A lakás: AZ OTTHON. Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás

Átírás

1 A lakás: AZ OTTHON Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás

2 OTTHON LAKÓHELY ÉRTÉK TERMÉK Csorba Zoltán 2

3 A társadalom és a lakóterület A társadalom, mint az adott lakóterületen élő emberek közössége, strukturált embertömeg. A személyek szerepe, jogai és felelőssége a társadalomban. Az egymásrautaltság kérdése. A család, mint közösség klasszikus feladatai: a bölcsőtől a sírig. A társadalom intézményrendszere: a munka, a kórház, az iskola, a kávéház, a menhely, a gondozó, átvállalja a klasszikus családi feladatokat. Csorba Zoltán 3

4 A társadalom állapota Az életesélyeket befolyásoló tényezők, az adott térség és település lakosságának morbiditási, mortalitási adatai. Termékenység A társadalom reprodukciós képességének mutatója a megszületett gyerekek és a éves női lakosság aránya. Csorba Zoltán 4

5 Társadalom, lakásviszonyok A megfelelő lakásviszonyok előfeltételei az egészséges és fenntartható társadalmi fejlődésnek. A lakóhely, a biológiai élettér a társadalom egyedeinek rekreációját, és a társadalmi reprodukciót segíti. A lakás, a lakóhely azonban nem feltétlenül otthon: az otthon szakrális és kulturális tartalmat, családi, személyes érzelmi kötődést is jelent. A lakás, ha otthon, a családok és a társadalom közérzetét javítja, belső kohézióját erősíti. Csorba Zoltán 5

6 Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne! Az OTTHON az a HELY, ahol BOLDOG vagyok! A boldogság több, mint az elégedettség. A boldogság mint tudományos kategória: a társadalom állapotának jellemzője. C. G. Jung, Kopp Mária, Csikszentmihályi Mihály Csorba Zoltán 6

7 Az otthon HOME (home, Home-Office, home less,) a hovatartozást kifejező fogalom (németül: heimat ) Otthon: az a tér, ahol valaki (családostól) él, lakik. Biztonságos, rekreációra (gyereknevelésre) alkalmas környezet. Rászorultaknak menedék ( Otthonház ). Közösségi tér ( Cserkész otthon ). Honvágy. HAZA megyek. Erős érzelmi kötődés: ez a lakás nem otthonos. Csorba Zoltán 7

8 OIKOSZ - otthon? A lakókörnyezet tudatos alakítása, és az életvitel megtervezése a görög demokráciában. "lakás, "ház", "háztartás = görögül oikosz Ökonómia=gazdálkodástudomány, közgazdaságtan, (Turgot, XVIII.) Ökológia= az élő környezettel foglalkozó tudományág (E. Haeckel, XIX.) Csorba Zoltán 8

9 Fiziológiai igények Alapvető életszükségletek. Megfelelő mennyiségű és minőségű levegő, víz és táplálék. Védelem a klimatikus hatások ártalmaitól. Hőmérséklet, légmozgások, csapadék, benapozás, napvédelem Védelem az ártalmas biológiai hatásoktól. Fertőzések, allergia, élősdiek, rágcsálók Védelem az ártalmas vegyi hatásoktól. Mérgezések, szennyeződések, roncsolások, allergia, Védelem az ártalmas fizikai hatásoktól. Zaj, sugárzások, sérülések. Csorba Zoltán 9

10 Pszichológiai igények Biztonsággal kapcsolatos igények, ( ideértve a közbiztonságot és a környezetbiztonságot) Lelki igények, (a belső harmónia megteremtése) Hovatartozás igényei, (a kapcsolatteremtés, együttlét, közös elfoglaltságok) Megbecsüléssel kapcsolatos igények (társadalmi státusz) Önmegvalósítás igényei, (önképzés, önkifejezés, otthoni munka) Esztétikai igények. Csorba Zoltán 10

11 Az életciklus, életmód, életvitel. A lakáshelyzet a különböző életciklusokban meghatározó, esetenként egzisztenciálisan sorsdöntő. (házasság, gyermekvállalás) Az egyes emberek által választott életpálya modellek az életciklusok során módosíthatják a lakással kapcsolatos igényeket. (Partnerkapcsolatok, státusz, mobilitás) Az életvitelt meghatározó értékorientációk formálják az egyes emberek és családok lakással szemben támasztott igényeit, illetve követelményeit. Az életkor meghosszabbodása hat az egyes életciklusokra, a generáció váltásra és az életpályákra, növeli a passzív életszakaszokat. Csorba Zoltán 11

12 A. Családban B. Gondozott A kiskorú, önálló cselekvésre képtelen személy Fiatal egyedülálló, Alapdilemma: családi háttér, illetve a nagykorúsággal járó személyes alapjogok. Önállósodási esélyek. Fiatal családosok. Az önálló közös életvitel megkezdése, az első gyerek megszületése. Gyermeket nevelő családok, az első gyermek megszületésétől, a legkisebb gyerek iskoláztatásának befejezéséig Aktív időskorúak, gyerekeik már önállóak, de az idős emberek még aktívak, családi és társadalmi kapcsolatai erősek, erre nagy gondot fordítanak Visszavonuló időskorúak, ( nyugdíjasok ) Csorba Zoltán 12

13 A CSALÁD A család érzelmi és gazdasági közösség évi CCXI. Törvény a családok védelméről1 A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. Csorba Zoltán 13

14 Családnagyság, családösszetétel A lakás belső használatát egyaránt befolyásolja a család nagysága és a család összetétele. A különböző nemű és életkorú személyek saját miliőjének zavartalansága, az együtt és külön életre alkalmas lakás csökkenti az együttlakásból adódó feszültségeket. A szülők, a gyerekek életkor és nemek szerint, és az esetleg együttlakó felnőttek elhelyezésével számolunk. Csonkacsaládok, családtöredékek esetében a lakáson belül kialakított kizárólagos használatú zónák több megfontolást igényelnek. (Helyiségek száma, alapterülete, kapcsolatai) Csorba Zoltán 14

15 A családmodell változása A hagyományos családmodell változásának következményei a következő területeken jelentkeznek: A családok elaprózódása A gyerekek nevelése Gyerekek felügyelete, ápolása Szülők leterheltsége Idős korosztályok elmagányosodása Idősek gondozása, ápolása Csorba Zoltán 15

16 A TÜZ Az otthon melege: a tűz felfedezése, a táplálkozás és a közérzet alakításában. Háztűznéző Családi tűzhely A tűzimádó magyarok A korszerű lakásban nincs szükség nyílt tűzre. Csorba Zoltán 16

17 Az otthon szakralitása Biztonság, védelem, összetartás: A JEL, a hovatartozás jele (kiv.12.13, Lares, házi oltár, TV) Az áldozat: az étkezés során életet fogyasztunk, akár növényi akár állati termékkel táplálkozunk. A RITUS. A közös étkezés, az ünnepi étkezés, a hagyományos ételek, (Hal, kalács, bárány) Tisztaszoba: Születés, esküvő, ravatal, a vendég tisztelete. Iszlám Állam: az elüldözendők házának megjelölése. Csorba Zoltán 17

18 Szakralitás, a JEL A hovatartozás és a védelem jele. Képi vagy verbális hivatkozások. A hitvilág és a hiedelemvilág, a kulturális értékek szerepe. Tisztaszoba fertődi parasztpolgári házban Zentai Tünde: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre Bártfa Csorba Zoltán 18

19 Csorba Zoltán 19

20 A RITUS Csorba Zoltán 20

21 A lakás funkciói. A lakás alapvető funkciója az emberi életfunkciók számára megfelelő környezet biztosítása. A lakás elsődleges funkciója a védelem a természeti és civilizációs katasztrófáktól (földrengés, földmozgások, árvíz, belvíz, stb. illetve tűzesetek, robbanások, ipari, közlekedési stb. katasztrófa, a káros klimatikus hatásoktól, (szél, csapadék, forróság, hideg), ökológiai terhelésektől, (levegő, víz, talajösszetétel, káros sugárzások, pollen illetve állati eredetű fertőzések, szennyeződések), a civilizáció következtében létrejövő környezeti terhelésektől (közlekedés- forgalom, ipar, kereskedelem zaj, rezgés, sugárzás, fény, - stb.) Csorba Zoltán 21

22 A lakótér felosztása A lakótér felosztása a különböző családösszetétel figyelembe vételével méretezési elvek: antropometriai és használati (funkcionális ) méretek, különleges igények (pl. mozgáskorlátozottak) funkcionális szükségletek: alapfunkciók ( alvás /pihenés /rekreáció, gyermeknevelés, higiéné, étkezés / ételkészítés, szórakozás / együttlét, tárolás) járulékos funkciók ( reprezentáció, munkahely, kereskedelem / idegenforgalom, logisztika szállítás raktározás szállítóeszköz / jármű tárolás, stb., Csorba Zoltán 22

23 A méretezés főbb alapelvei: A lakás a benne gyakorolt életfunkciók környezete. Méretezése az antropometriai ismeretek alapján, de azok dinamikus alkalmazásával történhet. A testméretek, A térbeli mozgás igényei, A funkciók ergonómiai igényei, egyéni sajátosságok, képességek, genetikai, életkori, adottságok figyelembe vételével. Csorba Zoltán 23

24 A családösszetételhez alkalmazkodó lakás Az adott méretezési normák mellett a lakás belső átalakításának lehetősége a gyerekek számára is használható tereket eredményezett. A család összetétele a helyiségek kialakítására meghatározó. Csorba Zoltán 24

25 Együtt és külön Ami összeköt: a közös étkezési szokások rítusa. Az otthonosság érzetének fontos eleme a megszokott közös tevékenységek gyakorlása. A magány, az elvonulás, egyedüllét iránti igény a pihenés fontos eleme. Hiánya feszültséget, frusztrációt okoz, amely erőszakhoz is vezethet. Az elvonulás lehetősége az egyes kultúrákban: az egyterű lakás problémái. Csorba Zoltán 25

26 Nagycsaládosok helyzete A norma szerint 6fő részére kialakított lakást egy hat tagú, többgenerációs család lakja. Nincs hely a különnemű gyerekek elkülönítésére, közös étkezésre, együttlétre. Preisich Anikó vizsgálatai Csorba Zoltán 26

27 A gyerek helye a lakásban A lakásban a gyerek helye alárendelt szerepet kapott, a zsúfolt kislakások mellett a polgári lakásokban is. A századforduló lakásaiban és a két világháború között épült két szoba hallos lakásokban ez az igény nem, vagy ritkán jelenik meg. Az 1960-as évek szűkösen méretezett lakásaiban az elaprózott helyiségek belső kapcsolatai a család együttlétére nem adtak lehetőséget. A lakások jelentős részében nincs elég tér a gyerek számára szükséges mozgásigény kielégítésére. Csorba Zoltán 27

28 A GYEREK Gyerekbarát lakókörnyezet kialakítása, tervezése és megvalósítása jelentős szemléletváltozást igényel. Mindenekelőtt gyermekbarát politikára és tervezői hozzáállásra van szükség. A magzati élet során elszenvedett ártalmak kihatása! A gyermekkori környezet minősége, fizikai, pszichológiai hatása 3-6 éves kor, a lakás belakása, a mozgásigényt a lakásban vezeti le. Biztonság és önazonosság megszerzése. Csorba Zoltán 28

29 A gyermeki magatartás. A gyerek viszonya a környezethez. Az önazonosság (identitás) keresése. A veszélyérzet hiánya. Kíváncsiság. Félelem (tudatalatti) Tapasztalatszerzés Fent és jobbra: a létrahatás Balra lent: osztható terű gyerekszoba ( külön szobám van, de nincs leválasztva, mert én még félek! Csorba Zoltán 29

30 A gyerek a lakásban A két, azonos alapterületű, de eltérő kialakítású lakás jó példa a gyermeknevelést, mint prioritást kezelő illetve alapvetően a szülők reprezentatív igényeit előtérbe helyező elrendezésre. Amerikai példa, Willem van Vliet: : The Encyclopedia of Housing Csorba Zoltán 30

31 Csorba Zoltán 31

32 Az egészséges otthon Csorba Zoltán 32

33 NAP, ÁRNYÉK Éghajlati adottságok. A nap szerepe: világosság, és különleges hangulati elem. A napenergia felhasználása a lakás hő-háztartásában. Napvédelem. Benapozás a különböző évszakokban, a nappálya szöge függvényében. Önárnyék és vetett árnyék. Az épület árnyéka különböző naptári napokon. Ablak benapozása. A napvédelem kérdései. Csorba Zoltán 33

34 Világítás, szellőzés, páratartalom A megfelelő természetes és mesterséges világítás alapvetően befolyásolja vizuális komfort érzetünket, hiánya idegrendszeri károsodáshoz vezet. A nem megfelelő szellőzés hatásai: Légúti meg-betegedések, allergiás asztma, alvászavarok, ízületi bántalmak, gombafertőzések. A hőérzetet a hőmérséklet térbeli időbeli változása, a relatív nedvesség-tartalom, a szellőzés, (huzat) az emberi test hőháztartása együttesen befolyásolja Csorba Zoltán 34

35 Pincelakások A spekuláció eredményei. A pincelakások minőségi kategóriái. Egészségügyi problémák: Nedvesedés, penész. Légszennyeződés. Bevilágítás, benapozás. Az intimitás hiánya. Csorba Zoltán 35

36 A megfelelő miliő. Személyi adottságoktól függően kerül előtérbe az elvonulás, befelé fordulás lehetősége, különböző testi és lelki tevékenységek végzése céljából. Munka, tanulás Alvás, pihenés Torna, testedzés Higiéné Olvasás, zenehallgatás Meditáció. Csorba Zoltán 36

37 Mentálhigiéné A szervezet megújulását, testi lelki egészségét szolgálja. Gyakori, hogy a pszichikai terhelések eredményeként fiziológiai megbetegedésekkel találkozunk. A legfontosabb igények: 1. A napi rekreáció iránti igény: a nyugodt alvás, pihenés feltételei. 2. A személy térigénye az adott kultúra függvényében. (klausztrofóbia, illetve tériszony!) 3. Az elvonulás, befelé fordulás, meditáció lehetősége. 4. Az együttlét, vendégfogadás, közös tevékenységek zavartalansága. Csorba Zoltán 37

38 A tér A tér határai segítik saját térbeli pozíciónk tisztázását. (-)Tériszony. Félelem. Tudatalatti: zuhanás, megsemmisülés. Tudatos: letörik, lecsúszik, kiesik. (+) Repülés, ugrás. A tér arányai kisebbek az antropometriai szempontból, illetve vizuálisan igényeltnél. (-) Klausztrofóbia viszolygás a bezártságtól. Börtön, szabadságelvonás Kripta A szabad ég alatt alvó hajléktalanok gyakran az általuk hozzáférhető tér méreteitől jobban irtóznak, mint az időjárás viszontagságaitól. (+) Rejtőzködés, menekülés. Csorba Zoltán 38

39 Család és háztartás Csorba Zoltán 39

40 Életciklus és életjövedelem Biológiai életciklusok: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregség Az életesélyek javulása, az életkor hosszabbodása Családi életciklusok, gyerekvállalás, felnevelés A lakással kapcsolatos igények megfogalmazását illetően különböző életciklusokkal számolunk. Az egyes életciklusokban az értékorientációtól és az egyéni sorsok alakulásától függően jelentős eltérések lehetnek. Az egyes életciklusok lehetőségeit és korlátait a személyes adottságok és a gazdasági feltételek befolyásolják. Az életpálya első szakasza felhalmozás (beruházás) igényes, második szakasza a vagyon felélése. A társadalom belső kohéziójának egyik eleme az örökség. ( Vagyon, vagy adósság?) Az életciklus megtakarítások és az államháztartás kapcsolata. Csorba Zoltán 40

41 A jövedelmi viszonyok és a lakásigény A jövedelmi viszonyok és az életciklusok összefüggése: Gyereknevelés jövedelem csökkenés (gyes, gyed) Családra fordított többletidő többletmunka időigénye Életpálya és jövedelem A lakáspiaci helyzet alakulása a konjunktúra függvényében Hely és státusz Csorba Zoltán 41

42 Csorba Zoltán 42

43 Családi jövedelem és lakásigény családösszetétel Lakás ter. m2 Jövedelem /hó Ft Lakás ter. m2/fő Jövedelem /hó/ fő/ Ft Apa + anya ,5-32, Apa (oktatás) Anya (posta) gyerek , Apa + anya+ 2 gyerek Apa + anya+ 3 gyerek Az egy főre jutó lakásterület és az egy főre jutó jövedelem alakulása különböző nagyságú családok esetében. Csorba Zoltán 43

44 Igények és költségek A sajáttulajdonú és a bérlakás költségei, a kiadások szerkezete és időbeli ütemezése. A lakásra fordított kiadások szerkezete (lakbér, közös költség, felújítások, közüzemi díjak, adók, esetleg kölcsönök törlesztése, stb.) A sajátlakás és a vételhez szükséges, egy összegben jelentkező önerő igény Lakások cseréjével kapcsolatos kiadások Az átlag és az egyes háztartások terhei Csorba Zoltán 44

45 Társadalmilag elfogadott lakásigény A lakásigény / lakásszükséglet meghatározása. A normák illetve ajánlások szerepe. A közgazdaságilag, illetve műszakilag rögzített tartalom. Az igények térbeli illetve időbeli változásai. A viszonyítási alap: a személy, a család és a háztartás fogalma, igénye(i). Az átlagos háztartás jellemzői, számított értékek A lakásszükséglet meghatározására szolgáló irányelvek kialakítása a háztartások nagysága szerint ( a fejadag elv ) Átlagos család, leggyakoribb családösszetétel, jellemző igények Csorba Zoltán 45

46 Életciklus és megtakarítás A jövedelem és megtakarítás szerepe az egyes életciklusokban: Az első életszakasz beruházás igényes, (tudás+gyakorlat megszerzése, tartós fogyasztási cikkek, családalapítás), szellemi, kapcsolati, bizalmi és gazdasági tőke felhalmozása Magyarországon: otthonteremtés, a saját tulajdonú lakás megszerzése, több ciklus alatt. Második életszakasz: tartalékok képzése, értékőrzés. Magyarországon: gyermeknevelés, iskoláztatás, képzés. Nyugdíjas életszakasz: vagyonfelélés. A klasszikus gyakorlatot a jóléti társadalmakban a hitelezési piac megváltoztatta: a hitel megelőlegezi a felhalmozandó vagyont. Csorba Zoltán 46

47 Az életpálya modellek Az életpálya modellek, a foglalkoztatottság következtében felmerülő igények és szükségletek 1. Kötelező oktatásban résztvevő (18 éves korig) 2. Felsőfokú szakképzés (+2 év) éves korig 3. Felsőfokú képzés (3+2+ 3év) éves korig 4. Gyakorlati idő (+5-10 év) 35 éves korig 5. Elismert szakmai teljesítmény, vezető beosztás 6. Pályamódosítások (átlag 2,5-3,5 alkalommal a karrier során!) 7. Visszavonuló időskorú, ( nyugdíjas ) (62 év felett) Csorba Zoltán 47

48 Az életpályamodellek és életciklusok összefüggései A lakás mobilitással kapcsolatos legfontosabb összefüggés a lakásigények területén: Az életciklusból eredő lakásigény- változás általában a lakás alapterületének változására (növelésére, illetve csökkenésére) irányul, többnyire a helyhez kötődik. (Gyermekintézmények, munkahely). Az életpálya modellek alapján történő lakásigény módosulás a munkahely változással esetleg a státuszváltozással kapcsolatosan a hely megváltoztatással jár. (Megváltozott munkahely, továbbképzés, előléptetés, központi feladatok, gyárbezárás, stb.) Csorba Zoltán 48

49 Az időtényező, (a biológiai óra) A klasszikus női életpálya: tanulás, egzisztencia, gyermekvállalás kockázatai, kudarcai, jelentős beruházási igénye Az életpálya modellek között a női hivatások új felfogása, a gyerekvállalás és a felsőoktatás kapcsolata, a családmodell korszerűsödése, A lakáspolitika hozzájárulása a megváltozott életpályamodell feltételeihez, a fecskeház, A beruházási igények időbeli elhúzása, a karrier során kieső jövedelem mérséklése, a gyerekvállalás miatti törés kiküszöbölése Csorba Zoltán 49

50 Irodalom Bitó János: Lakóházak tervezése. B+V Lap és Könyvkiadó kft. Bp Dull Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. L Harmattan, Bp Ágostháziné Eördögh Éva: Az egészséges lakás. YMMF-9710 Edward T. Hall: Rejtett dimenziók. Gondolat, Bp Uzzoli Annamária: életesélyek területi különbségei Magyarországon. (ELTE) Józan Péter A századvég halálozási viszonyainak néhány jellegzetessége Magyarországon Kopp Mária, Skrabski Árpád, Szedmák Sándor: A szociális kohézió jelentősége a magyarországi morbiditás és mortalitás alakulásában Losonczi Ágnes: Az életmód időben, tárgyakban, értékekben. Gondolat, Bp Francois Dolto: a gyermek és a város. Pont kiadó, Bp Csorba Zoltán 50