TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013



Hasonló dokumentumok
2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

12. évfolyam esti, levelező

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

11. évfolyam esti, levelező

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Biológiai feladatbank 12. évfolyam

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Tudománytörténeti visszatekintés

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András


Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei évfolyam

Környezetvédelem (KM002_1)

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Tartalom. Előszó... 3

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Környezetvédelem (KM002_1)

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Természetes szelekció és adaptáció

Populáció A populációk szerkezete

Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Genetika 3 ea. Bevezetés

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói

Az Állatökológia tárgya

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia évfolyam

Domináns-recesszív öröklődésmenet

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

tehetik illetve a stb.). feladatokat.

A biológia tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Tanmenet biológia 7. osztály. Didaktikai célra (gyakorlat, szövegelemzés, összefoglalás, ellenőrzés) felhasznált óra: 27 óra. A tanítási óra anyaga

Populációgenetikai. alapok

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Biológia 7. Éves óraszám: 55,5 óra Részei. Óraszám 55,5 óra Témakörök

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás

Az éghajlati övezetesség

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%)

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ

Természetvédelmi biológia

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez

A légkör mint erőforrás és kockázat

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

BIOLÓGIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Biológia 7. (MK ) tankönyvéhez. Készítette: Kropog Erzsébet

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra)

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása

Biológia. 7. évfolyam

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka

Dr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Átírás:

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA

1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus. Az allél fogalma. A homozigóta és a heterozigóta. Az uniformitás törvénye. A hasadás törvénye. A független öröklődés törvénye. Új fogalom: fenotípus, genotípus, allél, gén, hibrid. 3. óra Az öröklésmenetek néhány példája A domináns-recesszív öröklődés. Az intermedier öröklésmenet. A kodominancia jelensége. Egyetlen tulajdonság-több allélpár. Több tulajdonság-egyetlen allélpár. Az emberi albinizmus öröklődése. Gyakorlati példák. 4. óra 5. óra A nemhez kötött öröklődés A kapcsolt öröklődés és a rekombináció 6. óra Genetikai számítások I. 7. óra A mutáció és a mennyiségi jellegek öröklődése 8. óra A géntechnológia 9. óra A géntechnológia gyakorlati alkalmazása Az ivari kromoszómák. A nemhez kötött öröklődés néhány példája. A kapcsolt gének. A rekombináció jelensége a meiózis folyamatában. A genetikai változékonyság alapjai. Genetikai példák levezetése. A génmutáció fogalma. A kromoszóma mutáció típusai. Sok gén közös működése. A génsebészet fogalma. A génhordozók jelentősége. A géntechnológia kialakulása. A mikrobiológiai alkalmazás. Géntechnológia a növénynemesítés és a háziállt-tenyésztés során. A klón 2.oldal Példa: a muslica szemszínének öröklődése. Új fogalom: rekombináció. Új fogalom: kiesés, kettőződés, megfordulás, áthelyeződés. Poliploid. Levezetés a kólibaktériumon keresztül. Az inzulin megjelenése. Az emberi klónozás az emberi

10. óra Összefoglalás 11. óra Témazáró dolgozat 12. óra A környezet és a tűrőképesség fogalma. A génterápia fogalma. Az egyed feletti szerveződési szintek. A környezet fogalma. A tűrőképesség fogalma. Tágtűrés és szűktűrés. jogokkal összeegyeztethetelen. Új fogalom: populáció,társulás, biom, bioszféra. 13. óra 14. óra A fény mint környezeti tényező A hőmérséklet mint környezeti tényező A fényviszonyok változása a bioszférában. Az élőlények fénytűrő képessége. A bioszféra hőmérsékleti viszonyai. Az élőlények hőtűrő képessége. Új fogalom: rövidnappalos növények, hosszúnappalos növények. Példák: változó testhőmérsékletű és állandó testhőmérsékletű állatok. 15. óra 16. óra A levegő hatása az élőlényekre A víz hatása az élőlényekre 17. óra A talaj alapvető jellemzői 18. óra Az ökológiai rendszerek anyagforgalma A levegő kémiai és fizikai hatásai. A növények vízellátása. A víz hatása az állatok elterjedésére. A talaj kialakulása. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai. A talajban élő állatok. Az anyagforgalom fogalma. A szén és a nitrogén körforgása. Nitrogéngyűjtő baktériumok, nitrifikáló és Diagramok tanulmányozása. A víz körforgalmának tanulmányozása. Magyarország különböző területeinek talajai-kutató munka. Táblarajz a különböző körforgásokról. 3.oldal

denitrifikáló baktériumok. A víz és a foszfor körforgása. Guanoréteg jelentősége 19. óra Az ökológiai rendszerek energiaáramlása A táplálkozási hálózat és szintjei. A napenergia útja. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A biológiai produkció. A biomassza. Példák: táplálkozási kapcsolatok lombhullató erdőben, füves pusztán. 20. óra Összefoglalás 21. óra Témazáró dolgozat 22. óra A populációk szerkezete 23. óra A populációk változásai 24. óra A populációk kölcsönhatásai 25. óra A társulások szerkezete A populáció fogalma. Az egyedszám, a sűrűség, a térbeli eloszlás, a koreloszlás fogalma. A születések és halálozások száma. A populációk növekedése. Az egyedek életkora, termékenysége és vándorlása a populációk szempontjából. Az előnyös, a hátrányos és a semleges viszony. Együttélés, versengés, élősködés és a zsákmányszerzés. A társulás fogalma. A sokféleség, a szintezettség és a mintázat fogalma. Új fogalom: egyenletes eloszlás, egyenlőtlen eloszlás, csoportosuló eloszlás, szigetszerű eloszlás. Rajz készítés az eloszlásokról. Új fogalom: kommenzalizmus, antibiózis. Rajz-szintezettség. Kutató munka-mintázat. 4.oldal

26. óra A társulások változásai 27. óra A hazai fás társulások Az aszpektus és a szukcesszió fogalma. A cseres-tölgyes, a gyertyános-tölgyes, a bükkös, a ligeterdő és a láperdő társulások jellemzése. A homoki erdők, a molyhos tölgyes, a hársas-kőrises és a fenyves társulások jellemzése. A fás társulások állatvilága. A hazai természetvédelem, a nemzeti parkok. Új fogalom: pionír társulások, zárótársulások. Rajz-egy tó feltöltődésének szukcessziója. Kiselőadások a hazai nemzeti parkokról. 28. óra A hazai fátlan társulások A homoki gyep, a szikla gyep, a lejtősztyepprétek, a hegyi kaszálórétek, a láprétek és a mocsárrétek társulásai. A magassásos, a nádas, a vízi növényzet társulásai. A fátlan társulások állatvilága: a vízi és a szárazföldi területek. Kutatómunka: vízi társulások növényvilága. 29. óra Összefoglalás 30. óra Témazáró dolgozat 31. óra A tengerek élővilága A tengerben ható környezeti tényezők. A partközeli, a nyílttengeri és a mélytengeri élővilág ökológiai jellemzői. A moszatok jelenléte a tengerekben a fény függvényében. 32. óra A trópusi esőerdők A környezeti tényezők hatása. Az esőerdők Határozók használata. 5.oldal

élővilága 33. óra A szavannák élővilága 34. óra A szubtrópusi területek élővilága 35. óra A füves puszták élővilága 36. óra A lomberdők élővilága 37. óra A tűlevelű erdők élővilága 38. óra A sarkvidékek élővilága 39. óra 40. óra A magashegységek élővilága A bioszféra és a természetvédelem szintezettsége. A termelő, a lebontó és a fogyasztó szintek jellemzése. A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. A zonális sivatagok, a keménylombú és a babérlombú erdők. A környezeti tényezők. A termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek. A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. A tundra és az állandóan fagyot területek élővilága. A trópusi és a mérsékelt övezeti magashegységek élővilága. A biodiverzitás fogalma. A fajok védelme. A fajok kipusztulásának okai. A biodiverzitás fenntartásának módjai. Kiselőadás tartása a különféle állatokról. Kiselőadás az oázisokról. Határozók-fogyasztó szervezetek. Kiselőadás-tőzegmohalápok. Kiselőadás- mérsékelt övezeti magashegységek. Új fogalom: biodiverzitás. 6.oldal

41. óra A bioszféra és a környezetvédelem 42. óra A fenntartható fejlődés 43. óra Összefoglalás 44. óra Témazáró dolgozat 45. óra 46. óra A populációk genetikai egyensúlya Populációgenetikai számítások 47. óra A természetes szelekció 48. óra Az adaptáció A levegőszennyeződés. A vizek szennyeződése. A talaj szennyeződése és a talajpusztulás. A fenntartható fejlődés fogalma. Az Agenda 21. A populáció génállománya. A genetikai egyensúly. Mutánsok megjelenése, génáramlás, szelekció, genetikai sodródás a populációkban. Számításos feladatok megoldása a szabályok felhasználásával. A genetikai rátermettség. A természetes szelekció jelensége. A természetes szelekció típusai. Az adaptáció jelentősége az evolúciós folyamatban. A mimikri jelensége, a modifikáció. Internetes kutatómunka. Új fogalom: szelekció, genetikai sodródás, Hardy- Weinberg-törvény. Új fogalom: stabilizáló szelekció, irányító szelekció, szétválasztó szelekció. Kiselőadás: mimikri. 49. óra Tanulói vizsgálatok Könyvtári szakirodalmi kutatás. 50. óra Összefoglalás 7.oldal

51. óra Témazáró dolgozat 52. óra 53. óra 54. óra A földtörténet ősidő evolúciós folyamatai I. A földtörténet ősidő evolúciós folyamatai II. A földtörténet óidő evolúciós folyamatai I. A földfelszín és a légkör kialakulása. Miller kísérlete. Az első élő rendszerek megjelenése. A prokarióták és az eukarióták megjelenése. A légkör változásai. A kambriumban végbement változások: óceánok elhelyezkedése, légkör összetétele, élővilág. Az ordovícium és a szilur változásai. Kiselőadás: Miller kísérlete. Önálló feldolgozás: a kambrium, az ordovícium és a szilur. 55. óra A földtörténet óidő evolúciós folyamatai II. A devon, a karbon és a perm változásai. A kőszéntelepek kialakulása. Kiselőadás a kőszéntelepekről és típusairól. 56. óra A földtörténet középidő evolúciós folyamatai I. A triász és a jura időszakokban végbement evolúciós változások. 57. óra A földtörténet középidő evolúciós folyamatai II. A kréta időszak változásai. A dinoszauruszok kipusztulása. Kutató munka a dinoszauruszokról. 58. óra A földtörténet újidő evolúciós folyamatai I. A földtörténet újidő első szakasza: harmadidőszak evolúciós változásai. Növényzet és állatvilág. 8.oldal

59. óra A földtörténet újidő evolúciós folyamatai II. 60. óra Az ember evolúciója I. A földtörténet újidő második szakasza: negyedidőszak evolúciós változásai. Az éghajlatváltozások hatása. Az ősi főemlősök evolúciója. A Dryopithecus-fajok. Az emberszabású majom. Az Australopithecus-fajok. Az előemberek. A Homo habilis, a Homo erectus és a Homo sapiens jellemzői, életmódja. A földtörténeti időtábla elkészítése. Kutató munka: az ősemberek eszközei. 61. óra Az ember környezetének változása 62. óra Összefoglalás 63. óra Témazáró dolgozat 64. óra Év végi összefoglalás Az ember és a bioszféra kapcsolatának fejlődése. Az ipar előtti korszak, az ipari fejlődés és a mezőgazdaság intenzív fejlődése. Az urbanizációs folyamatok környezeti hatásai. A fejlett és fejlődő országok. A nagyvárosok éghajlata és a levegői. Problémamegoldó feladatok: hogyan lehet a szennyezések hatásait csökkenteni. 9.oldal