Az Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja. Stratégia felülvizsgálat 2004.

Az Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja Stratégia felülvizsgálat 2004.

Az eredeti anyag kidolgozásában közreműködő szakértők: Borsó Pál Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Turcsányi Sándor polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató Siker Kft. Sárkeresztesi Teleház vezetője osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara Az anyag aktualizálásában közreműködő szakértők: Fejes István Horváth Sándor Szász Péter Szász András Szolga Péter Aba, teleház vezető,fvm mentor felkért szakértő kistérségi megbízott felkért szakértő környezetvédelmi szakértő

Tartalom 1. Földrajzi összefüggések...1 1.1. A meghatározó természeti összefüggések és ezekből adódó speciális célok...1 1.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések és ezekből adódó speciális célok...2 1.3. Humán összefüggések és ezekből adódó speciális célok...2 2. Prioritások...2 3. Célkitűzések...4 3.1. Általános célkitűzések...4 3.2. Speciális célkitűzések...4 4. Alprogramok...4 5. Intézkedések...5 6. Ütemezés...10 7. A stratégiai program jövőképe...18

1. Földrajzi összefüggések A kistérség Fejér megye egyik újonnan létrehozott statisztikai kistérsége, amely a Sárvíz Területfejlesztési Társulásra alapozottan 9 település együtteseként jött létre. Tagjai: Település Terület km 2 Népesség Aba 88 4471 Csősz 17 1039 Káloz 48 2559 Sárkeresztúr 47 2421 Sárosd 48 3433 Sárszentágota 46 1382 Seregélyes 78 4517 Soponya 50 1941 Tác 46 1486 Kistérség összesen 468 23249 A kistérség teljes egészében vidékfejlesztési célterület, várossal nem rendelkezik. Központja Aba, amely a megye területrendezési tervében indokolt okokból városiasodó perspektívájú nagyközség. Annak ellenére, hogy több kistájhoz tartoznak a települések, jellegükben azonos természeti, gazdasági és társadalmi problémákkal küszködnek. A térhasználat megújításában ugyanazon értékek mentén kell előre lépni. Mindez kellő alapot adott az összefogás és együttműködés szükségességének a felismeréséhez. 1.1. A meghatározó természeti összefüggések és ezekből adódó speciális célok A Közép-Mezőföld települései esetében (Aba, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Seregélyes) indokolt az intenzív szántóföldi művelés fenntartása, a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektetve a környezetbarát technológiák elterjesztésére, minél nagyobb mértékben érvényesítve a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program előirányzatait. A Sárvíz völgye ökofolyosó hídként kötheti össze a megye leszakadó déli kistérségeinek településeit a Székesfehérvár környéki fejlődő gazdasági térrel. Ezen a kistájon a természeti állapotok megtartása és rehabilitációja jelenti az elsődleges célt és lehetőséget a jelenleginél magasabb hasznosítási szint elérésére. A Közép Mezőföld és a Káloz-Igari löszhátak településein (Csősz, Káloz) elsősorban az intenzív mezőgazdaságra alkalmas területek találhatók. Itt is érvényesítésre juttathatóak a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program előirányzatai. 1

1.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések és ezekből adódó speciális célok Alapvető érdek és lehetőség a székesfehérvári gazdasági agglomerációhoz történő kapcsolódás, mindenek előtt a foglalkoztatás hosszú távú stabilitásának a biztosítása érdekében. Székesfehérvár közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó települések városellátó és szolgáltató funkcióinak az erősítése (Tác, Aba, Seregélyes) Vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek megteremtése (Aba, Csősz, Sárszentágota) 1.3. Humán összefüggések és ezekből adódó speciális célok A kistérség településein a képzett munkaerő-gyarapodás a kívánatos a székesfehérvári fejlett gazdasági tér mennyiségi-munkaerő igényének a biztosítására. Ennek érdekében számos területen együtt kell dolgozni Székesfehérvárral. Az önmegvalósítás, a helyi együttműködési struktúrák kialakítása, a közösségfejlesztési ismeretek elterjesztése elsősorban a távolabb eső elszigetelt településeken kiemelkedő fontosságú program A kistérség valamennyi települése közötti információáramlás, kommunikáció javítása elsődleges kistérségi érdek A kistérség erős mezőgazdasággal rendelkező településein a termelők mezőgazdasági képzése, szakmai oktatása európai szintre emelése ugyancsak kistérségi érdek. 2. Prioritások A kistérség helyzetfeltárása és a fent vázolt célok és földrajzi összefüggések alapján az Abai kistérségben az alábbi prioritások fejezik ki a stratégiai program legfontosabb irányultságait: 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja) A környezet állapotát érintően a kistérségben a komplex vízgazdálkodás, illetve a felszíni vizek (Séd-Nádor-Gaja-Sárvíz vízrendszer) szennyezettsége a legfőbb probléma, mely akadályozza a vízfolyások és közvetlen környezetük ökológiai hasznosítását. A Sárvíz ökofolyosó kialakításának egyik alapfeltétele a vízrendezés (alapvetően minél több víz minél hosszabb idejű visszatartása a térségben) és a környezetorientált mezőgazdasági térhasználat kiterjesztése. 2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében A kistérségben a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, amelynek jövedelmezősége jelenleg alacsony szinten van, e mellett az ágazatban 2

foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken. Szükségszerű, hogy a mezőgazdasági struktúraváltás mellett a lakosság kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jusson, ami egyben helyi munkahelyeket vagy foglalkoztatást is eredményez; o a helyi foglalkoztatás egyik alternatívája a turizmus fejlesztése, amely a szállásférőhely üzemeltetéstől a vendéglátáson, túravezetésen, programok működtetésén keresztül biztosít munkalehetőséget. o a helyi foglalkoztatás bővítésének másik vonulata a kisvállalkozói szféra erősítése egyrészt az ingázás csökkentése, másrészt a mezőgazdaságból kiszorulók foglalkoztatására. Fontos stratégiai célja a térségnek a helyben történő foglalkoztatás, a megyeszékhelyen letelepedett multinacionális cégekhez kapcsolódó beszállítói kör számára telephelyek biztosítás. A kisvállalkozások fejlesztése hozzájárul a településeken a szolgáltatások fejlődéséhez és az ellátás színvonalának javulásához is. o a vállalkozói kultúra emelésében képzési és tanácsadási feladatok is megfogalmazódnak, amelyet szintén a prioritás keretében lehet kezelni. 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése Művelési ág változtatás szükséges; o a gyenge minőségű talajokon, a pufferzónákban, az eredetileg vizenyős (Sárvíz völgye) területeken folytatott szántóföldi növénytermesztés esetében. o a zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés lehetőségeinek magasabb fokú kihasználása is bizonyos módosulást hoz létre a művelési ágak között. Figyelemmel kell lenni a teljes vízrendezés szempontjai által igényelt művelési ág változtatásra (belvízveszély). o a kistérségben sok a kihasználatlan gyepterület és alacsony a védelmi és fakitermelési rendeltetésű erdőterületek aránya. Jelentős a kistérségben az agrárkörnyezetileg nem érzékeny területek aránya, ahol a környezetbarát technológiák alkalmazásával valósítunk meg minőségi termék előállítást, versenyképességet célzó intenzív termelést (agrárkörnyezetgazdálkodási alap-program, integrált gazdálkodási célprogram stb.). Az agrárgazdaság szervezeti strukturálatlansága miatt szükséges az együttműködési rendszerek kialakítása, valamint az egységes megjelenés miatt a piacok, egyáltalán a helyi piacok (áruházláncok) nagyobb arányú megszerzése. Felméréseink szerint alacsony szintű az agráriumban tevékenykedő nagyszámú szereplő szakmai felkészültsége, különösen az agrár-környezetgazdálkodás területén. 4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése A kistérségben gyakorlatilag megoldatlan a szennyvízelvezetés és kezelés, ami így a legfontosabb helyi feladat. 3

Ugyancsak gyenge kiépítettségű a települési közlekedési infrastruktúra és fejlesztésre szorul a belterületi vízrendezés is. Elsőrendű kérdés a települési környezet minőségének a fejlesztése, vonzó élettér kialakítása, beleértve az oktatás, egészségügy és szociális ellátó szolgáltatások fejlesztését, a humán erőforrások és a társadalmi kohézió fejlesztését is. 3. Célkitűzések 3.1. Általános célkitűzések A vidék népességmegtartó képességének további erősítése A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése 3.2. Speciális célkitűzések A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (halmozottan hátrányos települések) Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének és mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében 4. Alprogramok 1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1. Alprogram Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 4

2.1. Alprogram Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.2. Alprogram Ipari, mezőgazdasági és szolgáltató kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1. Alprogram A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.2. Alprogram Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 4.1. Kistérségi szennyvízprogram megvalósítása 4.2. Humán erőforrásfejlesztés 4.3. Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.4. Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.5. Település- és térségmarketing 5. Intézkedések 1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1. Alprogram Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 1.1.1. Intézkedéscsoport Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése, vízfolyások és környezetüknek rendbetétele, revitalizációja (Sárvíz ökofoyosó program). 5

1.1.2. Intézkedéscsoport Szántó-gyep, szántó-erdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása 1.1.3. Intézkedéscsoport Agrár környezetvédelmi képzési, szaktanácsadási és demonstrációs programok 1.1.4. Intézkedéscsoport Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat 1.1.5. Intézkedéscsoport Extenzív típusú szántóterület-használat vetésszerkezet váltással 1.1.6. Intézkedéscsoport Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1. Alprogram Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.1.1. Intézkedéscsoport A turisztikai célterületek, programok kulturált megközelítéséhez, igénybevételéhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése. (közterületek, közutak, járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természet-megfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.) 2.1.2. Intézkedéscsoport Egységesített kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) 2.1.3. Intézkedéscsoport A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. 2.1.4. Intézkedéscsoport Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése. (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek.) 2.1.5. Intézkedéscsoport Az abai feltárt termálvíz hasznosítása. 2.1.6. Intézkedéscsoport A tervezett Tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása. 6

2.1.7. Intézkedéscsoport Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tácgorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.) 2.2. Alprogram Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 2.2.1. Intézkedéscsoport Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése (telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák biztosítása) 2.2.2. Intézkedéscsoport A kisvállalkozások növekedését segítő pénzügyi programok (kockázati tőke, mikrohitel, garancia intézmények) 2.2.3. Intézkedéscsoport Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás) 2.2.4. Intézkedéscsoport Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) 2.2.5. Intézkedéscsoport A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása (vállalkozásokat segítő innovációs-inkubátor központ, termékek magasabb szintű feldolgozása) 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1. Alprogram A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1. Intézkedéscsoport Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldséggyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya). 3.1.2. Intézkedéscsoport Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes termékpályás szövetkezések létrehozása. (megyei szinten kialakuló TÉSZ-kezdeményezés támogatása). 3.1.3. Intézkedéscsoport Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldség-gyümölcstermesztés, vetőmag-vetőgumótermesztés, biokultúrák, alternatív mezőgazdasági program. 7

3.1.4. Intézkedéscsoport Gyenge termőképességű szántóterületek kiváltása: véd- és haszonerdők telepítése, gyepesítés (elsősorban a Sárvíz ökofolyosó területén). 3.1.5. Intézkedéscsoport Legelőerdők és fás legelők kialakítása 3.2. Alprogram Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 3.2.1. Intézkedéscsoport Tógazdasági termelőalapok felújításán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése 3.2.2. Intézkedéscsoport Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira építve), élőhelyfejlesztés, vadgazdálkodási beruházások. 3.2.3. Intézkedéscsoport Legelőre alapozott állattartási technológiák bevezetése. (Sárvíz ökofolyosó területén) 3.2.4. Intézkedéscsoport Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás érdekében (Közép-Mezőföld, Káloz-Igari löszhátak). Technikai és technológiai beruházások. 3.2.5. Intézkedéscsoport Környezetkímélő jellegű közepes méretű állattartó telepek létrehozása, meglevő állattartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása 3.2.6. Intézkedéscsoport Meglevő öntözőkapacitások kihasználása, öntözésfejlesztés új rendszerek kialakításával (2628 ha öntözésre berendezett terület jobb kihasználása). 3.2.7. Intézkedéscsoport Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). 4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 4.1. Alprogram Kistérségi szennyvízprogram megvalósítása 4.1.1. Intézkedéscsoport Aba-Soponya-Káloz-Sárkeresztúr-Sárszentágota rendszer megvalósítása, Seregélyes csatlakoztatása a székesfehérvári rendszerhez 8

4.1.2. Intézkedéscsoport Alternatív szennyvízkezelési technológiák meghonosítása Tác, Csősz és a térségben elhelyezkedő izolált gazdasági területek és mezőgazdasági majorok ellátására. 4.2. Alprogram Humán erőforrásfejlesztés 4.2.1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések) 4.2.2. Intézkedéscsoport Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja) 4.2.3. Intézkedéscsoport Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók) 4.3. Alprogram Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.3.1. Intézkedéscsoport Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken, amelyek általános információs pontként is működhetnek (programozás, menedzselés, információgyűjtés és továbbítás, monitoring) 4.3.2. Intézkedéscsoport Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, megyékkel (rendszeres fórumok, információcsere, fejlesztések összehangolása 4.3.3. Intézkedéscsoport Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása (pl. kábeltv, intézmények informatikai felszereltsége) 4.4. Alprogram Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.4.1. Intézkedéscsoport A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. (kosárfonás, gyékényfonás, hálókötés, csuhé-szobrászat, fafaragás, hímzés, stb.) 4.4.2. Intézkedéscsoport Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző, támogatási rendszer egyidejű bevezetésével. (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.) 9

4.4.3. Intézkedéscsoport Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. 4.4.4. Intézkedéscsoport Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása. (faluház, kultúrház, tánccsoportok, dalkörök, falunapok, település-börzék, civil szervezetek stb.) 4.5. Alprogram Település- és térségmarketing 4.5.1. Intézkedéscsoport A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával, illetve fejlesztésével; a településen belüli PR ösztönzése 4.5.2. Intézkedéscsoport Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció) 4.5.3. Intézkedéscsoport Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) 4.5.4. Intézkedéscsoport A települési vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok 6. Ütemezés mft Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport 2004 2005 2006 10

1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása, a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1. Alprogram Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 1.1.1. intézkedéscsoport Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése, vízfolyások és környezetüknek rendbetétele, revitalizációja (Sárvíz ökofoyosó program). 1.1.2. intézkedéscsoport Szántó-gyep, szántó-erdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása 1.1.3. intézkedéscsoport Agrár környezetvédelmi képzési, szaktanácsadási és demonstrációs programok 1.1.4. intézkedéscsoport Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat 1.1.5. intézkedéscsoport Extenzív típusú szántóterület-használat vetésszerkezet váltással 1.1.6. intézkedéscsoport Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 50 100 100 100 100 150 10 10 5 10 20 30 30 30 40 100 200 200 11

2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1. Alprogram Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.1.1. intézkedéscsoport A turisztikai célterületek, programok kulturált megközelítéséhez, igénybevételéhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése. (közterületek, közutak, járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természet-megfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.) 2.1.2. intézkedéscsoport Egységesített kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) 2.1.3. intézkedéscsoport A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével. 2.1.4. intézkedéscsoport Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése. (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek.) 2.1.5. intézkedéscsoport Az abai feltárt termálvíz hasznosítása 2.1.7. intézkedéscsoport Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.) 2.2. Alprogram Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 40 70 100 5 10 15 6 20 24 10 20 40 - - 20 10 40 50 12

2.2.1. intézkedéscsoport Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése (telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák biztosítása) 2.2.3. intézkedéscsoport Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás) 2.2.4. intézkedéscsoport Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) 2.2.5. intézkedéscsoport A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása (vállalkozásokat segítő innovációs-inkubátor központ, termékek magasabb szintű feldolgozása) 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése. 3.1. Alprogram A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.1.1. intézkedéscsoport Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldség-gyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya). 3.1.2. intézkedéscsoport Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes termékpályás szövetkezések létrehozása. (megyei szinten kialakuló TÉSZ-kezdeményezés támogatása). 3.1.3. intézkedéscsoport Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldség-gyümölcstermesztés, vetőmagvetőgumótermesztés, biokultúrák. 20 50 80 10 20 30 20 20 20 10 30 20 50 100 100 100 100 50 50 100 100 13

3.1.4. intézkedéscsoport Gyenge termőképességű szántóterületek kiváltása: véd- és haszonerdők telepítése, gyepesítés. 3.1.5. intézkedéscsoport Legelőerdők és fás legelők kialakítása 3.2. Alprogram Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 3.2.1. intézkedéscsoport Tógazdasági termelőalapok felújításán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése 3.2.2. intézkedéscsoport Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira építve), élőhelyfejlesztés, vadgazdálkodási beruházások 3.2.3. intézkedéscsoport Legelőre alapozott állattartási technológiák bevezetése. (Sárvíz ökofolyosó területén) 3.2.4. intézkedéscsoport Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás érdekében (Közép-Mezőföld, Káloz-Igari löszhátak). Technikai és technológiai beruházások 3.2.5. intézkedéscsoport Környezetkímélő jellegű közepes méretű állattartó telepek létrehozása, meglevő állattartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása 3.2.6. intézkedéscsoport Meglevő öntözőkapacitások kihasználása, öntözésfejlesztés új rendszerek kialakításával 3.2.7. intézkedéscsoport Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). 60 70 70 10 10 10 20 30 30 20 30 30 10 20 20 100 200 200 50 100 100 20 50 50 20 30 50 14

4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 4.1. Alprogram Kistérségi szennyvízprogram megvalósítása 4.1.1. intézkedéscsoport Aba-Soponya-Káloz-Sárkeresztúr-Sárszentágota rendszer megvalósítása, Seregélyes csatlakoztatása a székesfehérvári rendszerhez 4.1.2. intézkedéscsoport Alternatív szennyvízkezelési technológiák meghonosítása Tác, Csősz és a térségben elhelyezkedő izolált gazdasági területek és mezőgazdasági majorok ellátására. 4.2. Alprogram Humán erőforrásfejlesztés 4.2.1. intézkedéscsoport A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések) 4.2.2. intézkedéscsoport Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja) 4.2.3. intézkedéscsoport Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók) 4.3. Alprogram Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.3.1. intézkedéscsoport Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken, amelyek általános információs pontként is működhetnek (programozás, menedzselés, információgyűjtés és továbbítás, monitoring) 4.3.3. intézkedéscsoport Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása (pl. kábeltévé, intézmények informatikai felszereltsége) 55 50 50 10 10 5 20 50 80 10 14 14 10 15 25 15

4.4. Alprogram Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.4.1. intézkedéscsoport A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. 4.4.2. intézkedéscsoport Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.). 4.4.3. intézkedéscsoport Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. 4.4.4. intézkedéscsoport Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása. 4.5. Alprogram Település- és térségmarketing 4.4.1. intézkedéscsoport A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával. 4.4.2. intézkedéscsoport Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció) 4.4.3. intézkedéscsoport Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) 4.4.4. intézkedéscsoport A települési vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok 10 35 55 20 25 25-5 10 10 10 35 55 10 10 10 10 5 5 10 10 10 5 5 5 Összesen 1126000 1834000 1794000 A teendők, illetve a források felhasználásának ütemezésének tervezését alapvetően meghatározza, hogy az alprogramok, de még az intézkedéscsoportok is olyan átfogó feladatokat és tevékenységeket jelölnek ki, amelyek megvalósítása csak hosszabb távon lehetséges. Ez a hosszabb táv legalább egy EU-s tervezési ciklus lehet, de figyelemmell a 16

jelen gazdasági-társadalmi helyzetre (abszorpciós képesség az embereknél és az önkormányzatoknál), a stratégia megvalósulása 2004-2012 között prognosztizálható reálisan. Az ütemezés egy másik alapelve, hogy a tervezett programok és intézkedéscsoportok jelentős része csak megfelelő előkészületek (pl. tájékoztatás, képzések, szabályzatok kidolgozása stb.) után indítható teljes intenzitásában, azonban ezeknek az előkészületeknek is van költségvonzata. Emiatt az intézkedéscsoportok egy részénél a költségek nagyobb része csak egy-két éves felfutás után jelentkezik. A munka szempontjából ez azt jelenti, hogy 2004-2006 között nem várható nagyobb költségigény, mint a bázis stratégiában becsült összegek egynegyede-harmada. A táblázatok ezeket a költségeket jelölik. Az ütemezésben további meghatározó tényező a feladatok egymásra épülése, egymáshoz kapcsolódása, ezen belül a helyi szervezetek, vállalkozások, gazdálkodók, önkormányzatok fogadókészségének biztosítása. Így pl. a környezet- és természetvédelmi célok érvényesítése feltételezi a földhasználók környezet- és természetvédelmet érintő továbbképzését, ismereteinek bővítését. Ugyanígy az általános vízrendezés (belvíz elleni védekezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás) mielőbbi megoldása több operatív program előfeltétele. 17

7. A stratégiai program jövőképe Prioritás, alprogram, intézkedéscsoport Forrás indikátor Eredmény indikátor 1. Prioritás 1.1. Alprogram 1.1.1. intézkedéscsoport 450 MFt Minimum 450 ha-on valósul meg a program, részben a jelenleg meglévő vizes élőhelyek részben pedig az e célra visszaállítandó területek vonatkozásában. Növekszik az állat és a növényegyedek száma 1.1.2. intézkedéscsoport 800 MFt A szántóterület csökken megközelítőleg 500 ha-ral, ennek megfelelően ugyan ilyen mértékben növekszik a gyep és erdőterület nagysága mely természetvédelmi szempontok miatt indokolt. Emellett min 500 ha-on a talaj, az élővilág és a vízvédelem együttes szempontjait figyelembe vevő gazdálkodási rendszerek bevezetése. 1.1.3. intézkedéscsoport 250 MFt A képzett gazdálkodók száma növekszik, évente 80-100 gazda képezhető a program alanya a hét év alatt potenciálisan 2000 gazda, évente legalább két tanfolyam megszervezése. Max. 5 bemutató gazdaság létrehozása. Az agrárkörnyezet védelmi célú intézkedéseket megvalósítani szándékozó gazdálkodók (kb. 500 fő) szaktanáccsal való ellátása. 1.1.4. intézkedéscsoport 100 MFt Megközelítőleg 4000 ha-ral nő a használt gyepterület nagysága 1.1.5. intézkedéscsoport 200 MFt Várhatóan 16000 ha-ra növekszik az extenzíven hasznosított terület nagysága, Következmény indikátor Hosszú távon a természetes állapot visszaáll (állat- és növénytársulások, őshonos fafajták visszatelepítése) Javul a környezet állapota, némileg csökken a szántóterület túlsúlya A képzés hosszútávon értékmegőrző környezethasználatot eredményez ezáltal olcsóbbá, hatékonyabbá válhat a gazdálkodás Javul a gyepterületek természetvédelmi értéke, kultúrállapota Változatos a földhasználati módok kialakulása, munkalehetőségek növekedése jövedelmezőség javulása 18

1.1.6. intézkedéscsoport 1000 MFt Legalább 100 km hosszúságban a belvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszer kiépítése és felújítása mind a belterületi, mind pedig a mezőgazdasági területek esetében 2. Prioritás 2.1. Alprogram 2.1.1. intézkedéscsoport 530 MFt. Megépül a kistérségben legalább 200 db. parkolóhely, 10 db köztéri higiénés létesítmény, 20000 m 2 járda, 15 km kerékpárút, megtörténik 20 km a rendezvények, programok helyszínére vezető bekötőút felújítása. 2.1.2. intézkedéscsoport 50 MFt Elkészül a kistérség turizmusfejlesztési programja és új operatív programjavaslatai, valamint invitatív bemutatkozó kiadványa, évenkénti programfüzete, turistatérképe. 2.1.3. intézkedéscsoport 140 MFt A kistérségben legalább 80 férőhellyel növekszik az időszak végére a minősített falusi szállásférőhelyek száma. 2.1.4. intézkedéscsoport 80 MFt Létrejön kb. 80 gyermek és ifjúsági, ezen belül 20 mozgássérült gyermekek üdültetésére alkalmas szezonális szállásférőhely a kiszolgáló alapinfrastruktúrával (higiénés, étkezési, animációs tér), kapcsolódó sportterülettel. Megtörténik kb. 20 fő táborvezető kiképzése. 2.1.5. intézkedéscsoport 60 MFt Elkészül két geológiai szakvélemény és két hévízkutató, feltáró fúrás Aba valamint Iszkaszentgyörgy térségében. Eredményes feltárás esetén kiajánlási anyag készül befektetők részére. Csökken a belvízzel fenyegetett területek nagysága, javul a mezőgazdasági vízháztartás, és javul a környezetegészségügy helyzete Növekedik a turisztikai programok száma és látogatottsága, több szezonális munkalehetőség, kiegészítő jövedelemhez jutnak a turizmus működtetői. Új programokkal bővül a kínálat. A kiadványok és programfüzetek segítségével nő a kistérség ismertsége, ezáltal emelkedik a kiránduló forgalom és a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Növekszik a kistérségben a vendégéjszakák száma. Korszerűsödnek és jobban kihasználttá válnak a nagyobb méretű falusi porták, a vendéglátók többletjövedelemre tesznek szert, lehetőség nyílik a saját termékek értékesítésére, változik az életforma. Növekszik a vendégéjszakák száma, szezonálisan új munkalehetőségek teremtődnek. A gyermeküdültetés hozzájárul a szállásférőhelyet működtető vagy bérbeadó intézmény fenntartási, fejlesztési költségeihez, többletjövedelmet biztosít a táborokat működtető személyeknek, potenciális jövőben vendégkört teremt. A települések sikeres próbafúrás esetén új potenciális természeti erőforráshoz jutnak, amelyik új kitörési pontot jelent. A termálvíz távlati hasznosítása a telkek egyidejű felértékelődéséhez vezet. 19

2.1.6. intézkedéscsoport 40 MFt Elkészül a megvalósítás ütemezése, az I. ütem kiviteli tervei, megkezdődnek a beruházást előkészítő munkák. 2.1.7. intézkedéscsoport 300 MFt Kifejlesztésre kerül legalább 20 különböző tematikájú, évente működtetett, az első években még támogatott, később önfinanszírozóvá váló turisztikai program, valamint programfüzet és reklámhordozóik. 2.2. Alprogram 2.2.1. intézkedéscsoport 300 MFt 20 vállalkozás számára telephely biztosítása a térségben és egy térségi ösztönzőrendszer elindítása a beszállító vállalkozások betelepítésére 2.2.2. intézkedéscsoport 400 MFt 2 térségi pénzügyi alap létrejötte és legalább 75 vállalkozás fejlesztéséhez kedvező finanszírozás (támogatás) biztosítása 2.2.3. intézkedéscsoport 200 MFt A térség vállalkozói részére évente ismétlődő bemutatkozási lehetőség megteremtése, a térség gazdasági lehetőségét bemutató ismertető megjelenése, közreműködés 10 vállalkozó minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában 2.2.4. intézkedéscsoport 100 MFt A térség vállalkozóinak évente 2 tanfolyam megszervezése, a térségi vállalkozások számára önszerveződés ösztönzése (vállalkozói klub létrehozása) A Kárpátia-park megvalósulása markánsan meg fogja változtatni a térség idegenforgalmi potenciálját és arculatát, ezért már a beruházási munkák elkezdése is ösztönzőleg hat a környező települések vállalkozásaira, fejlesztéseik növekednek. Növekszik a kirándulóforgalom, a vendégéjszakák száma. A turisztikai programok szervezése és működtetése a helyi lakosság aktív részvételét igényli, ebből következően szezonális (vagy éves) munkalehetőséget és jövedelmet biztosít, lehetővé teszi a többlábon állást. Ösztönzőleg hat az egyéni és közösségi kezdeményezésekre, integráló hatása van. A helyben foglalkoztatottak számának növekedése a térség munkanélküliségének csökkenése, a beszállítói arány növekedése a térség multinacionális cégeinél A hitelhez jutás feltételeinek javulása a térségben, a vállalkozói beruházások növekedése a térségben, a megtermelt GDP növekedése, a munkanélküliség csökkenése A térség külkereskedelmi forgalmának növekedése, a gazdálkodók marketingjének térségi szemléletű kezelése a termelés színvonalának növekedése, térségi speciális termékek kifejlesztése A vállalkozások ismereteinek bővülése, az együttműködésekkel a termelés hatékonyságának javulása, belső piac bővítése a térség vállalkozóinak számára 20

2.2.5. intézkedéscsoport 110 MFt A településeken a helyi iparűzési adó növekedése legalább évi 10 %-kal (azonos mértéket feltételezve) 2.2.6. intézkedéscsoport 100 MFt Létrejön egy térségi ösztönző rendszer a helyi vállalkozások támogatására a közbeszerzéseknél, a helyi ellátási szint javul, amely a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások 20 %-os növekedésével mérhető 3. Prioritás 3.1. Alprogram 3.1.1. intézkedéscsoport 350 MFt Legalább két zöldség és gyümölcs hűtőtároló, feldolgozó megépítése, egy halfeldolgozó üzem létesítése, egy közepes méretű húsipari feldolgozó és vágóhíd létesítése egy konzervipari savanyító üzem létrehozása 3.1.2. intézkedéscsoport 300 MFt Mintegy ezer fő lehet 7 év alatt a program potenciális alanya, évente 50-100 vállalkozót lehet támogatáshoz jutatni, növekedne a közepes méretű gazdaságok száma (50-100ha) legalább két TÉSZ létrehozása 3.1.3. intézkedéscsoport 500 MFt Max. 1000 ha-ig növekszik a zöldségtermesztő terület. A szántóterület 8-10%-án, mintegy 5000-6000 ha-on alternatív növények termesztése. A gyümölcs művelési ág mintegy 2-2,5 %-os részesedésig történő növekedése maximum 2000 ha-ig. Fentieknek megfelelően közel 7-8000 ha-ral csökkenne a gabonafélék vetésszerkezeti aránya 3.1.4. intézkedéscsoport 450 MFt Kb. 350 ha-ral növekszik az erdőterület és 1000 ha-ral a gyepterület nagysága, munkahelyek teremtődnek A helyi munkalehetőségek növekedése a munkanélküliség térségi csökkenése a helyi vállalkozások jövedelmének növekedése A helyben megtermelt jövedelmek, helyben történő felhasználásával a térség gazdasága fejlődik, a belső piac nagyságának növekedésével Növekszik az egészséges, környezetbarát élelmiszerek előállításának aránya, helyi belső ellátás javul, mezőgazdasági foglalkoztatás javul a hátrányos helyzetű területeken, növekszik a hozzáadott érték A családi gazdaságok később életképes szövetkezeteket hoznak létre, melyek az áruházláncokkal partnerekké válhatnak. EU-hoz hasonló agrárstruktúra alakulhat ki. Sokszínűsödik a vetésszerkezet, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége növekszik, javul a mezőgazdasági foglalkoztatás Javul a talajvédelem színvonala, a tájhasznosítás valamint az idegenforgalom feltételei, munkahelyek teremtődnek 21

3.1.5. intézkedéscsoport 50 MFt A természetszerű állattartás feltételei javulnak az állati élettér bővül kb. 300 ha-on megvalósítandó programmal 3.2. Alprogram 3.2.1. intézkedéscsoport 150 MFt minimum 50 ha-on halastó létesül, 500 ha rekonstrukciója megtörténik, a tógazdaság termelő alapok bővülnek 3.2.2. intézkedéscsoport 150 MFt Az élőhely fejlesztés beruházások következtében a vadállomány 15-20%-os növekedése, a vadászati turizmusból származó bevétel növekedése 3.2.3. intézkedéscsoport 50 MFt Az extenzíven tartott állatfajok állományi létszáma legalább 2500-3000 egyeddel növekszik (húsmarha, juh, kecske) 3.2.4. intézkedéscsoport 800 MFt A növénytermesztés hatékonyság növelő technikai és technológiai beruházásainak a jelenlegihez képest történő megkétszerezése 3.2.5. intézkedéscsoport 450 MFt Minimum 10 állattartó gazdaságban a környezetvédelmi technológia beruházások megvalósítása gazdaságonként átlagosan 40-50 MFt értékben 3.2.6. intézkedéscsoport 250 MFt Nő az öntözött terület nagysága legalább 2000 ha-ig, vízigényes kultúrák termeszthetősége (zöldég, vetőmag) 3.2.7. intézkedéscsoport 200 MFt Az ökológiai gazdálkodás területének a jelenlegihez képest tízszeresére való növekedése Tájkép javulása, állati teljesítmény fokozódása Export árualap bővülése, halfogyasztás növekedése, természetszerű állapot fenntartása, horgászturizmus bővülése Minőségi termék előállítás, vadhúsfogyasztás növekedése, export árualap növekedése, munkahely teremtődés Gyepterület kihasználás fokozódik, foglalkoztatás bővül, export árualap növekszik A beruházások növekedése következtében javul a technológiai színvonal, növekszik a növénytermesztés hatékonysága. Minőségi versenyképes mezőgazdasági termékek előállítása, a jövedelemtermelő képesség növekedése Minőségi, versenyképes árualapok előállítása, állategészségügyi előírások betartása, környezetterhelés csökkenése Termelésbiztonság, jövedelmezőség javulás, foglalkoztatás bővülés Környezethasználat javulása, környezetbarát termékek növekvő aránya, minőségjavulás, és ezáltal exportárualap bővülés 22

4. Prioritás 4.1. Alprogram 4.1.1. intézkedéscsoport 90 MFt Megalapozó tanulmány készítése, illetve legalább 20 gyakorlati képzőhely kialakítása 4.1.2. intézkedéscsoport 220 MFt Legalább öt új képzési program kidolgozása a megfelelő képzési anyagokkal, segédletekkel együtt; és átlagosan évi 50 hallgató képzése Korszerű, a vállalkozói igényekhez folyamatosan igazodó, ezáltal hatékonyabb képzési rendszer kialakulása, illetve a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióinak javulása A programok ismertsége és elfogadottsága nő, illetve megerősödik a végrehajtás társadalmi bázisa, ami a program sikerességének és eredményességének alapja 4.1.3. intézkedéscsoport 100 MFt Népfőiskola létrehozása a térségben Csökkenő szociális feszültségek a kistérségben 4.1.4. intézkedéscsoport 40 MFt Működő információs rendszer, ami naprakész információkat szolgáltat a térség foglalkoztatóinak képzési igényéről, illetve a képző szervezetek kínálatáról, az információk évenkénti kiadványban való megjelentetése, illetve egy évenkénti koordinációs rendezvény (fórum) Korszerű, a vállalkozói igényekhez folyamatosan igazodó, ezáltal hatékonyabb képzési rendszer kialakulása, a szülők és a tanulók tájékozottságának javulása, hosszútávon illetve a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióinak javulása 4.1.5. intézkedéscsoport 300 MFt Helyi támogatási rendszer kidolgozása és működtetése; évi 20 fiatal lakáshoz jutásának támogatása 4.2. Alprogram 4.2.1. intézkedéscsoport 155 MFt A térség településein egy-egy információs pont létrehozása és megfelelő technikai felszerelése 4.2.2. intézkedéscsoport 45 MFt Évi rendszeres egyeztető fórum, illetve konferencia előkészítése és megszervezése, A fiatalok, különösen a fiatal értelmiség helyben maradása, kötődésének erősítése, aktivitásuk növekedése A térség összehangolt fejlesztéséhez, a programok menedzseléséhez szükséges háttér megteremtése, ezáltal a programvégrehajtás hatékonyságának növelése A térségi identitástudat erősödése, a természetes kötődéseken alapuló kapcsolatrendszer létrejötte, az együttműködési formák bővülése 23

4.2.3. intézkedéscsoport 300 MFt A térség oktatási, kulturális és közművelődési és egyéb intézményeinek átfogó számítástechnikai fejlesztésének eredményeként egységes színvonalú számítástechnikai (informatikai) infrastruktúra kialakítása, illetve hálózatba kapcsolása; 4.3. Alprogram 4.3.1. intézkedéscsoport 95 MFt A kistérségben legalább három folyamatosan működő, képzést is biztosító manufakturális műhely létesül. 4.3.2. intézkedéscsoport 300 MFt Kidolgozásra kerül a porták virágosítását ösztönző támogatási rendszer, aminek következtében legalább duplájára nőnek a virágos, gondozott utcafronti területek, a kistérségben legalább 100 000 m 2 közterület komplex rendezése megtörténik. 4.3.3. intézkedéscsoport 140 MFt Elkészülnek településenként a kataszterek, kidolgozásra kerül egy pályázati rendszer, legalább 5 építmény helyreállítása megtörténik. 4.3.4. intézkedéscsoport 140 MFt Legalább 6 településen kialakításra (felújításra) kerül a hagyományőrző civil közösségek működési feltételét biztosító közösségi létesítmény. Támogatási alap jön létre e közösségek tárgyi szükségleteinek beszerzésére. Az információhoz jutás feltételei javulnak, illetve bővülnek, az intézmények szerepe a térségben felerősödik Új munkahelyek jönnek létre, amelyek alkalmasak a tartósan perifériára szorultak foglalkoztatására is. Sikeres termékválaszték és kedvező értékesítési csatornák elérése esetén a mesterségesen visszaállított szakmák önfenntartóvá válnak, és az utódokat is kinevelik. Hangsúlyosan megváltozik a kistérségek faluképe, csökken a porszennyezés, a tisztaságot, rendezettséget sugárzó településkép a látogatók számának növekedését eredményezi, elősegítve a falusi vendéglátók szállásférőhelyeinek értékesítését. A települési kataszterben rögzített értékek ütemezetten felújításra kerülnek, aminek következtében értékük és vonzerejük a település életében betöltött szerepük tovább erősödik. A kistérségben folyamatosan növekszik a néptánccsoportok, népdalkörök, faluszépítő egyesületek, egyéb közösségi csoportok száma, erősítve a közösségi szellemet és identitástudatot. 24

4.4. Alprogram 4.4.1. intézkedéscsoport 200 MFt Kazettás műsorok, illetve képújság közvetítésre alkalmas kistérségi tv-stúdiók létrehozása; helyi (térségi) újság(ok) elindítása és fenntartása 4.4.2. intézkedéscsoport 45 MFt A térség marketingstratégiájának elkészülése, amely középtávon meghatározza mind a belső, mind a külső marketing feladatait meghatározza 4.4.3. intézkedéscsoport 75 MFt Működő információsrendszer a térség valamennyi településére kiterjedően, az információk rendszeres aktualizálása 4.4.4. intézkedéscsoport 200 MFt A befektetési lehetőségekre vonatkozó ingatlankataszter összeállítása, illetve legalább 5 ingatlan felújítása, befektetésre alkalmas állapotba hozása 4.4.5. intézkedéscsoport 105 MFt A turisztikai és egyéb vonzerők megjelenítésére alkalmas promóciós kiadvány, videó és CD-lemez évenkénti megjelentetése A helyi lakosság tájékozódási lehetőségei bővülnek, a helyi információk terjesztésének új formái jelennek meg, ami által erősödik a vidéki lakosság identitástudata, kötődése Nő a kistérség ismertsége, ami a turisztikai és befektetői érdeklődések növekedésében is megmutatkozik Az információk folyamatos aktualizálása révén erősödhet a térség iránti befektetői bizalom, de a turisztikai termékek és a kapcsolódód szolgáltatások értékesítésében is növekvő forgalmat eredményezhet A külső és belső befektetések realizálódása révén megnövekszik a vállalkozások száma, ezáltal a helyi munkalehetőségek száma A térség ismertségének és látogatottságának növekedése, a lakosság ismereteinek bővülése a térség településeiről 25

Az Abai kistérségben a stratégiai célok, prioritások, alprogramok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: Átalakul a mezőgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak. A térségben lévő természeti erőforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem). Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetőségek bővülnek. A mezőgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségű gazdaságok önszerveződésével a termelés hatékonysága javul. A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek. A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz. A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal. A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra. A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció. A fiatalok letelepítését segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek. A településeken belüli információs pontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere. Összefoglalva a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja alkalmas egy fenntartatható gazdasági modell bevezetésére, amely összhangban van az Európai Unió gyakorlatával. Aba, 2004 június 26