VALÓS ÉRTÉKRENDDEL, NYITOTTAN A LEHETŐSÉGEK ELŐTT

VALÓS ÉRTÉKRENDDEL, NYITOTTAN A LEHETŐSÉGEK ELŐTT Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája Átdolgozott, 2013. évi változat 2007-2013

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe... 5 1.2 Főbb célkitűzések... 5 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja... 7 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők... 7 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése... 9 2.1.1. A térség általános jellemzői... 10 2.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok... 13 2.1.3. Demográfiai helyzet... 15 2.1.4. Gazdasági környezet... 15 2.1.5. Társadalmi környezet... 17 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség... 18 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények... 19 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága... 19 2.5 SWOT elemzés... 21 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe... 24 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez... 25 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései... 26 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései... 28 A. Helyi termékek és kapcsolódó szolgáltatások támogatása a piacra jutásig... 28 A.1. Helyi termékek előállításának, piacra jutásának, szolgáltatások minőségi fejlesztésének ösztönzése... 28 A.2. Helyi termékeket előállító induló társaságok, vállalkozók támogatása... 29 A.3. Helyi termékeket előállító már működő társaságok, vállalkozók támogatása... 29 B. Turizmussal kapcsolatos fejlesztések és szolgáltatások támogatása... 30 B.1. Turisztikai szolgáltatásokat népszerűsítő, programszervező feladatok ellátásának támogatása... 30 B.2. Turisztikai területen tevékenykedő vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése... 31 B.3. A LEADER térség turisztikai szempontból jelentős épített és kulturális örökségeinek megújítása... 31 B.4. Értékkel bíró helyi és térségi rendezvények támogatása... 32 C. Megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések támogatása... 32 C.1. A megújuló energia felhasználását ösztönző fejlesztések támogatása... 33 D. Alapszolgáltatások továbbfejlesztése, bővítése... 33 D.1. Közösségi célú eszközbeszerzés... 33

3 E. A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése... 34 E.1. által készíttetett szakértői dokumentációnak megfelelő települési utcaképet javító fejlesztések támogatása... 34 E.2. Helyi természetvédelmi értékek megóvásával kapcsolatos fejlesztések... 35 F. Képzés és megjelenés támogatása... 35 F.1. Vidéki megélhetés javítását célzó képzések szervezése, lebonyolítása... 35 F.2. Térségi megjelenést célzó kiadványok, rendezvényeken, kiállításokon történő megjelentés támogatása... 36 G. Térségünkben bekövetkezett vörösiszap katasztrófa miatt indokolt fejlesztésekhez szükséges tervek, tanulmányok elkészítése... 36 G.1. Térségünkben bekövetkezett vörösiszap katasztrófa miatt indokolt fejlesztésekhez szükséges tervek, tanulmányok elkészítése... 37 3.4. A HVS-ben megjelenő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok... 38 3.4.1. A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok... 38 3.4.2. A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok... 38 3.4.3. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok... 39 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések... 40 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés... 40 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása... 40 5. Mellékletek... 42 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek... 42 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció... 42 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok... 42 5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)... 43 5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)... 45 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája... 48 5.7 Fenntarthatósági alapelvek... 48 5.8 A HVS LEADER Terv megvalósítására vonatkozó fejezete, a LEADER Intézkedési terv.. 49 5.8.1. LEADER Intézkedési Terv... 49 5.8.2. Projekt Adatlap... 60 5.8.2. Kitöltési útmutató a projekt adatlaphoz... 62 5.9. Fogalommagyarázat:... 63 5.10. LEADER HACS által rendszeresített formanyomtatványok a Projekt Adatlap benyújtásához:... 64 5.10.1. Önkormányzatok támogató nyilatkozata a 4. számú intézkedéshez... 64 5.10.2. Programtervezet a 6. és 7. számú intézkedéshez... 65 5.10.3. Önkormányzatok támogató nyilatkozata a 7. számú intézkedéshez... 67

4 1. Vezetői összefoglaló A Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájára azért van szükség, hogy megfelelő és használható keretet biztosítson a településein élők és azokon tevékenykedő önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek részére egy eredményeket hozó és fejlődést generáló fejlesztési program végrehajtásához. A Stratégia a magyar vidékfejlesztési program 2007-2013 közötti stratégiai keretei alapján készült, és a helyi lehetőségek szerinti megoldási javaslatokat tartalmazza. A 60 településre megalakult LEADER térségünk képviseletét szinte minden mikrorégióból, településről a legmeghatározóbb önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek vezetői látják el. Az Irányító Hatóság ezen települések közül 24 települést átsorolt a GEMARA SK LEADER Akciócsoport területéhez, hogy ezáltal biztosítsák az uniós és hazai feltételeknek történő megfelelésüket. Mivel ezen elcsatolt települések képviselői továbbra is a mi szervezetünkhöz kívántak tartozni, jogi útra terelődött a vitatott települések hovatartozásának ügye. A 2008. márciusa óta zajló bírósági persorozat végén, 2011. március 10-én vált jogerőssé az az IH 2010. április 30-ai döntése, mely szerint 11 települést visszakaptunk, de a GEMARA SK területi folytonosságának biztosításának érdekében további 2 települést ismételten hozzájuk csatoltak. Ezzel területünk visszamenőlegesen 43 település területére lett jogerősen megállapítva. Egyesületünk által képviselt LEADER térség az alábbi települések közigazgatási területét határolja le: Adásztevel, Apácatorna, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonyság, Bakonyszücs, Béb, Borszörcsök, Csehbánya, Csót, Dáka, Devecser, Döbrönte, Farkasgyepű, Ganna, Homokbödöge, Kamond, Karakószörcsök, Kisberzseny, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Lovászpatona, Magyarpolány, Nagyalásony, Nagypirit, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Németbánya, Nóráp, Pápa (külterületével), Pápadereske, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Pusztamiske, Somlójenő, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Ugod, Városlőd, Vid.

5 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mint a vidékfejlesztési tevékenységünket megalapozó alapirat és elképzelés jövőképét nehéz olyan helyzetben megfogalmazni, amikor a programidőszak első felében köztudottan nem volt adott a lehetőség az eredetileg megfogalmazott és elfogadott Stratégia végrehajtására sem. Ugyanis sem az eljárásrendek, sem a hatályban lévő rendeletek és módosításaik nem tették lehetővé annak alapszintű érvényesíthetőségét. Természetesen stratégiánkkal szeretnénk elérni, hogy a LEADER alapelveiben is megfogalmazott érdekek maximálisan érvényesülhessenek, a helyi viszonyoknak megfelelő elképzelések a lehető leghatékonyabb módon és a helyi szereplők akarata szerint valósulhassanak meg. Amennyiben végre lehetőségünk nyílna arra, hogy Stratégiánkban megfogalmazott céljaink és arra összeállított elemek teljesüljenek, valós és hatékony vidékfejlesztés következhetne be falvainkban, térségünkben. 1.2 Főbb célkitűzések Stratégiánk célja, hogy összhangban az uniós és hazai vidékfejlesztési tervvel és vonatkozó közösségi és hazai dokumentumokkal kijelölje a helyi agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, meghatározza ezek sikeres elérésének módját és eszközeit. LEADER térségünk rendelkezik mindazon problémákkal, adottságokkal, lehetőségekkel, melyek a rendszerváltást követő folyamatok eredményeképpen a legtöbb térséget jellemzik. A munkahelyek hiánya, a mezőgazdasági tevékenységek leépülése, a meghatározó munkahelyeket adó vállalatok megszűnése jelentős, behozhatatlannak tűnő hátrányt okoztak. Mára nyilvánvaló, hogy az elmúlt és megváltozott dolgokban történő görcsös kapaszkodás nem viszi előbbre a térség helyzetét. Tagságunk egy átgondoltabb, meglévő értékeinket és lehetőségeinket jobban megragadó, előremutatóbb fejlesztési stratégiát tűzött ki célul: a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett az összefogást, a helyi és speciális termékek előtérbe helyezését, a megélhetés javítását és a helyben megtermelt jövedelmek térségünkben tartását.

6 Minden lényeges elemet, szektort érintő összehangolt fejlesztések, együttműködések ösztönzése révén térségünk minden tagja (nők, férfiak), a kisebbségi csoportok mind lehetőséget kapnak arra, hogy megtalálják helyüket az általunk generált lehetőségek között. Minden településen nem valósulhatnak meg azonos fejlesztések, ugyanakkor figyelünk arra, hogy egy-egy régiós fejlesztés alkalmával a lehetőséggel nem bíró kistelepülések is részesei lehessenek a projekt által generált hatásnak. Stratégiánk kidolgozása során számtalan nehézségbe ütköztünk, mely miatt nem teljesen a szándékunk és tudásunk szerinti formában végezhettük el a munkát. Ilyen például, hogy normál körülmények között előre ismernünk kellett volna az IH iránymutatásait, vonatkozó miniszteri rendeleteket. Ezzel szemben a módosítások sora folyamatosan és helyenként érthetetlen módon utólag fogalmazódtak meg. További probléma volt, hogy szerintünk nem megfelelő keretek közé szorította a stratégia készítését az internetes felület, egyedi űrlapba történő felviteli lehetőség. A HPME kiválasztási korlát pedig egyértelműen torzította stratégiánk lényegét. A jelenlegi módosítás sem megfelelő szakmai alapossággal történik, hiszen hiányosak az eljárásrendek, nem jelent meg a rendelet, melyhez igazítani kellene az intézkedéseket. Ugyanakkor legnagyobb problémának mégis azt tartjuk, hogy az egész folyamat fordítottan és nagyon szakmaiatlan módon lett kitalálva. Nem érhető a pontos indoka a jelenlegi átdolgozásnak, hiszen a továbblépéshez elengedhetetlenül szükség lett volna az előző időszak megfelelő komolyságú felülvizsgálatára, értékelésére és a problémák, hibás elemek kiszűrésére, megszüntetésére. Ezen lépések nélkül viszont hiába vannak újratervezések, egy lépéssel sem fogunk előbbre jutni. Normál körülmények között a stratégia kidolgozása során kerülnek meghatározásra a prioritások, intézkedések, mely eddig nem így történt. Ezzel szemben nekünk eddig a meghatározottak szerint kész, már meghirdetett intézkedésekre kellett és kell most is utólag kidolgozni a stratégiát. Ráadásul ezen meghirdetett intézkedések összhangban sincsenek elképzeléseinkkel és láthatóan politikai támogatásgyűjtés céljával fogalmazódtak meg. Ugyanakkor a pénzügyi háttér sem tisztázott, hiszen a Bizottság 2006/636/EK, majd azt módosító 2008/609/EK, valamint a 1698/2005/EK és a Bizottság által elfogadott ÚMVP-vel ellentétes miniszteri rendeletek, tájékoztatások látnak napvilágot, melyek szerint a rendelkezésre álló összeg már egyáltalán nincs összhangban a fentiekben foglaltakkal. Ez a helyzet volt eddig, mely a jelenleg ismert anyagok alapján semmiben sem változott meg, így csak papírokat gyárthatunk, mint ahogy eddig is tettük.

7 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja Mivel ezidáig sem hajthattuk végre a Stratégiánkban megfogalmazottakat, azt talán az illetékesek el sem olvasták, helyi szinten nem fogalmazódott meg a felülvizsgálat szükségessége. Már csak azért sem, mivel aktualitását a mai napig megőrizte. Tehát véleményünk szerint a felülről megfogalmazott felülvizsgálati kényszer célja csakis az lehet, hogy egyes helyeken igazolva legyen a hivatali munkavégzés feladatkiosztással és begyűjtött irathegyek sokaságával. Az sem érthető, hogy a vonatkozó uniós és hazai rendeletek alapján elfogadott 2007-2013 időszakra szóló Stratégiát mi alapján lehet ismételten bírálatnak kitenni. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatunk során több kiscsoportos (szakmai területenkénti érdeklődési kör alapján) megbeszélést, illetve települési, térségi szintű fórumot tartottunk. A felülvizsgálat és annak ismert részletei internetesen felületünkön folyamatosan elérhetőek voltak, a kiadottak szerinti (szakmailag nehezen indokolható) projektgyűjtő adatlap kampányt elvégeztük.

8 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Az elsődleges módosítási kényszert az okozta, hogy a kiadottak szerint az érvényben lévőtől eltérő tartalmú és sorrendű intézkedéseket kellett kidolgozni a célterületek helyett, továbbá a célkitűzéseinkhez korábban III. és IV. tengely forrásaihoz rendelt intézkedéseinkből külön kellett válogatni a LEADER forrásból és a más ÚMVP forrásból támogatott intézkedéseket. Ezen formai módosítások megtörténtek. Emellett módosítottuk a hátrányos helyzetű területekkel kapcsolatos leírásainkat, mivel mint ahogy a korábban elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk is tartalmazta megtörtént a vörösiszap katasztrófával érintett Devecseri kistérség valamennyi településének a hátrányos helyzetűvé minősítése, illetve megszüntetésre kerültek a hátrányos, nem hátrányos helyzetű területekre külön-külön felállítandó listák, és a hátrányos helyzetű területekre minimálisan elköltendő források meghatározása. Ugyanakkor itt kell megjegyeznünk, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által irányított kárenyhítési, program-kidolgozási folyamatba szervezetünket semmilyen szinten nem vonta be a Minisztérium. Ettől függetlenül Stratégiánkba továbbra is szerepelnek azon elemek, melyeket helyi ismeretünk, szaktudásunk és tapasztalataink alapján megfelelő kitörési és megoldási javaslatnak, elképzelésnek tartanánk, az intézkedések közé azonban nem emeltük át az ehhez kapcsolódó tanulmánykészítést, mivel arra korábban nem merült fel igény.

9 2. Helyzetelemzés A települései az Ajkai, Devecseri és Pápai Kistérségek területén a Közép-Dunántúli régió, s ezen belül Veszprém megye északnyugati részén, a pápai, a devecseri és az ajkai járás területén találhatók. 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése Az Egyesület területe három földrajzi egységre tagozódik. A Kisalföld, ezen belül a Marcal mente és Somló környéke, illetve a Dunántúli-középhegység ezen belül is a Bakony egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban. A települések többségét a Pápa-devecseri-sík foglalja magába. A másik jellemző tájegység az előbb említett területtől keletre található Bakonyalja, a völgyekkel szabdalt dombos átmenet a Bakony és a Kisalföld között. Nyugaton a Marcal-medence a Kemeneshát a Marcal-völggyel, keleten pedig az Északi-Bakony települései. A kisalföldi területeken a tengerszint feletti magasság száz-százhúsz méter között változik, míg a Bakonyban Farkasgyepű környékén egészen ötszáz méterig emelkedik.

10 2.1.1. A térség általános jellemzői A területe alapvetően három statisztikai kistérség településeit foglalja magában. Turisztikai szempontból mindhárom kistérség települései közel azonos jellemzőkkel és adottságokkal bírnak. Tulajdonképpen a kulturális és gazdag épített örökség, illetve a kiemelkedő természeti adottságok jellemzők a településekre. Ezen területen csupán az összefogás, szervezettség és az információs helyek hiánya okoz problémát. Foglalkoztatás szempontjából az elmúlt két évtized rossz döntéseinek hatására a jellemző mezőgazdasági szektor munkaerő felvevő képessége elenyészővé vált. Ugyanakkor más szektorok a helyi adottságok és meglévő hátrányok miatt nem tudtak megerősödni. Ezáltal a lakosságnak egyre távolabb kell lakóhelyétől munkába járni. A jellemzően elöregedő vidéki lakosság nem képes ezen hatásokra megfelelően reagálni, ezért az egyre nehezedő anyagi helyzet rányomja bélyegét a közösségi szemléletre. A vidéki lakosság körében érezhető különbség tapasztalható az Ajkai, Devecseri Kistérségek és a Pápai Kistérség vonatkozásában. Ez alapvetően a vidéki, idősebb átlagéletkorú lakosság összetétel miatt válik nyilvánvalóvá, mely egyértelműen az elmúlt 4-5 évtized hozadéka. Ajka és Devecser kistérség településein élőknek évtizedeken keresztül átlagnál magasabb egzisztenciát nyújtó munkahelyet biztosított az Ajka és környékén működő bauxit és szénbányák. Ezzel ellentétben Pápa kistérség településein a mezőgazdaság mellett a szaktudáshoz kötött iparos tevékenységek jelentették a megélhetési formát. Ennek hatásai mai napig érezhetők a településeken. Jellemzően jól prosperáltak az elmúlt két évtized fejlesztéseiből az iparos múltat és gondolkodásmódot öröklő települések, ezen belül is kiemelkedően teljesítettek a közösségi szellemüket, összefogási hajlamukat hagyományosan megtartó német kisebbségi települések. Bizonyos mikrorégiós településcsoportok fejlődését ugyanakkor nagyban befolyásolta a fentről érkező, de meg nem valósuló politikai ígéreteknek való vezetői hiszékenység. Az egyébként azonos érdekű kistelepülések vezetéseinek érthetetlen széthúzása nem tette lehetővé, hogy komoly, eredményeket is hozó vidékfejlesztés valósulhasson meg a térségben. Ez elsősorban Ajka kistérségben lévő településcsoportokra igaz. Az Európai Unió szerint a helyi kezdeményezéseken alapuló LEADER Akciócsoportok valóban alkalmasak lehetnének arra, hogy a három kistérség elöregedő, nehéz helyzetben lévő települései számára kiutat mutasson és valós vidékfejlesztés révén élhető vidéki térséggé alakulhasson. Ennek csupán a mostani hungarikum LEADER papír- és statisztikai gyár, és politikai pozíció osztogatás az akadálya.

11 A 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap katasztrófa miatt elsősorban három település és az ott élők, tevékenykedők lehetőségei változtak meg nagyban. A károsultak elveszítették mindenüket, házukat, autójukat, ingóságaikat, még a generációkon keresztül dédelgetett emlékeiket, fényképeiket is. Az állam ugyan megfelelően és a világon példátlannak nevezhető módon kárpótolja ezen családokat, de a nyomokat kitörölni sosem lesz képes. Ugyanakkor ezen három településen (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) nem csak a károsultak szenvedtek óriási kárt, hiszen akiknek házait nem érte el a vörösiszap, azokat is súlyos anyagi és lelki traumák érték. Becslések szerint legalább 1/3-ára zuhantak ezen településeken az ingatlanárak, de egyes vélemények szerint teljesen eladhatatlanná váltak a gyakorlatban. A mezőgazdasági tevékenységek melyek alapvetően meghatározták az itt élők életvitelét, megélhetését szinte teljes mértékben megszűnni látszanak. A helyreállítási, kártalanítási munkákban pedig megtapasztalták a térségünkben élők, tevékenykedők, hogy a messziről jött vállalkozások jutottak csak megbízáshoz, jól fizetett munkához, rájuk csak addig volt szükség, amíg azért még pénzt nem fizettek. Joggal érzik úgy, hogy az Ő kárukon kívántak sokan meggazdagodni és ebbe a folyamatba nem is szeretnék, hogy belelássanak a helyi résztvevők. Hosszú távon pedig a mezőgazdasági termelés alól kivont területekre is olyan tevékenységet próbálnak elfogadtatni a helyiekkel (mint energianövény termesztése), mely köztudottan már több uniós országban és már itthon is megbukott, eredménytelenül zárult. Ezen anomáliák miatt további köd telepszik az érintett települések lakosságának jövőjével kapcsolatos elképzelésekre. A térség hátrányos helyzetű településeinek bemutatása A térség hátrányos helyzetű települési - a vörösiszap katasztrófa előtt alapvetően két csoportra voltak bonthatók. Az egyik csoport: melyek közelében megfelelő munkahely nem áll rendelkezésre, ezen településeken jellemző a roma kisebbséghez tartozó lakosság számának túlsúlya. Ezen településeken a lakosság átlagéletkora a térségi átlaghoz képest alacsony, a munkanélküliség viszont ezzel ellentétesen nagyon magas. A másik csoportban jellemző az elöregedő lakosság és a folyamatos elvándorlása a fiataloknak. Alapvetően mindkét csoport esetében a helyi megélhetés, elérhető szolgáltatások hiánya okozta a csökkenési folyamatot. Ugyanakkor amíg néhány település ezen folyamatok ellenére is megőrizte varázsát, természeti értékeik megfelelő módon kiemelte (Bakonykoppány, Bakonyszücs, Csót, Homokbödöge, Lovászpatona, Németbánya), addig más településeken az elhagyatottság, üresen pangó játszóterek, összedőlő félben lévő házak ábrándítják ki az oda látogatókat. Néhány település, mint pl. Nagypirit, Kispirit nagyobb településektől meglévő távolsága folytán szinte elzárt közösséget képezve megőrizte mezőgazdasági gazdálkodó tevékenységét és lakosság megtartó erejét.

12 LEADER térségünk hátrányos besorolású települései közé tartozik a Devecseri kistérség valamennyi települése a vörösiszap katasztrófa miatt és a Pápai kistérségből néhány település: Apácatorna, Bakonykoppány, Bakonyszücs, Borszörcsök, Csót, Devecser, Homokbödöge, Kamond, Karakószörcsök, Kisberzseny, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Lovászpatona, Nagyalásony, Nagypirit, Nemesgörzsöny, Németbánya, Pápasalamon, Pusztamiske, Somlójenő, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid Mivel pályázati rendszereink és operatív programjaink kidolgozása során kivétel nélkül megkülönböztetett és más településekkel szemben előnyt élvező besorolást kapnak a jogszabály szerint hátrányos helyzetűnek minősített településeink, néhány dolgot fontosnak tartunk megjegyezni: Mivel ezen hátrányos helyzetű település besorolás évek óta kedvezményeket, támogatási intenzitásban történő jelentős különbséget, alapvető pályázati lehetőséget és számtalan plusz forrást eredményez, az adatok hitelességének és aktualitásának ellenőrzése nélküli egyszerű űrlapkitöltés alapján történik, nyilvánvalóan adódik a lehetőség, hogy ezen célok elérése érdekében az adatszolgáltatás részrehajló, szubjektív és jogosulatlan előny megszerzésére irányuló ferdítéseket tartalmaz. Az esetleges nem szándékos hibák kiküszöbölésére, feltárására, sincs lehetőség, hiszen ezen adatszolgáltatás mellé megfelelő kontroll kidolgozására nem került sor. Ugyanakkor a két éves elmaradásban használt alapadatok egyáltalán nem tükrözhetik a pályázatok végrehajtásakor fennálló térségi összetételt. Jelen gazdasági és társadalmi hatások, melyek az önkormányzatokat és kistelepülésen élő családokat kiemelten hátrányosan érintik, egy éven belül is rendkívül nehéz helyzetbe hoznak egy-egy települést. Bizonyos fejlesztési lehetőségek csupán hátrányos helyzetű településeken történő megvalósíthatósága nem szolgálhatja egy térség felemelkedésének céljait, hiszen egy mikrorégión belül az egyéb hatások együttes ismerete alapján lehet eldönteni, hogy az adott fejlesztés melyik településen szolgálja leginkább a mikrorégió, illetve a térség fejlődését, ezáltal a tőle akár 5 km-re fekvő hátrányos helyzetű településen élők legjobb munkahelyhez jutását, tehát csak a helyi viszonyok pontos ismerete alapján lehet eldönteni, hogy egy adott támogatási igény helyszínéül megjelölt település okán érdemes-e támogatni a projektet. A térség infrastrukturális adottságai Leader térségünk vonatkozásában lényeges különbség tapasztalható az Ajkai, Devecseri és Pápai kistérségek települései között. Míg a Pápai kistérség településein az elmúlt két évtizedben jelentős és szinte teljesen lefedő infrastrukturális fejlesztések történtek, addig Ajka kistérség vonatkozásában csupán a városhoz közvetlenül tartozó településeken történtek jelentősebb fejlesztések. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vidéki kistelepüléseink hálózat függővé tétele a világ energia helyzetét látva és ezen belül Magyarország átlag feletti gázfüggőségét ismerve nem biztos, hogy szerencsésnek bizonyulnak. Térségünk településein teljes mértékben hiányoztak az önellátó település szemléletet tartalmazó fejlesztések. Más országok

13 gyakorlatával ellentétben ezen fejlesztések során nem törekedtek a hosszú távú, átgondolt fenntarthatóság biztosítására. Ebből adódóan néhány éven belül településeinken élő családok a vezetékes energia függőségük miatt lényegesen nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mint szomszédos uniós tagállamaink hasonló településein élő családok. Az egyre magasabb villamos energiai árak is további megoldások kidolgozását tennék szükségessé, hiszen az alacsony átlagjövedelem miatt településeinken élő családok láthatóan nem lesznek képesek ezt a jövőben finanszírozni. A vállalkozások és szolgáltatások megfelelő minőségben történő tevékenységét alapvetően meghatározza a mai kor igényeinek megfelelő szélessávú Internet kapcsolat megléte. Néhány települést kivéve jellemző, hogy a megfelelő szélessáv biztosítására alkalmas kábelhálózat csupán a település főutcáján vagy még azon sem érhető el. Ennek ellensúlyozására megfelelő technológiák (vezeték nélküli, mikrohullámú Internet szolgáltatás) léteznek, melyek mielőbbi előtérbe helyezése elengedhetetlenül szükséges térségünkben. Településeinken az önkormányzati utak állapota egyre rosszabb, helyenként eredeti funkcióra nem alkalmasak. A csökkenő finanszírozásuk miatt viszont az önkormányzatoknak egyáltalán nincs lehetősége felújításukra, de már szinten tartásukra sem. Néhány mikrorégióban, mint például Marcal menti településeken, az állami utak állapota is folyamatosan rossz, elfogadhatatlan. 2.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A jó elképzelések mentén kialakuló NATURA 2000 program kissé nem érthető módon településeinken már láthatóan legalább annyi problémát fog okozni, mint amennyi értéket terveztek vele megvédeni. A védett állat és növényfajok, erdők és gyepek, és vizes élőhelyek védelme érdekében NATURA 2000 területek bővítése során nem érezhető a megfelelő átgondoltság és a helyi települési érdekek és lakosság szempontjainak a figyelembe vétele, megfelelő mérlegelése. A vízminőség és mennyiség szempontjából térségünk gazdagnak mondható. Az ivóvízzel elszórtan, alapvetően a kutak tervezési hiányosságai miatt vannak problémák. Klímaváltozás hatásai alapvetően térségünkben még nem érzékelhetőek, a CO2 kibocsátás a térség településein nem jelent problémát, határozottan elenyésző. Ugyanakkor az Ajkai Erőmű nem megfelelő üzemeltetése és az általa megújuló energia felhasználásként feltüntetett fatüzelésűvé átalakítása térségünkben súlyos károkat okozó, haszonorientált erdőirtást eredményezett. Ezen erdőirtás hatással van környezetünkre, a települések jövőbeni turisztikai és gazdasági lehetőségeire és egyértelműen vidéki térségünk indokolatlan és bűnös kizsákmányolását eredményezi. A probléma azonnali hatását jól

14 jelképezi az utóbbi két évben megszaporodó bakonyi (erdők alatti) települések esőzések alkalmával történő súlyos károkat okozó hirtelen áradásos elmosásai, melyek egyértelműen visszavezethetők az erdők eltűnésének a következményeire. Ugyanis már kisebb esőzések esetén is az erdők hiánya miatt szabadon mossa a csapadék az üledéket a vízelvezető árkokba és így megemelkedett méretben a falvainkba. Tájkép, tájszerkezet, tájhasználat, tájkarakter, egyedi táji elemek, értékek: a Bakony annak nyugati lábainál, az egyedülálló Somló hegy és annak térsége, illetve a csodálatos Marcal menti települések nyúlványa olyan csodálatos természeti egységet képeznek, melyet látni kell, melynek levegőjét be kell szívni ahhoz, hogy érezhetővé váljék mindazon hatásuk sokasága, melyek összességében jellemzik térségünket. A mezőgazdasági területeink, földjeink állapotáról jellemzően az mondható el, hogy a bérművelésre kiadott, kizsákmányoló földművelést folytató bérmunkások és külföldi bérlők kivételével szántóföldjeink állapota megfelelő, azon a meghatározó magyar mezőgazdasági vállalatok és vállalkozások, illetve gazdálkodók gondos gazda módjára tevékenykednek. Az uniós előírásokat folyamatosan bevezető hulladékgazdálkodó konzorciumok a hulladékkezelést megfelelően végzik, és vezetik be a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelően. A kistelepülések önkormányzatai számára viszont továbbra is gondot jelent az illegális lerakók megszüntetése és a legálisan, de a környezetet nem kímélő módon tevékenységüket folytató hulladékkereskedők környezetkárosító hatása. Ajka közvetlen környezetét kivéve térségünkre a nagyon tiszta levegő, településeinkre a tisztaság és csend jellemző. A természeti erőforrásokat pozitív módon használják a mezőgazdasági termelést folytató vállalkozások és gazdálkodók. Negatív módon térségünk természeti erőforrásait Ajka városának rosszul üzemeltetett erőműve használja azáltal, hogy erdeinket pusztítja. Ez mára olyan méreteket öltött, hogy például a bakonyi ősbükkös eltűnt, összefüggő erdőrészeket már csak elvétve találunk, viszont a sorompóval körbezárt bakonyi erdőink szisztematikus kipusztítása és eltüntetése a mai napig semmiféle akadályba nem ütközik. Illetékes szakmai és politikai vezetőink sajnos semmit nem tesznek annak érdekében, hogy az uniós támogatásokra kitalált, erdőinket elpusztító, kirabló tevékenység, az unióban példátlan bűncselekmény sorozat megszűnjön. Ehhez hasonló mentalitás következménye volt a vörösiszap katasztrófa is, mely szintén több ezer hektáron történő mezőgazdasági tevékenység kényszerű felszámolását eredményezte. Ezzel több településen élő család, munkavállaló megélhetését kérdőjelezték meg, hatalmas környezeti pusztítást okozva még az eddig meglévő turisztikai lehetőségeket is halálra ítélték. Összességében térségünk környezeti állapota megfelelő, de a haszonorientált szereplők tevékenysége miatt komoly veszélynek van kitéve.

15 2.1.3. Demográfiai helyzet A térség demográfiai helyzetét az alábbiak szerint tudjuk jellemezni: Általánosságban jellemző a települések elöregedése, a megélhetési problémák és munkahelyek hiánya miatti elvándorlás, mely a napjainkban bekövetkező kisiskolák mesterséges megszüntetésével várhatóan tovább fog romlani. Ezen folyamat következménye, hogy a megüresedő ingatlanok egyre rosszabb állapotba kerülnek, elértéktelenednek. Ezen ingatlanok átlag fölötti értéken történő megvásárlása csupán a sokgyerekes, egyébként is szociális nehézségekkel küszködő, jellemzően roma kisebbséghez tartozó családok által történik, melynek hátterében valószínűsíthetően a szociálpolitikai támogatás 90%-os aránya feltételezhető. Ezen folyamattal viszont a kistelepülések helyzete tovább romlik, hiszen ezen családok későbbi megélhetéséhez újabb támogatási forrásokat kell találni. Tehát tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a településeink demográfiai helyzetének alakulását nagyban befolyásolják a bankok gazdaságpolitikai szempontjai. A lehetőségekkel rendelkező, minimum középfokú végzettséget szerző fiatalok jellemzően városokban és ma már elmondható, hogy külföldön keresnek megélhetést maguknak. Felmérésünk szerint egy 100 fő huszonöt év alatti rendelkező településről átlagban már 1218 fiatal dolgozik külföldön és ez a folyamat várhatóan tovább fog erősödni. Tehát összességében elmondható, hogy az elöregedési folyamat megállítására kidolgozott programok nélkülözhetetlenek egy jó vidékfejlesztési programból. 2.1.4. Gazdasági környezet A térség helyzete a vállalkozások szempontjából nagyon sokrétű.

16 Tervezési szempontból a céljaink szerint mindenképpen kiemelést érdemelnek a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, gazdálkodók. Ebből szinte minden mikrorégióban találhatunk néhány nagyobbat, illetve minden településen változó összetételben vállalkozókat, őstermelőket. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozások ma már nemcsak a helyi, országos gazdasági és egyéb változásoknak vannak kitéve, hanem az uniós elvárások, szabályok és előre nem látható változások hatásait is megfelelően kezelniük kell. Nem szerencsés, hogy előre nem látják a várható piaci történéseket, néhány esetben a kommunikált piaci várakozásokkal ellentétes folyamat következik be. A gazdálkodók és őstermelők esetében jellemző problémaként jelentkezik az összefogás hiánya és termékeiknek a piacra jutási nehézsége. A szolgáltatói szektor térségünkben alapvetően az önkormányzati fenntartású intézményekre és a turisztikai jellegű szolgáltatásokra fokuszálható. Az önkormányzati feladatok ellátását végző szolgáltatók jellemzően a finanszírozás csökkenéséből adódó nehézségeket próbálja folyamatosan orvosolni. A megfogalmazott és végrehajtás alatt lévő koncentrálási irányelvek még nehezebb helyzetbe hozzák ezen szolgáltatásoknak helyet adó településeket, hiszen ezen rosszul átgondolt, nem vidéki központokba, hanem városokba koncentráló folyamatok tovább lehetetlenítik el településeink helyzetét. A turisztikai területen tevékenykedő szolgáltatások alapvetően jó helyzetben vannak, csupán a szervezettség, egységes infrastrukturális háttér hiányzik az eredményességhez. Térségünk kis- és középvállalkozóira általánosságban jellemző, hogy a magas közterhek nem állnak arányban a városokhoz képest jellemzően alacsonyabb piaci lehetőségekkel. Térségünk foglalkoztatottsági helyzete a statisztikai adatok alapján is eléggé kiábrándító és a további elvándorlást kifejezetten ösztönző mutató. Ennél sajnos még rosszabb a helyzet, hiszen ezen mutatók nem a tényleges valóságot tükrözik. A statisztikai mutatókat javítani szolgáló közmunka programok, statisztika számítási irányelvek nem jelentenek megoldást településeink munkahelyeinek a hiányára, csupán papíron lehet velük bizonyos eredményeket évről-évre felmutatni. Az, hogy egy adott településen néhány hónapra nem segélyt, hanem ároktisztításért, segélyhez hasonló összegű bért nyújt az önkormányzat, nem oldotta meg a helyi foglalkoztatottság problémáját. Térségünkben nem érezhető, hogy a meghirdetett munkahelyteremtő támogatások valóban megfelelő helyre kerültek és tartós munkahelyeket teremtettek volna. A gazdasági recesszió hatásai ugyanakkor nagyobb vállalatainknál komoly negatív hatást válthatnak ki településeinkre, a munkahelyek megszűnésének folyamatára. Az ilyen munkahelyek megszűnését követően a szinte kilátástalan helyzetbe került családok nem találnak más kiutat, mint a térségből történő elköltözést. A mezőgazdasági foglalkoztatottság óriási csökkenése komoly problémát okoz településeink számára. Akadnak olyan falvak, ahol szinte a teljes termőterületet egy termelő, alkalmazott nélkül, multinacionális felvásárlókkal kötött szerződés alapján bérbe műveli. Ezáltal a

17 településen élőket szinte teljesen kizárja a mezőgazdasági jellegű megélhetési formákból. A folyamatot egy oldalról jól bemutatja a jellemzőbb állatállományok számának az alakulása. Itt kell megjegyezni azt is, hogy térségünkben is számottevő területet szereztek meg külföldi személyek, az ügyvédek és az állam által biztosított jogi kiskapuk révén. Ugyanakkor ezen nemzetellenes gazdaságunkra egyértelműen negatívan ható folyamat ellen a politika és a szakma részéről nem érzékelhető tényleges fellépés. 2.1.5. Társadalmi környezet Térségünkben minden nonprofit szervezet jelentős és kiemelkedő tevékenységet folytat. Alapvető jellemzőjük, hogy közösség összetartó, -építő, érdekérvényesítő és 1-1 speciális feladatot felölelő tevékenységet folytatnak. Többségük kistelepüléseinken élők részére nyújt szervezett szabadidő- és sporttevékenységet, illetve közbiztonsági feladatot látnak el. Az önkormányzati anyagi lehetőségek csökkenése miatt az utóbbi években jellemzően szerényebb lehetőségek között kell tevékenységüket folytatni, hiszen működésükhöz szükséges költségeket általában az önkormányzatok támogatás formájában fedezték. A helyi rendezvények szervezésében viszont jelentős szerepet vállalnak. Tevékenységük és programjaik mindenképpen meghatározó elemei térségünk településeinek. Több civil szervezet kiemelt tevékenysége közé tartozik a környezetünk védelme, hosszú távú megóvása. Ezen szervezeteknél az esélyegyenlőség nem kiemelt statisztikai bekezdés, hanem természetes módon elfogadott helyzet. Több civil szervezet kifejezetten a hátrányos helyzetben lévő családok, fogyatékosok, kisebbségek támogatására alakult. Német ajkú településeinken kivétel nélkül megtalálhatók a helyi kisebbségi hagyományokat őrző és ápoló aktív nonprofit szervezetek. Mivel ezen szervezeteket helyi érdekeket felvállaló és azokat önzetlenül képviselő lakosok alkotják, jellemzően felvállalják a nehéz sorsú családok, kisebbségek, fogyatékkal élők felkarolását is. Térségünkben a magas számú hagyományőrző és lovas szervezet, egyesülés miatt kiemelkedően magas a történelmi, kulturális értékeket védő, előtérbe helyező tevékenység. Az országosan (de már az Európai Unióban is érezhetően) hagyományőrzés tekintetében jellemző aktivitás térségünkben kiemelkedően átlag feletti. Ennek oka elsősorban Pápa eddig is meglévő aktivitása ezen területen, de az utóbbi évtizedekben megszaporodott lótenyésztés, hobbi lovas tevékenységek is magukkal hozták a hagyományőrzési tevékenység átvételét.

18 Ugyanakkor a bakonyi mikrorégiónkban számtalan, meghatározóan német kisebbséggel bíró település található. Ezen településeken a sváb hagyományokat elevenen őrző és ahhoz kapcsolódó kulturális, művészeti tevékenységek nagyon meghatározóak. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A ünk 2004-ben kezdte el valós működését. Ezt követően sikeresen kidolgozta és végrehajtotta Leader+ programját, majd a lehetőségeket megragadva 60 településre bővítette területét és ezzel arányosan tagságát. A kialakult Leader térség összes szektorának meghatározó képviselője csatlakozott tagságunkhoz. A jogi személyiségű szervezetet az elnök képviseli, akit két alelnök segít, szükség szerint helyettesít a munkában. Megválasztott 21 fős elnökség dönt számtalan kérdésben és egyben ellátja a koordináló csoport, illetve a Helyi Bíráló Bizottság feladatköreit. A Közhasznú Egyesületünk tagsága létrehozta munkaszervezetét, melyben megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak végzik a feladatot. A végzettségek között az államigazgatási főiskolától a mezőgazdasági szakágon üzemgazdász, településfejlesztési szakelőadó, közbeszerzési referens, kertészmérnök, vidékfejlesztési agrármérnök, tanár, projektmenedzsment szakértőig sok végzettség megtalálható. Ezen munkaszervezet ellátja a LEADER térségünk pályázókat támogató, projektgenerálási és szaktanácsadási feladatköreit is. Elnökségen belül létrehozásra került három mikrorégiós munkacsoport a Marcal-menti, Somló és környéki és Bakonyi mikrorégiós feladatok koordinálására. Ezen mikrorégiós munkacsoportok tökéletes lehetőséget biztosítanak az alulról jövő kezdeményezések azonnali felkarolására, de ezt a célt szolgálják lakossági fórumaink is. Koordináló csoportunk, Helyi Bíráló Bizottságunk tagságában a különböző szektorok egyforma jelenléte biztosítja a hatékony, minden területre kiterjedő tervezési folyamatot, a gazdasági potenciál egészének a hasznosítási lehetőségét. A települések valós képviseletének a jelenléte, lakossági fórumok és internetes elérhetőség, információs portálok által biztosítjuk a helyi lakosság bevonását, aktivitását a folyamatokba. Jól jellemzi ennek eredményeit, hogy Egyesületünk internetes felülete már hosszú ideje a Közép-Dunántúli Régió egyik leglátogatottabb honlapja, miközben más szomszédos LEADER csoportok honlapjait szinte meg sem nyitják. Az innováció előtérbe helyezése és a partnerség erősítése érezhető akarat a tagság körében. Munkaszervezetünk és vezetőink folyamatosan segítséget nyújtanak a tagszervezeteinken kívüli, térségünkben működő más szervezeteknek is, mely miatt elmondható, hogy nagyon jó és napi szintű kapcsolat áll fenn. Az eredményes együttműködésnek viszont lenne még egy

19 fontos alapigénye, a bürokrácia mentes, segítőkész, eredményeket hatékonyan és időben produkáló együttműködés. Ezen bürokráciamentességet sajnos tőlünk független okok miatt eddig nem sikerült az illetékeseknek elérni, sőt a helyzet folyamatosan romlik. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények Elmondhatjuk, hogy eddigi tevékenységünk során jelentős források érkeztek LEADER térségünkbe. A III. tengely 1. körében a 26 nyertes kérelmező részére 544,6 millió Ft, a LEADER 1. körében a 18 nyertes pályázónak 27,6 millió Ft, a III. tengely 2. körében a 14 nyertesnek 133,1 millió Ft, a LEADER 2. körében a 90 nyertesnek pedig 166,3 millió Ft, a III. tengely 2012. nyarán mikrovállalkozás és turisztikai jogcímre kérelmet benyújtottak közül a 8 nyertes részére 160,9 millió Ft támogatás került megállapításra. Ezen támogatásban részesített kérelmekben/pályázatokban szereplő fejlesztések jelentős része megvalósult. A 2012. őszén benyújtott falumegújítás és vidéki örökség kérelmek vonatkozásában 20 kérelmet kíván támogatni Egyesületünk, mely újabb 239,5 millió Ft-os támogatást jelent a LEADER térség településein megvalósuló fejlesztésekhez. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága Mivel ezidáig sem hajthattuk végre a Stratégiánkban megfogalmazottakat, azt talán az illetékesek el sem olvasták, helyi szinten nem fogalmazódott meg a felülvizsgálat szükségessége. Már csak azért sem, mivel aktualitását a mai napig megőrizte. Tehát véleményünk szerint a felülről megfogalmazott felülvizsgálati kényszer célja csakis az lehet, hogy egyes helyeken igazolva legyen a hivatali munkavégzés feladatkiosztással és begyűjtött irathegyek sokaságával. Mivel az elmúlt évben ismételten elmaradt a LEADER pályázatok benyújtásának felülvizsgálata és a mostani meghirdetés lesz az utolsó, ezért a gazdaságfejlesztésre szánt forrásaink minél hatékonyabb lekötése érdekében megemeltük az egy pályázó részére megállapítható támogatás összegét.

20 Tehát ezen felülvizsgálatnak nevezett új Stratégia készítésnek a valós indokait, a teljes változtatás szükségességének az okát, ezzel elérni kívánt eredményt csakis az ezt megfogalmazók ismerhetik.