Sand Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999.(VII.05.) Kt. számú rendelete az állatok tartásáról Sand Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. -ában foglalt felhatalmazással élve az állatok tartásának, valamint az állattartást szolgáló épületek, építmények létesítésének és hasznosításának Sand Község közigazgatási területén érvényes szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: Bevezető rendelkezések 1. A szabályozás célja a települési, környezetvédelmi és építésügyi követelményeket, az állattartás kialakult hagyományait figyelembe véve kijelölje az állattartásra alkalmas és az arra fel nem használható területeket, megállapítsa az állattartás céljára szolgáló melléképületet elhelyezésének feltételeit, meghatározza az állattartással kapcsolatos legfontosabb szabályokat, egészségügyi és környezet-higiénés követelményeket. 2. A rendelet hatálya Sand Község közigazgatási területére terjed ki. 3. A rendelet alkalmazása szempontjából: a) nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, juh, kecske b) kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb c) méhek d) ebek és macskák tarthatók. Az állattartás általános szabályai 4. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 5. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (2) Állatot tartani csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, ketrecben (továbbiakban: melléképületben) szabad. 6. (1) Állatot közös udvarba, kertbe vagy gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni csak a tulajdonosok, bérlők hozzájárulásával szabad. Ahol oldalkerítés nincs, az állatok kiengedéséhez a szomszéd hozzájárulása szükséges. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. (3) Állatokat csak az építésügyi, környezetvédelmi, köztisztasági, közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályokban és jelen rendeletben foglaltak betartásával szabad tartani.
2 (4) Szagártalom csökkentése érdekében szükséges az istálló rendszeres takarítása, időszakonkénti kimeszelése. A bűzt természetes vagy mesterséges szelőztetéssel a magasba kell terelni. Lehetséges továbbá a fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére az istállón kívül a trágyába, alomanyagba megfelelő szerek keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban való tárolása. Zárt rendszerű trágyakezelés biztosítása 7. A tárgyát, a trágyalét az istállóból folyamatosan az előre elkészített trágya- vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni, úgy, hogy az a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek, építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse. 8. (1) Elő kell segíteni a fertőzésveszély csökkentését, valamint az esetleg fellépő betegség elfojtását. (2) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) naponta legalább egyszer, de szükség szerint ki kell takarítani, rendszeres időközönként mésztejjel, vagy más fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni szükséges. (3) Az ott található kártékony rágcsálókat, legyeket és más kártevőket rendszeresen kell irtani. (4) Az elhullott állatok helyi dögkútba való elhelyezéséről gondoskodni kell. (5) A fertőzéseket, vagy azok gyanúját az állattartó a Polgármesteri Hivatalnál köteles bejelenteni, az állatot az intézkedésig elkülöníteni. Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma 9. (1) Az állatot nem szabad a) kínozni b) emberre vagy állatra uszítani c) kényszertakarmányozásra fogni d) kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani e) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Tilos az állatot bántalmazni, ingerelni és zaklatni. (3) Az ember környezetében tartott állat tulajdonjogával felhagyni nem szabad, az állat elűzése, elhagyása tilos! Veszélyes állat tartásának különös szabályai 10. A veszélyes állat tartása, országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a természeti oltalom alá nem eső állatok esetében a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző ad ki. 11. A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. 12. Ha a jegyző az állatvédelmi törvény, illetve az e rendeletben foglaltak megsértését észleli, illetve erről hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni és az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.
3 Haszonállattartás szabályai 13. (1) Haszonállatot a közegészségügyi szabályok betartásával a (2) bekezdésben előírtak alapján lehet tartani. (2) A tartható haszonállatok számát a melléképület (istálló, kutrica, ól, ketrec) alapterülete és egy állat férőhelyigénye határozza meg. Férőhelyigény normatívák: ló, öszvér, tehén 5 m2/db hízósertés 1 " ellető kutrica 4,5 " tojótyúk 5-7 db/ m2 hízóbaromfi 15 " csibe mélyalmon 8 hetes korig 18-20 " nyúl 5 " A felsorolásban nem szereplő állatokra vonatkozóan a helyi adottságok és tartási technológia alapján a szakhatóságok véleményének kikérésével a jegyző határozza meg a tartható állatlétszámot. Méhek tartásának külön szabályai 14. (1) Méheket tartani a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi) jogszabályok betartásával lehet. (2) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a módosított 15/1969.(XI.6.) MÉM.sz. rendeletben meghatározott feltételek mellett szabad. (3) A méhtartónak fokozott figyelemmel kell lenni arra a telekszomszédjára, vagy a szomszédos ingatlan bérlőjére, akinek a méhcsípés allergiás tüneteket okoz, s erről orvosi igazolással rendelkezik. Ebtartásra vonatkozó szabályok 15. (1) A község területén a 3 hónapos kort betöltött ebet a tulajdonosa köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni. (2) Az eb tulajdonosa az eb elhullását, eladását, vagy végleges elszállítását az eb nyilvántartásból való törlése végett 30 napon belül köteles bejelenteni. 16. (1) Minden 3 hónapos kort betöltött ebet évenként egyszer, a hatósági állatorvos által meghatározott időben veszettség ellen kötelező védőoltásban kell részesíteni. A község területén csak veszettség elleni védőoltásban részesült ebet szabad tartani. (2) A tulajdonos köteles: - Az eboltási igazolást a legközelebbi védőoltásig megőrizni és az ellenőrzésre jogosult hatóságnak bemutatni. - Az oltási igazolás felmutatásával bejelenteni, ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban. (3) Az ebeket tulajdonosaik úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárva -, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.
4 (4) Harapós, vagy támadó természetű ebet nappal biztos módon - szükség szerint megkötve - kell tartani. Az ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. Az ilyen természetű eb éjszaka is, a kiszabadulását biztosan megakadályozó módon, bekerített és lezárt helyen tartható megkötés nélkül. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! (6) Az ebet úgy kell tartani, hogy az anyagi kárt ne okozzon, testi épségét, egészségét senkinek ne veszélyeztesse. 17. (1) El kell kobozni az ebet, amelyet a tulajdonosa veszettség ellen nem oltatott be. (2) Ha az eb elszállítását, elkobzását, kiirtását az ebtulajdonos mulasztása miatt rendeleték el, a felmerült költségek az ebtulajdonost terhelik. 18. Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a) vendéglátó, élelmiszert árusító üzletbe b) művelődési intézmények területére c) közintézmények területére 19. Amennyiben az eb a csendet tartósan háborítja, vagy az ott tartózkodók egészségét veszélyezteti, kötelezni kell a tulajdonost az eb ingatlanról való eltávolítására. 20. (1) Tilos az ebet kínozni, éheztetni, szomjaztatni, elhagyni! (2) Az ebtulajdonos köteles ebét a jó gazda gondosságával tartani, gondozni, betegsége esetén gyógyíttatni. (3) Ha nem szándékozik tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. 21. (1) A kóbor és közterületen felügyelet nélkül hagyott ebeket a polgármester által megbízott személy köteles befogni és elszállítani. (2) A befogott ebet a szállítási és a tartási költségek megtérítése mellett a tulajdonos 8 napon belül kiválthatja. (3) A befogott és ki nem váltott ebek tulajdonjogával a polgármester szabadon rendelkezik, értékesíteni az állategészségügyi szabályok megtartásával lehet. (4) Az ebtartás szabályai ellenére tartott és kóbor ebek befogásából eredő eb után a polgármester jogosult állatonként és naponként a mindenkori tarifa szerinti gondozási és élelmezési költséget nyugta ellenében felszámítani, amelynek összege az önkormányzatot illeti meg. (5) Ha a befogott eb tulajdonosa ismertté válik, a jegyző köteles szabálysértési eljárást lefolytatni. 22. Ebtenyészetet létesíteni csak a jegyző engedélyével szabad a vonatkozó jogszabályok betartásával. Szabálysértés 23. Amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek vagy egyéb szabálysértésnek, az "állattartás rendjének megsértése" szabálysértést követ el, és 10.000 Ftig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki az e rendeletben foglaltakat nem tartja be.
5 Záró rendelkezések 24. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Sand, 1999. június... Pintérné Hegedűs Szilva jegyző Györek László polgármester Kihirdetve:......