Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2012. szeptember
Századvég Gazdaságkutató Zrt. Strategopolis Kft. Századvég Alapítvány A jelentést Balatoni András kutatási igazgató szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A felhasznált adatbázis szeptember 11-én zárult le. A kiadványban megjelenő előrejelzés módszertana megtalálható a Statisztikai Szemle 89. évfolyamának decemberi számában (Balatoni András Mellár Tamás [2011]: Rövid távú előrejelzésre használt makroökonometriai modell. 1213 1241. oldal).
Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Nemzetközi kitekintés... 5 A globális konjunktúra alakulása... 5 Munkaerőpiac... 8 Pénzügyi folyamatok... 11 Az infláció alakulása... 13 Monetáris kondíciók alakulása... 16 Fiskális politika... 17 A hazai gazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési pályája... 19 Az újonnan beérkező adatok elemzése... 21 A hazai növekedés alakulása... 21 Munkaerő-piaci tendenciák... 26 Infláció és monetáris politika... 29 A várható makrogazdasági pálya... 34 Feltevéseink változása... 34 A főbb makrogazdasági változókra vonatkozó előrejelzés... 37 Az egyensúlyi helyzet elemzése és várható alakulása... 44 Fiskális politika... 45 A 2012-es költségvetés... 45 A 2013-as költségvetés... 47 Adósságfinanszírozás... 51 Külső egyensúly... 54 Táblázatok... 57
Vezetői összefoglaló Az Európai Unió GDP-je csökkent 2012 negyedévében, miközben az USA gazdasága bár a korábbinál lassabb ütemben bővülni tudott. A pénzpiaci turbulenciák újból felerősödtek, az EKB év eleji intézkedései csak átmeneti nyugalmat hoztak. A legfőbb aggodalom jelenleg Spanyolországot övezi, mivel a bankrendszer és a reálgazdaság problémái jelentősen megnehezítik a fiskális konszolidációt. Az USA munkaerő-piaci helyzete javul, miközben az unióban rekordmagasságba emelkedett az állástalanok aránya. Az infláció a fejlett gazdaságokban fokozatosan süllyed, amelynek legfőbb forrásai a gyenge konjunktúra és a fogyasztói energiaárak emelkedésének lassabb tempója. A kormányzatok elkötelezettek a költségvetési szigor mellett, és a nehézségek ellenére igyekeznek betartani a vállalt hiánycélokat. A jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzések csökkentek a fejlett gazdaságok egészét tekintve, és továbbra is a lefelé mutató kockázatok dominálnak. Az infláció esetében kiegyensúlyozottak a kockázatok, miközben a munkaerő-piaci helyreállás csak 2013 után kezdődhet meg. Az idei év második negyedévében a bruttó hazai termék 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár az éves indexek alapján a kontrakció mértéke emelkedett, a szezonális és naptári hatás kiszűrése után a negyedéves szűkülés 1 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Ennek megfelelően a GDP visszaesése érdemben lassult az első három hónaphoz képest. A GDP vártnál nagyobb zsugorodását elsősorban a várakozásainktól elmaradó exportdinamika magyarázza. Ezt némileg kompenzálta az, hogy a belső felhasználási tételek visszaesése kisebb volt a vártnál. A háztartások fogyasztási kiadása stagnált. A versenyszférában regisztrált jelentős bruttó bérkiáramlás ellenére a nettó reálbérek csökkentek az idei évben, valamint a szektor nettó hiteltörlesztői pozíciója is kedvezőtlen hatást fejt ki a fogyasztásra. A negatív impulzusokat azonban tompítja a jobb munkaerő-piaci helyzet, valamint a tavalyi évben a háztartásoknak juttatott jelentős transzferek. A beruházási kereslet továbbra is érdemben csökken: a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző év azonos időszakához képest 4,5, míg az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal szűkült. Az állóeszköz felhalmozást a gyenge belső kereslet, a bizonytalan külpiaci kilátások, valamint a szűk hitelkínálat is érdemben visszahúzza. A szezonálisan kiigazított negyedéves ráták az export stagnálásáról tanúskodnak, így a hazai gazdasági növekedés legutóbbi motorja várakozásaink szerint átmenetileg leállt az elmúlt negyedév során. A behozatal a nyomott belső kereslet, valamint a gyenge exportdinamika miatt szűkült negyedéves bázison, ezért a csökkenő kivitel ellenére a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív. Termelési oldalon az ipari hozzáadott érték növekedési hozzájárulása éves bázison negatívvá vált 2012-ben, és az ágazat összehúzódása gyorsult a második negyedévben. A mezőgazdaság hozzáadott értéke jelentősen csökkent az idei évben a tavalyi magas bázis miatt. Az építőipar tovább zsugorodott a második negyedévben: a visszaesés mértéke ismét 1
meghaladta éves szinten a 10 százalékot, de a negyedéves ráták is markáns kontrakciót tükröznek. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben stagnált, egyedül az információ és kommunikáció ágban regisztráltak érdemi növekedést. Ezzel szemben a pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdaságilag aktívak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján már több mint egy éve folyamatosan emelkedik, ami elsősorban a Kormány munkakínálatot bővítő korábbi intézkedéseinek a hatását tükrözi. A foglalkoztatottak száma emelkedett, a Munkaerőfelmérésből kiolvasható munkakereslet-növekedést azonban nem támasztják alá a romló konjunkturális kilátások. A közfoglalkoztatás érdemben bővült, ami szintén hozzájárul a mutató javulásához. A versenyszférában foglalkoztatottak számának alakulását jelentős statisztikai bizonytalanság övezi, amit jól tükröz az is, hogy a különböző statisztikák eltérő tendenciákat mutatnak. Véleményünk szerint a szektor foglalkoztatásának emelkedése nem éri el a Munkaerő-felmérésből kiolvasható dinamikát. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta stagnált, így továbbra is laza a munkaerőpiac. A versenyszféra rendszeres béreinek növekedési üteme változatlanul magas az adminisztratív béremeléseknek köszönhetően, a munkaerőköltségek bővülése azonban ettől elmaradt, mivel az állam az 5 százalék feletti béremelést kompenzálta, valamint a vállalatok a jutalmak és bónuszok visszaszorításával is csökkentek a terhek növekedését. Az infláció érdemben emelkedett az elmúlt hónapok folyamán, ami elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának a gyorsulására vezethető vissza. A hatás a maginflációba egyelőre nem gyűrűzött be. A fogyasztóiár-indexet az indirektadóintézkedések tovább fűtik. Az MNB Monetáris Tanácsa a visszaeső kereslet és az ország kockázati megítélésének a javulása miatt nagy vitát követően az irányadó ráta 0,25 százalékos csökkentésére voksolt. Az inflációs kockázatok azonban jelentősek. A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez hazai folyamatok mellett a nemzetközi pénzügyi feszültségek lassú oldódása is hozzájárult. Az eurózónában az EKB intézkedései javították a hangulatot, ami a magyar pénzügyi eszközök áraiban is tükröződött. Idehaza a jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMFtárgyalások megkezdődésével kapcsolatos pozitív hírek is hozzájárultak a forint erősödéséhez és a CDS-felár csökkenéséhez a nyár folyamán. Ezzel párhuzamosan 1 2 százalékponttal estek az állampapírok hozamai is. Prognózisunk szerint a hazai gazdaságban az előrejelzési horizonton (2012 harmadik negyedévétől 2013 negyedik negyedévéig tartó időszak) a GDP elmarad a potenciális szinttől. A kereslethiány oldódására csak a jövő évtől számítunk. Az idei évben a GDP 1 százalékkal esik vissza, míg jövőre 0,9 százalékos növekedéssel számolunk. A háztartások fogyasztási kiadása a csökkenő nettó reálbérek miatt idén visszaesik, a zsugorodás mértékét azonban tompítja a szektor fogyasztássimítása. Ez ebben az esetben nem hitelfelvételt, 2
csupán a fogyasztási ráta enyhe emelkedését jelenti. A Munkavédelmi Akcióterv nélkül jövőre a foglalkoztatási helyzet enyhe romlása és a stagnáló reálbérek mellett a fogyasztás stabilizálódására számítunk. A beruházások szűkülése nem áll meg: a lakosság ingatlanberuházásait visszafogja a szektor tőkeáttételének a csökkentése, a vállalati invesztíciók pedig a gyenge kereslet, illetve a hitelezés akadozása miatt mérséklődnek. A külső kereslet ismételt dinamizálódása jótékony hatást fejt ki a kivitel bővülésére, amit támogat az exportpiaci részesedés növekedése. Összességében 2012-re 7,6, 2013-ban 9,1 milliárd eurónak megfelelő termékforgalmi aktívumot várunk. Az áruk javuló egyenlegét némiképp ellensúlyozhatja a külföldi vállalatok profitabilitásának és így a jövedelemkiáramlásnak a fokozódása. Prognózisunk alapján 2012-ben a GDP 2 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-többlet fog kialakulni, 2013-ra pedig az aktívum elérheti a bruttó hazai termék 2,7 százalékát. A kormányzati intézkedések következtében az aktivitás további emelkedésére számítunk. A gazdasági recesszió miatt a munkakereslet az előrejelzési horizont második felében visszaesik, és így a kormányzat legutóbb bejelentett intázkedései nélkül a munkanélküliség jövőre enyhén emelkedhet. A laza munkaerő-piaci feltételek bérleszorító hatását tompítja a magas infláció, valamint a közfoglalkoztatottak kedvezőtlen bázishatása is eltűnhet jövőre, így az átlagbérek növekedése elérheti az 5 százalékot. A fogyasztói árak dinamikáját az előrejelzési horizonton alapvetően három tényező határozza meg: a táguló kibocsátási rés, az élelmiszerársokk, valamint az indirektadó-emelések (tranzakciós adó és telefonadó). Prognózisunk szerint az idei évben az infláció elérheti az 5,7 százalékot, és a ráta az előrejelzési horizont végén is érdemben meg fogja haladni a célszintet. A jegybanki alapkamat pályáját nagy bizonytalanság övezi. Amennyiben a kínálati sokkok nem gyűrűznek be a várakozásokba, további, óvatos lazításra van lehetőség. Az államháztartás idei gazdálkodása némileg eltér a költségvetési törvényben felvázolt pályától. Elmaradást várunk az adóbevételekből (különösen egyszerűsített vállalkozói adóból és társasági adóból), a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerártámogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint egyéb kisebb tételek. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várunk. Az államháztartás 2013. évi gazdálkodása az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek alapján a főszámokat tekintve nem tér el jelentősen az idei évitől: a bevételi és a kiadási oldal egyaránt az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkedik, ami lehetővé teszi a GDP-arányos újraelosztási ráta mérsékelt csökkenését. Fontos változás ugyanakkor, hogy megszűnik az egyes ágazatokat terhelő különadó, felére csökken a pénzügyi szervezetek különadója, csökkennek a járulékbevételek, viszont bevezetik a pénzügyi tranzakciós 3
illetéket, az elektronikus útdíjat, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati különadót. A kiadási oldalon csökken az egészségügyre szánt összeg, a különböző szociális transzferek értéke, és kevesebb jut a közúti közlekedésre is. Ezzel párhuzamosan növekszik az oktatásra és a nyugdíjakra fordítható összeg, valamint emelkedik az adósságfinanszírozás költsége is. Az idei évitől elmaradó tartalék elegendő lehet a júniusban benyújtott törvényjavaslatban szereplő kockázatok kivédésére, az azóta bejelentett intézkedések (elsősorban a Munkahelyvédelmi Akcióterv) finanszírozása azonban egyelőre megoldatlan. Emiatt úgy ítéljük meg, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lesz. 1. TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011 2012 2013 Bruttó hazai termék (volumenindex)* 1,6 1,0 0,9 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 0,1 0,3 0,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 5,5 4,9 1,4 Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* 8,5 2,2 5,6 Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* 6,6 0,4 4,4 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,1 7,6 9,1 Éves fogyasztóiár-index (%) 3,9 5,7 4,3 A jegybanki alapkamat az év végén 7,00 6,75 6,50 Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%) 10,8 11,0 11,2 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 5,2 4,5 5,1 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,4 2,0 2,7 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában +4,2 2,7 3,4 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 2,7 1,1 1,9 A *-gal jelölt volumenindexet szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatokból számítottuk. 4
Nemzetközi kitekintés Az EU növekedése 2012 negyedévében negatívba fordult, miközben az USA gazdasága bár a korábbinál lassabb ütemben bővülni tudott. A pénzpiaci turbulenciák újból felerősödtek, az EKB év eleji intézkedései csak átmeneti nyugalmat hoztak. A legfőbb aggodalom jelenleg Spanyolországot övezi, mivel a bankrendszer és a reálgazdaság problémái jelentősen megnehezítik a fiskális konszolidációt. Az USA munkaerő-piaci helyzete javul, miközben az unióban rekordmagasságba emelkedett az állástalanok aránya. Az infláció a fejlett gazdaságokban fokozatosan süllyed, amelynek legfőbb forrásai a gyenge konjunktúra és a fogyasztói energiaárak emelkedésének lassabb tempója. A kormányzatok elkötelezettek a költségvetési szigor mellett, és a nehézségek ellenére igyekeznek betartani a vállalt hiánycélokat. A jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzések enyhén lefelé módosultak a fejlett gazdaságok egészét tekintve, és továbbra is a lefelé mutató kockázatok dominálnak. Az infláció esetében kiegyensúlyozottak a kockázatok, miközben a munkaerőpiaci helyreállás csak 2013 után kezdődhet meg. A globális konjunktúra alakulása Idén a második negyedévben is fennmaradt a fejlett gazdaságokra jellemző magas növekedési különbözet. Míg egyes országok továbbra is lendületesen bővültek, addig máshol mélyült a recesszió. Bár az Egyesült Államok növekedési üteme lassult, így is jelentősen meghaladja az unió egészére jellemző a legutóbbi negyedévben negatívba forduló rátát. Az USA bővülése enyhén lassult az elmúlt negyedévben a legfrissebb adatok tanúsága szerint: az előző negyedév bázisán mért évesített ráta 2,0-ről 1,7 százalékra változott az első és második negyedév között. Az előző év azonos időszakának bázisán mért növekedés 2,4-ről 2,3 százalékra mérséklődött. A növekedés elsődleges forrása továbbra is a beruházási teljesítmény és a háztartások fogyasztási kiadása, miközben a kormányzat vásárlásai csökkennek. Fontos megjegyezni azonban, hogy a fogyasztás növekedési rátája érdemben nem változott a megelőző negyedévekhez képest, a bruttó állóeszköz-felhalmozás év/év bővülése pedig lassult az első negyedévhez viszonyítva. Az USA gazdasági teljesítményének enyhe csökkenéséhez a fokozott importteljesítmény is hozzájárult. Fontos még megemlíteni, hogy a nemzeti statisztikai hivatal 2009-től revideálta az adatokat, melynek eredményeképp a 2009-es évben a korábbinál 0,4 százalékponttal magasabb, 2010-ben 0,6 százalékponttal gyengébb és 2011-ben 0,1 százalékponttal gyorsabb volt a gazdaságbővülés üteme. Ez tehát azt jelenti, hogy az új becslés szerint a válság kevésbé volt mély, azonban a kilábalás is lassabban zajlott. A japán gazdaság is a lassulás jeleit mutatja a negyedéves bázisú indikátor alapján: az első negyedévben regisztrált 1,3-ről 0,3 százalékra esett vissza a növekedés rátája. 2012. április június között az előző év azonos időszakához viszonyított gazdaságbővülés azonban gyorsult, 5
ami elsősorban a bázishatásnak tudható be: a korábbi negyedévhez képest 0,8 százalékponttal magasabb, 3,6 százalékos növekedést regisztráltak. A negyedéves növekedési ütem visszaesése elsősorban a nettó export alakulásával magyarázható. Az erős valuta és az ország termékei iránt megnyilvánuló külső kereslet visszaesése negatívan hatott az ország kivitelére, miközben az atomkatasztrófa után leállított erőművek hiányában drasztikusan megnőtt az energiahordozók importja. A hatások eredőjeként Japán külkereskedelmi mérlege az idei év első felében a világháború utáni időszak legnagyobb féléves passzívumát regisztrálta. Az Eurostat számításai szerint mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió egészében csökkent a bruttó hazai termék 2012 negyedévében: az előző időszak bázisán számított ráta az előbbi régió esetében 0,1, az EU-ban 0,2 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az első negyedév stagnálása után ismét visszaesett a gazdasági teljesítmény. Az előző év azonos időszakához viszonyítva még jelentősebb visszaesést jeleznek a mutatók. A valutaövezetben 0,5, az unió tagországainak összességében 0,3 százalékos év/év kontrakciót regisztráltak, szemben a 2012 első negyedévében mért stagnálással. A gazdasági lassulás mögött a felhasználási oldalról a belső kereslet gyengülése húzódik meg, azon belül is a háztartási fogyasztási kiadások visszaesése, melynek negyedév/negyedév mutatója mindkét régióban 0,2 százalék. A banki mérlegalkalmazkodás miatt akadozó hitelezés a vállalati szférában, a beruházásokon keresztül érezteti hatását. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedév bázisán 0,8 0,9 százalékkal zsugorodott. Az egyedüli pozitív hozzájáruló a nettó export növekedése volt az EU27-ben és a valutaunióban egyaránt. A termelési oldalon az EU-ban és az euróövezetben hasonló folyamatok zajlanak. Mindkét régióban év/év alapon csökkent az ipari és a feldolgozóipari hozzáadott érték is. A legnagyobb mértékű zsugorodás továbbra is az építőiparhoz köthető. Növekedni tudott ugyanakkor az információ és kommunikáció, a pénzügyi, valamint az adminisztrációs szolgáltatások ágazata. Összességében azonban a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében nem található olyan nemzetgazdasági ág, amely emelni tudta volna a kibocsátás növekedési ütemét 2012 negyedévében. Az EU-tagországok legfrissebb növekedési mutatói meglehetősen vegyes képet mutatnak. A legnagyobb gazdaságok eltérő utat jártak be az elmúlt negyedévekben. Németországban a negyedév/negyedév növekedési ráta pozitív maradt az április június időszakban, csupán a teljesítmény lassulásáról tanúskodnak az adatok. A francia gazdaság már sorozatban a harmadik negyedévben nem tudott érdemi bővülést felmutatni, míg Olaszország kibocsátása az elmúlt egy évben folyamatosan szűkült. A legfőbb külkereskedelmi partnereink közül jól teljesített Románia és Szlovákia, a negyedévben az unió egyik legmagasabb növekedési rátáját regisztrálták az északi és a keleti szomszédunknál az előző negyedév bázisán. Emellett szintén átlag feletti bővülést ért el Ausztria is. 6
2008. I. V. V IX. XI. 2009. I. V. V IX. XI. 2010. I. V. V IX. XI. 2011. I. V. V IX. XI. 2012. I. V. V 2. TÁBLÁZAT: A GDP-NÖVEKEDÉS MÉRTÉKE EGYES ORSZÁGOKBAN, RÉGIÓKBAN (ÉV/ÉV INDEX, SZÁZALÉK) Ország 2011. 2012. I. Ország 2011. 2012. I. Euróövezet 1,3 0,6 0,0 0,5 Németország 2,7 1,9 1,2 1,0 Európai Unió 1,4 0,7 0,1 0,3 Olaszország 0,4 0,5 1,4 2,5 Ausztria 2,1 1,1 1,1 1,0 Románia 3,2 2,2 1,2 1,7 Csehország 1,3 0,6 0,7 1,2 Spanyolország 0,6 0,0 0,6 1,3 Egyesült Királyság 0,5 0,6 0,2 0,5 Szlovákia 3,2 3,3 3,1 3,0 Franciaország 1,5 1,2 0,3 0,3 Japán 0,7 0,6 2,8 3,6 Hollandia 0,9 0,4 1,0 0,5 Egyesült Államok 1,6 2,0 2,4 2,3 Lengyelország 4,0 4,0 3,5 2,5 Forrás: Eurostat Az elkövetkező 12 hónap általános gazdasági helyzetére vonatkozó, az euróövezeti helyzetet tükröző, Eurostat által számolt bizalmi indikátor 2012 márciusa óta trendszerűen romlik, és hároméves mélypontot ért el augusztusban. Eközben a német üzleti környezet távolabbi kilátásaira vonatkozó felmérések, az Ifo és a ZEW index egyaránt mélyrepülést mutat be május óta. Ilyen mélységben az Ifo indikátora legutóbb 2009 nyarán, a ZEW mutatója pedig 2 évvel ezelőtt járt. Ez is jól példázza az elkövetkező hónapok gazdasági teljesítményére vonatkozó aggodalom újbóli eszkalálódását, mely a periferiális euróövezeti országok bizonytalan fiskális és gazdasági helyzetében gyökerezik. 1. ÁBRA: A Z E LKÖVET KEZŐ 1 ÉV Á LTALÁ NOS GAZDA SÁGI HELYZETÉRE VONAT KOZÓ KILÁTÁ SOK BIZALM I MÉRLEGE I 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40-50 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80-100 Eurostat Ifo Index ZEW Index (jobb tengely) Forrás: Eurostat, Ifo, ZEW Megjegyzés: Az Eurostat indikátora az euróövezetre, a másik két index a német gazdaságra vonatkozik. Az idei növekedési kilátásokat az IMF a legfrissebb prognózisában csak minimálisan módosította. Az előző negyedévben felvázolt problémák, úgymint az államadóssággal vagy a 7
bankszektorral kapcsolatos gondok, a rossz munkaerő-piaci helyzet továbbra is sújtják az uniós tagállamokat, a helyzet semmilyen téren nem mutatott javulást. Az alappályára vonatkozó két legfontosabb feltevés továbbra is az, hogy egyrészt sikerül gyorsan és nagy veszteségek nélkül túllendülni az euróövezetet sújtó adósságválságon, másrészt pedig az Egyesült Államokban az idei év végéig megállapodnak egy konszenzuson alapuló, középtávú kiigazító csomagról. 1 Az eurózónára és az Európai Unió egészére vonatkozó 2012. évi előrejelzést változatlanul hagyta az IMF: a valutaövezeti országok egészében 0,3 százalékos recesszióra számítanak, míg az unió gazdasága stagnálhat. A legfontosabb, hazánkat is érintő módosítás, hogy az idei évre vonatkozó német növekedési kilátásokat kedvezőbben ítéli meg az intézet, várakozásuk szerint a GDP 1 százalékkal fog emelkedni 2012-ben, ez 0,4 százalékponttal magasabb, mint a korábbi prognózisuk. A revízió elsősorban a meglepően jó első negyedévnek köszönhető. Az Egyesült Államok esetében mindösszesen 0,1 százalékponttal, 2,0 százalékra vették lejjebb az idei évre várható bővülést elsősorban a rossz mezőgazdasági teljesítmény miatt, de így is jelentős lesz a növekedési különbözet a tengerentúli ország és a fejlett európai államok között. Várhatóan az euróövezeti gondok begyűrűzését limitálja az a tény, hogy az USA államkötvénye és valutája menedékként szolgál a nemzetközi tőkének. A 2013-as növekedést szinte kivétel nélkül minden országban negatív irányba módosították: az eurózóna egészére csupán 0,7 százalékos bővülést prognosztizálnak. Az indoklás szerint a periferiális euróövezeti tagországokban uralkodó bizonytalanság és a gyenge pénzügyi helyzet hosszabb távon is rányomja bélyegét a gazdasági folyamatokra. Emellett a fiskális konszolidáció és az előrejelzési horizonton gyenge munkaerőpiac is visszahúzza a növekedés ütemét a tagországokban, így az IMF prognózisa szerint az Európai Unióban a korábbi 1,3 százalékos várakozás helyett csupán 1 százalékos bővüléssel lehet számolni. Az Egyesült Államok növekedése az előrejelzés szerint 2,3 százalékos lehet 2013 egészében, melynek elsődleges forrásaként a belső keresletet jelölték meg. Az előrejelzést övező kockázatok túlnyomó többsége lefelé mutató: az euróövezeti válság újbóli eszkalálódása, az Egyesült Államok nagyarányú fiskális megszorító csomagja, a fejlődő országok vártnál gyorsabb ütemű gazdasági lassulása a tovagyűrűző hatások miatt negatív kockázatot jelent. Munkaerőpiac Az euróövezet munkaerő-piaci helyzete fokozatosan romlott az elmúlt hónapok során. A foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliségi ráta folytatta emelkedését, és fordulat a 1 A jelenleg érvényes törvény szerint 2013. január elsejétől a GDP több mint 4 százalékát kitevő megszorító csomag lép életbe, amely az átmeneti adókedvezmények eltörléséből és az állami kiadások drasztikus, fűnyíróelven alapuló visszavágásából áll. Mindez rendkívül súlyos gazdasági áldozatokkal járna nemcsak az Egyesült Államokban, de a globális konjunktúrát tekintve is. 8
közeljövőben sem várható. Ugyanakkor az Egyesült Államokban továbbra is emelkedik a munka iránti kereslet, és a munkanélküliségi ráta az év eleje óta stabilnak tekinthető. Az USA-ban nyáron is folytatódott a foglalkoztatottság bővülése: a legfrissebb, 2012. júliusi adatok szerint a foglalkoztatottak száma az év elejéhez képest 0,6 százalékkal bővült. Az egy évvel korábbihoz mérten az emelkedés 1,4 százalékos. A növekedés elsődleges forrása a feldolgozóipar, valamint a szolgáltató szektor volt. A munkanélküliségi ráta 2012 második negyedévében 0,1 százalékponttal csökkent a megelőző negyedévhez képest, így 8,2 százalékon áll. A júliusra vonatkozó friss adat azonban újból 8,3 százalékos arányról számol be. Az év elejéhez képest így változatlan, az egy évvel korábbihoz képest pedig 0,8 százalékponttal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a tengerentúli országban. Az Európai Unió egészében az év elején megindult a foglalkoztatottság csökkenése: míg 2011 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest stagnált a foglalkoztatottak száma, addig idén az első negyedévben 0,2 százalékos volt a csökkenés. Egyedül a szolgáltató szektorban dolgozók száma tudott bővülni az elmúlt egy év során, 0,2 százalékkal. Az iparban 1,3, a mezőgazdaságban 1,0 százalékkal süllyedt éves bázison a foglalkoztatottak száma 2012 első negyedévében. Az euróövezetben gyorsult a foglalkoztatás szűkülése, mivel az előző negyedévi 0,2 után 0,5 százalékos kontrakciót regisztráltak. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta mind az eurózónában, mind pedig az EU27 esetében tovább növekedett az elmúlt hónapokban. A 2012. január márciusi átlaghoz képest a valutaövezetben 0,3 százalékponttal emelkedett a mutató, ami így 11,2 százalékon állt a második negyedévben. Az unió esetében a ráta 10,4 százalékos értéket ért el, 0,2 százalékpontos negyedéves emelkedést követően. Ezzel mindkét régióban historikus csúcsra szökött az állástalanok aránya. 2012. április júniusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,9 és 1,3 százalékpontos volt a ráta növekedése az EU-ban és az euróövezetben. Az aggregált számok azonban elfedik a tagországok között meglévő jelentős különbségeket. A legalacsonyabb uniós rátát 2012 júliusában Ausztriában (4,5 százalék), Hollandiában (5,3 százalék) és Németországban (5,5 százalék) regisztrálták. Spanyolországban már 25, Görögországban 23 százalék feletti a munkanélküliek aránya. Az egy évvel korábbi értékekhez képest 11 tagországban csökkent vagy stagnált a ráta, miközben 16 uniós országban a mutató emelkedését regisztrálták. A munkanélküliséghez hasonlóan a foglalkoztatottság alakulása is eltérő az uniós tagállamokban, ugyanis a fejlődő országokban még bővül a munka iránti kereslet. A régiós gazdaságok közül Csehországban 2012 I. negyedévében 0,1 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest. A gyenge bővülés elsősorban a rossz gazdasági teljesítménynek tudható be. Az ipari foglalkoztatottság szűkült, amelyet ellensúlyozott a szolgáltatás szektorában alkalmazottak számának emelkedése. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalékos volt 2012. április júniusban, vagyis 0,1 százalékponttal csökkent mind a megelőző, mind 2011 negyedévéhez viszonyítva. A Cseh Nemzeti Bank 9
2010.I. 2011.I. 2012.I. előrejelzése szerint a munkaerőpiac erőteljes javulása csak 2014 elején kezdődhet meg. Várakozásaik szerint a munkanélküliség rátája az aktivitás emelkedése és a foglalkoztatottság csökkenése miatt fokozatos emelkedésnek indul az idei év közepétől, és 2013 2014 átlagában 7,4 százalék körül alakulhat. 2. ÁBRA: A MUNKANÉ LKÜ LI SÉGI RÁTÁK ALAKU LÁ SA A VI SEGRÁDI ORSZÁG OKBA N ÉS AZ EURÓÖVEZET BEN (SZÁZA LÉK, SZEZONÁ LI SA N KIIG AZÍ TVA) 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 Euróövezet Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat Lengyelországban is emelkedett a foglalkoztatás 2012 I. negyedévében: az év/év mutató 0,7 százalékos bővülést mutat. A munkanélküliségi ráta 2012 negyedévében 9,9 százalékon állt, így az előző negyedévhez képest nem változott, viszont az egy évvel korábbihoz képest kismértékben (0,3 százalékponttal) emelkedett a mutató. A ráta enyhe növekedését elsősorban a munkakínálat bővülése okozta: a gazdaságilag aktívak száma 1,1 százalékkal nőtt 2011 és 2012 első három hónapja között. A Lengyel Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2013-tól a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan a foglalkoztatottság visszaesik, amelynek következtében a munkanélküliségi ráta csökkenését lassú emelkedés váltja fel. 2014 végén így 10 százalékra emelkedhet a mutató. Szlovákiában 2012 negyedévében az előző három hónaphoz hasonlóan 13,7 százalék maradt a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottság bővülése folytatódott: az év/év emelkedés 2012 első három hónapjában 0,6 százalékos volt. A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a foglalkoztatottság növekedési üteme fokozatosan lassul 2012-ben, ám jövőre és 2014-ben újból gyorsabb ütemű lesz az emelkedés. A munkanélküliségi ráta 2012- ben átlagosan kismértékben emelkedhet a tavalyi évhez képest: az aktívak száma gyorsabban fog nőni, mint a foglalkoztatottaké, így 13,9 százalékos rátát prognosztizálnak. 2013-ban azonban a mutató 0,5, 2014-ben pedig újabb 1 százalékponttal csökkenhet. 10
Pénzügyi folyamatok Az Európai Központi Bank 2011 végi és 2012 eleji likviditásjavító intézkedései csak átmeneti nyugalmat hoztak a pénzpiacokon. A volatilitás az elmúlt hónapok során újból felerősödött. A gyenge konjunktúra, a görög, de főleg a spanyolországi helyzet eszkalálódása táplálta a piaci bizonytalanságot. A kockázatkerülő magatartás vette át az uralkodó szerepet, amelyre a bankközi likviditás és a biztonságosnak vélt eszközök árainak emelkedése utal. A különböző indikátorok vegyes jeleket mutatnak a pénzpiaci környezetről, de általánosságban egy moderált javulásról beszélhetünk. A bankközi piaci kondíciók a spanyol bankrendszer rendkívüli problémái ellenére javuló tendenciát mutattak az elmúlt hónapok során. A három hónapos Euribor-kamat a májusi átlagos 0,7 százalékos szintről augusztus végéig 0,3 százalék alá süllyedt, melyben nagy szerepe volt az EKB július 5-i kamatcsökkentésének. A bankok egymás közötti hitelezésének indikátora, a három hónapos Euribor OIS-különbözet is a pénzügyi kondíciók javulását tükrözi: a május végi 28-ról augusztus végére 7 bázispontra csökkent. Ez annak ismeretében különös, hogy a spanyol bankrendszer rendkívül nehéz helyzetben van, azonban vélhetően a piacokat kellően megnyugtatta a 100 milliárd eurót kitevő uniós segítségről szóló megállapodás, melyet a szektor konszolidálására fordítanak. Mindezen pozitív fejlemények nem tükröződnek azonban az általános hitelezési helyzet javulásában. Az EKB 2012 negyedévére vonatkozó felmérése szerint összességében a bankok hitelezési feltételei tovább szigorodtak. Ennek legfőbb oka a rossz mérlegpozíciók és a költségek megemelkedése. A magánszférának nyújtott hitelek mennyisége továbbra is csökkent: a májusi 0,2 százalékos év/év visszaesést júniusban 0,4 százalékos csökkenés követte. A hitelkihelyezés visszaesése több okból fakad: gyenge kereslet, a fogyasztói és üzleti bizalom csökkenése és a kedvezőtlen banki mérlegpozíciók. A nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott hitelezés is negatív tendenciát mutat, mivel júniusban az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal kevesebb hitelt helyeztek ki az euróövezeti bankok. Bár a háztartások számára nyújtott hitelek bővülni tudtak, ennek üteme hónapról hónapra csökkent, júniusban már csak 1,1 százalékos volt az éves ráta. Az államkötvények hozamai általánosságban csökkenő tendenciát mutattak a nyáron. Ez annak tudható be, hogy az április májusban bekövetkező, átmeneti emelkedést okozó tényezők megszűntek: a görög és a francia politikai helyzet stabilizálódott, így a piacok megnyugodtak, hogy folytatódni fognak a költségvetési kiigazító lépések. A folyamat alól kivételt a piaci figyelem középpontjában lévő Spanyolország, Olaszország és Görögország képeznek. Spanyolország esetében a 10 éves államkötvény hozama az év elején 5 százalék volt, azonban az áprilisi és májusi nemzetközi események nyomán a piaci pánik átterjedt az ibériai kötvénypiacra is. Ezt követően látott napvilágot a hír, hogy rendkívül rossz a spanyol bankok mérleghelyzete, sőt az egyik legnagyobb bankot állami kézbe kellett venni. Mindezen 11
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. események hatására június közepén már a 7 százalékot is átlépte a hozam. Július végén több spanyol tartomány is központi segítséget kért adósságproblémái miatt, ami növeli annak esélyét, hogy végül az egész spanyol államnak is külső segítségre lesz szüksége, nemcsak a bankrendszernek. Mindezek hatására tovább emelkedett a hozam: július végére már 7,5 százalék fölé szökött a mutató, és augusztus végén is 7 százalék közelében maradt. Amennyiben a spanyoloknak mentőövet kell dobni, úgy más ország kimentésére már nem jutna forrás, és jelenleg Olaszország adósságállománya miatt aggódnak a piacok. Ez a hozamok alakulásában is meglátszódik: a tavaszi 5 százalék alatti szintről újból 6 százalék közelébe emelkedett a 10 éves olasz államkötvény hozama. A két ország államkötvényeire fizetett hozamok olyan magasak, hogy a helyzet hosszú távú konzerválódása fenntarthatósági problémát okozhat. A piacok ezért elsősorban az EKB-tól várják a segítséget, valamilyen rendkívüli intézkedés (például újabb államkötvény-vásárlások) formájában. Hasonló intézkedéscsomagra az EKB augusztus eleji bejelentése szerint szeptemberben kerülhet sor, de a bizakodást jól mutatja, hogy csupán a hír miatt is csökkent a hozam mindkét országban augusztus folyamán. Szeptember 6-án jelentették be a konkrét intézkedéseket, melyek biztosíthatják a likviditást és a hozamok alacsony szinten tartását, ám a jogi háttér és az életbelépés napja nem tisztázott. 3. ÁBRA: A FŐBB TŐZSDEINDEXEK A LAKULÁ SA (2012. I. 2. = 100 SZÁZALÉ K) 125 120 115 110 105 100 95 90 Dow Jones FTSE DAX Nikkei Forrás: Thomson Reuters A kockázati megítélést jól mérő 5 éves CDS-felárakon is nyomon követhetőek a fent említett nemzetközi események. Az április májusi időszak során az államadósság-problémákkal küzdő euróövezeti országok kockázati felárai jelentősen megemelkedtek, ám azóta a helyzet enyhülésével fokozatosan elkezdtek visszasüllyedni az év eleji szintjük közelébe. Az emelkedés tartósabbnak és magasabbnak bizonyult Spanyolország és Olaszország esetében. Az ibériai államban július végén tetőzött az államadósság-törlesztési kockázatra kínált 12
biztosítási tranzakciók ára: ekkor 500 bázispont közelébe emelkedett, szemben az év eleji 300 bázisponttal. A tőkepiaci mozgás idegesnek nevezhető az elmúlt hónapok során, azonban általánosságban elmondható, hogy a piaci hangulat javult a tavasszal megkezdődött lejtmenetet követően. Az amerikai főbb indikátorok a tavaszi csúcspontjukhoz képest június közepén 9 10 százalékot veszítettek értékükből. Az európai piacokat sokkal súlyosabban érintették a kontinensen zajló események: a frankfurti DAX, a londoni FTSE és az Euronext 100 index 12 16 százalékot veszített értékéből két hónap alatt. A piaci pánik elmúlásával azonban újból felfelé íveltek a tőzsdei mutatók, enyhe törést csak a már említett július végi események okoztak. A legfőbb piacokon rali kezdődött, melynek következtében augusztus végére az indikátorok már meghaladták év eleji értéküket is. Az amerikai Dow Jones Industrial és az S&P 500 indexek a 2012-es nyitóértékhez viszonyítva 7 12 százalékos emelkedést értek el. Európában különösen látványos a DAX felkapaszkodása: a mutató értéke az év elejéhez viszonyítva 15 százalékos pluszban van. Ennek legfőbb oka, hogy a német gazdaság a várakozásoknál jobban teljesít, valamint az, hogy a befektetők az euróövezet legbiztonságosabb országának tartják jelenleg. A régiós prágai és varsói tőzsdeindexek esetében is tükröződnek a nemzetközi folyamatok: a tavaszi nagy, 13 16 százalékos zuhanást követően felkapaszkodtak a mutatók, és jelenleg 3 százalékkal az év eleji nyitóértékük felett tartózkodnak. Az infláció alakulása Az utóbbi hónapokban a legtöbb gazdaságban stagnált vagy enyhén csökkent a pénzromlás üteme. A gyenge gazdasági teljesítmények és az energiahordozók árának második negyedévben tapasztalt nagyarányú csökkenése lefelé nyomta az inflációt, ugyanakkor ezt kismértékben ellensúlyozta a szabályozott árak és az indirekt adók emelése. Az infláció jövőbeni alakulását övező kockázatok összességében továbbra is kiegyensúlyozottak. A fiskális konszolidáció az idei évben felfelé ható nyomást jelent, ahogyan az elmúlt két hónapban trendszerűen emelkedő olajár is. Új kockázat ugyanakkor a nyers élelmiszerek árának várhatóan drasztikus emelkedése. Az infláció jövőbeni felpörgését azonban akadályozza a rossz konjunkturális környezet és a fejlett gazdaságokban horgonyzott inflációs várakozások. Az olajár 2012 negyedévében rendkívüli mértékben csökkent. Az energiahordozó hordónkénti ára idén márciusban 125 dolláron tetőzött, ám ezt követően erős lejtmenetbe kezdett. Az áresés legfőbb okai a rossz gazdasági teljesítmények és így az energiahordozó iránti gyenge globális kereslet. Az Iránnal kapcsolatos geopolitikai aggodalom is enyhült a nyár folyamán, így eltűnt az esetleges kínálati zavarok okozta kockázati felár. Az OPECtagállamok pedig jelentős túltermelést folytattak. Mindezen hatások együttesen a Brent típusú olaj hordónkénti árát júniusra átlagosan 96 dollárra csökkentették, ami az idei évi csúcshoz képest 23 százalékos esést jelent. 13
2010. I. V. VI. V V IX. X. XI. X 2011. I. V. VI. V V IX. X. XI. X 2012. I. V. VI. V 4. ÁBRA: NYERSA NYAGÁRI NDEXEK (2005 = 100 SZÁ ZALÉK) 230 220 210 200 190 180 170 160 150 140 130 Olajárindex Egyéb nyersanyagok árindexe Forrás: IMF Primary Commodity Prices Júliusban azonban trendforduló következett be: augusztus végére háromhavi csúcsára (118 dollár/hordó) drágult a nyersanyag. Az emelkedés egyik oka az Iránnal kapcsolatos geopolitikai nyomás újbóli felerősödése lehet. Július óta az OPEC visszafogta termelését, elsősorban az iráni és az angolai kitermelés csökkent. A nem OPEC-tagok termelését sztrájkok, a rossz időjárás és a tervezett leállások hátráltatták, így a globális kínálat visszaesése felfelé hajtotta az árakat. Az egyéb nyersanyagok árindexe, bár kisebb volatilitás mellett, azonos tendenciákat mutat, mint az olajár. A júliusi emelkedés mögött az élelmiszerár-index jelentős megugrása húzódik meg, melynek legfőbb oka az Egyesült Államokat sújtó aszály volt, ami hatalmas károkat okozott a mezőgazdaság számára. Az Egyesült Államok év/év fogyasztóiár-indexe közel egy éve töretlenül csökken, áprilisban már 2,3 százalék volt, és a tendencia folytatódott: 2012 júliusában 1,4 százalékra süllyedt az inflációs ráta. Ilyen alacsony inflációt legutóbb 2010 novemberében regisztráltak. A mutató ilyen mértékű csökkenése mögött az energiaárak jelentős visszaesése húzódik meg. Május óta minden hónapban csökkent az energia ára, júliusban 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 12 hónappal korábban. Az élelmiszerárak emelkedése folytatta az év eleje óta tapasztalt lassuló tendenciát, és júliusban már csak 2,3 százalékos év/év növekedést regisztráltak, vagyis az ársokk még nem érzékelhető. A maginfláció 2011 októbere óta nem volt ilyen alacsony: a ráta 2,1 százalékra mérséklődött júliusra. Az euróövezet éves bázisú inflációs mutatója stabilizálódott: júliusban 2,4 százalékos volt, ami megegyezik az előző két hónapban mért rátával. 2 Az Európai Unió egészében is hasonló tendenciák mutatkoznak, és június júliusban 2,5 százalékos inflációt mértek. A mutatók az 2 Az Eurostat gyorsbecslése alapján az euróövezetben augusztusban 2,6 százalékra emelkedett az inflációs ráta. 14
2011. I. V. VI. V V IX. X. XI. X 2012. I. V. VI. V év első hónapja óta rendre 0,3 0,4 százalékponttal süllyedtek. Az energiaárak növekedési üteme mindkét régióban jelentősen lassult: júliusban az év/év ráta 5,8 6,1 százalékra süllyedt az év eleji 9,1 9,2 százalékról. Ezt a hatást azonban ellensúlyozta a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedésének felpörgése. A januári mutatóhoz képest a valutaövezetben és az EU27-ben 1,3 1,7 százalékpontos emelkedést követően 2,9 és 3,2 százalékra gyorsult a termékcsoport éves drágulása. A maginfláció a júniusi év/év mutatóhoz képest 0,1 százalékkal nőtt, így az unióban 2,0, míg az eurózónában 1,9 százalékon állt júliusban. 5. ÁBRA: A Z EURÓÖVEZET ÉS A V3 HA RM ONIZÁ LT FOGYASZT ÓIÁ R-INDE XE (SZÁ ZALÉK, AZ ELŐZŐ ÉV A ZONOS ID ŐS ZAKÁNA K BÁZISÁN) 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 Euróövezet Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat A visegrádi régió három országának év/év inflációs rátája jelentősen meghaladja az euróövezeti mutatót. Csehország és Lengyelország esetében a megelőző hónaphoz képest csökkenni tudott a pénzromlás üteme, miközben Szlovákiában május óta gyorsul az infláció. A folyamatok mögött az energiaárak alakulása húzódik meg: Szlovákiában az elmúlt három hónapban alig csökkent a termékcsoport inflációja, bár itt mérték júliusban a legalacsonyabb értéket (5,9 százalék). Ezzel szemben a cseh és a lengyel fogyasztói energiaárak növekedési üteme folyamatosan lassul, a júliusi adatok szerint az éves drágulás 6,4 és 8,2 százalék volt. Északi szomszédunknál az infláció felpörgéséhez hozzájárult a feldolgozatlan élelmiszerek árának drasztikus emelkedése: az év/év index az előző hónaphoz képest szinte megduplázódott, és júliusban 6,1 százalékra nőtt. A másik két országban a mutató stagnált vagy csökkent az elmúlt két hónapban. A maginfláció mindhárom ország esetében jelentősen visszaesett az év eleje óta, azonban így is magas szinten áll. Az idei évi inflációs kilátásokat mind az eurózónában, mind pedig az Egyesült Államokban az újból emelkedő olajárak, valamint a várható élelmiszerársokk befolyásolhatják a leginkább. Az euróövezeti tagállamokban tapasztalható költségvetési szigor és az ezzel kapcsolatos 15
indirektadó- és szabályozottár-emelések szintén felfelé mutató kockázatot jelentenek 2012 folyamán. Ez utóbbi intézkedések 2013-ban már beépülnek a bázisba, így lefelé nyomják az éves infláció gyorsulását. A horgonyzott hosszú távú inflációs várakozások és a várhatóan továbbra is gyenge gazdasági teljesítmények idén és jövőre egyaránt dezinflációt okoznak. Összességében így idén folytatódhat az inflációs ráta csökkenése, és 2013-ban jóval 2 százalék alatt alakulhat az eurózóna egészében. Monetáris kondíciók alakulása Az Európai Központi Bank a júliusi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát, amely így jelenleg 0,75 százalékon áll. A tanács indoklása szerint a monetáris politika szempontjából meghatározó időhorizonton tovább csökkentek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A korábbi várakozásoknak megfelelően az euróövezet gazdasági teljesítménye gyenge és 2013-ban is visszafogott bővülés várható, így keresleti oldalról nem lesz érzékelhető inflációs nyomás. A várakozások horgonyzottak, és a tanácstagok meglátása szerint az árszínvonal várható alakulása konzisztens az inflációs céllal. A monetáris tanács az augusztusi ülésén hangsúlyozta, hogy az újból felerősödő kockázatkerülés nagymértékben rontja a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának hatékonyságát. Annak érdekében, hogy ezt a problémát orvosolják, a jegybank a szeptemberi ülésén újabb rendkívüli intézkedéseket jelentett be. A likviditásbővítő mechanizmusokhoz való hozzáférést könnyítették: az értékpapírok szélesebb körét fogadják be hitelfedezetként, például felfüggesztik a minimális hitelminősítési küszöbérték alkalmazását, valamint dollárban, jenben és angol fontban denominált instrumentumokat is elfogadnak, melyet euróövezeti tagország bocsátott ki. Emellett bevezetik a nyílt monetáris tranzakciók rendszerét (Outright Monetary Transactions), amelynek elsődleges célja az államkötvények hozamainak kordában tartása. A tranzakciók a hozamgörbe rövidebbik végét érintik: 1 3 éves lejáratú államkötvények korlátlan mennyiségű másodpiacon történő vásárlását biztosítják. A kötvényvásárlás az EFSF/ESM-en keresztül zajlik majd. A programok életbelépésének dátumát még nem határozták meg. Az Egyesült Államokban a Fed Nyílt Piaci Műveletek Bizottsága (FOMC) a nyáron megtartott két ülése során nem nyúlt az irányadó rátához, amely így változatlanul a 0 0,25 százalékos sávban mozog. A bizottság várakozása szerint az ország gazdasági növekedése visszafogott lesz az elkövetkező negyedévekben, azt követően újból felgyorsulhat. Ezzel párhuzamosan a jelenleg magas munkanélküliségi ráta lassú csökkenésére számítanak. Az inflációt övező kockázatok kiegyensúlyozottak, a várakozások horgonyzottak. A bizottság döntése értelmében az év végéig fenntartják azon intézkedéseket, amellyel meghosszabbítják a Fed által birtokolt állampapír-állomány átlagos futamidejét. Szintén év végéig érvényben marad az újrabefektetési politika, melynek segítségével az állami tulajdonú szervezetek finanszírozását javítják. Meglátásuk szerint az inflációs folyamatok a középtávú 16
várakozásoknak megfelelően alakulnak, így a munkaerő-piaci és gazdaságpolitikai célokat támogató alacsony irányadó rátát legalább 2014 végéig fenn kívánják tartani. A Cseh Nemzeti Bank monetáris tanácsa június végén 25 bázisponttal csökkentette a kamatlábat, így az soha nem látott alacsony szinten, 0,5 százalékon áll. A döntéshozók értékelése szerint az infláció jelenleg magasabb a célszintjénél, ám ezt egyedi hatások okozzák, mint például az áfaemelés. Ennek fényében a monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegihez képest alacsonyabb inflációra számítanak. A dezinfláció irányába hat a várhatóan gyenge belső kereslet, a külgazdaság visszafogott teljesítménye és így az importált infláció csökkenése. Felfelé mutató kockázatot egyedül a korona gyengülése jelent. Összességében a közeljövőben várható inflációs környezet arra sarkallta a döntéshozókat, hogy 4:3 arányban a tartással szemben, a kamatcsökkentés mellett határozzanak. A Lengyel Nemzeti Bank által meghatározott irányadó kamatráta a 4,75 százalékos szinten áll, vagyis nem változott az elmúlt hónapokban. A monetáris tanács szerint a közeljövőben a lengyel gazdaság lassulni fog, az inflációs folyamatok pedig jelenleg alulmúlják a korábbi várakozásaikat. Mindezek fényében az inflációs cél elérhetővé válik a következő negyedévek során, így az alapkamat megváltoztatása nem indokolt. A májusi ülésen történt kamatemelés elegendőnek bizonyulhat az árstabilitás fenntartásához. Ugyanakkor egyes tagok szerint az irányadó ráta túl magas, és visszafoghatja az amúgy is lassuló gazdaságbővülést, így 25, illetve 50 bázispontos csökkentés is a javaslatok között volt, melyeket végül a többség elvetett. Fiskális politika A költségvetések konszolidációja a fejlett országokban összességében a terveknek megfelelően halad 2012-ben. A kiigazítási folyamatot a legtöbb ország esetében sem gazdasági, sem fiskális oldalról nem befolyásolta váratlan esemény. Ennek értelmében az IMF a nyári revíziója során érdemben nem változtatott a tavaszi prognózisain: idén a fejlett országok hivatalos egyenlege a GDP arányában mérve 0,7 százalékponttal javulhat a tavalyi évhez képest. Mindazonáltal a kiigazítás nagysága elmarad a 2011-ben végrehajtottól, mivel a tavaly a deficit átlagosan 1,1 százalékponttal csökkent. Az idei évi konszolidáció kompromisszumként értelmezhető a fiskális fenntarthatóság és a növekedés támogatása tekintetében. Az euróövezet egészében a tavalyi évhez viszonyítva 1 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkenhet a GDP-arányos hiány. A konszolidáció így a valutaövezetben is lelassul, ugyanis 2011-ben közel 2 százalékpontos volt a deficit csökkenése. Az eurózónát érintő nehézségek ellenére a terveknek megfelelően javul a régió egészének költségvetési pozíciója 2012-ben.A jövő évben is folytatódik a kiigazítás az uniós országok túlnyomó többségében, azonban az Európai Bizottság (EB) számos ország esetében kockázatot lát a megvalósításban. Ennek egyik forrása, hogy a konvergenciaprogramok által felvázolt növekedési pályák némely ország esetében jelentős különbözetet mutatnak a bizottsági várakozásokhoz képest. 17
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 (e) 2013 (e) 2014 (e) 2015 (e) A maastrichti kritériumnak számító 3 százalékos küszöb alá a nemzeti konvergenciaprogramok alapján 22 ország hiánya csökkenhet, míg a bizottság várakozásai szerint 17 ország tudja ezt reálisan megvalósítani. Az elsődleges egyenlegek vizsgálata további értékes információkkal szolgál a jövő évi konszolidáció tekintetében. Amennyiben a kamatbevételek és -kiadások egyenlege nélkül számított költségvetési egyenleg pozitív, úgy az állam nettó értelemben pénzt von el a gazdaságtól. A negatív elsődleges egyenleg ezzel szemben arra utal, hogy az adott kormányzat hitelfelvételből élénkíti a gazdaságát. 6. ÁBRA: E LSŐD LEG ES EGYE NLEGE K A LAKU LÁ SA A GDP SZÁZA LÉKÁ BAN 3 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 Európai Unió PIIGS-országok Egyesült Államok Forrás: AMECO, nemzeti konvergenciaprogramok, Századvég-számítás A 6. ábrán látható, hogy az EU egészében a 2009-es válság óta folyamatosan negatív a költségvetés elsődleges egyenlege, vagyis a tagállamok összessége hitelfelvételeken keresztül támogatta az uniós gazdaságot. Ez a tendencia idén sem változik, mivel a nemzeti konvergenciaprogramok alapján készített becslésünk szerint idén 0,7 százalék lesz a GDParányos elsődleges egyenleg. Bár a folyamatban lévő megszorítások valóban visszahúzzák a gazdaságnövekedés ütemét, azonban látni kell azt is, amennyiben az EU kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytatna, jóval nagyobb lenne a visszaesés mértéke. A jövő évben azonban számításaink szerint az Európai Unió egészében már pozitív lesz az elsődleges egyenleg. Ezzel kijelenthető, hogy 2013-ban nemcsak a megszorítás folytatódik, de az országok többségében nem támogatja tovább az állam a kibocsátás növelését hitelfelvétellel. 3 Az USA-ra vonatkozó adatok és előrejelzések az IMF-től származnak, az EU és a PIIGS-csoport (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) esetében 2012-től saját számításokat végeztünk. Az e előrejelzésre utal. 18
A hazai gazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési pályája Az idei év második negyedévében a bruttó hazai termék 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár az éves indexek alapján a kontrakció mértéke emelkedett, a szezonális és naptári hatás kiszűrése után a negyedéves szűkülés 1 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Ennek megfelelően a GDP visszaesése érdemben lassult az első három hónaphoz képest. A GDP vártnál nagyobb zsugorodását elsősorban a várakozásainktól elmaradó exportdinamika magyarázza. Ezt némileg kompenzálta az, hogy a belső felhasználási tételek visszaesése kisebb volt a vártnál. A háztartások fogyasztási kiadása stagnált. A versenyszféráben regisztrált jelentős bruttó bérkiáramlás ellenére a nettó reálbérek csökkentek az idei évben, valamint a szektor nettó hiteltörlesztői pozíciója is kedvezőtlen hatást fejt ki a fogyasztásra. A negatív impulzusokat azonban tompítja a jobb munkaerő-piaci helyzet, valamint a tavalyi évben a háztartásoknak juttatott jelentős transzferek. A beruházási kereslet továbbra is érdemben csökken: a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző év azonos időszakához képest 4,5, míg az előző negyedévhez képest 1,2 százalékkal szűkült. Az állóeszköz felhalmozást a gyenge belső kereslet, a bizonytalan külpiaci kilátások, valamint a szűk hitelkínálat is érdemben visszahúzza. A szezonálisan kiigazított negyedéves ráták az export stagnálásáról tanúskodnak, így a hazai gazdasági növekedés legutóbbi motorja várakozásaink szerint átmenetileg leállt az elmúlt negyedév során. A behozatal a nyomott belső kereslet, valamint a gyenge exportdinamika miatt szűkült negyedéves bázison, ezért a csökkenő kivitel ellenére a nettó export GDP-növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív. Termelési oldalon az ipari GDP növekedési hozzájárulása éves bázison negatívvá vált 2012- ben, és az ágazat összehúzódása gyorsult a második negyedévben. A mezőgazdaság hozzáadott értéke jelentősen csökkent az idei évben a tavalyi magas bázis miatt. Az építőipar tovább zsugorodott a második negyedévben: a visszaesés mértéke ismét meghaladta éves szinten a 10 százalékot, de a negyedéves ráták is markáns kontrakciót tükröznek. A szolgáltatások hozzáadott értéke a második negyedévben stagnált, egyedül az információ és kommunikáció ágban regisztráltak érdemi növekedést. Ezzel szemben a pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdaságilag aktívak száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján már több mint egy éve folyamatosan emelkedik, ami elsősorban a Kormány munkakínálatot bővítő korábbi intézkedéseinek a hatását tükrözi. A foglalkoztatottak száma emelkedett, a Munkaerőfelmérésből kiolvasható munkakereslet-növekedést azonban nem támasztják alá a romló konjunkturális kilátások. A közfoglalkoztatás érdemben bővült, ami szintén hozzájárul a mutató javulásához. A versenyszférában foglalkoztatottak számának alakulását jelentős 19