11. (1) A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. Ahol e törvény I. része és IV. részének XII. fejezete társasági szerződésről tesz említést, azon a törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapszabály és az alapító okirat is értendő. (2) A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a társaság közgyűlése fogadja el. (3) A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig ha a törvény másképp nem rendelkezik nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), a természetes személy tag anyja nevének, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; c) a gazdasági társaság főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló, az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá a természetes személy anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. 171. (1) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért törvényben meghatározott kivétellel a részvényes nem felel. (2) A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. Részvénytársaság zártkörű vagy nyilvános működési formában létrejöhet e törvény szerinti átalakulással (VI. fejezet) is. (3) A részvénytársaság elnevezést a működési forma megjelölésével, illetve annak zrt. vagy nyrt. rövidítésével a társaság cégnevében fel kell tüntetni. (4) A részvénytársaság az e törvényben meghatározott szabályok szerint (173. ) működési formáját megváltoztathatja. A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság átalakulását. 172. (1) Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek 1
forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. (2) Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. (3) Tilos a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. 173. A részvénytársaság legfőbb szerve az alapszabály módosítására irányadó szabályok szerint az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével határozhat a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról. ZÁRTKÖRŰ ALAPÍTÁS 206. (1) A részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik (zártkörű alapítás). (2) Az alapítók a részvénytársaság alapításáról, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapszabályban rendelkeznek. 207. (1) A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. (2) Részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. 208. (1) Az alapszabályban a 12. (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határozni: a) az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke befizetésének egyéb feltételeit; b) az alapítók nyilatkozatát a valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról; c) az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, hányad részvény esetén a hányad részvények névértékét, valamint a részvények előállításának módját; d) a 37. -ban és a 247. -ban foglalt kivételekkel az első igazgatóság tagjainak nevét (lakóhelyét), valamint a tagok anyja nevét; e) a részvénytársaság első könyvvizsgálójának nevét (lakóhelyét, székhelyét); f) a közgyűlés összehívásának módját, továbbá a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját. (2) Szükség szerint tartalmazza az alapszabály: a) a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, szolgáltatásának időpontját, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét); b) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokat és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozását, a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításának szabályait, valamint az egyes rész- 2
vényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét részvénysorozatonként; c) az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat; d) a részvények átruházásának korlátozását vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötését; e) a részvények kötelező bevonásával [267. (3) bekezdés] összefüggésben szükséges rendelkezéseket; f) az igazgatóság felhatalmazását a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban közbenső mérleg elfogadására; g) vezérigazgató (247. ) választása esetén az első vezérigazgató nevét (lakóhelyét), valamint anyja nevét; h) felügyelőbizottság választása esetén az első felügyelőbizottság tagjainak nevét (lakóhelyét), valamint a tagok anyja nevét; i) mindazt, amiről a részvényesek az alapszabályban rendelkezni kívánnak. 209. (1) Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az e törvényben meghatározott esetek kivételével az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő (a továbbiakban: könyvvizsgáló) jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult. (2) Nincs szükség a könyvvizsgálói jelentésre, ha a nem pénzbeli szolgáltatást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, számviteli törvény szerinti beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli hozzájárulás olyan értékpapírokból áll, amelyek piaci értéke megállapítható. (3) A könyvvizsgáló jelentését az igazgatóság a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a Cégközlönyben közzéteszi. 210. (1) A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették, b) a nem pénzbeli hozzájárulást kivéve, ha a nem pénzbeli szolgáltatás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. (2) Az alapszabály a pénzbeli hozzájárulás befizetésének minimális mértékét, illetve a bejegyzés előtt rendelkezésre bocsátandó nem pénzbeli hozzájárulás értékének az alaptőkéhez viszonyított arányát magasabb százalékban is megállapíthatja. (3) A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló részvényes köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított egy éven belül befizetni. (4) A nem pénzbeli hozzájárulásnak azon részét, amelyet a részvényes a bejegyzésig nem bocsátott a részvénytársaság rendelkezésére, az alapszabályban meghatározott időpontban, de nem később, mint a 3
részvénytársaság bejegyzésétől számított ötödik év végéig kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. 211. (1) A részvénytársaság cégbejegyzésétől számított két éven belül a társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább tíz százalékával rendelkező részvényese közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez feltéve, hogy a részvénytársaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét a közgyűlés előzetes, jóváhagyó határozatára van szükség. Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell (209. ). (2) A részvénytársaság alapszabálya az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását a cégbejegyzés időpontjától számított két naptári évnél hosszabb időszakra és a szavazati jogok tíz százalékával nem rendelkező részvényesek vonatkozásában is előírhatja. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a részvénytársasággal az alapító, illetve a részvényes közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa, továbbá, olyan személy köt szerződést, amelyben az alapító, illetve a részvényes közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik (Ptk. 685/B. ). (4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződésekkel, a hatósági határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzéssel, valamint a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban. EGYSZEMÉLYES RT 283. (1) Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. (2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg, a részvénytársaság zártkörűen működik tovább. 284. (1) Egyszemélyes részvénytársaság alaptőkéjét alapító okirata cégbejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni. NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 285. A nyilvánosan működő részvénytársaságoknak az e Címben nem szabályozott viszonyaira a zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 288. (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. (2) A részvényjegyzés az alapítási tervezetnek megfelelően, az abban foglaltakkal megegyező módon történik. Az alapítási tervezet eredeti példányát közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és az arról készített másolatokat közjegyzővel kell hitelesíttetni. (3) Az alapítási tervezetben ismertetni kell: 4
a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, tevékenységét, időtartamát; b) az alapítók nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét); c) az alaptőke tervezett nagyságát; d) a részvények számát és névértékét, a részvények előállítási módját, valamint szükség szerint a törzsrészvényen kívül forgalomba hozandó részvényfajtákhoz, illetve részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat, a részvényesi jogok esetleges korlátozását; e) szükség szerint az alapítókat megillető előnyöket, azaz a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának, az igazgatóság, az első felügyelőbizottság tagjai, illetve az első könyvvizsgáló kijelölésének, valamint a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról való döntés jogát; f) a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében jegyezhető részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató alapító nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítási tervezet szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét); g) a túljegyzés esetén követendő eljárást; h) szükség szerint a tervezett alaptőke aluljegyzése esetére a részvényjegyzés eredményességéhez megkívánt részvények számát (jegyzési minimum); i) a részvények kötelező bevonásának, a 267. (3) bekezdés alkalmazásával összefüggésben szükséges, a törvényben kötelezően elő nem írt eseteit; j) az alakuló közgyűlés összehívásának módját; k) a nyilvános alapítás várható költségeit. (4) Az alapítási tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd ezt követően az alapítók az alapítási tervezetet az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató része ként teszik közzé. 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 23. (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik; b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba; c) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza, forgalomba, vagy d) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. 24. (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki. (2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell: a) a kibocsátó nevét; b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét; c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját; d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét; e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét; f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását. (3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható. 5
289. A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. Az alapító kivételével a részvényjegyző a jegyzéssel csak pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására vállalhat kötelezettséget. A részvényjegyző kivéve azt az alapítót, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt módon a jegyzéssel egyidejűleg befizetni. 25. (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a 21. -ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetőleg - a 23. (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését. (2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel. 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. (4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató). [ ] 27. (1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni kell a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait [ ] (2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa. (3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet. [ ] (5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza. (6) Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi. (7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha: a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene; b) az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása 6
nem félrevezető a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából; c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését. (8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni. 28. (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében. (2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. (3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz. 30. A 29. (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. -ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 31. (1) A tájékoztató tizenkét hónapig hatályos. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül, de legkésőbb a tájékoztató hatályosságának időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. [ ] (3) A regisztrációs okmány tizenkét hónapig érvényes, ha a kibocsátó teljesíti az 52/A. (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét. (4) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együttesen érvényes tájékoztatót képez. 32. (1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetőleg az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését. (2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. (3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell 7
alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el. (4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti. 33. (1) Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le. (2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni. (3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. 34. (1) A Felügyelet általi jóváhagyását követően a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen. (2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni. (3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani. (4) A közzététel helye: a) legalább egy országos terjesztésű napilap, vagy b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából. (5) Ha a kibocsátó a tájékoztatót a (3) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint teszi közzé, a Felügyelet kötelezheti a kibocsátót, hogy a tájékoztatót a (4) bekezdés b) pontja szerint honlapján is közzétegye. (6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni. (7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani. [ ] (10) A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal, formában, és legalább a tájékoztató - 31. (1) bekezdésben meghatározott - hatályosságának időtartamáig kell közzétenni. 8
(11) A Felügyelet - a hozzá bejelentett adatok alapján - a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. 35. (1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési szolgáltató, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy által megjelentetett dokumentum - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót és a hirdetményt - hirdetésnek minősül. (2) Minden, az (1) bekezdés szerinti dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy az hirdetés. (3) A hirdetésben foglalt információ nem lehet félrevezető vagy pontatlan. A hirdetésben foglalt információnak összhangban kell lenni a tájékoztatóban foglalt információval. (4) A hirdetésben meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor és hogy a tájékoztatót hol lehet megtekinteni. (5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a hirdetés nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest. (6) Ha a Felügyelet a hirdetés benyújtását követő öt munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta. 36. (1) A 26. -ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet engedélye szükséges. (2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. [ ] 38. (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) a tájékoztató tervezetét; b) a hirdetmény szövegtervét; c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor; d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor; e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét; f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását; g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot; h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot; i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot; j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit. (2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetőleg az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetőleg a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani. (3) A Felügyelet jogosult a forgalmazó, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni. [ ] (5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudo- 9
mására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé. (6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)-(4) bekezdés alapján [ ] 41. (1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a 40. szerinti hatósági bizonyítványt elküldje. (2) Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. A tájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti. 42. A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-27. -a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26-27. -a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. 43. (1) Ha a Magyarországon, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni. [ ] 290. (1) Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), az alapítók ha az alapítási tervezet erre feljogosította őket, az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról. Ha az alapítási tervezet nem jogosította fel az alapítókat a túljegyzésről való döntésre, a többlet elfogadásáról vagy viszszautasításáról az alaptőke megállapítása során az alakuló közgyűlés dönt. (2) Ha az alapítók vagy az alakuló közgyűlés a túljegyzést visszautasította, a visszautasított részvényjegyzésre teljesített befizetést a visszautasításra vonatkozó döntést követő tizenöt napon belül a részvényjegyzőknek levonás nélkül vissza kell fizetni. E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltató egyetemlegesen felelnek. 291. (1) Az alapítás meghiúsul, ha a részvénytársaság tervezett alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt vagy az alapítási tervezet ilyen rendelkezése esetén a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le, kivéve, ha a részvényjegyzést jegyzési garanciavállalás biztosítja. (2) Ha a részvényjegyzés során csak a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt jegyezték le, a részvénytársaság alaptőkéjét a jegyzett részvények névértékének összege alapján kell megállapítani. (3) Az alapítás meghiúsulása esetén a részvényjegyzés során befizetett összeget a befizetést teljesítő részére tizenöt napon belül, levonás nélkül vissza kell fizetni. E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltató egyetemlegesen felelnek. 10
A forgalomba hozatal módja és általános szabályai 47. (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg. (2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis. (3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek. (4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor. (5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak. (7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. 48. (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg. (2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni. (3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát. (4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. Az aukció 49. (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza. (2) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az nem lehet rövidebb, mint három munkanap. (3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. 50. (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni. (2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan. (3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. 11
(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg. 51. Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja. 292. (1) Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. (2) Ha az alapítók elmulasztják az alakuló közgyűlésnek az (1) bekezdésben előírt időn belül való megtartását, a részvényjegyző mentesül további kötelezettségei alól, és az általa befizetett összeget visszakövetelheti. A levonás nélküli visszafizetés teljesítéséért az alapítók egyetemlegesen felelnek. (3) Az alakuló közgyűlés megnyitásáig a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének huszonöt százalékára kiegészíteni. 293. Az alakuló közgyűlés a) megállapítja a részvényjegyzés eredményességét; b) dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, kivéve, ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn; c) megállapítja az alapszabályt. 294. (1) Az alakuló közgyűlés határozatképességének megállapítása során a pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényjegyzők közül azokat lehet számításba venni, akik a 292. (3) bekezdésében foglalt kötelezettségüknek eleget tettek, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló alapítók közül azokat, akik a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. Az alakuló közgyűlés az alapítási tervezettől történő eltérés kérdésének kivételével határozatképes, ha azon az alaptőke több mint ötven százalékát lejegyző részvényes jelen van. (2) Az alakuló közgyűlés a határozatokat háromnegyedes többséggel hozza. Az alakuló közgyűlés az alapítási tervezettől csak valamennyi részvényjegyző egyhangú döntésével térhet el, kivéve azokat a jogosultságokat, amelyeket az alapítók maguknak tartottak fenn. (3) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre a 238. szabályai alkalmazandók. 295. (1) Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabálynak a 208. -ban felsoroltakat kell tartalmaznia, kivéve a 208. (1) bekezdésének b) pontját, valamint (2) bekezdésének d) és g) pontját. Az alapszabálynak tartalmaznia kell az egységes irányítási rendszerű részvénytársaság kivételével az első felügyelőbizottság tagjainak nevét. (2) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya nem írhatja elő, hogy az igazgatósági tagok viszszahívásához a szavazatok egyszerű többségnél nagyobb arányú határozathozatal szükséges. (3) A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani. 12
allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről; aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek; befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat és a központi értéktárat; befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz; forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató; jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére; jegyzési garanciavállalás: a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás; kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja; másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír; 13