100 50 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 0 Fertőzöttség (%) 2 009-ben a lisztharmat változó erősséggel lépett fel szőlőinkben, de a legtöbb termőtájon csak közepes volt a fertőzési nyomás, csak lokálisan fordultak elő súlyosabb fertőzések. A peronoszpóra, mivel áttelelő oospóráinak nagy része megsemmisült a tavaszi szárazság miatt, csak az ország legdélebbi és legnyugatabbi területein okozott erősebb fürtfertőzést. A fürtök szürkerothadásos megbetegedése már július elején beindult, de a nyár végi szárazság megakadályozta, hogy súlyosabb kár alakuljon ki. Az említett lokális fertőzések figyelmeztetik a növényvédő szakembereket arra, hogy a figyelem még egy aránylag könnyű évben sem lankadhat, a maximális biztonság csak szakmailag megalapozott, komplex szőlővédelmi technológia alkalmazásával érhető el. botritisz Húsz év (1990 2009) átlagában lisztharmat peronoszpóra A fürtkár megoszlása a szőlő három fő gombás betegsége között Szekszárdi borvidék, 1990 2009 2 Az elmúlt húsz év adataiból jól látszik, hogy a szőlő leggyakoribb, legtöbb fürtkárt okozó betegsége a lisztharmat volt. A botritiszfertőzéssel is számos alkalommal meg kellett küzdeniük a termelőknek. Peronoszpórajárványok ritkán alakultak ki, de az a néhány, amely kitört (pl. 1995-ben, 1999-ben és 2004-ben) pusztító erejű volt. 3
Szőlőlisztharmat A szőlőlisztharmat a fertőzőanyag korlátozott térbeli mozgása miatt helyhez kötött betegség. Súlyos fürtkárral fenyegető járvány akkor alakulhat ki egy adott ültetvényben, ha ott nagy mennyiségű inokulum telel át. A leveleken augusztusban és szeptemberben amikor a legtöbb esetben a szőlő érése miatt már nem foglalkozunk a lisztharmat elhárításával nagy mennyiségben képződnek a kórokozó áttelelését szolgáló termőtestek, a kazmotéciumok. A kazmotéciumok egy része az októberi, novemberi esőkkel lemosódik a tőkék fás részeire, és ott a kérgen áttelel. A következő év tavaszán az áttelelt kazmotéciumokból kiszabaduló aszkospórák már jóval a virágzás előtt fertőzhetik a leveleket. Minél több a fertőzőképes aszkospóra, annál súlyosabb lehet a kezdeti fertőzés, és annál nehezebben küzdhető le a betegség. Az aszkospórás fertőzésből eredő lisztharmattelepeken nagy mennyiségben képződnek a konídiumok, amelyek a másodlagos (konídiumos) fertőzések okozói. A konídiumok tág hőmérsékleti határok (5-35 C) között kicsíráznak, de optimálisnak a 23-28 C tekinthető számukra, ebben a hőmérséklet-tartományban csírázásukhoz másfél óra elegendő. A fertőzéshez és a gomba fejlődéséhez kedvező a magas páratartalom és a szórt fény, hátrányos a közvetlen napsugárzás és a csapadék (eső, harmat). Az intenzív bogyófertőzési időszak a virágzás kezdetétől fürtzáródásig, mintegy 40-50 napig tart. Minél korábbi a bogyók megbetegedése, annál nagyobb kárral jár. Súlyos bogyófertőzés olyan ültetvényekben jöhet létre, ahol korai és erős a primer (aszkospórás) fertőzés. 2009-ben csökkent a lisztharmatjárvány ereje A primer fertőzés koraiságából és gyakoriságából már a tenyészidőszak elején arra lehetett következtetni, hogy a 2008. évihez képest csökken a lisztharmatjárvány ereje. 2009-ben ugyanis jóval kisebb gyakorisággal és a szőlő fejlettségéhez viszonyítva később jelentek meg az aszkospórás fertőzés tünetei, mint az előző évben. Ugyanakkor az is várható volt, hogy a 2007. évinél nagyobb lesz a fertőzési nyomás. Előzetes várakozásainkat aztán a tenyészidőszak igazolta: a lisztharmat fertőzési nyomása közötte volt az előző két esztendőben tapasztaltnak. A 2010-es szezonra készülve viszont nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a meleg, száraz nyár végi, ősz eleji időjárás nagyon kedvezett a lisztharmatgomba kazmotéciumképződésének, októberben és november elején pedig a sok csapadék a termőtestek lemosódásának. Ha az előttünk álló tél nem lesz túlságosan kemény, a 2010-es tavasz pedig túl száraz, akkor könnyen megismétlődhet a 2008-as járvány, amelynek hasonló előzményei (tömeges kazmotéciumképződés és a termőtestek számára kedvező lemosódási föltételek) voltak. Fürtfertőzöttség mértéke (%) 100 80 60 2008-ban 50 40 Primer fertőzés első tünetei levélen Fürtfertőzés mértéke 2007-ben Fürtfertőzés mértéke 2008-ban Fürtfertőzés mértéke 2009-ben 64,1 100,0 100,0 73,4 100,0 55,7 95,8 4 Lisztharmatfertőzés tünetei bogyókon Súlyos lisztharmatfertőzés fürtön dr. Füzi István fotója 20 0 előtt 17 nappal 2009-ben 2007-ben 6 2 előtt 13 nappal előtt 4 nappal 10,4 kezdete 4,1 0,3 Bogyókötődés Sörétnyi bogyók Borsónyi bogyók Fürtzáródás előtt A l i s z t h a r m a t á l t a l o k o z o t t b o g y ó f e r t ő z é s a l a k u l á s á t m e g h a t á r o z z a a p r i m e r f e r t ő z é s k o r a i s á g a é s e r ő s s é g e Szekszárd (Faluhely), 2007-2009. Fajta: Kékfrankos (kezeletlen) 18,9 1,8 14,4 5
Szőlőperonoszpóra A szőlőperonoszpóra a csapadékos évjáratok velejárója, 2009-ben a szélsőségesen száraz tavasz miatt az ország nagy részén nem okozott gondot. Azokban az években, amikor komolyabb peronoszpórafertőzés alakul ki, akár a teljes termés veszendőbe mehet. A fürt zsendülésig, a lombozat viszont egészen a vegetáció végéig fogékony a peronoszpórára. A késői fertőzés a fürtöket már gyakran elkerüli, a lombozat súlyos megbetegedésének azonban a termés minősége (alacsonyabb mustfok) és a következő évi termés mennyisége (a korai levélhullás miatt a vesszők nem érnek be, télen könnyen elfagynak) látja kárát. A peronoszpóra ellen megelőző jelleggel, de legkésőbb az első olajfoltok megjelenésekor kell elkezdeni a védekezést, és megfelelő időközönként, egészen a fürtök zsendüléséig kell folytatni. Szürkepenész A szürkepenész (botritisz) a szőlő virágzásakor és az érési időszakban okozhat jelentős károkat, de csapadékos nyarakon az éretlen bogyók rothadása (zöldrothadás) is gyakori. Amennyiben a csapadék lehullásakor a fertőzést elősegítő mikrosérülések is jelen vannak, kémiai védelem hiányában nagy lehet a veszteség. A szürkerothadás ellen virágzás végén és közvetlenül a fürtzáródás előtt elengedhetetlenül fontos a védekezés, teljes biztonságban azonban csakis akkor tudhatjuk a fürtöket, ha rendszeresen védekezünk ellene virágzástól zsendülésig, akárcsak a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. 6 A peronoszpóra fehér penészgyepe a levél fonákán Peronoszpórakivirágzás fiatal bogyókon Botritiszfertőzés virágzó fürtön Szürkerothadás éréskor 7
A szőlő egyéb gombás betegségei A szürkerothadás mellett a szőlőbogyókat más rothadások is veszélyeztetik. Ezek vagy a betegséget okozó gombák penészgyepének színe vagy a megtámadott bogyók elszíneződése után kapták nevüket. Így beszélünk zöld-, fakó- és feketerothadásról. A penicilliumgombák által előidézett zöldrothadás elsősorban a fehér fajtákban lép föl, többnyire a mechanikailag sérült szemeken. Ez a betegség a kórokozó zöld penészgyepéről kapta a nevét, s nem tévesztendő össze a botritiszgomba még éretlen (zöld) bogyókon föllépő változatával, amit ugyancsak zöldrothadásnak nevezünk. A penicilliumos zöldrothadás rendkívül kellemetlen betegség, hiszen a borban maradandó ízhibát okoz. A fakórothadás kártétele nem rendszeres. Járványok csak helyileg, mechanikailag károsodott, (pl. súlyosan jégvert) szőlőkben alakulnak ki, csapadékos nyarakon. A feketerothadás és az ál-feketerothadás károsítása többnyire csak a bogyók zsendülésének idején válik észlelhetővé a fürtökön. Mindkét betegség csapadékos nyarakon lép föl, gazdasági kart hazánkban ritkán okoz. A Vivandóra, Collisra és Cabrio Topra alapozott új BASF-technológia 2009. évi kísérleteinkben a lisztharmat fertőzési nyomása nagyon változatos volt. A kezeletlen parcellákban a fürtök egyes helyeken alig, másutt közepes mértékben fertőződtek, de akadtak nagyon súlyos megbetegedések is. Hat kísérletünk átlagában új technológiánk, melynek meghatározó lisztharmatölő készítményei a Vivando, a Collis és a Cabrio Top voltak, kiemelkedő hatékonysággal védte a fürtöket a lisztharmattól (10. oldal alsó ábra). A Collis a BASF új szőlőlisztharmat elleni készítménye, amely két hatóanyag, a boscalid és a krezoxim-metil kombinációja. A lisztharmat elleni hatása mellett botritisz- és peronoszpóra-ellenes mellékhatással is rendelkezik. A két, eltérő hatásmechanizmusú felszívódó hatóanyag egymás hatását felerősítve védi meg a szőlőt a lisztharmat ellen (10. oldal középső ábra). A készítmény mind a bogyókat, mind a levelet védi a fertőzéstől. A Collis virágzáskori alkalmazásával a fürtfertőzés szempontjából legkritikusabb időszakban nyújthatunk maximális védelmet a szőlőnek. Kezeletlen kontroll Vivandóra, Collisra és Cabrio Topra alapozott BASF-technológia 8 Penicilliumos zöldrothadás Fakórothadás (Dr. Dula Bencéné fotója) A BASF komplex szőlővédelmi technológiájának lisztharmat elleni hatékonysága Szekszárd / Faluhely (Kék frankos), 20 0 9. június 2 2. A z ér tékelésig ös szesen 4 védekezés 11-12 naponként 9
A BASF komplex szőlővédelmi technológiájának lisztharmat elleni hatékonysága Szekszárd /Faluhely (Kék frankos), 20 0 9. augusz tus 28. 11-16 naponkénti védekezés (utolsó: július 3 0 -án) Kezeletlen kontroll Lisztharmat-fertőzöttség mértéke fürtön (%) 60 50 40 30 20 10 0 55,7 Kezeletlen kontroll 14,9 Strobilurin 1 kén Vivandóra, Collis SC-re és Cabrio Topra alapozott BASF-technológia 11,7 Strobilurin 2 kén 11,1 Strobilurin 3 azol 0,7 Collis 0,4 l/ha A peronoszpóra, melynek áttelelt fertőzőanyaga hazánk nagy részén megsemmisült a tavaszi szárazság miatt, csak az ország legdélebbi és legnyugatabbi borvidékein veszélyeztette erősen a fürtöket 2009-ben. Új technológiánk a peronoszpórával szemben járványos körülmények között is megállta a helyét. Kezeletlen kontroll BASF-technológia Különféle strobilurinokat tartalmazó szerkombinációk fürtlisztharmat elleni hatékonysága Szekszárd, 2007. július 19. 12-15 naponkénti védekezés a virágzás kezdetétől fürtzáródásig Fertőzöttség: 82,4 % Fertőzöttség: 3,3 % Fürtfertőzöttség mértéke (%) 50 40 30 20 10 0 43,2 Kezeletlen kontroll 14,5 1. versenytárs A változat 9,4 1. versenytárs B változat 8,0 2. versenytárs * A technológiában Vivando, Collis SC és Cabrio Top 2,5 3. versenytárs 1,6 BASF 2009-es ajánlata 0,9 Új BASF technológia* 10 Komplett technológiai ajánlatot adó növényvédőszer-gyártó cégek szőlővédelmi technológiáinak hatékonysága a lisztharmattal szemben Eger, Hódmezővásárhely, Pécs, Sióagárd, Szekszárd és Kőszeg, 2009. Hat kisparcellás kísérlet átlaga A BASF komplex szőlővédelmi technológiájának peronoszpóra elleni hatékonysága Diósviszló (Merlot), 2009. július 22. 9-15 naponkénti védekezés (utolsó: augusztus 3-án) 11
12 Ateljes biztonság érdekében, 2010. évi technológiánkban nyolc védekezés szerepel. A Vivando három, a Cabrio Top és a Collis egy-egy alkalommal kap helyet. Utóbbi kettő mivel strobilurint tartalmaznak a Vivandóval szigorúan váltogatott alkalmazással. A Cabrio Top mellé a bogyónövekedés idején a Kumulus S-t ajánljuk kombinálni. A Kumulus S ajánlott dózisa hektáronként 5 kg, a Vivandóé pedig 0,25 liter. Nézzük a technológiát lépésről lépésre: 1. A védekezési program két kontakt készítmény, a Delan 700 WG (0,5 kg/ha) és a Kumulus S () kombinációjával indul a szőlőhajtások négy-hat leveles állapotnál. A fertőzésveszély ekkor általában még nem számottevő. 2. Ezt követően a fürtmegnyúlás időszakában kerül sor az első Vivando-kezelésre (0,25 l/ha), amikor a lisztharmatgomba aszkospórái már intenzíven szóródnak. Ekkor a Vivandót mivel a peronoszpórafertőzés veszélye is megnő a szisztemikus és kontakt hatóanyagot is tartalmazó Acrobat MZ-vel (2,0 kg/ha) kombináljuk. A védekezési időközök ebben a korai időszakban ne legyenek hosszabbak 12 napnál. 3. A Vivando kezelés után a Collis (0,4 l/ha) következik a virágzáskori lisztharmatés botritiszfertőzés elhárítására. A peronoszpóra elleni védelmet a Polyram DF (2,5 kg/ha) hozzáadásával biztosítjuk. 4. A Vivandót (0,25 l/ha) a bogyókötődés idején alkalmazzuk másodszor, a zsenge bogyókat hatékony védelemben részesítve a lisztharmat ellen. A peronoszpóra elhárítására a rezet és szisztemikus hatóanyagot (dimetomorfot) is tartalmazó Forum R-t kombináljuk mellé 3,0 kg/ha-os dózisban. 5. A BASF szőlővédelmi technológiája A technológia ötödik lépése a szőlőbogyók borsónyi állapotánál a Cabrio Top (2,0 kg/ha) és a Kumulus S () kombinációja. A Cabrio Top alkalmazásával megakadályozhatjuk a botritiszfertőzés (zöldrothadás) kialakulását is a fürtök belsejében. A Kumulus S gyéríti az atkákat, és a benne található kén tápanyagként is szolgál a szőlő számára. 6. A fürtzáródás előtt harmadszor használjuk a Vivandót valamelyik rézkészítménnyel együtt. Ezzel a lépéssel a lisztharmat és a peronoszpóra okozta bogyófertőzés végérvényesen elhárítható, hiszen a bogyók fogékonysága e két betegséggel szemben a fürtzáródástól már megszűnik. 7. A hetedik védekezés a lisztharmat és a peronoszpóra késői levélfertőzésének elhárítását, a tenyészidőszak vége felé képződő fertőzőanyag gyérítését szolgálja. A lisztharmat ellen Kumulus S-t, a peronoszpóra ellen pedig rezet juttatunk ki. 8. A nyolcadik, vagyis a zárópermetezés során ismét Kumulus S-t a lisztharmat ellen és rezet a peronoszpóra ellen juttatunk ki. Emellett a zsendülő fürtök szürkerothadás elleni védelméről is gondoskodunk a Mythos 30 SC alkalmazásával. 1. Amennyiben a fürtzáródást követően az időjárás csapadékos, a szüret előtt szükség lehet még egy védekezésre a szürkepenész ellen. A Rovral 25 FW élelmezés-egészségügyi várakozási ideje rövid (7 nap), így szükség esetén az érési időszakban is alkalmazható. Dózisa 2,0 l/ha. A technológiában szereplő készítményeket a növényfelület megfelelő permetléfedettségéhez szükséges lémennyiséggel, területre számított dózisban kell kijuttatni. A bórtartalmú lombtrágya virágzáskor kipermetezve a bogyók kötődését segíti, kevesebb lesz a madárkás fürt, fürtzáródáskor kipermetezve pedig javítja a cukorfokot, a szőlő minőségét. 13
14 Kumulus S Delan 700 WG 0,5 kg/ha 4-6 leveles állapot Vivando 0,25 l/ha Acrobat MZ 2,0 kg/ha A fürtvirágzat megnyúlása Collis SC 0,4 l/ha Polyram DF 2,5 kg/ha Lisztharmat és peronoszpóra ellen Vivando 0,25 l/ha Forum R 3,0 kg/ha Bogyókötődés Cabrio Top 2,0 kg/ha Kumulus S Vivando 0,25 l/ha réz Bogyónövekedés Fürtzáródás Zsendülés Lisztharmat, peronoszpóra és botritisz ellen A BASF integrált szőlővédelmi ajánlata a gombás betegségek ellen 2010-re Kumulus S réz A CANTUS a BASF szőlővédelmi technológiájában Mythos 30 SC 2,5 l/ha Kumulus S réz 2009-ben a Collisra, Vivandóra és Cabrio Topra alapozott BASF-technológia védte leghatékonyabban a szőlőt a lisztharmattól. ACantus a legjobb botriticidek közül is kimagaslik egyedülálló hatékonyságával és hatástartamával. Hatóanyaga, a boscalid az anilidek csoportjába tartozik, hatásmódja és hatáshelye teljesen egyedi. A boscalid szisztémikus és transzlamináris módon is mozog a növényben. Védelmet nyújt a botritisz, a lisztharmatgombák, moníliák, rozsdafélék, egyes foltbetegségek és számos rothadást, tárolási betegséget okozó gomba ellen is. Hatástartama páratlanul hosszú, a zsendülés eleji Cantus-kezelés a szüretig megvédi az érő fürtöket. A Cantus nagyon hosszú ideig védelmet nyújt a botritisz ellen Nagyrada, 2008. november 18. 60 nappal a permetezés után A termésveszteséggel és minőségromlással járó legsúlyosabb botritiszfertőzések általában az érés időszakában következnek be. Ennek megakadályozására ma a legeredményesebb megoldás a zsendülés eleji (bogyószíneződéskori) Cantus-kezelés. A Cantus noha valójában botriticid a lisztharmat ellenében sem adja alább. A Cantussal kezelt lombozaton a lisztharmatgombának még erős fertőzési nyomás mellett is csak kevés kazmotéciuma képződik. A radikálisan lecsökkent mennyiségű áttelelő-képlet miatt a gombának a következő évben jóval kisebb esélye lesz a fürtfertőzésre. A szőlőlisztharmat kazmotéciumképződését a BASF-technológiában ajánlott kezelések a zsendülésig meggátolják. Az érési időszakban azonban nagy esélye lehet a lisztharmatgombának a lombozaton való fölszaporodásra, s így a kazmotéciumok képzésére. A zsendülés kezdeti Cantus-kezeléssel ezt az utolsó esélyt is elvehetjük a gombától, így már a következő évi sikeres védekezést alapozzuk meg, jelentősen csökkentve a következő évi fertőzésveszélyt. 15
A 2008-2009. években beállított kísérletünk eredményeiből ez a hatás világosan látszik. A 2008-ban Cantusszal kezelt lombozaton 2008 őszére lényegesen kisebb lisztharmat-fertőzöttség alakult ki, mint más gombaölő szerek alkalmazása után. A kisebb fertőzöttség miatt a lombozaton annyira kevés kazmotécium képződött (majd mosódott le a kéregrepedésekbe), hogy tavasszal teljesen elmaradt az aszkospórás fertőzés. 120 100 80 Fertőzöttség mértéke levél színén 2008. október 14-én* (%) Érett termőtestek száma levélen 2008. október 14-én** (db/cm2) Érett termőtestek száma kérgen 2008. december 29-én** (db/0,1 g kéreg) Lisztharmattelepek száma levél fonákán 2009. május 13-án*** (db/400 levél) * Dr. Füzi István értékelése ** Hoffmann Péter értékelése *** Hoffmann Péter és dr. Füzi István közös értékelése Hasznos tanácsok, információk a Cantus használatához: A Cantus mindennél hatékonyabb eszköz lehet a minőség megóvásában az erősen rothadásveszélyes évjáratokban is. A Cantussal végzett védekezés nagymértékben csökkenti a lisztharmatgomba áttelelő kazmotéciumainak számát, így megalapozza a következő évi védekezést is. A zsendülés kezdetén kijuttatott Cantus mellé mindössze rezet kell kombinálni, hogy a peronoszpóra ellen is hatékonyan léphessünk föl. (Kénre nincs szükség.) A zsendülés kezdeti Cantus-kezeléssel két másik botriticiddel történő védekezést helyettesíthetünk. A készítmény korszerű formulációban (vízben oldható mikrogranulátumként) kerül forgalomba. Kumulus S Delan 700 WG 0,5 kg/ha Vivando 0,25 l/ha Acrobat MZ 2,0 kg/ha Collis SC 0,4 l/ha Polyram DF 2,5 kg/ha Vivando 0,25 l/ha Forum R 3,0 kg/ha Cabrio Top 2,0 kg/ha Kumulus S Vivando 0,25 l/ha réz Kumulus S réz Cantus 1,2 kg/ha réz 60 40 20 4-6 leveles állapot A fürtvirágzat megnyúlása Bogyókötődés Bogyónövekedés Fürtzáródás Zsendülés 0 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Cantus 1,2 kg/ha Lisztharmat és peronoszpóra ellen A Cantus beépítése a BASF szőlővédelmi technológiájába* Lisztharmat peronoszpóra és botritisz ellen 16 A szőlőlisztharmat elleni védekezés hatása a következő évi fertőzöttségre Szekszárd (Faluhely), 2008-2009. (Fajta: Kékfrankos) 2008-ban hétszeri védekezés (kuratív indítással), az utolsó július 29-én *A technológiában szereplő készítményeket a növényfelület megfelelő permetléfedettségéhez szükséges lémennyiséggel, területre számított dózisban kell kijuttatni. 17
Védelem a szőlő kártevői ellen Molykártevők A szőlő legjelentősebb kártevői a tarka szőlőmoly, a nyerges szőlőmoly és a szőlőilonca. A legtöbb évjáratban Magyarországon a tarka szőlőmoly a domináns, hűvös csapadékos években a nyerges szőlőmoly lehet az uralkodó faj. A védekezést a fajspecifikus feromoncsapdák fogásainak figyelemmel kísérésével kell időzíteni. A szőlőmolyok elleni védekezés optimális ideje egy héttel a rajzáscsúcs után van, amikor a lárvák tömegesen kelnek és kezdenek táplálkozni. Mindegyik molynak elhúzódó, több hétig tartó lárvakelése van, így csak a hosszú hatástartammal rendelkező rovarölő szerekkel tudunk hatékonyan védekezni ellenük. A tarka és nyerges szőlőmoly nyári nemzedékének lárvái a szőlőszemeket kirágva utat nyitnak a gombafertőzéseknek, elsősorban a szürkerothadásnak, így nem csak a közvetlen, hanem közvetett kártételük is jelentős. Atkák Az atkák közül a legnagyobb károkat általában a szőlőlevélatka idézi elő, főként a tavaszi időszakban. A kártételt a rügyek, növekedésben lévő levelek és fiatal hajtások szívogatásával okozza. A fiatal levél torzul és csökött marad. Súlyos fertőzés esetén a rügy ki sem hajt, hanem elpusztul. Nagymértékben képes legyengíteni a szőlőt, amely jóval kevesebb és csökkentebb értékű termést hoz. A kétfoltos takácsatka a borszőlők egyik kiemelt atkakártevője. Nagyobb atkafertőzés esetén a fakadás vontatott, a levelek torzulnak, nemezesednek, súlyosabb több éve elhanyagolt esetben a rügyek ki sem fakadnak. A szívogatás hatására a levelek ólomfényűvé válnak, száradnak, torzulnak. A levélkárosítás következtében a termésben lelassul vagy teljesen leáll a cukorfelhalmozódás, az érés folyamata megszakad. A súlyos vízhiánynak kitett szőlőtőkék érzékenyebbek az atkakárosításra. Védelem a szőlő kártevői ellen 18 Tarka szőlőmoly Nyerges szőlőmoly Szőlőilonca hernyója Szőlőlevélatka kártétele Kétfoltos takácsatkák 19
Védelem a szőlő kártevői ellen Védelem a rovar - és atkakártevők ellen Aszőlőben jelen lévő rovar- és atkakártevőket a gazdáknak a kár előrejelzést segítő csapdákkal folyamatosan figyelniük kell. A védekezési stratégia erre épül, Szőlőmolyok a kártevők jelenlétéhez, rajzásához köthető. JAVASLATOK Cascade 5 EC: Alkalmazását hosszú, 4-6 hetes hatástartama és atkaölő hatása miatt a közvetlenül a szőlőmolyok első nemzedékének rajzáscsúcsa után javasoljuk. A hosszú hatástartamnak köszönhetően elhúzódó lárvakelés esetén is hatékonyan tudjuk ültetvényt egy kezeléssel védeni az ültetvényt. Nomolt 15 SC: A szőlőmolyok második, illetve harmadik nemzedéke ellen ajánlott. Kijuttatásának időpontja a lepkék rajzáscsúcsa utáni hét. Hatástartama eléri a három hetet, ezért bátran alkalmazhatjuk már ebben a korai időpontban is, miközben az egész nemzedék ellen védelmet nyújt. A Nomolt 15 SC kontakt hatású szer, ezért a kijuttatás során figyelmet kell fordítani a növény megfelelő permetléfedettségére. és atkák Molyok Atkák Cascade 5 EC 1,5 l/ha Nomolt 15 SC 0,5 1,0 l/ha Torque 55 SC 1,0 1,2 l/ha Védelem a szőlő kártevői ellen Torque 55 SC: Zsendüléskor ajánljuk kijuttatni a levél- és gubacsatkák ellen, telelésre vonulásuk megakadályozására. Amennyiben ezt a nyári védekezést elvégezzük, a következő évben a korai atkakártételt megelőzhetjük, illetve jelentősen mérsékelhetjük. 4-6 leveles állapot A fürtvirágzat megnyúlása A BASF ajánlata szőlőmolyok és atkák ellen Bogyókötődés Bogyónövekedés Fürtzáródás Zsendülés 20 21
Gyomirtás A szőlő gyomirtása Az ültetvények vegyszeres gyomirtásánál egyszerre kell figyelemmel lenni a kultúrnövény és a gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszaira. A szőlő legkevésbé lombhullástól rügyfakadásig érzékeny a gyomirtó szerekkel szemben. A kora tavaszi, rügyfakadás előtti időszakban a Stomp Super gyomirtó szerrel hatékonyan védekezhetünk a tavasszal csírázó magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen. A Stomp Super mind a fűfélék, mind a kétszikű gyomok ellen hatékony. Az ültetvényekre jellemző gyomnövények közül jól irtja a muharfajokat, a kakaslábfüvet, a disznóparéjféléket, a libatopféléket, a pásztortáskát, a tyúkhúrt, az árvacsalánféléket, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Mivel hatóanyaga, a pendimetalin lassan mozog a talajban, így a szőlő sekélyebben gyökerező oldalgyökereinek fejlődését sem akadályozza. Gyenge párolgása miatt helyes kijuttatás esetén a kultúrnövény leveleire nem kerülhet olyan mennyiség, amely a szőlőt károsítaná. Az elvárt gyomirtó hatás kialakulásához a kijuttatást követő két héten belül 15-20 mm csapadék vagy ennek megfelelő öntözés szükséges. A Stomp Super javasolt dózisa homokos, laza talaj esetén 4,0 l/ha, kötött, agyagos talajon 6,0 l/ha. Gyomirtás 22 23