2013. évi... törvény. az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról `

Átírás

1 ?д~ б x7ь~.3 E гti i"i^гr у~u ^1-k ^. 2W3 ''-'- е évi... törvény az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról ` 1. А polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosítása 1. (1) А polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban : Рр.) a) 394. (1) bekezdésében а únius 30. szövegrész helyébe а június 30. szöveg, b) 394/С. -ában а július I. napjától szövegrész helyébe а július I. napj ától szöveg, c) 394/D. (1) bekezdésében а únius 30 szövegrész helyébe а júniu s 30 szöveg, а július 1. szövegrész helyébe а július 1. szöveg, d) 394/E. (1) bekezdésében а únius 30. szövegrész helyébe а júniu s 30. szöveg, e) 394/Е. (2) bekezdésében а július 1. szövegrész helyébe а július 1. szöveg lép. (2) А Рр. 386/U. (1) bekezdése az A perben szövegrész helyett az A törvényszé k els őfokú hatáskörébe tartozó perben szöveggel lép hatályba. 2. А közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása 2. (1) А közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban : Kjt.) 79/А. (2) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (2) А fizetési számlához kapcsolódóan а közalkalmazott részére legfeljebb havonta а központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mérték ű bankszámla-hozzájárulá s adható. (2) А К. 79/А. -a а következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) А munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történ ő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének а költségét. * А törvényt az Országgyűlés а decembe т 174 ülésnapján fogadta el.

2 2 3. А Rendőrségről szóló évi=v. törvény módosítása 3. (1) А Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban : Rtv.) 4/A. (3 ) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állomány a állhat. a) hivatásos állományú rend őrökből, b) kormánytisztvisel őkb ől, c) igazságügyi alkalmazottakból, d) közalkalmazottakból, valamin t e) а munka törvénykönyvér ől szóló törvény hatálya alá tartozó mшnkavállalókbó l (2) Az Rtv. 6/A. (4) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (4) Nem választható meg а testület tagjává az, aki a) а megválasztás időpontjában párt alkalmazottja vagy tisztségvisel ője, b) а megválasztás időpontjában vagy az azt megel őző két évben állami vezető, polgármester, c) а megválasztás időpontjában vagy az azt megel őző hat évben rendvédelmi szervvel, а Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint а Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt. 4. А helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény módosítása 4. (1) А helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban : Hartv.) 25. -a а következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Ha az egyezség megfelel az е törvényben foglalt követelményeknek, а bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli е végzésnek a joger őre emelkedését követően а Cégközlönyben való közzétételét. Ha az egyezség nem felel meg az е törvényben foglalt követelményeknek, а bíróság elrendeli az eljárás lefolytatását а 29. -ban foglaltak szerint. Az eljárást befejező végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. (2) А Harty. 32. (4) bekezdésében а fellebbezésnek szövegrész helyébe а felülvizsgálatnak szöveg lép. (3) Nem lép hatályba а Magyarország évi központi költségvetését megalapoz ó egyes törvények módosításáról szóló évi CCIII. törvény 1. (7) bekezdés c) pontja.

3 3 5. А tűz elleni védekezésr ől, а műszaki mentésről és а tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény módosítása 5. (1) А tűz elleni védekezésr ől, а műszaki mentésről és а tűzoltóságrói szóló évi ~I. törvény (a továbbiakban : Ttv.) 19. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezé s lép : (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak а magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolás i alaprendeltetés ű kockázati egységben, valamint а közösségi rendeltetés ű, а közepes vag y magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkez ő személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk а tűzvédelem biztosításáról. (2)А Ttv. a) 3. -ában az A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati és а létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) szövegrész helyébe az A hivatásos t űzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, а létesítményi tűzoltóság és а beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt : tűzoltóság) szöveg, b) 4. i) pontjában а fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó szövegrész helyébe а robbanásveszélyes szöveg, c) 19. (1) bekezdésében а fokozo ttan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén szövegrész helyébe а magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben szöveg, d) 20. (1) bekezdésében а létesítmény, az építmény, а helyiség vagy а szabadté r tűzveszélyességi osztályba sorolásának szövegrész helyébe а kockázati osztály szöve g lép. 6. А fegyveres szervek hívatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosítása 6. (1) А fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban : Hszt.) 117/A. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (2) А fizetési számlához kapcsolódóan az е törvény hatálya alá tartozó személy részér e legfeljebb havonta а központi költségvetésről szóló törvényben meghatározo tt mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

4 4 (2) А Н. 117/A. -a а következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) А fegyveres szerv viseli az illetmény fizetési számlára történ ő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének а költségét. (3) А Hszt.-nek az A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok alcíme а következő sal egészül ki : 264В. А hivatásos állománynak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehoz ott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél szolgálatot teljesítő tagja vonatkozásában szolgálati elöljárónak, állományilletékes parancsnoknak vagy munkáltató i ogkört gyakorló elöljárónak а vezető beosztású, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati ogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint foglalkoztato tt igazságügyi alkalmazott is min ősülhet. 7. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény módosítása 7. (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (a továbbiakban : Iasz.) I. (1) és (2) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezések lépnek: (1) Е törvény hatálya a) а bíróságokkal, b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban : ОВН), c) az igazságügyi szakért ői intézménnyel (a továbbiakban : egyéb igazságügyi szerv), valamint d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozo tt szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél (a továbbiakban : а rendőrség szakértői szerve) az igazságügyi szakért őként és szakértőjelöltként, valamint а technikusként foglalkoztatottal létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban : szolgálati ogviszony) terjed ki. (2) Az (1) bekezdés a) c) pontjában megjelölt igazságügyi szerv (a továbbiakban : igazságügyi szerv) által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozói а közalkalmazottak ogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak. (2) Az Iasz. 2. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А szolgálati viszony alanyai egyrészr ől az igazságügyi szerv vagy а rendőrség szakértői szerve, másrészr ől az igazságügyi alkalmazott.

5 5 (3) Az Iasz. 2. (2) bekezdése а következő b) ponttal egészül ki : (Igazságügyi alkalmazott.) b) а rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott technikus, (4) Az Iasz. а következő 2/A. -sal egészül ki : 2/A. (1) Е törvény eltérő rendelkezésének hiányában tisztvisel ő alatt а 2. (2) bekezdés b) pontjában meghatározo tt igazságügyi alkalmazottat is érteni kell. (2) Ha е törvény másként nem rendelkezik, a) az egyéb igazságügyi szervre irányadó rendelkezéseket а rendőrség szakértői szervére is, b) az egyéb igazságügyi szervnél létesített szolgálati jogviszony tekintetében irányad ó rendelkezéseket а rendőrség szakértői szervénél létesíte tt szolgálati jogviszonyra i s alkalmazni kell. (3) А rend őrség szakértői szervére nem kell alkalmazni a) а 35/A., valamint b) a rendelkezéseit. (5) Az Iasz. 6. -a а következő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) А Kúrián és az ОВН-Ьап foglalkoztatott főtanácsadó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkez ő tisztviselő. (6) Az Iasz. 8. (1) bekezdése а következő d) ponttal egészül ki : (A munkáltatóijogkört) d) а rendőrség szakért ői szervénél foglalkoztato tt igazságügyi alkalmazottak tekintetében jogszabályban meghatározott személy, (gyakorolja.) (7) Az Iasz. 13. (3) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (3) Egyéb igazságügyi szervhez igazságügyi szakért ővé az nevezhető ki, aki az е törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakért ői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakért ő.

6 б (8) Az Iasz. 13. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) Egyéb igazságügyi szervhez és а rendőrség szakért ői szervéhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az е törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügy i szakértői tevékenységr ől szóló törvény szerint igazságügyi szakértő. (9) Az Iasz a а következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) А rend őrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetében а végkielégítés összegének а meghatározásánál а (2) bekezdésben meghatározottakon felül szolgálati viszonyban töltö tt időként vehető figyelembe а rend őrség szakértői szervéné l megszakítás nélkül eltöltö tt idő is. (10) Az Iasz. а következő 42/А. -sal egészül ki : 42/A. (1) А bírósági titkárt az ОВН elnöke az ОВН-ba beoszthatja. bírósági titkár hozzájárulása szükséges. А beosztáshoz а (2) Az ОВН-Ьа beosztott bírósági titkár tekintetében а munkáltatói jogkört az ОВН elnöke gyakorolja. (3)А bírósági titkára hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az ОВН elnökének intézkedéseit, utasításait. (4) А hivatali beosztás megszűnését követ ően а bírósági titkárt а hivatali tevékenységét megelőző szolgálati helyére kell beosztani. (5) Az ОВН elnöke а bírósági titkár hivatali beosztását megszüntetheti, а bírósági titkár kérelmére megszünteti. (6) А bírósági titkára megszüntetés közlését követ ően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől а felek közös megegyezéssel eltérhetnek. (11) Az Iasz. Az illetmény című alcíme а következő 96/A. -sal egészül ki : 96/A. (1) Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg а következ ő távollétek idejére is : a) а szabadság id őtartama alatt, b) az М. 55. (1) bekezdés c)g) pontjában meghatározott esetben, c) az állampolgári kötelezettség teljesítésének időtartamára, d) ha е törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározás a nélkül írja elő, e) а munkaszüneti nap miatt kiesett id őre, fi ha а munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivéve nem tesz eleget. (2) Az illetmény 70 százaléka jár а betegszabadság tartamára.

7 7 (3) Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és а tárgyh ó munkanapjai számának hányadosa. (4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az igazságügyi alkalmazott napi teljes munkaidejének а hányadosa." (12) Az Iasz (4) bekezdése а következ ő d) ponttal egészül ki : (Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelетье venni) d) а rend őrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazo ttainál а korább i munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezel ői, közszolgálat i ügykezel ői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét. (13) Az Iasz (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, valamint а Kúrián és az OBH-nál, továbbá az egyéb igazságügyi szerveknek а Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél dolgozó fels őfokú végzettségű tisztvisel őt beosztási pótlék illeti meg. (14) Az Iasz át megelőző alcímcímének helyébe а következ ő alcímcím lép : Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék (15) Az Iasz a helyébe а következő rendelkezés lép : 109. (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függ ően az illetményalap százalékának, а bírósági ügyintéz ő az illetményalap százalékának, а törvényszéki végrehajtó és а végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. (2) А Kúrián és az OBH-ban dolgozó főtanácsadó az illetményalap százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. (3) А munkáltatói jogkör gyakorlója а központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt el őirányzatán belül az igazságügyi alkalmazott részére határozott id őre, illetve а feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha а bíróság alaptevékenységébe tartozó munkakör i feladatai mellett kommunikációs, instruktori, közvetítői kapcsolattartói, tanúgondozási, vag y más а bíróság vagy а központi igazgatás működéséhez szükséges feladatokat rendszerese n teljesít. (4)А kiegészít ő pótlék összege az illetményalap 5 százalékától 15 százalékáig terjedhet. (16) Az Iasz (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép :,,(1) Az е törvényben nem szabályozott kérdésekben а szolgálati viszonyra az М. 6. és 7. -át, 8. (1) (3) bekezdését, 9. -át, 10. (2) és (4) bekezdését, 12. -át, 20. (3) bekezdését, 21. (1) (3) bekezdését, 22. (1) és (3) (6) bekezdését, 23. -át, 24. (1) bekezdés els ő mondatának els ő fordulatát és második mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését,

8 8 -át, 29. (1) és (3) (5) bekezdését, 30. -át, 45. (4) bekezdését, 51. (2), (3) és (5 ) bekezdését, 55. (1) bekezdését, 60. -át, 61. (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. (4) bekezdését, 70. (4) bekezdését, 86. (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. -át, 91. -át, 92. (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. (2) (4) bekezdését, 97. (1), (3) és (4) bekezdését, 99. -át, át, 102. (1) és (5 ) bekezdését, 104. (1), (3) és (4) bekezdését, át, 115. (2) bekezdését, át, 120. és át, 122. (3) (5) bekezdését, 123. (1) (4) bekezdését, valamint (5) bekezdé s a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, át, 134. (1) (3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. (1) bekezdését, át, 155. és át, 157. (1 ) bekezdését, át, 192. (1) bekezdését, át, át, 272. (2) (9) bekezdését, 273. (1) és (2) bekezdését, 274. (1) bekezdésének els ő fordulatát, valamint (2) (5) bekezdését, át, át, 287. (4) bekezdését, 294. (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelel ően alkalmazni kell. " (17) Az Iasz (2) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (2) А fizetési számlához kapcsolódóan az igazságügyi alkalmaz ott részére legfeljebb havont a а központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mérték ű bankszámla-hozzájárulá s adható. (18) Az Iasz a а következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) А munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történ ő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének а költségét. (19) Az Iasz. а következ ő 134/В. és 134/C. -sal egészül ki : 134/B. (1) А 32. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést а rendőrség szakért ői szerve esetében а március 1 jén vagy azt követ ően létrejött megbízásokra kell alkalmazni. (2) А rendőrség szakértői szerve december 31-ig a) megteszi а 93. és 94. -ban foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint b) az igazságügyi alkalmazottairól а közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 83/13 83/D. -ában meghatározo tt nyilvántartást vezeti. 134/C. А rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt március 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél. (20) Az Iasz (3) bekezdés b) pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap аz igazságügyértfelelős miпiszteт', hogy) b) az I. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és а képesítési követelmények részlete s szabályait, valamint а veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket az ОВН-га és а bíróságokra vonatkozóan az ОВН elnöke véleményének kikérésével

9 9 (rendeletben állapítsa meg.). (21) Az Iasz (3) bekezdés d) pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap az igazságügyértfelelős miniszter, hogy) d) az I. (1) bekezdés (I) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazo ttaknak, valamint а bíróságok által fenntarto tt üdül ők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat (rendeletben állapítsa meg.) (22) Az Iasz a а következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Felhatalmazást kapa rendészetért felel ős miniszter, hogy az 1. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a) rendeletben határozza meg аа) а munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint а veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket, (Ib) az igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik vonatkozásában а juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, rendszerét és feltételeit, valamint az üdülés rendjét, а szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkoz ó részletes szabályokat, ас) а magasabb vezetői, valamint а vezetői megbízás körét, továbbá ezek törvény i szintű szabályozást nem igényl ő részletszabályait, ad) az I. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltér ő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak min ősítésénél kizárt szempontokat, valamint b) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg а munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkoz ó szabályokat, valamint az eljárás rendjét. (23) Az Iasz. a) 6. (1) bekezdésében а bírósági ügyintéző szövegrész helyébe а főtanácsadó, а bírósági ügyintéz ő szöveg, b) 11/A. (1) bekezdés b) pontjában és 121/A. (4) bekezdésében а hatósági bizonyítvánnyal szövegrész helyébe а hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szöveg, c) 37/B. (2) bekezdésében és (3) bekezdésének záró szövegrészében, valamint 2. számú melléklet 4. pontjában а hatósági bizonyítvány szövegrész helyébe а hatósági erkölcsi bizonyítvány szöveg, d) (7) bekezdésében az a távolléti díjával szövegrész helyébe az a z illetményével szöveg, e) 135. (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az az igazságügyért felel ő s miniszter szövegrész helyébe az a miniszter szöveg lép.

10 1 0 (24) Hatályát veszti az Iasz. a) I. (2) bekezdésében az üdül ők, szövegrész, b) 2/A. (3) bekezdés b) pontja, valamint c) (2) bekezdése. 8. А gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény módosítása 8. (1)А gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény (a továbbiakban : Gkt.) 2. a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában) a) gazdálkodó szervezet : аа) а gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személye k vállalata, а leányvállalat, а külföldi székhely ű vállalkozás magyarországi fióktelepe, а lakásszövetkezet kivételével а szövetkezet, az egyéni vállalkozó, amely nem min ősül а Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Кamaráról szóló évi CXXVI. törvény 2. c) pontja alapján az agrárkamara tagjának ; ab) az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántarto tt és az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet is, a z egyéni vállalkozót is beleértve ; (2)А Gkt. 2. e) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában) e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet : gazdasági érdek-képviseleti célr a létrehozott olyan egyesület, illetve egyesületek szövetsége, amelynek legalább 10 megyér e vagy legalább 9 megyére és а fővárosra kiterjed ően van tagsága ; (3)А Gkt. 8/A. -a helyébe а következ ő rendelkezés lép : 8/A. (1) А cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet а cégjegyzékbe val ó bejegyzését, az egyéni vállalkozó а külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles а székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál а kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. (2) А kamarai nyilvántartása gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza : a) név ; b) székhely, telephely(ek), fióktelep(ek) ; c) főtevékenység, ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek) ; d) adószám ; e) bankszámlaszám(ok) ; fi а kis- és középvállalkozásokról, fejl ődésük támogatásáról szóló törvény szerint i besorolás ;

11 1 1 g) elektronikus elérhetőségek (e-maii, honlap) ; h) törvényes képvisel ő, és önkéntes adatszolgáltatás alapján, а gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén а kamarai kapcsolattartásra jogosult személy neve é s elérhetőségei. (3) А kamarai nyilvántartásba az а gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely а (2) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszer űen aláírva а területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint а 34/A. -ban meghatározott kamarai hozzájárulást megfize tte. (4) Amennyiben а területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy а gazdálkodó szervezet az е törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy е kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. А felszólítás eredménytelensége esetén а gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara а kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik а kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt. (5) А gazdálkodó szervezet а megszűnése, vagy а kamarai nyilvántartásban szerepl ő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül а nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál а kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítás t kezdeményezni. А kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve а változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni. (6) А gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szerepl ő adatok nyilvánosak. А kamarai nyilvántartásból országos vagy több megyét érintő adatszolgáltatásra az országo s gazdasági kamara, kizárólag а területi gazdasági kamara illetékességét érintő adatszolgáltatásra az érintett területi kamara jogosult. Аг elektronikus regisztrációra, а nyilvántartás vezetésére és annak а (2) bekezdésben foglaltakon felüli, önkénte s adatszolgáltatáson alapuló adattartalmára, valamint а kamarai nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra, annak а felmerülő költségekkel arányos díjára vonatkozó részlete s szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. " (4) А Gkt. II. Fejezete а következő sa1 egészül ki : 8B. (1) Аг üzleti forgalom biztonságának, valamint а gazdaság fejlesztésének előmozdítása érdekében az országos kamara а kamarai nyilvántartás részeként, а gazdálkodó szervezetek iránti bizalom megítélését el ősegít ő és gazdasági tevékenységüket jellemz ő, nyilvánosan elérhető és közhiteles nyilvántartásból származó nyilvános információka t tartalmazó adatbázist hoz létre és működtet. (2) Az adatbázis tartalmazza, hogy : a) а gazdálkodó szervezet аа) köztartozásmentes adózónak, ab) kiemelt adózónak, ас) minősített ajánlattevőnek minősül-e vagy sem; ad) а békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozot határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e, ае) а fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősül ő nyilvántartásában szerepel-e,

12 1 2 b) а gazdálkodó szervezet ba) csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő időpontját és befejezését, bc) ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá а végrehajtás elrendelését és megszüntetését, c) а gazdálkodó szerveze t са) az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e, cb) adószámát az állami adóhatóság törölte, vagy сс) terhére az állami adhatóság az el őző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban 100 millió forintot meghaladó összeg ű adóhiányt állapított meg, cd) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántarto tt túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva а 100 milli ó forintot meghaladja, d) а gazdálkodó szervezetet а közbeszerzési eljárásban való részvételt ől а Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta ; e) а gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították а rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését ; fi а gazdálkodó szervezetet jogerősen jelentős összegre elmarasztalták fa) versenyfelügyeleti eljárásban, fi)) а fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában ; g) а gazdálkodó szervezet а békéltető testület eljárásában а tanács ajánlásának nem tet eleget. (3) Az adatbázis tartalmazza а gazdálkodó szervezet nettó árbevételére, valamint gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat. (4) А (2) bekezdés fi pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság mértékét az országos gazdasági kamara és az érintett hatóságok közötti, а területi és az országos kamara honlapján is közzétett megállapodás tartalmazza. (5) Az adatbázisban szerepl ő adatok valóságtartalmával összefügg ő kifogást а gazdálkodó szervezet annál а hatóságnál emelhet, amelye szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmáva l összefüggésben az érintett gazdálkodó szervezet kifogást emelt. (6) Az országos gazdasági kamara а d)g) pontban foglaltakat annak bejegyzését ől számított egy év elteltével törli az adatbázisból." (5) А Gkt. 11. (4) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (4) А kamarai közfeladatok ellátása, а 8/A. és а 8/13. szerinti kamarai nyilvántartás, valamint а 31. (1) bekezdése szerinti névjegyzék vezetése érdekében а céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműköd ő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami adóhatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, а Közbeszerzési Hatóság, а fogyasztóvédelmi hatóság, а munkaügyi hatóság, а Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton, térítésmentesen és nyilvántartás céljából módon átadja a z országos kamara számára az е törvényben meghatározott nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érinte tt szervek és az országos gazdasági kamara megállapodásban rögzítik.

13 1 3 (6) А Gkt. 34/A. (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (1) А kamarai közfeladatok ellátásához történ ő hozzájárulásként а gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni. Nem köteles kamarai hozzájárulást fizetni az egyén i vállalkozó, ha vállalkozási tevékenységét а naptári év teljes id őszakában szünetelteti és ezt а nyilvántartását vezet ő területi gazdasági kamarának bejelenti. (7) А Gkt a а következő (3) (5) bekezdéssel egészül ki : (3) Е törvénynek az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáró l szóló évi... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 2. a) pont ab) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet а nyilvántartásba vételi kötelezettséget а Módtv.2. hatálybalépését követő 60 napon belül köteles teljesíteni. Nem köteles kamara i nyilvántartásba vételét kezdeményezni а 2. a) pont ab) alpontja szerinti egyéni vállalkozó, ha а Módtv.2. hatálybalépését követő 30 napon belül bejelenti а nyilvántartás vezetésér e köteles területi gazdasági kamarának, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. (4) А Módtv.2. alapján az országos gazdasági kamara és az érintett szervek legkés őbb június 30-ig megkötik а 11. (4) bekezdése szerinti megállapodásokat. (5) Az országos gazdasági kamara а Módtv.2.-vel megállapított 8/13. alapján létrehozand ó nyilvántartást december 31. napját követően köteles működtetni, amelyhez а gazdaságpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezet e terhére költségvetési támogatást nyújt. 9. А csődeljárásról és а felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosítása 9. А csődeljárásról és а felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 6. (5 ) bekezdésében és 7. (5) bekezdésében а július 1 jét ől szövegrész helyébe а január 1^ ёtёl szöveg lép. 10. А Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosítása 10. (1) А Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény (а továbbiakban: NAV tv.) 28. (2) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (2) А fizetési számlához kapcsolódóan а kormánytisztvisel ő, apénzügyőr és az ügykezel ő részére legfeljebb havonta а központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. (2) А NAV tv a а következő (2a) bekezdéssel egészül ki : (2a) А munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történ ő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének а költségét.

14 А bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény módosítása 11. (1) А bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. (4) bekezdés a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Az ОВН elnöke а statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és а munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében) a) а központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetés i fejezetének létszám-el őirányzata, valamint а peres és nemperes eljárások átlagos országo s munkaterhének mutatói alapján meghatározza а bíróságok а törvényszékek esetében az illetékességi területükön működ ő közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamin t járásbíróságokkal együttes szükséges bírói és igazságügyi alkalmazo tti létszámát, (2)А Bszi. 76. (5) bekezdés e) pontja helyébe а következ ő rendelkezés lép : (Az ОВН elnöke а személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében) e) kijelöli а bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint а Be. 17. (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkez ő bírákat és а bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint а törvényszék elnökének javaslatára а törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekbe n eljáró bírákat, továbbá dönt а bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénybe n foglaltak szerint а kijelölés megszüntetéséről, (3)А Bszi. 76. (7) bekezdés d) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Az ОВН elnöke а képzéssel kapcsolatos feladatkörében) d) meghatározza а bírósági fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét. (4)А Bszi a а következő (10) bekezdéssel egészül ki : (10) Az ОВН elnökét a) az általános központi igazgatással, b) а létszámgazdálkodással, c) а bíróságok költségvetésével, d) а statisztikai adatgy űjtéssel, az ügyelosztással és а munkateher méréssel, e) а személyzeti kérdésekkel, fi а bíróságok igazgatásával és g) а képzésse l kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben megilleti а fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatok kezelésének oga.

15 1 5 (5) А Bszi a helyébe а következő rendelkezés lép : 78. (1) Az ОВН-ban elnökhelyettesek működnek, akik közül legalább egy bíró. (2) Az ОВН elnökét akadályoztatása esetén ide nem értv е azt az esetet, ha а tisztség ninc s betöltve az ОВН elnöke által meghatározo tt rendben az ОВН elnökhelyettesei helyettesítik, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. На az ОВН elnökének tisztsége nincs betöltve, a z ОВН elnökét az а bíró ОВН elnökhelyettes helyettesíti, aki а leghosszabb bírói szolgálat i jogviszonnyal rendelkezik. Helye ttesítésre jogosult hiányában az ОВН elnökének feladatait az ОВТ elnöke látja e1. (6) А Bszi. 80. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ОВН elnökhelyettesére amennyiben bíró а bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni. (7) А Bszi (1) bekezdés d) pontja helyébe а következő rendelkezés lép, és а bekezdés а következ ő e) ponttal egészül ki : (Аz ОВТ az általános központi igazgatás területén) d) jóváhagyja а szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt а központi honlapon, továbbá jóváhagyja а szolgálati bíróság előző évi ügyforgalmáról, valamint ítélkezés i gyakorlatáról szóló tájékoztatóját és közzéteszi azt az intraneten, e) elfogadja а bírák Etikai Kó аехёt és közzéteszi azt а központi honlapon. (8) А Bszi a а következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) А Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait а Kúria főtitkára, valamint а Kúria főtitkár-helye ttese közreműködése útján is gyakorolhatja а szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint. (9) А Bszi a а következő (la) bekezdéssel egészül ki : (1a) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bírósági vezet ő а Kúria főtitkára és főtitkárhelye tt ese. (10) А Bszi a а következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki : (4) А Kúria főtitkára ellátja а Kúria működésével, az elnöki döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellen őrzési, koordinációs, valamint а szervezeti é s működési szabályzat szerint hatáskörébe utalt igazgatási, továbbá а 117. (3) bekezdésében meghatározo tt feladatokat. (5) А Kúria főtitkár-helyettese а Kúria főtitkárát akadályoztatása esetén ideértve azt a z esetet is, ha а tisztség nincs betöltve teljes jogkörrel helye ttesíti, és ellátja а Kúria szervezet i és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

16 1 6 (11)А Bszi a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (Az ítélőtábla elnöke а ban meghatározott feladatokon túl) a) részt vesz az illetékességi területén működ ő alkalmazottai képzésének koordinálásában, bíróságok bírái és igazságügyi (12)А Bszi (3) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (3) А Kúria elnöke nevezi ki а Kúria kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető-helyetteseit, tanácselnökeit, továbbá а Kúria főtitkárát és főtitkár-helyettesét. (13)А Bszi (5) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (5) Az ОВН elnöke és а Kúria elnöke а véleményez ő szerv, kollégiumvezető esetében а véleményező szervek javaslatától eltér ő döntése esetén az eltérés indokairól а kinevezésse l egyidejűleg írásban tájékoztatja az ОВТ-t, és az ОВТ soron következ ő ülésén az indokait ismerteti. Az ОBН elnökének és а Kúria elnökének az ОВТ részére történő írásbeli, és a z ОВТ soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása а (6) bekezdésben foglalt kivétellel nem érinti а bírósági vezető kinevezését. (14)А Bszi a а következ ő ]) és g) ponttal egészül ki : (A bírósági vezetői tisztség megszűnik.),л ha а határozott id őre kinevezett bírósági vezető által vezetett bírói testület, szervezeti egység vagy szervezet megsz űnik, vagy g) ha а bírót kérelmére rendelkezési állományba helyezik." (15)А Bszi (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Ha а Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtáыa és а törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá а kollégiumvezetőnek а tisztsége а megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül а vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni. (16)А Bszi (1) bekezdés a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (A bírói tanács) a) véleményt nyilvánít а bíró kinevezése tárgyában és kivéve, ha ez а hozzájárulásával történik а bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában, bíró (17)А Bszi. 171/A. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja а bírák, valamint az igazságszolgáltatásban közreműköd ő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzé s feladatait.

17 1 7 (18)А Bszi. 171/A. -a а következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki : (4) Az ОВН elnöke külön megállapodást köthet az igazságügyért felel ős miniszterrel а Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekrő l. (5) А képzések során az ОВН elnöke а legfőbb ügyésszel együttműködik, az együttműködés feltételeit megállapodásban rendezik. (19)А Bszi. a) 30. (1) bekezdés utolsó mondatában а bels ő informatikai hálózatán szövegrés z helyébe а központi intranetes honlapján szöveg, b) 85. -ában а 75. -ban szövegrész helyébe а 75. (1) bekezdésében szöveg, c) 106. (2) bekezdésében az általános szövegrész helyébe а bíró szöveg, d) 127. (1) bekezdésében az (1) bekezdés szövegrész helyébe az (1) és (la) bekezdés szöveg, e) 131. c) pontjában а törvényszék kollégiumvezető-helyettese szövegrész helyébe а törvényszék kollégiumvezet ője, kollégiumvezető-helyettese szöve g lép. (20) Hatályát veszti а Bszi. a) 76. (7) bekezdés c) pontjában az a legfőbb ügyész előzetes véleményének kikérését követ ően, b) 79. (1) bekezdésében és 84. -ában az általános elnökhelyettesét és, c) 79. (3) bekezdésében az általános elnökhelyettesévé és, d) 80. (1) bekezdésben az általános elnökhelyettese bíró, az ОВН, e) 80. (2) bekezdésben, 81. (2) bekezdésében, valamint 83. (1) és (2) bekezdésében az általános elnökhelyettese és, fi 81. (1) bekezdés nyitó szövegrészében az általános elnökhely ettesének és, g) 138. d) pontjában а vagy szövegrész. (21) Hatályát veszti а Bszi. 171/B. -a. 12. А bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény módosítása 12. (1) А bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) 14. (4) bekezdés a) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : (A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag а következő szempontok vehetők figyelembe :) a) а szakmai értékelés tekintetében

18 1 8 аа) а bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati id ő, illetve а bíró i szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye, ab) а bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzés e érdekében az ОВН-ban eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő ОВН elnöke általi értékelése, ас) а bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzés e érdekében az Országos Bírói Tanács (а továbbiakban : ОВТ) tagja mellett eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő ОВТ tag általi értékelése, ad) nem bírósági joggyakorlattal rendelkez ő pályázó esetén а korábbi munkáltató értékelése, (2)А В a а következő (2a) bekezdéssel egészül ki : (2a) Ha а bírói tanács által а meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul а pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor els ő három helyén álló pályáz ó személye, а bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia а meghallgatás során а pályázóknak adott pontokat. (3)А В. 20. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) Eredménytelen а pályázat, ha а) egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat а bíróság elnöke а 13. -ban foglaltak szerint elutasította, vag y b) а pályázat elbírálására jogosult ОВН elnöke, vagy kúriai pályázat esetén а Kúria elnöke а pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, mert ba) а pályázó kinevezésével а 41. szerinti összeférhetetlenség jönne létre, bb) а pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvev ők eljárási szabálysértést követtek el, bc) а bírói tanács а 15. (2) és (2a) bekezdésében foglalt indokolás i kötelezettségének nem kell ő mértékben tett eleget, bd) а pályázat kiírását követ ően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelés t vagy költségvetést érint ő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését, be) а pályázat kiírását követ ően olyan körülmény merült fel, amelyne k eredményeként az álláshelyet а törvény alapján pályázat kiírása nélkül (8. ) szüksége s betölteni." (4) А В. 13. alcíme а következő 25/A. -sal egészül ki : 25/A. А 24. (2) bekezdése és а 25. (2) bekezdése alkalmazása szempontjából az OBНba beosztás időtartama nem min ősül tényleges bírói működésnek. (5) А В a а következő (7) bekezdéssel egészül ki : (7) Az ОВН elnöke а kijelölést а kijelölés kezdeményezésére jogosult indítványár a megszünteti.

19 1 9 (6) А В. 40. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (2) А bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezet ő tisztségvisel ője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági - vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségvisel ője. (7) А В. 45. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres, térítésmente s továbbképzésen részt venni, és háromévente az ОВН elnöke által kiadott szabályzatban el őírt képzési kötelezettség teljesítését igazolnia munkáltatói jogkör gyakorlójának. (8) А В. 33. alcíme а következ ő 69/A. -sal egészül ki : 69/A. Az ОВН elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezet ő, továbbá а Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó határozo tt id őre kineveze tt vezet ő és а Kúria elnökhelyettese, valamint az ОВН bíró elnökhelyettese а kinevezésének tartama alatt, az ОВН-Ьа, а minisztériumba és а Kúriára beosztott bíró а beosztásának tartama alatt mentesül а rendszeres bírói értékelés alól. (9) А В. 71. (3) és (4) bekezdése helyébe а következő rendelkezések lépnek : (3) А Kúriára beosztott bíró tevékenységét а Kúria elnöke értékeli az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint. (4) Az ОВН-Ьа beosztott bíró hivatali tevékenységét az ОВН elnöke értékeli az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint. (10) А В (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А szolgálati bíróság elnökét és tagjait а Kúria, az ítél őtáblák, valamint а törvényszékek illetékességi területén működ ő bírák közül az ОВТ nevezi ki. А szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki. (11) А В. 44. alcíme а következő 104/B. -sal egészül ki : 104/B. (1) А szolgálati bíróság minden évben írásban tájékoztatja az ОВТ-t arról, hog y előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. А tájékoztató tartalmazza az előző évben а szolgálati bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, а bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá а szolgálati bírósághoz érkezett panaszok számát és jellegét. (2) А szolgálati bíróság éves tájékoztatóját az ОВТ minden év els ő negyedévében vitatja meg és hagyj a j óvá. (3) A jóváhagyott tájékoztatót az ОВТ közzéteszi az intraneten.

20 20 (12) А В a а következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) Ha а bíróval szemben szándékos bűncselekmény elkövetése mi att büntetőeljárás indult kivéve а magánvádas és а pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást, а fegyelmi eljárást kezdeményező elnök rendelkezhet arról, hogy az eljárás alá vont bíró tárgyalás i tevékenységet, а nyilvános ülés és а tanácsülés tartására is kiterjed ően, nem végezhet а vele szemben indult eljárás megszüntetéséig vagy jogerős határozattal történő felmentéséig. (13) А В d) pontja helyébe а következő rendelkezés lép, és а а következ ő e) ponttal egészül ki : (Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el, ) d) aki az adott eljárás során el őterjesztett kizárási kérelemmel kapcsolato s döntéshozatalban részt vett, e) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható e1. (14) A Bjt a helyébe а következő rendelkezés lép : 117. (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa а bírót tisztségéb ől felfüggeszti, ha а bírót el őzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe helyezték, illetve vele szemben lakhelyelhagyás i tilalmat vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, vagy vádemelésre került sor, illetve, ha а szolgálati helyén való jelenléte а tényállás megállapítását gátolná. (2) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa а bírót а tisztségéből а fegyelmi eljárást kezdeményező elnök indítványára felfüggesztheti, ha а bíró ellen büntetőeljárás kivéve а magánvádas és а pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást indult és а bíró szolgálati helyén való jelenléte а tényállás megállapítását gátolná, vagy а fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege а szolgálati helytől való távoltartást indokolja. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntéseket а szolgálati bírósága fegyelmi eljárá s felfüggesztését követ ően is meghozhatja. (4) А bírói tisztségből való felfüggesztésr ől hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményez ője а határozat közlésétől számított 8 napon belül а másodfokú szolgálati bíróságnál fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. А másodfokú szolgálati bírósága fellebbezést 8 napon belül elbírálja. (15) А a а következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) А felfüggesztés időtartamára kifizetett illetmény 50 százalékát а bíró а fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követ ően köteles visszafizetni, ha а fegyelmi eljárása bíró i tisztségb ől való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárult. (16) А В (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe а következ ő rendelkezések lépnek, és а bekezdés а következ őл ponttal egészül ki : (A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések.)

21 2 1 d) két fizetési fokozattal való visszavetés, e) vezetői tisztségből való felmentés, fi bírói tisztségből való felmentés indítványozása. (17) А В a а következ ő (2a) bekezdéssel egészül ki : (2a) А kötelességszegés súlyára és következményeire, valamint а vétkesség fokára tekint ettel а szolgálati bíróság tanácsa határozatában kizárhatja а 127. (1) bekezdése alapján történő fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítés alkalmázásának lehet őségét. (18) А В (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (3) Új eljárás kezdeményezésének а joger ős határozat meghozatalát követ ő 3 éven belül van helye. (19) А В. 63. alcíme а következ ő 168/A. -sal egészül ki : 168/A. (1) А bírót az illetménye illeti meg а következ ő távollétek idejére is : a) а szabadság id őtartama alatt, b) az Mt. 55. (1) bekezdés c) g) pontjában meghatározott esetben, c) az állampolgári kötelezettség teljesítésének id őtartamára, d) ha е törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározás a nélkül írja el ő, e) а munkaszüneti nap miatt kiesett id őre, fi ha а munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okot kivév e nem tesz eleget. (2) Az illetmény 70 százaléka jár а betegszabadság tartamára. (3) Az egy napra járó illetmény az egy hónapra megállapított illetmény és а tárgyhó munkanapjai számának hányadosa. (4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámíto tt illetmény és а bíró napi telje s munkaidejének hányadosa. (20) А В. а következő 186/A. -sal egészül ki : 186/A. (1) А (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével belföldi kiküldetésnek min ősül, ha а bíró igazságszolgáltatási érdekb ől, vagy а munkáltatói jogkör gyakorlójának külön utasítása alapján az általa tárgyalt ügy elbírálása érdekében szükséges eljárási cselekménye n való részvétel esetén külön utasítás nélkül ideiglenesen, lakóhelyén, beosztási, vagy а kinevezési okiratában, valamint az ügyelosztási és ügybeosztási rendben meghatározo tt szolgálati helyén kívül, а munkáltató érdekkörébe tartozó munkát végez, igazgatás i intézkedést teljesít, vagy az ОВН elnökének megbízása alapján központi igazgatási feladatot lát e1. (2) Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha а határozott idejű megbízással rendelkező vezető а tisztségéb ől eredő feladatait teljesíti а szolgálati helyén kívül.

22 2 2 (3) Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha а bíró а feladatait rendszeresen а beosztásáról szóló okiratban szereplő szolgálati helyén vagy а kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, d e a) az ítélőtábla kivéve а c) pontban meghatározott ítélőtábla mint szolgálati hely esetében az ítél őtáыa székhelye szerinti megye területén, b) а törvényszék kivéve а c) pontban meghatároz ott törvényszéket mint szolgálati hely esetében az érintett törvényszék illetékességi területén, c) а Kúria, а fővárosi székhelyű ítélőtáыa, а fővárosi illetékességi terület ű törvényszék és az ОВН mint szolgálati hely esetében Budapest területén végzi." (21) А В (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (2) А fizetési számlához kapcsolódóan а bíró részére legfeljebb havonta а központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. (22) А В a а következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) А munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történ ő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének а költségét. (23) А В a а következ ő (6) bekezdéssel egészül ki : (6) Az ülnök részére az е törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározo tt fizetési számlára történ ő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történ ő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Az ülnök részére а fizetési számlához kapcsolódóan legfeljebb havonta а központi költségvetésr ől szóló törvényben meghatározot mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. (24) А В (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А bírák szolgálati viszonyára az е törvényben nem szabályozott kérdésekben az М át, 7. -át, 9. -át, 10. (2) és (4) bekezdését, 12. -át, 20. (3) bekezdését, 22. (1) és (3) (6) bekezdését, 23. -át, 24. (1) bekezdés els ő mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, át, 29. (1) és (3) (5) bekezdését, 45. (4) bekezdését, 51. (2) és (5) bekezdését, 55. (1) bekezdését, 65. (3) bekezdését, 70. (4) bekezdését, 80. -át, 93. (2) (4) bekezdését, 97. (1) bekezdését, 102. (1) és (5 ) bekezdését, át, 104. (1) bekezdését, 105. (1) bekezdését, 113. (5) bekezdését, 115. (2) bekezdését, át, át, 122. (3) (5) bekezdését, 123. (1) (4 ) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint (7) bekezdését, át, 133. (1 ) és (2) bekezdését, 134. (1) (3) bekezdését, át, 157. (1) bekezdését, át, át, át, át, 272. (2) (9) bekezdését, 274. (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2) (5) bekezdését, át, át, 287. (4) bekezdését, 294. (1) bekezdés c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelel ően alkalmazni kell.