250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet. a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól A Kormány a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 307. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A Vht. 31/D. -a szerinti végrehajtói kézbesítés (a továbbiakban e rendeletben: kézbesítés) célja az, hogy - az eljárási jogok gyakorlásának biztosítása érdekében - a bírósági határozat annak címzettje részére polgári nemperes eljárás lefolytatásával is kézbesítésre kerüljön. (2) A kézbesítés során - a Vht.-ban nem szabályozott kérdésekben - e rendelet szerint kell eljárni. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) kézbesítési végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó): a kézbesítést végző önálló bírósági végrehajtó, valamint a helyette eljáró végrehajtó-helyettese és végrehajtójelöltje; b) kézbesítés: a végrehajtónak a Vht. és e rendelet szerinti eljárása a bírósági határozat címzetthez történő eljuttatása érdekében; c) bírósági határozat: a Vht. 15. -a szerinti jogerős bírósági határozat, egyezséget jóváhagyó végzés, 16. -ának a) pontja szerint közjegyzői végzés és közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke, valamint a 16. -ának b) pontja szerinti fegyelmi bíróságok határozata, amelynek a kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint már megtörtént, és az a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 99. -ának (2) bekezdése szerinti kézbesítési vélelem folytán emelkedett jogerőre; d) bírósági irat: a bírósági határozat bíróság által készített papír alapú kiadmányáról a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat; e) kérelmező: az a természetes vagy jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a javára a bírósági határozat marasztalást tartalmaz, és kéri a kézbesítés lefolytatását; f) címzett: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a bírósági határozat marasztalást tartalmaz, és akinek a részére a kérelmező kéri a kézbesítést; g) kézbesítés helye: az a helyszín, ahol a bírósági irat átadása, vagy annak megkísérlése e rendelet szerint megtörténik; h) lakóhely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába bejelentett lakóhely; i) tartózkodási hely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába bejelentett tartózkodási hely; j) egyéb tartózkodási hely: a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásába be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely; k) egyszerű kézbesítés: a kézbesítés azon formája, amely esetében a kézbesítés helye megegyezik a bírósági határozatban a címzett címeként megjelölt ingatlan címével; l) különleges kézbesítés: a kézbesítés azon formája, amely esetében a kézbesítés helye a következő lehet: 1. a címzett lakóhelye (ha az nem egyezik meg a bírósági határozatban megjelölt címmel), 2. a címzett tartózkodási helye (ha az nem egyezik meg a bírósági határozatban megjelölt címmel), 3. a címzett egyéb tartózkodási helye (lakás, üdülőhely, szálloda, oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmény, büntetés-végrehajtási intézet, egyéb intézmény, munkahely vagy vállalkozási tevékenység helye,

bármely egyéb olyan helyszín, ahol a címzett valamely időpontban vagy időszakban rendszeresen vagy eseti jelleggel, alkalomszerűen megtalálható), 4. szervezet esetében a címzett székhelye, telephelye, a tevékenysége folytatásának egyéb helye (iroda, aliroda, üzem, helyi kirendeltség stb.); m) helyettes átvevő: a bírósági iratnak a kézbesítés során a címzett helyett történő átvételére jogosult, e rendeletben meghatározott személy; n) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. -ának b) pontjában megjelölt személy; o) kisebbségi nyelv: a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről szóló 1999. évi XL. törvény 3. -ában szereplő nyelv; p) katonai szolgálat: fegyveres szervnél teljesített sorkatonai vagy hivatásos, illetve szerződésen alapuló katonai szolgálat. A kézbesítés iránti kérelem előterjesztése 3. (1) A kézbesítés iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a címzett bírósági határozatban feltüntetett címe szerint illetékes [Vht. 232. (3) és (6) bek.] és a külön jogszabály szerinti ügyelosztási szabályok alapján eljárásra köteles végrehajtónál kell előterjeszteni. (2) Különleges kézbesítés esetén a kérelem kivételesen más végrehajtónál is előterjeszthető, ha a kérelmező tudomással bír olyan, az illetékességi területén lévő helyszínről, amelyen a kézbesítés sikerrel járhat. (3) Ha a végrehajtó az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem jogosult a kérelem teljesítésére, kérésre tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a címzett bírósági határozatban feltüntetett címe, vagy a kérelmező által megjelölt egyéb kézbesítési hely alapján melyik önálló bírósági végrehajtónál kell a kérelmet előterjeszteni. 4. (1) A kérelmet az erre szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: Kamara) által jóváhagyott formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. (2) A kérelem a végrehajtó irodájában személyesen is benyújtható, vagy a végrehajtó részére postai úton is megküldhető. 5. (1) A kérelemben meg kell jelölni a következő adatokat: a) a kérelmező nevét és címét (elérhetőségét); b) a kézbesítendő bírósági határozatot hozó bíróságot (közjegyzőt) és a bírósági határozat számát; c) a természetes személy címzett nevét és különleges kézbesítés esetén személyazonosításra szolgáló adatait; d) ha a címzett szervezet: nevét, székhelyét és - ha a kézbesítést kérő arról tudomással bír - vezetőjének vagy képviselőjének a nevét, továbbá különleges kézbesítés esetén, vagy ha azt a végrehajtó egyébként kéri, az azonosítására szolgáló egyéb adatait (nyilvántartási szám, adószám stb.), e) annak tényét, ha a címzett ea) 14 év alatti személy (a törvényes képviselő nevét és címét is meg kell jelölni), eb) gondnokság alá helyezett személy (a gondnok nevét és címét is meg kell jelölni), ec) írástudatlan, vak vagy súlyosan látássérült, illetve a latin betűket nem ismeri, ed) a magyar nyelvet nem beszéli, ebben az esetben milyen nyelven ért, ee) külföldi állampolgár, ef) felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; f) a kézbesítés igényelt formáját; g) a kívánt kézbesítési helyet (ha arról a kérelmező tudomással rendelkezik); h) ha a kérelem különleges kézbesítésre irányul, az ahhoz szükséges adatokat, illetve azt, hogy kézbesítési hely megjelölése esetén kéri-e a címzett felkutatását. (2) Ha a kézbesítési helyről a kérelmező tudomással bír, azt a különleges kézbesítés iránti kérelmében azonosításra alkalmas módon (a kézbesítési hely címe, az intézmény neve stb.) meg kell jelölnie; ugyancsak meg kell jelölnie a kérelmében azt az időpontot, időtartamot vagy időszakot, amikor a címzett - tudomása szerint - a kézbesítési helyen megtalálható. (3) A kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát (szükség esetén a jogerőre emelkedését megállapító végzés kiadmányát) és a kézbesítési vélelem beálltáról szóló bírósági értesítés másolatát. (4) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg meg kell fizetni a végrehajtó részére a kézbesítés külön jogszabályban meghatározott díját (a továbbiakban: kézbesítési díj), és nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező nem kért bírósági végrehajtást a címzett ellen. Ha a kérelem postai úton kerül megküldésre, ahhoz csatolni kell a kézbesítési díj megfizetését igazoló átutalási megbízás vagy postai feladóvevény másolatát.

6. (1) A végrehajtó a kérelem hiányosságairól, illetve a kérelem megtagadásának egyéb okáról annak átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt és felhívja a hiány pótlására. Ha a hiánypótlás a felhívást követően nem történik meg, a kérelem teljesítése megtagadásának okát a kérelemre feljegyzi, és a kérelmet - a csatolt iratokkal együtt - a kérelmezőnek visszaadja. (2) Ha a kérelmet postai úton küldi meg a kérelmező, a végrehajtó azt 3 munkanapon belül megvizsgálja. A hiányos kérelemre a hiányokat, illetve a kérelem teljesítése megtagadásának okát feljegyzi és azt - a kézbesítési díjnak a postaköltséggel és a díj visszaküldésének költségével csökkentett összegével, továbbá a csatolt iratokkal együtt - visszaküldi a kérelmezőnek. (3) Ha a postai úton megküldött kérelem nem tartalmazza a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást, a végrehajtó a kérelem megtagadásának okát feljegyzi a kérelemre; az további ügyintézést nem igényel. (4) A végrehajtó a kérelem teljesítését akkor tagadja meg, ha a) a kézbesítésnek a Vht. 31/D. -ában foglalt feltételei nem állnak fenn, b) a kérelem hiányos, vagy ahhoz nem csatolták a bírósági határozat (jogerőt megállapító végzés) kiadmányát, illetve a kézbesítési vélelem beálltát megállapító bírósági határozat másolatát; c) a kézbesítés külön jogszabály szerinti díját nem előlegezték meg, d) a címzett bírósági határozatban feltüntetett címe nem az illetékességi területén, vagy a kérelemben megjelölt egyéb kézbesítési hely nem a székhelye szerinti megyében található, e) a kérelmező a határozat alapján már végrehajtást kezdeményezett a címzettel szemben, vagy az ezzel kapcsolatos nyilatkozat megtételét elmulasztotta, f) természeti, földrajzi, biztonsági stb. okból a kérelemben megjelölt kézbesítési hely megközelíthetetlen, vagy g) hivatalos tudomása van arról, hogy a címzett vagy a megjelölt kézbesítési cím nem létezik vagy beazonosíthatatlan. 7. (1) A kézbesítés a kérelemtől függően egyszerű kézbesítés vagy különleges kézbesítés lehet. A különleges kézbesítés iránti kérelem az egyszerű kézbesítéssel egyidejűleg is, vagy az egyszerű kézbesítés eredménytelenségéről szóló jegyzőkönyv kézhezvételét követően is előterjeszthető, illetve a kérelem közvetlenül csak különleges kézbesítésre is irányulhat. (2) Ha a kézbesítés eredménytelen volt, de a kérelmező tudomására jut újabb olyan adat, amely a kézbesítés eredményességét valószínűsíti, a kérelem ismételten - akár több alkalommal is - előterjeszthető a költségek megfizetésével. (3) Ha a kézbesítés eredménytelen volt, de a végrehajtó annak során felderített, olyan, más végrehajtó illetékességi területén lévő helyszínt, ahol a kézbesítés megtörténhet, vagy egyébként a kérelmező tudomására jut ilyen helyszín, a kézbesítés iránt új kérelem ezen másik végrehajtónál előterjeszthető. Intézkedések a kérelem alapján 8. (1) A végrehajtó a kézbesítés céljára a bírósági határozat kiadmányáról fénymásolatot készít, melyre a következő szövegű záradékot vezeti: a... bíróság (közjegyző)... számú határozatáról készített, a határozat kiadmányával megegyező tartalmú fénymásolat ; és feltünteti a záradékon a fénymásolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is (bírósági irat). (2) A kézbesítés céljára bírósági irat több példányban is készíthető. 9. A bírósági iratra a végrehajtó rávezeti az arról szóló tájékoztatás szövegét, hogy a bírósági határozattal kapcsolatban a bíróság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította és annak megdöntésére a Pp. 99/A. -a alapján van lehetőség. 10. A bírósági iratot a végrehajtó a kézbesítés céljára nem helyezi borítékba; e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve magát a bírósági iratot adja át a kézbesítés során. Nyomtatványok 11. (1) A kézbesítés során e rendelet szerint használandó nyomtatványokat a végrehajtó biztosítja a kérelem előterjesztése, illetve a kézbesítés céljára. (2) A kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatvány a Kamarában is átvehető, és a Kamara azt - letölthető formában - a világhálón is közzéteszi. II. Fejezet

EGYSZERŰ KÉZBESÍTÉS VÉGREHAJTÁSA Helyszíni eljárás 12. (1) A kézbesítés foganatosítására a végrehajtó a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a kézbesítés helyén helyszíni eljárást tart. (2) A végrehajtó a helyszíni eljárás során a kézbesítés helyére szolgáló ingatlanba, helyiségbe beléphet, ennek érdekében azonban azt - akadályoztatása esetén - nem nyithatja fel. Helyszíni eljáráson megtett intézkedések rögzítése 13. A végrehajtó a helyszíni eljáráson tett intézkedéseinek rögzítéséről - e rendeletben foglalt kivételekkel - oly módon gondoskodik, ahogyan azt a Vht. és a végrehajtási ügyviteli szabályok a végrehajtási cselekmények esetében előírják. Kézbesítés természetes személy részére 14. (1) A végrehajtó a bírósági határozatban a természetes személy címzett címeként feltüntetett címen - a címzett előzetes értesítése nélkül - megjelenve tájékoztatja a címzettet arról, hogy mint kézbesítési végrehajtó jár el és az átvétel igazolása mellett személyesen átadja részére a bírósági iratot. (2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás megadásán és a bírósági irat átadásán kívül a bírósági határozat rendelkező részét és a bírósági iratra a 9. szerint rávezetett tájékoztatást is felolvassa a címzettnek, ha a címzett a) vak, súlyosan látássérült, írástudatlan vagy a latin betűket nem ismeri, b) azt kifejezetten kéri, vagy c) vonatkozásában a végrehajtó egyéb olyan körülményt észlel, amely alapján azt szükségesnek tartja. (3) A végrehajtó a bírósági iratot a címzett személyazonosságának igazolását követően adja át részére. Ha a címzett elismeri, hogy ő a bírósági határozatban címzettként megjelölt nevű személy, de személyazonosságát nem igazolja, a bírósági iratot a végrehajtó átadja részére, amely átvettnek tekintendő. (4) A bírósági irat átvételének tekintendő az is, ha a végrehajtó a bírósági iratot fizikailag nem tudja a címzett kezébe adni, de a címzett jelenlétében és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása mellett a lakásban, a tartózkodásául szolgáló egyéb ingatlanban hagyja azt. (5) Átvettnek tekintendő a bírósági irat akkor is, ha annak átvételét a címzett megtagadja, illetve, ha a címzett az átadás, vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása közben a kézbesítés helyét elhagyja. Kézbesítés szervezet részére 15. (1) Ha a címzett nem természetes személy, a 14. szerinti tájékoztatás megadása és a bírósági irat átadása a következő személyek részére történhet: a) a szervezet vezetője, vezető tisztségviselője, b) a szervezet képviseleti jogosultsággal rendelkező tagja vagy alkalmazottja, c) a szervezet azon alkalmazottja, aki aláírásával és a szervezet bélyegzőjével igazolja az átvételt, d) a szervezetnek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében található alkalmazottja vagy tagja. (2) Ha a gazdálkodó szervezet címzett felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, a bírósági iratot a felszámolónak vagy végelszámolónak kell átadni, ha pedig az jogi személy, akkor az (1) bekezdés szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának. Kézbesítés helyettes átvevő részére 16. (1) Ha a címzett természetes személy, úgy a bírósági irat átadása - a 14. rendelkezéseinek alkalmazásával - helyettes átvevő részére is történhet. A bírósági iratot lezárt borítékban elhelyezve kell átadni a helyettes átvevőnek, melyen fel kell tüntetni a helyettes átvevőnek a bírósági irat címzett részére történő átadásának kötelezettségére és ennek teljesítéséért fennálló felelősségére vonatkozó tájékoztatást is.

(2) Helyettes átvevő lehet a kézbesítés helyén tartózkodó következő személy: a) a címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója, b) a címzettnek a vele együtt lakó egyéb hozzátartozója, c) a címzett természetes személy bérbeadója vagy szállásadója, d) e rendeletben megjelölt egyéb személy. (3) A helyettes átvevő köteles az átvett bírósági iratot a címzettnek az első lehetséges alkalommal átadni; az átadásért a Ptk. általános szabályai szerint felel. (4) Ha kétség merül fel a helyettes átvevő és a címzett közötti hozzátartozói vagy egyéb kapcsolatot illetően, a végrehajtó dönthet úgy is, hogy nem adja át a helyettes átvevő részére a bírósági iratot. Ilyenkor úgy kell eljárni, mintha a kézbesítés helyén a végrehajtó nem talált volna senkit és a kézbesítés megkísérléséről a címzettnek szóló értesítést (26. ) kell a helyettes átvevőnek átadni. (5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a helyettes átvevő megtagadja a bírósági irat átvételét. (6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó intézkedik a bírósági iratnak a címzett részére postai úton, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is. Kézbesítés intézményben 17. (1) Ha a kézbesítés helye nem lakás, hanem valamely intézmény (pl. szálloda, szociális intézmény, fegyveres szerv, büntetés-végrehajtási intézet stb.), a kézbesítés az e -ban és a 18-21. -okban foglalt eltérésekkel történik. (2) A végrehajtó - eljárása céljának ismertetésével - az intézmény vezetőjét, egyéb alkalmazottját (a továbbiakban együtt: vezetője) keresi meg a kézbesítés elősegítése érdekében. (3) Az intézmény vezetője köteles haladéktalanul tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy a címzett az intézményben tartózkodik-e, és ha igen, milyen időszakban, illetve időtartamban tartózkodik ott. 18. (1) Ha a kézbesítés helye szálloda vagy vendégfogadásra szolgáló egyéb intézmény (a továbbiakban együtt: szálloda), a vezetője köteles a végrehajtót tájékoztatni a címzettnek a szállodán belüli tartózkodására szolgáló pontos helyről (szoba, apartman száma stb.). A továbbiakban ezt a helyet kell a kézbesítés helyének tekinteni. (2) A végrehajtó a szállodának a vendégek adatait tartalmazó nyilvántartásába betekinthet. 19. Ha a kézbesítés helyén fegyveres szerv állomásozik és a címzett a fegyveres szervnél teljesít katonai szolgálatot, a kézbesítés a munkahelyen történő kézbesítés szabályai (41. ) szerint történik. 20. (1) Ha a címzett fogva tartott, a büntetés-végrehajtási intézet vagy intézmény vezetője, illetve az általa erre kijelölt alkalmazott - a végrehajtó írásbeli vagy rövid úton tett, szóbeli - megkeresésére a) intézkedik az iránt, hogy a címzett a kézbesítés céljából a helyszíni eljáráson megjelenjen, b) olyan helyet vagy helyiséget biztosít, ahol a végrehajtó a címzett részére a bírósági iratot e rendelet szerint, megfelelő módon átadhatja, c) tájékoztatást ad arról, ha a címzettet másik büntetés-végrehajtási intézetbe szállították át. (2) A helyszíni eljárást az (1) bekezdés szerint egyeztetett időpontban kell lefolytatni. (3) Ha az egyeztetett időpontban a címzett a helyszíni eljáráson - a büntetés-végrehajtási intézet működésén kívül eső ok miatt - nem tud megjelenni, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője vagy az általa erre kijelölt alkalmazott minősül helyettes átvevőnek, kivéve, ha a büntetés-végrehajtási intézet vagy felettes szerve a bírósági határozat alapjául szolgáló eljárásban ellenérdekű fél. Ezen utóbbi esetben - ha a címzett még a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik - újabb időpontot kell biztosítani a helyszíni eljárásra. 21. (1) Az egészségügyi és szociális intézmény vezetője köteles a) intézkedni az iránt, hogy a címzett a kézbesítés céljából a helyszíni eljáráson megjelenjen, vagy lehetővé tenni azt, hogy őt a végrehajtó az intézményben felkereshesse, b) olyan helyet vagy helyiséget biztosítani, ahol a végrehajtó a címzett részére a bírósági iratot e rendelet szerint, megfelelő módon átadhatja. (2) Ha a címzett - betegsége, gyógykezelése, folyamatban lévő egészségügyi beavatkozás vagy egyéb okból - ideiglenesen nem tudja a bírósági iratot átvenni, az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy az akadály előreláthatólag mikor szűnik meg. (3) Az intézmény vezetőjének arról is tájékoztatást kell adni - a gondnok nevének és címének megadásával - a végrehajtó részére, ha a címzettet gondnokság alá helyezték. Kézbesítés 14 év alatti személy és gondnokság alá helyezett személy részére

22. Ha a címzett 14 év alatti személy, törvényes képviselőjének, ha pedig gondnokság alá helyezett személy, gondnokának kell kézbesíteni. Kézbesítés azonos nevű személyek részére 23. (1) Ha a kézbesítési helyen több, a címzettel azonos nevű személy található és közülük egy személy ismeri el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, a kézbesítés során őt kell címzettnek tekinteni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyek egyike sem ismeri el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, vagy többen is elismerik azt, a bírósági irat kézbesítésének megkísérléséről értesítést (26. ) kell hagyni mindegyik személynél. A bírósági irat átvételéhez szükséges okiratok 24. (1) Az iratot átvevő címzett (helyettes átvevő), illetve szervezet esetében a 15. (1) bekezdésében megjelölt személy a személyazonosságát a következő érvényes okmányokkal igazolhatja: a) személyi igazolvánnyal, illetve személyazonosító igazolvánnyal vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal, b) katonai igazolvánnyal, c) tartózkodási engedéllyel, d) letelepedési engedéllyel, e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, f) útlevéllel, g) 2001. január 1-jét követően kiadott vezetői engedéllyel (jogosítvány), vagy h) egyéb, jogszabály által rendszeresített, fényképes, a személy beazonosítására alkalmas igazolvánnyal (pl. szolgálati igazolvány). (2) A szervezet vezetője vagy képviselője a képviseleti jogosultságát a következő eredeti, magyar nyelvű irattal vagy annak hiteles másolatával igazolhatja: a) gazdasági társaság esetén cégkivonattal, cégmásolattal, közokiratba foglalt vagy ellenjegyzett létesítő okirattal (társasági szerződés, alapító okirat vagy alapszabály), illetve aláírási címpéldánnyal, b) egyéb szervezet esetén létesítő okirattal, illetve kinevezési okirattal (vagy közgyűlési jegyzőkönyvvel), a költségvetési szervnél betöltött vezetői jogosultságot igazoló arcképes hivatali igazolvánnyal. (3) Ha az átadás a 15. (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti személy részére történik, az átadás az alkalmazotti jogviszonyt igazoló fényképes igazolvány bemutatása ellenében történhet meg. (4) Ha a kézbesítés helye valamely intézmény (17-21. ) és az intézmény őrzi a címzett (1) bekezdés szerinti okmányát, az intézmény vezetője köteles azt a végrehajtó részére a bírósági irat átvételére való jogosultság igazolásának céljára bemutatni. (5) A végrehajtó a bemutatott okirat fajtáját (kiállítóját) és sorszámát feljegyzi. (6) A végrehajtó az e -ban említett okiratok valódiságát nem vizsgálja, a bírósági iratot annak felmutatása ellenében átadja. Ha a végrehajtónak kétsége támad a bemutatott okiratok valódiságát illetően, úgy intézkedik a bírósági iratnak a címzett részére postai úton, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is. Az átvétel igazolása 25. (1) Ha a bírósági iratot a címzett (helyettes átvevő) átveszi, a helyszíni eljárásról külön jegyzőkönyvet nem kell készíteni; a címzett (helyettes átvevő) a bírósági irat átvételét az e rendelet 1. számú mellékletét képező átvételi igazolás aláírásával ismeri el. (2) A címzett helyett a végrehajtó írja alá az átvételi igazolás erre szolgáló rovatát, a) ha a címzett (helyettes átvevő) nem tud aláírni, b) ha a címzett elismerte a személyazonosságát, de megtagadja az aláírást és a bírósági iratot átvette vagy részére a végrehajtó a kézbesítési helyen hagyta; ilyen esetben - ha annak adatai nem állnak rendelkezésre - a személyazonosító okmány fajtáját és számát nem kell feltüntetni az igazoláson. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó az átvételi igazolásra feljegyzi a címzett helyett történő aláírás okát is.

Értesítés a kézbesítés megkísérléséről 26. (1) Ha a címzett a bírósági határozatban a címeként feltüntetett címen megtalálható, de a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával nem találja ott sem őt, sem a helyettes átvevőt, a címzett levélszekrényében értesítést hagy a címzettnek arról, hogy kézbesítés céljából a címen megjelent, és a bírósági iratot a címzett hol, milyen időszakban és milyen okiratok bemutatása ellenében veheti át (a továbbiakban: értesítés). (2) Ha a címzettnek nincs zárható vagy beazonosítható levélszekrénye, a végrehajtó az ingatlan bejáratára (ha az erre nem alkalmas, falára) tűzve hagy értesítést a címzettnek. Így járhat el a végrehajtó akkor is, ha egyidejűleg a levélszekrényben is hagy a címzett részére értesítést. 27. (1) Értesítést kell a címzett részére hagyni akkor is, ha a végrehajtó a címzetten, illetve helyettes átvevőn kívül más személyt talál a kézbesítési helyen. Ilyenkor az értesítés egy példányát lehetőség szerint ennek a személynek is át kell adni. (2) Értesítést kell a címzettnek hagyni akkor is, ha a bírósági irat átvételét megtagadta. (3) Értesítést kell hagyni a címzettnek a) a szálloda vezetőjénél is, ha a címzettnek a szállodán belüli tartózkodására szolgáló helyén a végrehajtó helyszíni eljárása nem vezetett eredményre, b) az egészségügyi, szociális intézmény, valamint a címzett elöljárójánál is, ha a végrehajtónak az intézményben foganatosított helyszíni eljárása nem vezetett eredményre. (4) A (3) bekezdésben megjelölt személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy az értesítés - az intézményben a küldemények továbbítására rendszeresített módon - eljusson a címzett számára. 28. (1) Az értesítést az e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. (2) Ha a kérelemben foglaltak szerint a címzett a magyar nyelvet nem beszéli és a kézbesítést kérő megjelölte azt a kisebbségi nyelvet is, amelyet a címzett ért, az értesítés IV. pontjában foglalt tájékoztatás szövegét ezen a kisebbségi nyelven is rá kell vezetni az értesítés nyomtatványára. Így jár el a végrehajtó akkor is, ha a helyszíni eljárása során tapasztalt körülmények alapján valószínűnek látja, hogy a címzett csak valamely kisebbségi nyelven ért. (3) Ha a címzett a kérelemben foglaltak szerint az Európai Unió valamely másik tagállamának állampolgára, az értesítésben foglalt tájékoztatás szövegét ennek az államnak valamelyik hivatalos nyelvén is rá kell vezetni az értesítés nyomtatványára. (4) Az értesítésben foglalt tájékoztatás szövegének e -ban meghatározott nyelvekre történő lefordíttatásáról a Kamara gondoskodik. A Kamara egyéb nyelvekre lefordított tájékoztatások szövegét is a végrehajtók rendelkezésére bocsáthat, ezek használatát iránymutatásban szabályozhatja. 29. A bírósági irat átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva legalább 8 napot kell biztosítani. 30. Az értesítés hagyása mellett a helyszíni eljárást követően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére postai úton, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is. 31. (1) A bírósági iratot az átvétel biztosítása céljából az értesítésben megjelölt időszakban és helyen kell tartani. (2) Ha az értesítés hagyására azért került sor, mert a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta, az értesítésben megjelölt határidő lejártát követően még 6 munkanapon keresztül rendelkezésre kell tartani a bírósági iratot az átadás céljából. (3) Ha a címzett az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően jelentkezik a végrehajtói irodában a bírósági irat átvétele céljából, úgy azt részére át kell adni (szükség esetén időpont egyeztetéssel), és úgy kell eljárni, mint az eredményes kézbesítés esetén. 32. (1) A végrehajtó irodájában az értesítésben megjelölt időszakban megjelent címzett számára az iratot át kell adni; az átadásra, az ahhoz szükséges okiratokra, az átvétel igazolására az általános szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a címzett szervezet, csak a 15. (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt személy, továbbá a szervezet meghatalmazottja veheti át az iratot; az utóbbi esetben a meghatalmazást vagy másolatát a kézbesítési ügy irataihoz kell csatolni. (3) Ha az iratot az értesítés felmutatása mellett több azonos nevű személy is átveszi, a végrehajtó a 24. (1) bekezdése szerinti iratban szereplő, a személyüknek a beazonosítására alkalmas adatait a kézbesítési ügy irataiban feljegyzi. Második helyszíni eljárás 33. (1) Az értesítésben foglalt határidő eredménytelen lejártát követő 10 munkanapon belül a végrehajtó a bírósági irat kézbesítése érdekében ismételten helyszíni eljárást folytat le, kivéve, ha

a) az értesítés hagyására azért került sor, mert a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta, vagy a kézbesítési helyen talált több, a címzettel azonos nevű személy közül egy sem ismerte el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, vagy b) a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a kézbesítés nem fog eredménnyel járni a második helyszíni eljárás alkalmával sem. (2) Ha a második helyszíni eljárás sem jár eredménnyel, a végrehajtó a helyszíni eljárásról - az eredménytelenség okának feltüntetésével - jegyzőkönyvet készít. A kézbesítés eredménye 34. (1) A kézbesítés eredményes, ha a címzett vagy helyettes átvevő a bíróság iratot átvette, illetve ha a címzett a bírósági irat átvételét a helyszíni eljárás során megtagadta. (2) A kézbesítés eredménytelen, ha a) a végrehajtó megállapította, hogy a címzett a kézbesítési helyen tartózkodik, de részére vagy helyettes átvevő részére a bírósági iratot sem a helyszíni eljárás során, sem pedig végrehajtói irodában nem sikerült átadni, kivéve, ha a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta, b) a végrehajtó megállapította, hogy a címzett nem tartózkodik a kézbesítési helyen (ismeretlen, elköltözött, otttartózkodására utaló jel nem található stb.), c) a végrehajtó megállapította, hogy a kézbesítési hely nem létezik (nincs ilyen megjelölésű ingatlan), d) a címzett meghalt vagy szervezet esetében megszűnt, e) a végrehajtó a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül azért nem tudott helyszíni eljárást lefolytatni, mert a kézbesítés helye időjárási, földrajzi, biztonsági stb. okból megközelíthetetlen. (3) Nem lehet a kézbesítést eredménytelennek tekinteni akkor, ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult. (4) Ha a végrehajtónak az eljárás lefolytatása során jut tudomására olyan adat, amely alapján a kézbesítés iránti kérelem teljesítését meg kellett volna tagadnia, az eljárást megszünteti. A kézbesítés megelőlegezett díja ilyen esetben nem jár vissza a kérelmező részére. 35. (1) Az eredményes kézbesítésről - az átvételi igazolásban vagy a bírósági irat átvételének megtagadása esetében az erről szóló jegyzőkönyvben foglalt adatokkal - a kérelmezőt és a bírósági határozatot hozó bíróságot (közjegyzőt) is értesíteni kell. Ha a kérelmező ezt kérte, az értesítés részére elektronikus úton küldhető meg. (2) Az eredménytelen kézbesítésről - az okát is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírósági határozat kiadmányával együtt meg kell küldeni a kérelmezőnek. Ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult, a jegyzőkönyvet a különleges kézbesítés eredményéről történő tájékoztatással együtt kell megküldeni a kérelmezőnek. (3) Ha a kézbesítés a 34. (2) bekezdésének e) pontjában foglalt okból eredménytelen és ennek megállapítását követő 30 napon belül a helyszíni eljárás akadálya megszűnt, azt le kell folytatni. III. Fejezet A KÜLÖNLEGES KÉZBESÍTÉS VÉGREHAJTÁSA Intézkedések a kézbesítés előkészítése érdekében, a kézbesítés helye 36. (1) Ha a kérelmező megjelölte a kérelmében a címzett - bírósági határozatban foglalt címtől eltérő - lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szervezet esetében székhelyét, a végrehajtó elsősorban ezeken a címeken megjelenve folytat le helyszíni eljárást. (2) Ha a helyszíni eljárás az (1) bekezdés szerinti kézbesítési helyen nem járt eredménnyel, a végrehajtó a kérelemben megjelölt egyéb kézbesítési helyen kísérli meg a kézbesítés végrehajtását. 37. (1) Ha a kérelmező nem jelölt meg a kérelmében kézbesítési helyet vagy megjelölt, de egyben kérte a címzett felkutatását is, a végrehajtó megkeresi a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének,

b) az egységes munkaügyi nyilvántartást vezető hatóságot vagy az adóhatóságot - ha ez nem jár eredménnyel, az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket - a munkahelyének, vállalkozási tevékenysége folytatása helyének felkutatása érdekében. (2) A végrehajtó a címzett felkutatása érdekében - a Vht. 47. -a szerint - megkereshet minden olyan hatóságot, illetve szervezetet, amely a címzett egyéb tartózkodási helyére, székhelyére, telephelyére, vagy vagyonának fekvésére vonatkozó adatot tart nyilván, ha a megkeresés teljesítése központi nyilvántartás adataiba történő betekintéssel, vagy ilyen nyilvántartás adatainak megküldésével, elektronikus úton történik. (3) A végrehajtó a postafiókkal rendelkező címzett nyilvántartott adatairól történő tájékoztatás érdekében az illetékes postai szolgáltatót keresheti meg. 38. A végrehajtó a 36. és a 37. szerinti kézbesítési helyeken történő eljárás sorrendjét maga állapítja meg azzal, hogy elsőként a címzett lakásául szolgáló ingatlanban, illetve szervezet esetében a székhelyén kísérli meg a kézbesítést, kivéve, ha másik kézbesítési helyen valószínűbbnek látszik a kézbesítés sikere. 39. A végrehajtó az eljárást addig folytatja - kivéve, ha valamelyik kézbesítési helyen a kézbesítés eredménnyel jár -, amíg valamennyi, a kérelemben megjelölt, illetve tudomására jutott kézbesítési helyen meg nem kísérelte a kézbesítést. A kézbesítés végrehajtásának módja 40. (1) A különleges kézbesítés végrehajtása - az e Fejezetben foglalt eltérésekkel - az egyszerű kézbesítés szabályai szerint történik. (2) A helyszíni eljárást a végrehajtó a kézbesítés helyén a kérelem beérkezésétől, vagy ha a kézbesítési helyet abban nem jelölték meg, a kézbesítési helyre vonatkozó adat beszerzésétől számított 45 napon belül folytatja le. (3) A 14. (3)-(5) bekezdésében foglalt eseteket kivéve a bírósági irat a címzettnek csak abban az esetben adható át, ha a 24. -ban foglalt okiratok valamelyikével vagy egyéb közokirattal a személyének beazonosítása megtörtént. (4) Ha a kézbesítés helye nem a címzett lakásául szolgáló ingatlan (lakás, lakás céljára szolgáló ingatlan, 18-21. - ban meghatározott intézmény) vagy a címzett székhelye, a) az egyszerű kézbesítés szabályait az (1) bekezdésben és a 41-43. -okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, b) a kézbesítés megkísérléséről csak akkor kell értesítést hagyni, ha azt a rendelet kifejezetten előírja, c) második helyszíni eljárást csak akkor kell lefolytatni, ha annak eredményessége valószínűnek látszik. 41. (1) Ha a kézbesítési hely a címzett munkahelye vagy munkavégzésének (vállalkozási tevékenységének) helye, a munkáltató, illetve a munkahely vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató) a címzett felkutatása és a kézbesítés eredményes végrehajtása érdekében az e -ban foglaltak szerint köteles a kézbesítésben közreműködni. (2) A munkáltató köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtó a munkahely területére belépjen, az alkalmazottak nyilvántartásába betekinthessen és köteles tájékoztatni őt arról, hogy a címzett a munkahelyen tartózkodik-e, illetve mikor tartózkodik ott. (3) A munkáltató köteles elősegíteni azt, hogy a végrehajtó a címzettet a munkavégzés helyén felkeresse, illetve biztosítani azt, hogy a címzett a bírósági irat átadásának időtartamára a munkavégzés alól mentesüljön. (4) Ha a címzett munkavégzésének helyéül szolgáló helyiségben más személyek is munkát végeznek, vagy ezen a helyen a kézbesítés foganatosítására - egészségügyi, biztonsági vagy egyéb okból - nem kerülhet sor, a munkáltató köteles olyan helyiséget vagy helyet biztosítani, ahol a bírósági iratot a végrehajtó a címzettnek átadhatja. (5) Ha a végrehajtó helyszíni eljárásának időtartama alatt a címzett munkavégzése nem szakítható félbe, a munkáltató köteles tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy a címzettet előreláthatólag legközelebb milyen időpontban tudja mentesíteni a munkavégzés alól a bírósági irat átadása céljából. A végrehajtó ezen időpontban újra megkísérelheti a helyszíni eljárást, vagy a helyszíni eljárás során a kézbesítés megkísérléséről a címzett részére a munkáltatónál értesítést hagy. Ezeken túlmenően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére (a munkahely címére) postai úton, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is. 42. (1) Ha a kézbesítés helye a közforgalom számára nyitva álló intézmény (művelődési, oktatási intézmény, közhivatal stb.), az intézmény vezetője, illetve alkalmazottja köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtó az intézmény területére belépjen és tájékoztatni őt arról, hogy a címzett az intézményben tartózkodik-e, illetve milyen időpontban tartózkodik ott. (2) A végrehajtó a kézbesítést az intézmény területén foganatosíthatja; a bírósági iratot oly módon kell átadnia a címzett részére, hogy az lehetőség szerint más személyeket ne zavarjon, illetve lehetőség szerint csak a címzett jelenlétében történjen meg.

43. A végrehajtó a kézbesítést - a 42. (2) bekezdésének alkalmazásával - minden olyan egyéb helyszínen foganatosíthatja, ahol a címzett valamely időpontban vagy időszakban rendszeresen vagy eseti jelleggel, illetve alkalomszerűen megtalálható. Megközelíthetetlen kézbesítési hely 44. (1) Ha a kézbesítés helye természeti, időjárási, földrajzi, biztonsági vagy egyéb okból ideiglenesen nem közelíthető meg, és másik kézbesítési hely nem ismert, a kézbesítés szünetel; azt akkor lehet folytatni, ha a megközelítést lehetetlenné tévő akadály megszűnt. A szünetelés okáról a végrehajtó - kérelemre - tájékoztatja a kérelmezőt, kivéve ha az köztudomású tény. (2) Ha a kézbesítés helyének megközelítését lehetetlenné tévő akadály nem ideiglenes, illetve az előrelátható időn belül nem fog megszűnni, a végrehajtó a kézbesítési helyen nem folytat le helyszíni eljárást. A helyszíni eljárás díja 45. Ha a végrehajtó lefolytatta azokat a helyszíni eljárásokat, amelyekért a külön jogszabály szerint járó költségátalányt a kérelmező megelőlegezte és további helyszíni eljárás lefolytatására van szükség, a végrehajtó felhívja a kérelmezőt a költségátalány megelőlegezésére, melynek megfizetéséig az eljárás szünetel. Eljárás megyén kívüli kézbesítési hely esetén 46. Ha a kézbesítés során feltárt kézbesítési hely nem a végrehajtó székhelye szerinti megyében van, a végrehajtó az eljárást megszünteti, a kérelemhez csatolt okiratokat visszaküldi a kérelmezőnek és tájékoztatja őt a feltárt kézbesítési helyről, valamint az eljárás lefolytatására a kézbesítési hely szerint illetékes végrehajtó nevéről és irodájának címéről. Hatálybalépés 47. Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 1. számú melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez... önálló bírósági végrehajtó... irodájának címe... telefonszám... ügyszám I. A kézbesítendő bírósági határozat adatai ÁTVÉTELI IGAZOLÁS bírósági irat végrehajtói kézbesítés során történő átvételéről _ ítélet _ végzés _ fizetési meghagyás _ bírósági meghagyás a határozatot hozó bíróság neve, vagy a közjegyző neve és székhelye:...... a határozat száma:...

II. A címzett adatai név:...... cím (bírósági határozat szerint):... kézbesítés helye:... III. Kézbesítés a címzett részére Az I. pont szerinti bírósági iratot átvettem. dátum:... aláírás:... az átvevő neve (14 év alatti, gondnokság alatt lévő, vagy nem természetes személy címzett esetében):......... személyazonosságot igazoló okirat fajtája és száma:......... IV. Kézbesítés helyettes átvevő részére Az I. pont szerinti bírósági iratot átvettem. Kijelentem, hogy a címzettel perben nem állok, és a határozatot a címzett részére átadom. helyettes átvevő neve:... dátum:... aláírás:... személyazonosságot igazoló okirat fajtája és száma:......... hozzátartozói, egyéb kapcsolata a címzettel:... V. A kézbesítési végrehajtó aláírása, bélyegzőjének lenyomata:... P. H. 2. számú melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

... önálló bírósági végrehajtó... irodájának címe... telefonszám... ügyszám ÉRTESÍTÉS végrehajtói kézbesítés megkísérléséről A bírósági iratot... (dátum)... órakor megkíséreltem kézbesíteni a címzett számára. A címzett a bírósági iratot a II. pontban foglaltak szerint veheti át. II. A címzett adatai név:...... cím (bírósági határozat szerint):... kézbesítés helye:... II. A bírósági irat átvételének módja... (az átvétel helye)... (ügyfélfogadási idő)... (az átvétel határideje) Az átvételhez a címzettnek jelen értesítést és a következő érvényes okiratok valamelyikét kell bemutatnia: személyi igazolvány (annak igénylését igazoló hatósági okirat), katonai igazolvány, tartózkodási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, útlevél, 2001. január 1-jét követően kiadott vezetői engedély (jogosítvány), jogszabály által rendszeresített, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány. Ha a címzett szervezet, annak vezetője, képviselője, vagy a szervezet meghatalmazottja veheti át az iratot. V. A kézbesítési végrehajtó aláírása, bélyegzőjének lenyomata:... P. H. IV. Tájékoztatás Ezen értesítés szerint a címzett számára a kézbesítési végrehajtó olyan bírósági határozatot kísérelt meg kézbesíteni, amellyel kapcsolatban a kézbesítési vélelem korábban már beállt. A kézbesítési vélelem a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a bíróság előtt megdönthető. A címzett az iratot az értesítésben foglaltak szerint veheti át a kézbesítési végrehajtó irodájában.