Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence
Bevezetés Miért volt szükség a NIS-re? A GDP 12%, a foglalkoztatás kb. 7%-át adja. Az IKTszektor jelentősége Uniós előírások Ex-ante kondicionalitások: a 2014-20 közötti uniós források előfeltételei NIS Uniós átlag alatti penetrációs és használati mutatók Az IKTszektor helyzete Az IKT kormányzati prioritás Pénzügyi és intézményi szempontból kiemelt kormányzati figyelem Az új stratégia a digitális ökoszisztéma minden elemét egyenlően fontosnak tekinti: ez a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele. 2
A stratégia pillérei Modern, hatékony, jól működő szolgáltató állam, e- közigazgatási szolgáltatások, belső folyamatok ITtámogatása Digitális állam Digitális gazdaság Fejlett IKT-szektor, infokommunikációs szempontból versenyképes vállalkozások Újgenerációs hálózatok, hatékony spektrumgazdálkodás Digitális infrastruktúra Digitális készségek A digitális írástudás terjesztése, a másodlagos digitális megosztottság csökkentése 3
Forrás: DAE, 2013 Helyzetértékelés Digitális infrastruktúra Szélessávú lefedettség (a háztartások %-ában) Letöltési sebesség, 2011 (az előfizetések %-ában) 2Mbp s 10Mbp s 30Mbps 93% Alapszintű szélessávú hálózatok 95% HU 88,1% 49,04% 13,72% EU27 91,8% 48,41% 8,49% Árak, 2013 (EUR PPP) 59,7% NGA (FTTx, Docsis3) Mobilinternet (3G) 53,8% 95% 91% Szegmensenként eltérő, de mindenhol a legjobb 10 között található a magyar adat a vizsgált európai országok között A szélessávú hálózatok kínálati oldalán a magyar mutatók európai összevetésben is rendre helyt állnak. A lefedettség esetenként meg is haladja az uniós átlagot, a választék közel átlagos, az árak pedig versenyképesek. 4
40,20% 39,80% 36,70% 34,20% 33,60% 33,40% 32,70% 32,60% 32,60% 30,60% 28,80% 27,20% 25,80% 25,70% 25,60% 25,30% 24,80% 24,70% 24,60% 23,80% 23,10% 22,90% 22,90% 22,50% 19,30% 19,00% 18,80% 16,60% Helyzetértékelés Digitális készségek 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Vezetékes szélessávú penetráció az Európai Unióban 2013. január (%-ban) Mobilinternet penetráció 2013. augusztus: 37% (ebből forgalmat bonyolított 28%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Forrás: DAE, 2013 A napi, illetve heti legalább egyszeri internet-használat aránya a 16-74 év közötti korosztályban, 2012 (a lakosság %-ában) 2012: a 15+ korosztály 43,8%-a továbbra is digitálisan írástudatlan! 91 91 90 89 88 81 80 81 81 84 78 78 78 78 73 76 75 74 74 70 70 65 65 65 69 66 66 60 59 58 60 65 65 65 59 57 58 57 59 58 51 50 53 56 43 46 47 51 53 50 50 45 40 41 43 29 Forrás: DAE, 2013 Napi internethasználók Hetente legalább egyszer internet használók A penetrációt tekintve jelentős az elmaradás az EU átlagától. A használati mutatók közelítik az uniós átlagot. 5
Forrás: DAE, 2013 Helyzetértékelés Digitális készségek (2) EU átlag felett EU átlag alatt Információ termékekről, szolgáltatásokról 80% 79% Elektronikus bankolás 31% 53% Online újságok, folyóiratok 82% 56% E-kormányzati szolgáltatások használata 59% 59% Egészségügyi információk 71% 54% Online vásárló lakosság 32% 58% Online tanfolyam elvégzése 8% 7% Határon átnyúló online vásárlók aránya 6% 13% Közösségi médiahasználat 52% 38% Online értékesítő lakosság 18% 23% Az alapszintű használat átlag feletti, a tranzakciós használat (online vásárlás, ügyintézés) azonban jóval az uniós átlag alatt van. 6
E-számlák weboldalak CRM használat Helyzetértékelés Digitális gazdaság (2) HU: 62% HU: 7% HU: 2% Forrás: DAE, 2011, 2012 EU: 71% EU: 19% EU: 21% 2010 2011 2012 e-kereskedelemből származó bevétel (az összbevétel %-ában) 2012 rendeléseket online leadó, vagy fogadó vállalkozások aránya (10+ főt foglalkoztató cégek (pü-i szektor nélkül) 2011 2010 A vállalkozások IT ellátottsága és használati mutatói uniós átlag alattiak (különösen a mikro- és kisvállalkozsok körében), az e-kereskedelem volumene azonban évek óta folyamatosan nő. 7
Helyzetértékelés Digitális állam IT és hálózati konszolidáció e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése e-közigazgatás igénybe vételének ösztönzése Hálózatok, szolgáltatások MVM-NET, NISZ Zrt. Kínálati oldal A használatóság növelése, felhasználói élmény fokozása Keresleti oldal A szolgáltatások széleskörű megismertetése és a használat előnyeinek bemutatása A közigazgatási informatika konszolidációjának köszönhetően költségmegtakarítás tapasztalható az állami szektorban, miközben a szolgáltatás-minőség (pl. az NTG tekintetében) jelentősen nőtt. Az e-közigazgatási szolgáltatások kínálati és keresleti oldali fejlesztésére tucatnyi uniós projekt indult (pl. NTG, KKIR, TÜAP, stb.). 8
Célok és eszközök Digitális infrastruktúra Eszközök Célok E1. NGA hálózatok fejlesztésének ösztönzése E2. A 4G és LTE szolgáltatások ösztönzése E3. Hiányzó körzethálózati szakaszok támogatása E4. Közintézmények hozzáférésének fejlesztése E5. Kormányzati hálózatok konszolidációja C1. A hálózati kapacitások legyenek alkalmasak a növekvő használati intenzitás és sávszélesség-igény kielégítésére xx C2. Valamennyi hálózati szegmensben épüljenek ki a hiányzó hálózati szakaszok, ne legyenek szűk keresztmetszetek xx A stratégia cél- és eszközrendszere a helyzetelemzés és a jövőkép fejezet megállapításai alapján készült. A fenti célokat egyéb, a horizontális tényezőkhöz kapcsolódó célok egészítik ki. 9
Források Digitális infrastruktúra OP tervezés 2014-20 Folyik az OP-tervezés Önálló prioritás az IKT A GINOP teljes keretének 10%-a infokommunikációs célokra fordítható Hazai költségvetési források Jellemzően uniós fejlesztések hazai részaránya Connecting Europe Facility (CEF) 1 md euró szélessáv-fejlesztési projektek támogatására Az európai és a hazai források (kiegészülve a hatósági frekvenciagazdálkodási tevékenységével) elegendőek a szélessáv terén tapasztalható problémák kezelésére, valamint a hálózatok továbbfejlesztésére. 10
Köszönöm a figyelmet! 11