KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1
1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része, amit megfigyelünk (az összes személyt nem lehet megvizsgálni Reprezentatív minta: olyan az összetétele, mint az alapsokaságnak, azokkal a jellemzőkkel rendelkezik 2
2. A MINTAVÉTELI FOLYAMAT Célja: kevés fáradozással és költséggel az alapsokaságról a lehető legtöbb információt nyújtó minta kiválasztása Mintavételi hiba: az az eltérés, ami a minta és a populáció jellemzői között jelentkezik (mindig van!) pl.: 95 százalékos megbízhatósági szinten elmondható, hogy a Blikk címoldalán 3-5 szupersztár neve jelenik meg nap, mint nap - csökkenthető: a minta nagyságának növelésével, és a mintavételi eljárás módjával 3
MILYEN TÍPUSÚ HIBA? matematikai eszközökkel nem kezelhető Nem mintavételi hibák, mint: Rossz kérdőív szerkesztés definíciós hiba Téves adatközlés a válaszadási hiba Rossz lekérdezés az adatbázisból a végrehajtási hiba Elgépelt életkor az adatrögzítési hiba. részleges megfigyelésből fakad
2. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS Mintavételi keret: a vizsgált populáció összes elemének tételes felsorolása Minta érvényessége: a mintavételi eljárás valóban a célzott populációt képviseli, - a minta tükrözi a szélesebb populáció összetételét (ha nem akkor, a következtetések korlátozott érvényűek lesznek) 5
3. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS LÉPÉSEI 1. A populáció (sokaság) meghatározása 2. A mintavételi keret listázása 3. A mintavételi módszer meghatározása (függ: a sokaság nagyságától a kutatás természetétől a rendelkezésre álló időtől, az anyagi forrásoktól) 4. A mintavétel kivitelezése 5. Ellenőrzés 6
4. A MINTAVÉTELEK FAJTÁI Nem valószínűségi mintavétel Valószínűségi mintavétel 7
5. NEM VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Önkényes: egyszerűen elérhető alanyok kerülnek a mintába, akik elérhetők a kutató számára - olcsó, kényelmes időben, de nem reprezentatív Szakértői: amikor lehetetlen listát készíteni a vizsgálandó személyekről, így akik az adott kérdés szakértői kerülnek a mintába - torzít 8
5. NEM VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Hólabda módszer: nehéz a populáció tagjait körülhatárolni, néhány személytől gyűjt adatokat és megkérjük ajánljanak másokat a vizsgálathoz - feltáró célra alkalmas(pl. hajléktalanok, diákokat politikai nézeteik alapján) 9
5. NEM VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Kvótás mintavétel: kiindulópontja a sokaságot leíró táblázat, meg kell határozni ehhez a kategóriákat és az azok arányát a populációban (pl: nők-férfiak, pályakezdők-régóta a pályán lévők aránya az adott munkahelyen) Egyetemisták Fekete Barna Szőke Vörös Fiú 432 543 643 23 Lány 234 436 387 63 - a táblázatot nehéz megalkotni, statisztikai adatokra van szükség - a megkérdezett minta súlyozása bizonyos jellemzőkre - az arányokat tudva a konkrét kiválasztás mégis önkényes, torzíthat 10
Definíció: a módszer és az elemszám gondos meghatározásával történik a mintavétel, hogy minimális legyen a mintavételi hiba - a minta jól reprezentálja a teljes populációt, mert a sokaság minden elemének egyforma az esélye arra, hogy bekerüljön a mintába 6. VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTEL 11
6. VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Egyszerű véletlen mintavétel: minden elemnek egyforma az esélye arra, hogy a Mintába kerüljön (pl: számítógéppel sorsolják ki) - olcsó, elég megbízható - földrajzilag szétszórt, ez növeli a költségeket Egy lakótelepen mindenkinek bedobnak egy szórólapot, majd azt vizsgáljuk, hogyan hasznosul a szórólapon lévő információ. Populáció=lakók homogenitás=mindenkihez 12
6. VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Szisztematikus mintavétel: a teljes sokaság k-adik elemét választják bele a mintába - véletlen kezdőpontú (1 és a k szám között választunk ki egy kezdő számot) - veszélye: ha ciklikusság jellemző a sokaságra akkor előfordulhat, hogy bizonyos elemek nem kerülnek be a mintába (ültetési sorrendben 1.fiú-2.lány és csak a 2. személyt választjuk ki mindig) 13
6. VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Rétegzett mintavétel: a sokaság tagjait a mintavétel előtt homogén csoportokra (rétegekre) osztjuk - ezekből a rétegekből választunk ki megfelelő elemszámot - előnye: homogén sokaságnál kisebb a hiba pl: a karon lévő hallgatókból szakonként és évfolyamként alkotnak csoportokat és ezekből választanak ki meghatározott számú személyt pl: A tanuló szüleinek iskolai végzettsége és a tanuló továbbtanulása között kapcsolat van. 14
6. Valószínűségi mintavételi eljárások Többlépcsős csoportos mintavétel: amikor lehetetlen teljes körű felsorolást készíteni a sokaságról (pl: 3000 főnél kisebb települések) - a kiinduló csoportokat kell először meghatározni és ezek közül kell mintát venni (minél több csoport legyen és azok homogének) - az adott csoportokból véletlenszerűen vagy szisztematikusan választjuk ki az elemeket a végső mintába - kevésbé pontos 15
6. VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel: ha az egyes csoportok nagysága eltér egymástól, akkor ezt figyelembe vesszük - a teljes mintát az elemszámmal arányosan választjuk ki (pl: kisebb létszámú csoportból kevesebben, a nagyobból többen kerülnek be a mintába) 16
FELHASZNÁLT IRODALOM Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. 201-245. Majoros Pál (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Budapest: Perfekt Kiadó. 100-104. 17