Reálkamat. * Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1
|
|
- Dóra Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Baksa Dániel Felcser Dániel Horváth Ágnes Kiss M. Norbert Köber Csaba Krusper Balázs Soós Gábor Dániel Szilágyi Katalin: Semleges kamat Magyarországon* Az inflációs célt a jegybank elsősorban fő instrumentuma, a jegybanki alapkamat megfelelő mértékű és ütemezésű változtatásával tudja elérni. Ha az inflációs kilátások romlanak, és az előre tekintő infláció a cél fölé emelkedik, akkor a monetáris politika kamatemeléssel hűti a reálgazdaságot és mérsékli ezáltal az inflációt. Ellenkező esetben kamatcsökkentéssel élénkíti a gazdaságot és emeli az inflációt. Annak eldöntéséhez, hogy az aktuális kamatszint élénkítően vagy megszorítóan hat-e a gazdaságra, tudni kell, hogy hol van az élénkítő és a megszorító kamatszint határa. Ezt a viszonyítási pontot nevezzük semleges kamatnak vagy a kamat természetes rátájának. A semleges kamat a potenciális kibocsátáshoz hasonlóan egy elméleti egyensúlykoncepció, nem megfigyelhető változó. Empirikusan ezért nehezen ragadható meg, pontbecslését nagyfokú bizonytalanság övezi. Írásunkban a semleges kamat szintjére ható tényezőket vesszük végig, és becslést adunk arra vonatkozóan, hogy Magyarországon milyen tartományban mozoghat. MI A SEMLEGES KAMAT? A semleges kamat a monetáris politika középtávú vonzáspontjának tekinthető. A kamatszint akkor kerül a semleges szintjére, ha ) a gazdaság a keresleti és kínálati kapacitásokkal összhangban alakul (zárt a kibocsátási rés), ) nincs középtávú inflációs nyomás, az előre tekintő infláció a célon van, ) a kockázati felárak is megfelelnek középtávú értéküknek. Ebben a helyzetben a monetáris politikának sem inflációs, sem reálgazdasági vagy stabilitási szempontok miatt nem kell változtatnia az alapkamaton. Ahogy a nominális kamat megegyezik a és a várt infláció összegével, ugyanez az összefüggés érvényesül ezen változók hosszabb távú egyensúlyi értékére is: a semleges nominális kamat egyenlő a semleges és a középtávú infláció összegével. Utóbbit inflációs célkövetés esetén a jegybank által kitűzött inflációs cél határozza meg: Semleges nominális kamat = semleges inflációs cél Mivel a gazdasági szereplők viselkedését nem a nominális, hanem a befolyásolja, a monetáris politika. ábra A monetáris politika irányultsága Reálkamat Szigorú monetáris politika Semleges Laza monetáris politika Aktuális aggregált keresletre (így a középtávú inflációs kilátásokra) gyakorolt hatása az aktuális és a semleges viszonyától függ (. ábra). Ha az aktuális magasabb a semleges nál, akkor a monetáris politika szigorú, azaz a belföldi keresletet visszafogja és a dezinfláció irányába hat. Ha az aktuális alacsonyabb a semleges nál, akkor a monetáris politika * Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. Hasonló, ám szélesebb fogalom a hosszú távú egyensúlyi kamatláb, amely olyan strukturális tényezők függvénye, mint a technológiai fejlődés vagy a népesség növekedése. A semleges kamat ebben a kontextusban inkább rövidebb távú koncepció. MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER 7
2 MAGYAR NEMZETI BANK. ábra Beruházás és megtakarítás a semleges meghatározódása gazdaság Kis, nyitott gazdaság megtakarítás Semleges Külső reálárfolyam változása kockázati prémium Globális tőkekínálat Megtakarítások és ok egyensúlyi értéke megtakarítás, Beruházások egyensúlyi értéke laza, azaz a belföldi keresletet élénkíti és a magasabb infláció irányába hat. A továbbiakban adott inflációs cél mellett a semleges ra fokuszálunk. A SEMLEGES KAMAT MEGHATÁROZÁSA ELMÉLETI MEGFONTOLÁSOK Első lépésben megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők határozzák meg az egyensúlyi ot egy zárt gazdaságban vagy a világgazdaság egészében (. ábra, bal panel). A ot tekinthetjük a ok finanszírozásához szükséges hitel árának. Ebben a keretben a semleges növekvő függvénye a i hajlandóságnak (minél nagyobb a hitel iránti kereslet, annál magasabb az ára) és csökkenő függvénye a megtakarítási hajlandóságnak (minél nagyobb a hitel kínálata, annál alacsonyabb az ára). A i hajlandóságot élénkítheti a termelékenység vagy a vállalkozói kedv növekedése, illetve a gazdasági bizonytalanság csökkenése. A megtakarítási hajlandóságot befolyásolják például az óvatossági megfontolások és a demográfiai folyamatok. Egy kis, nyitott, külső forrásokra ráutalt gazdaságban a egyensúlyi (semleges) szintjét a nemzetközi tőkepiac hozamelvárásai határozzák meg (. ábra, jobb panel). Másképpen fogalmazva: a kis, nyitott gazdaság számára a tőke ára adott, adott áron viszont az ország korlátlan mennyiségben vonhat be forrást. A semleges kamat ilyenkor az ún. kamatparitásból származtatható, amely azt az arbitrázsfeltételt fogalmazza meg, hogy egyensúlyban a belföldön és a külföldön megszerezhető hozamoknak ki kell egyenlítődniük. A feltétel szerint a belföldi és a külföldi kamatkülönbözetnek fedeznie kell a hazai eszközöknek a külföldi eszközökhöz képesti kockázati prémiumát és a hazai valuta várt reálfelértékelődését. Ez tehát azt jelenti, hogy egy sérülékenyebb országban a nagyobb kockázat vállalásáért cserébe magasabb hozamot várnak el a befektetők. Ezzel szemben, ha a hazai valuta felértékelődésére számítanak, akkor alacsonyabb kamattal is megelégszenek. A SEMLEGES REÁLKAMAT ALAKULÁSA A VÁLSÁGBAN A semleges időben változhat. A válságot megelőző években jelentősen megnőtt a likviditás a világban, ami többek között a fejlődő országok tőkepiaci nyitásával függött össze. A megnövekvő világszintű tőkekínálat mellett a semleges szintje igen alacsony volt. A pénzügyi válságban a semleges tovább mérséklődött a világban (. ábra, bal panel). A romló vállalati profitkilátások, a várható gazdasági pálya megnövekedett bizonytalansága tartósan visszafogta a okat, ami a semleges csökkenése irányába hat (az ábrán a i görbe balra tolódik). A megtakarítási hajlandóságot ugyanakkor ellentétes hatások érték. A válság során egyrészt erősödtek az óvatossági motívumok, ezért a háztartások megtakarítási hajlandósága növekedett. Másrészt Ráadásul az 98-as évek közepétől az ún. nagy mérséklődés időszakában az egyensúlyi inflációs ráták is jellemzően csökkentek a világban, ami a semleges nominális kamatszintet tovább mérsékelte. Ennek megfelelően például az euroövezetben is csökkent a semleges kamat a korábbi évhez képest, a közös valuta miatt megszűnő árfolyamkockázat és az árstabilitás következtében (ECB, ). 8 MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER
3 SEMLEGES KAMAT MAGYARORSZÁGON. ábra Semleges a válság előtt és után gazdaság Kis, nyitott gazdaság megtakarítás Korábbi semleges Új semleges Korábbi világ Külső reálárfolyam változása kockázati prémium Globális tőkekínálat Korábbi hazai Új világ Új hazai Megtakarítások és ok egyensúlyi értéke csökkent megtakarítás, Beruházások egyensúlyi értéke csökkent azonban a nagy, feltörekvő országok is elmozdultak a belföldi keresletre jobban támaszkodó növekedési modell irányába, ami csökkentette a világszintű megtakarítási hajlandóságot. Így összességében a válság alatt csökkent a semleges, ami döntően a i hajlandóság viszszaeséséhez köthető. A hazai semleges szintjét a válság során több, ellentétes irányú hatás befolyásolta (. ábra, jobb panel). A világszintű csökkenése önmagában alacsonyabb hazai ot eredményezne. A válság során azonban megnőtt a hazai eszközöktől elvárt kockázati prémium, ami ezzel ellentétes irányba, a magasabb semleges irányába hatott. A hatások eredőjeként a semleges szintje összességében nem nagyon változhatott. EMPIRIKUS EREDMÉNYEK A semleges kamat számszerűsítését nehezíti, hogy nem megfigyelhető változó. Emiatt az értéke nem mérhető, csak becsülhető. A semleges kamat középtávú koncepciója alapján kézenfekvő megoldásnak tűnik a -idősor historikus átlagának kiszámítása, ami egy egyszerű módszer a ot befolyásoló ciklusok kiszűrésére. Ez a módszer azonban konstans értékként kezeli a semleges kamat szintjét, miközben a közgazdasági elmélet és a nemzetközi becslések alapján is célszerű változóként gondolni a semleges kamatra. Ezenkívül nem veszi figyelembe a strukturális töréseket, rezsimváltásokat és más speciális eseményeket sem. A nemzetközi irodalomban sokféle módszert használnak az (időben változó) semleges kamat becsléséhez, gyakori módszer a potenciális GDP-számításoknál is használt Kálmán-filter alkalmazása vagy a jegybankoknál elterjedt DSGE-modellkereten belül a rugalmas áras számszerűsítése. Fontos kiemelni, hogy a semleges kamat kiszámítására nincs egyetlen legjobb módszer, a különböző módszerek pedig eltérő eredményekre vezetnek, ami tükrözi a számszerűsítéshez kapcsolódó bizonytalanságot. A hazai egyensúlyi szintjének meghatározásakor a korábban bemutatott -paritásból indultunk ki, azaz a hazai ot meghatározó tényezők (külső semleges, reálfelértékelődés üteme, kockázati prémium tartós komponense) alakulását leíró stilizált tényeket vizsgáltuk. A semleges akkor csökkenhet, ha a külföldi (világszintű) semleges szintje csökken, ha javulnak a középtávú felzárkózási kilátásaink, vagy ha tartósan javul a hazai eszközök kockázati megítélése. Az eurozóna a a válságot megelőző évtizedben és százalék között ingadozott (. ábra). A válság során az Európai Központi Bank (EKB) jelentős mértékű lazítást hajtott végre, aminek köszönhetően az elmúlt években negatív tartományba süllyedt a. Bár a fent bemutatott megfontolások miatt a semleges szintje is csökkent a válság alatt, az aktuális csökkenését nagyobb részben ciklikus lazításként értelmezzük. Másként megfogalmazva, a semleges kisebb mértékben csökkenhetett, mint a tényleges. A magyar gazdaság felzárkózásával párhuzamosan az árszintben is konvergencia figyelhető meg. Ezt mutatja a reálárfolyam tartós, trendszerű felértékelődése a válság előtt (. ábra). A válság során ugyan a reálárfolyamban is törést figyelhetünk meg, egyelőre azonban nem dönthető el, hogy a reálfelértékelődés tartósan megállt, vagy a jövőben hason- MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER 9
4 MAGYAR NEMZETI BANK. ábra Az euroövezeti alakulása és historikus átlaga a válság előtt és után. ábra A kockázati prémium alakulása és historikus átlaga a válság előtt és után Külső Historikus átlag Kockázati prémium Historikus átlag. ábra A reálárfolyam alakulása és historikus trendje a válság előtt és után (a lefelé történő elmozdulás felértékelődést jelent). =. = A hazai szintjét meghatározó harmadik tényező a kockázati prémium. A válság előtti időszakban a prémium százalék körül alakult (. ábra). A hosszú távú értéke azonban ennél alacsonyabb lehet, mert a vizsgált időszakban jól beazonosítható epizódok során jellemzően felfelé mutató kockázatiprémium-sokkok érték a magyar gazdaságot (pl. az árfolyamsáv -as eltolása során). A válság idején szignifikánsan megnőtt a kockázati prémium, ezt részben az egyensúlyi szint megugrásaként lehet értelmezni A válság előtti időszakhoz képest tehát a külső egyensúlyi csökkent, a reálfelértékelődés üteme mérséklődhetett, míg a kockázati prémium hosszú távú értéke növe kedett. A stilizált tényeket az. táblázat foglalja össze, amely tartalmazza a semleges összetevőit és a válságban végbement változásokat, melyeket nyilak is jelölnek. Ezek alapján a válság előttinél kisebb és nagyobb semleges mellett egyaránt szólnak érvek, és meglehetősen széles sávon belül helyezkedhet el a hazai semleges kamat. Reálárfolyam Historikus átlag ló ütemben folytatódik tovább. Ezt illusztrálja az. ábrán bemutatott két szcenárió (a folytonos és a szaggatott vonal). A stilizált tényeken túlmenően modell alapján is készítettünk becslést a semleges kamatra. Ehhez a magyar monetáris politika transzmissziós mechanizmusát megragadó Monetáris Politikai Modell (Szilágyi et al., ) egyszerűsített változatát használtuk. A modell és a Kálmán-filter segítségével meghatározhatók az olyan nem megfigyelhető (látens) változók, mint amilyen a semleges kamat. A becslés bizonytalanságát a semleges kamat revideálódása alapján szemléltetjük (7. ábra). A becslés második felére egy körül- Az ábrán látható idősor nem egy közvetlenül megfigyelhető változó, hanem több kockázati prémiumot megragadó idősorból származtatott mutató. A különböző elmozdulások ezzel együtt is értelmezhetők százalékpontos változásként, mert a mutató előállítása során az átlagos szintet és a szórást a historikus árfolyam-várakozásokból számolt ex ante kockázatiprémium-idősor alapján kalibráltuk. A modell a harmadik negyedév és negyedik negyedév közötti időszakban minden negyedévben elkészítette a valós idejű becslést az adott időpontig rendelkezésre álló információk alapján. Az utolsó megfigyeléshez tartozó becsléshez képesti revíziók alapján ki lehet számolni a semleges szórásának kétéves mozgó átlagát. Az így kapott idősorral jeleníthetjük meg a pontbecslést övező bizonytalanságot. A semleges ot a semleges nominális kamat és az ex ante várt inflációs cél különbségeként definiáltuk. MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER
5 SEMLEGES KAMAT MAGYARORSZÁGON. táblázat A semleges komponensei Válság előtt Válság után Külső semleges ( ) Reálfelértékelődés ( ) (,) Kockázati prémium, semleges,, 7. ábra Becsült semleges (reál)kamat Kálmán-filter használatával 8. ábra A semleges ra vonatkozó nemzetközi becslések,,,,,.... Bizonytalansági sáv Semleges kamat ,,,,, Brazília () Peru () Új-Zéland () Kolumbia () Mexikó () Euroövezet () Paraguay () Semleges sáv Magyarország () Norvégia (7) Chile () USA () Svédország () Euroövezet (7) belül,, százalékos sávot eredményez, ami nem tér el jelentősen az. táblázat eredményétől, bár némileg szűkebb intervallumot határoz meg. Egyúttal leolvasható, hogy a semleges kamat csökkent a évvel ezelőtti szintjéhez képest. Ahogy a következőkben látni fogjuk, más országokra végzett kutatások szintén a semleges kamat csökkenését mutatják. A hazai semleges kamat szintjére adott becslésünket összehasonlítottuk más országokra kapott eredményekkel (8. ábra). A sávok a különböző módszerekkel számított semleges ok tartományát jelölik ki, érzékeltetve egyúttal a modellbizonytalanságot is. Latin-amerikai országoknál átlagosan egy bázispontos sávon belül vannak a különböző módszertannal készült pontbecslések az egyes országoknál (Magud Tsounta, ). Magyarországnál a becslés egyféle módszerrel készült, itt a sáv egyedül ennek a historikus bizonytalanságát jeleníti meg (a 7. ábrán az időszak végét). Megjegyzés: az országok neve melletti szám a becslés időpontját jelöli, pl. 7 = 7. Források: Bernhardsen Gerdrup (7), Crespo Cuaresma et al. (), Labuschagne Vowles (), Magud Tsounta (), Mesonniera Renne (7), Sveriges Riksbank (). Az ábra alapján a Magyarországra becsült,, százalék körüli tartomány jellemzőnek mondható nemzetközi összehasonlításban. Alacsonyabb semleges ot többnyire fejlett országokban találunk, míg a feltörekvő országok többségében hasonló vagy magasabb semleges tal számolnak. A semleges kamatot a nagy becslési bizonytalanság miatt körültekintően célszerű alkalmazni a monetáris politikai döntéshozatalban és a kommunikáció során, azonban így is informatív lehet a döntéshozók és a gazdasági szereplők számára. A semleges kamat a monetáris politika irányultságának egyik fontos indikátora. Kutatási eredmények alapján a rés (a és a semleges A bizonytalanság mértéke egy módszeren belül is jelentős lehet. Például Garnier Wilhelmsen () az euroövezeti semleges -re vonatkozó becslését százaléktól százalékig terjedő intervallum veszi körül. MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER
6 MAGYAR NEMZETI BANK 9. ábra A monetáris politika irányultságának historikus elemzése, Reálkamatrés,,,..,,.., , év/év, Keresletérzékeny infláció céltól vett eltérése,,,,,,,, Megjegyzés: A gazdasági szereplők számára releváns hitelkamatok nem egyeznek meg a monetáris politika által meghatározott kamatszinttel. Amenynyiben a pénzügyi közvetítőrendszer által meghatározott kamatfelár jelentős mértékben változik, akkor a gazdasági szereplők által érzékelt tényleges irányultság valamelyest eltérhet az irányadó kamat semleges kamattól vett eltérésétől. különbsége) erősen korrelál a jövőbeli inflációval, azaz a monetáris politikai irányultság indikátora információval bír a jövőbeli inflációra vonatkozóan (Neiss Nelson, ; Horváth, 9). A rés és az inflációs rés historikus kapcsolatát magyar adatokon vizsgálva látszik, hogy a szigorú monetáris politikai irányultság miután kifejtette hatását a transzmissziós mechanizmuson keresztül jellemzően alacsonyabb inflációval társult, míg a monetáris lazítás után emelkedett az infláció (9. ábra). Az inflációs alapfolyamatok is segítenek következtetni a semleges és az aktuális kamatszint viszonyára. Például, ha a monetáris politika felülbecsülné a semleges kamat szintjét, akkor emiatt az optimálisnál magasabb kamatszint alakulna ki a gazdaságban, a monetáris politika túlszigorítana. Erre utalna például az inflációs alapfolyamatokban látható erős alullövés. A becslési bizonytalanság kezelését segítheti a sávban történő kommunikáció, illetve a különböző módszerekkel végzett robusztusságvizsgálat. A nemzetközi jegybanki kommunikációban azonban eddig még így is csak korlátozottan jelent meg a semleges kamatra való konkrét utalás. Fontos hangsúlyozni, hogy az irányadó kamat kívánatos szintje akár tartósan és jelentős mértékben is eltérhet a semleges szinttől. Az irányadó kamat akkor van a semleges szintjén, ha az infláció a céllal összhangban alakul, a kockázati prémium a hosszú távú egyensúlyi szintjén van, a kibocsátási rés bezárult, és a gazdaság a potenciáljának megfelelő ütemben bővül. Ez az elméletileg tiszta helyzet azonban ritkán fordul elő, hiszen a gazdaságot folyamato- A ot a nominális kamat és a várt, adószűrt infláció különbségeként számoltuk ki. Az adószűrt inflációval való deflálás a vállalati szektor számára releváns -kondíciókat írja le. A lakossági -kondíciók (a jelentős mértékű áfaváltozások miatt) az egész horizonton alacsonyabbak. Az inflációs rést a keresletérzékeny infláció aktuális és egyensúlyi értékének különbségeként számoltuk ki. (Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatókról bővebb információ az MNB honlapján található.) MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER
7 SEMLEGES KAMAT MAGYARORSZÁGON san sokkok érik, amelyek monetáris politikai reakciót váltanak ki, így a tényleges kamatszint ritkán esik egybe a semleges szintjével. Ha a gazdaságban számottevő a kihasználatlan kapacitások aránya, a munkanélküliség tartósan meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott szintjét, és nem tapasztalható inflációs nyomás, akkor az egyensúly helyreállásához szükséges, hogy az aktuális kamat mértéke tartósan és akár számottevő mértékben elmaradjon semleges szintjétől. Ha a gazdaságot a potenciálist meghaladó kibocsátás és cél feletti infláció jellemzi, akkor pedig a semlegest meghaladó kamatszint lehet indokolt. A semleges kamat koncepciója nem korlátozza a döntéshozót, mindössze arra szolgál, hogy segítsen a monetáris politikai irányultság megítélésében. FELHASZNÁLT IRODALOM Bernhardsen, Tom KarsTen Gerdrup (7): The neutral real interest rate. Economic Bulletin, /7, pp., Norges Bank. Crespo Cuaresma, Jesús ernest Gnan doris ritzberger-grünwald (): The Natural Rate of Interest Concepts and Appraisal for the Euro Area. Monetary Policy & the Economy, Q/, pp. 9 7, Österreichische Nationalbank. ECB (): The natural real interest rate in the euro area. Monthly Bulletin, May, pp. 7 9, European Central Bank. Garnier, Julien BJørn-roGer wilhelmsen (): The natural real interest rate and the output gap in the euro area a joint estimation. Working Paper Series, No., European Central Bank. horváth, roman (9): The time-varying policy neutral rate in real-time: A predictor for future inflation?. Economic Modelling,, pp labuschagne, natalie polly vowles (): Why are Real Interest Rates in New Zealand so High? Evidence and Drivers. New Zealand Treasury Working Paper, /9. magud, nicolas e. evridiki TsounTa (): To Cut or Not to Cut? That is the (Central Bank s) Question. In Search of the Neutral Interest Rate in Latin America. IMF Working Paper, /, International Monetary Fund. mesonniera, Jean-sTephane Jean-paul renne (7): A timevarying natural rate of interest for the euro area. European Economic Review,, pp neiss, KaTharine s. edward nelson (): The real-interestrate gap as an inflation indicator. Macroeconomic Dynamics, 7, pp. 9. sveriges riksbank (): Monetary policy report, February, Sveriges Riksbank. szilágyi, KaTalin dániel BaKsa Jaromir Benes ágnes horváth CsaBa KöBer GáBor d. soós (): The Hungarian Monetary Policy Model. MNB Working Papers, /, Magyar Nemzeti Bank. MNB-SZEMLE KÜLÖNSZÁM. OKTÓBER
MNB-szemle. Különszám október
MNB-szemle Különszám 213. október MNB-szemle Különszám 213. október Jelen kiadvánnyal a Magyar Nemzeti Bank célja az, hogy a szakmai és szélesebb közvéleményt közérthetõ formában tájékoztassa a magyar
RészletesebbenVirág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora
Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS MÁRCIUS 22-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2016. MÁRCIUS 22-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2016. április 13. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december
Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenInflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
RészletesebbenAktuális kihívások a monetáris politikában
Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés
RészletesebbenGazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2
Gazdasági jelentés pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2 Gazdasági és monetáris folyamatok Áttekintés 2017. március 9-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács megállapította, hogy igen jelentős
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS FEBRUÁR 26-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2019. FEBRUÁR 26-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2019. március 13. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról szeptember
Havi elemzés az infláció alakulásáról. szeptember A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenMonetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról január
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2015. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Részletesebben11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. április 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenErre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10
Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az
RészletesebbenKomlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai
Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában fokozatos kamatcsökkentési ciklus elindítása mellett döntött, melynek
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról február
Havi elemzés az infláció alakulásáról. február A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS FEBRUÁR 28-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2017. FEBRUÁR 28-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2017. március 15. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról december
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. december 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról november
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. november 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról január
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2015. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenVirovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.
A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról. július A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. július 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS NOVEMBER 20-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. NOVEMBER 20-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. december 5. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról. április A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenMonetáris Politika. A jegybank feladatai. A monetáris politika célrendszere. Végső cél. Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél
Monetáris Politika Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása (prudenciális szabályozás, bankok
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról november
Havi elemzés az infláció alakulásáról 1. november 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa.
12. lecke Mikor emel és s mikor csökkent kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika célrendszere, eszközei és hatásmechanizmusa. A központi k bank feladatai
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról augusztus
Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 3. évi CXXXIX. tv.) 3. () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenA magyar növekedés tényez i: válság el tt és után
MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet MKT 54. Közgazdász-Vándorgy lés, 2016. szeptember 16 Kérdések Nemzetközi tapasztalatok Motiváció: változások a magyar növekedésben 5 GDP (%, év/év) 10 Fogyasztás
RészletesebbenFelcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése
Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az inflációs cél esedékes felülvizsgálatának eredményeként márciusban
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról május
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. május 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 17 D E C E M B E R A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenVirág Barnabás: A történelem tanulságai válságok után tartósan csökkenhet a reálkamat
Virág Barnabás: A történelem tanulságai válságok után tartósan csökkenhet a reálkamat Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte.
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam
Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. őszi félév, Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenÚj szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?
Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. április 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról október
Havi elemzés az infláció alakulásáról 01. október 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenQuo vadis Magyarország?
Quo vadis Magyarország? Kopits György Republikon Intézet Konferenciája Budapest, 2018. október 17. Vázlat A makrogazdaság-politikai ágak interakciója Dominancia-típusok Rezsimek néhány országban Magyarország
RészletesebbenAz MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása
Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol
RészletesebbenMonetáris Politika. A jegybank feladatai. A monetáris politika célrendszere. Végső cél. Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél
Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december
RészletesebbenA magyar gazdaság és államháztartás kilátásai nemzetközi kontextusban
A magyar gazdaság és államháztartás kilátásai nemzetközi kontextusban Antal Judit KT Titkársága MKT szakmai Konferencia Budapest,. október 12. Tanulmányunk célja * 1. Áttekintjük a világgazdaság középtávú
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról május
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. május 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS MÁJUS 23-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2017. MÁJUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2017. június 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 J Ú N I U S A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1 D E C E MBER A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1. évi CXXXIX. tv.). (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
RészletesebbenNövekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.
Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Aggregált kereslet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (hosszú távú modell) Tudjuk, mit l
Részletesebben2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek
Európai Bizottság - Sajtóközlemény 2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek Brüsszel, 05 május 2015 Az Európai Unió gazdasági növekedése kedvező hátszelet kap. Az Európai
RészletesebbenNÉGY MEGHATÁROZÓ TREND
NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
RészletesebbenBerta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak
Berta Dávid Kicsák Gergely: A 2016. évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak 2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 19 Á P R I L I S A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenMi okozza a munkanélküliséget?
Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenGyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac
Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenQuittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?
Quittner Péter - Várhegyi Judit Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik? Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek
RészletesebbenVárhegyi Judit: Mit mutatnak az inflációs alapfolyamat mutatóink?
Várhegyi Judit: Mit mutatnak az inflációs alapfolyamat mutatóink? Az alacsony infláció elérése és fenntartása eltérő hangsúllyal, de a világ szinte valamennyi jegybankjának a célfüggvényében szerepel.
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról szeptember
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. szeptember 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenChapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop
Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:
RészletesebbenAz MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)
Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése
RészletesebbenHAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL
HAVI ELEMZÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL J Ú N I US A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1. évi CXXXIX. tv.). (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenMagyar növekedési kilátások nemzetközi kontextusban. Horváth Ágnes OGResearch Budapest 2015. November 5.
Magyar növekedési kilátások nemzetközi kontextusban Horváth Ágnes OGResearch Budapest 2015. November 5. Előadás menetrendje 1. Nemzetközi környezet szerepe a magyar gazdaságban 2. Szimulációk során alkalmazott
RészletesebbenAktuális monetáris politikai kérdések
Aktuális monetáris politikai kérdések Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Treasury Klub 217. június 9. Makrogazdaság Magyar Nemzeti Bank 2 A 217. márciusi Inflációs jelentés összefoglaló táblázata 216
RészletesebbenA gazdasági növekedés mérése
3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenInfláció, növekedés, gazdaságpolitika
Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenHitelezési folyamatok alacsony kamatkörnyezetben
Hitelezési folyamatok alacsony kamatkörnyezetben Virág Barnabás, MNB ügyvezető igazgató GÉMOSZ Gazdaságpolitikai Fórum Budaörs, 216. május 19. 1 Tartósan alacsony kamatkörnyezetre számíthatunk Az alacsony
RészletesebbenA magyar gazdaság növekedési kilátásai
A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért
RészletesebbenVirág Barnabás: Tudomány és művészet - stabilan alacsony kamatokkal az inflációs cél eléréséért
Virág Barnabás: Tudomány és művészet - stabilan alacsony kamatokkal az inflációs cél eléréséért A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS FEBRUÁR 27-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2018. FEBRUÁR 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2018. március 14. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az
Részletesebbenhajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december
hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december K&H megtakarítási cél - október rés 2015. ember Befektetési stratégia Az alap célja, hogy egy
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról 17. július 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank
Részletesebben