központi döntéshozók számára. Ez az együttműködés, párbeszéd az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésekor példaértékűen működik. Viszont ez nem maradhat meg egy projekt szintjén, a rendszeres párbeszéd kereteit, a szervezeti és időbeli feltételek kialakításával be kell építeni az önkormányzat működésébe. Az egyéb állami intézményi támogatások és együttműködések rendszerének kialakítása minden olyan közszolgáltató szervezettel szükséges, melyek a gazdaságfejlesztésben közvetlenül vagy közvetve partnerek tudnak lenni. Ilyenek lehetnek a munkaügyi központok, az oktatási intézmények a munkavállalói versenyképesség fejlesztése területén; a kutatóintézetek a versenyképes innováció fejlesztése területén; a különböző hatóságok a területfejlesztések és egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása során; az egészségügyi intézmények az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés területén; a katasztrófavédelem a környezeti értékek megóvása területén, de például országos kulturális intézmények a felzárkóztatás területén. A kívánt intézményi kör kiválasztását szintén a gazdasági szereplők igényeihez célszerű igazítani, illetve az elvárásokat velük együtt megfogalmaztatni. A gazdaságfejlesztési pénzügyi erőforrások között várhatóan az Európai Uniós források lesznek a legjelentősebben a következő 8 évben is. Az uniós források bevonása főleg azokon a területeken fontos, melyeken a beruházások közvetlen megtérülése nem biztosítható, viszont a beruházással elérhető, szélesebb körben értelmezett, un. közgazdasági/társadalmi hasznok nem kérdőjelezhetőek meg, a tervezett forrásokból végzett városfejlesztés az uniós áltaghoz való felzárkózást segíti. Az uniós források elérhetőségét strukturált fejlesztésekkel szükséges javítani, melynek egyik fontos eszköze a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia. Felsőzsolca helyzetének értékelése, a város jövőképe és az ezeken alapülő hosszú távú célok meghatározása, valamint a célok teljesítésére tervezett programok a megvalósítás első 17

18 lépéseit jelentik. A széles körű egyeztetés és a megvalósítás-orientált tervezés biztosítja, hogy a célok elérhetőek legyenek, azaz a megvalósítást a társadalmi szereplők és ezen belül a gazdasági szereplők akarják. A források elérhetőségének megteremtése érdekében három területen szükséges Felsőzsolcának fejlődnie. A fejlesztési tervekben szereplő célok eléréséhez szükséges a pályázati rendszerben való eredményes működés, azaz a lehetséges uniós források elnyerése a célok megvalósításához mértékben. Ehhez olyan pályázói struktúra működtetése kell, mely a pályázatok elkészítéséhez szükséges munkákat projekt jelleggel képes ellátni. A második fontos feladata a településfejlesztési feladatok strukturált elvégzése, melyek operatív szinten bonyolítják a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat. A fejlesztések sikeres megvalósítása erősíti a további beruházásokkal kapcsolatos bizalmat nem csak az uniós források odaítélése szintjén. Ezt a munkát célszerű a város tulajdonában álló, professzionális településfejlesztési társaságra bízni. A harmadik fontos feladat a stratégiai célok és feladatok teljesülésének rendszeres ellenőrzése, illetve a célok időközönkénti felülvizsgálata. Ezt a társaság felett ellenőrzési jogot gyakorló városi közgyűlésnek kell előírnia, illetve betartatnia. A felülvizsgálat kiemelt célja, hogy az elkészült fejlesztési tervek ne egy statikus, egy időpontra vonatkozó feladatokat határozzanak meg, hanem a környezet változásával, ezen belül kiemelten a gazdasági szereplők igényeinek módosulásával, új igények megjelenésével a tervek is változtathatóak legyenek. Az önkormányzati struktúrát is ennek megfelelően kell kialakítani, azaz a településfejlesztésért felelős társaságnak alkalmasnak kell lennie a beérkező igények, tervek, ötletek becsatornázása, illetve társadalmi megmérésére. Ennek megfelelően strukturált és rendszeres párbeszédet kell kialakítania az érintett szereplőkkel, munkaértekezletek megtartásával, lakossági fórumokkal, egyéb szereplők által tartott megbeszéléseken, fórumokon, konferenciákon való részvétellel vagy előadással, illetve lakossági fórumokkal és egyéb kommunikációs felületek fenntartásával. A tervek, a tervezési folyamat, a működés és az ellenőrzés átláthatóságának megteremtése kiemelten fontos, mind a szereplők általi elfogadás és egyetértés megteremtése, mind az aktív közreműködés elérése érdekében. Ebben a munkában a város minden felelős polgára és gazdasági szereplője szívesen részt vállal, de kiemelten fontos feladata lehet ebben a város önkormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek. Felsőzsolca településfejlesztési céljainak elérését a gazdasági társaságok hozzájárulásai is nagymértékben segítik. A gazdaságfejlesztési célokkal kapcsolatos Európai Uniós források megszerzése jelentős részben igényli a gazdasági társaságok hozzájárulását önrész formájában. 18

19 A lehetséges fejlesztési források jelentős arányban a helyi kkv-k számára érhetőek el, ez a jelenlegi EU költségvetési periódusban így van, úgy a következő időszakban is várhatóan így lesz. Az EU forrásokhoz szükséges önrészeken kívül a gazdasági társaságok más módon is támogathatják a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit, melyekhez elsősorban a társaságok igényeinek megfelelő elemek felmérésére van szükség. Például a társaságoknak érdeke, hogy minden olyan kommunikációs rendszer működőképes legyen, melyeken keresztül az igényeik, elvárásaik megfogalmazásra kerülhetnek, vagy közvetlen támogatásra érdemesek lehetnek azok a kezdeményezések is melyek a foglalkoztatottak versenyképes ismereteinek gyarapítását szolgálják főleg, ha emellett a vállalati hozzájárulások kellő mértékű publicitást is kapnak. A támogatások irányulhatnak a gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalásához kapcsolódóan olyan kezdeményezésekre, melyek egyes társadalmi csoportok felzárkóztatásával, fejlesztésével, esélyegyenlőségével, egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó jogaival, családbarát vagy egészségmegőrző feltételek megteremtésével kapcsolatos kezdeményezéseket kívánnak megvalósítani. A gazdasági versenyképesség fejlesztésében számítani lehet a régióban tevékenykedő gazdasági szervezetek, klaszterek hozzájárulásaira is. Előbbiek a tevékenységeikhez kötődően nyitottak a fejlesztések lebonyolítására, például a kamarák jelenleg is részt vállalnak a kkv szektor versenyképességének fejlesztésében. A Felsőzsolcával való együttműködés területei lehetnek a kamarai információk megosztása a helyi vállalkozásokkal, ezen túl akár célzott fejlesztési programok megvalósítása, mint a versenyképességi kompetencia fejlesztés tudásközpont megvalósításával. A gazdasági szervezetekkel való együttműködés fontos területe lehet még a közös érdekeltségek azonosításával végzett lobbi tevékenység, illetve a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységben is részt vállalhatnak. A klaszter együttműködések a specializáció során kiválasztásra került iparágak területén lehetnek különösen hasznosak. A klaszter együttműködések, a gazdasági szervezetekkel való együttműködésekhez hasonlóan, elsősorban tudást, tapasztalatot tudnak a településre behozni, segíthetnek az város érdekérvényesítő képességének fejlesztésében, alkalmanként támogathatják a várost kedvező beruházási döntések meghozatalában és kommunikációs csatornaként közvetíthetik a város üzeneteit a klaszter tagjai számára. A felsőzsolcai civil és egyéb szervezetek hozzájárulásai mind a gazdaságfejlesztésben nem érintett, mind a gazdaságfejlesztési területeken jelentősek lehetnek. Az önkormányzatnak a civilek 19

20 működését illetően elsősorban orientációs, koordinációs szerepe van. A gazdaságfejlesztés munkaerő-piaci versenyképesség fejlesztése területén a civil kezdeményezések megléte kiemelten fontos, nem pusztán a munkaerő-piacon már jelenlévő munkavállalók esetén, hanem a jövőbeli munkavállalók esetén is hisz szerepet vállalhatnak a gyermekek és a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak fejlesztésében. De legalább ilyen fontosak a gazdaságfejlesztéshez csak közvetetten kapcsolódó kezdeményezések, mint a közösségépítés, sport, egészségmegőrzés, lelki egészség támogatása, közbiztonság megteremtésének támogatás, segítség a bajbajutottakon. A társadalmi problémák kezelése ugyanis közvetve ugyan, de erősíti a gazdasági versenyképességet, a közvetlen társadalmi költségek csökkentése mellett a foglalkoztatók számára közvetlenül is eredményezhetnek hatékonyság növekedést. Például a délutáni foglalkoztatás problémájának megoldása amellett, hogy a gyermekek fejlődését támogatják, lehetővé teszik a szülőknek, hogy dolgozzanak, vagy a polgárőrség működése a közbiztonság, és relatív biztonságérzet fejlesztésén túl segít abban is, hogy ne történjenek olyan események, melyek a dolgozók másnapi munkáját lehetetlenítenék el. A lakosság a gazdaságfejlesztési tevékenységek megvalósításához szintén sokféleképpen járulhat hozzá. A közösség, vagy akár csak a szomszédokért, rokonokért önkéntesen végzett munkák sokat segíthetnek az egyéni élethelyzetekben bekövetkező problémák megoldásában. A segítő szándék felismerése a városi közösség alapvető érdeke, emiatt célszerű ezt strukturált formában a civil kezdeményezések területeire becsatornázni. Az önkormányzat ebben az esetben legalább annyit tehet, hogy a civil szervezetek tevékenységeinek bemutatásával és elérhetőségével kapcsolatos információkat a város honlapján közzéteszi, illetve némi fejlesztéssel akár az egyedi kezdeményezéseket (vagy igényeket) is megjeleníti (pl.: egyszeri délutáni felügyelet kérése). A lakossági hozzájárulás másik területe az anyagi hozzájárulás. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenységéhez kapcsolódóan célszerű felmérni a lakosságot közvetlenül érintő gazdaságfejlesztési területeket. Ezek egy részében a lakossági hozzájárulás kérése nem kérdéses, mivel a hasznok a befizetőnél (is) jelentkeznek. Ilyenek lehetnek például az épületenergetikai fejlesztések, közműfejlesztések, útfejlesztések stb. Más esetekben a hasznok nem közvetlenül a befizetőnél jelentkeznek, viszont a gazdaság fejlesztésével és a város versenyképességének fokozódásával a fejlesztés előnyeit mégis élvezheti. Az önkormányzatnak érdemes évről-évre meghatároznia azokat a konkrét célokat, melyek megvalósításában a lakosság önkéntes támogatására is számít. Ezek a felhívások a közösségi érzés és a lokálpatriotizmust is erősítik. 20

21 Az egyéb hozzájárulók témáját két terültre érdemes osztani. Azért lesznek mindig egyéb hozzájárulók, és a fenti lista azért nem lehet teljes, mert a célok meghatározása sem lehet teljes, illetve meg kell teremteni azt a nyitottságot, mellyel az egyes beavatkozások végrehajtása előtt a lehetséges együttműködők körét újra és újra felmérik a beavatkozás tervezői. Szükséges annak a szemléletnek a kialakítása, hogy a társadalmi felelősség önmagában is erőforrás. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a Felsőzsolca középtávú fejlesztési céljait, és az eredményes megvalósítás érdekében az önkormányzatnak az elérhető erőforrásokról leltárt kell készítenie, azok felmérését is el kell végeznie. Viszont bármennyire is végez alapos munkát az önkormányzat az erőforrások összegyűjtésével, azok mégis az ITS elkészítésekor meghatározott célok megvalósításához kapcsolódnak azaz némileg korlátozzák a felmérhető eszközrendszert. A fejlesztési célok meghatározásának viszont erős és nem csak terjedelmi korlátai vannak. Azok a célok, melyek nem érik el a városi szintű hatást, melyeknek javaslattevője a társadalmi egyeztetésben nem vett részt, vagy amelyek még igényként nem merültek fel, de egy későbbi időpontban megfogalmazódnak, azok a dokumentumba sem kerülhettek bele holott a város gazdaságfejlesztését (vagy akár a város társadalmi jólétének fejlődését) hatékonyan támogathatják. Felsőzsolcának a városfejlesztési elképzelésekre, bármilyen forrásból is érkezzenek, erőforrásként kell tekinteni, és olyan rendszert kell építeni, amely ezeket az elképzeléseket befogadja, azok várható hasznát képes megmérni, illetve hasznosság esetén beépíteni a város célrendszerébe. Az új célok, vagy meglévők részcéljaihoz kapcsolódva egyéb, a fenti listában nem szereplő erőforrások bevonására is sor kerülhet. Létrejöhetnek például olyan egyedi projektek, melyek megvalósításában eddig fel nem mért társaság vagy szervezet érdekelt, így annak megvalósításának forrásait is szándékában áll biztosítani. És létrejöhetnek olyan egyedi projektek, melyek megvalósítása a város érdeke, viszont a fentebb leírt rendszerből már nem lehet hozzá erőforrásokat rendelni. A fenti lista elkészítését tehát elsősorban az motiválta, hogy az önkormányzati erőforrás leltár az egyes célok megvalósításához széles potenciális forrásrendszert biztosítson, viszont ennek felmérése, a fentebb leírt korlátok miatt korántsem lehet teljes. Mivel a településfejlesztési célok megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások gerincét az Európai Uniós források jelentik, így a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához rendelhető források jelentős része egyértelműen meghatározható, a pályázati struktúra szabályrendszere előírja a lehetőségeket. Az EU programok megvalósításához az önrészt az önkormányzat, illetve 21

22 jelentősebb részben a gazdasági társaságok adják hozzá. Az EU programok egy részében az un. soft elemeknél megjelennek a civil szervezetek és az önkormányzati vagy állami intézmények, melyek szintén hozzájárulhatnak erőforrásaikkal Felsőzsolca fejlesztéséhez. Az integrált településfejlesztési stratégiában meghatározott célok elsősorban ezekhez a forrásfelhasználásokhoz kapcsolódnak. Viszont azokban az esetekben, amikor az egyéb forrásokból megvalósítani szándékozott fejlesztésekről az önkormányzat tudomást szerzett, a szövegben azokat is bemutatjuk vagy jelöljük. 22

23 4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan A város társadalmi téren az egyén és csoport szinten is a kiegyenlítődés felé törekszik, a szegregált csoportok felzárkóztatásával. A településen támogatást kapnak a civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok (bolgár, roma, ruszin) saját közösségi, kulturális tevékenységükhöz. Gazdasági cél a meglévő és kialakuló ipari és mezőgazdasági területek hasznosítása révén járulékos adóbevételek növelése a település gazdálkodási hátterének erősítése érdekében. A város kisvárosias beépítettségét nem megváltoztatva a belterületek komfortosabbá tétele, zöld felületeinek kismértékű kiterjesztése, szépítése a város célja. A lakóövezetek a már kijelölt, de nem beépített, új övezeteken túli fejlesztése középtávon nem cél. Amennyiben a lakónépesség további betelepülése igényli, beépítetlen telkek állnak rendelkezésre, tömbfeltárással további utcák nyithatók meg. A természeti környezet adta lehetőségek hasznosítása jelenleg sem esztétikai sem közösségi élettér, sem gazdasági szempontból nem teljes körű, jövőbeni elképzelés szerint ennek fokozottabb kihasználására kell törekedni. A település a Sajó és a Boldva értékeire fókuszálva képzeli el jövőjét. 23

24 4.2. Felsőzsolca Város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Felsőzsolca Város kisrégiós központi szerepét erősítené elsődlegesen közösségi területeken, mely szerep az együttműködő partner-települések számára csillapítja, kiegyensúlyozza a viszonylag nagy súlyú Miskolc város közelségét. A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni. 24

25 Célfa Jövőkép Misszió Funkciókban gazdag, kimagasló életminőséget biztosítani képes, gyarapodó, vonzó kertváros Miskolc szomszédságában Prioritások Életminőség javítása Pozitív városimázs Versenyképes gazdaság Környezetminőség, városfejlesztés Társadalmi és humán infrastruktúra fejlesztése Munkanélküliség csökkentése Igazgatásfejlesztés Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése Specifikus célok KKV-k kialakulásának, versenyképességének ösztönzése Környezetminőség Szociális rendszerek fejlesztése Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztése Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés Közösségi identitás Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása Urbanisztika Innováció ösztönzése Horizontális célok Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Kistérségi szerepvállalás Városmarketing

26 4.3. A településfejlesztési elvek rögzítése Településfejlesztési elvek rendszere Felsőzsolca településfejlesztését az alábbi, céloknak megfelelő elvek szerint hajtjuk végre: 1. Kertvárosi jelleg erősítése 2. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése 3. Közösségi identitás erősítése 4. Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása A Fenti elvek, mint átfogó, tematikus célok jelennek meg a település fejlesztési célrendszerének kialakítása során. Kertvárosi jelleg erősítése, urbanisztikai alprogram Az elmúlt években a város által folytatott következetes fejlesztéspolitika alapját azok a stratégiai jellegű fejlesztési dokumentumok jelentik, amelyekben a város az alapos helyzetértékelés, az egyéb externális környezeti tényezők, valamint a jövőben várható társadalmi-gazdasági tendenciák figyelembe vételével megfogalmazta a 2020-ig szóló fejlesztéspolitikai célkitűzéseit E tekintetben kulcsfontosságúnak mondható Térségfejlesztési Program, valamint Gazdasági Program. A középtávon megvalósítani kívánt fejlesztések tartalma, a megfogalmazott célok harmonizálnak a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, konzekvens városépítési folyamatról tesznek tanúbizonyságot előtérbe helyezve a fenntartható városfejlesztés alapelveit. Felsőzsolca bár több száz éves múltra tekint vissza, és jelentős hagyományokkal rendelkezik, a település urbanisztikai fejlődése, várossá válása folyamatosan nem tükrözte ezt, jelenleg is csak bizonyos részek tekinthetők megfelelőnek. A városnak mára ugyan kialakult hagyományos értelemben vett városközpontja, azonban a városba érkezőket nem fogadják a hagyományos városi kapuk, azaz csak bevezető utak vezetnek a történelmi városmag, a piac- és templomtér, az agora felé, különösebb városi jellegű fogadószimbólumok nélkül. A város fejlődése szempontjából fontos feladat a városközpont további fejlesztése, új funkciókkal való megtöltése és 2020-ig az igazgatási, közösségi, kereskedelmi, szolgáltatási funkciókat ellátó 26

27 városközpont kialakítása. E célokat egyrészt az urbanisztikai alprogram megvalósítása szolgálja, valamint a kijelölt akcióterületeken végrehajtandó egyéb fejlesztések. A fejlesztendő városközpont a város két ütőerének számító Kassai és Szent István utca által közrezárt 12,46 ha nagyságú terület, melynek észak-nyugati csúcsában a Miskolc, valamint az M30 autópálya lehajtója felőli, városkaput képező körforgalom helyezkedik el. Felsőzsolca és Miskolc társadalmi-gazdasági integrálódása évről évre növekszik, melynek eredményeképpen a városnak ez a része kiemelt forgalmi súllyal bír. Az ingázók, valamint az egyéb okokból Miskolcra és Miskolcról utazók átutaznak az akcióterületen. Ez egyrészt az akcióterület által érintett gazdasági szereplők számára teremt pozitív piaci környezetet, másrészt a lakosság számára javul a fontos gazdasági, közigazgatási és egyéb funkciók elérhetősége. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése A város jövőképének megvalósításához a zöldfelületek növelése, gazdagítása, valamint a sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása szükséges, annak érdekében, hogy a város változatos, aktív szabadidős tevékenységek kínálatát tudja biztosítani a saját és a környező városok, települések lakói számára. Másik fontos aspektusa az ilyen irányú fejlesztési törekvéseknek az, hogy javuljon a település és épített környezetének állapota; a település mint lakó- és munkahely ( élőhely ) hosszabb távú élhetőségét biztosítsa. Másként fogalmazva: olyan környezet kialakítása, amely hosszútávon Felsőzsolca fenntartható fejlődéséhez járulhat hozzá. A fentiekben jellemzett fejlesztési irány a város fejlesztéspolitikai célrendszerében betöltött fontos szerepét mutatja az is, hogy több kijelölt akcióterülethez kapcsolódóan is e célok megvalósulását biztosító fejlesztési projekteket tervez a város végrehajtani a jövőben. Közösségi identitás erősítése A település vonzerejének megtartása szempontjából kiemelt jelentősége van a társadalmi stabilitásnak, mely egyrészt a helyi gazdaság élénkítésével, munkahelyek teremtésével és ezáltal a jövedelmi helyzetben mutatkozó különbségek csökkentésével biztosítható. Másrészt pedig a város barátságos, vonzó jellegének megtartásához szükség van a helyi lakosság identitástudatának, kötődésének erősítésére. 27

28 A város polgárainak véleménye különösen fontos Felsőzsolcán. A város fejlődésének és szociális kohéziójának egyik fontos eleme lehet az új városlakók települési kötődésének megteremtése. Ezt a célt szolgálja a város fejlesztéspolitikai célkitűzései között az identitás alprogram, és ennek megfelelően kerülnek kialakításra jelen projekt keretében a soft típusú, közösségformáló projektelemek Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása Mint ahogyan azt a Gazdasági helyzet c. alfejezetben is bemutattuk, Felsőzsolca gazdasági életében kiemelt szerepet játszik a Felsőzsolcai Ipari Zóna. A munkahelyteremtéssel, a város és lakói jövedelmi helyzetének javításával járul hozzá a jobb életminőséghez. E súlyponti szerep erősítése, az Ipari Park infrastrukturális ellátottságának javítása, valamint ezáltal további befektetők, ipari termelő, logisztikai vállalatok vonzása áll a város gazdaságfejlesztési prioritásának középpontjában. Ennek érdekében került korábban kibővítésre az Ipari park területe és jött létre a sikeres inkubátorház fejlesztés. A városközpontban kialakítandó üzletfejlesztési elképzelések megvalósításához a város a helyi kis és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni, a versenyszféra számára is kedvező üzleti lehetőségeket magában rejtő projektekben magánbefektetőket, helyi vállalkozásokkal kíván Felsőzsolca Város együttműködni, közösen indítva be a helyi gazdaság motorját. Ennek megfelelően a stratégia megvalósításában kiemelt szerepet játszanak majd a helyi vállalkozások. Célunk szerint sikerül a településfejlesztésbe magántőkét bevonni, megvalósul a helyi KKV-k helyzetbe hozása. Felsőzsolca számára alapvető fontosságú, hogy a helyi vállalkozások egyre jobban megerősödjenek, fejlesszék tevékenységüket, és olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozás egyéni érdekein kívül az itt élőket és a kapcsolatukban levő más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett szükség van olyan tőkeerős vállalkozások vonzására, letelepedésük ösztönzésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a település fejlődéséhez. Az ösztönző eszközök közül a szűkebb értelemben vett ösztönzőket tudja az önkormányzat alkalmazni. Kedvezményeket, pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat, szűk, meghatározott körben. Az egyéb beruházás-ösztönzők közül is vannak olyan elemek, amelyek az önkormányzat eddigi gyakorlatában is megtalálhatóak. Az önkormányzat rendelkezik értékesíthető, vagy bérbe adható ingatlanokkal mezőgazdasági földterületek, építési telkek, üzlethelyiségek, stb. -, amelyeket 28

29 felkínálhat a helyi és a potenciális érdeklődőknek. Ezt oly módon kell megoldani, hogy az eladás vagy a bérlés a település érdekeit szolgálja. A vállalkozás illeszkedjék a település gazdasági szerkezetébe; Lehetőleg húzó hatást gyakoroljanak mások számára és a fejlődést szolgálják; Ne legyenek környezetet károsító, másoknak kárt okozó tevékenységei; A helyi vállalkozásokkal együttműködés, beszállítói kapcsolat alakuljon ki; Új munkahelyeket teremtsen, és ez lehetőleg tartós foglalkoztatást jelentsen; A vállalkozás végeredményben a település fellendüléséhez járuljon hozzá. Az önkormányzat azzal teheti még vonzóbbá ingatlanjait, ha azokat megfelelő közművekkel kívánja hasznosítani. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne élje fel vagyonát, és fenntartható projektek jöjjenek létre a településen. Az önkormányzat marketing tevékenységébe be kell építeni a befektetési lehetőségek közzétételét, minden eszközt és alkalmat meg kell ragadni a széleskörű tájékoztatásra. Az ingatlankínálat mellett ki kell térnie egyéb vonzerőt képviselő elemekre is. Lehet hangsúlyozni a helyi és környékbeli munkaerőpiac előnyeit, a már itt tevékenykedő vállalkozásokat, kiemelve a beszállítói, együttműködői kapcsolatok lehetőségét. Fontos tényező a jó elérhetőség, az autópálya közelsége, a vasúti kapcsolat, hiszen a szállítási költségek nagysága, a gyors elérhetőség lehetősége komoly tényező lehet a döntésben. A gazdaság fejlesztése érdekében a külső befektetők keresése mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi vállalkozások megtartására, fejlődésének érdekében azok véleményének, javaslatainak kikérésére, fejlesztési elképzeléseinek segítésére, pl. rendszeres konzultációk, beszélgetések segítségével. Az önkormányzat a tágabb értelemben vett ösztönzők tekintetében amelyek a makrogazdasági politikában jelennek meg -, kisebb mozgástérrel rendelkezik, de ugyanakkor képviselőiken keresztül jelzéssel, javaslatokkal élhet, lobbizhat a település érdekében. Tekintettel a város térségben betöltött változó szerepére, térségszervező erejére a város célhierarchiájában a városias jelleg erősítése és az igazgatási funkciók fejlesztése kiemelt 29

30 prioritások. Ennek megfelelően a város elsősorban a városközpont és az igazgatási központ akcióterületeken végrehajtandó fejlesztések megvalósítására törekszik. Az itt végbemenő változások tovagyűrűző hatásaként a további akcióterületek fejlesztései sikeresebben hajthatók végre. Szintén kiemelt szerepet kap szegregátum akcióterület, ahol azok feloldása fontos feladat. A város középtávú célkitűzései között szerepel a szabadidős funkciók kínálatának bővítése, valamint a felmérések során kimutatásra került termálvíz-potenciál hasznosítása. 30

31 5. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása során a Regionális, nemzeti, közösségi szintű fejlesztési ajánlásokat, valamint az átfogó fejlesztéspolitikai célokat vettük figyelembe, ezek alapján került megállapításra a célrendszer. Átfogó célok: 1. Kertvárosi jelleg erősítése 2. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése 3. Közösségi identitás erősítése 4. Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása A városrészek fejlesztési célkitűzései A városrészek lehatárolását a területfejlesztési koncepció, a város szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el ahol erre lehetőség volt, ahol friss adat még nem állt rendelkezésre, a korábbi adatokból, illetve az önkormányzati nyilvántartásokból dolgoztunk. Így a stratégia a városban két különböző területű és népességű, valamint funkciójú városrészt azonosított. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 2 városrészt határoltunk le. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról tanúskodik, ötvözve a városépítési folyamatról a fenntartható város alapelveivel. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően két városrészben kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve 31

32 a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát. 1. Felsőzsolca Város Lakóövezetei Célok: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fejlesztése, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével 2. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Cél: Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése 32

33 5.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. 33

34 Városrészi célok Felsőzsolca Város lakóövezetei Ipari és mg. területek Tematikus cél V1-4 / Városrészi Cél C1-5 A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fejlesztése, felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat Urbanisztikai program - Kertvárosi jelleg erősítése Átfogó célok Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése Közösségi erősítése identitás 34

35 6. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 6.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A városrészek lehatárolását a Gazdasági program vonatkozó megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi - demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el. A városban két különböző területű és népességű valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 3 akcióterület került lehatárolásra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot, de minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően három akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát. 35

36 Felsőzsolca Városi Lakóövezetei városrész 2 akcióterülete 36

37 Ipari terület és mezőgazdasági művelésű területek akcióterület 1. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei 37

38 6.1.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2. Kép Felsőzsolca Városközpont akcióterüet 38

39 Lehatárolása Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. Vám térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. E területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. A jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, kapu alakulhatna ki, mely fogadja a Miskolc felől Felsőzsolcára érkezőket. A történeti időktől Miskolc és Felsőzsolca közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az 50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, racionalizálták. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak e legkeletibb területe érdektelen mezőgazdasági funkciójú külterület. A fejlesztési terület miskolci közigazgatási területet nem érint. Jelenleg erre az akcióterületre koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. A Városháza oldalában az akcióterülethez kapcsolódik a Városháza telke, a másik oldalon az Okmányiroda telke, Gamesz, a Gamesszel átellenes lakóház, valamint a Gamesz mögötti parkoló egészen a Bocskai utca határáig. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyeken az akadálymentesítési projekttel összefüggésben parkolók, illetve kazánház valósult meg, a többi terület a későbbi fejlesztések helyszínéül szolgál majd.. Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik. Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. A város hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezik az önkormányzat tulajdonában lévő 39

40 Hrsz. 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület jó lehetőséget ad a majálisok, juniálisok megszervezésére, fogadni tud lovas-, biciklis- és evezős turizmust is. A területhasznosítás során figyelemmel kell lenni az árterület adottságaira. A terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg Gazdasági helyzet Az akcióterületen számos kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás kap helyet. A Kassai út északi oldalán helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen társasház épült, földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek működnek. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb az emlékművel szemben szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. A Mártírok útján a rendőrség tetőtér beépítést illetve garázsfejlesztést valósított meg a városi rendőrőrs épületén. 40

41 Az akcióterület kaputérségét északi irányban a lakóházak kertvégei határolják. A fejlesztések eredményeképp várható, hogy a kisvárosias lakóházak alsó szintjein kereskedelmi és szolgáltató jellegű tevékenységet folytató vállalkozások is helyet kapnak, erősítve a városias jelleget. Az akcióterület keleti részén a Sajó parttal szomszédos területeken jelenleg nincs gazdasági jellegű tevékenység. A fejlesztések következményeként viszont számítunk arra, hogy a szabadidős tevékenységek infrastrukturális fejlesztései miatt egy virágzó kereskedelmi terület alakul ki A környezet állapota Az akcióterület környezete a központi területeken rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet. A közigazgatási intézmények udvara rendezett, az épületek előtt és mögött parkolóhelyek kerültek kialakításra a könnyű megközelítés végett. A porták rendezettek. Az akcióterület kaputérségében a környezet a főút mellett rendezett, ahogy Miskolcról a városba érkezünk, két oldalt beépítetlen területek, kertvégek fogadnak. A fejlesztések során az út két oldalán fasor fogadná az ideérkezőket. Egy rendezett, hangulatos városias rész kerül kialakításra. A Sajó-folyó mentén a terület rendezetlen. A Sajó parti szabadidőközpont létesülésével egy természetes környezet kerül kialakításra a folyópart mentén A közlekedés helyzete Közlekedési szempontból forgalmasnak mondható az akcióterület központi része, a Felsőzsolcára érkezők legnagyobb része ebből az irányból közelíti meg a várost. Jelentős az átmenő forgalom is Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok és a miskolci 7-es busz is erre közlekedik. 41

42 Az akcióterület kaputérsége nagyon forgalmas, hiszen ez az út vezet be a városba, és nagy az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Jelenleg a főúton kívül más út nincs a területen. Kerékpárút nincs, gyalogos forgalom nincs. Közlekedés szempontjából az akcióterület keleti, Sajó parti részer nem forgalmas. Jelenleg egy része családi házas övezet, egy része pedig beépítetlen. Tömegközlekedés nem érinti, az autósforgalom csak a célforgalomból adódik A közszféra jelenléte Az akcióterületen központi részén belül kap helyet jelenleg a Gamesz telephelye, mely a város rendben tartásáért és az önkormányzati intézmények karbantartásáért. A fejlesztések során a telephely elköltöztetésre kerül. Szintén ezen a területen belül helyezkedik el a Rendőrség épülete is, melynek intézkedési területe Felsőzsolcán kívül több településre is kiterjed. Az akcióterület déli részén belül kap helyet a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. Cél egy olyan igazgatási központ létrehozása, mely teljes mértékben el tudja látni a várost és annak kistérségét. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja. 42

43 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek 3. Kép Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Lehatárolása A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Zöldfa és a Széchenyi utca átkötő szakaszán keresztül az Akác, Árpád Fejedelem, Bem József, Bartók utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Itt található Felsőzsolca szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. A terület lehatárolását a terület legészakibb pontjától kezdjük, ami a Kazinczy Ferenc utca és Kavicsbánya utca kereszteződése. Innen a terület keleti határa a Kazinczy Ferenc utcán húzódik egészen az Almáskert utca déli oldalán lévő ingatlan telekhatáráig. Itt nyugat felé fordulva a 43

44 telekhatáron húzódik a Táncsics Mihály utca keleti oldalán lévő ingatlanok telekhatáráig, ahol a lakóházak telekhatárán haladva déli-délkeleti irányba fordul a Táncsics Mihály utcával párhuzamosan. A lakóépületeken túlhaladva a határ a Táncsics Mihály utcába csatlakozik be, egészen a Kossuth Lajos utcáig. A Kossuth Lajos utcán haladva észak-nyugati irányba fordul a Széchenyi István utcáig, majd a Széchenyi István utcán át az Árpád fejedelem útjáig haladva, ott dél-keleti irányba fordulva a Móricz Zsigmond utcáig. A terület itt kiterjed a Móricz Zsigmond utca folytatásaként az Akác utca mindkét oldalán található ingatlanok kertvégéig az Árpád fejedelem útja és a Bem József utca közötti szakaszon. A határ az Árpád fejedelem útjához visszatérve észak-nyugati irányba fordul, majd észak-keleti irányban, a Széchenyi utca északi határán húzódva visszatér a Kossuth Lajos utcáig. A Kossuth Lajos utcánál észak-nyugati irányba tér a Zöldfa utcáig, ahonnan észak felé haladva a Zöldfa utca mentén, majd a Kertekalja utcától kezdődően a határ magába foglalja a Zöldfa utca bal oldalán (nyugati oldal) található ingatlanokat a kertvégekig egészen a Kavicsbánya utcáig. A határ a Kavicsbánya utcánál kelet-északkelti irányba fordul és a Kavicsbánya utcán fut végig, egészen a Kazinczy Ferenc utcáig, ami a kiindulási pont volt. A kétpólusú szegregált területet összekötő tengely a Széchenyi utca átkötő szakasza szintén a szegregált területcsoporthoz tartozik, melynek oka, hogy a nagy számú az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező lakosok körében jelentős számban közeli rokonsági kapcsolat áll fenn, az egymáshoz közel élő családok a két pólus között a Széchenyi utcán keresztül érik el egymást. A kétpólusú szegregált terület egységes akcióterületként való lehatárolása és integrált, egyidejű, párhuzamos, a pólusok közti szakaszt is érintő fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a fejlesztések indukálta esetleges belső migrációs folyamatok ne eredményezzék az egyik terület aránytalan fejlődését, míg a másik pólus végleges leszakadását, ill. további bővülését. A területi növekedés veszélye leginkább a pólusokat összekötő tengely mentén várható a fejlesztések elmaradása, illetőleg integrált beavatkozás hiánya esetén, ez indokolja a Széchenyi utca átkötő szakaszának kijelölését, illetve a két pólus egyidejű fejlesztését. A szegregátum területén 147 db lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1102 fő, az önkormányzat nyilvántartása alapján 1280 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a nevezett területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott, életveszélyes épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt. 44

45 Az antiszegregációs terület kiterjedése 10,2 hektár. Felsőzsolca kiterjedése hektár, a Szegregátum a város 0,6%-át teszi ki Gazdasági helyzet A terület lakóövezet, melyen nem található gazdasági funkcióval ellátott ingatlan. A fejlesztések következtében sem fog a területen gazdasági funkciót kapni egy ingatlan sem A környezet állapota A terület lakóövezet, rendezetlen, szemetes. Az ott lakók igénye a rendezett környezet kialakítására alacsony. Az utcák sivárak, nincsenek fák. Az utak pormentesek, a közművekre való rácsatlakozás lehetősége adott, mégis kevés ingatlannál veszik igénybe A közlekedés helyzete Lakóövezethez képest jelentős átmenő forgalom van az akcióterületen. Pormentes, de nem túl jó állapotú, felújításra szoruló utakon lehet közlekedni A közszféra jelenléte Az akcióterületen nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény. 45

46 6.1.3 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek 4. Kép Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Lehatárolása A Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A terület fekvését, elhelyezkedését, Miskolc város szomszédságát, közlekedési kapcsolatait tekintve rendkívül versenyképes. Az M30-as autópálya átadása tovább növelte az Ipari Park logisztikai előnyét. Az autópálya mindössze néhány száz méter távolságra van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos úton lehet megközelíteni ebből a fontos csomópontból. 46

47 Az Ipari területek az Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park területén találhatóak az alábbi utcák által mentén: Epres u Szállítók útja Szikszai u. 1-3 Berek u Bódva u Turul u Ipari u Szeles u Gazdasági helyzet Jelenleg az akcióterület egyik része kialakult iparterület teljes közművesítéssel, és szinte valamennyi területrésze betelepült ipari vállalatok telephelyeként funkcionál. A közelmúlt fejlesztésének köszönhetően a park jelentős területtel bővült, szintén közművesített területekkel. Az Ipari park területén az alábbi vállalkozások működnek: Betonszín Bt., Metrószer Kft., Kroda Kft., Blokk-Top Kft., Geo-Fríz Kft., X-Vax Bt., Vopi-H Kft., Mega Kft., Karakter Trans Kft., Azur Tours Bt., Lupkovics Imre EV, Latt-Stúdió Kft., Truck Land Kft., Takács-Sped Kft., Tárczy Tamás EV,, LN Trans Kft., Mini Transport, Unilift 2000 Kft., Csécsi- Trans kft., Borsod Konténer, Jet Kft.., Vitek Kft., Karl-Ker Kft., Semmelrock, Hobema Kft., Doxabi Rt., Csősz Trans Kft., Gavex Kft., Fazekas Csaba EV, Miskolc Hálép Kft., Matusek Ferenc EV, Sviatkó Trans, Monax Bt, Irodaház Kft., Sag Hungária Kft., Alarmtechnika Rt., Süd-Bau Kft., Radoma Hungária Kft., Reinvest Milleneum Kft.,Kite Rt., FIZ Kft., Adeptus Rt.,Eurolux-Trans, Estate West Office Kft.,Sicta Kft A környezet állapota A környezet a főút mellett rendezett, modern csarnokok, és irodaépülete látványa fogadja a látogatókat. A fejlesztések során az jelenleg üres oldalán lévő terület is benépesül betelepülő ipari és szolgáltató vállalatokkal A közlekedés helyzete 47

48 Az akcióterület nagyon forgalmas, hiszen ez a terület az ipari és logisztikai tevékenység ellátására fejlesztett ipari zóna. Jelenleg a főúton kívül a vállalati bekötőutak kerültek kiépítésre, más út nincs a területen. Kerékpárút nincs, gyalogos forgalom alacsony A közszféra jelenléte Az akcióterületen nincs jelenleg közigazgatási intézmény, a fejlesztések során sem kap szerepet a közigazgatás ezen az akcióterületen. 48

49 6.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. Vám térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. Ezen területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. Az északi oldalon helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen jelenleg társasház épül, aminek földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakításáról szól az építési engedély. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb az emlékművel szemben szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont a Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. Az akcióterületet északkeltről a Mártírok útja határolja. Itt a rendőrség más fejlesztési pénzből tetőtér beépítést illetve garázsfejlesztést irányzott elő a városi rendőrőrs épületén. A szükséges engedélyes tervek már elkészültek. A terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. Ez a közel 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának tüdeje. Míg manapság Miskolc felől jövet (és 10 emberből 9 innen érkezik Felsőzsolcára) kertvégek fogadnak látványként, addig fejlesztés esetén a jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, kapu alakulhatna ki. Ez a területegység (~5 hektár) a meglévő kereskedelmi alközpont szív alakú területét mandorla alakú belsőséggé formálná, s ezzel a felvidéki városok orsós terét imitálná. A városkapu kialakítása távlati elképzelés. Megfelelő ütemű gazdasági növekedés és kedvező piaci környezet mellett e fejlesztésekbe döntő mértékben bevonhatók lesznek magánbefektetők, 49

50 ugyanis a kereskedelmi és lakóingatlanok kapcsán vonzó hozamlehetőségek állhatnak a jövőben rendelkezésre. A városközpont piaci környezetének fejlesztése a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára fontos feladat. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra megteremtésével komoly további magántőke beruházások várhatók tovagyűrűző hatásként. Az akcióterület déli részére koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyek a jövőbeli fejlesztések színhelyéül szolgálnak majd. Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik. A városházával szemben egy új kisvárosi tér alakul ki. Ennek északi oldalán a jelenlegi GAMESZ épületének folytatásaként emeletes épületsorban igazgatási funkciók (okmányiroda bővítés, kistérségi irodák, stb.) kapnak helyet. A tér másik két oldala is emeletes házakkal vendéglátó és szolgáltató funkciókkal kerül fejlesztésre. A város Gazdasági Programjában korábban célként megfogalmazott e-közigazgatás feltételeinek megteremtése nagyot lépett előre az elmúlt években. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja. Viszont az igazgatás jelentős informatikai és szervezési fejlesztést igényel indokoltsága részben az elavult eszközállomány, részben a járások kialakítása miatt január 1-től bekövetkezett létszámcsökkenés és funkció/tevékenység átszervezés. A meglévő Polgármesteri Hivatal és GAMESZ épület, valamint a Családsegítő központ homlokzati és tető szigetelés, és egyéb épületenergetikai korszerűsítést igényel. A közcélt szolgáló igazgatási egységek fejlesztése döntően támogatások, pályázati források bevonásával valósítható meg. Az akcióterület keleti részén Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. A város hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezik a az 50

51 önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. Ettől a ponttól légvonalban 800 méterre nyugatra létezik egy lefojtott 850 m mély termálkút a miskolci hűtőház területén. Ez ad alapot arra, hogy 100%-os biztonsággal termálvizet nyerjen Felsőzsolca városa. A víz gyógyászati célra, fürdő üzemeltetésére alkalmas első sorban, de a közeli intézmények (városháza, okmányiroda, egészségház) fűtése is ellátható innen megfelelő hőcserélővel, gépészeti megoldással. A Bocskai utca és a régi meder által határolt ~2 hektáros terület fele alkalmas egy erre alapuló szabadidőközpont építésére, míg a másik fele épített (faházas) és sátorverésre alkalmas kemping létrehozására. A város terveiben szerepel egy vízrejáró a tornaterem mellett kiépítendő támfalrendszeren keresztül a Sajó mellé építendő csónakházig. Az akcióterület keleti területén Felsőzsolca a város szabadidős, valamint gyógyászati funkciókkal való ellátottságát kívánja erősíteni. A teljes valamennyi fejlesztési elemet tartalmazó - projekt előkészítési feltárási - engedélyezési eljárást igényel a beruházás részletes tervezését megelőzően. Termálfürdő, kemping, csónakház, vízrejáró kialakításához kreatív ipari, turisztikai célú fejlesztési támogatások bevonása szükséges a jövőben. Alternatív energiahasznosítás és/vagy ivóvízellátás biztosítása érdekében történő kútfurás, valamint az uszoda kialakítása a magántőkét kevésbé vonzza, amit azt jelenti, hogy e két projekt tekintetében vagy az ÚSZT forrású (pl. KEOP) vagy későbbi EU forrású támogatások megpályázására lesz szükség. A Sajó-folyón a hagyományos kirándulási lehetőségeket figyelembe véve a kajakkal illetve kenuval történő vízitúrázásnak van komoly múltja. Számos egyesület illetve szervezet rendez a folyón hosszabb rövidebb kirándulásokat, illetve biztosít felszerelést. A folyóparton több helyen van lehetőség táborozásra is. A tanösvények, jelzett turistautak azonban ez idáig nem kerültek kijelölésre a folyó parti sávjában. A Sajó folyó országosan elismert, és közkedvelt folyóvíz. A folyamatosan javuló vízminőség mellett gyakorlatilag minden halfajta megtalálható benne a harcsától a pisztrángig. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület ragyogó lehetőséget ad a majálisok, juniálisok megszervezésére, fogadni tud lovas-, biciklisés evezős turizmust is. A terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi 51

52 miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg. A pástnál megépíthető a sportpályákhoz kapcsolható öltözőblokk és a klubhelyiség épülete. Ettől délre kis tavacska és vízi színpad kialakítása áll a fejlesztési elképzelések között Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. A városi fejlesztési tervek már korábban teljes közművesítést írtak ide elő és jelenleg is elérhetők a közműszolgáltatások, ugyanakkor sajnálatos módon nem minden háztartás képes e szolgáltatások igénybevételére. Az Antiszegregációs terv ad választ arra, hogy az egyes területeken jelentkező fejlesztési igények közül, melyek játszanak kiemelt szerepet Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek A Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A terület fekvését, elhelyezkedését, Miskolc város szomszédságát tekintve rendkívül versenyképes. Az M30-as autópálya átadása tovább növelte az Ipari Park logisztikai előnyét. Az autópálya mindössze néhány száz méter távolságra van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos úton lehet megközelíteni ebből a fontos csomópontból. Jelenleg az akcióterület egyik része kialakult iparterület teljes közművesítéssel, és szinte valamennyi területrésze betelepült ipari vállalatok telephelyeként funkcionál. A közelmúlt fejlesztésének köszönhetően a park jelentős területtel bővült, a Miskolc-Kassa összeköttetést 52

53 biztosító 3. sz. főközlekedési út keleti oldalán új, ipartelepítési szempontból optimális, tetszőleges telekméretek kiválasztására és kialakítására alkalmas, szintén közművesített területekkel. szintén közművesített területekkel. Mezőgazdasági jellegű fejlesztések: önellátó város (kisebb-nagyobb önkormányzati vagy bérelhető mezőgazdasági területek megművelése pl. közmunka, vagy más, leszakadt rétegek munkához/élelemhez segítő programok keretében a meglévő biomassza alapú fűtéssel ellátott önkormányzati épületek és a szegregátumba tervezett közösségi ház fűtőanyaggal történő ellátása érdekében későbbi tanulmányok figyelembe vételével kiválasztott energianövények (energiafű, energiafűz, stb.) termesztése az alacsony aranykorona értékű termőföldeken, az ÉMVÍZIG kezelésében lévő gátak környezetében, árterületeken a külterületeken meglévő mezőgazdasági utak karbantartása, árkok rendben tartása 53

54 6.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Felsőzsolca a következő 20 évben fejlett, funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá kíván válni. A város hosszú távú fejlődésének kizárólagos célja a társadalom általános jólétének, életminőségének fejlesztése. A társadalmi jólét legfontosabb tényezői az egészségi állapot, a lelki egészség állapota, a jövőirányultság és a társas jólét. A Felsőzsolca által tervezett beavatkozások ezen tényezők teljesülését a szélesen értelmezett biztonság megteremtésével támogatják, mely vonatkozik a minőségi életfenntartás körülményeinek megteremtésére, a fizikai biztonság(érzet) megteremtésére, a jövőbe vetett bizalom érzésének megteremtésére és a társas kapcsolatokban megnyilvánuló (közösségi) biztonságérzet megteremtésére. Jelen dokumentumban a város a következő 7 éves költségvetési ciklusban tervezett beavatkozásait elsősorban a városrészekben kijelölt akcióterületek, azon belül az EU kohéziós politika beruházási prioritásai szerint csoportosítva mutatja be. Viszont a beavatkozások egy jelentős része Felsőzsolca egész területét vagy a városrészek egészét, vagy több akcióterületét is érintik, így a bemutatás során az adott tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan az akcióterületeken vagy az adott városrészen túlnyúló projektekről is említést teszünk. A tervezett beavatkozások bemutatásának sorrendje nem feltétlenül tükrözi azok prioritási sorban betöltött helyét. Az egyes akcióterületek alfejezetein belül az tervezett beavatkozások tematikus csoportosítása viszont fontossági sorrendben történik, illetve azon belül az egyes beavatkozások bemutatása időrendi sorrendet követ. 54

55 6.3.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) Tervezett beavatkozások bemutatása Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) településrészen A felsőzsolcai Városközpont multifunkcionális jellege okán komplex több funkcióterületet érintő - beavatkozásokat igényel. A területen a beavatkozások legfontosabb céljai a városközpont kertvárosi jellegének erősítése, a befektetések ösztönzése, a helyi vállalkozások versenyképességének javítása és a felsőzsolcai közösségi identitás erősítése. A tervezett beavatkozások az Európai Unió közötti kohéziós politika tematikus célkitűzései alapján csoportosítva kerülnek bemutatásra. A célkitűzések sorrendje egyúttal meghatározza az akcióterületi célok elérésében betöltött fontosságukat. Az egyes beavatkozási elemek általában a beavatkozás tervezett időrendi ütemezését követik, egyes esetekben azonban a fontosabb elemek a felsorolásban kiemelésre kerülnek. 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Az akcióterület kaputérségével kapcsolatban először 2004-ben fogalmazódott meg az a városi igény, hogy Felsőzsolca közigazgatási területe növekedjen Miskolc keleti oldali területszélének rovására. A történeti időktől a két település közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az 50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, racionalizálták. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak ezen legkeletibb területe érdektelen mezőgazdasági funkciójú külterület. Igazgatási területátvétel esetén Felsőzsolcának kapuja lehetne, a városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) bővülete. Míg manapság Miskolc felől jövet (és 10 emberből 9 innen érkezik Felsőzsolcára) a látogatót kertvégek látványa fogadja, addig fejlesztés esetén a jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán pedig földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, kapu alakulhatna ki. Ez a területegység (~5 hektár) a meglévő kereskedelmi alközpont szív alakú területét mandorla alakú belsőséggé formálná, s ezzel a 55

56 felvidéki városok orsós terét imitálná. A bővítmény belsejében egy újabb kisvárosi tér alakulhatna ki. A városi központ urbanizált jellegének, képének fejlesztése, a városkapu kialakítása távlati elképzelés, mely a közötti tervezési időszakon túlmutat. A hosszú távú fejlesztési koncepció bemutatása azonban indokolt, mert megfelelő ütemű gazdasági növekedés és kedvező piaci környezet mellett e fejlesztésekbe döntő mértékben bevonhatók lesznek magánbefektetők, ugyanis a kereskedelmi és lakóingatlanok kapcsán vonzó hozamlehetőségek állhatnak a jövőben rendelkezésre. Felsőzsolca közötti időszakban a terület átfogó fejlesztését, revitalizációját kívánja megvalósítani. Az élhetőbb Felsőzsolca programban első célként a városközpont környezetfejlesztése került meghatározásra, ami a leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálására, funkcióváltására, illetve a zöldfelületek növelésével a városi környezetfejlesztésre irányul. A városközpont piaci környezetének fejlesztése pedig a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára fontos feladat. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra megteremtésével komoly további magántőke beruházások várhatók tovagyűrűző hatásként. A fejlesztés 2013 utolsó negyedévében benyújtásra kerülő pályázat szerint, a városközpontban található önkormányzati tulajdonú épületek homlokzati felújításával kezdődik meg. A lakossági és vendégforgalom szempontjából is lényeges a belvárosi önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztése, egységes belvárosi funkciót megjelenítő arculat kialakítása. A pályázatban tervezett fejlesztés mértéke 15 M Ft, melyet a 2016-től kezdve további 185 M Ft értékű beruházás követ majd. A városközpont területén a lakható, élhető környezet fejlesztése érdekében 2016-tól kezdve 130 M Ft-os keretösszeggel további beruházásokat tervez Felsőzsolca. A fejlesztés kapcsán a funkcióbővítő beruházások minden esetben a zöldfelületek növelését és rendezését is célozzák annak érdekében, hogy a városközponti környezet a város tüdeje funkciót is képes legyen ellátni, a kertvárosi jelleg a fejlesztések mellett is megmaradjon. A központi funkcióbővítő fejlesztés részletes tervezése még hátravan, viszont a funkciók fejlesztése a fenntartható környezet fejlesztése mellett elsősorban a közösségi funkciók (park, játszótér, találkozóhely) erősítését szolgálják. Mindemellett szükséges a Városközpont területén további rendezett parkolóhelyek 56

57 kialakítása, illetve az innen, busszal közlekedő bejárók számára egy hosszabb távú P+R parkoló kialakítása, amivel a közlekedés károsanyag kibocsátását lehet csökkenteni. A településrész legjelentősebb volumenű beruházása melyre a tervek szerint magántőke bevonásával, 2018-tól kerül sor - egy üzletközpont létrehozása különböző gazdasági és lakófunkciókkal. A fejlesztés során olyan többszintes épület komplexum valósul meg, amely irodáknak, üzleteknek, köztük egy élelmiszer áruháznak, panziónak, lakásoknak és egy mélygarázsnak ad helyet. A fejlesztés során kiemelt hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, amivel a település a környezeti védelme mellett, a tervezett beruházások értékét is növelni kívánja. Az akcióterület zöldfelületi fejlesztése, az élhetőbb és esztétikusabb környezet kialakítása és a nagyléptékű szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés vitalizálja a városközpontot; további magántőke beruházásokat eredményez és munkahelyeket teremt. Üzletközpont épület komplexum elemei Az üzletközpontban épülő földszinti üzletközpont feletti irodák Panzió Az üzletközpont másik épülete a Kassai utca túloldalán dufarttal, toronnyal Az üzletközpont harmadik épülete (V-alakban, mélygarázzsal, üzletekkel, irodákkal) Élelmiszer áruház Üzletek, társasházak Összesen Beruházás nettó költsége (Ft) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Akcióterületi beavatkozások a környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése prioritáshoz kapcsolódóan. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálása, funkcióváltása Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Üzletközpont fejlesztés Felsőzsolca Városközpontban Beruházás nettó költsége (Ft) Összesen

58 3. A KKV-k versenyképességének fokozása Felsőzsolca önkormányzata a foglalkoztatás bővítésére komplex program kidolgozását határozta el. A foglalkoztatás bővítésének egyik kiemelt eleme a potenciális nagyfoglalkoztatók beruházásainak ösztönzése, viszont az önkormányzat a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és a lakosság vállalkozásösztönzésével, önfoglalkoztatási képességének fejlesztésével hasonló nagyságrendű eredményt kíván elérni. A foglalkoztatás bővítésének egyik legfontosabb eszköze a munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés, mely versenyképesebb készségek és képességek elsajátítására irányul. A fejlesztések strukturált programjainak véghezvitele érdekében a város 2017-től Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok létrehozását tervezi, a Városközpontban 175 M Ft-os, az Ipari Parkban 150 M Ft-os keretösszeggel. A központok legfontosabb funkciója az elhelyezkedésből adódóan némileg eltérő szolgáltatási kínálattal - a keresletorientált kompetenciafejlesztés lesz, elsősorban kompetencia és munkaerő-piaci felmérések elvégzésével, egyéni fejlesztési stratégiák meghatározásával és a megfelelő fejlesztési programok koordinációs feladatainak ellátásával. A fejlesztés tervét az indukálta, hogy az alacsony foglalkoztatási szint mellett (melynek egyik oka a piaci elvárásoknak nem megfelelő munkavállalói készségek szintje), az elérhető képzési rendszer csak korlátozottan kereslet-orientált. A munkáltatói igények felmérését az ezzel a témával foglalkozó programok jelentős része meghatározza feladatként, viszont a munkavállalói készségek fejlesztési igényeinek meghatározása (és az erre épülő fejlesztési/képzési területek) nélkül az oktatási/képzési rendszer fejlesztése csak az egyik gazdasági szereplő igényei alapján képez keresletet ami így aztán nem feltétlenül találkozik a valós munkaerő-piaci problémák által létrejövő kereslettel. Egyszerűbben fogalmazva, például egy munkaerő-hiánnyal küzdő ipari üzem problémáit nem biztos, hogy az elektronikai műszerész képzésen részt vevők számának növelése oldja meg, mert lehet, hogy csak a munkaerő-piacon lévő műszerészek átképzését, esetleg pl.: nyelvtudását lenne szükséges fejleszteni lényegesen alacsonyabb költséggel. A kompetencia központ a munkáltatói elvárásokat és a munkavállalói kompetencia fejlesztéseket hangolja össze az általa koordinált képzési programok segítségével. Az intézmény létrahozásának tervét az a felismerés is indukálta, hogy az elvárt vállalkozói és munkavállalói kompetenciák sok esetben hasonlóak, és egyes közös programok lebonyolításával az önfoglalkoztatás képessége és a kkv szektor versenyképessége is fejleszthető. Ennek megfelelően a képzési koordináció mellett a kompetenciafejlesztés másik jelentős funkciójának 58

59 létrehozása is indokolt, a vállalkozásfejlesztési tanácsadásnak. A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok munkatársai ennek megfelelően az egyéni fejlesztési stratégiák meghatározása mellett coach vagy mentor szerepet is kapnak, melynek következtében a (költséges) képzési programok mellett az egyéb nem formális (költséghatékonyabb) képzési megoldások fontos elemei lesznek a fejlesztéseknek, mint például a vállalkozásfejlesztési tudásbázis anyagainak használata, vagy konferenciák, előadások szervezése. A tervek szerint Felsőzsolcán két Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ kerül kialakításra némileg eltérő funkciókkal, de közös üzemeltetéssel az egyik a Városközpontban, a másik az Ipari Zóna területén. Az EU források tervezése tekintetében a központ infrastruktúra kialakítása mellett több fejlesztési témában, a központ oktatási, képzési, tudásbázis feltételeinek megteremtése, valamint egyéb a fejlesztéshez kapcsolódó programok kidolgozása érdekében szoft elemekként ESZA források bevonása is tervezésre került összesen 120 M Ft mértékben. A prioritáshoz kapcsolódóan a város elsődleges célja a helyi vállalkozások versenyképességének fokozása, illetve új, jó üzleti kilátású vállalkozások létrejöttének indukálása. A program fontos céljai az önfoglalkoztatás, illetve a vállalkozásalapítás ösztönzése, a működő vállalkozások versenyképességének fejlesztése tudástranszferrel a menedzsment és munkavállalók irányába. A program alapjainak meghatározásakor szem előtt tartottuk, hogy nem mindenkiből lesz vállalkozó. A vállalkozások versenyképességét viszont alapjában határozza meg az ott dolgozó humán erőforrás versenyképessége; szakmai felkészültsége, tudása, tapasztalata, függetlenül attól, hogy a vállalkozásban tulajdonosként, vezetőként vagy alkalmazottként dolgozik. A központok a fejlesztési anyagok és tudásbázis kialakítása és megvalósítása során nagymértékben támaszkodnak a hasonló vagy kapcsolódó tevékenységi körű állami, gazdasági és civil szervezetek szolgáltatásaihoz. Az infrastrukturális fejlesztések mellett kiemelt fontosságú a rendszer eredményes működésének, azaz a célok elérését támogató szolgáltatások rendszerének kialakítása, mely az érintett szervezetekkel való szoros együttműködéssel, és megfelelő szerződéses környezet felépítésével biztosítható. A fejlesztési anyagok és a tudásbázis kialakítása tevékenységek már önmagában is bővítik a magasabb hozzáadott értéket biztosítani képes helyi vállalkozások üzleti lehetőségeit. 59

60 A tervek szerint megvalósításra kerülő elemek így olyan vonzó gazdasági környezetet alakítanak ki, melybe érdemes beruházni. Az elérhető, egyre versenyképesebb humán erőforrás a város céljai szerint egyre vonzóbb beruházási környezetet biztosít a helyi és a betelepülő vállalkozásoknak. A KKV-k versenyképességének fokozása elemei Beruházás nettó költsége (Ft) Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tudásbázisának és vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése oktatási programok lebonyolítása A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása (e-oktatás, oktatási intézmények) A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban a munkaerő-piaci hozzáférés fejlesztése (Munkaügyi központokkal, Integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben) Folyamatrendszer kidolgozása és működtetése a versenyképes kompetencia fejlesztése érdekében (Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ, miskolci szakképző helyek, Közmunka programok, Munkaügyi központok, Szociális szövetkezet Integrált szociális ellátórendszer együttműködésében) A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ működési támogatása Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásaiank becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetenciafelmérések alapján Összesen Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását a Városközpont területén olyan programokkal kívánja támogatni, melyek egy része az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik, de főként a városközponti akcióterületen összpontosulnak. A tervezett beavatkozások legfontosabb elemei Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, 60

61 a megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k és a lakosság számára, A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása, melyek a fenntartható fejlődés központ funkcióhoz kapcsolódnak. Fenntartható fejlődés központ fontos szerepet kap a lakosság és a helyi KKV-k szemléletformálásában a központ a technológiai fejlődést bemutató disszeminációs helyszín lesz a zöldiparral és a megújuló energiával kapcsolatos, elérhető technológiák demonstrációs helyszíne, az energetikai korszerűsítés, környezetterhelés csökkentése területein, kiemelten fókuszálva a helyi gazdasági fejlesztések és alkalmazások bemutatására. Ez a Zöld pont tájékoztat a technológiák forgalmazóiról, pályázati és egyéb finanszírozás lehetőségeiről, és tanácsadással segíti a megfelelő technológia kiválasztását. A programok ESZA támogatással valósulnak meg. közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. Energiaellátás Az energiaellátási rendszerek fejlesztése kapcsán Felsőzsolca olyan programokat kíván megvalósítani, melyek támogatják a megújuló és intelligens rendszerek használatát és energiahatékonysági fejlesztéseket. Ennek első lépéseként Felsőzsolca az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztését valósítja meg célzott infrastruktúra fejlesztésekkel és eszközbeszerzésekkel. A fejlesztési program többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba. Az energiahatékonysági fejlesztések a tervek szerint 2014-ben a utolsó negyedévében benyújtott pályázatban szereplő projekttel a Polgármesteri Hivatal korszerűsítésével, épületenergetika felújításával kezdődik meg. A Felsőzsolca, Szent István u. 20. szám (145/1 hrsz.) 61

62 alatti épületegyüttes esetében az épületenergetikai fejlesztés a tetőtér hőszigetelését, a födém és homlokzati szigetelések kialakítását, valamint az összes homlokzati nyílászáró cseréjét igényli. A fűtés korszerűsítése a 2010-ben üzembe állított kazánok miatt nem szükséges. A klimatizáció kialakítása a többi fejlesztéssel egyidejűleg oldható meg leghatékonyabban. A műszaki megoldások eredményeként a hivatal épülete télen-nyáron megfelelő körülmények között fogadhatja ügyfeleit, az egyes munkahelyeken az ügyfélforgalmat bonyolító és más tevékenységet végző munkatársak számára is 21. századi szinten temperált körülmények biztosíthatók. A fejlesztés becsült költsége 83 M Ft. Az önkormányzat tulajdonában álló, vagy az önkormányzat által finanszírozott épületek további energetikai hatékonyságnövelése a fenntarthatósági szempontok mellett, az önkormányzat által fizetett rezsidíjak csökkentése okán is indokolt. A Családgondozó Központ (Felsőzsolca, Kassai u. 32) épületenergetika felújítására vonatkozóan az önkormányzat rendelkezik már tervekkel, a felújításra a Belügyminisztérium évben, pályázati formában tervdokumentációt készíttetett. A dokumentáció alapján az épület jelenleg elavult külső nyílászárókkal rendelkezik, a homlokzati falak és födém egyaránt szigetelésre szorulnak, a tervek szerinti felújítás szigeteléssel, és a szükséges elemcserékkel elvégezhető. A felújítás költségigényét a szakértők 35 millió forintra becslik. A fűtési oldalon az energetikai fejlesztés biomassza kazán beépítésével 2013-ban megalapozásra került. A későbbi fejlesztésekre a közötti időszakban további 452 M Ftot tervez a város. Az energiaellátási rendszerek fejlesztésének programja kiegészül a megújuló és intelligens rendszerek használatának és energiahatékonysági fejlesztéseknek támogatásával a KKV-k és a lakosság számára. Ezek a magán fejlesztési lehetőségek elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal. A lakosság számára a tervek szerint 200 M Ft-os keretösszeggel 2017-ben indítja a város a programot, melyet 2018-ban a gazdasági társaságok számára elérhető 100 M Ft-os keretösszegű program követ majd. A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak egy része a gazdasági szereplők és a lakosság fenntartható fejlesztési beruházásai érdekében fenntartható fejlődés központ funkcióhoz kapcsolódnak. Fenntartható fejlődés 62

63 központ fontos szerepet kap a lakosság és a helyi KKV-k szemléletformálásában. A központ a technológiai fejlődést bemutató disszeminációs helyszín is lesz a zöldiparral és a megújuló energiával kapcsolatos, elérhető technológiák demonstrációs helyszíne, az energetikai korszerűsítés, környezetterhelés csökkentése területein, kiemelten fókuszálva a helyi gazdasági fejlesztések és alkalmazások bemutatására. Ez a Zöld pont tájékoztat a technológiák forgalmazóiról, pályázati és egyéb finanszírozás lehetőségekről, és tanácsadással segíti a beruházókat a megfelelő technológia kiválasztásában. Ez az infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó szoft program ESZA támogatással valósul meg. A program eredményeképp a fejlesztésbe beruházók jobb minőségű információk alapján lesznek képesek megalapozott döntést hozni, azaz az alternatív megoldások közül a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani. A program egyben a tematikus orientálás eszközével és a publicitás megteremtésével - a helyi szolgáltatók növekedését is támogatja. Közlekedés A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A cél elérése érdekében a település egyrészt a közösségi közlekedés igénybevételének szolgáltatásorientált fejlesztését kívánja megvalósítani Miskolc várossal való együttműködésben (2016-től 50 M Ft-os keretösszeggel), másrészt a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését kívánja megvalósítani (2014-től 140 M Ft-os keretösszeggel), harmadrészt az úthálózat fejlesztésével kívánja a forgalom okozta közlekedésterhelést csillapítani (2016-től 80 M Ft-os keretösszeggel). A közlekedésfejlesztés 2014-ben a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kezdődik meg. A év végén benyújtásra kerülő pályázatban Felsőzsolca a Béke utcán tervezi kerékpársáv kialakítását. A kialakítandó kerékpársávval több cél egyidejű elérése biztosított. A kerékpárút úgy köti be a szegregátumot a meglévő kerékpárútba és biztosít a közvetlen városközponthoz elérhetőséget, hogy a közúti gépjárművek (autóbuszok és tehergépjárművek is) által terhelt Kazinczy és Dózsa-Árpádfejedelem utcákról elvonja a kerékpáros és gyalogos forgalmat. A kerékpárúttal a belvárosi üzleteken túl az iskola, óvoda, sportközpont elérhetősége is biztonságosabbá válik. Felsőzsolca 2013-ben a projekt megvalósítására kiviteli tervet készített, a tervező költségbecslés alapján a megvalósítás mintegy 68 M Ft finanszírozást igényel. 63

64 A kerékpáros közlekedési fejlesztések elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. Kiemelten fontos cél, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. A rendszer így csatlakozik a szomszéd települések, elsősorban Miskolc kerékpárút hálózatába. Az összesen 140 M Ft-os keretösszegű infrastruktúra fejlesztést a város 2017-ig kívánja befejezni. A fejlesztés eredményessége érdekében Felsőzsolca 2015-től 20 M Ft-os keretösszegű Kerékpárosbarát munkahely programmal tervezi ösztönözni a település munkáltatóit, hogy a munkahelyeken alakítsanak ki tárolókat, öltözőt és zuhanyzási lehetőséget a kerékpárral közlekedők számára. A közösségi közlekedésfejlesztés legfontosabb elemei a korábban már említett, a tervek szerint 2016-ban kezdődő, 100 M Ft-ből megvalósuló P+R parkoló kialakítása és a parkolási rendszer fejlesztése, a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonal fejlesztése, mely 2016-tól, 50 M Ft-os keretösszegből megújítja a város közösségi közlekedési megállóhelyeit és váróit, valamint a miskolci SMART City rendszerhez való 2018-ban tervezett csatlakozás, mely a 30 M Ft-os beavatkozással intelligens közlekedési információszolgáltatással teszi elérhetőbbé és kényelmesebbé a közösségi közlekedési szolgáltatásokat, illetve a kötöttpályás közlekedési rendszerhez való csatlakozás, mely később kerül bemutatásra. A közlekedésfejlesztés legfontosabb célja a város hosszú távon fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása, melynek kiemelt eszközei a lakóövezetek forgalomcsillapítása és a környezetterhelés csökkentése. A fejlesztésektől a város azt várja, hogy a közlekedők nagyobb arányban választják az egyéni közlekedés helyett a közösségi közlekedési eszközöket, illetve az egyéni közlekedésen belül a kerékpáros közlekedést. 64

65 Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Beruházás nettó költsége (Ft) Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) Épületenergetikai korszerűsítések Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Kerékpárosbarát mukahely program Parkolási rendszer fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Összesen Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Az Információs és Kommunikációs Technológiákhoz (IKT) való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a város gazdaságfejlesztésének fontos eleme, mely közvetlenül támogatja a gazdasági szereplők versenyképességét, de a technológia által elérhető szolgáltatások segítik a lakosság rekreációját, kapcsolattartását. A tervezett Városközponti fejlesztések jelentős része szintén a város egész területére vagy nagyobb részére kiterjedő programok részei, de főként a városközponti akcióterületre összpontosulnak. A távközlési szolgáltatások fejlesztése kapcsán Felsőzsolca elsőrendű feladata a széles sávú internetelérés fejlesztése, mely mind a munkavállalói, mind a gazdasági szereplők versenyképességének fejlesztése szempontjából kiemelten fontos, és melyet a EU kohéziós politika is prioritásként kezel. A program végrehajtásával bővülnek a helyi magán fejlesztési lehetőségek, melyek további beruházásokat indukálnak a gazdasági társaságok részéről. 65

66 Felsőzsolca 2014-től kezdve az ipari területeken, 2015-től a lakóövezetekben kívánja az internet elérést fejleszteni. Becslések szerint a tervezett beruházások megvalósítása 150 M Ft-os támogatással kivitelezhető. A sávszélesség fejlesztésének eredményeire építve Felsőzsolca az EU Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása tematikus célkitűzéséhez kapcsolódóan további beavatkozásokat tervez az önkormányzati közszolgáltatások területén. Ennek egyik kiemelt területe a közbiztonság javítása. Felsőzsolca a közfeladatainak ellátásában a tervek szerint egyre nagyobb mértékben támaszkodik a jövőben az új információ technológiai fejlesztések eredményeire. A város egy intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését tervezi, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan smart funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer alkalmazásával a szolnoki intelligens rendszerhez hasonlóan követhetőek lesznek a gépjárművek mozgásai, melyek például bűncselekmény elkövetése esetén az érintett területen az idegen rendszámok intelligens szelektálásával meggyorsítja a nyomozati folyamatot. A rendszer automatikusan figyelmeztethet szabálysértések elkövetése esetén, illetve alkalmas lehet veszélyhelyzetek automatikus azonosítására. A város olyan rendszer kiépítését tervezi, melyhez a lakossági megfigyelő rendszerek is csatlakozhatnak adatvédelmi okok miatt kizárólag adatok küldésével. A rendszer kiépítésétől a relatív biztonságérzet javulása várható. A rendszer kialakítása a közterületek megfigyelését végző kamerák telepítésével az elmúlt években megkezdődött. A utolsó negyedévében benyújtott pályázattal a rendszer további fejlesztését tervezi a település. A jelenleg Felsőzsolcán telepített kamerarendszer bővítése és korszerűsítése szükséges, mely új kameraegységek kialakításával valósul meg. A telepítési helyszínek lakossági javaslatok figyelembe vételével a 2014-ben megépíteni tervezett Béke úti kerékpárút körzetében és a szegregátum határán kerülnek kiválasztásra. A korszerűsítés a feldolgozható információk közvetítésének sebességét, a képanyagok minőségének javíthatóságát szolgáló átviteltechnika lecserélésével megvalósítható, miközben a kihelyezett készülékek teljes értékű feladat-ellátási képességgel továbbra is megtarthatóak. Az előzetes felmérés alapján adott kivitelezői ajánlat alapján a beruházás költségigénye 3,5 Millió forint. 66

67 A rendszer továbbfejlesztését a technológia fejlődésével párhuzamosan tervezi a város. A további 46,5 M Ft-os beruházással elkészülő okos kamerarendszer a tervek szerint 2020-ra kerül bekapcsolásra a településen, melytől a relatív biztonságérzet jelentős javulása várható. A kamerarendszer által gyűjtött adatok 2017-től a város adattárházában kerülnek tárolásra. A közbiztonság további fejlesztése érdekében Felsőzsolca 2017-től a város területén Szomszédsági rendőrség program kialakítását tervezi 60 M Ft-os keretösszeggel infrastruktúra és eszköz beruházásokkal, valamint 20 M Ft-os keretösszeggel kapcsolódó ESZA programként a rendszer szakmai programjának kidolgozásával. Az infrastruktúra fejlesztés és a szoft program segítségével a rendőrség (a polgárőrséggel együttműködve) közelebb kerül a város lakosságához, ami relatív biztonságérzet javításán túl hatékony eszköz lesz a bűnmegelőzés, illetve a bűnügyek felderítése területén. A program segítségével a rendőrség társadalmi beágyazottsága nő, a lakosok személyesen ismerik az illetékes rendőröket, telefonszámuk, címűk, elérhetőségük ismert lesz számukra, és a kölcsönös bizalom a közbiztonság megteremtését célzó munka hatékonyabbá válik. Felsőzsolcán már jelenleg is elérhető egészségügyi és vészfigyelő rendszer a városban élő idősek, krónikus betegek számára. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, illetve a penetrációjának növelése szükséges, melyet a város 2017-től 30 M Ft-os keretösszeggel valósít meg a tervek szerint. A 2017-ben, 15 M Ft-os költségvetéssel a felsőzsolcai általános iskolákba tervezett elektronikus diákazonosító rendszer, elektronikus üzenőfüzet és napló teljeskörű bevezetése kizárólag a Városközpont akcióterületet érinti, mivel itt találhatóak a város oktatási intézményei. A fejlesztéssel a szülők és az iskola kölcsönös tájékoztatása gyorsabbá, egyértelműbbé válik, valamint a szülők számára követhető lesz a diákok iskolai élete, mikor érkeznek az iskolába, és mikor indulnak el onnan, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe az iskolában, például elmentek-e ebédelni, vagy tartoznak-e könyvvel az iskolai könyvtárnak. A rendszer kiépítésénél a szülői igényeknek megfelelő szolgáltatások fejlesztését is meg kívánja a város valósítani, azaz az egyes információkhoz különböző, személyre szabható értesítési módok és gyakoriságok kapcsolhatóak, például az iskolai ebédről t küld a rendszer a szülőnek heti egy alkalommal, az iskolai kapun 67

68 való áthaladáskor viszont azonnal sms-t küld. A rendszer szolgáltatási elemeinek kidolgozásában a város támaszkodni kíván a hasonló rendszert működtető önkormányzatok tapasztalataira és az iskolai szülői munkaközösségek által megfogalmazott igényekre. Az oktatási intézmények IKT fejlesztésének másik eleme a szintén 2017-ban bevezetni tervezett, 20 M Ft keretösszegű e-oktatási infrastruktúra fejlesztése program, mely fejlesztés során további számítógép terem kialakítását és informatikai oktatási eszközök beszerzését tervezi. Az oktatás IKT infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódik 2017-ben induló ESZA program, mely 10 M Ft-ból digitális oktatóanyagok fejlesztését, beszerzését támogatja az oktatási intézmények számára, valamint a digitális jártasság megteremtése érdekében további 10 M Ft-os beruházással oktatási, képzési programok tervez bonyolítani a lakosság egésze számára. A szoft programok segítségével az infrastruktúra használata hatékonyan tudja támogatni a lakosság digitális technológiák használatának képességét. A lakosság és a gazdasági szereplők számára elérhető elektronikus közszolgáltatások biztonságos nyújtása érdekében Felsőzsolca fejleszteni kívánja a szolgáltatások nyújtását biztosítani képes adattárházat és szerverközpontot. A város a program megvalósítása során az igazgatási központ funkciók erősítése érdekében 2017-ben 80 M Ft-os beruházással adattárház és szerverpark kialakítását tervezi, amely az önkormányzat és az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények informatikai infrastrukturális hátterét biztosítja majd. A szervereken lesznek elhelyezve például az oktatási intézmények elektronikus szolgáltatásainak adatai, a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktató és egyéb anyagai stb. Felsőzsolca fejleszteni kívánja az önkormányzati intézményekben az elektronikus ügyintézést. A 2016-ban induló, 20 M Ft tervezett költségvetésű fejlesztés a rendszer elektronikus akadálymentesítését is magában foglalja, beleértve a város honlapjának elérését. A fentiek beavatkozási tervekkel párhuzamosan a gazdasági versenyképesség javítása érdekében az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programját is meg kívánja valósítani a település a vállalkozói övezetekben, így a Városközpont akcióterületén is. A 2020-ban induló, 70 M Ft költségvetésű program (Városközpont 30 M Ft, Ipari Park 40 M Ft) az 68

69 IKT-termékek és szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását kívánja elérni, a tervek szerint a versenyképesség fejlesztése érdekében informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák kialakításának, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásával. A tervezett infrastruktúra fejlesztési további magántöke beruházásokat indukál a városban. A modern gazdasági környezetben azok a vállalkozások melyek elektronikus jelenléte korlátozott, illetve a digitális technológiák alkalmazása nem jelenik meg készségszinten, hosszú távon nagyon nehezen képesek a versenyben talpon maradni. A digitális jártasság megteremtése a vállalkozások piaci jelenlétét alapozza meg, illetve működési hatékonyságukat fejleszti. Az IKT-hoz való hozzáférés fejlesztése, a technológiák használatának és minőségének fokozása Felsőzsolca kiemelt érdeke. A beavatkozások elsősorban az alap infrastruktúra kialakítására fókuszálnak (széles sávú internet szolgáltatási infrastruktúra, illetve adattárház), de a prioritás legalább ilyen fontos elemei az oktatásba való beruházások, illetve a technológiák alkalmazási területeinek fejlesztései a közszolgáltatásokban. Utóbbi az Önkormányzati működés hatékonyabbá tételén túl amiatt is fontos, mert a magasabb színvonalú közszolgáltatások a gazdasági társaságok és lakosság szemléletét is formálják, a technológiák használatának felhasználó-barát módjai demonstrálják, hogy a technológia alkalmazásától nem kell félni. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Beruházás nettó költsége Széles sávú internet elérés fejlesztése Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség infrastruktúra és eszköz fejlesztése) Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség szakmai program fejlesztés) Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése az idősek, krónikus betegek számára Diákazonosító rendszer és elektronikus napló az oktatási intézményekben e-oktatási infrastruktúra fejlesztés az oktatási intézményekben Digitális oktatóanyagok fejlesztése, beszerzése az oktatási intézmények számára Oktatási, képzési programok lebonyolítása Adattárház és szerverpark fejlesztése Elektronikus ügyintézés fejlesztése, és digitális akadálymentesítés önkormányzati intézményeknél Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúrafejlesztése Felsőzsolca Városközpontban (Ft) 69

70 Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák Beruházás nettó költsége használatának és minőségének fokozása (Ft) Összesen Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése prioritáshoz kapcsolódóan a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, valamint a fényés zajszennyezés területén tervez beavatkozásokat Felsőzsolca. Vízgazdálkodás A beruházások a vízgazdálkodás komplex fejlesztésére irányuló projekteket tartalmaznak. Felsőzsolca 2014-ben tervezi a sportpálya melletti szennyvízátemelő objektum felújítását. A szennyvízátemelő a 2010-es árvíz és az elhasználódás következtében a feladatát nem képes üzembiztosan ellátni, ezért szükséges a rekonstrukciója. A tervezett beruházás 13 M Ft-ba kerül. A szennyvízkezelés és feldolgozás területén további beavatkozásokat tervez a város, melyeket 2015-től kezdve folyamatosan kíván megvalósítani további 62 M Ft-os keretösszeggel. A szennyvízkezelési program 2020-tól kezdve kiegészül az önkormányzati és közszféra intézményeiben, valamint az ipari területeken termelődő szürkevíz problémájának megoldására irányuló, a lakóterületeken 80 M Ft-os, az ipari területeken 50 M Ft-os keretösszegű elemekkel, amely egyúttal az önkormányzat és a gazdasági társaságok üzemeltetési költségeinek csökkentésére is célul tűzi ki. Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A településen lévő vízelvezető árkok csak szikkasztó árkok, ami amiatt okoz problémát, mert Felsőzsolca területe kifolyás nélküli medencében fekszik. A településen jelen lévő néhány méteres, változó irányban jelentkező szintkülönbség több átemelő szivattyú beépítését igényli a csapadékvíz elvezetési rendszerbe. A rendszer geodéziai felmérése, a tervezése, és a kivitelezése az előzetes költségbecslések alapján a lakóterületeken 200 M Ft-os, az ipari területeken 300 Millió Ft-os nagyságrendű beruházással valósítható meg. A beruházásokat a város 2015-ben kívánja megkezdeni. 70

71 Hulladékgazdálkodás A 2015-ben indítani tervezett, a lakóterületeken 24 M Ft-os, az ipari és mezőgazdasági területeken 6 M Ft-os keretösszegű hulladékgazdálkodási fejlesztési program a településen a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni. A hulladékkezelés középtávú fejlesztési terve szerint a párhuzamosan induló miskolci komplex hulladékkezelési programmal való együttműködéstől várható, hogy a szelektív gyűjtés további differenciált megoldásai is bevezetésre kerülhetnek Felsőzsolcán, mellyel a nem hasznosított hulladék mennyisége tovább csökkenthető. Fény- és zajszennyezés csökkentése A fényszennyezés csökkentése érdekében 2016-tól kezdve az önkormányzat 25 M Ft-os keretösszeggel programot tervez indítani. A program célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is támogatni kívánja az Önkormányzat ben Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálja a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. A rendelet az 1. mellékletében (Fogalommeghatározások) 38-as sorszámmal tartalmazza a fényszennyezés definícióját: Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. Az 53. (1) bekezdése j) pontja, amelynek értelmében: Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse... (j) fényszennyezés. Az OTÉK 54. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás d) fényszennyezést ne okozzon. 71

72 Szintén 2016-ban indul a tervek szerint a zajszennyezés csökkentésére irányuló komplex program 25 M Ft-os keretösszeggel. A település az addig elkészülő stratégiai zajtérkép alapján azonosított kritikus területeken végzi el a szükséges beruházásokat. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében tervezett beavatkozások a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, valamint a fény- és zajszennyezés területeit érintik. A tervezett beavatkozások az önkormányzat által menedzselt beruházások mellett a magánszféra és a gazdasági társaságok beruházásait is igényli. A programok eredményes végrehajtását komplex programrendszer is támogatja, melyben a Vállalkozásfejlesztési és kompetencia Központok fenntartható fejlődés funkcióinak szoft elemei kiemelt szerepet kapnak. Ezek elsősorban az érintettek finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatását és a fejlesztések általuk való végrehajtásának ösztönzését célozzák. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Beruházás nettó költsége (Ft) Szennyvízfeldolgozás fejlesztése Vízgazdálkodás komplex fejlesztése (Szürkevíz hasznosítási fejlesztés az oktatási, nevelési intézményekben) Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Összesen Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A 2013 végén benyújtásra kerülő fejlesztési pályázatban kiemelt beavatkozási elemként szerepel a Polgármesteri Hivatal épületének ügyfél és hivatalnokbarát fejlesztése (Felsőzsolca, Sz. István u. 20). A Polgármesteri Hivatal működésének ügyfél és hivatalnokbaráttá tétele több lépcsőben valósul meg ben az épületen komplex akadálymentesítés lett végrehajtva. A 2014-es program előkészítéséhez az akadálymentesítés tervdokumentációja lett felhasználva, mely alapján épületenergetikai és számítógép hálózati fejlesztések is tervezésre kerültek. Az épületenergetikai fejlesztés a tetőtér hőszigetelését, a födém és homlokzati szigetelések kialakítását, valamint az összes homlokzati nyílászáró cseréjét igényli. A fűtés korszerűsítése a ben üzembe állított kazánok miatt nem szükséges. A klimatizáció kialakítása a többi fejlesztéssel egyidejűleg oldható meg leghatékonyabban. A műszaki megoldások eredményeként télen-nyáron megfelelő 72

73 körülmények között látogathatják a hivatalt az ügyfelek, az egyes munkahelyeken az ügyfélforgalmat bonyolító és más tevékenységet végző munkatársaink számára is 21. századi szinten temperált körülmények biztosíthatóak. A számítástechnika fejlesztése elsődlegesen a meglévő hálózat teljes kiváltását jelenti, egyedi gépek cseréjére, új munkaállomások beállítására ebben a projektben nem kerül sor. A fejlesztést hálózat teljes elavultságán túl a évben végrehajtott önkormányzati feladatátcsoportosítások is indokolják. Az új hálózat a belső kommunikáció szervezését, ezzel az ügyintézés hatékonyságát helyezi új alapokra, egyidejűleg biztosítva az ügyfélanyagok szervezeten belüli mozgását, az elektronikus ügyfélforgalom fogadásának lehetőségét. A fejlesztés összköltségét 80 M Ft-ra becslik. A fenti program folytatásaként melyet az Önkormányzat nem a 2013-ban indítani kívánt pályázat keretein belül kíván megvalósítani a Felsőzsolcai Önkormányzat 2014-ben 10 M Ft költséggel saját működési és szervezeti felülvizsgálatát tervezi elvégezni ESZA források bevonásával az önkormányzati működés célszerűségének és hatékonyságának fejlesztése érdekében. A fejlesztés elsődleges célja az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minőségi fejlesztése, ezen belül kiemelten fókuszálva az önkormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére a vonzó gazdasági környezet kialakításának céljából. A fejlesztés eredményeképp a gazdasági társaságok önkormányzati ügyintézése egyszerűbbé és gyorsabbá válik és a szolgáltatás színvonala jobban megfelel majd a gazdasági társaságok elvárásainak. Az intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedésekhez infrastruktúra fejlesztési igény is kapcsolódik, melynek célja 2020-ra az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az ehhez szükséges irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz hátterének megteremtése, melyre az Önkormányzat 30 M Ft-os beavatkozást tervez. A fejlesztések eredményes végrehajtását a közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő lakossággal és gazdasági szervezetekkel lefolytatott széles körű igényfelmérés, illetve a felmérés eredményeire építő tervezés alapozza meg. A közszolgáltatás-fejlesztési célhoz kapcsolódóan 2015-től kezdve az önkormányzat bővíteni tervezi a Polgármesteri Hivatalt és az Okmányirodát, valamint további igazgatási egységeket, melyekhez infrastrukturális és eszköz hátteret is biztosít. Az közszolgáltatási infrastruktúra bővítése a becslések alapján 542 M Ft-ba fog kerülni. A fejlesztésre a tervek szerint 2015-től kezdődően kerül sor. Az önkormányzati működési hatékonyság másik fejlesztési területe az Integrált Területfejlesztési Stratégiában meghatározott célok teljesítése, illetve az azt teljesíteni képes beavatkozások 73

74 végigvitele, menedzselése. Az ITS megvalósítása érdekében létrehozásra kerül a Városfejlesztési Társaság melynek bemutatását (céljait, felépítését, feladatait) a későbbiekben részletezzük. A programban a társaság infrastrukturális hátterének fejlesztésére is sor kerül. Felsőzsolca a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése érdekében 2014-től, ESZA forrásokból finanszírozott (szoft) program lebonyolítását tervezi. A 15 M Ft keretösszegű program segítségével az érintett szervezetek együttműködésének keretei kerülnek kialakításra, megfogalmazásra kerülnek az együttműködésekkel elérni kívánt célok rendszere, az együttműködésekkel kapcsolatban a szervezetek egymás iránti elvárásai, az együttműködés során nyújtott szolgáltatások, azok elvárt színvonala, a meglévő együttműködési megállapodások tartalma. A program eredményeképpen új együttműködési megállapodások köttetnek (szolgáltatási szint megállapodások - SLA), melyek a célorientált együttműködés kapcsán hatékonyabban képesek a komplex programokat végrehajtani, illetve a problémákat kezelni, valamint a hatékonyság növekedésével az intézményi kapacitások is növekednek. A program többek között a szociális problémák megoldását az érintett szülők foglalkoztathatósági képesség fejlesztésével javítja. A kialakuló képességfejlesztési keretrendszer a strukturált kompetenciafejlesztési központok módszertani kialakításához teremt alapot. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának Beruházás nettó költsége (Ft) fokozása Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát fejlesztése Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A közszolgáltatási infrastruktúra bővítése, valamint további igazgatási egységek fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása Összesen A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan csak ESZA forrásokból finanszírozott, szoft programelemeket tervezett a város. 74

75 Felsőzsolca a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban fejleszteni kívánja a munkaerő-piaci hozzáférést. A korábban már bemutatott, 2017-ben az infrastruktúra fejlesztés során felépülő központ indításával együtt induló program segítségével a Munkaügyi központok és más együttműködő partnerek (környékbeli nagyfoglalkoztatók, vállalkozások, munkaerő közvetítők vagy munkaközvetítők) kínálatai megjelennek a központban, valamint az egyéni karrier tervek regisztrálásával a potenciális munkavállalók személyre szólóan kaphatnak értesítést a kompetenciájuknak megfelelő ajánlatokról. A rendszer működését segíti, hogy a település Integrált szociális ellátórendszere (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok) az érintett munkavállalókat felméri, illetve a kompetenciafejlesztési rendszerbe irányítja. A tervek szerint szintén 2017-ben kerül sor a versenyképes munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés érdekében Folyamatrendszer kidolgozására és a kidolgozást követően a működtetésére, melyhez szintén uniós forrás bevonását tervezi a város. A munkavállalói folyamatrendszer működtetésében előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), komplex szolgáltatásaival a területileg illetékes munkaügyi központok, a környékbeli nagyfoglalkoztatók, képzési programjaikkal a miskolci TISZK-ek és egyéb oktatási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, beutalóként az integrált szociális szolgáltatók, valamint foglalkoztatóként a szociális szövetkezet és a közmunka programokat vezető Önkormányzat. A vállalkozásfejlesztési folyamatrendszer működtetésében pedig előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), a kamarák, a Széchenyi Irodák, valamint együttműködő partnerek (kompetencia fejlesztésben). A sikeres kompetencia alapú fejlesztéshez, azaz a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók a megváltozott (változó) körülményekhez való alkalmazkodási képességének megteremtéséhez egyéni, személyre szabott stratégiák kidolgozása szükséges, melyek 2017-ben induló kidolgozásához szintén uniós források igénybevételét tervezi a város. A fenti három, a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központokhoz kapcsolódó tervezett beavatkozások költségvetése a KKV-k versenyképességének fokozása tematikus célkitűzések beavatkozási tervei között szerepelnek, habár a fejlesztések eredményeit azaz a versenyképesebb kompetenciákkal rendelkező humán erőforrást - a környékbeli nagyfoglalkoztatóknál is megjelenik. 75

76 Az egészségmegőrzés, illetve a betegségek korai felismerése érdekében Felsőzsolca fejleszteni kívánja és rendszeressé kívánja tenni az egészségügyi szűrőprogramokat a Városközpontban található Egészségházban a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára. A program a tervek szerint 2019-ben indul és 25 M Ft-os költségvetésből valósul meg. Szintén 2019-es indulással Felsőzsolca Egyenlő esélyek program és Családbarát munkahelyek program bevezetését tervezi az oktatási, nevelési és kulturális intézményekben a Városközpont területén. Az összesen 20 M Ft-os költségvetésű program célja a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése, az EU beruházási prioritásainak megfelelően. Az ESZÁ-s szoft program segítségével olyan működési rendszer kialakítása és működtetése valósul meg, amely a nők hátrányos megkülönböztetését kiküszöböli, valamint a munkahelyek és a munkarend kialakításánál figyelembe veszi a munkatársak családi kötelezettségeiből fakadó igényeket (pl.: távmunka lehetőségének megteremtésével, vagy részmunkaidős foglalkoztatással.) A program végrehajtása a gazdasági szervezetek hozzájárulását is igényli majd. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Beruházás nettó költsége (Ft) Rendszeres városi szűrőprogram a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára "Egyenlő esélyek" és "Családbarát munkahely" program Összesen A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Felzárkóztatási és aktív rekreációs infrastruktúra fejlesztések A tematikus célkitűzés területén tervezett beavatkozások a 2013 végén benyújtásra kerülő pályázatban szereplő Játszóterek kialakítása és Sport-öltöző épületének felújítása programokkal kezdődnek meg. A Sportöltöző épülete (Felsőzsolca, Bolyai u. 2) jelenleg a települési sportegyesület kézilabda és labdarúgás szakosztályainak öltözője. Az épület emeleti/tetőtéri részének hasznosítását, a szükséges épületenergetikai fejlesztésekkel kombináltan megvalósítva a sportegészségügy számára, a gyúrás, masszőr tevékenység végzésére egyaránt alkalmas helyiségek alakíthatóak ki. Ezek az 76

77 újonnan kialakított helyiségek egyesületi rendezvények, értekezletek megtartására is alkalmasak. A bemutatott funkcióbővítésen túl az önkormányzat az épület teljes felújítására, belső funkció átcsoportosításra, teljes víz- és elektromos hálózat cserére évben engedélyezési tervdokumentációt rendelt meg. A kivitelezés összköltsége tervezői becslés alapján mintegy 85 millió forint összköltségvetésen belül megvalósítható. A Városi sportközpont: tömegsport szolgáltatásainak infrastruktúra fejlesztésére 2014 és 2018 között a fenti programmal együtt - összesen 160 M Ft-ot kíván az Önkormányzat fordítani, illetve az aktív és egészséges idősödés érdekében ESZA programokból további 20 M Ft-os fejlesztést tervez a sportszolgáltatások kínálatának bővítésére. Felsőzsolca az akcióterületen a családok és különösen a gyermekek kellemes szabadidő eltöltését támogatva kettő játszóteret kíván építeni a utolsó negyedévében benyújtani tervezett pályázata alapján 2015 elején. A megvalósítás tervezett helyszínei a Kassai u. 32 (1102 hrsz.) és a Rétföld u. és Kossuth u. sarkán (1968 hrsz.) található területek. A város a játszótereket korszerű, gyermekbarát és biztonságos szabadtéri eszközökkel kívánja felszerelni. A projekt előzetes ajánlatkérések alapján 6 M Ft költséggel valósítható meg. Felsőzsolca a fiatalok számára elérhető szabadidős szolgáltatásait egy un. Felnőtt játszótér kialakításával is bővíteni kívánja, ami a tizenévesek és fiatal felnőttek mindennapi szabadidős tevékenységének nyit teret. A tervezett beruházás egyrészt kondicionáló eszközök, másrészt görkorcsolya, gördeszka és BMX gyakorlatokhoz szükséges elemek elhelyezését jelenti betonosfüves térkialakítás mellett. A fiatalok ezirányú igényét jelzi a központi közterületek sportcélú használata, ami a nem ilyen hasznosítást célzó kialakítás miatt baleset-veszélyes, továbbá a lakosság többi részét zavaró körülmény. A megvalósítással kulturált, biztonságos és XXI. századi megoldást kapnak a város fiataljai, megóvhatóak a városközpont burkolatait bútorai és a lakosság számára is megnyugtató változás érhető el a balesetveszélyes közterületi sportolás helyett. A beruházás az előzetes becslések szerint mintegy 7 M Ft-ba fog kerülni, és a tervek szerint ben kerül sor a megvalósítására. Az akcióterület keleti részén található, a Sajó partján tervezett szabadidőközpont kialakítását, illetve fejlesztését 2020-ban tervezi Felsőzsolca megkezdeni. 77

78 Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére, jelenleg hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezik a az önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. Ettől a ponttól légvonalban 800 méterre nyugatra létezik egy lefojtott 850 m mély termálkút a miskolci hűtőház területén. Ez ad alapot arra, hogy 100%-os biztonsággal termálvizet nyerjen Felsőzsolca városa. A víz gyógyászati célra, fürdő üzemeltetésére alkalmas első sorban, de a közeli intézmények (városháza, okmányiroda, egészségház) fűtése is ellátható innen megfelelő hőcserélővel, gépészeti megoldással. A Bocskai utca és a régi meder által határolt ~2 hektáros terület fele alkalmas egy erre alapuló szabadidőközpont építésére, míg a másik fele épített (faházas) és sátorverésre alkalmas kemping létrehozására. A város terveiben szerepel egy vízrejáró a tornaterem mellett kiépítendő támfalrendszeren keresztül a Sajó mellé építendő csónakházig. Az erre a területre tervezett beavatkozásokkal az önkormányzat tovább kívánja erősíteni a város szabadidős, valamint gyógyászati funkciókkal való ellátottságát. A fentebb bemutatott program az Európai Unió kohéziós politikájának prioritásai közül a beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra célnak megfelelően a város tömegsport szolgáltatásainak és lakosság rekreációs lehetőségeinek bővítését célozza. A többcélú sportszolgáltatások fejlesztése kiemelten fontos a lakosság egészségmegőrzése szempontjából és a Szabadidőközpont városrész területén ehhez kapcsolódóan elsősorban a vízisport szolgáltatásokba történő beruházást kívánja a város támogatni. A fejlesztés részben az EU ERFA forrásainak felhasználásával és magántőke beruházásokkal valósul meg a tervek szerint. A ban, M Ft-os költségvetéssel létrejövő sportközpont fenntarthatóságát segíti, ha a szolgáltatások a felsőzsolcai lakosok mellett a miskolci lakosság számára is vonzóvá válik, valamint regionális szintű turisztikai célponttá tud válni. A fejlesztési területtel kapcsolatban fontos azt is rögzíteni, hogy Felsőzsolca Város Önkormányzata az elmúlt években a Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport szakembereivel együttműködésben egy olyan komplex kistérségi programon dolgozott, melynek célja további alternatív energiaforrások helyi energiaszükségletek kielégítése érdekében történő felhasználása. E programok mind környezeti, mind gazdasági szempontból hozzájárulnak a települések, köztük Felsőzsolca fenntartható fejlődéshez. A városrész ártéri része alkalmas lehet energiafűz 78

79 termelésre, mely jó megtérülési mutatókkal rendelkező, megújuló energiatermelési mód. Az energiafűz akár bokros, akár fás formában is telepíthető. A városrész fejlesztési területét az önkormányzat kombinált használatra tervezi igénybe venni, részben energiatermelés, részben fejlesztési terület formájában. A kombinált felhasználás lehetővé teszi, hogy a beruházás indításáig is hasznosított legyen a területrész. A város jövőképének megvalósításához a zöldfelületek növelése, gazdagítása, valamint a sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása szükséges. E fejlesztési igény célja kettős: egyrészt hogy a város változatos, aktív szabadidős tevékenységek kínálatát tudja biztosítani a saját és a környező városok, települések lakói számára, másrészt pedig, hogy javuljon a település és épített környezetének állapota; a település mint lakó- és munkahely ( élőhely ) hosszabb távú élhetőségét biztosítsa. Másként fogalmazva: olyan környezet kialakítása, amely hosszútávon Felsőzsolca fenntartható fejlődéséhez járulhat hozzá. A kombinált felhasználás ebben az esetben azt eredményezi, hogy a fejlesztések megindításáig a terület az energiafűz termelés helyszíne lesz, mely rendezett parkos termelő területként a zöldfelületek fenntartását támogatja, emellett a város biomassza fűtési tevékenységéhez nyújt alapanyagot, a beruházások megkezdésekor viszont a fejlesztés által érintett terület funkciója változik a szomszédos területek funkciója viszont változatlan marad. A teljes valamennyi fejlesztési elemet tartalmazó - projekt 60 M Ft előkészítési-feltárásiengedélyezési eljárást igényel a beruházás részletes tervezését megelőzően. Termálfürdő, kemping, csónakház, vízrejáró kialakításához kreatív ipari, turisztikai célú fejlesztési támogatások bevonása szükséges. Alternatív energiahasznosítás és/vagy ivóvízellátás biztosítása érdekében történő kútfurás, valamint az uszoda kialakítása a magántőkét kevésbé vonzza, amit azt jelenti, hogy e két projekt tekintetében vagy az ÚSZT forrású (pl. KEOP) vagy későbbi EU forrású támogatások megpályázása szükséges. A Sajó-folyón a hagyományos kirándulási lehetőségeket figyelembe véve a kajakkal illetve kenuval történő vízitúrázásnak komoly múltja van. Számos egyesület illetve szervezet rendez a folyón hosszabb rövidebb kirándulásokat, illetve biztosít felszerelést. A folyóparton több helyen van lehetőség táborozásra is. A tanösvények, jelzett turistautak azonban ez idáig nem kerültek kijelölésre a folyó parti sávjában, a fejlesztéssel ez pótlásra kerül. 79

80 A Sajó folyó országosan elismert, és közkedvelt folyóvíz. A folyamatosan javuló vízminőség mellett gyakorlatilag minden halfajta megtalálható benne a harcsától a pisztrángig, amely kiegészítő szolgáltatást nyújt az ide látogatóknak. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre, valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület, ragyogó lehetőséget ad szabadtéri rendezvények megszervezésére. A terület fogadni tud lovas-, biciklis- és evezős turizmust is, az ehhez szükséges infrastrukturális kényelmi elemek kialakítása viszont szükséges. A terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg. A pástnál megépíthető a sportpályákhoz kapcsolható öltözőblokk és a klubhelyiség épülete. Ettől délre kis tavacska és víziszínpad kialakítása áll a fejlesztési elképzelések között. Sajó parti szabadidőközpont infrastruktúra fejlesztése Beruházás nettó költsége (Ft) Kútfúrás Termálfürdő, gyógyászat Fedett uszoda, kültéri uszoda Kemping Panzió-klub-csónaktároló Vízrejáró Összesen Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Az aktív és egészséges idősödés prioritásnak megfelelően Felsőzsolca a tömegsport szolgáltatások igénybevételének ösztönzését tűzi ki célul. A város fontosnak tartja, hogy polgárai egészségi állapotukat fizikai aktivitásokkal őrizhessék meg, és erre lehetőséget biztosítsanak a széles körben igénybe vehető, széles választékot nyújtó sportszolgáltatások. Emellett kiemelten fontos cél, hogy a szolgáltatások igénybevételének általában ne legyenek jövedelmi korlátai, azaz a lakosság számára a szolgáltatások anyagi értelemben is elérhetőek legyenek. A 2020-ben, 25 M Ft-os keretösszegből indítani tervezett program célja a szolgáltatások elérhetőségének megteremtése, egyrészt a kínálat bővítésével, másrészt a rászorultak megsegítésével. 80

81 Az infrastruktúra fejlesztések és a sportszolgáltatások kínálatának bővítése utat nyit további magán fejlesztési lehetőségek előtt. A rendszeres testmozgás (a tömegsport) népszerűsítésével és várható elterjedésével, illetve ezzel párhuzamosan az elérhető infrastrukturális elemek és szolgáltatások bővítésével piaci alapú szolgáltatások létrehozása is prognosztizálható. Az aktív szabadidő eltöltés az egészségfejlesztő hatása mellett kedvezően hat majd a városi közösségek építésére és a lokálpatrióta szemlélet fejlődésére. További tervezett esélyegyenlőségi, felzárkóztatási programok A városi középületek akadálymentesítése még nem teljeskörű, jelenleg az akadálymentesítés csak részleges a családgondozó központban, a Gamesz-nál és az óvodákban. Felsőzsolca 2016-ban tervezi a hiányzó beavatkozások elvégzését 50 M Ft-os költségvetésből. Felsőzsolca az Igazgatási központ területén az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében defibrillátorokkal kívánja felszerelni a lakosság által látogatott önkormányzati intézményeket. Az eszközök költségét az igazgatási egységek fejlesztésének tervezett költségvetése tartalmazza. Felsőzsolca a Városközpont területén a helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrák fejlesztése, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében fejleszteni kívánja az integrált szociális ellátórendszer (2015, 50 M Ft), az orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer (2016, 10 M Ft), valamint a gyermek közegészségügyi ellátórendszer, a védőnői szolgálat és az egészségügyi ügyeleti rendszer infrastruktúráját (2019, 50 M Ft). A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása céljából létrehozni tervezett - ESZA forrásokból finanszírozni kívánt szoft program az integrált szociális ellátórendszer (2014, 20 M Ft), valamint az óvodai és iskolai szolgáltatások (2015, 10 M Ft) színvonalán fejleszt. A fejlesztés érinti a szolgáltatások elérhetőségét, a szolgáltatásokat igénybe vevők igényeinek való jobb megfelelést, és a fenntartható működést. A tervezett program keretein belül az igénybe vevők elvárásainak figyelembe vételével - felülvizsgálatra kerülnek a 81

82 szolgáltatások működési keretei és a folyamatai, a legfontosabb teljesítmény-mutatók, és feltárja a fejlesztés lehetséges területeit a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével. A fejlesztés eredményeképpen olyan működési struktúra és hozzá kapcsolódóan szervezet kerül kialakításra, mely a fenntartható működést biztosítani képes, és a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét javítja. Felsőzsolca az önkormányzat épületében 2019-től városi közösségi információs iroda kialakítását tervezi, melynek működési támogatására 15 M Ft mértékű ESZA forrás bevonásával számol. Az iroda feladata lesz a lakosság és a helyben működő gazdasági szervezetek információkkal való ellátása a helyi közösségekről, a városról, a civil és egyéb szervezetekről, valamint a városban szervezett eseményekről, ünnepségekről és programokról. Az iroda fontos feladata lesz egyúttal a szervezetek, a lakosság (és az önkormányzat, valamint más szereplők) közötti koordinációs feladatok ellátása, amivel a közösségek szintjén jelentkező kezdeményezések megvalósítását kívánja támogatni a potenciálisan érintett résztvevők tájékoztatásával és bevonásával. Az iroda létrehozásának legfontosabb célja, hogy a városi civil és egyéb szervezetek a város életében nagyobb szerepet kapjanak, hogy támaszt nyújtsanak a város fejlesztéspolitikai céljainak eléréséhez. A tervezett szoft program a magán fejlesztési lehetőségeket is ösztönzi, illetve feltárja. A település foglalkoztatói számára 2019-től, 13 M Ft-os keretösszegből a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. A szoft beavatkozás során elkészülő program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. A Városközpont területén ez a nevelési, oktatási, illetve kulturális intézményeket jelenti. A gazdasági szereplők számára is alkalmazható program bevezetését a felsőzsolcai cégeknél 5 M Ft-tal kívánja a város ösztönözni. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Beruházás nettó költsége (Ft) Városi sportközpont: (tömeg)sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése Sportszolgáltatások fejlesztése a Városi Sportközpont területén Játszóterek kialakítása Sajó parti szabadidőközpont infrastruktúra fejlesztése Sportszolgáltatások fejlesztése Sajó parti szabadidőközpont területén

83 A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Beruházás nettó költsége (Ft) Középületek akadálymentesítése Integrált szociális ellátórendszer infrastruktúra fejlesztése Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Gyermek közegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat és ügyeleti rendszer fejlesztése Integrált szociális ellátórendszer módszertani fejlesztése Óvodai és iskolai szolgáltatások fejlesztésének támogatása Városi közösségi információs iroda működésének támogatása (rendszerinformációk, hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, programszervezési és koordinációs funkciók támogatása) Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az önkormányzati intézményekben és bevezetés ösztönzése a gazdasági társaságoknál Ösztönző program a Hátrányos megkülönböztetés elleni vállalati szabályozás ajánlás bevezetésére a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára Összesen Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A település gyermekei és fiataljai számára a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése érdekében tehetséggondozás és prevenciós célú délutáni foglalkoztatás bevezetését tervezi az oktatási intézményekben 2015-től. A 25 M Ft költségvetésű szoft program végrehajtását a helyi civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben kívánja a város megvalósítani ben szükségessé válik a versenyképes oktatási rendszer továbbfejlesztése érdekében az oktatási és képzési, valamint szociális (gyermekvédelmi) infrastruktúrák további infrastruktúra és eszköz-ellátottsági fejlesztése. Az 50 M Ft-os keretösszegű infrastruktúra fejlesztés mellett az általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjainak fejlesztését is tervezi a város a kapcsolódó ESZA finanszírozású szoft program 25 M Ft mértékű forrásainak segítségével. A felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központokban nem formális oktató és kulturális helyszínek kialakítását is tervezi Felsőzsolca, mely oktatási, képzési és egyéb (pl.: időszaki kiállítások, előadások) programjainak is helyet képes biztosítani. 83

84 Felsőzsolca lakosságának az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzésére, a munkavállalói készségek és kompetenciák naprakésszé tételére, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása érdekében ESZA forrásból finanszírozott program végrehajtását tervezi. A program végrehajtásával olyan rendszer kiépítését tervezi a város, mellyel a gazdasági társaságok munkaerő-piaci elvárásai által és a város munkaképes korú inaktív (és igény szerint aktív) munkavállalóinak kompetencia vizsgálatai által meghatározott fejlesztési területek az oktatási, képzési rendszerben igényként megjelenhetnek, és keresletet támasztanak az egyes szolgáltatók irányába. Felsőzsolca lakosságának az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés érdekében ösztönözni kívánja a lakosságot elektronikus oktatási rendszerekhez való hozzáférésre és használatukra. A program a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok kompetencia-felméréseiben érintett polgárok számára elektronikus oktatóanyagok elérését teszi lehetővé, illetve tervezi kölcsönözhető eszközök beszerzését is, amennyiben az az ESZA program feltételeinek megfelel. A fentebb említett fejlesztések eredményeképp a helyben elérhető oktatási szolgáltatások bővülése is várható. A fentebb említett 3 program a tervezett költségei a KKV-k versenyképességének fokozása tematikus célkitűzés csoportjában felsorolásra került. A felsőzsolcai fiatalok felsőoktatásban való továbbtanulásának ösztönzése érdekében 2018-től, 40 M Ft keretösszeggel a város ösztöndíj alapítását tervezi. Habár a település lakosságában az országos átlagot meghaladó mértékben vannak felsőfokú végzettségűek, a fiatalok esetében a főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzésének irányába csak kevesen tanulnak tovább. Az ösztöndíjjal az esetleges szociális, anyagi akadályokat kívánja a város a továbbtanulás elől elhárítani. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Tehetséggondozás és prevenciós délutáni foglalkoztatás az oktatási intézményekben, civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben Beruházás nettó költsége (Ft)

85 Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó Beruházás nettó költsége (Ft) tanulásba Az oktatási, nevelési, valamint szociális (gyermekvédelmi) intézmények eszköz és infrastruktúra fejlesztése Általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjai Felsőoktatási ösztöndíj Felsőzsolca Város felsőoktatásban tanuló hallgatói számára Összesen

86 Tervezett beruházás a Városközpont területén Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálása, funkcióváltása Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Üzletközpont fejlesztés Felsőzsolca Városközpontban A KKV-k versenyképességének fokozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tudásbázisának és vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése oktatási programok lebonyolítása A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása (e-oktatás, oktatási intézmények) A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban a munkaerő-piaci hozzáférés fejlesztése (Munkaügyi központokkal, Integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben) Folyamatrendszer kidolgozása és működtetése a versenyképes kompetencia fejlesztése érdekében A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ működési támogatása Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásaiank becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetenciafelmérések alapján Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Kerékpárosbarát mukahely program Parkolási rendszer fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 86

87 Tervezett beruházás a Városközpont területén Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Széles sávú internet elérés fejlesztése Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség infrastruktúra és eszköz fejlesztése) Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség szakmai program fejlesztés) Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése az idősek, krónikus betegek számára Diákazonosító rendszer és elektronikus napló az oktatási intézményekben e-oktatási infrastruktúra fejlesztés az oktatási intézményekben Digitális oktatóanyagok fejlesztése, beszerzése az oktatási intézmények számára Oktatási, képzési programok lebonyolítása Adattárház és szerverpark fejlesztése Elektronikus ügyintézés fejlesztése, és digitális akadálymentesítés önkormányzati intézményeknél Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúrafejlesztése Felsőzsolca Városközpontban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Szennyvízfeldolgozás fejlesztése Vízgazdálkodás komplex fejlesztése Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát fejlesztése Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Közszolgáltatási infrastruktúra bővítése, valamint további igazgatási egységek fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Rendszeres városi szűrőprogram a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára "Egyenlő esélyek" és "Családbarát munkahely" program A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Városi sportközpont: (tömeg)sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése 87

88 Tervezett beruházás a Városközpont területén Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Sportszolgáltatások fejlesztése a Városi Sportközpont területén Játszóterek kialakítása Sajó parti szabadidőközpont infrastruktúra fejlesztése Sportszolgáltatások fejlesztése Sajó parti szabadidőközpont területén Középületek akadálymentesítése Integrált szociális ellátórendszer infrastruktúra fejlesztése Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Gyermek közegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat és ügyeleti rendszer fejlesztése Integrált szociális ellátórendszer módszertani fejlesztése Óvodai és iskolai szolgáltatások fejlesztésének támogatása Városi közösségi információs iroda működésének támogatása (rendszerinformációk, hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, programszervezési és koordinációs funkciók támogatása) Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az önkormányzati intézményekben és bevezetés ösztönzése a gazdasági társaságoknál Ösztönző program a Hátrányos megkülönböztetés elleni vállalati szabályozás ajánlás bevezetésére a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Tehetséggondozás és prevenciós délutáni foglalkoztatás az oktatási intézményekben, civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben Az oktatási, nevelési, valamint szociális (gyermekvédelmi) intézmények eszköz és infrastruktúra fejlesztése Általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjai Felsőoktatási ösztöndíj Felsőzsolca Város felsőoktatásban tanuló hallgatói számára Összesen táblázat Tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata a Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) akcióterületen 88

89 6.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek akcióterület a szegregációs folyamatok beindulása miatt komplex beavatkozásokat igényel. A területen a beavatkozások legfontosabb céljai a terület további szegregálódásának megállítása, a kertvárosi jellegének erősítése és a felsőzsolcai közösségi identitás erősítése. A tervezett beavatkozások az Európai Unió közötti kohéziós politika tematikus célkitűzései alapján csoportosítva kerülnek bemutatásra. A célkitűzések sorrendje egyúttal meghatározza az akcióterületi célok elérésében betöltött fontosságukat. Az egyes beavatkozási elemek általában a beavatkozás tervezett időrendi ütemezését követik, egyes esetekben azonban a fontosabb elemek a felsorolásban kiemelésre kerülnek. Felsőzsolca a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeket szociális célú városrehabilitációs akcióterületnek jelölte ki, a lakóterület fejlesztése, rehabilitációja szükséges. A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. A Felsőzsolca város lakóövezetei városrészen belül itt található Felsőzsolca szegregátumnak minősített területe. (A terület pontos lehatárolása a fejezetben található.) Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. A városi fejlesztési tervek már korábban teljes közművesítést írtak ide elő és jelenleg is elérhetők a közműszolgáltatások, ugyanakkor sajnálatos módon nem minden háztartás képes e szolgáltatások igénybevételére. A közszolgáltatási infrastruktúrára való csatlakozások aránya a Szegregátumban lényegesen elmarad más városrészek arányától. Az Antiszegregációs terv részletesen választ ad arra, hogy az egyes területeken jelentkező fejlesztési igények közül, melyek játszanak kiemelt szerepet. Jelen fejezetben így csak a fejlesztéseket mutatjuk be, a fejlesztés koncepcióját és a fejlesztések összefüggéseit az Antiszegregációs terv tartalmazza. 89

90 Tervezett beavatkozások bemutatása a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek akcióterületen 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem A Szegregátum területén a legfontosabb fejlesztési prioritás a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása, illetve az ezt a tevékenységet elősegíteni kívánó komplex fejlesztések programja. Felsőzsolca a felzárkóztatás érdekében beruházást tervez a sportcélú infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a lakosság fejlesztő, aktív életmódra való nevelése érdekében. A fejlesztés a tömegsport-szolgáltatások infrastruktúra fejlesztésére irányulnak és a Városközpont területén található Városi sportközpont fejlesztését érintik. A fejlesztés célja a lemaradó, hátrányos helyzetű lakosság aktív életmódra való nevelése, és a több generációt érintő munkanélküliséggel sújtott családok számára pozitív életvezetési minta megerősítése. A hosszú ideje inaktív lakosság egyik legsúlyosabb problémája az aktív munkavégzés életvezetési mintázatának elvesztése, mely a munkakeresés és az esetlegesen megszerzett munkahely megtartását lehetetleníti el. A probléma még súlyosabbá válik, ha a családban nevelkedő gyermekek a szüleik életvezetési mintázatát elsajátítják, ezzel determinálva a felnövekvő generáció hasonló problémáit. Az aktív életvezetési minta képessé tesz a célok elérése érdekében erőfeszítések kifejtésére, rendszerességre (rendszeres munkavégzésre) tanít, életvezetési rendet alakít ki (időpontokhoz kötött tevékenységek), megküzdési stratégia mintákat mutat kudarcok esetén, és ami a legfontosabb a célok elérése esetén lehetővé teszi a siker megélését. A hátrányos helyzetű fiatalok számára a sport az egyik olyan terület, ahol az aktív életvezetési minták elsajátíthatók. A sportolás közben az egyéni célok játékosan meghatározhatóak, még csapatsportok esetén is, a célok elérésének rendszere egyszerű és közismert szabályok között tartható, a győzelemért tenni kell. A rendszeres edzések, foglalkozások keretet adnak a napi tevékenységeknek. Ha veszítenek a fiatalok, mintát kapnak arra vonatkozóan, hogyan dolgozzák fel a kudarcot, és ami a legfontosabb, a mindennapokban rendszeresen szereznek sikerélményeket az aznapi célok elérésekor. A sikeresebb sportolók eredményei ráadásul pozitív példaként állnak a 90

91 fiatalok előtt, akiket a munka folytatására ösztönöznek. Ezek a pozitív életvezetési mintázatok kulcsfontosságúak a fiatalok kitörése szempontjából. A felzárkóztatás másik fontos eszköze a közösségépítés, a közösséghez való tartozás érzésének megteremtése. A közösséghez való tartozás erőforrásokat mozgósít, hiszen a közösség tagjai a problémáik megoldásában már nem csak magukra számíthatnak, és ezzel párhuzamosan, mások problémáinak megoldásában a közösség tagjai segítenek egymásnak. A közösséghez való tartozás pozitív mintájának megteremtése, és az ezekhez kapcsolódó pozitív érzések megélése, kiemelten fontos a felzárkóztatás szempontjából, mert ez a megélés és érzés indukálja a tenni-akarás érzését, és aktivizálja a tagokat a közösség problémáinak megoldására. Felsőzsolca 2016-ban egy többfunkciós közösségi ház létestését tervezi a szegregátumban élők számára 68 M Ft-os költségvetéssel. A tervezett Közösségi Ház helyszínén korábban lakóépületek álltak, melyek a 2010 évi árvíz során megrongálódtak és bontásuk vált szükségesé. A telekösszevonással kialakított, jelenleg beépítetlen ingatlan lesz a helyszíne a Közösségi Ház építésének. Az épület többcélú Közösségi Ház funkciójú, mely elsősorban Felsőzsolca város szegregációval érintett akcióterülete hátrányos helyzetű közösségeinek szolgál. Az épület többcélú közösségi funkciókon túl alkalmas lehet felekezeti és ökomenikus egyházi szertartások, istentiszteletek, keresztelők, esküvők megrendezésére és minden más közösségi rendezvény lebonyolítására is. Az épület mintegy 50 férőhelyes, egy ünnepélyes kialakítású nagyteremből és egy kisteremből, valamint kiegészítő funkciókból áll. Az épületet teljes akadálymentesítéssel kell kialakítani az érvényben lévő jogszabályok alapján. Az udvarban a gyermekek számára játszóhely kerül kialakításra. Az épület mintegy 50 fő befogadására alkalmas többfunkciós Közösségi Ház, melyhez a szükséges kiszolgáló helyiségek is kiépítésre kerülnek. Az infrastruktúra fejlesztés mellett rendkívül fontos, hogy a közösség építése érdekében a közösségi szolgáltatások rendszere is kialakuljon. Ennek érdekében kapcsolódó szoft programok indítása is szükséges lesz. A tervek szerint az épület a helyi közösség találkozási helyévé válik, alkalmas lesz rendezvények, foglalkozások, gyermekfoglalkozások, játszóházak, délutáni foglalkozások, valamint prevenciós foglalkozások megtartására is. Ennek megfelelően szociális létesítményként is funkcionál. Tarthatóak benne gondozó és tanácsadó foglalkozások, egyéni tanácsadás, valamint a helyi közösség adminisztrációs igényeit is befogadja. A Közösségi Ház ökomenikus, vagy egyes felekezeti egyházi rendezvények, istentiszteletek, szertartások megrendezését is hivatott biztosítani az egyéb közösségi rendezvényeket túl. 91

92 A Szegregátum területén kiemelten fontos cél a közbiztonság fejlesztése és a relatív biztonságérzet megteremtése. Ennek érdekében Felsőzsolca a Szegregátum területén is tervezi Szomszédsági rendőrség program megvalósítását, infrastruktúra és eszköz beruházásokkal, valamint kapcsolódó - ESZA finanszírozású - szoft programként a rendszer szakmai programjának kidolgozásával. A program részletei az átfogó fejlesztéseknél már bemutatásra került. Felsőzsolca a szegregátumban élők felzárkóztatása és aktív befogadása érdekében Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozását, beszerzését és bevezetését, működtetését tervezi. A 25 M Ft-os költségvetésű, 2014-ben indítani tervezett programot az Önkormányzat ESZA forrásából kívánja megvalósítani. A tervezet szoft program segítségével az Önkormányzat a kulturális és etnikai különbségekből fakadó konfliktusok feloldását, a különbségek megértését és elfogadását kívánja elérni, valamint ezen keresztül a leszakadó közösségek felzárkóztatását a többségi közösség aktív segítségével. A fejlesztés eredményessége jelentős mértékben függ a közösség aktivizálhatóságától, emiatt a program a közösségi felelősség megteremtését és az aktív segítség igényét is meg kívánja teremteni. Az akcióterületen egy olyan szolgáltató iroda működtetése is tervezett, amely segíti a projekt végrehajtását. Az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a szoft elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához. Felsőzsolca 2017-ben a Szegregátumban élők felzárkóztatása és munkahelyteremtés érdekében Szociális foglalkoztató szövetkezet létrehozását tervezi az Ipari, mezőgazdasági területeken 80 M Ft-os költségvetéssel amely tervek szerint a későbbiekben kapcsolódik a hasonló miskolci kezdeményezéshez. A jelen fejezetben leírt, ESZA forrásból finanszírozott programban a Szegregátumban élők szociális foglalkoztatásának ösztönzését, illetve a foglalkoztatás akadályainak elhárítását kívánjuk megvalósítani. A szövetkezet kialakítása lehetőséget teremt magán fejlesztések beindítására, a szövetkezet ugyanis nem csak a saját működési keretein belül kíván hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatni, hanem koordinációs szerepet is felvállal szezonális, idény vagy akár állandó munkalehetőségek közvetítésével, és ehhez kapcsolódó foglalkoztatói kedvezményekről szóló tájékoztatásokkal. 92

93 A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Beruházás nettó költsége (Ft) Közösségi ház építése Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozása, beszerzése és bevezetése Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása Összesen Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban A Szegregátum területén a felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztés kiemelt szerepet kap, mert az érintett lakosság egyéb közlekedési alternatíva híján a kerékpáros közlekedést preferálja. A fejlesztés így nem csak a biztonságos közlekedés szempontjából fontos, hanem a fejlesztési célok eredményeképp létrejövő infrastrukturális elemek megközelíthetőségének megteremtése szempontjából is. A 2013 végén benyújtásra kerülő pályázat Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek bekapcsolását tervezi a lakóterület és a sportcélú terület kerékpárúttal való összekötésével. A kerékpárút létesítése a Béke utca mentén valósul meg, önkormányzati tulajdonú területen (1340.hrsz). A Béke utca köti össze az akcióterületet-részt az Ongai úti kerékpárúttal, a Sportközponttal, valamint az iskolával. A tervezett kerékpárforgalmi létesítmény az Ongai utcánál már meglévő kerékpárúttói indul és a Zöldfa utcáig tart. Az utcán nem indokolt külön koronán történő vezetése a kerékpározóknak, ezért a meglévő út mellett történik a kerékpárút kialakítása. Tekintettel arra, hogy a Sportközpont szolgáltatásait elsősorban a fiatalok veszik igénybe, a biztonságos közlekedés megteremtése kiemelten fontos feladat. Az esetleges balesetveszélyes helyzetek és balesetek elkerülése ugyanis a program eredményes megvalósítása szempontjából kritikus tényező, mert ha a gyermekek nem közlekedhetnek biztonságosan a napi rendszeres (nem kötelező) programjaikra, a szülők nem fogják őket nyugodt szívvel elengedni. A foglalkoztatás bővítése és az önellátás fejlesztése érdekében az Önkormányzat komplex program megvalósítását tervezi a Szegregátumban 2016-től. A 20 M Ft költségvetésű program végrehajtásával kézimunka-igényes háztáji kertészeteket kíván létrehozni. Programhoz kapcsolódó ESZA finanszírozású szoft program az életmódra nevelés és a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan háztáji területek bevonásával erősíti a közösségi művelést, valamint kézimunka-igényes háztáji kertészeteket. 93

94 Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Beruházás nettó költsége (Ft) A Szegregátumban kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében Összesen Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Felsőzsolca az intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését a Szegregátum területén is tervezi, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan smart funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A korai iskolaelhagyók számának csökkentésére a város ESZA forrásból finanszírozott programot tervez. Ennek célja a leszakadó rétegek iskolai végzettségének növelése, legalább az általános iskolai végzettség megszerzése. A program pályaorientációs segítséggel a résztvevők ipari hiányszakmákban és mezőgazdasági szakokon végzettség megszerezését is ösztönzi. A program a Városközponti fejlesztéseknél került bemutatásra, mivel az oktatási intézmények azon az akcióterületen találhatóak. 94

95 Tervezett beruházás a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken Beruházás nettó becsült költsége (Ft) A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Közösségi ház építése Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozása, beszerzése és bevezetése Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása A Szegregátumban kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében Összesen táblázat Tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett akcióterületen 95

96 6.3.3 A projektek hatása az épített és természeti környezetre, valamint a hatások kompenzálására tervezett intézkedések. Felsőzsolca Város Lakóövezeteiben tervezett beavatkozások a legtöbb esetben a környezettudatosság jegyében kerültek megtervezésre, a beavatkozások általánosságban pozitív hatással vannak az épített és a természeti környezet értékeire. Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálása, funkcióváltása Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) Üzletközpont fejlesztés Felsőzsolca Városközpontban A KKV-k versenyképességének fokozása elemei Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tudásbázisának és vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése oktatási programok lebonyolítása Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Hatás az épített és természeti környezetre Pozitív hatás épített környezeti szinten Semleges Pozitív mind épített, mind természeti környezeti szinten. Épített környezetre pozitív hatás, azonban forgalom növekedése ezzel járó kedvezőtlen hatásokkal kell számolni. Pozitív, épület-felújítás / építés hozzájárul az épített környezet javításához Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a központ környezetében. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 96

97 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása (e-oktatás, oktatási intézmények) A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban a munkaerő-piaci hozzáférés fejlesztése (Munkaügyi központokkal, Integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben) Folyamatrendszer kidolgozása és működtetése a versenyképes kompetencia fejlesztése érdekében A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ működési támogatása Versenyszféra munkaerő-piaci elvárásainak becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetencia-felmérések alapján Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 97

98 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Kerékpárosbarát munkahely program Parkolási rendszer fejlesztése Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez Hatás az épített és természeti környezetre A lokális energiatermelési központok biomassza alapon bár kedvező hatásúak, az égetés során szennyezőanyagok (füst). A többi projektelem esetében pozitív hatással számolunk Pozitív, a projekt támogatja a környezettudatos fejlesztéseket főként a helyi KKV-k részére Pozitív, a projekt támogatja a környezettudatos fejlesztéseket a helyi lakosság részére Pozitív, a lakosság emelt szolgáltatások esetén szívesebben választja a közösségi közlekedést. Pozitív, a kerékpárutak az épített környezethez pozitívan járulnak hozzá, a szennyezőanyag kibocsátás tovább csökken. Pozitív, a lakosság jobb utakat szívesebben vesz igénybe a forgalomcsillapított zónán kívül. Pozitív, a kerékpárutak az épített környezethez pozitívan járulnak hozzá, a szennyezőanyag kibocsátás tovább csökken. Pozitív mind épített, mind környezeti szinten. Pozitív, a lakosság környezeti tudata emelkedik. Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések A biomassza kazánok helyszínének kiválasztásakor a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kell eljárni. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával 98

99 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések párhuzamosan A Szegregátumban kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a településszintű önellátás érdekében Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Széles sávú internet elérés fejlesztése Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítése Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség infrastruktúra és eszköz fejlesztése) Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség szakmai program fejlesztés) Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése az idősek, krónikus betegek számára Diákazonosító rendszer és elektronikus napló az oktatási intézményekben e-oktatási infrastruktúra fejlesztés az oktatási intézményekben Digitális oktatóanyagok fejlesztése, beszerzése az oktatási intézmények számára Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Pozitív környezeti haszonnal számolhatunk, a helyi áruk környezetterhelése összességében kisebb. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 99

100 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Oktatási, képzési programok lebonyolítása Adattárház és szerverpark fejlesztése Elektronikus ügyintézés fejlesztése, és digitális akadálymentesítés önkormányzati intézményeknél Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése Felsőzsolca Városközpontban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Semleges Semleges Semleges Semleges Szennyvízfeldolgozás fejlesztése Vízgazdálkodás komplex fejlesztése Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Hatás az épített és természeti környezetre Pozitív környezeti hatás, a szennyvízfeldolgozó csökkenti a környezeti terhelést. Pozitív környezeti hatás, a szürkevíz hasznosítás csökkenti a környezeti terhelést. Zsolca régi problémája a csapadékelvezetés elégtelensége. Pozitív környezeti hatás Pozitív, a szelektív hulladékgyűjtés csökkenti a környezetterhelést. Pozitív környezeti hatás, a beavatkozás csökkenti a környezeti terhelést. Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 100

101 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát fejlesztése Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Közigazgatási infrastruktúra bővítése, valamint további igazgatási egységek fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Rendszeres városi szűrőprogram a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára "Egyenlő esélyek" és "Családbarát munkahely" program A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Városi sportközpont: (tömeg)sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése Sportszolgáltatások fejlesztése a Városi Sportközpont területén Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Hatás az épített és természeti környezetre Pozitív hatás épített környezeti szinten Pozitív hatás épített környezeti szinten. Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. 101

102 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Játszóterek kialakítása Sajó parti szabadidőközpont infrastruktúra fejlesztése Sportszolgáltatások fejlesztése Sajó parti szabadidőközpont területén Középületek akadálymentesítése Integrált szociális ellátórendszer infrastruktúra fejlesztése Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Gyermek közegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat és ügyeleti rendszer fejlesztése Integrált szociális ellátórendszer módszertani fejlesztése Óvodai és iskolai szolgáltatások fejlesztésének támogatása Városi közösségi információs iroda működésének támogatása (rendszerinformációk, hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, programszervezési és koordinációs funkciók támogatása) Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Hatás az épített és természeti környezetre Pozitív hatás épített környezeti szinten Pozitív hatás épített környezeti szinten Pozitív hatás épített környezeti szinten Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 102

103 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az önkormányzati intézményekben és bevezetés ösztönzése a gazdasági társaságoknál Ösztönző program a Hátrányos megkülönböztetés elleni vállalati szabályozás ajánlás bevezetésére a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára Közösségi ház építése Multikulturális és esélyegyenlőségi integratív módszertani anyagok és programok kidolgozása, beszerzése és bevezetése Szociális foglalkoztató szövetkezet támogatása Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Tehetséggondozás és prevenciós délutáni foglalkoztatás az oktatási intézményekben, civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben Az oktatási, nevelési, valamint szociális (gyermekvédelmi) intézmények eszköz és infrastruktúra fejlesztése Általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjai Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Semleges Semleges Hatás az épített és természeti környezetre Pozitív hatás épített környezeti szinten Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 103

104 Tervezett beruházások Felsőzsolca lakóövezeteiben Felsőoktatási ösztöndíj Felsőzsolca Város felsőoktatásban tanuló hallgatói számára Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Semleges Összesen Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 104

105 6.3.4 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek A Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Parkot délen és keleten a 3. számú főközlekedési út, északon Arnót község közigazgatási határa, nyugaton a 3. számú főközlekedési út csomópontjából kiinduló Edelénnyel összekötő út határolja. A terület fekvését, elhelyezkedését, Miskolc város szomszédságát tekintve rendkívül versenyképes. Az M30-as autópálya átadása tovább növelte az Ipari Park logisztikai előnyét. Az autópálya mindössze néhány száz méter távolságra van az Ipari Parktól, amelyet már most is kétszer két sávos úton lehet megközelíteni ebből a fontos csomópontból. Jelenleg a városrész egyik része kialakult iparterület teljes közművesítéssel, és szinte valamennyi területrésze betelepült ipari vállalatok telephelyeként funkcionál. A közelmúlt fejlesztésének köszönhetően a park jelentős területtel bővült, a Miskolc-Kassa összeköttetést biztosító 3. sz. főközlekedési út keleti oldalán új, ipartelepítési szempontból optimális, tetszőleges telekméretek kiválasztására és kialakítására alkalmas, szintén közművesített területekkel. szintén közművesített területekkel. Az ipari terület bővítésére, illetve kapacitásainak, szolgáltatásainak versenyképes fejlesztésére a középtávon szükség van. Mezőgazdasági jellegű fejlesztések elsődleges céljai: önellátó város (kisebb-nagyobb önkormányzati vagy bérelhető mezőgazdasági területek megművelése pl. közmunka, vagy más, leszakadt rétegek munkához/élelemhez segítő programok keretében) a meglévő biomassza alapú fűtéssel ellátott önkormányzati épületek és a szegregátumba tervezett közösségi ház fűtőanyaggal történő ellátása érdekében későbbi tanulmányok 105

106 figyelembe vételével kiválasztott energianövények (energiafű, energiafűz, stb.) termesztése az alacsony aranykorona értékű termőföldeken, az ÉMVÍZIG kezelésében lévő gátak környezetében, árterületeken a külterületeken meglévő mezőgazdasági utak karbantartása, árkok rendben tartása Tervezett beavatkozások bemutatása az Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek településrészen A felsőzsolcai Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek településrész multifunkcionális jellege okán komplex több funkcióterületet érintő - beavatkozásokat igényel. A területen a beavatkozások legfontosabb célja területen a befektetés ösztönzése, a helyi vállalkozások versenyképességének javítása. A tervezett beavatkozások az Európai Unió közötti kohéziós politika tematikus célkitűzései alapján csoportosítva kerülnek bemutatásra. A célkitűzések sorrendje egyúttal meghatározza a városrészi célok elérésében betöltött fontosságukat. Az egyes beavatkozási elemek általában a beavatkozás tervezett időrendi ütemezését követik, egyes esetekben azonban a fontosabb elemek a felsorolásban kiemelésre kerülnek. 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése Felsőzsolca gazdaságfejlesztésének középpontjában a befektetés-ösztönzése áll. A befektetés ösztönzés célja a foglalkoztatás bővítés, melyet a nagyfoglalkoztatók által teremtett munkahelyek mellett az önfoglalkoztatási képesség fejlesztése és az új, innovatív vállalkozások megtelepítése képes támogatni. A hosszú távú fejlődés ilyen módon biztosított, hiszen az egyszeri nagyfoglalkoztatói beruházást követő foglalkoztatás bővülést, folyamatosan követhetik a kisebb 106

107 mértékű, de rendszeres munkaigény növekedések, az innovatív vállalkozások megerősödésével és a beszállítói rendszerhez való kapcsolódásukkal. Az innovációs képesség fejlesztésének egyik forrása a Miskolci Egyetem tudásközpontjához való csatlakozás, melyre a tervek szerint 100 M Ft-os támogatással, 2018-ban induló program keretein belül kerül sor. A miskolci településfejlesztési tervekben kiemelt fontosságot kapott a mechatronika, az informatika, az energetika, a hulladékkezelés, a vízgazdálkodás, a vegyipar és a gépjárműipar. Ezeken a területeken a Miskolci Egyetemen jelentős versenyképességi potenciállal bíró alap- és alkalmazott kutatások folynak. Felsőzsolca érdeke, hogy a kutatási tevékenységek eredményeit spin-off tevékenységekkel a technológiai alkalmazásokba beépíthetővé váljanak, és az alkalmazott innovatív technológiák, mind a nagyfoglalkoztatóknál, mind az innovatív kkv-knál a gyártási folyamatban megjelenjenek. Ez a foglalkoztatás közvetlen növekedését eredményezi, és egyúttal a város iparűzési adó bevételeit is növeli. A csatlakozásnak jelentős magántőke beruházás ösztönző hatása lesz. Fontos itt megemlíteni, de a későbbiekben még lesz erről szó, hogy a fejlesztések csakis abban az esetben lehetnek eredményesek, ha az ipari infrastrukturális beruházásokat a humán erőforrások fejlesztése is követi. Ennek a célnak megfelelően 100 M Ft értékű ESZA program megvalósítását tervezi Felsőzsolca, melynek célja a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése, posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén. A Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztésének legfontosabb területe az inkubációs tevékenységek K+F+I fejlesztési potenciáljának erősítése. Ehhez komplex fejlesztés, azaz az infrastrukturális fejlesztéseken túl kapcsolódó szoft programként - a szolgáltatások fejlesztései is szükségesek. A szintén 2018-ban elindítani tervezett program megvalósítására 500 M Ft-os beruházást becsülnek a szakértők. A program keretein belül az innovációs tevékenységek versenyképesség javítása érdekében Felsőzsolcának csatlakoznia kell az Önkormányzat érdekeltségébe tartozó ipari és szolgáltató tevékenységek által érintett klaszterekhez. A csatlakozás révén a partneri együttműködések lehetőségei bővülnek, melyek közvetlenül és közvetve is további beruházásokat indukálnak, előbbi esetben az Ipari Zóna telephely bővítése kapcsán, utóbbi esetben például a beszállítói 107

108 rendszerhez való csatlakozással. Az együttműködések eredményeként technológiai tudástranszfer folyamatok felgyorsulnak, a termék- és szolgáltatásfejlesztés versenyképesebbé válik. Inkubációs tevékenység és csatlakozó szolgáltatóközpont funkció fejlesztéséhez szintén szükségesek infrastrukturális és eszköz beruházások, melyekre a város tervei szerint 2019-től lehet majd pályázni 300 M Ft keretösszegben. A hatékony inkubációt ugyanis a magánszféra által biztosítani képes, kiegészítő szolgáltatások teszik teljessé, melyek például műszaki tanácsadásból, szabadalomkutatásból, jogi szolgáltatásokból, piacszervezési vagy piacra jutási tanácsadásból, üzleti tervezési szolgáltatásokból, forrásbevonási képesség fejlesztéséből, marketing tevékenységek és ügyfélszolgálati tevékenységek végzéséből állhatnak. Az adott innovatív tevékenységtől függően az előbbi tevékenységek köre természetesen bővülhet, az igényeknek megfelelő szolgáltatások elérhetőségét erősíti a miskolci inkubátorhálózattal tervezett gazdaságfejlesztési együttműködés a időszakban. A KKV-k versenyképességének fokozása elemei Kapcsolódás a Miskolci Egyetem tudásközpontjához Felsőzsolcai Ipari Park Inkubátor K+F+I potenciáljának erősítése Csatlakozás az Ipari Parkban folytatott és az önkormányzat érdekeltségébe tartozó ipari és szolgáltató tevékenységek által érintett klaszterekhez Termék- és szolgáltatásfejlesztés, technológia átadás Inkubációs tevékenység és szolgáltató központ funkció fejlesztése Versenyképes innováció - kompetencia fejlesztés, oktatási, képzési programok kidolgozása, illetve kapcsolódása a Miskolci Egyetem és Miskolc város programjához, a rendszer működtetése Összesen Beruházás nettó költsége (Ft) Ft Ft Ft Ft Ft 2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Az Információs és Kommunikációs Technológiákhoz (IKT) való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a város gazdaságfejlesztésének fontos eleme, mely közvetlenül támogatja a gazdasági szereplők versenyképességét, de a technológia által elérhető szolgáltatások segítik a lakosság rekreációját, kapcsolattartását. A tervezett Ipari parki fejlesztések jelentős része a város egész területére vagy nagyobb részére kiterjedő programok részei. 108

109 2014-től kezdődően Felsőzsolca a város jelentős részén fejleszteni kívánja a széles sávú internet elérés lehetőségét, és ezzel párhuzamosan az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programját is meg kívánja valósítani a vállalkozói övezetekben. A program 2018-ban kiegészül az IKT-termékek és szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását elérni kívánó beavatkozással, informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásával a felsőzsolcai gazdasági társaságok versenyképesség fejlesztése érdekében. A fejlesztések eredményeként a helyi vállalkozások üzleti lehetőségei bővülnek. A kutatás-fejlesztési és innovációs vállalati együttműködéseket támogató projekt keretein belül irodát kíván Felsőzsolca az ipari parkban létesíteni, melyben a potenciális együttműködő partnerek közötti egyeztetés folyamatához helyet kíván biztosítani, illetve igény szerint akár szerepet is kíván vállalni a város. Felsőzsolca a közfeladatainak ellátásában a tervek szerint egyre nagyobb mértékben támaszkodik a jövőben az új információ technológiai fejlesztések eredményeire. Mint az korábban bemutatásra került, a városban egy intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését tervezi a város, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan smart funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer a tervek szerint az Ipari Park területén is bevezetésre kerül. A humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódik az IKT ESZA programja, mely digitális oktatóanyagok fejlesztését, beszerzését támogatja. A tervezett oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban végeznek fejlesztéseket a digitális jártasság megteremtése érdekében. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák Beruházás nettó költsége (Ft) használatának és minőségének fokozása Széles sávú internet elérés fejlesztése Felsőzsolca Ipari Zóna területén Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése az Inkubátor, az Ipari Park és a Logisztikai központ számára Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban Összesen

110 3. A KKV-k versenyképességének fokozása Mint korábban leírásra került, a foglalkoztatás bővítésének egyik legfontosabb eszköze a munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés. A fejlesztések strukturált programjainak véghezvitele érdekében Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok létrehozását tervezi a város, melynek legfontosabb funkciója a keresletorientált kompetenciafejlesztés, elsősorban kompetencia és munkaerő-piaci felmérések elvégzésével, egyéni fejlesztési stratégiák meghatározásával és a megfelelő fejlesztési programok koordinációs feladatainak ellátásával. A fejlesztés tervét az indukálta, hogy az alacsony foglalkoztatási szint mellett (melynek egyik oka a piaci elvárásoknak nem megfelelő munkavállalói készségek szintje), az elérhető képzési rendszer csak korlátozottan kereslet-orientált. A munkáltatói igények felmérését az ezzel a témával foglalkozó programok jelentős része meghatározza feladatként, viszont a munkavállalói készségek fejlesztési igényeinek meghatározása (és az erre épülő fejlesztési/képzési területek) nélkül az oktatási/képzési rendszer fejlesztése csak az egyik gazdasági szereplő igényei alapján képez keresletet ami így aztán nem feltétlenül találkozik a valós munkaerő-piaci problémák által létrejövő kereslettel. Egyszerűbben fogalmazva, például egy munkaerő-hiánnyal küzdő ipari üzem problémáit nem biztos, hogy az elektronikai műszerész képzésen részt vevők számának növelése oldja meg, mert lehet, hogy csak a munkaerő-piacon lévő műszerészek átképzését, esetleg pl.: nyelvtudását lenne szükséges fejleszteni lényegesen alacsonyabb költséggel. A kompetencia központ a munkáltatói elvárásokat és a munkavállalói kompetencia fejlesztéseket hangolja össze az általa koordinált képzési programok segítségével. Az intézmény létrahozásának tervét az a felismerés is indukálta, hogy az elvárt vállalkozói és munkavállalói kompetenciák sok esetben hasonlóak, és egyes közös programok lebonyolításával az önfoglalkoztatás képessége és a kkv szektor versenyképessége is fejleszthető. Ennek megfelelően a képzési koordináció mellett a kompetenciafejlesztés másik jelentős funkciójának létrehozása is indokolt, a vállalkozásfejlesztési tanácsadásnak. A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok munkatársai ennek megfelelően az egyéni fejlesztési stratégiák meghatározása mellett egyfajta coach vagy mentor szerepet is kapnak, melynek következtében a (költséges) képzési programok mellett az egyéb nem formális (költséghatékonyabb) képzési megoldások fontos elemei lesznek a fejlesztéseknek, mint például a vállalkozásfejlesztési tudásbázis anyagainak használata, vagy konferenciák, előadások, illetve azon való részvételek szervezése. 110

111 A központ helyet ad a helyi vállalkozások innovációs tevékenységét bemutató, rendszeresen változó kiállításnak. A tervek szerint Felsőzsolcán 2017-ben két Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ kerül kialakításra némileg eltérő funkciókkal, de közös üzemeltetéssel az egyik az Ipari Zóna, a másik a Városközpont területén. Az EU források tervezése tekintetében a központ infrastruktúra kialakítása mellett több fejlesztési témában a központ oktatási, képzési, tudásbázis feltételeinek megteremtése, valamint egyéb a fejlesztéshez kapcsolódó szoft programok kidolgozása érdekében ESZA források bevonását is tervezi a város. Ezek részletes bemutatása a Városközponti fejlesztéseket ismertető fejezetben található. Egy 2015-ben induló ESZA finanszírozásban 35 M Ft költségvetéssel tervezett beavatkozás a helyi KKV-k számára kívánja a piaci hozzáférés lehetőségeit bővíteni. A Minősített helyi beszállítói program (képzés, kapcsolódó adatbázis és hálózatfejlesztés) Felsőzsolca és a Miskolci agglomeráció településein lévő KKV-k számára nyújtja szolgáltatásait, és hozza össze a termelő nagyvállalatokat a potenciális beszállítóikkal. A hálózatos működésű szervezet a tervek szerint csatlakozik a hasonló miskolci programhoz, így bővítve a helyi KKV-k üzleti lehetőségeit. A KKV-k versenyképességének fokozása elemei Beruházás nettó költsége (Ft) Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása a Felsőzsolca Ipari Zóna területén Minősített helyi beszállítói program (képzés, kapcsolódó adatbázis és hálózatfejlesztés) Felsőzsolca és a Miskolci agglomeráció települései számára, valamint csatlakozás a miskolci programhoz Összesen Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban Felsőzsolca az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatását az Ipari park területén részben olyan programokkal kívánja támogatni, melyek az egész város területét, vagy annak jelentős részét érintik. Ennek legfontosabb elemei a megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára, melyek elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják 111

112 célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal. A 2018-ban induló program 20 M Ft-tal támogatja a gazdasági társaságok beruházásait az akcióterületen. Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, melyek többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba. Az akcióterületen 2017-ben induló programra 300 M Ft-ot tervez a város. A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása, melyek a fenntartható fejlődés központ funkcióhoz kapcsolódóan, az ezen a területen elérhető technológiák alkalmazásáról ad tájékoztatást, illetve demonstrálja azok működését ESZA típusú támogatással, közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A cél elérése érdekében egyrészt a közösségi közlekedés igénybevételének szolgáltatásorientált fejlesztését kívánjuk megvalósítani Miskolc várossal való együttműködésben, másrészt a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését kívánjuk megvalósítani, harmadrészt az úthálózat fejlesztésével kívánjuk a forgalom okozta közlekedésterhelést csillapítani. A közösségi közlekedésfejlesztés legfontosabb eleme a miskolci városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerhez való csatlakozás, amivel Felsőzsolca csatlakozik a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz. A 2019-ben induló fejlesztéssel, melyre a város 500 M Ft-os beruházással tervez, a tervek szerint a Felsőzsolcai Vasútállomáson áthaladó tram-train típusú szerelvények közvetlenül kapcsolódnának a miskolci kötöttpályás közösségi közlekedési hálózatba, amivel Miskolc kötöttpályás közlekedéssel érintett városrészei átszállás, várakozás nélkül, rövidebb idő alatt, kényelmesen elérhetővé válnak. A fejlesztés kapcsán a Felsőzsolca vasútállomáson P+R parkoló kerül kialakításra, illetve a biztonságos megközelítés érdekében 112

113 kerékpár út kialakítása is megtörténik. A fejlesztés által Miskolc és Felsőzsolca közlekedési terhelése egyaránt csökken. A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése érdekében Felsőzsolca a miskolci SMART City rendszerhez való csatlakozást is tervezi, mely rendszer intelligens tömegközlekedési információ szolgáltatással teszi elérhetőbbé és kényelmesebbé a tömegközlekedési szolgáltatásokat. A 2016-ban induló kerékpáros közlekedés fejlesztésének elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. A város kiemelten fontos célja, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. Mint Felsőzsolca legnagyobb foglalkoztatási központja, az Ipari park is kerékpáros elérhetőséget kap 50 M Ft-os beruházással. A fejlesztés eredményessége érdekében Felsőzsolca ösztönzi az Ipari Zóna munkáltatóit, hogy a munkahelyeken alakítsanak ki tárolókat, öltözőt és zuhanyzási lehetőséget a kerékpárral közlekedők számára. Felsőzsolca célja, hogy növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció alakuljon ki. A 2016-ban induló, 100 M Ft-os kötségvetésű mezőgazdasági területeket érintő fejlesztésekkel üvegházak kialakítását és állattenyésztési programok megvalósítását kívánja a város támogatni. A programon belül kiemelten fontos cél a hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a szociális foglalkoztatás és a település-szintű önellátás érdekében. Ez utóbbi cél elérése érdekében 30 M Ft keretösszegű ESZA program lebonyolítását is tervezi a város. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) Épületenergetikai korszerűsítések Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése Beruházás nettó költsége (Ft)

114 Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Beruházás nettó költsége (Ft) Növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció (üvegház, állattenyésztési programok támogatása), ezen belül hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunkaigényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében Csatlakozás a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz Az ipari területek csatlakoztatása a felsőzsolcai kerékpáros és közösségi közlekedési rendszerbe Program a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan területek bevonásával közösségi művelés (energianövények), valamint a meglévő és bérelhető területeken kézimunka-igényes háztáji kertészet életmódra nevelés a település-szintű önellátás érdekében Összesen Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti, így az Ipari Parkban és a mezőgazdasági területeken is szükséges a rendszer kiépítése. A 2015-ben induló, 300 M Ft-os tervezett beavatkozással a területet érintő komplex fejlesztés során csökken az árvízveszély, és a szennyvíz elvezetési csatornahálózat fejlesztésre kerül. A mezőgazdasági területeken az öntözési hálózat fejlesztésére 100 M Ft-ot tervez a város EU forrásokból bevonni. A tervek szerint hálózat fejlesztése 2018-ban kezdődik meg. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Beruházás nettó költsége (Ft) Csapadékvíz elvezetés fejlesztése az Ipari parkban és a mezőgazdasági művelésű területeken Öntözési hálózat fejlesztése Összesen Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A település a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni, az ezzel kapcsolatos beruházás az Ipari park városrészt is érinti. A 2015-ben megvalósítani tervezett beruházásra 6 M Ft-os keretösszeg áll majd rendelkezésre. 114

115 A vízgazdálkodás komplex fejlesztése kapcsán a város tervezi az Ipari Zónában termelődő szürkevíz hasznosítását, illetve a hasznosítás ösztönzését. A program 2020-ban kezdődik a tervek szerint és 50 M Ft-ból valósul meg. Felsőzsolca az Ipari park területén a város többi területét érintő beavatkozás keretében tervezi a fényszennyező források kiváltását, valamint a zajszennyezés csökkentését. Az 5-5 M Ft-os beavatkozásokra a tervek szerint 2016-ban kerül sor. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Vízgazdálkodás komplex fejlesztése (Szürkevíz hasznosítás lokális kezelése, ill. ösztönzése) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Összesen Beruházás nettó költsége (Ft) Ft Ft Ft Ft 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Felsőzsolca 2016-ban csatlakozni kíván a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, és ennek kapcsán helyi kirendeltség létesítését tervezi 20 M Ft-os keretösszeggel. A tervezett felsőzsolcai szociális szövetkezet tevékenységét, mely elsősorban mezőgazdasági munkák biztosításával képes a foglalkoztatást növelni, a miskolci kezdeményezés az ipari, szolgáltató tevékenységek területein hoznak létre majd munkalehetőségeket. Az önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás támogatására a város fejleszteni kívánja az Inkubátor és a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok vállalkozásfejlesztési programjait. A tervek szerint a versenyképes munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés érdekében szükség van a Folyamatrendszer kidolgozására és a kidolgozást követően a működtetésére, melyhez szintén uniós forrás bevonását tervezi a város. A munkavállalói folyamatrendszer működtetésében előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), komplex szolgáltatásaival a területileg illetékes munkaügyi központok, képzési programjaival a miskolci TISZK-ek, beutalóként az integrált szociális szolgáltatók, valamint foglalkoztatóként a környékbeli gazdasági társaságok, a szociális szövetkezet és a közmunka programokat vezető Önkormányzat. A vállalkozásfejlesztési folyamatrendszer működtetésében pedig előreláthatóan részt vesznek a Vállalkozásfejlesztési, 115

116 kompetencia és fenntartható fejlődés központok (koordinátori szerepben), a kamarák, a Széchenyi Irodák valamint együttműködő partnerek (kompetencia fejlesztésben). A sikeres kompetencia alapú fejlesztéshez, azaz a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók a megváltozott (változó) körülményekhez való alkalmazkodási képességének megteremtéséhez egyéni, személyre szabott stratégiák kidolgozása szükséges, melyek kidolgozásához szintén uniós források igénybevételét tervezi a város. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Csatlakozás a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, helyi kirendeltség létesítés Összesen Beruházás nettó költsége (Ft) Ft Ft 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Felsőzsolca 80 M Ft-os beavatkozással, 2017-ben Szociális szövetkezet alapítását tervezi a foglalkoztatás növelése érdekében a szociális foglalkoztatás révén. A szövetkezet hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, akik a munkaerő-piacon nehezen kapnak munkát. A foglalkoztatással párhuzamosan a munkavállalói kompetenciák fejlesztése kiemelt célja az önkormányzatnak, hogy az így munkát szerzett munkavállalók hosszú távon a munkaerő-piacon is megállják a helyüket. A felsőzsolcai szociális szövetkezet elsősorban mezőgazdasági munkák biztosításával segít a hátrányos helyzetűeken, de az Ipari Zónával való együttműködésben az ipari termelésben vagy az azt kiszolgáló szolgáltatások területén is számíthatnak munkalehetőségekre a szociálisan rászorulók. A szövetkezet ennek kapcsán nem csupán a foglalkoztatási funkciók terén vállal szerepet, hanem segít a foglalkoztatási igényeknek megfelelő munkaerő megtalálásában. Az Ipari Zónában 2017-ben, 20 M Ft-os keretösszegű projekttel üzemorvosi rendelő kialakítását tervezi az Önkormányzat. A település foglalkoztatói számára a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. Az Ipari park területén ez a tervezett Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központot jelenti. A program alkalmazható lesz a gazdasági társaságok általi bevezetésre is, emiatt az önkormányzat 2019-ben összesen 5 M Ft-tal kíván ösztönző akciót indítani a város munkaadói 116

117 számára a program bevezetésére. A program és az ösztönző akció leírása a Városközponti fejlesztések között került bemutatásra. Az önkormányzat a Szociális szövetkezet fenntartható működése érdekében működési támogatásra kíván pályázni. A 2019-ben tervezett beavatkozás a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek akcióterület beavatkozásai között szerepel. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Beruházás nettó költsége (Ft) Szociális szövetkezet Üzemorvosi infrastruktúra fejlesztés Összesen Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében nem formális oktató és kulturális helyszín létrehozását tervezi Felsőzsolca, mely a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktatási, képzési és egyéb (pl.: időszaki kiállítások, előadások) programjainak is helyet képes biztosítani. A helyszín a felsőzsolcai innovációs tevékenységek bemutató helyszíneként is működik majd, mely a tervek szerint az információ közvetítésével segíti az érintett vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok kiépítését. Felsőzsolca lakosságának az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzésére, a munkavállalói készségek és kompetenciák naprakésszé tételére, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása érdekében ESZA forrásból finanszírozott program végrehajtását tervezi. A program végrehajtásával olyan rendszer kiépítését tervezi a város, mellyel a gazdasági társaságok munkaerő-piaci elvárásai által és a város munkaképes korú inaktív (és igény szerint aktív) munkavállalóinak kompetencia vizsgálatai által meghatározott fejlesztési területek az oktatási, képzési rendszerben igényként megjelenhetnek, és keresletet támasztanak az egyes szolgáltatók irányába. A fenti programok részletesebben bemutatásra kerültek a Városközponti fejlesztések között a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ leírásánál. 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A Felsőzsolcai Önkormányzat működési és szervezeti felülvizsgálatát tervezi ESZA források bevonásával a célszerűség és hatékonyság fejlesztése érdekében. A fejlesztés elsődleges célja az 117

118 önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minőségi fejlesztése, ezen belül kiemelten fókuszálva a vonzó gazdasági környezet kialakításának céljával az önkormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Az igényeknek megfelelő fejlesztés eredményeképp a gazdasági társaságok önkormányzati ügyintézése egyszerűbbé és gyorsabbá válik és a szolgáltatás színvonala jobban megfelel majd a gazdasági társaságok elvárásainak. Az intézményi kapacitásra és közigazgatás hatékonyságra irányuló intézkedésekhez infrastruktúra fejlesztési igény is kapcsolódik, melynek célja az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az ehhez szükséges irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz hátterének megteremtése. A 2019-ben, 25 M Ft-os beruházásban megvalósuló fejlesztéssel az Önkormányzat ügyintézési irodát hoz létre az Ipari Zóna területén. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Összesen Beruházás nettó költsége (Ft) Ft Ft 118

119 Tervezett beruházások Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek városrészben Beruházás nettó becsült költsége (Ft) A KKV-k versenyképességének fokozása elemei Kapcsolódás a Miskolci Egyetem tudásközpontjához Felsőzsolcai Ipari Park Inkubátor K+F+I potenciáljának erősítése Inkubációs tevékenység és szolgáltató központ funkció fejlesztése Versenyképes innováció - kompetencia fejlesztés, oktatási, képzési programok kidolgozása, illetve kapcsolódása a Miskolci Egyetem és Miskolc város programjához, a rendszer működtetése Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Széles sávú internet elérés fejlesztése Felsőzsolca Ipari Zóna területén Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése az Inkubátor, az Ipari Park és a Logisztikai központ számára Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban A KKV-k versenyképességének fokozása elemei Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása a Felsőzsolca Ipari Zóna területén Minősített helyi beszállítói program (képzés, kapcsolódó adatbázis és hálózatfejlesztés) Felsőzsolca és a Miskolci agglomeráció települései számára, valamint csatlakozás a miskolci programhoz Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció (üvegház, állattenyésztési programok támogatása), ezen belül hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a település-szintű önellátás érdekében Csatlakozás a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz Az ipari területek csatlakoztatása a felsőzsolcai kerékpáros és közösségi közlekedési rendszerbe Program a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan területek bevonásával közösségi művelés (energianövények), valamint a meglévő és bérelhető területeken kézimunka-igényes háztáji kertészet életmódra nevelés a település-szintű önellátás érdekében Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése az Ipari parkban és a mezőgazdasági művelésű területeken Öntözési hálózat fejlesztése Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén

120 Tervezett beruházások Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek városrészben Beruházás nettó becsült költsége (Ft) Vízgazdálkodás komplex fejlesztése (Szürkevíz hasznosítás lokális kezelése, ill ösztönzése) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Csatlakozás a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, helyi kirendeltség létesítés A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem Szociális szövetkezet Üzemorvosi infrastruktúra fejlesztés Ösztönző program a Hátrányos megkülönböztetés elleni vállalati szabályozás ajánlás bevezetésére a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára Szociális foglalkoztató szövetkezet működési támogatása Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Összesen táblázat Tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata a Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek akcióterületen 120

121 6.3.5 A projektek hatása az épített és természeti környezetre, valamint a hatások kompenzálására tervezett intézkedések. Felsőzsolca Ipari és mezőgazdasági célú területein tervezett beavatkozások a legtöbb esetben a környezettudatosság jegyében kerültek megtervezésre, a beavatkozások összességében pozitív hatással vannak az épített és a természeti környezet értékeire. Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései Beruházás tervezett nettó értéke Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Kapcsolódás a Miskolci Egyetem tudásközpontjához Felsőzsolcai Ipari Park Inkubátor K+F+I potenciáljának erősítése Csatlakozás az Ipari Parkban folytatott és az önkormányzat érdekeltségébe tartozó ipari és szolgáltató tevékenységek által érintett klaszterekhez Termék- és szolgáltatásfejlesztés, technológia átadás Inkubációs tevékenység és szolgáltatóközpont funkció fejlesztése Versenyképes innováció - kompetencia fejlesztés, oktatási, képzési programok kidolgozása, illetve kapcsolódása a Miskolci Egyetem és Miskolc város programjához, a rendszer működtetése Széles sávú internet elérés fejlesztése Felsőzsolca Ipari Zóna területén Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése az Inkubátor, az Ipari Park és a Logisztikai központ számára Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Semleges Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 121

122 Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései Beruházás tervezett nettó értéke Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer építése Oktatási, képzési, tájékoztatási programok az IKT technológiák hozzáférésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása a Felsőzsolca Ipari Zóna területén, nem formális oktatási, kulturális (kreatív) funkciókkal Minősített helyi beszállítói program (képzés, kapcsolódó adatbázis és hálózatfejlesztés) Felsőzsolca és a Miskolci agglomeráció települései számára, valamint csatlakozás a miskolci programhoz Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Semleges Semleges Pozitív hatás épített környezeti szinten. Pozitív, közeli beszállítókkal csökken a környezetterhelés Pozitív, a projekt támogatja a környezettudatos fejlesztéseket főként a helyi KKV-k részére Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Forgalomcsillapított zónák kialakítása, parkolóhelyek kialakítása a az új funkciójú épületek környezetében. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 122

123 Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései Beruházás tervezett nettó értéke Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Geotermikus és biomassza fűtési és hűtési energia (lokális energiatermelési központok) Intelligens energia-elosztó rendszerek telepítése (smart metering és smart grid) Épületenergetikai korszerűsítések Napelemek elhelyezése az erre alkalmas területeken Közvilágítás és közlekedési jelzőrendszer intelligens és energiahatékony (pl.: LED) fejlesztése Növekvő arányban önellátó élelmiszer előállító agglomeráció (üvegház, állattenyésztési programok támogatása), ezen belül hasznosítatlan területek bevonása közösségi művelésbe, meglévő és bérelt területeken kézimunka-igényes háztáji kertészetek létrahozása a településszintű önellátás érdekében Az ipari területek csatlakoztatása a miskolci intermodális közlekedési csomópontokhoz Az ipari területek csatlakoztatása a felsőzsolcai kerékpáros és közösségi közlekedési rendszerbe A lokális energiatermelési központok biomassza alapon bár kedvező hatásúak, az égetés során szennyezőanyagok (füst). A többi projektelem esetében pozitív hatással számolunk. Pozitív mind épített környezet, mind általános környezeti szempontok szerint. Pozitív épített környezeti szinten, csökken a környezeti terhelés pl. kötött pálya használatával. Csökken a környezetterhelés, pozitív környezeti hatás A biomassza kazánok helyszínének kiválasztásakor a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kell eljárni. Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 123

124 Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései Beruházás tervezett nettó értéke Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Program a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében, a hasznosítatlan területek bevonásával közösségi művelés (energianövények), valamint a meglévő és bérelhető területeken kézimunka-igényes háztáji kertészet életmódra nevelés a település-szintű önellátás érdekében Csapadékvíz elvezetés és csatornahálózat fejlesztése az Ipari parkban és a mezőgazdasági művelésű területeken Pozitív környezeti hatás Pozitív környezeti hatás Öntözési hálózat fejlesztése Pozitív környezeti hatás Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén Vízgazdálkodás komplex fejlesztése (Szürkevíz hasznosítás lokális kezelése, ill. ösztönzése) Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem Csatlakozás a miskolci szociális foglalkoztató szövetkezethez, helyi kirendeltség létesítés Pozitív, a szelektív hulladékgyűjtés csökkenti a környezetterhelést. Pozitív környezeti hatás, a szürkevíz hasznosítás csökkenti a környezeti terhelést. Pozitív környezeti hatás, a beavatkozás csökkenti a környezeti terhelést. Csökkenő környezetterhelés a helyben termelt alapanyagok kapcsán Szociális szövetkezet Semleges Üzemorvosi infrastruktúra fejlesztés Semleges Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan 124

125 Az akcióterület fejlesztések vonatkozó elképzelései Beruházás tervezett nettó értéke Hatás az épített és természeti környezetre Környezeti hatások kompenzálására tervezett intézkedések Ösztönző program a Hátrányos megkülönböztetés elleni vállalati szabályozás ajánlás bevezetésére a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára Szociális foglalkoztató szövetkezet működési támogatása One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Semleges Semleges Semleges Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan Nem szükséges beavatkozás a projektelem megvalósításával párhuzamosan

126 6.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz A következőkben bemutatásra kerülő fejlesztési programok a település egészét érintik, emiatt megvalósításuk részben az akcióterületeken kívül kerül végrehajtásra. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A vízgazdálkodás komplex fejlesztésére irányuló projekt, mely az önkormányzati és közszféra intézményeiben termelődő szürkevíz problémájának megoldását célozza, egyúttal az intézmények üzemeltetési költségeinek csökkentésére irányulva. 100%-os lefedettségek elérése Felsőzsolcán a szelektív hulladékgyűjtésben. A hulladékkezelés középtávú fejlesztési terve szerint a párhuzamosan induló miskolci komplex hulladékkezelési programmal való együttműködéstől várható, hogy a szelektív gyűjtés további differenciált megoldásai is bevezetésre kerülhetnek Felsőzsolcán, mellyel a nem hasznosított hulladék mennyisége tovább csökkenthető. A program csökkenti a település környezetterhelését, illetve a lakosság, az intézmények és a gazdasági társaságok rezsi költségeit. Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem programja, melynek célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is ösztönözni kívánja az Önkormányzat. A program egészségesebb, élhetőbb környezetet eredményez. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban A megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k és a lakosság számára, melyek a elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal. A program csökkenti a lakosság és a kkv-k költségeit. 126

127 Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztésének támogatása célzott infrastruktúra fejlesztési és eszközbeszerzési támogatásokkal, melyek többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba. A program csökkenti az önkormányzat költségeit. Közlekedésfejlesztés, az ERFA és a kohéziós alapokból. Ezen belül a kerékpáros közlekedés fejlesztése, melynek elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. Kiemelten fontos cél, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. A rendszer így csatlakozik a szomszéd települések, elsősorban Miskolc kerékpárút hálózatába. A program megvalósítása csökkenti a közlekedés okozta környezetterhelést a településen. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A széles sávú internet elérhetőségének bővítése, és ezzel párhuzamosan az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programja. A program az IKT-termékek és szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását kívánja elérni, a tervek szerint a versenyképesség fejlesztése érdekében informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák kialakításának, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásával. A program javítja a település versenyképességét. Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítése, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan smart funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer automatikusan figyelmeztethet szabálysértések elkövetése esetén, illetve alkalmas lehet veszélyhelyzetek automatikus azonosítására. A program javítja a relatív biztonságérzetet és a közbiztonságot. A Felsőzsolcán már jelenleg is elérhető egészségügyi és vészfigyelő rendszer a városban élő idősek, krónikus betegek számára. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, illetve a 127

128 penetrációjának növelése szükséges a lakosság megnövekedett igénye alapján. A program segít a lakosság egészség megőrzésében. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése A csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A településen lévő vízelvezető árkok csak szikkasztó árkok, ami amiatt okoz problémát, mert Felsőzsolca területe kifolyás nélküli medencében fekszik. A településen jelen lévő néhány méteres, változó irányban jelentkező szintkülönbség több átemelő szivattyú beépítését igényli a csapadékvíz elvezetési rendszerbe. A program segít a katasztrófahelyzetek kialakulásának kivédésében. A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem A közbiztonság fejlesztése érdekében Szomszédsági rendőrség program megvalósítása. A program segítségével a rendőrség (a polgárőrséggel együttműködve) közelebb kerül a város lakosságához, ami relatív biztonságérzet javításán túl hatékony eszköz lesz a bűnmegelőzés, illetve a bűnügyek felderítése területén. A program segítségével a rendőrség társadalmi beágyazottsága nő, a lakosok személyesen ismerik az illetékes rendőröket, telefonszámuk, elérhetőségük ismert lesz számukra, és a kölcsönös bizalom a közbiztonság megteremtését célzó munka hatékonyabbá válik. A program segít a közbiztonság javításában. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése. Az elkészült program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. A program segít a hátrányos megkülönböztetés elleni harcban. Az akcióterületeken kívüli fejlesztési igények A lakóövezetek kiépített infrastruktúra hálózatainak fenntartása, fejlesztése, a város élhetőségének fokozása érdekében. A program segít a vonzó, élhetőbb környezet kialakításában. 128

129 Funkcionális területfejlesztés a környezet rendezésével és a zöldfelületek növelésével. Célja a modern, rendezett kertvárosi jelleg erősítése, a városkép fejlesztése. A program segít a lakosság számának és a magasan kvalifikált lakosok arányának növelésében. A beépítésre kijelölt új lakóövezetek betelepülők számára csábító, kedvező elérhetőségének biztosítása. Az iparfejlesztés által generált, megnövekedett számú lakosság fiatal, munkaképes, képzett része ne csak munkát találjon a településünkön, hanem családjuk letelepedésével javítsa a város lakosságának képzettségi, szociális, vagyoni és egyéb mutatóit. A program segít a lakosság számának növelésében és a magasan kvalifikált lakosok arányának növelésében, és közvetve javítja Felsőzsolca beruházás vonzó képességét a magas hozzáadott értékű iparágakban. 129

130 7. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Felsőzsolca város Antiszegregációs terve a Belügyminisztérium által kiadott Városrehabilitációs kézikönyvben foglaltak és a hivatalosan, az NFÜ honlapján megjelent útmutatások alapján készült. A tervezés során egyeztettünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a tőlük kapott becsléseken alapuló tájékoztatást felhasználtuk munkánk során. Az elkészített anyagot az önkormányzat képviselőtestülete és az érintett Bizottságai megtárgyalták, véleményezték a tervet. A lakosságnak lehetősége volt és van a terv megismerésére, illetve véleményezésre a város honlapján keresztül. A KSH évi népszámlálási adatai és az önkormányzati nyilvántartások alapján végzett elemzés nyomán a város azon területei kerültek feltüntetésre, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya koncentráltan jelentkezik. A vizsgálat során az alacsony státuszú lakosok számát viszonyították a területen élő lakosok számához. A kartogramon a KSH megjelölte azokat a területeket, ahol a szegregációs mutató 50% vagy a feletti értéket mutat (definíció szerint ezek a szegregátumok), illetve azokat a területeket, ahol a mutató 40-50% között van. Ez utóbbi területek bár a szegregációs küszöb alatt maradnak, leromlott városi területnek számítanak. Mint ahogy a demográfiai elemzés is mutatta, Felsőzsolca város jól elkülönülő részén él nagyobb létszámú szegregálódott lakosság. Természetesen vannak olyan kisebb városi egységek, egy-egy háztömb ahol a szegényebb népesség nagyobb arányban van jelen, azonban e városi területek nagysága, a szegregáció koncentráltsága és mértéke nem éri el a szegregátum megfogalmazásában megjelölt határokat. Felsőzsolcának az anti-szegregációs terve keretében be kell mutatnia, hogy az elfogadott és későbbiekben bemutatásra kerülő eszközrendszerből az egyes szegregátumokra vonatkozóan melyeket kívánja alkalmazni, és beavatkozás típusonként részleteznie kell, hogy milyen forrásokból és milyen időbeni ütemezéssel kívánja megvalósítani azokat. 130

131 7.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) A KSH adatai alapján a város egy jól körülhatárolható területe tekinthető szegregátumnak. Az alábbiakban bemutatott térképen a 2001-es népszámlálás adatai alapján feltüntetésre került veszélyeztetett területet bejelöltük Szegregátum Felsőzsolca területén 5. Kép Szegregátum Felsőzsolca területén Forrás: KSH népszámlálás 131