2011. Március 26. Raisz Péter



Hasonló dokumentumok
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Földtani alapismeretek

Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Barlangföldtan. Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek Földtörténeti korbeosztás Karbonátos kőzetek

Földtani alapismeretek III.

Kőzettan.

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:

Karsztvidékek felszínformái

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Környezetgazdaságtan alapjai

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

Mérnökgeológia. 2. Előadás. Geológiai folyamatok. Szepesházi Róbert

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei

10. előadás Kőzettani bevezetés

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

Geokémia

Kőzettan.

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

Üledékes kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz május 10 Javítókulcs

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

Tanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 9

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

Bevezetés a földtörténetbe

Az éghajlati övezetesség

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Kőzettan (ga1c1053)

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

(tk oldal) GEOGRÁFIA

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKI Követelmény- és Vizsgafejleszt Központ. Próbaérettségi Földrajz FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINT. PRÓBAÉRETTSÉGI május JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Nagyszerkezeti egységek

A Föld folyamatai. Atmoszféra

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények. Az óra időpontja: november :10. Iskola, osztály: gimnázium, 9. B

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

A Földkéreg anyagi felépítése

BARLANGFÖLDTAN (Molnár Péter)

1. feladatsor megoldása

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Magyarország földana és természeti földrajza

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Dunántúli-középhegység

A XXV. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők.

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia

FOGALMAK Geoszférák. D-i pólushoz képest. a földrengések által keltett, s a Föld belsejébe behatoló hullámos

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Dél- és Délkelet-Európa

Versenyző iskola neve: Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/ osztály. I. forduló

Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I.

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY

Átírás:

Általános földtan 2011. Március 26. Raisz Péter

Tartalom Ásvány, kőzet fogalma A Föld szerkezeti felépítés (övezetek, elemek) Lemeztektonika fogalma, kőzetlemezek mozgása Hegységképződés Külső felszínformálás Kőzetek fajtái, képződésük Karbonátos kőzetek Mészkő fogalma, keletkezése Karszt fogalma, karsztosodás folyamata

Alapfogalmak Ásvány: : a Föld szilárd kérgének határozott kémiai összetétellel, rendszerint kristályos szerkezettel és általában határozott formával rendelkező természetes építőeleme. Rendszerint szervetlen eredetű, azonban néhány szerves eredetű természetes anyagot is ásványnak tekintenek. Kőzet: : a földkéreg nagyobb egységeit felépítő, ásványokból összetevődő természetes anyaga. Határozott geológiai folyamatok terméke és egyben azok jellemzője.

A Föld szerkezete Földkéreg - felső kéreg - alsó kéreg Köpeny - felső köpeny - alsó köpeny Mag - külső mag - belső mag

A földkéreg Vastagsága változó. Néhány km-től 75-80 km-ig terjedhet. Átlagos vastagsága 30-33km33km Csoportosítások: 1. Felső kéreg - gránithoz hasonló összetétel. Al és Si oxidokban gazdag, fémekben szegény 2. Alsó kéreg - jellemzően bazaltos kőzetek alkotják, kalciumban, magnéziumban, fémekben gazdagabb

1. Kontinentális kéreg - a kontinensek területén található. Van alsó és felső része. A kettő elválasztásánál található a Conrad-féle törésfelület kb. 15 km mélységben. 2. Óceáni kéreg - az óceánok és az Északi sarkvidék alatt található. Vékonyabb, mint a szárazföldi, mert a felső gránitos kéreg hiányzik, csak az alsó bazaltos található meg.

A Földköpeny A Földkéregtől a Mohorovičić féle törésfelület választja el. Ettől a felülettől 2900 km mélységig terjed. 1. Felső köpeny - kb. 1000 km mélységig terjed -a kőzettani folyamatok színtere a kéreggel együtt 2. Alsó köpeny - összetétele bizonytalan, csak következtetni lehet rá -sűrűsége nagyobb a felső köpenynél. A felső köpenytől a Repetti-féle törésfelület választja el

A Földmag A köpenytől a Gutenberg-Wiechert felület választja el 1. Külső mag g( (maghéj) - jellemzően folyékony halmazállapotú, anyaga fémekből, elsősorban nikkelből és vasból áll 2. Belső mag -a külső magtól a Lehman-féle felület választja el 5100 km mélységben. - szilárd halmazállapotú, de közel jár az olvadásponthoz. Nagy viszkozitású és sűrűségű -a hőmérséklet a Föld belsejében 3000-4000 C

Lemeztektonika ~: A Föld belső erői által előidézett mozgások. Egy olyan globális modell, amely a kőzetlemezek mozgását veszi alapul a geodinamikai jelenségek magyarázására. A szilárd gömbhéj nem egységes, hanem darabokból, ún. kőzetlemezekből áll 7 nagyobb kőzetlemez van és több kisebb, melyek egymáshoz képest állandó mozgásban vannak. A nagyobbak: Észak-amerikai, amerikai, Dél-amerikai, Eurázsiai, Afrikai, Indiai-Ausztráliai, Pacifikus, Antarktiszi

Lemezmozgások,hegységképződés 1. Egymástól távolodó kőzetlemezek (szétsodródás) - óceáni hátságokon történik - eredménye: óceánok születés (pl. Vörös-tenger) - konvekciós oszlopok kialakulása hőmérsékletkülönbség miatt - a litoszféra megreped és a lemezek szétsodródnak -feltörő köpenyanyag kitölti a lemezperemek közti rést. Lehűl és kéreg lesz belőle - új óceán születik

2. Egymáshoz közeledő kőzetlemezek - két óceáni kőzetlemez ütközése - óceáni és kontinentális kőzetlemez ütközése - két kontinentális táli kőzetlemez ütközése

Két óceáni kőzetlemez ütközése - az óceáni lemez sűrűsége hasonló a köpenyéhez -az idősebb kihűlt lemez alábukik a fiatalabbnak - eredmény: mélytengeri árok keletkezése (Mariana árok, 10 910 m mély). Valamint andezites riolitos vulkánosság létrejötte és szigetívek születése

Óceáni és kontinentális lemez ütközése - a nagyobb sűrűségú óceani lemez a kontinentális alá bukik - 400-700 km mélyre hatol és felemésztődik az anyaga - ahol az óceáni alábukik a szárazföldi lemeznek, mélytengeri árok keletkezik - heves andezites-riolitos i vulkánosság

Két kontinentális lemez ütközése - a két szárazföldi lemez közti óceáni lemez alábukik a kontinentálisnak. Anyaga fölemésztődik. - a rajta levő üledék felgyűrődik, kiemelkedik - az üledék adja a keletkező ő hegység anyagát Ah hegységképződés folyamatának neve az orogenezis.

Alapfogalmak Gyűrődés: : a kéregben föllépő oldalirányú nyomás hatására történő alakváltozás. A kőzetek plasztikus alakváltozást szenvednek, vízszintes kiterjedésük csökkenésével redőkbe gyűrődnek. Vetődés: : a kőzettömegeknek a tőrést követő szintkülönbséges vagy oldalirányú elmozdulása. Az elmozdulás síkja a vetősík.

Külső erők munkája - lepusztítás - elszállítás - építés

Felszínformálás Hőmérséklet (aprózódás, mállás) Tömegmozgások - szállítóközeg nélkül, nehézségi erő hatására megy végbe - omlás, csuszamlás, kúszás, folyás Jég Belföldi jégtakaró, magashegyi jégtakaró Szél Száraz területeken pozitív, negatív formák létrehozása Víz (tenger, folyók) Élővilág (ember; növényzet aprózó, mállasztó hatása)

Kőzetek keletkezése, típusai Keletkezés szerint 3 típus: Magmás Üledékes Metamorf

Magmás kőztek A magma a földkéreg izzón folyó olvadéka, amely tulajdonképpen olvadék és oldat, melyben kristályosodni kezdő anyagok vannak. Felszínre ömlött változata a láva. A litoszféra legkülső 15-20 km vastag részének döntő hányadát alkotják. 2tí típusa van: 1. Mélységi é magmás (pl.: gabbró) 2. Kiömlési magmás (pl.: bazalt)

A magma megszilárdulása hosszú folyamat és differenciált Az ásványok kiválása meghatározott sorrendben történik A kristályformák kialakulása a kihűlés gyorsaságától függ Egyéb vulkáni eredetű kőzetek: Piroklasztitok (vulkáni törmelékes kőzetek):a vulkáni működés során a levegőbe vagy állóvízbe, szilárd és/vagy folyékony állapotú anyagok leülepedett, majd diagenizálódott halmaza. Pl.: vulkáni por, lapilli, vulkáni tömb, vulkáni bomba, tufa

Üledékes kőzetek ~: a Föld felszínén vagy a felszín közelében lejátszódó határozott földrajzi-földtani földtani folyamatok következtében létrejött kőzetek. k Létrejöttében a fő szerepet a Föld külső erői játsszák (eltérően a másik két kőzet fajtától) 1. Mállás 2. Szállítás 3. Lerakódás vagy üledékképződés 4. Kőzettéválás (diagenezis)

Mállás 1. Fizikai (aprózódás) - nem jár kémiai összetétel változással Pl.: hőingás, fagyhatás, sókiválás pórusokban, hullámverés, növényi gyökerek repesztő hatása stb. 2. Kémiai - a felaprózódott kőzetek vegyi átalakulása. Csak vizes közegben mehet végbe. Emiatt éghajlatfüggő. ő További tényezők: - élőlények bomló szerves anyagainak savtermelése - szulfidok bomlása során keletkező savak

Üledékanyag szállítása: 1. gravitáció hatására -lejtőtörmelékek, csuszamlás, iszapfolyás 2. szállítóközeg útján - jég (gleccserek) - víz (görgetve, lebegtetve, oldott állapotban) - szél (főleg apró mállott szemcsék vagy homok)

Üledék lerakódása: 1. szárazföldi üledékgyűjtők - eljegesedett területek (moréna) - sivatagi területek (homok, durva törmelék) - vulkánok környezete (piroklasztitok) - folyóvízi lerakódás (homok, kavics, iszap) - tavak, mocsarak (tőzeg, gyepvasérc) 2. tengeri üledékgyűjtők - sekély tengerekben (lefűzött lagúnák, mangrove mocsarak) - óceánokban (mélytengeri árkok, alábukásos övek)

Kőzettéválás (diagenezis) -süllyedő üledékgyűjtőben betemetődnek tőd az üledékek, k így nő a nyomás és hőmérséklet, csökken a pórústérfogat. - a kiszoruló pórusvizek felsőbb régiókba vándorolnak és magukba oldanak egyes anyagokat, másokat kicsapnak (jelentős kőzetalkotó tényező) - összecementálódás - bonyolult többlépcsős fizikai-kémiai kémiai folyamatok összessége

Metamorf kőzetek Metamorfózis: a kőzeteknek az eredeti kőzetképződési körülményektől ktől eltérő ő fizikai ik i és kémiai i körülmények k között, ött szilárd állapotban lejátszódó ásványtani és szerkezeti átalakulási lá folyamata. ( A mállás és a kőzetképződés ődé nem tartozik ebbe a fogalomkörbe) - Fő fizikai tényezői a nyomás és a hőmérséklet. Ezen tényezők szoros összefüggésben vannak a kéregmozgással. - A P és T egymáshoz való viszonya alapján sokfajta metamorfózis létezik. - Metamorf kőzet pl. a márvány

Karbonátos kőzetek Barlangképződés szempontjából a legkedvezőbb kőzetek A földkéreg 1%-át teszik ki, de a barlangok 95%-a ilyen kőzetben van A karbonátos kőzetek 90 %-át karbonát ásványok alkotják Karbonátos ásványok leggyakoribb képviselői: kalcit (CaCO 3 ), dolomit ( CaMg(CO 3 ) 2 ), magnezit (MgCO 3 ), sziderit (Fe CO 3 ) Legfontosabb karbonátos kőzetek: k mészkő, dolomit, márga, márvány

Mészkő fogalma, keletkezése mészkő: olyan kőzet, aminek legalább 90%-át kalcit és aragonit alkotja. A fennmaradó részt más karbonátos ásványok á valamint kvarc, agyag, szerves anyagok alkothatják. Keletkezése: 1. Szárazföldi eredetű - karsztforrásokhoz és barlangokhoz kötődik - fontos szerepe van a CO 2 -nak nak, ami fokozza a mész oldhatóságát

- a forrásból kilépő karsztvíznek csökken a nyomása, így a benne oldott mész kiválik és lerakódik. Laza, likacsos kőzet alakul ki. Ezt édesvízi mészkőnek is nevezik. (A Gerecse és a Budai hg. Duna menti részén a karsztforrásokból nagy mennyiség keletkezett) További szárazföldi mészkőképződmények: - mésztufa gátak (travertínó) Pl. Melegmányi völgy - cseppkő - tavi kréta. Sekély tavakban képződik. Laza mészüledék (Csólyospálos). Néha mészkővé is diagenizálódik. Ekkor már réti mészkőnek hívjuk.

2. Tengeri eredetű - a mészkövek nagy része tengeri eredetű - a alapja a tenger fenekét nagy mennyiségben borító un. globigerinás g iszap, ami magasabb rendű mészvázak tömegét tartalmazza. - valamivel kisebb jelentőségű a zátonyképződés, ami elsősorban korallok, de velük együtt más mészvázas állatok vázából képződik (Pl. Aggteleki-karszt) karszt) - a süllyedő tengerfenéken települt zátonyoknál több 100 méter vastag mészkőtömeg is kialakulhat. - egymáshoz közeledő szárazföldi kőzetlemezek k mészkőhegységek képződése (lásd: lemeztektonika)

A mészkő jellemzése: - a tiszta mészkő színe fehér, szürkésfehér - gyakran szennyezve van, azért a legkülönbözőbb színekben fordul elő. Lehet zöld (vas), vörös (FeO), fekete (bitumenes, mangános), stb. - viszonylag rideg, merev kőzet, ezért a tektonikai mozgások miatt gyakran összetöredezett sűrű repedéshálózat barlangok kialakulása - vízben jól oldódik, különösen szénsavas vízben - szilárd oldási maradéka az agyag - nagy az állékonysága, így maradnak meg a barlangok nagyon sokáig anélkül, hogy berogynának

Egyéb karbonátos kőzetek Márga: ha a mészkő agyagos frakciót tartalmaz, márgának nevezzük. 25-60% agyagot tartalmaz. Rendszerint szürke, sárgás szürke, a mészkőnél lágyabb kőzet és többnyire jól rétegzett. Jellemzője még, hogy jól mállik, kivéve ha nagy a kovatartalma. Dolomit: olyan üledékes kőzet, aminek 90%-a dolomit (CaMg(CO 3 ) 2) ásványból áll. Változatos színüket vas-szulfid, szulfid, vas-oxid valamint szerves anyagok adják. Sósavra csak mérsékelt reakciót mutat, így lehet könnyen megkülönböztetni a mészkőtől.

Evaporitok (sókőzetek) 1. szárazföldi eredetű - lefolyástalan tavakból válnak ki főleg sivatagos klímán (pl. Holt-tenger) tenger) 2. tengeri eredetű - lefűzött lagúnákban, tengeröblökben párolgás útján jön létre. (evaporáció = párolgás) -leggyakoribb képviselői a kősó, a gp gipsz és az anhidrit Mivel jól oldódó kőzetről van szó, a benne kialakuló karsztos képződmények sokkal gyorsabban létrejönnek, mint a mészkőben.

A karsztosodás fogalma, folyamata Karszt: a karbonátos kőzetek oldódásából származó felszíni és felszín alatti képződmények összessége. A leggyakrabban előforduló, karsztosodásra alkalmas kőzet a mészkő. A mészkő oldódási képlete: CaCO 3 +CO 2 +H 2 O Ca(HCO 3 ) 2 H 2 CO 3 A vízben oldott CO 2 mészagresszív szénsavat hoz létre, ami a kalcium-karbonátot karbonátot kalcium-hidrogén hidrogén-karbonát formájában oldja. A folyamat visszafelé működve kicsapódást eredményez. A CO 2 vízben való oldódásának mértéke függ a víz hőmérsékletétől is.

A mészkő könnyen oldhatósága miatt a mészkő felszíneket igen változatos t formák borítják: Karrok: a karsztosodó kőzet felszínén keletkező oldódásos mikroformák. Kialakulásuk függ a kőzet szövetétől, szerkezetétől, rétegzettségétől a vízben oldott CO 2 mennyiségétől. Több fajtája létezik:

1. kis, kerekded mélyedések, üregek 2. gyökérkarrok 3. karéjos formák 4. árkos karrok 5. barázdás karrok 6. repedéshálózatos karrok

Nem jeleníthető meg a kép. Lehet, hogy nincs elegendő memória a megnyitásához, de az sem kizárt, hogy sérült a kép. Indítsa újra a számítógépet, és nyissa meg újból a fájlt. Ha továbbra is a piros x ikon jelenik meg, törölje a képet, és szúrja be ismét.

Nem jeleníthető meg a kép. Lehet, hogy nincs elegendő memória a megnyitásához, de az sem kizárt, hogy sérült a kép. Indítsa újra a számítógépet, és nyissa meg újból a fájlt. Ha továbbra is a piros x ikon jelenik meg, törölje a képet, és szúrja be ismét.

Egyéb felszíni oldás formák Töbör (dolina): megközelítően kör alakú, néha ovális vagy csillagszerűen formált, eredetileg zárt, esetenként más karsztformákkal kombinálódó felszíni bemélyedések. - gyakran töbörsorokat alkotnak - lehet szakadék jellegű is - a mészkő megrogyásával keletkezik

Beszakadások, k szurdokvölgyek: k - a felszín alatti üregek előbb utóbb beszakadhatnak az oldás következtében, így szakadékok keletkezhetnek - ha hosszabb szakaszon következik be a felnyílás, szurdokvölgyek jönnek létre. Uvala: Többszörösen egymásba ágyazott töbrök. Több száz méter, akár kilométer átmérőjű is lehet. Polje: nagy kiterjedésű, akár több km 2 területű beszakadás, aminek nincs felszíni lefolyása. A vízelvezetés a felszín alatt történik. té Gyakran tektonikus vonalak mentén keletkeznek.

Víznyelő: olyan csésze vagy tölcsér alakú bemélyedés, amelyen keresztül az időszakos vagy állandó vízfolyás a kőzet belsejébe kerül. Különbség a töbörhöz képest, hogy a vizet viszonylag gyorsan, folyamatosan vezeti a mélybe valamint a töbörrel ellentétben nem rendelkezik lapos aljzattal, hanem a nyelési pontig folyamatos a meredeksége. Több 10 métertől több 100 méterig terjedhet az átmérője.

Karsztforrás: karsztos és nem karsztos kőzetek határán felszínre bukkanó vízfolyás. Vízjárása erősen ingadozó, függ a leesett csapadék mennyiségétől. Olvadáskor százszorosára is nőhet a vízhozam. Búvópatak: nemkarsztos kőzetből vagy a talajból származó kisebb vízfolyás a felbukkanás után rövid időn belül egy nyelőben bukik a mélybe. Poljéknél gyakori jelenség az egyik végében megjelenő, másik végében eltűnő patak

T. töbör U. uvala R. rogyás Sz. szurdokvölgy P. patak V. víznyelő Kf. karsztforrás Bp. búvópatak

Trópusi karsztok - Jóval nagyobb mennyiségű csapadék a mérsékelt övnél - a meleg vízben kevesebb oldott CO 2 - Felszínre korlátozódó oldódás - Nagyon gyors mállás és elszállítódás - Rövid életű üregek hamar beszakadnak - Nem egységes, erősen földarabolt felszín - Kúpkarsztok - Jellegzetes vörös talaj kialakulása

Köszönöm a figyelmet