A Szolnoki Főiskola képzési programja Alternatív energetikai szakirányú továbbképzési szak 1. A szakképzési és kimeneti követelményei a) A szakirányú továbbképzés megnevezése: Alternatív energetikai szak b) A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Alternatív energetikai szakmérnök c) A szakirányú továbbképzés képzési területe: agrár, műszaki d) A felvétel feltétele: A képzésben okleveles agrármérnökök, okleveles mezőgazdasági gépészmérnökök, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnökök, mezőgazdasági mérnökök, mezőgazdasági gépészmérnökök, növénytermesztési mérnökök, állattenyésztési mérnökök, környezetgazdálkodási agrármérnökök, tájgazdálkodási mérnökök, illetve üzemmérnökök, továbbá az alapképzésben (BSc.) végzett mezőgazdasági mérnökök, növénytermesztési mérnökök, állattenyésztési mérnökök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök, valamint környezetgazdálkodási agrármérnökök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök (BSc) vehetnek részt. e) A képzési idő: Levelező tagozaton 2 félév, a teljes képzési idő alatt összesen 220 kontaktóra f) A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
g) A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakmérnöki szakképzettség birtokában az alternatív energetikai szakmérnökök képesek: korszerű alternatív energia-feldolgozó technológiák alkalmazására; környezetkímélő és megújuló alternatív energia-technológiák alkalmazására; üzemek, gazdaságok alternatív energia alapú ökológiai rendszerének kezelésére; megújuló energia előállításon alapuló fenntartható tájgazdálkodás ökológiai megvalósítására; az alternatív energia bázisú energetikai rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére és szaktanácsadására. A szakmérnöki szakképzettség birtokában az alternatívenergetikai szakmérnökök alkalmasak: alternatív energiaforrások hasznosítására, kistérségi, települési és vállalkozási méretű szinteken; megújuló energia előállítás és feldolgozás szakigazgatási feladatainak ellátására; alternatív energiaforrások tervezés és hasznosítás környezetvédelmi szakigazgatási feladatainak ellátására; megújuló energia alapú szolgáltató üzemek és termelő egységek szakmai irányítására. h) A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Tárgyak jellege Óraszám Kredit Arány (%) Óraszám Kredit Alapozó tárgyak 66 21 30 35 Szaktárgyak 154 39 70 65 Összesen 220 60 100 100 Alapozó tárgyak: - Energia és környezet - Biomassza energetikai felhasználása - Környezetgazdaságtan - Napenergia hasznosítása - Globális környezeti problémák - Biomassza előállítási technológiák Szaktárgyak: - Biomassza hasznosítási módok - Szélenergia felhasználása - Geotermikus energia - Vízenergia hasznosítása - Környezeti jog és igazgatás
Az ajánlott tanterv Alternatív energetikai szakirányú továbbképzési szak óraterve v I. félév ea gy ö kr Tantárgy Tantárgyfelelős Gy Energia és környezet Fekete István 5 10 15 4 K Biomassza energetikai Dr. Farkas Ferenc 8 14 22 6 felhasználása Gy Környezetgazdaságtan Hekliné Dr. Herbály 6 10 16 4 Katalin K Napenergia hasznosítása Fekete István 7 14 21 5 K Globális környezeti Dr. Tóth Albert 7 14 21 5 problémák Gy Biomassza előállítási Futó Zoltán 5 10 15 4 technológiák Összesen 38 72 110 28 II. félév K Biomassza hasznosítási Dr. Kalmár Imre 9 14 23 5 módok K Szélenergia felhasználása Dr. Farkas Ferenc 9 14 23 5 K Geotermikus energia Dr. Béres András 9 14 23 5 Gy Vízenergia hasznosítása Fekete István 6 10 16 4 Gy Környezeti jog és Dr. Kőműves Lajos 6 8 14 3 igazgatás Gy Szakdolgozat készítés és - 11 11 10 konzultáció Összesen 39 71 110 32 Mindösszesen 77 143 220 60 ea = előadás, gy = gyakorlat, ö = összes óraszám, kr = kredit, v = a számonkérés típusa, K = kollokvium, Gy = gyakorlati jegy
2. Tantárgyi programok Alapozó tárgyak ENERGIA ÉS KÖRNYEZET (Tantárgyfelelős: Fekete István) A tantárgy célja, a fenntartható fejlődési stratégiáján belül az energetika lehetséges kitörési pontjait, területeit, irányait bemutatni. Ismertetni a megújuló és a nem megújuló energiafajtákat, valamint a környezet jellemzőit, ezek tanulmányozásához szükséges alapfogalmakat. A hatékony energiafelhasználás szemléletének kialakítása, a tudatos környezetvédelem fontossága. Bemutatni a nemzetközi helyzetet, a programokat (Kiotói jegyzőkönyv, az EU éghajlat politikája, programok az EU-ban). A hazai helyzet, tendenciák, jövőképek. A fenntartható energiastratégia (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek). A környezeti hatásvizsgálatok, ennek helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében. 1. Barótfi I. (szerk): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993. 2. Láng I.: Agrártermelés és globális környezetvédelem. Mezőgazda Kiadó, Bp. 2003. 3. Farkas I. (szerk.): Napenergia a mezőgazdaságban: Mezőgazda Kiadó, Bp. 2003. 4. Energiaklub tanulmányai, www.energiaklub.hu BIOMASSZA ENERGETIKAI FELHASZNÁLÁSA (Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Ferenc) A biomassza elméleti alapjai. A biomassza közvetlen hőhasznosítása. Hőenergia előállítására szolgáló biomassza. Mellékterméktüzelő berendezések. A biomassza mint folyékony energiahordozó. Biológiai eredetű folyékony energiahordozók csoportosítása és jellemzői. Biodízel és bioalkohol hajtóanyagok előállítása és felhasználása. A biogáz előállítás alapanyagai, folyamata. Biogáz termelés technológiai eljárásai. A biogáz jellemzői, előírásai és hasznosítási lehetőségei. 1. Láng I.: A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei. Mg. Kiadó, Bp. 1985. 2. Thyll Sz.: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996. 3. Barótfi I. (szerk.): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993. 4. Gilber J.: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V Kiadó, 2005. KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (Tantárgyfelelős: Hekliné Dr. Herbály Katalin) A tantárgy oktatásának célja annak az alapelvnek a bizonyítása, miszerint sem a gazdaság, sem pedig a környezet nem szemléltethető egymástól függetlenül, hanem csak kölcsönös kapcsolatban vizsgálhatók. A környezeti problémák ugyanakkor szorosan összefüggnek a gazdaság növekedésével. A természeti erőforrások szűkössége amelynek elemzése kiemelt részt képvisel az elsajátítandó tananyagon belül -, a környezetszennyezés, a hulladékok elhelyezésének problémái mind visszahatnak a gazdaságra. Vizsgálat tárgyát képezi az a jelenség, miszerint a gazdaság szereplői számára a környezeti problémák nemcsak általánosan, hanem közvetlenül a költségeiket, az alkalmazott technológiákat és az eredményességet számszerűsíthető módon befolyásoló formában jelentkeznek, ami a vállalkozásoknál tehát új menedzsment funkcióként jelenik meg. 1. Szakál F.: Környezetgazdaságtan I. Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék, Gödöllő, 2003.
2. Szlávik J.: Fenntartható környezet-és erőforrás-gazdálkodás. KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2005. 3. Kerényi A.: Európa természet- és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. 4. Kerekes S. Kindler J.: Vállalati környezetmenedzsment. Aula Kiadó, Budapest, 1997. 5. Dobos T.: A környezetgazdálkodás az emberi lét alapja. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1991. 6. R., Welford: Corporate Environmental Management 1, Systems and Strategies, Earthscan Publications Limited, London, 2004. NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA (Tantárgyfelelős: Fekete István) A tantárgy célja a földünkre érkező napenergia összetételének és hasznosításának bemutatása. Az energiatudatos passzív (szoláris építészet) és az aktív alkalmazási lehetőségek (napkollektor, napelem). A szoláris rendszerek funkciói, a napsugárzási energia elnyelése, az energia tárolása, az energia leadása. A napsugárzást átalakító szerkezetek (hő- és villamos energia) fejlődésének történeti áttekintése. A napenergia hasznosítás erősségei, gyengeségei, jövőbeli lehetőségek a hazai helyzet és a külföldi tapasztalatok alapján. 1. Gyurkovics: A napenergia hasznosítása az építészetben. Műszaki, Bp., 1982. 2. Farkas I. (szerk.): Napenergia a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Bp. 2003. 3. http://www.napenergia.freeweb.hu 4. http://www.omgk.hu/mgut1/napener1.html/napenergia hasznosítás 5. http://www.napelemek.hu/ GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK (Tantárgyfelelős: Dr. Tóth Albert) A tárgy oktatásának legfontosabb célja, hogy a hallgatók legyenek tisztában azokkal a legjelentősebb világproblémákkal, amelyek a földi létet alapjaiban veszélyeztetik. A tárgy összegző jellegű, éppen ezért széleskörűen alapoz a tárgyakban már elsajátított részismeretekre. Ugyanennyire fontos annak ismerete, hogy a Kárpát-medence térségére, benne hazánkra miként hatnak azok a folyamatok, amelyek döntően meghatározzák Magyarország jövőbeni környezeti állapotát. A legfontosabb vizsgálandó tematikai egységek: a globalizáció folyamata, területei, a felismert világproblémák, világmodellek, világkonferenciák, hazánk környezeti jövőképe. 1. Rakonczai J.: Globális környezeti problémák. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003. 2. Kerényi A.: Általános környezetvédelem Globális gondok lehetséges megoldások. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995. 3. Kerényi A.: Környezettan Természet- és társadalom globális szempontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003. BIOMASSZA ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK (Tantárgyfelelős: Futó Zoltán) A hallgatók a tantárgy keretein belül megismerkednek az energia előállítás céljaira alkalmas növények termesztésének technológiáival, megismerik a főbb növények energetikai szerepét, jelentőségüket. A tantárgy több fő témakörre oszlik. Elsőként a hallgatók megismerik a biodiesel céljára felhasználható növények technológiáit, majd hasonló módon kerül ismertetésre az etanol célú, a biogáz célú és a hőenergetikai célú növények technológiai ismertetése. 1. Bocz E.: Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, 1992.
2. Sárközi F.: Amit a napraforgóról és a repcéről tudni kell. Agroinform Kiadó, 1996. Szaktárgyak BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSI MÓDOK (Tantárgyfelelős: Dr. Kalmár Imre) A biomassza alapú megújuló energiahordozók nagy választékban állnak rendelkezésre hazánkban. A bemenő anyagféleségtől, a biogáz-előállítási technológiától és a technológiai megvalósítástól függ a biogáz-előállító létesítmények biogáz hozama, ettől függ a gazdaságos üzemeltetés, a megtérülés és a versenyképesség. A tantárgy az egyes biomassza-féleségek biogázüzemi lebontási technológiáját és megvalósítási lehetőségeit tárgyalja. Tartalma: biomassza alapú biogáz-előállítási alaptechnológiák, biogáz hozamot befolyásoló technológiai paraméterek, tényezők, biomassza alapú kapcsolt energia-előállítási technológiák és létesítmények. 1. Kissné Quallich E.: Biogáz. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Budapest, 1983. 2. Sembery P- Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, 2004. 3. Bai A. (szerk.): A biogáz előállítása Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, 2005. SZÉLENERGIA FELHASZNÁLÁSA (Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Ferenc) A szél mint energiaforrás. Magyarországi szélviszonyok. A szélerőgépek munkavégzése. A szélerőgépek üzemi jellemzői és műszaki felépítésük. A szélenergia hasznosítási lehetőségei és üzemi tapasztalatai. 1. Tóth L.-Honti V.: Környezetkímélő energiaforrás a szélmotor. Mg. Könyvkiadó. Bp. 1986. 2. Lédács Kiss A.: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1985. 3. Barótfi I. (szerk.): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993. 4. Gilber J.: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V Kiadó, 2005. GEOTERMIKUS ENERGIA (Tantárgyfelelős: Dr. Béres András) A geotermikus energia eredete és előfordulása. Hazánk geotermikus adottságai. Hévízbeszerzés és kezelés. Zárt és nyitott hévízhasznosító rendszerek. A hévízhasznosítás lehetőségei. Hévízelhelyezés a hasznosítás után. Hő- és vízgazdálkodás. A hévízhasznosítás hazai problémái. 1. Balogh J.-Kontra J.: Termálvíz hasznosítás. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Bp. 1986. 2. Karai J.: Energiatakarékossági lehetőségek üveg- és fóliaházaknál. OMIKK Energiagazdálkodási Füzetek. 1993/16. 3. Sembery P.: Energiatakarékosság a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Bp. 1989. 4. Barótfi I. (szerk.): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993.
VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSA (Tantárgyfelelős: Fekete István) A megújuló energiaforrások területén Európában és az egész világon a vízerőmű a legfontosabb elektromosáram-termelő technológia, mind az üzembe helyezett kapacitást, mind a megtermelt energia mennyiségét illetően. A tantárgy célja a vízenergia-felhasználás történeti áttekintése, hasznosításának bemutatása. A vízerőművek alkalmazásának előnyei, hátrányai. Műszakilag hasznosítható vízerőpotenciál fogalma, a kinyerhető energia nagysága. Erőmű típusok, turbina kialakítások. A kisvízerő-hasznosítás lehetőségei a privatizáció, az önkormányzatok önálló gazdálkodása és az energiaárak tükrében. A vízenergia-hasznosítás jövőbeli lehetőségei a hazai és a külföldi területeken. 1. Kacz K.-Neményi M.: Megújuló energiaforrások. 1998. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, Bp. 1998. 2. Balázs Gy.: A víz, az élet forrása - a vízi energia felhasználása 3. http://www.kekenergia.hu/viz.html 4. http://vizienergia.lap.hu/ KÖRNYEZETI JOG ÉS IGAZGATÁS (Tantárgyfelelős: dr. Kőműves Lajos) A tantárgy főbb témakörei: a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak és alapelvek elsajátítása; a környezeti elemek védelmének elemzése; a környezet védelmét szolgáló állami tevékenységek ismertetése; a környezetvédelem gazdasági alapjainak megismerése; a környezetvédelmi igazgatás alapjainak bemutatása; a felelősségérzet megfelelő kialakítása a környezetvédelemért, az 1995. évi LIII. törvény és a 2003. évi LXXXIX törvény elemzése. 1. Környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye 2. Bándi Gy.: Környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 1. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002. 3. Bánkuti A. et. al.: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 7. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. 4. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 8. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. 3. Az értékelés és ellenőrzés rendszere, módszerek, eljárások Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. A tantárgyfelelősök minden félév elején a tanterv előírásaival és az oktatás rendjét szabályozó tanulmányi- és vizsgaszabályzattal összhangban meghatározzák az ellenőrzés rendjét, és ezt a hallgatók számára közzéteszik. A tervezett írásbeli dolgozatok időpontját az oktatók a félévközi egyenletes terhelés érdekében a szakon folyó képzésért felelős oktató által koordinált egyeztetési eljárás alapján ütemezve, a tantárgy haladási tervében határozzák meg. A vizsgákat a vizsgaidőszakban az oktatók által kijelölt és a hallgatókkal egyeztetett vizsganapokon szóban és/vagy írásban kell letenni. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a hallgató irodalom-feldolgozó készségét és az
elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása. A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése, komplex szóbeli záróvizsga a szaktárgyak ismeretköréből. A záróvizsga eredménye A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga. Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81-5,00; jeles 4,51-4,80; jó 3,51-4,50; közepes 2,51-3,50; megfelelt 2,00-2,50. 4. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje A korábban szerzett ismeretek elismeréséről a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról szóló törvény 58. -a rendelkezik, mely szerint a korábban felsőoktatásban szerzett ismereteket, amennyiben azok legalább hetvenöt százalékban megegyeznek, el kell ismerni. A hallgató írásbeli kérelmét a fakultás tanulmányi osztályára nyújthatja be, amely kérelmet a fakultáson működő Kreditátviteli Bizottság az intézményi Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban foglaltak figyelembe vételével véleményez, illetve elbírál. 5. A képzés személyi háttere Név Beosztás Tudományos fokozat Szakfelelős: Dr. Farkas Ferenc főiskolai tanár Ph.D. Dr. Tóth Albert főiskolai tanár CSc. Dr. Kalmár Imre főiskolai tanár Ph.D. Dr. Kőműves Lajos jogtanácsos Hekliné Dr. Herbály Katalin főiskolai tanár Ph.D. Dr. Béres András c. főiskolai tanár Ph.D. Futó Zoltán főiskolai docens Ph.D. (védés után van, avatás 2007. június) Fekete István főiskolai docens Vas Ferenc főiskolai adjunktus