PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK KLINIKAI MODUL szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK KLINIKAI MODUL 7-8. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 1 A kreditrendszer néhány alapelve... 2 A 2006/2007. tanév időbeosztása... 3 A 7-8. szemeszter ajánlott tanterve... 4 Órarendek szemeszter Belgyógyászat: Kardiológia (OOKKAR)... 8 Gyógyszertan 2. (OOKGT2) Klinikai biokémia (OOKKBK) Klinikai immunológia - reutamológia (OOKKIR) Klinikai radiológia (OOKKRA) Közegészségtan 2. (OOKME2) Onkológia (OOKONK) Ortopédia (OOKORT) szemeszter Bőrgyógyászat (OOKBOR) Fül-orr-gége (OOKFUL) Gyógyszertan 3. (OOKGT3) Haematológia (OOKHAE) Igazságügyi orvostan (OOKIGU) Orális medicina (OOKORM) Sebészet 1. (OOKSE1) Traumatológia (OOKTRA) Sebészet gyakorlat (OORSEB)... 55

3 Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának - az egyes évfolyamokra vonatkozó - kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 1

4 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: Az Általános orvos szakon minimum 360 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 360 kreditpontból - max. 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (18 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (54 kreditpont - ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai, klinikai és szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OOABK1 = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) o = orvos szak, f = fogorvos szak, g = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) m = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. om06abk1 = orvos szakon (o) magyar nyelven (m) a tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1) 2

5 A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Általános Orvos szak Szorgalmi időszak: I. félév I-V. évfolyam szeptember szeptember 08. (iratkozási hét) szeptember december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam február május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév I V. évfolyam december február 02. (7 hét) II. félév I-IV. évfolyam május június 29. és augusztus augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: ÁOSZ I-IV. évfolyam júl júl. 27. ill júl aug. 24. Tavaszi szünet: április (Húsvét előtti hét) 1. félév szeptember iratkozási hét 1. hét szept hét szept hét szept hét okt hét okt hét okt hét okt hét okt nov hét nov hét nov hét nov hét nov dec hét dec hét dec félév április tavaszi szünet 1. hét febr hét febr hét febr hét febr márc hét márc hét márc hét márc hét márc hét ápr hét ápr hét ápr hét ápr máj hét máj hét máj

6 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak klinikai modul - 7. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 OOKKAR Belgyógyászat: Kardiológia OOKGT2 Gyógyszertan 2. OOKKBK Klinikai biokémia OOKKIR Klinikai immunológia - reumatológia Dr. Papp Lajos - Dr. Tóth Kálmán Dr. Barthó Loránd Dr. Kovács L. Gábor Dr. Czirják László Szívgyógyászati Klinika - I. sz. Belgyógyászati Klinika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Laboratóriumi Medicina Intézet Immunológiai és Reumatológiai Klinika félévi óraszám ea gyak szem Σ vizsga kr OOPBPR OOPGT1 OOPKO koll 3 OOPGT koll 4 OOABK2 OOPKO2 OOPPA koll 2 OOPBPR OOAIMM OOPMI koll 2 OOKKRA Klinikai radiológia Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika OOPBPR OOPPA2 OOPSPR koll 4 OOKME2 Közegészségtan 2. Dr. Ember István Orvosi Népegészségtani Intézet OOPME koll 4 OOKONK Onkológia Dr. Ésik Olga Onkoterápiás Intézet OOPBPR OOPPA2 OOPSPR koll 2 OOKORT Ortopédia Dr. Bellyei Árpád Ortopédiai Klinika OOPPA2 OOPSPR koll

7 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Általános orvos szak klinikai modul - 8. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód Cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 félévi óraszám ea gyak szem Σ vizsga kr OOKBOR Bőrgyógyászat Dr. Szepes Éva Bőrgyógyászati Klinika OOAIMM OOPBPR OOKGT koll 4 OOKFUL Fül-orr-gége Dr. Pytel József OOKGT3 Gyógyszertan 3. Dr. Barthó Loránd OOKHAE Haematológia Dr. Losonczy Hajna OOKIGU Igazságügyi orvostan Dr. Bajnóczky István OOKORM Orális medicina Dr. Szántó Ildikó Fül-orr-gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet I. sz. Belgyógyászati Klinika Igazságügyi Orvostani Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika OOPBPR OOPPA2 OOKORM felvétele koll 3 OOKGT szig 3 OOPBPR OOPPA2 OOKKAR koll 3 OOAOAE OOPORP OOPPA koll 4 OOPMI2 OOPPA2 OOPSPR koll 2 OOKSE1 Sebészet 1. Dr. Horváth Örs Péter Sebészeti Klinika OOPPA2 OOPSPR OOKGT koll 2 OOKTRA Traumatológia OORSEB Sebészet gyakorlat (krit. köv.) Dr. Nyárády József Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika OOAHA3 OOPSPR koll 3 Dr. Horváth Örs Péter Sebészeti Klinika OOAHA3 OOPSPR aláírás

8 6

9 7

10 Belgyógyászat: Kardiológia Szívgyógyászati Klinika - I. sz. Belgyógyászati Klinika Dr. Papp Lajos egyetemi tanár - Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az általános orvosi gyakorlat egyik legnagyobb beteganyagát a cardiovascularis betegségekben szenvedők teszik ki. A tárgy tematikája felöleli az anamnesis és betegvizsgálat speciális szempontjait, a legfontosabb kardiológiai betegségek bemutatását, a non-invazív és invazív kardiológiai diagnosztika alapjait, s a korszerű terápiás lehetőségeket, valamint mintegy bevezetésként bepillantást ad a szívsebészetbe is. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy általános elméleti és gyakorlati alapokat kíván szolgáltatni a modern kardiológiai diagnosztika és terápia mindennapi orvosi gyakorlatban történő alkalmazásához. Hangsúlyozni kívánjuk a kölcsönhatásokat, differenciál diagnosztikai problémákat más belgyógyászati betegségek vonatkozásában. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: klinikai félévi 14 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: nincs félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i): ÁOSZ FOSZ GYSZ OOKKAR 7. szemeszter csak őszi félévben OOPBPR, OOPKO2, OOKGT1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika intranetes oktatási segédanyaga Temesvári A., Gyenes G.: Kardiológia, Melánia, 2000 Braunwald E., Zipes D.P., Bonow R.O.: Braunwald s Heart Disease. A Textbook of Cardiovascular Medicine, W.B. Saunders Company, 2004 Eszközök: fonendoszkóp, jegyzetfüzet, íróeszköz Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét: Bevezetés a kardiológiába - Dr. Papp Lajos Kardiológiai diagnosztika I.: elektrokardiológia (EKG, terheléses EKG, Holter EKG) - Dr. Tóth Kálmán 2. hét: Kardiológiai diagnosztika II.: echochardiographia, nuclearis kardiológia - Dr. Cziráki Attila Kardiológiai diagnosztika III.: invasiv módszerek: szívkatéterezés, coronarographia - Dr. Horváth Iván 3. hét: Rhythmuszavarok és gyógyszeres kezelésük - Dr. Tóth Kálmán 4. hét: Rhythmuszavarok invasiv kivizsgálása és nem gyógyszeres kezelése - Dr. Simor Tamás 5. hét: Hypertonia - Dr. Cziráki Attila, Dr. Czopf László 6. hét: Szívelégtelenség - Dr. Habon Tamás / Dr. Szabados Eszter 7. hét: Veleszületett szívbetegségek a serdülő- és felnőttkorban - Dr. Papp Lajos 8. hét: Ischaemiás szívbetegség. Epidemiológia, rizikófaktorok, gyógyszeres kezelés és primaer preventio - Dr. Tóth Kálmán 9. hét: Acut ischaemiás coronaria szindrómák. Gyógyszeres kezelés és PCI. Secundaer preventio - Dr. Tóth Kálmán, Dr. Horváth Iván 10. hét: Coronaria sebészet. Szívtransplantatio - Dr. Papp Lajos 8

11 11. hét: Carditisek (endo-, myo-, peri-). Diagnosis, therapia és preventio. Billentyű betegségek - Dr. Cziráki Attila 12. hét: Billentyű sebészet - Dr. Papp Lajos 13. hét: Cardiomyopathiák - Dr. Habon Tamás / Dr. Czopf László 14. hét: Kardiológiai rehabilitatio - Dr. Mezey B. 14*2 óra gyakorlat A gyakorlatok témája nagy vonalakban követi az előadásokat. A gyakorlatok a PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika, I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztálya valamint a PTE ÁOK III. sz. Belgyógyászati Klinika részlegein és laboratóriumaiban lesznek. A gyakorlati oktatásban 4 csoportot oktat a Szívgyógyászati Klinika, 4 csoportot az I. sz. Belgyógyászati Klinika és 1 csoportot a III. sz. Belgyógyászati Klinika. A félév elfogadásának kritériumai: a gyakorlatokról három óra (két alkalom) hiányzás lehetséges a félév alatt. Ennél több hiányzás esetén a hallgató vizsgára nem bocsátható. Évközi számonkérést nem tervezünk. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a gyakorlat pótlása azonos témakörből más csoporttal lehetséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A Szívgyógyászati Klinikán oktatott hallgatók a Szívgyógyászati Klinikán, az I. és III. sz. Belgyógyászati Klinikán oktatott hallgatók pedig az I. sz. Belgyógyászati Klinikán vizsgáznak. A kollokvium két részből áll: A. Gyakorlati rész: anamnesisfelvétel, fizikális vizsgálat, EKG elemzés, B. Elméleti rész: két tétel. Kérdéssor: 1. Az EKG elemzés alapelvei 2. Speciális kardiológiai vizsgálómódszerek I: Stress tesztek, Holter monitorozás és ABPM vizsgálat 3. Speciális kardiológiai vizsgálómódszerek II: Echocardiographia és izotópos vizsgálatok 4. Speciális kardiológiai vizsgálatok III: Invasiv vizsgálatok és eljárások (electrophysiologia, szívkatéterezés és coronarographia, percutan coronaria intervenciók) 5. A rhythmuszavarok mechanizmusai 6. Sinus és pitvari rhythmuszavarok 7. Az AV csomót és járulékos nyalábot érintő rhythmuszavarok 8. Kamrai rhythmuszavarok 9. AV blokkok és kamrai szintű ingerületvezetési zavarok 10. Cardialis eredetű syncopék és hirtelen szívhalál 11. Antiarrhythmiás gyógyszerek 12. Pacemakerek és az implantálható cardioverter defibrillator 13. Az ischaemiás szívbetegség (ISZB) epidemiológiája és rizikófaktorai, primer preventio 14. Az ISZB fontosabb megjelenési formái (angina pectoris típusai) 15. Az ISZB diagnosztikája 16. Az ISZB gyógyszeres kezelése 17. Az ISZB nem gyógyszeres kezelése. Katétertherapiás (PCI) és műtéti (CABG) kezelés. 18. Az acut ischaemiás coronaria syndroma (AICS) típusai és diagnosztikája 19. Az acut ischaemiás coronaria syndroma (AICS) kezelése 20. Az acut myocardialis infarctus (AMI) legfontosabb szövődményei és azok kezelése 21. Acut myocardialis infarctus (AMI) utáni prognózis becslés és secundaer preventio, rehabilitáció 22. A hypertonia epidemiológiája és típusai 23. Essentialis hypertonia - rizikófaktorok, pathogenesis 24. A hypertonia korszerű kezelése 25. A szívelégtelenség epidemiológiája, rizikófaktorok és kialakulásának pathomechanizmusa 26. A szívelégtelenség klinikai syndromái 27. A szívelégtelenség kezelése 28. A cardiomyopathiák osztályozása 29. A dilatativ cardiomyopathia 30. A hypertrophiás és restrictiv cardiomyopathia 31. A myocarditis 9

12 32. A pericardium betegségei 33. A szívtamponád 34. A rheumás láz 35. Az infectiv endocarditis 36. A mitralis billentyű betegségei 37. Az aorta billentyű betegségei 38. Kombinált és kettős billentyűbetegségek 39. Anticoagulatio és fibrinolyticus kezelés cardiovascularis betegségekben 40. Multicentrikus, nemzetközi klinikai vizsgálatok szerepe a szívbetegségek therapiájában (rhythmuszavarok, AICS kezelés, secundaer preventio, stb.) Oktatási felelősök: Dr. Cziráki Attila egyetemi docens (Szívgyógyászati Klinika), Dr. Czopf László egyetemi docens (I. sz. Belgyógyászati Klinika), Dr. Radnai Béla egyetemi adjunktus (III. sz. Belgyógyászati Klinika) 10

13 Gyógyszertan 2. Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet - Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a kardiovaszkuláris rendszer betegségeivel kapcsolatos gyógyszerek farmakológiája. A központi idegrendszer idegrendszerre ható gyógyszerek valamint a kábító és nem kábító fájdalomcsillapítók. Helyi és általános érzéstelenítők. A vérképzésre és véralvadásra ható szerek. Hisztamin, szerotonin és antagonistáik. Eikozanoidok farmakológiája. A légzőrendszer és a gyomor-béltraktus gyógyszertana. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek elsajátítását követően. A klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszeres terápia alapjainak az oktatása az idegrendszert, a gyomor-bél traktust és a légzőrendszert érintő betegségekkel kapcsolatban. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: klinikai félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 2 félévközi: írásbeli félévi 28 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i): ÁOSZ FOSZ GYSZ OOKGT2 7. szemeszter csak őszi félévben OOPGT1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: A vizsgákra való felkészüléshez az előadások és szemináriumok anyagának, valamint az alábbi könyveknek és segédanyagoknak a tanulmányozása szükséges. Hivatalos tankönyvek és segédletek: Fürst Zsuzsanna: Farmakológia, Medicina, Budapest, 2001 Vizi E. Szilveszter: Humán Farmakológia, Medicina, Budapest, 2002 Általános farmakológia és gyógyszerrendeléstan, intézeti jegyzet, Pécs, 2003 Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszerkompendium 2005, CMP Medica Információs Kft., Budapest. Rang, H.P./Dale, M.M.: Pharmacology, Churchill Livingstone, 2003 Formulae Normales (Editio VII.) Medicina, Budapest, 2003 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét Ca 2+ -csatorna-blokkolók A renin angiotenzin aldoszteron rendszerre ható szerek 2. hét Diuretikumok I. Diuretikumok II. 3. hét A pangásos szívelégtelenség kezelésére használt szerek Antianginás szerek 4. hét Antihipertenzív szerek I. Antihipertenzív szerek II. Regionális keringésfokozók 5. hét Antiaritmiás szerek I. Antiaritmiás szerek II. 11

14 6. hét Anxiolítikumok, hipnotikumok I. Anxiolítikumok, hipnotikumok II. 7. hét Alkoholok farmakológiája I. Alkoholok farmakológiája II. 8. hét Antipszichotikumok I. Antipszichotikumok II. 9. hét Antidepresszánsok I. Antidepresszánsok II. 10. hét Antiepileptikumok I. Antiepileptikumok II. 11. hét Központi idegrendszeri stimulánsok és nootrop szerek Opioid fájdalomcsillapítók I. 12. hét Opioid fájdalomcsillapítók II. Opioid fájdalomcsillapítók III. 13. hét Ciklooxigenáz-gátló gyógyszerek I. Ciklooxigenáz-gátló gyógyszerek II. 14. hét Ciklooxigenáz-gátló gyógyszerek III. Adjuváns analgetikumok A rheumatoid arthritis és köszvény kezelésére használt szerek 14*2 óra szeminárium 1. hét Helyi érzéstelenítők. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek 2. hét Antikoagulánsok, fibrinolitikumok, antifibrinolitikumok, vérlemezkeaggregáció-gátlók 3. hét A vérképzésre ható szerek 4. hét Hisztamin, H 1 -receptor-antagonisták, H 2 -receptor-antagonisták 5. hét Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták 6. hét Eikozanoidok farmakológiája. Simaizomzatra ható szerek 7. hét A légzőrendszer farmakológiája I. 8. hét A légzőrendszer farmakológiája II. 9. hét A gyomor bél traktus farmakológiája I. 10. hét A gyomor bél traktus farmakológiája II. 11. hét A gyomor bél traktus farmakológiája III. 12. hét Általános érzéstelenítők 13. hét A neurodegeneratív betegségek gyógyszeres kezelése, centrális izomrelaxánsok 14. hét Konzultáció választott témakörből A félév elfogadásának kritériumai: az órarendben szereplő előadásokon és szemináriumokon való részvétel. A szemináriumi foglalkozásokról való 30%-ot meghaladó hiányzás a félév el nem ismerését vonhatja maga után. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: TVSZ szerint Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Vizsgakérdések 1. Ca2+-csatorna blokkolók 2. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 3. Diuretikumok 4. A pangásos szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszerek 5. Antiaritmiás szerek 6. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 7. Antihipertenzív szerek 8. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt gyógyszerek 9. Antikoagulánsok, fibrinolitikumok, antifibrinolitikumok, vérlemezkeaggregáció-gátlók 10. A vérképzésre ható szerek 11. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 12. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták 13. Eikozanoidok farmakológiája 14. Simaizom görcsét oldó szerek. Méhizomzatra ható szerek 15. Asthma bronchiale gyógyszeres kezelése 16. Allergiás rhinitis kezelése. Köhögéscsillapítók és köptetők 17. A peptikus fekély kezelésére használt gyógyszerek 12

15 18. Prokinetikus szerek. Hashajtók és obstipáló szerek 19. Hányáscsillapítók, hánytatók. Máj- és epehólyagműködésre ható szerek. A gyulladásos bélbetegségek gyógyszerei 20. Helyi érzéstelenítők 21. Anxiolítikumok, hipnotikumok 22. Alkoholok farmakológiája és toxikológiája 23. Antipszichotikumok 24. Antidepresszánsok 25. Antiepileptikumok 26. Központi idegrendszeri stimulánsok és nootrop szerek 27. A neurodegenaratív betegségekre ható szerek. Centrális izomrelaxánsok 28. Általános érzéstelenítők 29. Opioid fájdalomcsillapítók: morfin és kodein 30. Félszintetikus és szintetikus opioid fájdalomcsillapítók (antagonisták is) 31. Gyógyszerabúzus: általános aspektusok, opioidok, központi idegrendszeri depresszánsok 32. Gyógyszerabúzus: pszichomotoros stimulánsok, pszichedelikus szerek, kannabisz 33. Ciklooxigenáz-gátlók: aszpirin, paracetamol 34. Ciklooxigenáz-gátlók: pirazolonok, propionsav-származékok, indolszármazékok, oxicamok, fenamátok, szelektív COX-2-gátlók 35. A rheumatoid arthritis és köszvény kezelésére használt gyógyszerek 13

16 Klinikai biokémia Laboratóriumi Medicina Intézet - Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az emberi szervezetből vett minták célirányos molekuláris analízisei nélkülözhetetlenek a betegek általános állapotának megítéléséhez, a betegségek diagnózisához, a kezelések hatékonyságának követéséhez, de a betegségek megelőzésére irányuló orvosi tevékenységben is. A tantárgy, mely kémiai, biokémiai, élettani és patológiai ismeretekre épül, segít eligazodni a vizsgálatok sokféleségében, a vizsgálati rendelések stratégiájában és molekuláris szemléletet nyújt a modern orvoslásban. A tananyag magába foglalja a kémiai, biokémiai, hematológiai, hemosztazeológiai és molekuláris genetikai laboratóriumi vizsgálatok klinikai alkalmazásának területeit. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egzakt laboratóriumi vizsgálatokra épített modern orvoslás képességének elsajátítása. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: klinikai félévi 14 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i): ÁOSZ FOSZ GYSZ OOKKBK 7. szemeszter csak őszi félévben OOABK2, OOPPA2, OOPKO2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az előadások és gyakorlatok anyagán kívül (saját jegyzet), a tantárgy elsajátításához elsődlegesen ajánlott a 2001-ben szerkesztett egyetemi jegyzet Dr. Kellermayer Miklós (szerk.): Klinikai Biokémia, POTE Egyetemi Nyomda, Pécs, 284 oldal W.J.Marshall: Clinical Chemistry, 5 th edition, Mosby Co., 2004 A.F.Smith, G.J.Backett, S.W.Walker, P.H.W.Rae: Lecture Notes on Clinical Biochemistry, 6 th edition, Blackwell Co., 1999 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás Előadó: Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár 1. A klinikai biokémia a modern medicinában. A laboratóriumi vizsgálati eredmények információs értéke 2. A víz, Na+ és K+ egyensúly zavarai 3. Plazma fehérjék rendellenességei 4. Plazmaenzimek 5. Szív- és harántcsíkolt izom betegségek laboratóriumi diagnosztikája 6. Vas, porfirin és hemoglobin metabolizmus 7. Lipid anyagcsere rendellenességei, diagnosztikája 8. Májbetegségek. 9. Szénhidrát anyagcsere és a laboratóriumi vizsgálatok jelentősége különböző endokrin megbetegedésekben 10. Sav-bázis egyensúly 11. Vesebetegségek 12. A kalcium és magnézium anyagcsere zavarai, csont és izületi betegségek laboratóriumi diagnosztikája 13. Táplálkozás és életkor. Toxikológia és gyógyszer monitorozás labor diagnosztikai sajátosságai 14. Genetikus megbetegedések. Tumorok és tumor markerek 14

17 7*2 óra gyakorlat Gyakorlatvezetők: az Intézet oktatói, csoportonkénti beosztással, amely a félév során nem változik Dr. Csutora Péter, Dr. Kőszegi Tamás, Dr. Ludány Andrea, Dr. Magyarlaki Tamás, Dr. Miseta Attila, Dr. Rékási Zsuzsanna, Dr. Tőkés-Fűzesi Margit, Dr. Erdélyi Mária, Dr. Lányi Éva 1. Általános gyakorlati bevezetés a klinikai laboratóriumi vizsgálatokhoz - Beteg előkészítés, mintavétel, mintakezelés (gyakorlatos foglalkozással) - Vizsgálatkérés - A vizsgálati eredmények információs értéke 2. A vér vizsgálata - A "vérkép" fogalomkörébe tartozó vizsgálatok és származtatott értékeik - A vérgáz paraméterek vizsgálata és értékelése - Véralvadási paraméterek laboratóriumi kontrollja 3. A vér oldott komponenseinek vizsgálata - Elektrolitok, fémek, nyomelemek, szénhidrátok, lipidek, metabolitok 4. Plazmafehérjék vizsgálata - Enzimek, izoenzimek, immunglobulinok, transzport fehérjék vizsgálati lehetőségei, és a vizsgálatok információs értéke 5. Speciális kémiai vizsgálatok - Hormon vizsgálatok - Gyógyszerszint vizsgálatok 6. Vizelet vizsgálatok - betegágy melletti /kis laboratóriumi/ és kémiai vizeletvizsgálatok, és információs értékük. (gyakorlatos foglalkozás) 7. Alapvető osztályos ( Point of Care ) laboratóriumi vizsgálatok - gyakorlatos foglakozás Minden gyakorlati foglalkozáshoz kapcsolódóan esetmegbeszélés. A félév elfogadásának kritériumai: az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltétele a Gyakorlati készségek leckekönyv -ben a tantárgyra előírtak teljesítése. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a gyakorlati hiányzás a kéthetes cikluson belül másik csoporttal pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Szóbeli vizsgakérdések 1. Laboratóriumi vizsgálati eredményeket befolyásoló tényezők. (A mintavétel és minta előkészítés hibáiból fakadó eltérések, az ana1ízisek módszertanából eredő különbségek, a vizsgálandó egyén biológiai változékonyságából származó ingadozások) 2. A laboratóriumi vizsgálatok fajlagossága és érzékenysége, valamint prediktív értéke 3. A spektrofotometria elve és alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában 4. Az emissziós lángfotometria és az atomabszorbciós fotometria elve és alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában 5. Az elektroforézis elve és alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában 6. A fehérjék amfoteritása, elválasztási és identifikálási lehetőségei 7. A különböző kromatográfiás eljárások elve és alkalmazásuk a laboratóriumi diagnosztikában 8. A molekuláris biológiai módszerek elve és alkalmazásuk a laboratóriumi diagnosztikában 9. A víz és a nátrium homeosztázis zavarai. Vízhiányra és feleslegre, nátrium hiányra és feleslegre vezetőállapotok és laboratóriumi vizsgálati lehetőségei. A szervezet kálium egyensúlyának zavarai, vizsgálatának lehetőségei. Diuretikumok okozta káliumhiányos állapotok.(szérum és vizelet K koncentráció, ill. ürítés, vesefunkciós vizsgálatok, stb.) 11. Nem immunglobulin plazma fehérjék eltérései és vizsgálati lehetőségei. (Elektroforetikus elválasztás és specifikus detektálás, immunológiai módszerek) 12. Az immunglobulinok szintézisének zavarai. (Csökkent és fokozott immunglobulin szintek vizsgálati lehetőségei) 13. Benignus és malignus paraproteinaemiák. Differenciál diagnosztikus lehetőségek 14. Fontosabb vérplazma enzimek. Eredetük, a szervezetben betöltött biológiai szerepük 15. A szérum (plazma) enzim aktivitás mérések diagnosztikus értéke (összaktivitás mérések, izoenzim vizsgálatok, időbeni monitorozás) 16. Adott enzim aktivitását befolyásoló tényezők a vérplazmában. (Eredet, a keringésbe jutás mechanizmusa, életidő a keringésben, aktivitást befolyásoló faktorok) 15

18 17. A véralvadási faktorok és a véralvadás zavarát je1ző laboratóriumi vizsgálatok 18. Az anémiák vizsgálati lehetőségei a klinikai laboratóriumban 19. Porfirin anyagcsere zavarok és vizsgálati lehetőségei 20. Hemoglobin és vas metabolizmus zavarai. Mérési lehetőségek 21. A szívinfarktus laboratóriumi diagnosztikája 22. A krónikus szívelégtelenség laboratóriumi diagnosztikája 23. A kardiovaszkuláris rizikó becslése laboratóriumi módszerekke1 24. Veleszületett és szerzett vázizom betegségek laboratóriumi vizsgálatai és azok információs értékei. (Traumás izomsérülések, izomdystrophiák, malignus hyperthermia) 25. Lipidek és lipoproteidek a vérplazmában. Vizsgálatuk és kórjelző értékük. (Cholesterin, triglicerid, phospholipidek, zsírsavak. Lipoproteidek: HDL, LDL, VLDL, chylomicron) 26. Az artériás érbetegségek és hyperlipidemiák összefüggései, vizsgálati lehetőségek. (Cholesterin, triglicerid, HDL cholesterin, lipoid elfo) 27. Májbetegségeket kórjelző laboratóriumi vizsgálatok. (Epefestékek, plazmafehérjék, véralvadás, enzimek, immunglobulinok, vas, réz, stb.) 28. A máj gyulladásos megbetegedéseit kórjelző laboratóriumi vizsgálatok 29. Alkoholos májkárosodás laboratóriumi diagnosztikája 30. A májfibrózis laboratóriumi jelei 31. A bilirubin anyagcsere zavarai. (Pre-, intra-, és poszthepatikus zavarok laboratóriumi megjelenése) 32. Az akut és krónikus pancreatitis laboratóriumi kórisméje. (Szérum amiláz, lipáz, funkcionális tesztek, Ca, stb.) 33. A szérum és vizelet amiláz aktivitás eredete és diagnosztikus értéke 34. A diabetes mellitus diagnosztikus kritériumai 35. A legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok diabetes mellitusban. (Éhgyomri és terheléses vércukor, K, sav/bázis, laktát, vizelet vizsgálatok, stb.) 36. A hipoglikémia klinikai biokémiája 37. A diabetes insipidus diagnosztikája 38. A diabetes insipidus laboratóriumi monitorozása 39. Emésztőnedvek szekréciójának vizsgálati lehetőségei. (A gyomor, pankreász, epe kiválasztás funkcionális tesztjei) 40. A glomeruláris és tubularis vesefunkciók vizsgálati módszerei. (Clearance vizsgálatok, koncentrálási próbák, Na és K kiválasztás, stb.) 41. Akut és krónikus vesebetegségek laboratóriumi vizsgálatai. (Só és víz, valamint sav/bázis háztartás, Ca és P, uraemiás toxinok a vérben) 42. Proteinuriák vizsgálata és differenciál diagnosztikája. (Bence Jones fehérje, glomeruláris és tubuláris proteinuria) 43. Hematuriák laboratóriumi vizsgálata 44. A sav/bázis anyagcsere metabolikus zavarainak laboratóriumi megjelenése 45. A sav/bázis anyagcsere respiratórikus zavarainak laboratóriumi megjelenése 46. A kalcium és foszfát anyagcsere zavarainak laboratóriumi megközelítése. (Szérum és vizelet Ca és P, plazma ionizált Ca, összfehérje, albumin, alkalikus foszfatáz, hormon és vitamin vizsgálatok) 47. Metabolikus csontbetegségek laboratóriumi diagnosztikája. (Hyperparathyreosis, osteoporosis, osteomalacia, renális betegségek) 48. A magnézium vizsgálatok indikációi és információs értéke 49. Emelkedett szérum húgysavszint okai különböző kórképekben 50. Fontosabb laboratóriumi vizsgálatok daganatos megbetegedésekben és kezelésük nyomon- követésében. (Húgysav, AFP, CEA, enzimek, Ca, P, K, süllyedés, stb.) 51. Terápiás gyógyszerszint követés (TDM) a klinikai laboratóriumban 52. A multidrog rezisztencia vizsgálata a klinikai laboratóriumban 53. Toxikológiai vizsgálatok helye a klinikai laboratóriumban 16

19 Klinikai immunológia - reumatológia Immunológiai és Reumatológiai Klinika - Dr. Czirják László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a klinikai immunológiai illetve reumatológiai alapismeretek megszerzése. A mozgásszervi panaszokkal bíró beteg vizsgálatának begyakorlása, a reumatológiai népbetegségek diagnosztikájának, kezelésének elsajátítása. Az alapvető klinikai immunológiai problémák (autoimmun betegségek, allergia, trasznplantáció, tumor immunológia, immunhiányos állapotok) megismerése. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az immunológiai kórképek tekintetében cél az autoimmun kórképek, a szekunder immundeficiens állapotok, tumor immunológia, transzplantációs immunológia és az allergológia általános ismertetése. Részletesen a szisztémás autoimmun kórképek klinikumát tárgyaljuk. A reumatológia oktatás keretében mozgásszervi beteg vizsgálata, az arthritisek, degeneratív izületi megbetegedések, osteoporosis, anyagcsere és endocrin betegségekhez illetve infekcióhoz társuló kórképek tárgyalása szerepel a tematikában. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: klinikai félévi 14 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 1 félévi 14 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i): ÁOSZ FOSZ GYSZ OOKKIR 7. szemeszter csak őszi félévben OOAIMM, OOPBPR, OOPMI2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Czirják László: A kötőszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati vonatkozásai, 2003 Gömör Béla (szerk.): Reumatológia, egyetemi tankönyv, Medicina, 2001 Belgyógyászat, egyetemi tankönyv, Medicina, 2006; a szisztémás atuoimmun kórképek fejezete Előadások Interneten is elérhető oktatási anyaga Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. óra: Szisztémás autoimmun kórképek általános jellemzői. Nem differenciált collagenosis - Dr. Czirják László 2. óra: Szisztémás lupus erythematosus - Dr. Czirják László 3. óra: Szisztémás sclerosis. Sjögren syndroma. Gyulladásos myopathiák - Dr. Czirják László 4. óra: Systemás vasculitisek - Dr. Czirják László 5. óra: Primer és szekunder immundeficiens állapotok (infectiókhoz, anyagcsere megbetegedésekhez, malignus betegségehez, autoimmun betegségekhez társuló immunhiányos állapotok klinikuma). Infectio és immunológia. (C virus hepatitis, parvovirus B 19 infectio, EBV, HIV fertőzés, lepra immunológiája). Bacterialis infectiók és immunológia (bacterialis endocarditis, reactiv arthritisek, Gram negativ sepsis, Staphylococcus sepsis). Protozoonok, helminthiasisok és az immunválasz. Infekciózus arthritisek - Dr. Sütő Gábor 6. óra: Szervspecifikus autoimmun betegségek. I-es tipusú diabetes mellitus. Graves-Basedow kór, thyreoiditisek. Autoimmun máj, vese, tüdőbetegségek. A központi és periferiás idegrendszer autoimmun kórképei - Dr. Sütő Gábor 7. óra: Szervtranplantatio. Tumor immunológia - Dr. Kumánovics Gábor 17

20 8. óra: A rheumatológiai megbetegedések orvosi és társadalmi jelentősége. A rheumás kórképek incidenciája és prevalenciája. Anemnesis felvétel, fizikális vizsgálat reumatológiai kórképekben. Polyarthritisek, monarthritisek differenciáldiagnosztikája - Dr. Kiss Csaba György 9. óra: A spondylarthropathiák diagnosztikája és kezelése - Dr. Sütő Gábor 10. óra: Rheumatoid arthritis diagnosztikája, kezelése - Dr. Kiss Csaba György 11.óra: A köszvény diagnosztikája, kezelése. Kristály arthropathiák. Anyagcsere betegségek mozgásszervi következményei. Belgyógyászati betegségek mozgásszervi következményei - Dr. Varjú Cecília 12. óra: Osteoporosis, osteoarthritis, osteoarthrosis - Dr. Varjú Cecília 13. óra: A nyaki fájdalom, brachialgia diagnosztikája, kezelése. Alagút syndromák. Derékfájás, ischialgia differenciáldiagnosztikája. A rheumatologiai betegségek fizioterápiás kezelése. Rehabilitáció a rheumatologiában - Dr. Szalai Andrea 14. óra: Allergiás betegségek általános jellemzői. Sürgősségi állapotok az allergológiában - Dr. Kumánovics Gábor 14*1 óra gyakorlat Első két órában: mozgásszervi beteg vizsgáltának gyakorlása, jellegzetes mozgásszervi eltérések demonstrálása. A következő 12 órában minden hallgatónak látnia kell a következő kórképeket: - Rheumatoid arthritis (korai, késői formák), systemás lupus erythematosus, scleroderma, myositis, Sjögren syndroma. - Spondylitis ankylopoietica (Bechterew kór), arthritis psoriatica, egyéb seronegativ spondylarthritis csoportba tartozó betegek - Arthritis urica, egyéb kristály arthropathiák - Súlyos osteoporosis (posztmenopauzális, szenilis, szekunder) - Osteoarthrosisos esetek (különböző ízületi manifesztációkkal) - Gerinc betegségek A félév elfogadásának kritériumai: mozgásszervi beteg vizsgálatának gyakorlati elsajátítása. Egy mozgásszervi beteg státuszát rögzíteni kell, ezt a gyakorlatvezető értékeli. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlás más csoportok gyakorlatain. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: buktató hatályú ismeret hiány: ha a hallgató a mozgásszervi beteg fizikális vizsgálatával nincs tisztában. Tételsor: 1. Az immunrendszer felépítése. Alapfogalmak az immunológiában (antigén, antitest, hapten, epitop, stb). Az immunválasz lefolyása. Az antigén felismerés. TH1/TH2-es válasz jellemzői 2. A gyulladásos reakció jellemzői 3. Mikor gondolunk systemás autoimmun kórkép fennállására? 4. Alap laboratóriumi vizsgálatok systemás autoimmun megbetegedés gyanújakor. Autoantitest szűrővizsgálatok 5. Primer, szekunder Raynaud szindróma. Capillarmicroscopia diagnosztikus értéke 6. Polyarthritisek differenciáldiagnosztikája. Korai arthritisek jellemzői, kezelése 7. Rheumatoid arthritis (RA) klinikai jellemzői 8. Milyen csoportokra osztható a rheumatoid arthritis a kórlefolyás alapján? 9. EULAR által javasolt alapvizsgálatok ( EULAR core set data ) a gondozás során 10. Jellemző laboratóriumi eltérések RA-ban 11. Nem steroid gyulladásgátló szerek hatása, mellékhatásai, különös tekintettel a gastrointestinalis mellékhatásokra). Rizikócsoportok, ahol a súlyos gastrointestinalis szövődmények (vérzés perforatio) esélye nagy NSAID (nem steroid gyulladásgátló) kezelés során 12. Basistherapiás szerek RA-ban. Gondozási teendők: Delagil, sulphasalazin, metotrexat, cyclosporin, leflunomid, azathioprin, cyclophosphamid kezelés, biológiai terápia során 13. Kezelési elvek RA-ban. Korai kezelés, kombinációs kezelés jelentősége 14. Juvenilis idiopathiás arthritis 15. SLE általános jellemzői, a diagnosis felállításának alapjai. Elvégzendő alapvizsgálatok SLE gyanújakor. Kezelés 16. A betegnek adandó tanácsok SLE-ben (fényexpositio, anticonceptio, gyógyszeres kezelés, diéta, mozgás, stb.) 17. Corticosteroid kezelés hatásai, mellékhatásai. Lehetséges preventív lépések 18. Primer, szekunder antiphospholipid szindróma. Laboratóriumi diagnosztika, tünetek, kezelés 18

21 19. Primer és szekunder Sjögren syndroma főbb klinikai jellemzői, kezelése 20. Polymyositis, dermatomyositis főbb jellemzői. Myositisek felosztása. Therapia 21. Systemás sclerosis alapvető jellemzői. Fontos, a betegeknek adandó tanácsok sclerodermában 22. Systemás vasculitisek. Primer, szekunder vasculitisek 23. Polymyalgia rheumatica és az arteritis temporalis jellemzői 24. Wegener granulomatosis jellemzői 25. Solid tumorok immunológiája. Paraneoplásiás szindróma 26. Diétás tanácsok, testmozgás, életmódbeli tanácsok kötőszöveti betegségekben 27. Szecunder immundeficienciát okozó kórképek felsorolása, jellemzői 28. Szervspecifikus autoimmun kórképek alapvető immunológiai jellemzői 29. Légúti -bőrgyógyászati allergiás kórképek fő jellemzői. Táplálék allergia 30. Teendők anaphylaxiás shock esetén. A leggyakoribb kiváltó okok felsorolása 31. Mozgásszervi beteg vizsgálata 32. Alsó derékfájdalom differenciáldiagnosztikája 33. A lágyrészek betegségei 34. Seronegativ spondylarthritis csoportba tartozó kórképek általános jellemzői 35. Arthritis psoriatica 36. Spondylitis ankylopoetica 37. Infectiosus arthritisek. Lyme kór. Febris rheumatica 38. Kristály arthropathiák diagnosztikája, kezelése 39. Osteoarthritisek diagnosztikája, kezelése 40. Térd- és csipőarthrosis jellemzői, kezelése 41. A nyaki, háti gerinc degenerativ bántalmai 42. Primer és szekunder osteoporosisok. Diagnosztikus protokollok, kezelés 43. Mozgásszervi eltérések endocrin, hematologiai és anyagcsere betegségekben 44. Osteonecrosis. Amyloidosis 45. Alagút szindrómák 46. Algodystrophia 47. Fibromyalgia 48. Reumatológiai mozgásszervi beteg rehabilitációja. Fizioterápia. Segédeszköz ellátás 49. Információ szerzés módja, lehetőségei az internetről 19

22 Klinikai radiológia Radiológiai Klinika - Dr. Battyáni István egyetemi docens A tematika rövid leírása: megismertetni a hallgatókat a hagyományos és a legmodernebb képalkotó diagnosztikai módszerekkel, a vizsgáló módszerek által adott információtartalommal, az esetleges szükséges előkészítéssel. Az oktatás alatt a leggyakoribb kórképek tipikus megjelenését, fontos és gyakori elváltozások kivizsgálásának algoritmusát mutatjuk be. Hangsúlyozni kívánjuk a radiológiai diagnózishoz szükséges klinikai adatok, anamnézis szükségességét. Az oktatás másik fontos eleme az intervenciós radiológiai módszerek, azok lényegének, eszközeinek ismertetése, a korábbi terápiás eljárásokhoz való viszonyának (sebészet, gyógyszerek, stb.), valamint a terápiás és anyagi előnyeinek bemutatása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: megismerteti a hallgatókkal az egyes képalkotó eljárások módszereit, információ-tartalmát, a radiológiai alapfogalmakat, a vizsgálatra való előkészítés módját, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges klinikai adatokat, a különböző intervenciós radiológiai és képalkotó módszerek javallatait, ellenjavallatait és kockázatát. A hallgatók az élet követelményeihez igazodva elsajátíthatják a klinikai adatok és az orvosi képalkotó eljárások szintézisének módját így a legmagasabb rendű képalkotó diagnosztika helyes stratégiáját. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: klinikai félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i): ÁOSZ FOSZ GYSZ OOKKRA 7. szemeszter csak őszi félévben OOPBPR, OOPPA2, OOPSPR A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Fráter, Palkó, Makó, Kollár, Battyáni: Radiológia, egyetemi tankönyv, Medicina, 2005 Ajánlott irodalom: Berényi, Bognár, Horváth, Repa: Radiológia, Springer, 1997 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. óra A radiológia helye a medicinában. A képalkotó diagnosztika múltja, jelene, jövője. Fogalmak. Előkészítés, a konzíliumkérő dokumentum. Igazságügyi vonatkozások 2. óra Ultrahangdiagnosztika 3. óra CT 4. óra MR 5. óra Hagyományos és digitális radiográfia. Új technikák a radiológiában. A tüdő HRCT vizsgálata 6. óra Mellkasi diagnosztika. A tüdő vizsgálómódszerei, a szükséges klinikai adatok, javallata, információtartalma. Alapfogalmak, röntgenanatómia, alapelváltozások. A normális és a kóros tüdő képi sajátosságai, a sugárelnyelődés kóros megváltozásának okai és morfológiája 7. óra A tüdő gyulladásos betegségeinek röntgendiagnosztikája. Pneumonia. TBC. Tüdőtályog 8. óra Degeneratív tüdőbetegségek, fibrosisok, coniosisok. A pleura megbetegedései, hydrothorax, pneumothorax. Jó- és rosszindulatú daganatok. A rekesz kóros elváltozásai 20

23 9. óra A mediastinum röntgenanatómiája és vizsgáló módszerei. A mediastinum megbetegedéseinek (gyulladás, nyirokcsomó megnagyobbodások, térfoglaló folyamatok, nagyér és nyelőcső rendellenességek) diagnosztikája 10. óra A szív és nagyerek vizsgálatának módszerei, a szükséges klinikai adatok javallata és információtartalma. A vítiumok diagnosztikája. A veleszületett szívbetegségek. A szívizom és a szívburok megbetegedései. Kis- és nagyvérköri hypertensio okozta szívelváltozások. A cardiopulmonális szemlélet. Kisvérköri pangás 11. óra Kontrasztanyagok és alkalmazásuk (reakciók, szövődmények) 12. óra Heveny hasi megbetegedések (akut hasi katasztrófák), sérülések és postoperativ szövődmények képalkotó vizsgálata. A szükséges klinikai adatok 13. óra Az emésztőtraktus vizsgálati módszerei, javallatai, a szükséges klinikai adatok információtartalma. A nyelőcső, a gyomor és a duodenum betegségei és képalkotó diagnosztikája. Az operált gyomor. Az endoscopos és a radiológiai módszerek viszonya. 14. óra A vékony- és vastagbél vizsgálati módszerei, javallatai, a szükséges klinikai adatok információtartalma. E szervek betegségeinek képalkotó diagnosztikája 15. óra A máj és az eperendszer vizsgálómódszerei, a vizsgálatok taktikája és információi a különböző betegségekben. A szükséges klinikai adatok 16. óra A hasnyálmirigy és a retroperitoneum betegségeinek képalkotó diagnosztikája, a vizsgálatok javallatai. A lép betegségei és diagnosztikája 17. óra Az urogenitalis rendszer (vese, mellékvese, ureter, húgyhólyag, genitáliák) képalkotó diagnosztikája. Vizsgálati taktika, javallatok, a szükséges klinikai adatok 18. óra A csontok és ízületek röntgenvizsgálata: A normális csont. Kóros alapelváltozások. Traumatológiai diagnosztika. Congenitalis csont- és ízületi elváltozások. Az anyagcsere, a vitamin és a hormonháztartás zavarainak megjelenési formái. Degeneratív ízületi megbetegedések, neurogén arthropathiák. Gyulladásos megbetegedések. Jó- és rosszindulatú daganatok. A klinikai kép fontossága. 19. óra Sugárvédelem 20. óra Neuroradiológia I. Neurológiai betegségek képalkotó diagnosztikája. Daganatok. Keringési betegségek és következményeik. 21. óra Neuroradiológia II. A koponya és a gerinc sérüléseinek diagnosztikája. Képalkotó diagnosztika fül-orrgégészeti és szemészeti megbetegedésekben 22. óra Non-vascularis intervenciós radiológiai módszerek I. (Az epehólyag, epeutak, az urogenitális rendszer intervenciós radiológiája). Intervenciós radiológiai módszerek gócos májbetegségekben 23. óra Non-vascularis intervenciós radiológiai módszerek II. (a pancreas intervenciós radiológiája). Egyéb intervenciós radiológiai módszerek (percutan szövet- és vérmintavétel, cysta sclerotisatio, CT vezérelt beavatkozások) 24. óra Komplex angiológiai vizsgálatok (angiológiai alapismeretek, fizikális vizsgálatok, funkcionális tesztek, a laborleletek beillesztése a gondolkodásmenetbe, doppler UH vizsgálatok, CT és MR angiográfiák, a szamított értékek). Atherosclerosis 25. óra Vascularis intervenciós radiológiai módszerek I. (thrombus oldás, thrombus eltávolítás, érszűkületek katéteres kezelése). Stentek 26. óra Vascularis intervenciós radiológiai módszerek II: embolisatio, vérzéscsillapítás, vérmintavétel, idegentest eltávolítás. TIPS 27. óra Az intervenciós onkoradiológia elméleti alapjai. Vascularis intervenciós radiológiai módszerek (onkoradiológiai intervenciók) 28. óra Az emlő és a felületes lágyrészek képalkotó diagnosztikája, intervenciós radiológiai beavatkozások 14*2 óra gyakorlat: 1. hét A röntgenosztály szervezete és működése. Diagnosztikai röntgen készülékek egységei. Sugárirányok. Analóg, digitális röntgen berendezések. Hálózatok (HIS, RIS). A röntgen felvétel készítése, film, kazetta. Sötétkamrai munka 2. hét Ultrahang diagnosztika. Az UH készülék működési elve, a készülék főbb részei. Parenchymás szervek és az erek vizsgálata 3. hét A CT bemutatása, a készülék működési elve, főbb részei. Képrögzítés, képmanipulációk, mérések. Hounsfield-skála. 3D képalkotás, CT angiográfia A CT bemutatása, a készülék működési elve, főbb részei. Képrögzítés, képmanipulációk, mérések. Hounsfield-skála. 3D képalkotás, CT angiográfia 4. hét A normális tüdő képe, mellkasfal, rekesz, pleura. A tüdő egységei, anatómiája. Kóros tüdő alapelváltozások. Az intenzitás fokozatai. A homogenitás fogalma és változatai. A radiológiában szokásos méretek alakalmazása Tüdőgyulladás, tuberculosis, tályog, pneumoconiosis. Tüdődaganatok. Virtuális bronchoscopia 21

24 5. hét Tüdőembólia, toxikus tüdőkép (mérgezések, gyógyszerek) Pleuralis folyadék, pneumothorax, hydrothorax, pleuracallus. A mediastinum vizsgálata. Mediastinalis daganatok Aorta aneurysma. Sürgősségi mellkasi radiológiai vizsgálatok 6. hét Kontrasztanyagok a napi gyakorlatban. Báriumos és vízoldékony kontrasztanyagok indikációs területe. Az akut hasi katasztrófa vizsgálómódszerei. A klinikai adatok fontossága. Az átvilágítás, a különböző testhelyzetben készült felvételek szerepe. Bélelzáródások. Üreges szervek perforatioja. A hasi szervek gyulladása, postoperatív állapot. Traumás sérülések 7. hét Az emésztőtraktus alapelváltozásai: telődési hiány, többlet, pelotta-tünet. A nyelőcső anatómiája, fiziológiás szűkületei. Szűkület, achalasia, diverticulum, varicositas, oesophagitis. A nyelőcső daganatos megbetegedése A gyomor anatómiája. A gyomor vizsgálata, a vizsgálat előkészítésének feltételei. Fekély és szövődményei (perforatio, pylorus stenosis, vérzés). Gyomordaganatok. Az operált gyomor 8. hét A vékonybél anatómiája. Izolált vékonybél röntgen, CT vizsgálat. Gyulladások, daganatok A vastagbél anatómiája, vizsgálata. A vizsgálat előkészítése. Fejlődési rendellenességek, gyulladások, diverticulum, polyp, daganatok. A vastagbél vérzések diagnosztikája, terápiája. Virtuális colonoscopia. 9. hét A vese vizsgálata (kivitelezés, stratégia). Kóros parenchyma és üregrendszeri elváltozások. Fejlődési variánsok, rendellenességek. Vesekövesség, elfolyási akadályok. Gyulladások, tuberculosis, térfoglaló folyamatok. Az urether és a húgyhólyag elváltozásai, gyulladások, daganatok A retroperitoneum vizsgálata, nyirokcsomók, daganatok, vérzések. A mellékvesék vizsgálata. Terhességi ultrahang vizsgálat, alapfogalmak 10. hét Csont és ízületi normális és kóros anatómia. Kóros csont alapelváltozások. Csont és ízületi traumás eltérések, gyulladások, daganatok, fejlődési rendellenességek 11. hét Máj és epevizsgálatok fajtái. Gócos májelváltozások. Epekövesség, gyulladás. Daganatok, traumás eltérések Máj és epeúti intervenciós radiológiai beavatkozások. PTC, PTD, stentek. TIPS. ERCP. A pancreas radiológiai vizsgálata. Gyulladás és szövődményei, daganatok, sérülések. A lép radiológiai diagnosztikája 12. hét Intervenciós radiológia. Szövetmintavétel, punkció, drainage. Angiographia (analóg, DSA). PTA, thrombolysis, vérzések diagnosztikája, kezelése. Angiológiai alapvető vizsgálatok, nyomásmérések, mini doppler 13. hét Intervenciós oncoradiológia. Daganatok angiographiás jelei. Selectiv cytostatikus kezelés, embolisatio. Praeoperetiv embolisatio jelentősége. Daganatok vérzésének ellátása. A nyelőcső, a vastagbél, az epeutak daganatainak radiológiai vonatkozásai (stent, vérzéscsillapítás) A máj, a pancreas, a lép intervenciós radiológiai kezelése 14. hét Lymphographia, phlebographia, cavographia indikációs területe, kivitelezése Lágyrészvizsgálatok, mammographia, felületes szervek diagnosztikája. Lemaradások, ismétlések. A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismeréséhez legfeljebb 2 gyakorlatról való (4 óra) hiányzást tartunk megengedethetőnek. Amennyiben a hiányzás ennél több, az index aláírására nem kerül sor (Másik oktató gyakorlatán, a hiányzás nem pótolható.) Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: nincs pótlási lehetőség. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A csoport (Általános radiológia) 1. A röntgensugárzás keletkezése. Fékezési és karakterisztikus sugárzás 2. Diagnosztikai röntgenkészülékek főbb egységei 3. A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai. A differenciális absorptio 4. Computer tomographia: működési elve, alkalmazása, indikációja 5. Mágneses rezonancia: főbb képalkotó módszerei és MR spektoszkópia 6. Digitális radiographia. DSA. Digitális képrögzítés és továbbítás. Képmanipulációs módszerek 7. UH diagnosztika fizikai alapja és módszerei. parenchymás szervek és erek vizsgálata 8. Röntgen és UH kontrasztanyagok: mellékhatások és szövődmények és ezek kezelése 9. Biológiai sugárhatás, sztochasztikus és determinisztikus sugárhatás 10. Sugárvédelem. ALARA elv., személyi dozimetria, jogi szabályozás 11. Virtualis endoscopia, indikációi, szerepe (helye) a vizsgálati módszerek között 12. Kombinált képalkotó technikák, képfúzió, diagnosztikus eredményesség (PET, PET-CT, DSA-UH, DSA-MRI, SPECT-CT) 22