BÁNHORVÁTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

Átírás

1 PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9.I/2 Tel/Fax: /46/ , /46/ Mobil:06/70/ Web: BÁNHORVÁTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

2 2 K Ü L Z E T L A P Településtervező: Építész munkatárs: Örökségvédelem: Közlekedés és közműtervező: Soltész Jánosné TT SZKI/2001 TR / SZKI-SZK Barnáné Papp Tünde É3-É Csintalan Ildikó É /2003 Harangozó Gyula K-1-2/ VCS1-1/ VCS1-2/ Sallai Attila Sejkóczki András Pozsgai István Miskolc, szeptember hó. Soltész Jánosné ügyvezető

3 3 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Tervhez Településszerkezeti terv módosítás a belterületre TSZM-1/ M= 1:4000 Településszerkezeti terv módosítás a külterületre TSZM-2/ M= 1: II. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési Szabályzat Szabályozási terv módosítás a belterületre SZM-1/ M= 1:2000 Szabályozási terv módosítás a külterületre SZM-2/ M=1:10000 III.BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS IV.ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK V.KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS VI.TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VII.ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

4 4 TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK 1. Az Országos TrT és a B-A-Z megyei TrT vonatkozásai, ill. OTÉK változás miatti aktualizálás. 2. Alaptérképi változásokból adódó javítások. 3. Belterületi határ több helyen történő módosítása. 4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jelölése. 5. Természetvédelmi vonatkozások aktualizálása, Lázbérci Tájvédelmi Körzet határának pontosítása. 6. A különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználások szétválasztása. 7. Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely határának jelölése 8. A 2506-os országos mellékút elkerülő szakaszának törlése mivel forgalmi okok miatt szükségtelen, és a B-A-Z megyei TrT ben sem szerepel. 9. Lázbérci tározó védőterületeinek jelölése 10. Turistautak jelölése. 11. Tervezett terület felhasználás módosítások 1.számú táblázat A TSZT MÓDOSÍTÁS HELYRAJZISZÁMAI A TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA VÁLTOZÁS ELŐTT VÁLTOZÁS UTÁN 97, 111 KÖu V 107 Lf Kkm 107/2, 170/3, 172, 173, 1044/1-2, 1045, 921/2, 922, 085/1, 085/3, 086, 090, 092, 093/1 Kt Kkt

5 5 139/1-2, , , 158, 162, 165, 168/2, 169, 70/2-3, 71, 76, 77/1-2, /24-26 Má-E Kpi 362/8, 1090/1 Gksz Lf 659/11, 1142, 1143, 1148, 1150 Lf Gksz 0113/1-3 Má-I Gksz 659/8, 659/ 9, 659/12, 659/7 Mk Má-I 659/8, 659/ 9, 659/12, 659/7 Lf Má-I 919/1-2 Vt Kmt 1221/2 Lf KÖu 1226/1-3 Ksp Lf 0178/1 Ksp V 1125/1-2 KÖu Km 1123/1-2, 747, 749, 876, 835, 836, 837, 838, 839, 641/4, 641/6, 647/2 KÖu Z 815, 816, 817, 818, 819/2, 1220 Lf Z 0158/6, 0158/7 Lf Má-I Lf Ev , Lf Mk 921/1 Kt Kp 926 Z Lf 641/5 Vt Gksz 640/3 Mk Z 0137 Mk Má-I 0105/4, 0106/1 Gksz Má-I 0192/5 Má-I Kkz 0208/3 V Gksz 0182 Gip Gksz 3499/2 Mk Kpa 0205/2, 0204/8, 0204/9 Lk Klt 0204/1-2, 0204/4-6, 0221/6-8, 0221/10-11, 0221/16-19, 0222/1-6 Lf Klt 0221/3 Lf V 0146/5 Má-I Ev 0140/16-17 Má-I Kkl Kl Lf 361 V Ev Lf Vt

6 6 A tervezett módosítások indoklása: A tervezett módosítások többsége az elmúlt közel egy évtizedben lezajlott jogszabályi változások következménye (OTÉK változások, Országos Területrendezési Terv változásai, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve, természetvédelmi vonatkozású változások, vízügyi változások (Lázbérci-tározó védőidom terve) biológiai aktivitásérték számítás, stb. következménye. Másrészt lelassult a fejlődés, ezért a lakóterület fejlesztés kisebb mértékűvé válik, ugyanakkor továbbra is égető gond a növekvő munkanélküliség, emiatt továbbra is szükség van gazdasági területekre. Több kisebb korrekció az alaptérkép pontatlanságából származtatható, illetve optimálisabb terület felhasználás körvonalazódik az önkormányzati elhatározásokban.

7 7 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I. BÁNHORVÁTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

8 8 HATÁROZATI JAVASLAT: Tárgy: BÁNHORVÁTI KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. Felelős:..polgármester jegyző Határidő: folyamatos

9 9 TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS Előterjesztés: BÁNHORVÁTI Településszerkezeti Tervéhez. I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a terület felhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként a vízmosásokkal szabdalt terület, az ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú erdő terület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a vízbázis védelem, ásványi nyersanyag védelem, földtani veszélyforrás stb. Az egész település belterülete jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv alkalmazásával szabad. Igazgatási és belterületi határ 1.) A település közigazgatási határa nem változik. 2.) A belterületi határ megváltozik. A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik a gazdasági területek kijelölése, illetve a különleges területek. 3.) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület felhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, b.) beépítésre nem szánt területekre, 4.)Az egyes területek terület felhasználási módját a Településszerkezeti Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei: - a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája - a terület felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai - szintterület sűrűség

10 10 A Településszerkezeti Terv módosítása: - A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. - A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett terület felhasználási egységet magába foglaló legalább egy területegységre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos területek együttesét is vegye figyelembe. - Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtő utakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni. II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem A hatályos jogszabályok határértékei szerint - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület /Ld! Lázbérci Víztározó / - föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem a terület felhasználástól függően a hatályos jogszabályok határértékei szerint - természetvédelem A Lázbérci TK, Ökológiai Hálózat, Természeti Területek, ex lege védett területek, Környezetileg Érzékeny Területek, egyedi tájértékek találhatók a település közigazgatási területén - állattartással kapcsolatos előírások az állattartási szabályrendelet érvényes III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út A 2506-os számú út a BAZ megye Területrendezési tervében törzshálózati jelentőségű útvonal

11 11 Települési fő út Szabadság út Bekötő utak Kerékpárút Uppony irányába létesítendő, de ez a Lázbérci víztározó K-i partján lévő szervízút korszerűsítésével is biztosítható. IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: 1.) Lakóterületek Lf -falusias lakóterület Szintterület sűrűség: 0,5 2.) Településközpont vegyes terület Vt - (településközpont vegyes terület) Szintterület sűrűség 0,8 3.) Gazdasági területek Gksz - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Szintterület sűrűség 1,0 4.)Különleges beépítésre szánt területek K- (Platthy-kastély, műemléki templom és kertje, volt uradalmi magtár, sportpálya, pincés terület, különleges vízügyi lakótelep, ökokemping, panzió Szintterület sűrűség: 0,2-2,0. Beépítésre nem szánt területek: 5.)Különleges beépítésre nem szánt területek Kk- (temető, méhészet, zagytér, lovaspálya) 6.)Közlekedési és közmű elhelyezési területek KÖu 7.)Zöld területek Z 8.)Erdő területek Ev - védelmi rendeltetésű erdő

12 12 9.)Mezőgazdasági területek Má-I általános mezőgazdasági terület - szántó művelésű területek intenzív használattal Má-E általános mezőgazdasági terület -gyep, legelő területek extenzív használattal Mk kertes mezőgazdasági terület -gyümölcs ültetvények területe 10.)Vízgazdálkodási területek V (Bán-patak, Lázbérci-víztározó, vízkivételi mű, vízmű üzemi terület) V. FEJEZET AZ IGAZGATÁSI TERÜLETET ÉRINTŐ TÉRSÉGI ÖVEZETEK BAZ MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ALAPJÁN 1. ökológiai hálózat, magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei, 2. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei 3. országos,komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 4. történeti települési terület övezete 5. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, 6. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete 7. ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete 8. földtani veszélyforrás területének övezete 9. vízeróziónak kitett terület által érintett övezete VI. FEJEZET A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL 1)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. 2)Az Önkormányzatnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.

13 13 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ II. BÁNHORVÁTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

14 14 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT BÁNHORVÁTI Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2004 /IV.15/ rendelete BÁNHORVÁTI község Önkormányzatának Képviselő-testülete az évi LXV. tv. 16. /1/ bek. és az évi LXXVIII. tv. 6. /3/ bek. értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed BÁNHORVÁTI teljes közigazgatási területére ) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. 3.) A közigazgatási terület egy részét magába foglaló LTK országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területén folytatható tevékenységek meghatározása, valamint azok igénybevételének engedélyezése a védett terület kezelését végző, területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hatásköre. A védett területen a természet és tájvédelmi szempontok és előírások mérvadók, azon a rendezési terv más jellegű hasznosítást nem írhat elő, illetve nem célozhat meg. Ennél fogva a LTK védett természeti területén kötelezőek a természetvédelmi előírások 2. 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. Kötelező szabályozási elemek: - közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

15 15 - építési határvonal - az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai - a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás - a legnagyobb beépítettség mértéke - a megengedett építmény magasság - a minimális telekméret - a kötelező beépítési vonal - a környezetvédelmi előírások - korlátozások 3. 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. 2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt) a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: - a szabályozási vonalakat, - a területfelhasználási egységek határát, - a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát, - a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát. b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló évi CXV. tv. rendelkezik. I. Fejezet Építési engedélyezés általános szabályai 4. 1 (1) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (építési övezetek) tagozódik: a) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 falusias lakóterületek övezetei 1 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 01-től.

16 16 b) Lk- kisvárosi lakóterület övezete c) Vt-1, Vt-2, Vt-3 településközpont vegyes terület övezetei d) Gksz- kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete e) Gip - ipari gazdasági terület övezete f) Kp, Kmt, Km, Ksp, Kpi, Kc, Kpa különleges beépítésre szánt területek övezetei (Platthy-kastély, műemléki templom és kertje, volt uradalmi magtár, sportpálya, pincés terület, ökokemping, panzió) (2) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: a) Kkt, Kkm, Kkz, Kkl. Kkpi, Kkpa különleges beépítésre nem szánt területek övezetei (temető, méhészet, zagytér, lovaspálya,pincés terület, palackozó) b) KÖu-3, KÖu-4 KÖu-5, KÖu-6, KÖu-7 közúti közlekedési területek (országos mellékút, kiszolgáló út, települési összekötőút, önálló gyalogút mezőgazdasági főgyűjtő út, c) Z zöldterületek övezetei d) Ev védelmi rendeltetésű erdőterület övezetei e) Má-I, Má-E általános mezőgazdasági rendeltetésű terület (intenzív használatú szántó, extenzív használatú rét, legelő ) Má-Ix, Má-Ex korlátozott használatú mezőgazdasági rendeltetésű területek Mk-1, Mk-2 kertes mezőgazdasági területek övezetei f) V-1, V-2, V-3, V-4 vízgazdálkodási területek övezetei (patak, Lázbérci-tározó, vízmű üzemi terület, árvédelmi töltés) 5. 1.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. -án, illetve 17. -án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni. -helyi értékvédelmi területen lévő épület esetén a részletes színezési terv - reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 6. 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz. 2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

17 17 5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 -ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. 7. A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása 1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. 2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. 3.) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: a.) falusias lakóterületek b.) településközpont vegyes terület c.) különleges terület c.) gazdasági terület 4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület, b.) zöldterület c.) erdőterület e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület f.) egyéb rendeltetésű terület (védett természeti területek) 8. A belterületi határ módosítása 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével. 2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. 3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. II. Fejezet

18 18 A környezet védelmére vonatkozó előírások 9. 1.) A környezet védelméről szóló évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni. 2.) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni. a.) Levegőtisztaság védelem: Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az ökológiailag érzékeny levegőminőségi övezetbe fog tartozni. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A település belterülete az általános levegőtisztaságvédelmi övezetbe, a Lázbérci TK területe pedig az ökológiailag érzékeny levegőminőségi besorolásba tartozik. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a légszennye-zettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14.) Korm. sz. rendelet alapján. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. és 23. (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését az önkormányzat által külön szabályozott módon lehet elvégezni.

19 19 Szagos, bűzös tevékenység (pl. szennyvíztisztító) a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni. b.) Zajvédelem: Zajvédelmi szempontból a 8 /2002. (III. 22.) KöM-EüM előírásai szerinti határértékek alapján kell kialakítani a zajvédelmi övezeteket. A település belterülete zajvédelmi szempontból a falusias beépítésű övezetbe tartozik. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. c.) Vízvédelem: A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását területfelhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. A településfejlesztés során a település szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátását kiemelt fontossággal kell kezelni. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével törekedni kell annak mielőbbi megvalósítására. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A Lázbérci tó és környezetére külön vízvédelmi előírások vonatkoznak. A település A fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C1 d.) Földvédelem, Az 1993 évi XL-VIII-as Bányatörvény és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. XII. 19. számú Kormány Rendelet bányatelek területen csak bizonyos korlátozások mellett teszi lehetővé az építési célú telekalakítást, illetve a telekingatlan beépítését. Az építés azonban csak a bányavállalkozó hozzájárulásával lehetséges. A bányatelek határon történő építkezés során esetlegesen bekövetkező károkért a bányavállalkozó nem fizet kártérítést.

20 20 A bányavállalkozó kérheti, hogy a bányatelek határai közt fekvő építési telkekre rendeljen el építési tilalmat, vagy korlátozást. Az építési tilalom fenntartásáért viszont a tilalom elrendelőjének kell a térítést fizetnie. A tájvédelem érdekeit a 166 /1999. /XI.19/ Korm. Rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a BNPI szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni. A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az BNPI előírása érvényes. A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak. e.) Tájvédelem A település és környezete természet- és környezetvédelmi célú övezeteken belül fekszik. Szinte a település egész közigazgatási területe, illetve annak jelentős része a B- A- Z megye Területrendezési Terve. Tájvédelmi övezetébe, valamint Sérülékeny környezetű karsztvíz-bázis övezetébe tartozik, ezért a községre és környékére a B- A-Z megye Területrendezési Tervének szabályozásait tekintendő mérvadónak. E szerint a Tájvédelmi A kert kategóriájú területeken ( Mk-2) a 1 66/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjában szereplő építési hatósági engedélyezési eljárásban az illetékes nemzeti park igazgatósága (vagyis BNPI) tájvédelmi szakhatóságként vesz részt, hozzájárulását az engedély kiadásához be kell szerezni. f.) Hulladékelhelyezés: Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. Sz melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.

21 21 A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001 (VI.15) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. Előtérbe kell helyezni a környezet- és természetbarát megoldásokat (szelektív gyüjtés, komposztálás) A lázbérci vízműtelepnél víztisztítás során keletkező iszap tárolóterét hosszú távon meg kell szüntetni, annak kezelésére más gyakorlatot (pl sajtolás, granulálás, majd elhelyezés hulladéklerakóban) kell megvalósítani. A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni. Az üzemelő hulladéklerakók teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatát el kell végezni. A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást. A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a LXIII. tv. alapján gondoskodni kell. g.) Környezetbiztonság A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók: 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték. 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés 6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés. 10.

22 22 Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg 1.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. 2.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. 3.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a község a A (fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. III. Fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások Lakóterületek általános előírásai ) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint - termelő kertgazdasági építmény, - a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig - kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig - igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig - szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig - sportlétesítmény - üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el - nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény 2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: - Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl. - Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet. 3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

23 23 - a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak, - a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak, - a levegőminőségi előírásoknak, - működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, - az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat. 4.) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan. 5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelem, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását. 6.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető. 7.) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai: - Az épületek közötti távolság betartandó, - Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. - Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve - Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges. - A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett méreténél. 8.) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók. 9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani. - Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 10,0 m - Haszonállat ólja lakóépülettől 15,0 m, kifutója 17,0 m - Trágya és trágyalétároló legalább 17,0 m-re legyen. 10.) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhetők el oly módon, hogy az állatok tartására és az állattartással összefüggő, azt kiszolgáló épületek és építmények területe nem haladhatja meg az ingatlan területének 5 %-át. 11.) Nagy létszámú állattartó telep belterületen nem helyezhetők el.

24 24 12.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedésére pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. 13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. Kialakult állapot ) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani: a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét. b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet. c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni. 2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építméy magasság 4,0 m lehet.) c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet) d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely hátsó vonalának mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t. - sem az övezetre előírt telekmélységet, -sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értéke. e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg - sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény-magasság értékével csökkentett értékét - sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékeit. - sem a 20,0 m-es telekmélységet.

25 25 3.) Az illeszkedés általános szabályai A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. 4.) Az építési vonal a kialakult telektömbben a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb szabály ettől eltérő előírást ír elő. b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő. 5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság foghíj esetében nem haladhatja meg - sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát - sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított utcaképi átlagos homlokzatmagasságot. saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg - sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát, - sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát 6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága a következőképpen illeszthető: a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni. b) félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. A lakóterület övezetei Lf-I építési övezet

26 (1) A falusias lakóterület övezetei az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelűek. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is. (3) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak. (4) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet. (5) A falusias lakóterület övezeteiben a telkek beépítésének módját, a kialakítható legkisebb telekterület méretét, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot, valamint zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 1. mellékletének I. táblázata tartalmazza. Lf-II építési övezet (1) A településközpont vegyes terület (Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: -lakóépület, -igazgatási épület, -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (pl. piac), -egyéb közösségi szórakoztató épület, -egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, -sportépítmény helyezhető el. (3) A településközpont vegyes területen magasabb szintű jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: -nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény 2 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 1-től. 3 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 1-től

27 27 -termelő kertészeti építmény (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas transzformátor és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése. Lf-III építési övezet (1) A településközpont vegyes terület (Vt) építési övezetei: Vt-1 - településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezet. Vt-2 - településközpont vegyes terület, jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló övezet. Vt-3 - településközpont vegyes terület, jellemzően műemlékek övezete. (3) Az övezetre vonatkozó értékeket a rendelet 1. számú melléklet II. TÁBLÁZAT tartalmazza (4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés építhető. (5) Az övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki. Vegyes terület (1) A különleges beépítésre szánt területbe (Kp) azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2) A különleges területek terület felhasználási módja szerint különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei: Kp - Platthy-kastély és parkja Kmt - műemléki templom és kertje Km - magtár (volt uradalmi) Kpi - pincés terület Kc - ökokemping Kpa - panzió Ksp - sportpálya (3) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetre vonatkozó értékeket a rendelet 1. számú mellékletének III. táblázata tartalmazza. 4 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 01-től. 5 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 01-től

28 28 (4) A fenti övezetekben kizárólag a rendeltetést szolgáló épületek és építmények helyezhetők el. (5) A szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos (6) Legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, a pinceüreg maximum 5 m mély, 4 m széles és 15 m hosszú lehet Településközpont vegyes terület Általános előírásai Vt (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben az alábbi tevékenységek nem folytathatók: -alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem, -élőállat nagykereskedelem, -nyers-félkész bőr nagykereskedelem, -energiahordozó nagykereskedelem, -fém-, érc, nagykereskedelem, -fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem, -vasárú szerelvény nagykereskedelem, -egyéb termelési célú termék nagykereskedelem, -hulladék nagykereskedelem. (3) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók szerint): - átrakó építmény, mérlegház - üzletház - raktár - szociális helyiség építménye (4) Az övezetben a (2), (3) bekezdésekben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől 30 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények) (5) A teljes közművesítettség (vezetékes gázhálózat kivételével) a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. (6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet V.TÁBLÁZAT tartalmazza. (7) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. 6 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 01-től.

29 (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület lehet egyéb ipari terület is. (2) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűzrobbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények az övezetben nem helyezhetők el. (3) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. (4) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (5) Az övezetben az (4) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. (6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet VI.TÁBLÁZAT tartalmazza. A településközpont vegyes terület, Dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt Különleges beépítésre nem szánt területek 20. (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. (3) Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei: Kkt - temető Kkz - zagytér Kkl - lovarda Kkm - méhészet 7 Beiktatta a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos XI. 01-től. 8 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: XI. 01-től. 9 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 01-től.

30 30 Kkpi - pincés terület Kkpa - palackozó (4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VII.TÁBLÁZAT tartalmazza (5) A zagytér övezetében a területen őshonos, nem invazív növényfajokból álló védőfásítás szükséges a telekhatáron belül 5 m-es sávban. (6) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Gazdasági területek A Gazdasági terület általános előírásai Gip, Gksz IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési területek általános előírásai (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani, amennyiben a HÉSZ arról másként nem rendelkezik: Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m Országos mellékutak esetén 22 m Helyi gyűjtőutak esetén 16 m Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m Kiszolgáló utak esetén 10 m Kerékpárút esetén 3 m (2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: Közlekedési létesítmények Közművek és hírközlési létesítmények. 10 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: XI. 01-től. 11 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: XI. 01-től. 12 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: XI. 01-től.

31 31 (3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat és szabványokat. (4) A közutakat az alábbi övezetekbe kell besorolni - országos mellékút KÖu-3 - települési összekötő út, KÖu-4, - kiszolgáló út, lakóút KÖu-5, - önálló gyalogút KÖu-6, - mezőgazdasági főgyűjtő út KÖu-7 (5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. Közműlétesítmények, közműellátás 24. A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.