Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály J a v a s l a t Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozására Az Országgyűlés a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) preambulumában kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja. A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei. Az Országgyűlés mindezek érdekében a - Magyarország Alaptörvényének P) cikkében foglaltak figyelembe vételével alkotta meg a Törvényt. Magyarország Alaptörvénye P) cikke rögzíti: (1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. (2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A Törvény általános indokolása szerint a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény egy kerettörvény, amely a vázát adja annak a szabályozási rendszernek, melyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása.
A Törvény meghatározza a települési és megyei önkormányzatok, valamint a hatáskörrel rendelkező minisztériumok ezzel kapcsolatos feladatait, továbbá felállítja azt a rendszert, melyen keresztül e komplex és sokrétű feladatok megvalósíthatóak. A Törvény szerepel a Nemzeti Együttműködés Programja című dokumentumban, a III/1/1.5. A magyar mezőgazdaság megújítása címszava alatt, nevezetesen: El kell érni, hogy a nemzeti kiutat jelentő hungarikumaink kiemelt védelemben és támogatásban részesüljenek. A hungarikumok megtartása, leltározása és méltó támogatása nemzeti ügy, elsőrendű kormányzati, állami és társadalmi feladat kell, hogy legyen. Ugyanezen dokumentum III/1/1.7. A magyar termékek, áruk, termelők, fogyasztók védelme címszó alatt pedig a következő olvasható: A magyar innovációk, szakértelem a globális piacokon (egészségipar, víz alapú gazdaságfejlesztés, hungarikumok) jól értékesíthetők lennének, ha az elméleti és gyakorlati tudás vállalkozási láncok keretében egyesülne. Ennek érdekében fejlesztjük a kockázati tőketársaságokat, valamint a horizontális és vertikális üzleti láncokat, a klasztereket és a szövetkezéseket. A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, vertikálisan felfutó rendszerben, az ún. Magyar Nemzeti Értékek Piramisában (a továbbiakban: nemzeti értékpiramis) történik. A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják Települési Értéktár Bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a Megyei Értéktár Bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében Megyei Értéktár Bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak (a továbbiakban: HB). A második lépcsőfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a Megyei Értéktár Bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végeznek. Az így elkészített megyei értéktárat a HB-nek küldik meg. A nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktárba integrálandók az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek nyilvántartásában szereplő, európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek. Hangsúlyozandó, hogy valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti az ezen érték egyéb jogszabályok alapján fennálló védettségét Gyűjtőmunkát magyarországi és határon túli társadalmi szervezetek, csoportosulások is végezhetnek. Bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét bármelyik értéktárba. A HB a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi. Külön jogszabály alapján választja ki a HB a Magyar Értéktárból azokat az értékeket, melyeket hungarikummá minősít, és amelyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek. Ennek folytán a HB feladatai két csoportra oszthatók: egyik körben a 2
nemzeti értékekkel kapcsolatos feladatai, másik körben pedig a hungarikumokkal kapcsolatos feladatai kerülnek meghatározásra. A HB elnöke az agrárvidékfejlesztésért felelős miniszter, titkársági feladatait pedig az agrárvidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el. A szabályozás fontos része a hungarikum tanúsító védjegy hátterének a megteremtése is. A hungarikumnak minősülő termékek előállítása kis- és középvállalkozások beindítását indukálja, valamint az ipari vállalkozások számára is fejlesztési lehetőségeket kínál, ezért hosszú távon javítja ezen vállalkozások életképességét. A cél, hogy minél több vállalkozás viselje a hungarikum tanúsító védjegyet, így hazánk hagyományos termékei mind itthon, mind az Európai Unióban, illetve külföldön beazonosíthatóak lesznek. A Törvény 1. (1) bekezdés d) pontja a következők szerint definiálja a megyei értéktárat: c) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; A Törvény 4. -ában foglaltak szerint: A megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre. A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, gondoskodik a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosításáról, létrehozza a megyei értéktárat és megküldi azt a HB-nek. A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításával, a megyei értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit. A Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról a megyei önkormányzat a létrehozást, megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t. A Törvény fentiekben hivatkozott rendelkezése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye értékeinek feltárása, megismerése, megismertetése és megőrzése a megyei önkormányzat számára fakultatív feladatként került meghatározásra. Álláspontom szerint azonban e feladatellátás vállalása szervesen illeszkedik a megyei önkormányzatok számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. (1) bekezdésében, és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. és 13. -ában meghatározott szerep- és feladatkörébe, ezért javaslom a T. Közgyűlésnek a Törvényben rögzített feladatok ellátásának felvállalását. 3
A feladatellátás kétféle módon történhet: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hoz létre. 2. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a megyei értékek azonosításával, létrehozásával és annak gondozásával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbíz a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet, vagy azok szervezeti egységeit. A Törvény 19. -ában adott felhatalmazás alapján 2013. április 16-án kihirdetésre került, és 2013. április 17-én hatályba lépett a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet). A Kormányrendelet 2. -a arról rendelkezik, hogy a megyei önkormányzat a Kormányrendelet hatályba lépését követő 60 napon belül döntést hoz arról, hogy kíván-e élni a megyei értéktár létrehozásának lehetőségével. Az e tárgykörben hozandó döntést meghozatalát követő 30 napon belül meg kell küldeni a HB elnöke részére. Ugyanezen szakasz arról is rendelkezik, hogy a települési önkormányzatnak az értéktár és a bizottság létrehozásával kapcsolatos döntését a megyei közgyűlés elnöke részére kell megküldeni. A Kormányrendelet 3. -a szerint: 3. (1) Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselőtestülete határozza meg. Az értéktár bizottság a) legalább három tagból áll; b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; c) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének. (2) Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat - az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel - maga biztosítja. A Kormányrendelet 6. (1) bekezdésében arról rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában. A Kormányrendelet a települési, tájegységi és megyei értéktárak és bizottságok létrehozásán túlmenően rendelkezik a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriáiról, a Magyar Állandó Értekezlet által kijelölt bizottság működéséről, az ágazati értéktárak 4
létrehozásáról és gondozásáról, a nemzeti értékek települési, tájegységi, megyei értéktárba és a külhoni magyarság értéktárába történő felvételéről, a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékekről, a nemzeti érték hungarikummá minősítéséről, a nyilvántartás és a közzététel szabályairól, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által vezetett nyilvántartásról. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a T. Testület részére azt javaslom, hogy a feladatellátás maradjon a megyei önkormányzat szervezeti keretei között, és a Közgyűlés hozza létre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárat és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottságnak a Kormányrendelet vonatkozó rendelkezése szerint legalább három tagja van. Jelen előterjesztésben négy tagú bizottság létrehozására teszek javaslatot, az alábbiak szerint: A Bizottság elnökének javaslom Riz Gábor urat, a megyei közgyűlés alelnökét, tagként javaslom Török Dezső, Miklós Árpád és Lukács András frakcióvezető urakat. A Kormányrendelet 3. (1) bekezdés b) pontja alapján az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá, értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket. Ezen rendelkezésre tekintettel javaslom, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság munkájába kerüljenek bevonásra a következő szervezetek: 1. Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodája, 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, 3. Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, 4. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 5. Bükki Nemzeti Part Igazgatóság, 6. Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete; 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 8. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, 9. Miskolci Egyetem. Javaslom, hogy a fenti szervezetek képviselői az Értéktár Bizottság minden ülésére tanácskozási joggal kerüljenek meghívásra. A Kormányrendelet vonatkozó rendelkezése szerint a közgyűlésnek kell meghatározni a Bizottság működési szabályzatát. E szabályzatra a csatolt határozati javaslat mellékletében foglaltak szerint teszek javaslatot. A települési értéktár létrehozásával kapcsolatos feladatokat a települési önkormányzatok számára a hivatkozott jogszabályok előírják, a figyelem felhívása érdekében azonban javaslom, hogy a közgyűlési határozatban kerüljön megfogalmazásra e lehetőségre történő felhívás a polgármesterek számára.. 5
Javaslom, hogy a Bizottság működésével kapcsolatos kiadások fedezete a megyei önkormányzat költségvetése terhére kerüljön biztosításra, illetve javaslom továbbá, hogy a Hivatal mérje fel az esetlegesen bevonandó külső források körét. Kérem a T. Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni, a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Miskolc, 2013. július 6
Tájékoztató a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. -a által előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről 1. A közgyűlési előterjesztés címe: Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár és Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozására 2. A közgyűlési határozati javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: b) Környezeti, egészségi következmények: c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozása társadalmilag jelentős, a magyar kultúra évezredes értékeinek feltárását, rendszerezését, megőrzését és megismertetését jelentheti. A gazdaságra, költségvetésre pozitív hatással lehet. A határozati javaslatnak a környezetet és egészséget befolyásoló pozitív következménye lehet. A határozati javaslatnak az adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem releváns. d) Egyéb hatás: - 3. A határozat meghozatalának szükségessége, a határozat meghozatala elmaradásának várható következményei: A megyei értéktár és a megyei értéktár bizottság létrehozása önként vállalt feladatként jelenik meg. Létrehozásuk nélkül kimaradna a nemzeti értékpiramisból a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szint. 4. A határozatalkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A határozat végrehajtásához szükséges feltételeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal a rendelkezésre álló személyi, szervezeti és tárgyi hátterével biztosítja. Miskolc, 2013. június 7
Határozati javaslat Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozása tárgyában készült előterjesztést, és az alábbi döntést hozza: 1. A Közgyűlés különösen fontosnak tartja a magyar kultúra évezredes értékeinek feltárását, rendszerezését, megőrzését és megismertetését, melynek feladatai szervesen illeszkednek a megyei önkormányzatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott alapfeladatai körébe, ezért úgy dönt, hogy létrehozza 1.1. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárat, 1.2. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottságot. 2. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnökének megválasztja Riz Gábor urat, a Közgyűlés alelnökét, tagjának megválasztja Török Dezső, Miklós Árpád és Lukács András képviselőcsoport vezető urakat. 3. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság munkájába bevonja a következő szervezeteket: 3.1. Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodája, 3.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, 3.3. Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, 3.4. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3.5. Bükki Nemzeti Part Igazgatóság, 3.6. Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete, 3.7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 3.8. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, 3.9. Miskolci Egyetem. 4. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság Működési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozza meg. 5. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetésének terhére biztosítja. Felelős: Határidő: Dr. Mengyi Roland, a Közgyűlés elnöke azonnal, illetve értelem szerint 8
6. A Közgyűlés felhívja főjegyzőjét, hogy 6.1. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és ügyviteli feltételek biztosításáról gondoskodjon; 6.2. vizsgálja meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozásával járó pénzügyi kiadások fedezetére külső források bevonásának lehetőségét (pl. pályázat, stb.); 6.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései polgármestereit a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Értéktár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság létrehozásáról, a települési értéktár és a Települési Értéktár Bizottság létrehozásának lehetőségéről, az azzal kapcsolatos feladatokról tájékoztassa, 6.4. a Közgyűlés jelen döntéséről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság munkájába tanácskozási joggal meghívandó szervezeteket, és a Hungarikum Bizottság elnökét tájékoztassa. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője azonnal, illetve értelem szerint 9
1. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének./2013. (..) határozatához BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság Működési Szabályzatát (a továbbiakban: MSZ) a következők szerint határozza meg: I. Általános rendelkezések 1. A bizottság hivatalos megnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2. A bizottság rövidített neve: B.-A.-Z. M. ÉB. 3. A bizottság székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. 4. A bizottság postacíme: 3501 Miskolc, postafiók: 184. 5. A bizottság létszáma: 4 fő 6. A bizottság tagjainak névsorát az MSZ 1. függeléke tartalmazza II. A bizottság feladat- és hatásköre A bizottság feladat- és hatáskörét a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. III. A bizottsági tagok jogai és kötelezettségei 1. A bizottsági tagok joga és kötelezettsége a bizottság munkájában történő aktív részvétel. 2. A bizottsági tagok a bizottság elnökének kötelesek előre jelezni, ha a bizottság ülésén nem tudnak részt venni. 3. A bizottság tagokat díjazás nem illeti meg, de a feladatuk ellátásával összefüggő, igazolt költségeik megtérítését kérhetik. 10
IV. A bizottság működése 1. A bizottság a tevékenységét a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet, és az e szabályzatban foglaltak szerint végzi. 2. A bizottság szükség szerint, de naptári évenként legalább kétszer ülésezik. 3. A bizottság félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig (január 31., és július 31.) beszámol tevékenységéről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 4. A bizottság működéséhez szükséges szervezési, adminisztrációs, titkársági feladatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztálya (a továbbiakban: titkárság) látja el. V. A bizottság összehívása 1. A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottság ülésére az írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azokat a bizottság tagjai és az ülésre meghívottak az ülést megelőző 3. napon elektronikus úton megkaphassák. Az elnök döntése alapján, a titkárság közreműködésével a bizottság telefonon is összehívható. 2. A bizottság ülésének időpontjáról, napirendjéről a titkárság a megye lakosságát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján keresztül tájékoztatja. 3. A napirendi pontokat a bizottság írásbeli előterjesztés alapján tárgyalja meg. 4. Indokolt esetben, az elnök döntése alapján a napirend szóban is előterjeszthető. 5. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa felkért bizottsági tag helyettesíti. 6. A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az MSZ 2. függelékében megjelölt szervezetek képviselőit, akik részére a napirendek előterjesztéseit a meghívóval együtt kézbesíteni kell. VI. Határozatképesség, napirendek tárgyalása, döntéshozatal 1. A bizottság határozatképességéhez a megválasztott bizottsági tagok több mint a felének a jelenléte szükséges. A határozatképességet a jelenléti ív alapján a bizottság elnöke állapítja meg. 2. Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után az elnök javaslatot tesz a napirendre, melyet a bizottság határozattal fogad el. 3. A bizottság elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát. 4. A bizottság elnöke napirendi pontonként bocsátja szavazásra a döntési javaslatokat. 11
5. A bizottság döntéseit határozati formában hozza meg, amelynek tartalmazni kell a döntés számát, tárgyát, a döntést, a végrehajtásért felelős megnevezését, és amennyiben szükséges a végrehajtás határidejét. A határozatok számozása naptári évenként arab 1-gyel kezdődik, törve a naptári év megjelölésével, zárójelben feltüntetve a meghozatal napját; a hónapot római, a napot arab számmal jelölve, amelyet követően fel kell tüntetni a bizottság rövidített nevét. 6. A bizottság tagja döntéshozatalkor igennel vagy nemmel szavazhat, illetve tartózkodhat a szavazástól. 7. A bizottság a határozatait nyílt szavazással kézfelemeléssel, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 8. A bizottság döntéseit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. VII. Jegyzőkönyv 1. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: 1.1. az ülés időpontját és helyét, 1.2. a jelenlévők nevét, 1.3. a tárgyalt napirendi pontokat, 1.4. a tanácskozás lényegét, a hozzászóló kérésére a hozzászólását szó szerint, 1.5. a hozott határozatokat, 1.6. a szavazás számszerű eredményét és 1.7. a bizottság elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását. 2. A jegyzőkönyv mellékletét képezi: 2.1. az írásbeli előterjesztés, 2.2. a jelenléti ív. VIII. Záró rendelkezések Ez a szabályzat elfogadásának napját követő nap lép hatályba. Miskolc, 2013. július Dr. Mengyi Roland a Közgyűlés elnöke 12
1. függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság tagjai Elnök: Riz Gábor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke Tagok: 1. Török Dezső a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagja, képviselőcsoport vezető 2. Miklós Árpád a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagja, képviselőcsoport vezető 3. Lukács András a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagja, képviselőcsoport vezető 13
2. függelék a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság ülésére tanácskozási joggal meghívottak: 1. Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodája, 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, 3. Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, 4. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 5. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 6. Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 8. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, 9. Miskolci Egyetem. 14