Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: hivatal@fejer.kdrkh.hu web: www.fejerkozig.helyinfo.hu Ügyszám: 02/85-8/2009. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! I. Július-augusztus hónapok jellemzően a szabadságolások időszaka, mely körültekintő munkaszervezési intézkedések megtételét igényli a jegyzőktől. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 41/A. (9) bekezdése azt is lehetővé teszi, hogy az önkormányzat képviselőtestülete igazgatási szünetet rendeljen el. Ennek alapján tapasztalataink szerint több önkormányzat képviselőtestülete döntött rendeleti szabályozás útján igazgatási szünet elrendeléséről. Mind az igazgatási szünet elrendelése esetén, mind a nyári szabadságok kiadása során figyelemmel kell lenni a jogszabályi rendelkezések zökkenőmentes végrehajtására, illetve azok betartására. Nem hagyhatók figyelmen kívül a helyi sajátosságok, például üdülőterület, nagyobb létszámú zártkerti ingatlan-tulajdonos. Folyamatos ügyintézést kell biztosítani az okmányirodákban, de több olyan ügy is van jegyzői hatáskörben, amelynek intézése nem halasztható. Számos jogszabály állapít meg harminc napnál rövidebb ügyintézési határidőt, így például: - a 136/2009. (VI.24.) Kormányrendelet 3. (5) bekezdése értelmében a jegyzőnek a krízishelyzetbe került személyek támogatása iránt benyújtott igazolásával kiegészített kérelmet nyolc munkanapon belül kell továbbítania a székhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak, - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. (3) bekezdése alapján, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztéséről számított nyolc napon belül kell kiadni,

2 - a 6/2003. (III.7.) BM rendelet 16. (1) bekezdése szerint a születések és halálesetek anyakönyvezését a bejelentést követően azonnal anyakönyvezni kell, valamint ehhez kapcsolódóan a 99. (5) bekezdés szerint öt munkanapon belül az anyakönyvi okiratok kiadása és az anyakönyvi eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget kell tenni, - a 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet 26. (1) bekezdése értelmében a Magyarországon élő és a törvény hatálya alá tartozó polgár a beköltözést követő három munkanapon belül köteles bejelentkezni, - a 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 22/B. (1) bekezdése alapján a megtalált vezetői engedélyről a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell a közlekedési igazgatási hatóságot. A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről a hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint. Mindezeken túlmenően a Ket. eljárási részhatáridőket is tartalmaz pl.: az ügyfelek értesítésére, áttételre, belföldi jogsegélyre, hiánypótlási felhívás kiadására, stb., melyeket az eljáró hatóságnak szintén be kell tartania. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy kiskorú ügyfél kiemelten kiskorú veszélyeztetettsége esetében soron kívül kell eljárni, továbbá haladéktalanul ideiglenes intézkedést kell foganatosítani, ha a késedelem elháríthatatlan kárral, vagy veszéllyel járna, pl. egy életveszélyes épületre vonatkozóan. Kérem Önt, hogy az igazgatási szünet vagy ahol ez nem került bevezetésre, a nyári szabadságok kiadása során szíveskedjék olyan munkaszervezési intézkedéseket tenni, hogy a jogszabályok végrehajtásának érvényt tudjon szerezni. A továbbiakban egy új jogszabályra, valamint jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésekre hívom fel a figyelmet. II. A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelettel továbbiakban R. kapcsolatos jegyzői feladatokról A jogszabály lényege: Az állami szociális rendszer keretében a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által nyújtott szociális segély krízishelyzetbe került személyek támogatása egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, mely a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személyek részére állapítható meg.

3 Az R. alapján ez a szociális segély abban az esetben állapítható meg, ha - a kérelmező családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009-ben 57.815,- Ft) nem haladta meg, - a kérelmező részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény továbbiakban Tny. 6. -a alapján nem folyósítanak nyugdíjat és - a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került. A jegyző a fenti jövedelemvizsgálat esetében a szociális ellátások igénylésekor is figyelembe veendő jövedelmek körét ( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. ) veheti figyelembe. Fontos eleme a jogszabálynak, hogy Tny. 6. -a alapján nyugdíjnak minősül az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, az előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék, és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka. A jogszabály rendelkezései szerint a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető helyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező - a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette, - jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent, - lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztő-részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy - egészségi állapota indokolja. A támogatás megállapítása iránti kérelmet 2009. augusztus 1. és 2009. november 30. között a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon, a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. Felhívjuk a jegyzők figyelmét, hogy a kérelmezőnek a kérelemhez mellékelnie kell a jövedelem összegének igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát (társadalombiztosítási nyugellátás esetén az ezt megállapító határozatot), valamint lakáscélú kölcsön törlesztő-részletének emelkedése esetén a havi törlesztőrészlet emelkedését igazoló iratot. A kérelem benyújtását követően a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a jegyző a kérelmezőt 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. Az R. rendelkezései alapján nem jogosult támogatásra az a személy, - akinek a 2009. év folyamán 15 ezer forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg, - akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának időpontjáig, vagy

4 - aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják. A jegyzőnek az alábbi két esetben kell a kérelmet elutasítania: 1. A kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidőben nem tett eleget. 2. A kérelmező a támogatásra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. Amennyiben a jegyző a kérelmet nem utasítja el, a jogosultságot a formanyomtatványon igazolja, a kérelmet pedig 8 munkanapon belül továbbítja döntés céljából a székhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak. A jegyző eljárása ezzel befejeződik. A támogatás odaítéléséről, illetőleg annak összegéről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül dönt a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság. 5 munkanapon belül dönt az olyan személy támogatási kérelméről, akinek az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül jogerősen elutasították. A támogatás folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik. A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg. Összege legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer forint. A különös méltánylásra okot adó körülmények 3 esetét az R. 4. (4) bekezdése tartalmazza. Ezen különös méltánylást érdemlő körülmények fennállását a jegyzőnek a formanyomtatványon szintén igazolnia kell. A Korm. rendelettel kapcsolatban tartalmaz rendelkezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 416. (14) bekezdése, mely alapján a 1993. évi III. törvény 4. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: A krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni A Tny. 95. (4) bekezdése alapján a méltányossági jogkörben hozott egyszeri segély engedélyezése tárgyában hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Fenti jogszabályi rendelkezések összevetése alapján álláspontom szerint a jegyző elutasító döntése ellen csakúgy, mint a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság döntésével szemben a kérelmezőnek nincs jogorvoslati lehetősége. Hatálybalépés: 2009. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 86. szám (2009. június 24.)

5 III. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. (2) bekezdés utolsó mondata és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (Kr.) 5. (16) bekezdésének együttes értelmezése A közoktatási intézmények magasabb vezetői feladatainak ellátására kiírandó pályázatok elbírálása során gyakran merülnek fel kérdések. A felénk érkező megkeresésekből kitűnik, hogy igen gyakori problémát okoz a fenti jogszabályhelyek együttes alkalmazása. Kjt. 23. (2) bekezdés utolsó mondata alapján: Ha a magasabb vezető munkakör, illetve az ilyen megbízás, valamint a vezető megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, ennek során alkalmazni kell a 20/A. (2) bekezdésének a) és b) pontját. Kjt. 20/A. (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A 25. (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók. Felmerül a kérdés, miszerint egy általános iskola magasabb vezetői feladatainak ellátására kiírt pályázat eredménytelensége esetén újból ki kell-e írni a pályázatot és csak annak ismételt eredménytelensége esetén lehet pályázati kiírás nélkül megbízást adni, vagy alkalmazható ebben az esetben a Kr. 5. (16) bekezdése? Kr. 5. (16) bekezdése a következő: Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel a magasabb vezetői beosztáshoz szükséges feltétel.

6 A Kjt. 23. (2) bekezdése és a 20/A. (2) bekezdés a) pontja alapján fő szabályként - amennyiben a magasabb vezetői megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, pályázati eljárás lefolytatása nélkül akkor adható magasabb vezetői megbízás, ha kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására. A Kjt. 23. (2) bekezdése mondja meg, hogy ki minősül magasabb vezetőnek: A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A Kr. - a Kjt. 23. (2) bekezdésének végrehajtásához kapcsolódó - 5. (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a rendelet alkalmazásában ki minősül magasabb vezetőnek: a) magasabb vezető megbízásnak minősül: aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása, ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás; A Kr. 5. (16) bekezdése a magasabb vezetők közül kizárólag az intézményvezetői feladatokra kiírt pályázat eredménytelensége esetén teszi lehetővé a legfeljebb egy évre szóló - újabb pályázat kiírása nélküli - vezetői megbízás adását. Látható tehát, hogy az intézményvezetői megbízás a magasabb vezetői megbízásoknak csak az egyik esete, azt a pályázat eredménytelensége esetében kiemeli a jogalkotó a magasabb vezetői megbízások közül. Minden más magasabb vezetői megbízás (tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének - igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének -, intézményvezetőhelyettesi megbízás) adása esetén a Kjt-ben foglalt fő szabály érvényesül, vagyis pályázat kiírása nélkül akkor adható magasabb vezetői megbízás, ha 90 nap alatt kétszer zárult eredménytelenül a pályázati eljárás. Fontos megemlíteni, hogy a Kr. 5. (1) bekezdése 2008. december 31-ig hatályban volt szövege szerint kizárólag a közoktatási intézmény vezetésére adott intézményvezetői megbízás minősült magasabb vezetői megbízásnak. A 323/2008.(XII.29.) Kormányrendelet azonban a fent bemutatottak szerint bővítette a magasabb vezetői beosztások körét, amelyek közül speciálisan szabályozza az intézményvezetői feladatok ellátására adott megbízások eljárási rendjét. A jogszabályhelyek összevetése alapján megállapítható tehát, hogy eredménytelen általános iskola igazgatói pályázat esetén, újbóli pályázati eljárás lefolytatása nélkül legfeljebb egy évre vezetői megbízás adható.

7 IV. A helyi önkormányzatok hitelfelvételéről A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben több önkormányzat kényszerülhet arra, hogy hitelt vegyen fel. Tájékoztatónkkal abban kívánunk segítséget nyújtani, hogy jogilag szabályos keretek között születhessenek meg a hitel felvételhez szükséges döntések. A hitel felvétellel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Ötv. tartalmazza. A törvény 10. d) pontja alapján a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület tehát meghatározhatja azt az összeget, amely alatt, átruházott hatáskörben a képviselőtestület más szerve is jogosult hitel felvételéről dönteni. A hatáskör átruházásáról az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni. Hitel felvételével kapcsolatos további szabályok az Ötv.-n belül az önkormányzat gazdálkodása cím alatt találhatók. A hitel fedezete tekintetében az Ötv. 88. (1) bekezdésének b) pontja tartalmaz garanciális rendelkezéseket. Ennek alapján a helyi önkormányzat hitel felvételének fedezete likvid hitel kivételével nem lehet: az önkormányzati törzsvagyon, a normatív állami hozzájárulás, állami támogatás, személyi jövedelemadó, és az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése meghatározza a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásainak felső határát: ez a korrigált saját bevétel. A korrigált saját bevétel fogalmát a (3) bekezdés a) pontja határozza meg. További fogalom-meghatározásokat tartalmaz a 88. (3) bekezdése (saját bevétel, rövid lejáratú kötelezettség és a likvid hitel). Akár a képviselő-testület, akár átruházott hatáskörben valamely szerve jogosult a hitel felvételéről szóló döntést meghozni, tisztázni kell azt, hogy mely kondíciók mellett kerül sor a hitel felvételére. Ezen feltételek meghatározására csakis a döntéshozó jogosult. Nem helyes tehát az a döntés, ha a döntéshozó olyan határozatot hoz, hogy az előterjesztést elfogadja, illetőleg csak a szerződés egyes elemeit fekteti le határozatában és egyebekben a polgármestert jogosítja fel a szerződés aláírására. A hitelfelvétel gyakorlatilag a hitel-szerződés aláírásával jön létre, így az erről szóló döntés meghozatalára a képviselőtestület, vagy az átruházás esetén annak szerve jogosult. Amennyiben a határozatban foglalt valamely elemet a bankkal kötött szerződés nem tartalmaz, vagy a határozat nem tartalmaz a szerződésben foglalt lényeges tartalmi elemet, úgy az nem tekinthető a képviselőtestület felhatalmazására aláírt szerződésnek, ezzel a hitel szerződést aláíró tiltott hatáskör elvonást valósít meg.

8 Helyes megoldásnak tekinthető, ha a döntéshozó magát a hitel felvételéről szóló szerződést hagyja jóvá és ezen szerződés aláírására hatalmazza fel a polgármestert. Természetesen ez gondos előkészületet igényel és feltételezheti egy előzetes döntés megalkotását, amelyben a döntéshozó a hitel kérelem főbb elemeit határozza meg. A megfelelő szerződéses partner kiválasztása pedig ezen határozat alapján történik, a döntéshozó elé pedig a véglegesnek tekinthető szerződés tervezet kerül. Bármely eljárást is követ a döntéshozó, vannak olyan tartalmi elemek, amelyeket célszerű a határozatban rögzíteni, így különösen az igényelt hitel összege, rendelkezésre tartás időtartama, igénybe vétele, hitel futamideje, a hitelt folyósító bank megnevezése, a hitel törlesztésének időpontja, az önkormányzat által felajánlott fedezeti biztosíték (pontos megnevezés, amennyiben ingatlan, úgy annak helyrajzi száma), önkormányzati kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testület a hitel futamideje alatt az éves költségvetés összeállításakor a felvett hitelt és járulékait (kamat, kezelési költség stb.) az önkormányzat minden más fejlesztési kiadást megelőzően betervezi és jóváhagyja, annak megállapítása, hogy hitel felvétele az Ötv. 88. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel. A hitelfelvételnek vannak bizonyos következményei túl azon, hogy a hitelt felvevő adóssá válik. Ez az Ötv. 92/A. (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén az auditálási kötelezettség. A hivatkozott bekezdés alapján; amennyiben a hitelt felvevő önkormányzat teljesített kiadásainak összege meghaladja a 300 MFt.-ot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel az Ötv. 92/A. -a alapján a felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. V. Vízgazdálkodási társulat megszűnése esetén az érdekeltségi hozzájárulás behajtása A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 44. (4) bekezdése alapján a társulat jogutód nélküli megszűnése esetén a közfeladat ellátásához szükséges vagyon az önkormányzatra száll. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vt.) tartalmaz részletes rendelkezéseket a víziközmű-társulat megszűnése vonatkozásában. A Vt. 17. -a alapján, ha a víziközmű-társulat a közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közművet a tulajdonos önkormányzat részére átadta, akkor elszámolási eljárást kell lefolytatni. Ennek során el kell készíteni többek között a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások jegyzékét, illetve érvényesíteni kell a társulat követeléseit, kivéve az érdekeltségi hozzájárulásokat és a bankhiteleket.

9 A Vt. 22. -a szerint továbbá a megszűnt társulat vagyonát, ideértve a társulati úton létrehozott közcélú vízilétesítménnyel kapcsolatos vagyoni jogot és kötelezettséget, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követelést és tartozást a közfeladatokat ellátó víziközmű tulajdonos települési önkormányzat részére kell átadni. A meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a tulajdonos önkormányzat víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára kell teljesíteni. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszűnt víziközmű-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint. Tekintettel arra, hogy a Vgt. 41. (2) bekezdése alapján a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, így a behajtás tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. -ában foglalt eljárást kell alkalmazni. Fentiek alapján a víziközmű-társulat megszűnése esetén annak teljes vagyona, ide értve többek között az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követelést és tartozást, a tulajdonos települési önkormányzatra száll át. Az érdekeltségi hozzájárulás meg nem fizetéséből keletkező tartozás pedig adók módjára behajtható köztartozás, így arra az Art. 161. -ában foglalt végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. VI. Közszolgáltatás kizárólagos jog alapján A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. -a bír jelentőséggel. A hivatkozott jogszabályhely felsorolást tartalmaz a helyi önkormányzatok lehetséges feladatait illetően. A közösségi jog tekintetében a helyi önkormányzatok, illetve a saját tulajdonú gazdasági társaságok közötti közszolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszerzési irányelvek, valamint ezzel összefüggésben az azokat átültető, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.). alkalmazása. Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem egy Kbt. szerinti szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társasága útján az állampolgárok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy a közszolgáltatás fogalma nem azonos a közbeszerzési irányelvek, valamint a Kbt által is használt szolgáltatás kifejezéssel. A közszolgáltatás közösségi jogi szempontból nem egyszerűen szolgáltatás, hanem általános érdekű szolgáltatás, és mint ilyen, nem tartozik a közösségi jog hatálya alá. Lényeges megállapítani, hogy a közszolgáltatási feladatok ellátása körében akár építési beruházásra, árubeszerzésre is sor kerülhet, álláspontunk szerint ez sem tartozik a Kbt. hatálya alá amíg abban csak az önkormányzat, illetve saját tulajdonú gazdasági társasága vesz részt. Annak ellenére, hogy ezzel a megállapítással mind az Európai Unió Bizottsága, mind a Kbt. előkészítési feladatait ellátó Igazságügyi Minisztérium egyetért, a Kbt. szövegéből mindez nem közvetlenül, hanem csak áttételesen vezethető le, figyelemmel arra, hogy a törvény a hatály tekintetében félreérthetően fogalmaz.

10 Amennyiben egy önkormányzat a közszolgáltatási feladatát nem saját tulajdonú gazdasági társaság útján kívánja ellátni, hanem kilépve a piacra, onnan kíván kiválasztani egy gazdasági jogalanyt a közszolgáltatási feladatok nyújtására, úgy ebben az esetben ez a tevékenység már nem minősül általános érdekű szolgáltatásnak, hanem általános érdekű gazdasági szolgáltatásnak, így vonatkoznak rá mind a versenyszabályok, mind pedig a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések. Ugyancsak vonatkoznak a Kbt. rendelkezései arra az esetre, ha az önkormányzat saját részére saját tulajdonú társaságától rendelne meg a Kbt. szerinti szolgáltatás fogalmába tartozó tevékenységet. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az önkormányzat saját tulajdonú társasága harmadik féltől kíván akár a közszolgáltatási feladat ellátásához szükséges szolgáltatást megrendelni. A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. tárgyi hatályával [Kbt. 2. (1) bekezdés, 2/A., 27., 28., 29.. (2) bekezdés h) pont] összefüggésben az alábbi tényezők megvizsgálását javasolja annak megállapításánál, hogy a helyi önkormányzat által alapított önkormányzati intézménnyel, vállalattal vagy más szervezettel (a továbbiakban: önkormányzati intézménnyel; ld. Ötv. 9. (4) bekezdését) kötendő szerződés milyen feltételek esetén tartozik a Kbt. hatálya alá. A Kbt. 2. (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha megadott tárgyú és értékű beszerzéseik megvalósítása érdekében visszterhes szerződést kötnek. 1. A Kbt. 2/A. (1) bekezdése rögzíti azokat a feltételeket, melyek megvalósulása esetén az ajánlatkérő így a helyi önkormányzat, illetve önkormányzati költségvetési szerv által kötött egyes megállapodások nem minősülnek szerződésnek, ezáltal közbeszerzésnek, és így nem vonják magukkal a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Kbt. 2/A. -a meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a Kbt. alkalmazásában nincs szó szerződés létrejöttéről. Ehhez a Kbt. két, együttes követelményt támaszt: egyrészt az ajánlatkérővel szerződő gazdasági társaság az ajánlatkérőhöz (államhoz) képest ne rendelkezzen önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekeltséggel, másrészt tevékenységét gyakorlatilag (döntő részben) csak az ajánlatkérő (állam) részére fejtse ki. A hivatkozott bekezdéshez készített indokolás értelmében az első feltétel akkor teljesül, ha az ajánlatkérő, illetve az állam kizárólagos tulajdonosa a vele szerződő gazdasági társaságnak és teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik a gazdasági társaság stratégiai és operatív működése tekintetében. A második feltétel kikötésének célja, hogy kizárásra kerüljön a gazdasági társaság működésének esetleges versenytorzító hatása: a Kbt. ezért a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenység lehetőségét a minimálisra korlátozza. Előzőeknek megfelelően a 2/A. (1) bekezdése alapján a Kbt. 22. (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, száz százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet által kötött megállapodás, amely felett az ajánlatkérő tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért

11 jogszabályon alapuló felelősségére a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó szerződésnek, feltéve, ha a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 %-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. A Kbt. 2/A. (2) bekezdése szerint az előzőekben ismertetettek irányadóak akkor is, ha a Kbt. 2/A. (1) bekezdésének a) pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ilyen közbeszerzésnek nem minősülő szerződés határozott időre, legfeljebb három évre köthető; a szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek. Előzőek mellett a Kbt. garanciális szabályként rögzíti azt is, hogy az ajánlatkérő legalább három évenként független szakértő igénybevételével hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása. Az előzőekben írottaktól eltérő a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat valamely, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés (a törvény szerinti értékhatárt meghaladó) ellenérték fejében történő igénybevételére kíván visszterhes polgári jogi szerződést kötni. Ekkor az ajánlatkérőnek tekintettel kell lennie arra, hogy a visszterhes szerződés megkötéséhez megkívánt közbeszerzési eljárás lefolytatásától a Kbt. 29. (2) bekezdés h) pontja alapján csak akkor lehet eltekinteni...ha a szolgáltatást a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy az általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. A Kbt. 4. -ának 13. pontja a kizárólagos jogot a következők szerint határozta meg: "Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve a 125. (2) bekezdésének b) pontja és a 225. (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha e törvény másként rendelkezik (166. )". A kivétel alkalmazásának együttes feltételei tehát az alábbiak: - az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban álló, jogszabályon alapuló kizárólagos jog fennállása, továbbá - az érintett megrendelés a Kbt. szerint szolgáltatás-megrendelésnek minősül és - e szolgáltatást a Kbt. 22. (1) bekezdése alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő vagy e szervezetek által létrehozott társulás nyújtja az önkormányzatnak.

12 A szolgáltatás-megrendelés fogalmát a Kbt. 27. -a határozza meg. Eszerint: A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. szerinti definíció tartalommal való kitöltését segíti az ún. Közös Közbeszerzési Szójegyzék, vagyis az a nómenklatúra, amelynek alkalmazásával a közbeszerzési hirdetményekben a közbeszerzések tárgyát meg kell adni, illetve határozni [ld. a Kbt. 20. -ának (5)-(6) bekezdéseit]. E nómenklatúrát jelenleg a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről (CPV) szóló a Bizottság 2151/2003/EK rendeletével módosított 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza. Ugyancsak irányt mutat e tekintetben a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ), amely egyben tartalmi leírásokat ad az egyes szolgáltatási kategóriákhoz. Az előzőekben vázoltak kivételével a Kbt. hatálya kiterjed minden olyan beszerzésre, amelyet az önkormányzat, mint ajánlatkérő az általa létrehozott gazdasági társaságtól, mint ajánlattevőtől szerez be. A Kbt. idézett rendelkezése lehetőséget ad arra, hogy kizárólagos jogot biztosítson jogszabály. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendelet is jogszabálynak minősül, nincs elvi akadálya annak, hogy kizárólagos jogot önkormányzati rendelet alapítson. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy e döntésnek összhangban kell állnia az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel, illetve a vonatkozó másodlagos közösségi joggal. A közbeszerzések tekintetében a kizárólagos jog alapítása esetében irányadó az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról 3., illetve 18. cikke. 3. cikk Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula Ha egy ajánlatkérő szerv egy ajánlatkérő szervnek nem minősülő szervezetnek különleges vagy kizárólagos jogot ad közszolgáltatási tevékenység folytatására, az e jog megadásáról szóló okiratban ki kell kötni, hogy az érintett szervezetnek az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseknek tevékenysége részeként harmadik felek részére történő odaítélésekor be kell tartania az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elvét. 18. cikk Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre, amelyet egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.

13 A fentieket összegezve szakmai álláspontom szerint csak olyan szolgáltatások tekintetében képzelhető el kizárólagos jog biztosítása, amelyek közszolgáltatásként, önkormányzati feladatként jogszabály alapján nyújtanak. (Nem sorolható álláspontom szerint ebbe a körbe például a kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás.) Minden egyes szolgáltatásnál külön meg kell vizsgálni, hogy érvényesülnek-e a kizárólagos jog biztosítása esetén a Kbt. alapelvei, különösen a versenytorzító hatás kizárására vonatkozó követelmény. Csak azok a szolgáltatások határozhatók meg kizárólagos jogként, amelyek összeegyeztethetők az alapelvekkel, önkormányzati feladat megvalósítását szolgálják, és nincsenek a piaci versenyre torzító hatással. Nincs ellentmondás a Kbt. kizárólagos jogokra vonatkozó és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései között. A Kbt. a szolgáltatás beszerzésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket beleértve a szolgáltatás nyújtásának kizárólagosságára adott felhatalmazást is -, míg az Áht. a feladat ellátásának gazdálkodó szerv számára történő kiajánlásával kapcsolatos követelményeket határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a jogszabályban számára meghatározott feladatokat nem saját szervezete, illetve költségvetési szerve útján látja el, hanem gazdálkodó szerv közreműködésével látja el a feladatot függetlenül attól, hogy az adott gazdálkodó szervezetben tulajdonos-e, illetve milyen arányban az önkormányzati feladatok funkcionális privatizációja során be kell tartani az Áht. 100/K. - 100/O. rendelkezéseit. A fentiek alapján álláspontom szerint elvileg nincs akadálya annak, hogy gazdálkodó szervezet részére átadjon az önkormányzat egyes feladatokat, de ezek kiválasztásánál, illetve ezen tevékenységekre vonatkozóan kizárólagos jog alapításánál kellő körültekintéssel kell eljárni, minden egyes feladatnál megvizsgálva a jogszabályi feltételek fennállását. Székesfehérvár, 2009. július 17. Tisztelettel: Dr. Gelencsér József hivatalvezető