FELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965) 1. Bevezetés: - ez a dokumentum a szó legszorosabb értelmében vett egyházi törvény és nem csupán buzdítás, vagy tanítás - a zsinaton született dokumentum, mely a püspökök testületének az ünnepélyes működési formája - a zsinat kijelentései gyakran nem a jogszabályok szokásos szerkezetét követik, mégis inkább előíró, parancsoló jellegük van. - bizonyos kérdéseket azonban a zsinat után még pontosítani kellett 2. A püspökök jogköre általában: - a megyéspüspök olyan, mint Krisztus képviselője a részegyház élén - megilleti mindaz a rendes, saját és közvetlen hatalom, amely pásztori tisztsége gyakorlásához szükséges ez eleve megilleti őt és nem utólagos engedély által - bizonyos egyetemes egyházi törvények alól felmentést adhat egy püspök, mivel így a püspök az egyetemes törvények konkrét működtetésében vesz részt - teljesen megváltoztatni viszont csak a legfőbb törvényhozó teheti meg: a pápa - alárendeltségi viszony fűzi a püspököket a pápa iránt - a fenntartás (reservatio) egyházjogi intézkedés, amellyel a felsőbb hatóság korlátozza az alsóbb szervek jogát valamilyen hivatalos ténykedéshez. - a püspök ad gyóntatási felhatalmazást papjainak, mely érvényes mindenhol a világon (kivéve ha a helyi püspök máshogy rendelkezik) és addig, amíg a püspök vissza nem vonja 3. a püspöki kollegialitás és a klerikusok szolgálata más részegyházakban: - a püspökök püspöktársaikkal együtt felelősek az Egyházért Isten rendelése és apostoli tisztségük alapján (világegyházi gondoskodás: pl. missziók megszervezése) - az egyházi javak felhasználása során is gondoljanak más részegyházakra - a papságra készülők is legyenek készek arra, hogy akár más részegyházakban is szolgálatot tudjanak teljesíteni - léteznek ún. személyi prelatúrák, amelyek nem egyházmegyék, hanem azokon felül álló közösségek papokból és diakónusokból 4. A püspöki szinódus: - ez egy intézményi újítás, mely a püspöki kollegialitás gyakorlati érvényesülését szolgálja - pápának segítséget nyújtó püspöki tanácsadó szerv - jelentősége tehát kisebb, mint a zsinaté - 1965. óta hív össze a pápa szinódusokat, kb. 3-4 évente - a munka eredménye lehet: javaslat a pápának, közös nyilatkozat a pápával, a pápa utána enciklikát vagy buzdítást ad ki (ún. exhortatio apostolica postsinodalis vagyis szinódus utáni apostoli buzdítás) 17
5. A megyéspüspök hatalma: - egyházmegyéjében megilleti mindaz a saját, rendes és közvetlen hatalom, mely pásztori tisztségének gyakorlásához szükséges - korlátok lehetnek: a pápa sajátos jogai, és esetleges fenntartások - nem az ő jogosultságára kell bizonyítékokat keresni, hanem éppen ennek fényében magyarázni az egyházi jog előírásait! 6. Római Kúria: - a római pápa hatalmának gyakorlását segíti a részegyházak javára és a főpásztorok szolgálatára - a Kúriát átszervezték a zsinat után, azóta több átalakításon ment át (jelenleg is tárgyal a pápa egy bíborosi csoporttal a Kúria lehetséges átalakításáról) - a Római Kúria felépítése bővebben a 15. pont alatt található 7. Pápai követek: - a pápa a követeket a részegyházakhoz küldi - többnyire államokhoz és hatóságokhoz is szól - az egyházi törvénykezés az utóbbi esetben magáévá teszi a diplomáciai képviseletekkel foglalkozó szabályait - a dokumentum elutasítja, hogy a püspökök kinevezésében az államok és világi hatalmak részt kapjanak - a nuncius jog szerint nem tagja az adott ország püspöki konferenciájának, az együttműködés miatt, gyakran állandó meghívotti pozíciója van - feladata: a) a béke, a fejlődés és a népek együttműködésének előmozdítása; b) a Katolikus Egyház és a többi keresztény egyház, sőt a nem keresztény vallások megfelelő kapcsolatának segítése; c) az Egyház és a Szentszék hivatásához tartozó ügyeket pártfogolja az állam vezetőinél - sok állammal van konkrét a Szentszékkel kötött egyezmény 8. A püspökök és az egyházmegyék: - Az egyházmegye: Isten népének olyan része, amely a püspökre van bízva, hogy ő azt pásztorként vezesse, a papsággal karöltve. Ez a csoport ragaszkodik pásztorához, aki összegyűjti a Szentlélekben az evangélium és az Eucharisztia révén, és így részegyházat alkot. Benne jelen van a tevékeny Krisztusnak egy, szent, katolikus és apostoli Egyháza. - lényegi alkotóelemei : püspök, Krisztushívők, papság, Szentlélek - püspök: pásztori, tanítói, megszentelői küldetés - szociális tanítás, hitoktatás szervezése, felnőtt katekumenek oktatása, papi és szerzetesi és missziós hivatások gondozása - ökumenikus közeledés fontossága - vándorlók, utazók és különleges helyzetű csoportok lelkipásztori ellátása 9. Tábori lelkészségek: - a tábori püspökök először helynökök, majd személyi ordináriusok lettek (vagyis kvázi megyéspüspökök) - Magyarországon is létezik a katonaság lelki gondozását összefogó katolikus tábori püspökség, melynek jelenleg Bíró László püspök a vezetője 18
10. A püspökök lemondása: - előrehaladott koruk vagy egészségi okok miatt a dokumentum megkívánja a püspökök lemondását, mely újdonság volt - 75 éves korukban nyújtsák be lemondásukat a pápának - azért is újdonság, mert a rábízott részegyház jegyesének szimbolikája az egyházi jogtörténet során mindig ellenérvül szolgált a pusztán életkori lemondással szemben - a püspöki jogai tehát nem az életkor elérésével lesznek hatálytalanok, hanem, hogy a pápa elfogadja a lemondási kérelmet - a kiérdemesült püspökök és a segédpüspökök is ugyanolyan tagjai az egyetemes püspöki kollégiumnak 11. Az egyházmegyék határai: - az egyházmegyék határai legyenek ésszerűek és a lelkipásztori munka követelményeihez igazodjanak - tekintettel kell lenni az államok határaira is, továbbá a személyek, a helyek sajátos például lélektani, gazdasági, földrajzi, történelmi adottságaira is. - a különböző rítusú és nyelvű hívőkről megfelelő papok, plébániák és/vagy püspök ill. püspöki helynök útján kell gondoskodni - a rítusoknak szükséges a saját hierarchia is - 1993-ban Magyarország egyházmegyei határai is módosultak a Hungarorum gens kezdetű apostoli levél alapján II. János Pál pápa rendelkezése folytán: a) megalakult a negyedik érseki tartomány is, Veszprém székhellyel (azaz: Esztergom, Kalocsa, Eger, Veszprém); b) létrejön a Kaposvári Egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; c) további határ-módosításokra kerül sor, pl. az Egri Főegyházmegye területén. 19
d) Más területeken a területváltozás miatt névváltoztatásra is sor került, pl. az Esztergomi Főegyházmegye területén, amelyet ma Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének hívunk - ebben az évben pedig Ferenc pápa a görög-katolikus egyházmegyék számát is háromra emelte, így létrejött a bizánci rítusú érseki tartomány (a katolikus tartományokat tekintve tehát az ötödik) is: Hajdúdorogi Metropólia (székhelye: Debrecen), Nyíregyházi Egyházmegye, Miskolci Egyházmegye 12. Koadjutorok és segédpüspökök: - gyakran lelkipásztori szükség kívánja az ilyen püspökök kinevezését és felszentelését - viszont önmagában ezek a tisztségek nem tartalmaznak egyházkormányzati hatalmat - püspökként mégis a fölszenteléséből eredően sajátos küldetést és kegyelmet kap Krisztus pásztori szolgálatának egy részegyház vezetésében való folytatására - a segédpüspöknek kell lennie egyházmegyéjében az általános helynöknek - emiatt püspöki helynöknek (akár többnek) is lennie kell, amelyet a zsinat be is vezetett - bizonyos feladatokat, melyeket a püspök papoknak szokott átruházni, ha van segédpüspök, akkor őt kell előnyben részesíteni 13. Egyházmegyei tanácsok: - hozzanak létre az egyházmegyékben pasztorális tanácsokat, melyek papokból, szerzetesekből és világiakból állnak (consilium pastorale) - tanácskozó, esetleg tanácsadó testületekről van szó - kötelező viszont a papi szenátus megalakítása, mely a püspök tanácsadó szerve és szenátusa, de kormányzati hatalmat nem gyakorol (consilium presbyterale) - szó van a papság meghatározott tisztségeiről és elmozdíthatóságának irányelveiről is - a papság egységben van egymással és püspökével - a papság is gyakorolja a püspöktől kapott krisztusi szolgálatot; a világiakat is vonják be - eltörli a plébánosi elmozdíthatatlanság intézményét - megjelenik a plébánosi lemondási kötelezettség a 75. életév betöltésével 14. Püspöki konferenciák: - bizonyos országokban már a zsinat előtt is létezett a püspöki kar, most viszont általános szabályként írja elő megalakítását - A püspöki kar igazi testület: benne valamely nemzet, illetve terület főpásztorai együttesen gyakorolják főpásztori tisztségüket, főként a korszerű apostolkodás formáinak és módszereinek egybehangolásával. - nem alkalmi gyűlésről van szó, hanem állandó szerv, amely nem törvényhozó, hiszen csak bizonyos helyi kérdésekben hozhat határozatokat - a szomszédos püspöki konferenciákkal való kapcsolat fontosságát is hangsúlyozza - háromféle püspöki csoportról beszél a dokumentum: 1) a püspöki konferenciák; 2) a keleti katolikus egyházak szinódusai; 3) a rítusközi püspöki összejövetelek, testületek - Magyarországon teljes jogú tagjai a keleti szertartású püspökök, akik döntési szavazati joggal rendelkeznek - Romániában viszont a püspöki kar két részre oszlik: római-katolikus és görög-katolikus - súlyuk inkább szociológiai, mint egyházkormányzati: 1) az állammal való kapcsolatában; 2) az országban élőkkel való megnyilvánulásokon keresztül 20
15. A Római Kúria felépítése: - I. Államtitkárság: Általános ügyek részlege, Államokkal való kapcsolatok részlege - II. Kongregációk: Hittani Kongregáció, Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, Keleti Egyházak Kongregációja, Klérus Kongregációja, Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja, Népek Evangelizációjának Kongregációja, Püspöki Kongregáció, Szemináriumok és Tanulmányi Intézetek Kongregációja (Katolikus Nevelés Kongregációja), Szentek Ügyeinek Kongregációja. - III. Törvényszékek: Apostoli Poenitentiaria, Apostoli Signatura, Rota Romana Törvényszék. - IV. Pápai Tanácsok: Cor Unum Pápai Tanács, Család Pápai Tanácsa, Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsa, Iustitia et Pax Pápai Tanács, Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa, Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa, Kultúra Pápai Tanácsa, Laikusok Pápai Tanácsa, Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa, Törvényszövegek Pápai Tanácsa, Vallások közti Dialógus Pápai Tanácsa. - V. Hivatalok: Apostoli Kamara, Szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrája, Szentszék Örökségének Kormányzósága. - VI. Egyéb pápai hivatalok: Konzisztórium Ügyvédeinek Kollégiuma, pápai család, Pápai Ház Prefektúrája, Pápai Kápolna, Pápai Kápolna Klerikusai, Pápai Liturgikus Szertartások Hivatala, Trónállók Kollégiuma. - VII. Pápai Bizottságok: Ecclesia Dei Pápai Bizottság, Egyház Központi Statisztikai Hivatala, Keleti Kánonjogi Kódex-revízió Pápai Bizottsága, Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága, Nemzetközi Teológiai Bizottság, Pápai Biblikus Bizottság, Svájci Gárda, Szakrális Régészet Pápai Bizottsága, Szentszék Sajtóterme, Történettudományok Pápai Bizottsága, Vulgata-revízió Pápai Bizottsága. - VIII. A Szentszékhez közvetlenül kapcsolódó intézmények: L'Osservatore Romano, Vatikáni Könyvkiadó, Vatikáni Nyomda, Vatikáni Rádió, Vatikáni Televíziós Központ, Vatikáni Titkos Levéltár 16. Fenntartott büntetések alóli feloldozás: - bizonyos bűnök alóli feloldozás engedélyét a püspök ill. a pápa fenntartja magának, mely ezen bűnök súlyosságára utal. Bizonyos bűnök az önmagától beálló kiközösítést (excommunicatio) vonják maguk után. a) a Szentszéknek (pápának) fenntartott kiközösítésbe esik az, aki - az eucharisztikus színeket meggyalázza - a pápa ellen fizikai erőszakot alkalmaz - aki a VI. parancsban való bűntársát feloldozza - az a püspök, aki felhatalmazás nélkül püspököt szentel - aki az engedély nélküli püspökszentelést elfogadja - a gyóntató, aki direkte megsérti a gyónási titkot b) a püspöknek fenntartott kiközösítésbe, ill. egyházi tilalom alá esik az, aki - a hitehagyó, aki istentagadóvá lesz, kilép az egyházból, más vallási közösségbe lép - a püspök ellen fizikai erőszakot alkalmaz - aki nincs pappá szentelve, de a szentmise bemutatását és a gyóntatást színleli - a gyóntató, aki a gyónásban a VI. parancs elleni bűnre csábítja a gyónót - aki hamisan feljelenti a gyóntatót a VI. parancs elleni bűnre való csábítás vádjával - a pap vagy örökfogadalmas szerzetes, aki házasságot kísérel meg - aki abortuszt követ el, aki ilyenre kényszerít, aki ebben közvetlenül közreműködik 21
- A kiközösítés nem lép életbe, ha - nincs még 16 éves - saját hibáján kívül nem tudta, hogy súlyos egyházi büntetéssel jár - erőszak vagy súlyos félelem hatására cselekedett - nem volt értelmének birtokában * * * * * * * A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest 2007, 281-307. Kránitz Mihály (szerk.), A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002, Szent István Társulat, Budapest 2002, 163-191. Katolikus Lexikon, római kúria, Szent István Társulat, Budapest. Tomka Ferenc, Lelkipásztori szentségtan, PPKE-HTK, Budapest 2006, 244-250. 22