XXI. REÁL- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYI ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május

Átírás

1 XXI. REÁL- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYI ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Kolozsvár május Pszichológia II.: Kognitív pszichológia Szekció 1. Díj: Jakab Erika 2. Díj: Datner Arnold Szabolcs 3. Díj: Molnár Hunor és Tolnai Edina-Renáta A XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) részvételi jogot szerzett: Datner Arnold Szabolcs, Jakab Erika, Molnár Hunor és Tolnai Edina-Renáta 1

2 Kivonatok Emberek vészhelyzetben. A személyiség, az érzelmi intelligencia és a döntési stílusok befolyásoló ereje Molnár Hunor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak dr. Szamosközi István egyetemi professzor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, A kutatás fő célja, annak vizsgálata, hogy a különböző személyiséggel, döntési stílussal, valamint érzelmi intelligenciával rendelkező személyek hogyan döntenek vészhelyzetekben, időnyomás hatására, valamint annak hiányában. A kísérletet (N=190) líceumos diákkal végeztük el, akiket random módon időnyomásos és időnyomás nélküli csoportokba osztottuk. A vizsgálatot a szerzők által szerkesztett program segítségével mértük, valamint használtuk a NEO-PI-R a Döntési stílus, valamint az SSREI kérdőívet. Az eredmények arra utalnak, hogy mediátor hatása van az időnek a döntések meghozatalában, kockázatvállalásban. 2

3 Siker és kudarc az iskolában: Siker/kudarc helyzetek attribuciója, összefüggése különböző motivációs rendszerekkel és a diákok elvárásával Tolnai Edina-Renáta, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia dr. Szamosközi István egyetemi professzor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Kutatásunk célja a teljesítménymotiváció, szabályozási fókusz és iskolai sikeresség közötti összefüggések feltárása. Ugyanakkor, célunk ezek megvizsgálása, illetve az elvárási- vagy cél standard módosulása siker- és kudarc helyzetekben. A kutatásba bevont személyek (N=78) 9. osztályos kolozsvári diákok voltak. Először egy kérdőív csomagot töltöttek ki a résztvevők (teljesítmény motívumra, prevenció-promocióra, kontrollhelyre és személyiségre vonatkozólag), majd a kutatás második, kísérleti részében két feladatot oldottak meg, amelyek kiválasztásában szempont volt, hogy struktúrájából adódóan, siker helyzetet generáljon, illetve annak az ellentétét, kudarc helyzetet. Eredményeink szerint összefüggés mutatkozott a vizsgált konstruktumok között és nagyfokú eltérés mutatkozott elvárás és attribució szintjén kudarc és siker helyzetekben. A nem funkcionális attribuciós mintázat és a média között szignifikáns és negatív együttjárás van. 3

4 "Like" vagy élet? A Facebook függőség motivációs és egészséggel kapcsolatos korrelátumának vizsgálata. Gál Andrea-Amália, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, A XXI. században, a technológia elérte azt a szintet, amikor a képzelőerőnk és kreativitásunk már nem szükséges ahhoz, hogy más világot teremtsünk magunknak. Hogyan lehetséges ez? A Facebook az egyik kulcsa a kérdésnek. Nem csak egy más általunk teremtett világ vár minket minden bejelentkezésnél, hanem egy másik személyiség, emlékek, érzelmek, motívumok akár egy másik élet. Kutatásunk célja alátámasztani a Facebook és a mentális egészség közötti összefüggést, mindezt a motiváció tükrében vizsgálva. Hogyan, mennyit, mikor? ezek azok a kérdések amelyek meghatározzák, hogy a Facebookon való szörfölés, függés vagy egészséges elfoglaltság számba megy. Módszer: Kutatásunkban 259 alapképzéses hallgató vett részt, különböző egyetemekről és szakokról. Életkoruk 19 és 26 év között változó. Három kérdőívet használtunk, amelyeket online töltöttek ki. GHQ általános egészséggel kapcsolatos kérdőívet, Guay féle szituációs motiváció skálát és egy Több dimenziós Facebook skálát. Elvárásaink függvényében, együtt járást találunk a mentális egészség, motiváció és Facebook túlzott használata tekintetében. Kulcsfogalmak: Facebook, mentális egészség, motiváció, addikció 4

5 A döntés, és ami mögötte van: nemi különbségek a fogolydilemma típusú játékokban tanusított viselkedésben Jakab Erika, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia dr. Szamosközi István egyetemi professzor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, A játékelmélet célja az emberek racionális viselkedésének konfliktushelyzetben való megfigyelése, melynek szemléltetésére leggyakrabban alkalmazott metafora a fogolydilemma. Ennek klasszikus változatában két személy játszik egymással, és mindkét fél választhat, hogy együttműködik-e vagy sem a játékban részt vevő másik személlyel. Hosszú ideig élt a köztudatban az a túlzottan leegyszerűsített, ám koránt sem helytálló nézőpont, miszerint a társas érintkezések során fellépő döntési helyzeteket pusztán az önérdek irányítja. Valójában az egyéneket saját, változatos motívumaik vezérlik bármiféle bizonytalan, akár kölcsönös függőséget feltételező döntési folyamatban, amelyben nagyon sok esetben a mások iránt érzett aggodalmaik is szerepet játszanak. A kutatásunkban részt vevő több, mint 150 középiskolás diák eredményeit összesítve sikerült azonosítanunk néhány olyan egyéni tényezőt, amelyek fontos szerephez jutnak a játék során tanúsított viselkedésben, és sok esetben magyarázzák is az alkalmazott stratégiák sokféleségét. 5

6 Érzelmek felismerése és szabályozása, valamint ezekre gyakorolt hatása a szorongásnak és a stressznek gimnazistáknál Ubornyák Ágnes, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Társas kapcsolatainkat érzelmeink és az erről alkotott reprezentációink nagymértékben képesek befolyásolni. Kérdés, hogy melyek azok a tényezők, melyek hatására ezek képesek változni. A kutatás célja, hogy a gimnazista diákok körében megvizsgálja, milyen mértékben képesek az érzelmeket felismerni önmagukon és más személyeken, és mennyire képesek szabályozni azt. Valamint azt is tárgyalja, hogy mindezt mennyire befolyásolja a személy stresszhelyzete és szorongása. A kutatásban osztályos magyarországi gimnazista diákok vettek részt (N=110). Eszközként három kérdőívet alkalmaztunk, melyek az érzelmi regulációt (ERQ Emotion Regulation Questionnaire), és az állapot és vonásszorongást (Spielberger Vonás/Állapot Szorongás Skála), valamint az érzelmek észlelését és kifejezését vizsgálja (SSRI - Schutte-féle Önbeszámoló Kérdőív). Kulcsszavak: érzelem felismerés, érzelemszabályozás (reguláció), stressz, állapotszorongás, vonásszorongás 6

7 Mikor intuitív és mikor analitikus? Az intuitív és logikus gondolkodás közötti kapcsolat Datner Arnold - Szabolcs, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia dr. Szamosközi István egyetemi professzor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Alkalmazott Pszichológiai Intézet dr. Mérő László egyetemi professzor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Alkalmazott Pszichológiai Intézet Kutatásunkat a Dr. Mérő László által kidolgozott Nyolcrétű Út című könyv és játék segítségével valósítottuk meg. Célunk feltérképezni azokat a tipikus gondolkodási stratégiákat, amelyek az egyes nehézségi szinteken jelentkeznek, és ezáltal megfejteni a nagymesterré válás titkát. A kutatás két részre oszlik: az első része a rejtvényben mutatott aktivitás és a játékban elért siker között vizsgálja az összefüggést; a második rész célja kideríteni, hogy pontosan mitől is függ az intuíció megjelenése. A kísérletben pszichológia szakos egyetemisták vettek részt. Az intuitiv gondolkodást mérő eszközt egyénenként alkalmaztuk. A kapott eredmények a kutatott változók közötti összefüggést mutatják ki, mi szerint egy bizonyos szintű expertizis megszerzése után az analitikus stílust alkalmazó egyes megoldók áttérnek az intuitiv stratégiára, illetve a kritériumok számának függvényében hogyan jelenik meg az intuíció. A kutatásunk ismételt mérésre épülő dizájnt alkalmaz. 7

8 Az önkontroll hatása a divergens gondolkodásra, illetve a humorstílusra Székely Anna-Márta, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak dr. Szabó Kinga egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Alkalmazott Pszichológiai Intézet A humor mindennapi életünk jelentős részében jelen van, mindannyian szeretünk nevetni, jó hangulatban lenni, de vajon tudjuk-e azt, hogy egy humoros hangulat befolyással lehet kreativitásunkra (divergens gondolkodásunkra) esetleg egy bizonyos feladatban való teljesítményünkre? Kutatásunk célja az önkontroll, a divergens gondolkodás illetve a humor stílusok közötti kapcsolat vizsgálata. A kutatásban arra a kérdésre is szeretnénk választ kapni hogy önkontrollunk befolyásolja-e azt, hogy milyen humor stílussal rendelkezünk. Kutatásunkban egyetemisták vettek részt, az életkoruk 19 és 28 év között változott. Három kérdőívet használtunk, Humor-stílus kérdőívet, Torrance kreativitást (divergens gondolkodást) mérő tesztet, illetve Önkontroll kérdőívet. Főbb eredményeink többek között azt mutatták, hogy az önkontroll negatív együttjárást mutat az agresszív és az önmegsemmisítő humorstílusokkal. Kulcsszavak: humor, önkontroll, divergens gondolkodás. 8

9 A kronotípus és egyes személyiségdimenziók szerepe a mentális és szomatikus egészség alakulásában Nyíri Judit, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, A kronotípus az egyén preferenciája arra vonatkozóan, hogy mikorra időzíti alvási és ébrenléti ciklusait. Az egyén döntése mellett számos biológiai tényező is befolyásolja. A kutatásunk céljai közé tartozik, hogy feltárja az összefüggéseket, melyek megjelennek a kronotípus és a BIG-5 személyiségmodell dimenziói közt és felderítse, hogy milyen szerepet játszik a mentális és szomatikus egészség kimenetelében. Kutatásunkban magyarországi, romániai lakosú magyar nyelvűek vettek részt (N=200). Eszközeink közt szerepelt a BIG-5 Inventory, Morningness- Eveningness Questionnaire magyar nyelvű fordítása, Általános Egészséggel Kapcsolatos Kérdőív és a Szomatikus Testi Tüneteket Vizsgáló Skála. Eredményeink alapján olyan összefüggéseket állapíthatunk meg, melyek akár prediktívek lehetnek az egészség kimenetelére vonatkozóan az egészség, mint multidimenzionális konstruktum szemlélet keretein belül. Kulcsfogalmak: kronotípus, extroverzió, neuroticizmus, szociabilitás, mentális és szomatikus egészség 9