Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 21/2008. (II.27.) sz. Kth. Döntés a Varga Tanya Kft támogatásáról Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Kerekegyháza Város Önkormányzata államháztartáson kívülre adott működési célú pénzeszközök jogcímen a Varga Tanya Kft részére 1 600 000 forint támogatást ad. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy a mai napon tárgyalásra kerülő költségvetési rendelet tervezetét a fentieknek megfelelően módosítsa. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Halcsikné Szabó Ágnes pü. irodavezető Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 22/2008. (II.27.) Kth. Az Ámr. 14. (5) és (7) bekezdései szerinti Kiskincstári megállapodások elfogadása Határozat 1./ Kerekegyháza Város Képviselőtestülete az intézményekkel megkötendő az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 14. (5) és (7) bekezdései szerinti Kiskincstári megállapodást elfogadja, és ezzel egyidejűleg a 2001. január 15.én megkötött együttműködési megállapodásokat közös megegyezéssel megszünteti az alábbi intézmények vonatkozásában: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Napközi Otthonos Óvoda Humán Szolgáltató Központ Katona József Művelődési Ház és Könyvtár 2./ A Képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert az intézményekkel megkötendő megállapodások és a megszüntető nyilatkozatok aláírására. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 23/2008. (II. 27.) sz. Kth. Beszámoló a temető működtetéséről Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Jóindulat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének, Gulyás János úrnak az írásos beszámolóját elfogadja. Gulyás János vállalta a szemetes rekeszek beszerzését. Felelős: Gulyás János ügyvezető Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 24/2008. (II. 27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola első osztályosainak és a Napközi Otthonos Óvoda beiratkozási időpontjainak meghatározása Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv. 66. (6) bek. alapján biztosított jogkörében eljárva úgy dönt, hogy a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben az első osztályosok beiratkozás időpontját az alábbiakban határozza meg: 2008. március 31. (hétfő) 2008. április 1. (kedd) Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: értelemszerűen 2./ Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a nevelésioktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 15. (2) bekezdésében foglaltak alapján a Napközi Otthonos Óvodába a jelentkezés idejét az alábbiak szerint határozza meg: 2008. március 31. (hétfő) 2008. április 1. (kedd) A Képviselőtestület a Közoktatási Törvény és a helyi Közoktatási Intézkedési Tervben elfogadottak szerint megerősíti, hogy az óvodának 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket. Felelős: Kanizsai Józsefné óvodavezető Határidő: értelemszerűen 3./ A Közoktatási Törvényben és a helyi Közoktatási Intézkedési tervben meghatározottak szerint a beíratásokat követően meg kell határozni a csoport, illetve osztályszámokat, a pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számát. A Képviselőtestület megbízza az Ügyrendi, Ifjúsági és Kulturális Bizottságot a feladat ellátásával és a megállapítások testület elé terjesztésével. Felelős: Szabó Sándor bizottsági elnök Hum József oktatási referens Határidő: 2008. június 1. 4./ Az iskolai beiratkozásokat követően meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait.
Felelős: Határidő: Szabó Sándor bizottsági elnök Hum József oktatási referens 2008. május 1. Határozatról értesül: 1.) érintett intézmények 2.) határozatban megjelölt felelősök Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
FELHÍVÁS Értesítem a város lakosságát, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. (2) bekezdés és a 66. (6) bekezdése alapján a 2001. június 1. és 2002. május 31. között született gyermekek a 2007/2008. tanév kezdetén tankötelessé vállnak. A beiratkozás a Móra Ferenc Általános Iskola és Művészetoktatási Intézményben 2008. március 31én 8.00 16.00 óráig és 2008. április 1én 8.00 16.00 óráig tart. A beíratáskor a szülő (gondviselő) állandó lakhelyét, illetve tartózkodási helyét tartalmazó igazolványt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást be kell mutatni, továbbá a diákigazolvány elkészítéséhez 1 db igazolványképet le kell adni. Az óvodai beiratkozás időpontja az iskolai időpontokkal egyező. Helye: Helytörténeti Gyűjtemény (Szent I. tér 4.) 2008. március 31én 8.00 16.00 óráig és 2008. április 1én 8.00 16.00 óráig. A beíratáskor a szülő állandó lakhelyét, illetve tartózkodási helyét tartalmazó igazolványt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni. Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 25/2008. (II.27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programjának és Helyi Tantervének jóváhagyásáról Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselőtestülete megtárgyalta a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja és Helyi Tantervének I. és II. (alapfokú zeneoktatás) részét, s azt a szakértői vélemény figyelembe vételével jóváhagyja. Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 26/2008. (II.27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselőtestülete megtárgyalta a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, s azt jóváhagyja. Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 27/2008. (II.27.) sz. Kth: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Házirendjének jóváhagyásáról Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselőtestülete megtárgyalta a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Házirendjét, s azt jóváhagyja. Felelős: Szegediné Rédli Julianna igazgató Határidő: azonnal Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 28/2008. (II.27.) sz. Kth. Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói állására Határozat I. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot ír ki a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. A munkahely és a beosztás megjelölése: Katona József Művelődési Ház és Könyvtár 6041 Kerekegyháza, Szt. István tér 12. Igazgatói állás Magasabb vezetői beosztásra történő megbízás: 2008. július 2tól, 5 évre. Megbízás feltételei: szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettséggel, és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet végez. büntetlen előélet magyar állampolgárság Juttatások: Vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint Pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó részletes szakmai önéletrajzát az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel (vezetői program) az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát, erkölcsi bizonyítványt A pályázónak nyilatkozatot kell becsatolnia arról, hogy pályázatába az elbírálásban résztvevők betekinthetnek, hogy nem áll vele szemben fent a
150/1992. (XI.20.) sz. Korm. rend.ben meghatározott összeférhetetlenség és kinevezése esetén a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségének eleget tesz. A pályázatokat a Kulturális Közlönyben való megjelenést követő 30. napig, Kerekegyháza Város Polgármesterének címezve (6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a) 2 példányban kell benyújtani. A borítékon feltüntetve: Intézményvezetői Pályázat. Pályázat elbírálási határideje: 2008. június 20. A pályázat iránt érdeklődők számára felvilágosítás kérhető a 76/546040es telefonszámon. Felelős: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Határidő: 2008. március 10. (közzétételi) Határozatról értesül: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Érintett intézmény II. Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselőtestülete a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár igazgatói állására beérkezett pályázatok véleményezésére az alábbi szakmai bizottságot kéri fel: Ügyrendi, Ifjúsági és Kulturális Bizottság, kiegészítve a közalkalmazotti tanács és egy reprezentatív szakszervezet által delegált 11 taggal. Felelős: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Határidő: 2008. május 20. Dr. Kelemen Márk sk. polgármester Vincze Miklós sk. jegyző A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete K I VO NAT Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. február 27én megtartott ülése jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 29/2008. (II. 27.) sz. Kth. Kerekegyháza Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének jóváhagyása Határozat 1. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete az előterjesztés mellékletét képező Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Kerekegyháza Város Önkormányzata című dokumentumot a melléklet szerinti változatlan tartalommal jóváhagyja. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő:azonnal 2. Felkéri Vincze Miklós jegyzőt, hogy a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program kidolgozásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Vincze Miklós jegyző Határidő: azonnal A határozatról értesül: Vincze Miklós jegyző oktatási intézmények A kiadmány hiteléül: Kerekegyháza, 2008. február 28. Vincze Miklós jegyző
1. sz. melléklet Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007.
Tartalomjegyzék F E L H Í V Á S...6 F E L H Í V Á S...6 1. Alapszabályok, előzmények...16 1. Alapszabályok, előzmények...16 1.1. Jogszabályi hivatkozások......16 1.1. Jogszabályi hivatkozások......16 1.2. Fontosabb fogalmak......20 1.2. Fontosabb fogalmak......20 2. Bevezetés...22 2. Bevezetés...22 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja...22 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja...22 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek...23 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek...23 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése...24 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése...24 3.1. Demográfiai adatok......24 3.1. Demográfiai adatok......24 3.2. Népességvándorlás......25 3.2. Népességvándorlás......25 3.3. Szociális helyzet a településen......26 3.3. Szociális helyzet a településen......26 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége.....28 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége.....28 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere......28 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere......28 3.6. Óvodáztatás......31 3.6. Óvodáztatás......31 3.7. Általános iskola......32 3.7. Általános iskola......32 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma...33 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma...33 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek......33 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek......33 3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben... 35
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. 3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben... 35 3.11. A település szakemberellátottsága......39 3.11. A település szakemberellátottsága......39 3.12. Integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatás az egyes intézményekben...40 3.12. Integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatás az egyes intézményekben...40 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben...41 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben...41 4. A helyzetelemzés összegzése...42 4. A helyzetelemzés összegzése...42 Határozat......60 Határozat......60 Határozat......62 Határozat......62 Határozat......63 Határozat......63 Határozat...71 A dokumentum Kerekegyháza Város Önkormányzata és intézményei által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült. 15 1
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. 1. Alapszabályok, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) EGYES A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10..a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: 16 1
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. (1) A nevelésioktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelésioktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá a 76. (2) bekezdésének a)b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése és az 54. (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis nincs 17 1
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG POZITÍV A 2003 évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását. Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely az Alkotmányba nem ütköző társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület minden különbözőségük ellenére csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív 18 1
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére az oktatással, képzéssel összefüggésben előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 19 1
1.2. Fontosabb fogalmak 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek követelményének meghatározott csoportokat megkülönböztetés: nem minősülő, megfelelő más, látszólag rendelkezés, tulajdonságokkal az közvetlen hátrányos egyenlő bánásmód az amely rendelkező összehasonlítható a az egyes helyzetben lévő előző pontban személyeket vagy személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. 10. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 11. Települési esélyegyenlőségi program a Programban meghatározott célokkal összhangban az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 12. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. 13. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. 14. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak 10. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 221
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. 2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Kerekegyháza Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel1, az önkormányzati minőségirányítási programmal2, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése a régi tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatásfejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben érintett településen, a település közoktatási intézményeiben. Kiemelten fontos az érintett intézmény, intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesüle a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladatellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. (4) bekezdés alapján (elfogadta: 57/2000. (VII.03.) sz. Kth.; felülvizsgálta: 11/2004. (II. 11.) sz. Kth.) 1 Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. (7) bekezdés alapján (elfogadta: 12/2004. (II.11.) sz. Kth.) 2 222
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ennek érdekében kell minden településnek megtervezni és végrehajtani a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével kerül megtervezésre. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított a szükséges konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és a Közoktatási esélyegyenlőségi program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a város közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatásinevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; 223
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése Az alábbiakban közölt helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készítettük el. 3.1. Demográfiai adatok Vizsgált terület Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 02 évesek száma Állandó népességből a 35 évesek száma Állandó népességből a 614 évesek száma Állandó népességből a 1518 évesek száma Állandó népességszám változása 20002007 ( / adatok 6267 6641 214 191 658 290 +275 224
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. +) év 2001 fő 61 Népességnyilvántartó adatai a Kerekegyházán született gyermekek számáról 2002 2003 2004 2005 61 60 59 82 2006 2007. 11. 30. 73 78 A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a településre nem jellemző, sőt a születések száma inkább növekszik. A település fejlődő, megőrizte nyugodt, csendes alföldi kisvárosi jellegét. A kereskedelmi, szolgáltató jellegű infrastruktúra kisvárosi szinten részben kiépített, nagyobb igények Kecskemét és a környező nagyobb települések útján kielégíthetők, hiszen a lakosság számára könnyen elérhetőek kevés utazással. A fejlesztés irányát az önkormányzat Településfejlesztési koncepciója határozza meg. Cél, hogy a város legyen otthona valamennyi törvénytisztelő állampolgárnak, anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől függetlenül. Találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésének lehetőségeit. A település fejlődését eredményes pályázatok segítségével megvalósult beruházásai is elősegítik. A település fejlődési lehetőségét támasztja alá, hogy a népesség állandó jelleggel növekszik. 3.2. Népességvándorlás 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző 0= nem megítélhető Bevándorlás 4 Közeli településekről 3 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 4 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 2 Külföldről Elvándorlás Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre 3 4 3 3 4 2 2 A város elhelyezkedése nagyon kedvező, jó közlekedési lehetőséggel rendelkezik, ami vonzóvá teszi a településre költözéseket, ehhez hozzájárul a kedvező természeti adottság is. 225
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Kerekegyháza Város Önkormányzata sokat tesz azért, hogy óvodában, általános iskolában megfelelő szakmai kondíciók mellett, megfelelő épületekben, egyre jobb infrastrukturális feltételek között biztosítsa a településen élők számára a megfelelő nevelőoktató tevékenységet. A működőképesség megtartása mellett az iskola épületének címzett támogatás felhasználásával történő felújítása hamarosan befejeződik, illetve tervezett az új óvoda felépítése, amelynek megvalósítása érdekében az önkormányzat pályázat benyújtásáról döntött. A gyermekek számára jobb és otthonosabb feltételeket kíván teremteni a mindennapi iskolai, óvodai élethez. Ugyanakkor problémát jelent, hogy korlátozott az önkormányzati tulajdon, ahova ipari, kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat telepíthetnének, illetve munkahelyteremtéshez biztosítanának feltételeket. Ezen problémák kiküszöbölésére a fejlesztési tervekkel összhangban az önkormányzat folyamatosan foglalkozik a fenti kérdésekkel. 3.3. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen A munkanélküliek aránya a munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva 196 4,81 % Tartósan munkanélküliek 34 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 32 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? e b b ől Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 239 67 5 167 226
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. összesen halmozottan hátrányos helyzetűek Külterületen élők száma: 758 ebbő 35 éves gyermekek száma ebből óvodába jár l általános iskolás tanulók száma 44 11 6 1 78 összesen 3 Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: halmozottan hátrányos helyzetűek ebbő 35 éves gyermekek száma ebből óvodába jár l általános iskolás tanulók száma A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag fölött van, a több mint 10 %ot kitevő adat alapján, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor kedvezőbb a helyzet. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást a várhatónál kevesebben igényelnek. Ez arra mutathat, hogy esetleg kényszervállalkozásokban dolgoznak, vagy az is lehetséges, hogy a lecsúszás miatti szégyenből, vagy rosszul felfogott önérzetből nem jelentkeznek többen szociális segélyekért. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a szülők nem nyilatkoznak gyermekük, gyermekeik halmozottan hátrányos voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan érintő adatokról. A jegyző védelembe vétel elrendeléséről illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg levélben tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, amelyek a gyermeket megilletik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatóval együtt megküldik a Nyilatkozat a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához című nyomtatványt, hangsúlyozva, hogy kitöltése önkéntes. A halmozottan hátrányos helyzet igazolására hatósági bizonyítvány kerül kiadásra, aminek érvényességi ideje: az egyik szülő jogosultságáig, a védelembe vétel jogosultságáig. A településen jelentős a külterület, a lakosság mintegy 12 %a él külterületen. A tanyasi lét jellemző életelemei megtalálhatók (távolság, életmód, villany nélküli tanyák). A településen nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek gyerekek. 227
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége A település népessége az alábbi közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása döntő többségben a Kecskemét és Térsége többcélú Társulás keretén belül válik elérhetővé. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet ellátása nem megoldott, igényfelmérések szükségesek, és ezek alapján további megfontolás. A szociális információs szolgáltatás kiépítése folyamatban van. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás kiépítése megtörtént. A közösségi ellátások a 10000 főnél kisebb településeken nem kötelező feladatok, de a hozzáférés biztosításának szervezését az önkormányzat közigazgatási területére is kiterjedően a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás megkezdte. Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 14. X Általános iskolai oktatás 58. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X Kecskemét 20 Gyógypedagógiai tanácsadás km Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Kecskemét 20 Nevelési tanácsadás km Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, X Kecskemét 20 pályaválasztási tanácsadás km Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Kecskemét 20 km Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X Közszolgáltatások Helyben 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településen igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátást az alábbi táblázat adatai szemléltetik. Az alapfeladatokon kívül a település önkormányzata a közszolgáltatások egy részét nem saját fenntartású intézményén keresztül szervezi meg. Erre a hatályos törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen a feladatellátási kötelezettség nem csak saját intézmény fenntartásával valósulhat meg. Persze kockázati tényezőt jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem a fenntartó 228
Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. biztosítja, de együttműködési szerződésekkel, társulásokkal időnként a feladat költséghatékonyabban megoldható és működtethető, mint önállóan fenntartott intézmény útján. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájute a megfelelő szolgáltatáshoz. A házi gyermekfelügyelet kapcsán további vizsgálatok szükségesek, igényfelmérés, környezettanulmányok, hogy a feladatellátás igény esetén megoldott legyen. A racionalizálás iránti igény és a vélhetően pozitív irányba nem mozduló önkormányzati támogatási rendszer további változtatásokat igényelhet Kerekegyházán. 229