Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés A konferencia szakértőinek bemutatkozása és előzetes, kedvcsináló a konferencia előadásaihoz BEKE IBOLYA Szakközgazdász, társadalombiztosítási szakértő, adótanácsadó vagyok. Szakmai pályafutásomat a társadalombiztosításnál kezdtem ellenőrzési területen revizorként, majd a járulékelszámolási főosztályon osztályvezetőként, majd főosztályvezetőként dolgoztam. Miután a szakmai területem integrációval az adóhatósághoz került, itt dolgoztam osztályvezetőként, később főosztályvezetőként. A 2010. október 1-ével végrehajtott szervezeti átalakítással egyidejűleg kerültem az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának élére. Jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatóságának igazgatója vagyok. Évek óta az adóhatóság belső oktatási rendszerében a szakemberek, revizorok képzésében oktatóként is részt veszek, illetve OKJ-s képzésekben a Perfekt Zrt-nél és a Penta Unió Kft-nél adótanácsadók és társadalombiztosítási szakemberek képzésében is közreműködöm. Érdekképviseleti szerveknél, civil szervezeteknél rendszeresen tartok a jogszabályok változásával kapcsolatban, azok végrehajtását segítő szakmai felkészítő előadásokat. Az előadás címe: Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Az előadás keretében szó esik többek között az üzleti jellegű termékértékesítésről, mint adóköteles tevékenységről, tekintettel a lehetséges vállalkozási formákra. Az előadó beszélni fog majd az adóköteles tevékenység végzésének feltételeiről (adószámról, bejelentkezési kötelezettségről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról), a termékértékesítéshez kapcsolódó bevétel bizonylatolásának szabályairól (számla- és nyugtaadás, annak adattartalma, felvásárlási jegy kiállítása). Végezetül bemutatásra kerülnek a foglalkoztatás lehetőségei (munkaviszony, megbízási, vállalkozási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, és a biztosítottak bejelentésének szabályai). BÍRÓ MÁRIA Okleveles kertészmérnök és okleveles közgazdásztanár vagyok. 1989 és 1994 között a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató és Fejlesztő Intézet kutatójaként dolgoztam gombatermesztés és fajtafenntartás tárgyában. Az élelmiszer-előállításra és kertészeti kultúrákra vonatkozó ismereteimet 1988- ban Hollandiában a Holland Farmerszövetség, majd 1994-ben a British Council támogatásával gyarapítottam megismerve a brit és holland intenzív és kisüzemi termesztéstechnológiákat, az oktatás, a termelés és szaktanácsadás szakmai szervezeteit. 1996 és 2007 között vállalkozásom keretében nemesítő és vetőmag-forgalmazó cégek szakmai képviseletét láttam el. A gasztronómia, az élelmiszer-feldolgozás, a bio- és ökotermelés, a gazdálkodás és kertépítés szakterületén végeztem tanácsadói, szakfordítói és tervezői munkákat magánszemélyek, civil szervezetek és oktatási intézmények számára. A Pécsi Regionális Képzőközpont szervezésében kertészeti szakmai képzéseket vezettem 2003-tól 2006-ig. Jelenleg pedagógusként dolgozok a budapesti Csepel-Sziget Általános és Szakiskolában, kertészeti és közgazdasági tárgyakat tanítok. Az előadás címe: Helyi termék előállítók problémái és lehetőségei A Magyar Turizmus Zrt helyi termékek piacra-jutását segítő mintaprogramja keretében Pécs és Szigetvár 40 km-es körzetében 60 helyi termék-előállító szakmai felmérése történt meg feltárva a termékek, különösképpen
az élelmiszer-előállítás személyes, tárgyi és higiénikus feltételeit, rögzítve a jelenlegi és várható turisztikai fogadóképességet is. Pozitív jelenség, hogy a térség termőhelyi és gazdasági adottságait kihasználva milyen változatos termékkört képesek előállítani a termelők hasonló alapanyagokból, s a többség önállóan is képes az innovatív termék- és szolgáltatás-fejlesztésre. A terméktípusokban, a minőségben, a termékállandóságban, a technológiai és értékesítési gyakorlatban tapasztalható nagymértékű különbségek ugyanakkor jelzik, mennyire heterogén a termelők összetétele, mind gazdasági-, mind elméleti- szakmai értelemben. A termelők jellemzően egymástól elszigetelten, együttműködés nélkül tevékenykednek. Nehezen jutnak a számukra fontos ismerethez pl. a hatósági szabályozás, a piacra-jutás, az értékesítés, a csomagolás-technikai kérdésekben. Gyakran a tőkehiány gátolja a jó ötletek és termékek megvalósulását vagy tartós termelését. Az előadás célja a résztvevők ösztönzése a problémák bemutatásán keresztül a közös megoldások keresésére. DR. BÓDI GYÖRGY 1989-től tevékenykedem a civil szférában, ekkor alapították a Szegedért Alapítványt, amelynek kezdetek óta titkára, illetve igazgatója vagyok. 1991- ben nonprofit működés és gazdálkodás témakörben írtam szakközgazdász értekezésemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Mindennapi szakmai munkám és önkéntes tevékenységem, valamint publikációim is a civil szférához kötődnek, számos és sokféle civil szervezetnek vagyok alapítója, tisztségviselője a Szegedért Alapítvány mellett (Szegedi Béke Utcai Általános Iskola Alapítvány, SZOTE Fül-Orr és Gégészeti Klinika Alapítvány, Pick Óvodai Alapítvány...). Önálló kötetem a KJK Kerszöv. kiadásában 2002-ben a Hogyan szerezzük meg az állampolgárok adójának 1%-át?. Számos más könyv és tanulmány társzerzője vagyok, így pl. Adókódex évente megjelenő Nonprofit Kalauz kiadványoknak. 2002 és 2005 között vezettem a kormányzat civil kapcsolatokért felelős főosztályát, így részese voltam a Nemzeti Civil Alapprogram és a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvények megalkotásának. Az előadás címe: Közcél, közfeladat, közhasznúság Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény számos más, a civil szektor egészét érintő rendelkezése mellett legjelentősebb változást a közhasznúság definiálása és a közhasznú jogállás megszerzése tekintetében hozott. Ez érinti a civil szervezetek közhasznúsági nyilvántartásba vételét, működését, gazdálkodását és beszámolási kötelezettségeit is. A civil szervezeteket segítendő az előadás felsorolja a legjellemzőbb közfeladatokat tartalmazó törvényeket, valamint a Magyarország önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazott legjellemzőbb helyi közfeladatokat. A jelenleg közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek 2014. május 31-ig viselhetik ezen jogállást, illetve élhetnek az ezen jogállású szervezeteknek biztosított kedvezményekkel. Ezen jogvesztő hatályú határidőig kell kezdeményezniük közhasznú jogállásuk megőrzését (az előzőekben vázolt törvényi feltételek szerint), ennek elmulasztása esetén közhasznú jogállását elveszti a szervezet. Az előadásban tanácsok hangzanak el arra vonatkozóan, hogy a jelenleg közhasznú jogállású szervezeteknek mikor tanácsos ezen folyamatot elindítani. Miután a társadalmi támogatottság feltételei között ott található az 1%-os felajánlások megfelelő aránya, illetve a közérdekű önkéntesek megfelelő számú foglalkoztatása is, így az előadás részletesen foglakozik a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről törvénnyel is. FŰRI ILDIKÓ 1990-ben szereztem a PTE-n matematika-ének-zene tanári diplomát; tréner, szervezet-és közösségfejlesztő vagyok, 1998 óta a Nevelők Háza Egyesület munkatársa. 2000 óta foglalkozom civil szervezeteknek nyújtott tanácsadással. Kiemelt területeim: az általános menedzsment, a szervezetek működési feltételei és jogi háttere. 2011-ig a Civil Szolgáltató Központ, majd 2012 júliusától a Civil Információs Centrum szakmai vezetője voltam, illetve vagyok. 2009 2011-ig a TÁMOP 5.5.3-as program keretében Baranya és Somogy megyében közel 70 szervezet komplex szervezetfejlesztésében vettem részt mint tréner, illetve egyéni fejlesztő.
Az előadás címe: Civil háttérország A Nevelők Háza Egyesületet 1993. február 9-én jegyezte be a Baranya Megyei Bíróság. 1999-ben az egyesület megkapta a kiemelten közhasznú minősítést az önkormányzattal 1996-ban, majd azóta többször újólag megkötött közművelődési megállapodás alapján. A Pécs, Szent István tér 17. szám alatt működő Civil Közösségek Háza otthont ad az ágazati és civil szakmai képzéseknek, fórumoknak ugyanúgy, ahogyan az öntevékeny közösségek, művészeti csoportok, szakmai szervezetek tevékenységeinek. Ily módon a ház egyszerre szolgál kulturális-közművelődési, pedagógiai, esélyegyenlőségi és nonprofit szakmai programok megvalósításának színteréül. Az elmúlt közel két évtizedben számtalan hazai és nemzetközi projekt, kulturálisközösségi programok, zenei események fémjelezték az egyesületet, beemelve ezzel őket a sikeres hazai civil szervezetek sorába. Az előadás célja annak bemutatása, hogy hogyan, milyen szolgáltatásokat nyújtva tölti be az Egyesület küldetését, amely szerint A lakosság önszerveződő csoportjait segítjük saját külső és belső erőforrásainkat is bevonva annak érdekében, hogy képesek legyenek megerősödni, aktívvá válni, fejlesztve ezzel közvetlen és tágabb környezetüket. A befogadó segítő - fejlesztő attitűd hármas egységére építjük programjainkat, szolgáltatásainkat. HAJNAL ZSOLT Szervezetfejlesztő, munkaerő-piaci tanácsadó vagyok. A Pécsi Tudományegyetemen 1989-ben magyar nyelv és irodalom tanár népművelő végzettséget, 1999-ben humán szervezői végzettséget szereztem. 2006 óta a Nevelők Háza Egyesület munkatársa vagyok, az elmúlt években szervezetfejlesztőként részt vettem a Civil szervezetek komplex szervezetfejlesztése projektekben Baranya és Somogy megyében. Képzőként a nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek fejlesztésén dolgozom, szakterületem az emberi erőforrás menedzsment, a szervezeti kommunikáció, a hálózatépítés és fejlesztés. Rendszeresen tartok munkaerő-piaci orientációs és kommunikációs tréningeket hátrányos helyzetű célcsoportoknak. A Civil Korzó közösségi lap és a phérték szakmai folyóiratok főszerkesztője vagyok. HEGYI ZSUZSANNA 13 éve a Magyar Turizmus Zrt Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának vezetője vagyok. A helyi termék mintaprogramot 2011 őszén kezdtük előkészíteni azzal a céllal, hogy a modellt eredményessége esetén az ország más turisztikai régiói is adaptálják. Koncepciónk lényege, hogy a szakmai (agrár és élelmiszerbiztonsági szempontok szerinti) minősítést követően kialakított helyi termelőket és termékeiket kiajánljuk un. helyi termék referencia partnereiknek. Ezek azok a szállodák, éttermek, pincészetek, melyek gasztronómiai szolgáltatásaik alapanyagaként használják fel a helyi termékeket. Ezzel nem csak a helyi gazdaság fejlesztése, hanem turisztikai szervezetként mindenek előtt egy különleges, tájspecifikus, egyedi gasztronómiai kínálat kialakítása a Magyar Turizmus Zrt célja. Év eleje óta számos referencia partner nyújt ehhez kapcsolódóan új szolgáltatást, például a régió ökoportái vendégeikkel három helyi ízt kóstoltatnak ajándékképpen, a borutak erre alkalmas pincészetei, éttermei a helyi borokra hangolt, helyi alapanyagokból készülő ételek főzését tanítják szombati főzőiskoláikban. DR. JUHÁSZ ANIKÓ Az egyetemi tanulmányaimat a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen folytattam, PhD képzést pedig Gödöllőn, a Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskolában kaptam. Eddigi szakmai pályafutásomat teljes egészében az Agrárgazdasági Kutató Intézetben töltöttem, tizenkét évig kutatóként, majd három éve kutatni is igyekvő osztályvezetőként. Intézetem a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárközgazdasági háttérintézménye, jelentős információs központ és megbecsült szakmai műhely. A kutatási területem sokáig meglehetősen messze esett a vidékfejlesztéstől, főként külkereskedelemmel és kereskedelmi egyezményekkel foglalkoztam. Igaz, Csatári professzor úr magával ragadó előadásaiból ma már tudom, hogy végső soron majd minden tudományág köthető a vidékhez. Az én szakmai utam a vidék felé a közvetlen termelői
értékesítés és ezen belül is a piacok élelmiszer ellátási láncban betöltött szerepének kutatásával kezdődött. Közel három éve vágtunk bele e munkába csapatunkkal (Szabó Dorottya, Györe Dániel) és elmondhatom, hogy a téma magával ragadott. Eddig két tanulmány, számos cikk és előadás az eredményünk, no meg egy nem hivatalos, de lelkesen épített piaci adatbázis. Terveink között szerepel az eddig felhalmozott tudásunk gyakorlati hasznosítása, ehhez már a jó nemzetközi gyakorlatokat tanulmányozzuk, miközben igyekszünk mindenhol ott lenni, ahol segítséget kérnek tőlünk. Az előadás címe: Helyi termékek értékesítési csatornái Az első jogos kérdés az előadás címével kapcsolatban rögtön az lehetne, hogy mi is az a helyi termék? Adatokkal és elemzésekkel foglalkozó kutatóként azonnal szeretnék is kilépni a fogalom kereteiből és csupán a közvetlen termelői értékesítés jelentőségét igyekszem számszerűsíteni és elemezni. Ez sem egyszerű szakmai feladat és úgy vélem vállalhatóan közelíti a helyi termékek fogalomkörét. Jelenleg tehát két KSH statisztikai adatbázis (Gazdaság Szerkezeti Összeírás, Termékmérlegek), egy személyes interjúkon és egy on-line felmérésen alapuló termelői megkérdezés eredményeit ismertethetem. Ugyanakkor a jövőben izgalmas és szükségszerű kutatási feladatnak tartom a gombamód szaporodó helyi termék rendszerek adatbázisának elkészítését és gazdasági jelentőségének, termékforgalmának számszerűsítését is. Nem csak azért, mert feltáratlan területe az ellátási lánc menedzsment és a vidékfejlesztés kutatásának. Hanem azért is, mert a 2014-től életbe lépő KAP (Közös Agrárpolitika) rendelettervezetében nevesítve van a rövid ellátási láncok támogatása, valamint továbbra is napirenden van egy lehetséges uniós helyi termék védjegy kidolgozása. Vagyis a helyi termékek értékesítésének ügye a civil alapú, szigetszerű mozgalmakból elérte az uniós szakpolitika látóterét (sőt). Ezt az érdeklődést a közeljövőben támogatásra lehet váltani, de csak tényekre és elemzésekre alapozott programokon keresztül. KNYIHÁR ÉVA A Baranya Megyei Önkéntes Centrum szakmai vezetője, közösségfejlesztő vagyok. Pécsett születtem 1965. február 21-én. A pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségiztem. Szociális munkás egyetemi diplomámat a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén szereztem. 1994 óta dolgozom a közművelődés területén, szervezek közösségi programokat. A kezdetek óta (2004) aktív tagja vagyok az Önkéntes Központ Alapítvány által kezdeményezett magyarországi Önkéntes Központ Hálózatnak, mely hálózat nagy hangsúlyt fektet hazánkban az önkéntesség kultúrájának népszerűsítésére. Hivatásos képzőként főleg a nonprofit szektor fejlesztésén dolgozom. Szakterületem az önkéntes menedzsment és a közösségi kezdeményezésekkel kapcsolatos fejlesztőmunka. Szakmai hitvallásom, hogy az emberek önkéntes vállalásaira alapozva lehet a leginkább szolidáris közösségeket létrehozni, és ezen szolidáris közösségek lesznek képesek mindenki megelégedésére a legjobban funkcionálni. MÁR ISTVÁN Tanulmányaimat Nagyváradon kezdtem, majd Kolozsváron az Agrártudományi Egyetemen végeztem a 90-es évek közepén. Szakmai munkám a Kárpát-medence országaiban elsősorban Magyarországon és Romániában kezdeményezett projektekhez kötődik, s gyakorlati tapasztalataimat is ezeknek köszönhetem, illetve azoknak a nemzetközi programoknak, amelyek a harmadik világ országaiban valósultak meg. Ezek elsődleges célja a vidéki közösségek fejlődésének elősegítése volt a természeti erőforrások ésszerűbb felhasználása révén. A FAO/IPGRI által 1998-2005 között Nepálban, Marokkóban és Peruban megvalósított gazdaságfejlesztési programokban vettem részt, ezt követően pedig Magyarországon dolgoztam 2008-ig a LEADER+ Program keretében, elsőként egy Közép-magyarországi kistérség stratégiájának elkészítésében és gyakorlati megvalósításában, majd azt követően az országos Leader Referensi Hálózat vezetőjeként. Jelenleg Erdélyben élek, és azért dolgozom, hogy Székelyföld vidéki térségeiben egy olyan szerves gazdaságfejlesztést tudjunk megvalósítani, amelynek alapjait a természeti erőforrások képezik. Az előadás címe: Székelygyümölcs egy közösségi és gazdaságfejlesztési modell eredményei és kihívásai Napjainkban, ha vidékről, vidéki életről beszélgetnek az emberek, többnyire panaszáradat, negatív érzelmek törnek fel. A hajdani élet gazdagságának nosztalgikus felidézése mellett, az elnéptelenedés, elöregedés, a költséges élet, a rossz állapotban lévő hiányos infrastruktúra, a magas adók által kiváltott keserűség az uralkodó érzés.
A Cork-i Nyilatkozat az élhető vidékért (1996) vetette fel először a vidék felértékelődésének lehetőségét, egyben felleltározva a vidék élhetősége érdekében elvégzendő feladatokat. Először mondatott ki a konferencián, hogy a vidéki gazdaság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. A nyilatkozat által elindított gondolkodás egy új paradigma kiteljesedéséhez vezetett, amely talán az EU következő programozási időszakában, 2014-2020 között érvényesülő agrár- és vidékfejlesztési programjában már jelentős mértékben érvényesülni fog. Az előadás ismerteti az új paradigma meghatározó elemeit, s a Székelygyümölcs elnevezésű gazdasági modell révén megismerteti a résztvevőket egy jól működő közösségi vállalkozás példájával bemutatva egyben e sajátos vállalkozási forma jellemzőit is. A Székelygyümölcs modell azért is mintaértékű, s tarthat méltán igényt a hallgatóság figyelmére, mert általa lehetőség teremtődött arra, hogy akár nagyon elszigetelt vidéki közösségek is kiegészítő bevételi forrásokhoz jussanak. Az előadás hivatott arról meggyőzni a hallgatóságot, hogy a példa adaptálható, s hasonló elvek és módszertan figyelembe vételével további vidéki vállalkozásokat lehet létrehozni akár a gyümölcs, akár más mezőgazdasági alapanyagok (zöldség, hús, méz, gyógynövény, tej, stb.) feldolgozása és magasabb értékű helyi termékek előállítása érdekében. DR. ORBÁN PÉTER 1971-ben Miskolcon születtem, középiskolámat ott végeztem, és a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen szereztem diplomát 1995-ben. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán 2002-ben élelmiszer-higiénikus szakállatorvos, majd 2007-ben állategészségügyi igazgatás és járványtan szakállatorvos képesítést szereztem. 1997-ben kezdtem el dolgozni a Baranya Megyei Állategészségügyi Állomáson, melynek neve azóta több lépésben a következőre változott: Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, ahol a megyei igazgatóhelyettes főállatorvos pozíciót töltöm be. Baranya megye élelmiszer-előállításának felügyeletére így 15 éve van rálátásom, ami az elmúlt évek alatt sok változáson ment át. Hosszúhetényben élek családommal, két gyermekemmel. A helyi termelők, a hazai élelmiszer népszerűsítése érdekében több helyszínen tartottam előadásokat támogatandó elképzeléseiket, piacra jutásukat, minél szélesebb körű érvényesülésüket az élelmiszer-termelésben és forgalmazásban. Az előadás címe: Helyi termék piacra jutásának jogszabályi keretei Az előadás elhelyezi a helyi termékek előállítását, forgalmazását szabályozó rendelet helyét az egyéb hasonló témájú - jogszabályok között, majd részletesen ismerteti, hogy ki is az a kistermelő, mivel foglalkozhat, milyen feltételekkel állíthatja elő, és hogyan juttathatja el az általa megtermelt, előállított élelmiszereket a fogyasztó asztalára. A falusi vendégasztal lényegét, fogalmát is ismerteti, ami sok téves fogalom-értelmezés miatt fontos. Segítséget ad az előadás a kistermelőknek, hogy milyen nyilvántartásokat, dokumentumokat kell vezetniük, illetve milyen jelölésekkel kell ellátniuk a terméküket, milyen információk eljuttatása fontos a fogyasztók felé és milyen formában. Említésre kerülnek a mennyiségi korlátozások is hiszen a kistermelő nem nagyüzemi tömegterméket nagy mennyiségben előállító élelmiszer-vállalkozás. Az ezt a területet szabályozó jogszabályok az elmúlt évek során a kezdetektől (2006) jelentősen változtak, jellemzően bővítették a lehetőségek körét. Az előadás célja éppen e lehetőségek bemutatása, megismertetése. SIGORA IRMA 1994-től a Baranya Megyei Vállalkozói Központ munkatársa, először oktatási menedzser, majd 2000-től a Baranya Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója. 1969-ben orosz-történelem szakos tanárként végzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 1979-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán egyetemi okleveles pedagógus végzettséget szerzett. Első munkahelyén a Pécsi Dohánygyárban oktatási vezető volt, majd 1992-től a HILL International pécsi irodáját vezette. Főbb szakterületei: tanácsadás - induló és működő vállalkozóknak - képzés- és kiállítás-szervezés, csoportos oktatás és tréningek vezetése; a munkanélküliek vállalkozóvá válását támogató speciális tanácsadási rendszer, tréningprogramok kidolgozása és megvalósítása, tananyagfejlesztés, pályázatok készítése. Az utóbbi években intenzíven foglalkozik a vidékfejlesztéssel is, a Vállalkozói Központ programjain (tanácsadás, mikrohitelek) keresztül elsősorban a kistermelőket, a vidéken élő vállalkozókat támogatja.
SZABADKAI ANDREA A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagjaként a környezetileg és társadalmilag fenntartható sokszínű tájgazdálkodás és ennek termékeinek népszerűsítése, piacra segítése a munkám a közösség értékeinek gyarapodása, hagyományaink továbbvitele mentén. Működtetjük az Élő Tisza védjegyet, és partnerségben tevékenykedünk más civil szerveződésekkel, akik a helyi termékek piacra jutását segítik. A kistermelői civil érdekképviseleti hálózat egyik szakmai koordinátoraként jogszabály-módosításokat értünk el, és ilyeneket a továbbiakban is kezdeményezünk, a kistermelők és termékeik, a helyi piacok, a kézművesek, kismesterségek, falusi és agroturisztikai szolgáltatók, helyi termékek érdekében. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi tagjaként feladatom a vidéki örökségeinkért tenni. Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt szereplők információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása a jó gyakorlatok és ismeretek átadása, projektötlet megvalósítása segítésével. Az előadás címe: Helyi termék és védjegy szerepe a helyi gazdaságfejlesztésében Hazánk lemaradásban van a nemzeti érdekeket is szem előtt tartó piaci eszközök alkalmazásának terén, pedig a fogyasztói igény nagy és egyre növekvő mértékben helyezi előtérbe a hazai, termelői, kézműves termékelőállításból származó termékeket a vásárlások során. Az erősödő fogyasztói igényre a multi termék-előállító és értékesítő vállalkozások gyorsan reagáltak, kommunikációjuk fősodrába az ár mellett a magyar termék, kézműves termék hívószavak kerültek, sokszor megtévesztően. A hiteles védjegyek fontosak abban is, hogy a fogyasztói tudatosság és bizalom erősödhessen. Ezeket felismerve, hazánk is több jogszabályi eszközzel segíti a hazai, magyar termékek, a kistermelők piacrajutását. Kutatások igazolják a fogyasztói igényt, de a cselekvésig, a vásárlásig nem jut el sok fogyasztó, mert a minőséggel is járó felárat már nem tudják megfizetni. A nettó bérek alacsonyak, a terhek, és az előállítási költségek magasak, a fizetőképesség, a vásárlóerő alacsony. DR. VERCSEG ILONA 1977-ben végeztem az ELTE népművelés-magyar szakán, 1993-ban tettem egyetemi doktori vizsgát közösség és szomszédságelméletből. 1983 óta foglalkozom közvetlenül közösségfejlesztéssel, ettől kezdve munkám középpontjában a szakmaépítés áll. Ez a Népművelési Intézet, majd a Közösségfejlesztők Egyesülete keretében kifejlesztett kísérleti munkákból építkezik, melyeknek eredményei elemzések és szakmai publikációk révén épültek be a képzésekbe. A Közösségfejlesztők Egyesülete egyik alapítója s most tiszteletbeli elnöke vagyok. Alapítója és képzési vezetője vagyok a Civil Kollégium Alapítványnak, s ugyancsak alapítja és oktatója vagyok az ELTE Társadalomtudományi Kar Közösségi és civil tanulmányok mesterszakának, s elnöke a 2004-ben alakult SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesületnek. Emellett számos szakcikk, tanulmány és könyv írója vagyok. 20 éve tevékenykedem az európai közösségfejlesztők hálózatában (CEBSD) és 10 éve a keletközép európai állampolgári hálózatban (CEE CN). Az előadás címe: A közösségek szerepe és szerepvállalása a társadalomban és a gazdaságfejlesztésen Az előadás fő gondolatai: közösség és társadalom; a közösség 3 leggyakoribb megközelítése. Miért fontosak a közösségek és mi közük a gazdaságfejlesztéshez? A sikeres, fenntartható vidékfejlesztéshez miért nélkülözhetetlen a következő közösségi funkciók érvényesülése: közösségiség, közösségi gazdaság, közösségi részvétel - cselekvő állampolgáriság, közösségi kontroll, szolidáris közösség. Az előadás egyik fő üzenete, hogy a közösségek ezen 5 funkciója többé-kevésbé minden lokális közösségben érvényesül, de nagyok az eltérések, s talán még nagyobbak a hiányosságok, ám a közösséghez való pozitív érzelmi viszony, a tudatosság, a szervezettség és az arra épülő közösségi cselekvés fejleszthető, s éppen ez a közösségfejlesztés feladata. Végül kitér az előadás a közösségi együttműködés legfontosabb eszközeire, mint a kommunikáció, a viszonyítási pontok keresése, az együttműködés és hálózatépítés, a párbeszéd a 3 szektor intézményei között és a szektorokon belül (intézmények újjáalakulási folyamata)