Nemes Anikó Hajózás Budapest, 2007
Nemes Anikó Hajóvezetés A Nemzeti Közlekedési Hatóság által NKH 74/20/1/2007 számon jóváhagyott tansegédlet belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgára való felkészüléshez A kiadványt szerkesztette: Nemes Anikó A kiadvány megrendelhető: Nemes Anikó Telefon: 06-30-261-09-51 E-mail: boatwellness@gmail.com ADECOM Kft. Telefon: 239-7005 Tel./Fax: 06-24/537-365 E-mail: adecom@invitel.hu A Nemzeti Közlekedési Hatóság által NKH 74/20/1/2007 számon jóváhagyott tansegédlet belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgára való felkészüléshez ADECOM Kommunikációs Szolgáltató Kft., 2007. Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni! Megjelent: 2007. júniusában Printed in Hungary Nyomdai előkészítés: ADECOM Kommunikációs Szolgáltató Kft. 2330 Dunaharaszti, Pázmány Péter u. 14. www.adecom.hu Felelős vezető: Ács Jenő ügyvezető igazgató A kiadásért felelős: Ács Roland igazgató 2007. ISBN 978-963-622-174-4
Tartalomjegyzék Tájékoztató kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgáról 15 HAJÓVEZETÉS 1. Hajóvezetéstan 35 1.1 Általános ismeretek 35 1.1.1. A hajózási ügyekben eljáró hatóságok és feladataik 35 1.1.2. A hajózás személyi és tárgyi feltételei 37 1.1.3. A lobogóviselés szabályai 42 1.2. Navigációs eszközök 44 1.2.1. A mélységmérő és a vízmérőléc 44 1.2.1.1. A mélységmérő és a vízmérőléc használata 45 1.2.2. A GPS 45 1.2.2.1. A GPS használata 47 1.2.3. A belvízi hajózási térképek tartalma és használata 50 1.2.4. A VHF rádiótelefon alkalmazási lehetőségei 51 1.2.5. A radar 52 1.2.5.1. Fontosabb szabályok radar használata esetén, a radarkép információi 54 1.2.6. Sebességmérők 55 1.2.7. Tájoló 56 1.2.8. Navigációs fények 57 1.2.8.1. Motoros hajó 57 1.2.8.2. Vitorlás hajó 58 1.2.8.3. Kikötő 59 1.3. Horgonyzás 60 1.3.1. A horgonyzóhely 60 1.3.2. A horgonyzás 60 1.3.3. Horgonytípusok 61 1.3.4. A horgonyfelszedés művelete 64 1.3.5. Horgon alkalmazása szűk helyen történő forduláskor 64 1.3.6. Leszakadt horgony megkeresése 65 1.3.7. A kikötőhasználat általános szabályai 65 1.4. Kihajózás, kikötés 66 1.4.1. Kihajózás medencés kikötőből folyóvízre 66 1.4.2. Kihajózás medencés kikötőből hullámzó tóra 67 1.4.3. Behajózás medencés kikötőbe hullámos tóról 67 1.4.4. Behajózás medencés kikötőbe folyóvízről 68 1.4.5. A magányos kishajóval gépi erővel végzett indulási művelet 68 1.4.5.1. Parttal párhuzamos helyzetből 68 1.4.5.2. Partra merőleges helyzetből 69 1.4.6. Fordulási műveletek technikája gépi meghajtás esetén 69 1.4.7. Kikötési műveletek motoros kishajóval 69 1.4.7.1. Parttal párhuzamosan 69 1.4.7.2. Partra merőlegesen 70 1.4.8. Kikötés rézsűs parthoz, pontonhoz és partfalhoz 70 2. Kormányberendezések és a kormányképesség 71 2.1. Kormányberendezések 71 2.1.1. Passzív kormány 71 2.1.1.1. Egylapátos kormányberendezések 71 2.1.1.2. Többlapátos kormányberendezések 72 2.1.2. Aktív kormányberendezések 74 2.1.2.1. Kort gyűrű 74 2.1.2.2. Kort kormány 74 2.1.2.3. Voith-Schneider propeller 74 2.2. Kishajók kormányzása 75 2.3. Napjaink külmotorjai 80 2.3.1. Korszerű Tohatsu motorok és jellemzőik 80 2.3.2. A legújabb Yamaha motorok és jellemzőik 82 2.4. Hajó műveleti tulajdonságai 84 2.4.1. Kormányképesség fogalma és jellemzői 84 2.4.2. A kormányképesség jellemzőinek megállapítása, összefüggés a hajótest alakjával 85 2.4.3. A sodoráramlás és hatása a kormány és műveletképességre 85 2.4.4. A kormányképesség és a menetsebesség összefüggése 86 2.4.5. A kormányképességet befolyásoló tényezők 86 2.5. Általános vezetési ismeretek 87 2.5.1. Az utiterv 87 2.5.2. Az összeütközés veszélyének megállapítása 87 2.5.3. Az iránylat fogalma és felvételének módja, a parttávolság jelentősége és alkalmazása 88 2.6. Hajóműveletek 89 2.6.1. Gép nélküli hajóműveletek álló és folyóvízen 89 2.6.1.1. Eresztés 90 2.6.1.2. Ereszkedés 90 2.6.1.3. Vágatás 90 2.6.2. Magányosan haladó géphajó sebességének megválasztási szempontjai 91 2.6.3. Csatornahatás jelentése, következményei 91 2.6.4. A géperő hirtelen csökkentésének veszélyei és megelőzése 92 2.6.5. Nagy sebességgel közlekedő kisgéphajó kedvezőtlen hatásai és megelőzésük 92 2.6.6. A keresztezés és előzés szabályai és gyakorlati végrehajtása 92 2.6.6.1. A keresztezés 92 2.6.6.2. Az előzés 95 2.6.6.3. Találkozás 95 2.7. Hangjelzések 96 2.7.1. Általános jelzések 96 2.7.2. A előzés jelzései 98 2.7.3. A fordulás jelzései 100 2.7.4. A találkozás jelzései 100 2.7.5. Kikötők és mellékágak (be- és kihajózás a hajóút keresztezésével) 102 2.7.6. Korlátozott látási viszonyok között adott jelzések 103 2.7.7. Veszteglőhely elhagyását jelző hangjelzések 104 2.8. Egymólós, kétmólós, úszóműves kikötők, kikötők kialakítási módjai 105 5 6
3. Különleges helyzetek kezelése 105 3.1. Különleges helyzetek 105 3.1.1. A vízlépcsők és a jég 106 3.1.2. A vízfolyások jégjárásának jellemzői 107 3.1.3. A szél hatása a hajóvezetésre 107 3.1.4. A hajótest és a hajócsavarok által keltett áramlások és azok hatása a kishajók vezetésére és környezetére 108 3.1.5. Hajózás hullámos vízen 109 3.1.6. Várható a magatartásforma erősen hullámzó tavon, erős szélben felborult vitorlás hajó, csónak személyzete részéről 110 3.1.7. Teendők a hajtógép üzemképtelenné válása esetén erős szélben hullámzásban 111 3.2. A zsilipelés szabályai, valamint gyakorlati végrehajtása 111 3.2.1 Áthaladás a zsilipen 111 3.2.2. A zsilipen való áthaladás sorrendje 115 3.2.3. A zsilipelés különleges szabályai 116 3.3. Hajóműveletek a hajóutat keresztező hidak, átfeszítések (köteles komp) környezetében 116 3.4. Kompok 117 4. Hajózásbiztonság 121 4.1. Kikötő berendezések 121 4.1.1. Kikötőbak 121 4.1.2. Kikötőkaró 123 4.1.3. Ütközők 124 4.1.4. A kötélszorító berendezés és a vonóhorog 124 4.2. Kötelek 124 4.2.1. A kishajókon alkalmazott kötélfajták és felhasználási módjaik 127 4.3. A hajótest mentésére szolgáló eszközök, anyagok eljárások 128 4.4. A csónak alapfelszerelése, a szabadoldal jelentősége 128 4.5. A zátonyra futás következményei különböző típusú mederalakulatoknál és mederanyagoknál 129 4.5.1. Sziklás kavicsos mederfenék okozta sérülések, a hajó elsüllyedésének megakadályozása 129 4.5.2. A lékesedett hajó vízmentessé tételének eszközei, módszerei 130 4.5.3. Fenékvizsgálat célja hajózási balesetkor 130 4.5.4. Léktömítési módszerek, léktömítés végrehajtása 130 4.6. Hajó kiemelésének fontosabb szabályai és módjai 131 4.7. Zátonyra futást követő teendők 132 4.7.1. Zátonyra futott hajó leszabadításának megtervezése, előkészítése és végrehajtása 132 4.7.2. A kötéllel történő leszabadítás veszélyei 133 4.7.3. A lékponyva használata 133 4.7.4. Köves, sziklás mederfenéken fennakadt hajótest leszabadítása 133 4.7.5. A kishajó vezetőjének feladatai havaria ( hajózási káreset ) bekövetkezésénél 134 4.8. Vészjelzések 134 4.9. Mentőeszközök 135 4.9.1. Kollektív mentőeszközök 135 4.9.1.1. Mentőcsónakok 135 4.9.1.2. Mentősziget vagy mentőtutaj 136 4.9.2. Egyéni mentőeszközök 136 4.9.2.1. Mentőmellény 136 4.9.2.2. Mentőgyűrű 137 4.9.3. Egyéb mentőeszközök 138 HAJÓZÁSI FÖDLRAJZ, VÍZRAJZ, METEOROLÓGIA 1. A Duna és vízrendszerének jellemzői 141 1.1. A víziutak fő jellemzői 141 1.1.1. A Duna 141 1.1.1.1. A Duna mellékfolyói 142 1.1.1.2. Hajózási szabályok a Dunán 143 1.1.1.3. A Duna mellékfolyói 146 1.1.1.3.1. A Mosoni Duna-ág 146 1.1.1.3.2. A Szentendrei Duna-ág 146 1.1.1.3.3. A Ráckevei Duna-ág 148 1.1.1.3.4. A Sió csatorna 149 1.1.1.3.5. Dráva 151 1.1.2. A Tisza 153 1.1.2.1. A Tisza vízgyűjtőjének felépítése 154 1.1.2.2. A Tisza magyarországi szakaszai 154 1.1.3. A Tisza mellékfolyói 163 1.1.3.1. A Bodrog 163 1.1.3.2. Kőrösök 166 1.1.3.3. Keleti-főcsatorna 173 1.1.3.4. A Maros 173 1.2. A viziutak jelzései, jelei, hajóútkitűzés 174 1.2.1. Viziutakon alkalmazott jelzések 174 1.2.2. Hajóútkitűzés fogalma 174 1.2.3. Hajóútkitűzés jelentése folyókon, rendszer, elvek, jelek értelmezése sajátosságai 174 1.2.4. Hajóútkitűzés tavakon, rendszer, elvek, jelek értelmezése sajátosságai 185 1.2.4.1. Fényjelzések 186 1.2.4.2. Kiegészítő jelzések 187 1.2.4.3. Tiltott vagy korlátozott zónák jelzése 190 1.2.5. A hajó vezetőjének kötelezettsége a kitűző és a hajózást irányító jelekkel kapcsolatban 193 2. Tavaink hajózási jellemzői 194 2.1. Balaton 194 2.2. A Fertő-tó 197 2.3. A Velencei-tó 198 2.4. A Tisza-tó 200 3. Folyók tavak hidrológiai jellemzői 201 3.1. A vízfolyások vízjárásnak jellemzői 203 3.2. Jellemző vízállások 205 3.3. Jégjelenségek 208 7 8
3.4. Folyószabályozás Magyarországon 210 3.5. Folyószabályozás általánosságban 211 3.6. Kotrás 214 3.7. Hullámzás kialakulása, típusai, hatása a hajózásra 215 3.7.1. Hullám fajták 215 3.7.2. Nagy hullámzás hatása a hajózásra 216 4. Meteorológia 219 4.1. A szél jellemzői 219 4.2. A szél fajtái 222 4.3. A vihar 225 4.4. Viharjelzési fokozatok 227 4.5. Időjárási frontok 229 4.6. Légköri képződmények 232 4.6.1. Felhők osztályozása, bemutatása 232 4.6.2. A felhőfajok 233 4.7. A köd 236 4.8. A csapadék 237 HAJÓELMÉLET, A HAJÓK SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE, HAJÓGÉPTAN 1. Hajóelmélet 243 1.1. A Hajók fő méretei 243 1.2. A hajótest kialakítása 247 1.3. Jellemző kisgéphajó formák 248 2. Kormányzást segítő berendezések 249 2.1. Automata kormány 249 2.2. Orr vagy far-sugárkormány 250 3. Hajók stabilitása 252 3.1. Az uszonyos és a tőkesúlyos vitorlás kishajók stabilitása 253 3.1.1. Alakstabilitás 253 3.1.2. Súlystabilitás 254 4. A kavitáció 255 4.1. A kavitáció klasszikus értelmezése 255 4.2. A kavitációja folyamata 255 4.3. A hajócsavar kavitációja 257 5. A hajócsavar 258 5.1. A hajócsavar működése 258 5.2. A hajócsavar kiválasztása 259 5.3. A hajócsavar szerkezete és felépítése 261 6. Hajók hajtása külső erőforrással 261 7. Különleges hajótípusok 262 7.1. A szárnyashajó 262 7.2. A siklóhajó 263 7.3. A légpárnás hajó 264 HAJÓGÉPTAN 1. Hajók felépítése 265 1.1. Belsőégésű motorok történelmi áttekintése 266 1.2. Az Otto-motorok működése 270 1.2.1. Négyütemű Otto-motorok működése 270 1.3. Négyütemű diesel motor működése 272 1.4. Kétütemű diesel motor működése 273 1.5. Motorok hűtőrendszerei 273 1.6. Motorok kenése 275 2. Kishajók üzemanyag ellátó rendszere 276 3. Elektromos berendezések 280 4. Külmotor indításra előkészítése 281 4.1. Távvezérelt motor indítása 281 5. Motorok üzem közbeni ellenőrzése, üzemzavarai és azok elhárítása 282 6. Csónakmotorok indítása 283 6.1. A csónakmotorok indításra való felkészítése 283 6.2. Minden hajóút előtt és után elvégzendő ellenőrzések 284 6.3. Ellenőrzési feladatok 284 6.4. Egyéb feladatok 284 7. Kishajók gépészeti berendezései 285 7.1. Fenékvíz szivattyú 285 7.2. A vízszivattyú 285 7.3. A zagyszivattyú 285 7.4. A csörlő 286 7.5. Orrsugár propeller 286 7.6. Aggregátor 287 8. Kishajók motorjainak üzembe helyezése, időszakos karbantartási munkák, téli leállítás 287 8.1. A motor üzembe helyezése 287 8.2. Téli leállítás 288 HAJÓK SZERKEZETE 1. Hajótest rései 289 1.1. A váz részei 289 1.2. Fenékszerkezetek 292 2. Palánkozási módok 294 2.1. Klinker palánkozás 295 2.2. Karwell-palánkozás 295 2.3. Diagonál palánkozás 295 2.4. Lécezett palánkozás 295 9 10
3. A hajótest merevítése 296 4. Hajótest szerkezetek 296 4.1. Szerkezeti épség és szerkezeti követelmények 296 4.2. Stabilitás és szabad oldalmagasság 297 4.3. Felhajtóerő és úszóképesség 298 4.4. Nyílászárók a hajótesten a fedélzeten és a felépítményen 298 4.5. Elárasztás 298 4.6. A gyártó által előírt maximális terhelés 299 5. Fémhajók építése 299 6. Műanyag hajók építése 300 7. Hajók karbantartása 301 7.1. A fahajó karbantartás 301 7.2. Üvegszálas hajó karbantartása 302 7.3. Fémhajó karbantartása 302 7.4. Gumi hajók karbantartása 302 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1. Általános ismeretek 305 1.1. Az elsősegélynyújtó feladata 305 1.2. A mentők értesítése során szükséges tennivalók 306 1.3. A fájdalom jelentősége, a fájdalomcsillapítás lehetősége 306 1.4. Az újraélesztés ÁBC-je 307 1.5. Az eszméletlen sérült ellátása 308 2. Hőhatások 310 2.1. A hőártalmak és kezelésük 310 2.2. Az égés és fokozatai 312 3. Törésfajták, a ficam és a rándulás 313 3.1. A törésfajták és szabályos ellátásuk 313 3.2. A koponyalapi törés 314 3.3. A nyakcsigolyatörés 314 3.4. A kulcscsonttörés 315 3.5. A medencecsont és combnyaktörés 315 3.6. A gerincsérülés 316 3.7. A ficam és a rándulás 317 4. Kötözési módok 317 4.1. A nyomókötés 317 4.2. A szorítókötés 318 4.3. A rögzítőkötés 319 5. A vérzés 319 5.1. A hajszáleres vérzés 319 5.2. A vénás vérzés 320 5.3. Az artériás vérzés 320 6. Az elsősegélynyújtás egyéb esetei 321 6.1. A szívinfarktus 321 VÍZBŐL MENTÉS 1. Bevezetés 325 2. Általános ismeretek 325 2.1. A vízben eltűnt személyek keresésének szempontjai 325 2.2. Az elsősegélynyújtás megszervezése a vízből kimentetteknél 328 3. A vízből mentés 328 3.1. A vízből mentés művelete 328 3.2. A vízből mentés folyamata 329 3.3. A mentendő személy megközelítése 330 3.4. A vízből történő kiemelés folyamata, a kiemelés helye 331 3.5. Az eszköz nélküli mentés végrehajtása 332 3.6. Az önmentés 333 4. A kishajó borulás utáni teendők 334 4.1. A borulás utáni teendő, elhárításának módjai 334 4.2. A kishajó elhagyása 335 5. Fulladás 335 5.1. A fulladás okai 335 5.2. A fulladás szakaszai 335 6. Túlélés a hideg vízben 336 KÖRNYEZET ÉS TŰZVÉDELMI ISMERETEK 1. Környezetvédelem 339 1.1. Feladatok a hajó üzemeltetése során 339 1.2. A hajózás közben keletkező szennyező anyagok és kezelési módjuk 339 1.3. A környezetvédelmi napló és alkalmazása 339 2. Tűzvédelem 340 2.1. A tűz keletkezésének fontosabb okai 340 2.2. A propán-bután gázpalack és a tűzhely használata, kezelése és veszélyei 340 2.3. Kismennyiségű tűzveszélyes folyadék, szennyezett, olajos rongy tárolása 341 3. Tűzoltó berendezések típusai, tűzoltás technikája 341 3.1. Kézi tűzoltó készülékek üzemképességi, karbantartási és tárolási 341 előírásai 341 3.2. Tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzési szabályai 341 3.3. Tűzvédelmi felszerelések típusai, elhelyezésük, tárolásuk, kezelésük 342 3.4. Tűzoltás megszervezése saját, illetve idegen hajón 342 11 12
3.5. Tűz elfojtásának alapelve 343 3.6. Kézi habbal-oltó készülék által oltható tüzek 343 3.7. Széndioxid-gázzal oltható tüzek 344 3.8. Lakótéri tűz oltásának megszervezése 344 3.9. Égő hajó kezelése, lekötési lehetőségei 344 4. Életvédelmi ismeretek a tűzoltás során 345 4.1. Széndioxid gázzal oltó készülék veszélyessége zárt helyen 345 4.2. Az elektromos tüzek keletkezése, oltás lehetőségei, biztonsági szempontjai 345 4.3. Oltás 345 5. Tűzoltóhajó a Dunán 346 6. Tűzveszélyességi osztályok és az oltóanyagok alkalmazhatóságai 347 VITORLÁZÁS ELMÉLET 1. Vitorlás hajó indulásra felkészítése 353 1.1. Vitorlázat kezelése, felszerelések, veretek 354 1.2. Vitorlák csoportosítása 355 1.2.1. A nagyvitorla legfontosabb részei 356 1.3. Vitorlás kishajók álló és mozgókötélzete 356 1.4. A spinnaker használata 357 1.5. Kötélfajták 358 1.6. Vitorlás kishajók fajtái 363 2. Műveletek vitorlás hajóval 366 2.1. Elindulás, kikötés 366 2.2. Vitorlázás 370 2.2.1. Útjogok 370 2.2.2. Vitorlás kishajó találkozása más vízi járművel 370 2.2.3. Vitorlás kishajók találkozása 371 2.2.4. Hajózási útvonal 372 2.2.5. Szelek és szakaszok 373 2.2.6. Haladási irányok 374 2.2.7. A cirkáló szakasz 376 2.3. A hajótesten keletkező hidrodinamikai erők 378 2.3.1. Úszó sebesseg és sikló sebesség 378 2.3.2. Úszó hajó fogalma, jellemzői 379 2.3.3. Siklóhajó, siklósebesség fogalma, jellemzői 380 2.3.4. Aerodinamika 380 2.3.5. Vitorlákon keletkező aerodinamikai erő 382 HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1. rész: Általános belvízi hajózási szabályok 389 1. fejezet: Általános rendelkezések 389 2. fejezet: Merülési jelek és mércék, a hajók köbözése 396 3. fejezet: A hajó látható jelzései 398 4. fejezet: A hajó hangjelzései, rádiótelefon, radar 409 5. fejezet: A vízi út jelei és célkitűzése 411 6. fejezet: Hajózási szabályok 411 7. fejezet: A veszteglés szabályai 425 8. fejezet: Veszélyes áruk szállítása 427 9. fejezet: A vízi környezet védelme és a hajón keletkezett hulladék eltávolítása 429 Mellékletek 432 Kiegészítő jelzések 487 2. rész: A Magyar Köztársaság területén levő belvízekre vonatkozó Kiegészítő rendelkezések 500 1. fejezet: Általános rendelkezések 500 2. fejezet: Az úszó létesítmény jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, A vízi út jelei 506 3. fejezet: Hajozási szabályok 508 4. fejezet: Különleges szabályok 509 5. fejezet: A veszteglés szabályai 513 6. fejezet: Folyókra és csatornákra vonatkozó általános szabályok 514 7. fejezet: Egyes vízi utakra vonatkozó részletes szabályok 515 8. fejezet: Tavakra vonatkozó általános szabályok 523 9. fejezet: Egyes tavakra vonatkozó részletes szabályok 527 Mellékletek 529 Kiegészítő jelzések 537 HAJÓZÁSI SZÓTÁR 549 LÉGLEXIKON 591 Felhasznált irodalom jegyzéke 613 MUNKAFÜZET 615 3. Különleges helyzetek 382 3.1. Vontatás 382 3.2. Vízből mentés 383 3.3. Tennivalók a viharban 383 3.4. Vitorlás vízi járművek találkozásának nautikai-biztonsági szempontjai 384 3.5. A vitorlás hajó borulása 385 3.6. Zátonyra futás és a leszabadítás módszerei 386 13 14
Tájékoztató a kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgákról A tájékoztató a hajózási képesítésekről szóló 76/2003(XI.24.) GKM rendelettel módosított 15/2001-(IV.27.) KöViM rendelete a hajózási és hajózási üzemeltetési vezetői képesítő vizsgákra való felkészítő képzések engedélyezéséről és a képesítő vizsgák rendjéről szóló, a Közlekedési Főfelügyelet 18/2001 szabályzata alapján készült. Általános tudnivalók A kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői képesítés Európa vizein közlekedő kisgéphajó és motoros vízi sporteszköz, a kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetői képesítés, pedig Európa belvizein közlekedő vitorlás kishajó vezetésére, és gépi berendezéseinek kezelésére jogosult. A jóváhagyott tanfolyamok listája a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján a www.nkh.hu oldalon megtalálható. Jelentkezés a vizsgára A kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsga megosztva is teljesíthető: elméleti és gyakorlati részre bontva, azaz a két vizsgarész más-más hajózási hatósági hatáskörrel rendelkező felügyeletnél is letehető. A sikeres vizsgát követően a képesítő okmányt azonban az a felügyelet állítja ki, ahol az elméleti vizsgára a jelentkezési lapot leadták. A kishajó-vezetői vizsgára a személyi igazolvány alapján kitöltött jelentkezési lap leadásával lehet jelentkezni. A jelentkezés elfogadásának feltétele: - betöltött 18. életév - orvosi alkalmasság, melyet a házi orvos a jelentkezési lap megfelelő rovatának kitöltésével igazol - úszni tudásról szóló nyilatkozat, (a jelentkezési lap megfelelő rovatnak kitöltése) - legalább az alapfokú iskolai végzettséget igazoló okmány bemutatása - az előírt vizsgadíj befizetését igazoló feladóvevény eredeti példányának becsatolása A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt a tervezett vizsga időpontja előtt 5 munkanappal kell a hivatalhoz eljuttatni. Az adategyeztetés érdekében személyi igazolványt a jelentkezési lap leadásakor vagy legkésőbb a vizsga, megkezdésekor be kell mutatni. Amennyiben az adategyeztetés a jelentkezési lap leadáskor megtörtént, a vizsgára elegendő a személyazonosság igazolására alkalmas egyéb arcképes igazolványt vinni. A hivatal ellenőrzi, hogy a vizsgázó megfelelt e a vizsgára bocsátás feltételeinek, ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, erről egyéni jelentkezés esetén a jelentkezőt, jóváhagyott tanfolyam esetén a szervezőt értesíti. Amennyiben a hiány pótlása a vizsga időpontja előtt három munkanappal nem történik meg, vizsgázó nem kerül fel a vizsgázók névsorára. Elméleti vizsga Kishajó az, melynek a hajótesten mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve: - a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellé vett alakzat továbbítására épített vagy felszerelt hajót, - azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték - a kompot A kedvtelési célú kishajó-vezető képesítés vizsga letételével szerezhető meg. A kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsgák csak a hajózási hatósági jogkörrel rendelkező felügyeletek által kivezényelt vizsgabizottságok előtt tehetők. A vizsgára történő felkészülés történhet: - Jóváhagyott, szervezett tanfolyam, vagy - Egyéni tanulás (ide értve a nem jóváhagyott csoportos felkészítést is) keretén belül Az elméleti vizsgán segédeszköz nem használható. A hajózási elméleti vizsga a hajózás szabályzat tesztvizsgából, a többi tantárgyból szóbeli vizsgából, a kihúzott tételeken szereplő kérdések szóban történő megválaszolásából áll. A tesztlap kitöltéséhez az alábbi tudnivalók ismerete fontos: - a tesztlap kitöltéséhez csak kéken vagy feketén fogó golyós- vagy töltőtollat szabad használni. - a helyes válasz megjelölésére a válaszlehetőségek előtt található négyzet alakú rubrika szolgál - a tesztlap kérdéseire a válaszadást a szükséges adatok kitöltése után, a vizsgabizottság vezetőjének felszólítására szabad megkezdeni - hibás válasznak minősül: - az adott kérdésre nem jelölt be helyes választ - több választ is bejelölt - utólagos javítás 15 16
- a tesztlap értékelhetetlen, amennyiben a vizsgázó a megfelelő négyzet alakú rublikában tett x jelen kívül más jelölést (pontozást, aláhúzást, karikázást, pipálást stb) alkalmaz. - tesztlapot lemásolni, ki és elvinni nem szabad A tesztlap kitöltésére kérdésenként 1-1 perc áll rendelkezésre. Amennyiben a tesztlap kitöltésével a vizsgázó előbb végzett, azt jelzi a vizsgabiztosoknak, akik a tesztlapot átveszik, és a vizsgázó a vizsgatermet elhagyja. A jelentkező megfelelt a teszt-vizsgán, ha a kérdések 75%-ra helyes választ adott. A szóbeli vizsgán felelet megkezdése előtt a vizsgázóknak maximum 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. A szóbeli felelet időtartama kérdésenként 3-5 perc. A vizsgázó megfelelt a vizsgán, ha a tételen szereplő kérdések mindegyikére önállóan, vagy rávezető kérdések segítségével válaszolt. A vizsgázó nem felelt meg az adott tantárgyból, ha a kérdések bármelyikét még rávezetéssel sem tudja kielégítően megválaszolni. Az elméleti tárgyak sikeres vizsgájáról a hivatal igazolást ad ki: a Gyakorlati vizsgalap -ot. A vizsgateremben csak a beszólított vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai, tolmács, a hivatal vezetőjének engedélyével kérdezőtanár, valamint a vizsgáztatást szakfelügyelő személyek tartózkodhatnak. Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga a sikeres elméleti vizsgát követő 18 hónapon belül tehető. Ezt meghaladóan csak újabb sikeres elméleti vizsga után lehet jelentkezni a gyakorlati vizsgára. A gyakorlati vizsgákat a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyedi beosztás szerint végzi, melyre jelentkezni személyesen vagy telefonon lehet a gyakorlati vizsgalap iktatószámának megadásával. A gyakorlati vizsga két feladatcsoportja nem osztható meg. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó köteles a személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványt bemutatni, és a gyakorlati vizsgalapot a vizsgabiztosnak átadni. Amennyiben a vizsgázó neve nem szerepel a vizsgajegyzőkönyvön, a vizsgázót a vizsgabizotttság nem tudja fogadni. Abban az esetben, ha a vizsgázó nem tudja személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy a gyakorlati vizsgalapot nem tudja átadni a vizsgabizottságnak, a gyakorlati vizsgán nem vehet részt, a jegyzőkönyvben nem jelent meg beírást kell tenni. A gyakorlati vizsgára a vízi járművet egyéni vizsgázó esetén a vizsgázónak, jóváhagyott tanfolyam esetén a képző szervnek kell biztosítani. A gyakorlati vizsgát érvényes hajóokmánnyal rendelkező, üzemképes, tiszta, a Hajózási Szabályzatban előírt feltételeknek megfelelő kishajóval lehet megtartani, amelyben csak a vizsgázók, a vizsgabiztos, a kishajó esetleges személyzete, valamint a vizsgáztatást végző szakfelügyelő személyek tartózkodhatnak. A gyakorlati vizsgához az alábbi paraméterű kishajók szükségesek: - kisgéphajó-vezetői vizsga esetén legalább 20 KW teljesítményű, és minimum 3 fő befogadóképességű kisgéphajó, - vitorlás kishajó-vezetői vizsga esetén 15 m² névleges vitorlafelületet meghaladó, legalább 3 fő befogadóképességű 2-es zónában hajózára alkalmas vitorlás kishajó. A vizsgázó nem felelt meg a kishajó-vezetői gyakorlati vizsgán, ha: - Érvényes hajóvezetői okmánnyal rendelkező személy, vagy a vizsgabiztos kénytelen beavatkozni a kishajó vezetésébe - Az I. feladatcsoportban (vízijártassági alapismeretek) a hibapontjainak aránya a 20%-ot meghaladta. Aki az első feladatcsoportban nem felelt meg, az a II. feladatcsoportot nem kezdheti meg. - A II. (kishajó gyakorlati vezetése) feladatcsoportban a hibapontjainak aránya a 305-ot meghaladta. - Aki a gyakorlati vizsgalap vastagon szedett feladatait (kitérési szabályok, vízből mentés, stb.) nem megfelelően hajtja végre. Felfüggesztés, eltiltás a vizsgáról Annak a vizsgázónak a vizsgáját, aki a feladatok megoldás során meg nem engedett eszközöket használ, a vizsga rendjét megzavarja, szabályos lebonyolítását akadályozza, illetve a vizsgabizottság megtévesztésére, befolyásolására kísérletet tesz, vagy a vizsgán szeszes italt, illetve más hasonlóan ható szer hatása alatt jelenik meg, a vizsgabizottság elnöke felfüggeszti. A felfüggesztett vizsgázó valamennyi eredményét érvényteleníteni kell. Az eset súlyától függően a vizsgázót a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes vezetője 1-6 hónapig terjedő időtartamra eltilthatja. Az eltiltás ideje alatt a vizsgázó más felügyeletnél sem tehet hajózási képesítő vizsgát, melynek tényéről a vizsgáztatásra jogosult felügyeletek egymást értesítik. Javító- és megismételt vizsga, távolmaradás a vizsgáról Javító vagy ismételt vizsga csak annál az igazgatóságnál tehető, amelynél a vizsgázó sikertelen vizsgát tett. Amennyiben más igazgatóságnál kívánja a vizsgázó a vizsgáját folytatni, úgy új jelentkezőként kezelik. A vizsgabizottság azt a vizsgázót, akiknek vizsgáját legfeljebb két tantárgyból nem megfelelőnek minősíti, e tárgyakból javítóvizsgára, azt a vizsgázót pedig akinek vizsgáját kettőnél több tárgyból minősíti nem megfelelőnek ismétlő vizsgára utasítja. Javítóvizsgát abból a tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó nem felelt meg egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül. Javítóvizsgát csak két alkalommal lehet tenni. Ezt követően a vizsgabizottsága vizsgázót ismétlő vizsgára utasítja. Ismétlő vizsga egy hónap elteltével, de legfeljebb egy éven belül tehető. 17 18
Aki a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, illetőleg akadályoztatását legalább három munkanappal a vizsga előtt nem jelzi, csak megismételt vizsgát tehet. A távolmaradásról szóló igazolás elfogadásáról a hatóság vezetője dönt. Az igazolás elfogadása esetén a vizsgázó újabb vizsgadíj befizetése nélkül tehet vizsgát. Okmánypótlás, honosítás A kishajó-vezetői képesítő okmány elvesztése, sérülése, megrongálódása esetén a hivatal az általa kiállított okmányokról másolatokat állít ki. A másolat kiállításához be kell nyújtani: - a személyi igazolvány alapján kiállított kérelmet (formanyomtatvány) - az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevény eredeti példányát - kishajó vezetésére szóló orvosi alkalmasság igazolását amennyiben a nyilvántartás szerint érvénytelen - az eredeti képesítő okmányt, kivéve az okmány pótlásakor Külföldön szerzett kishajó-vezetői képesítő okmány kérelemre honosítható. A honosításhoz be kell nyújtani az eredeti okmányt, a kishajó- vezetői vizsga tantárgyainak felsorolását és a tematikáját az adott ország hatósága ellenjegyzésével, valamint az okmányok hivatalos magyar nyelvű fordítását. A Hajózási Hivatal a benyújtott okmányok alapján - honosítja a külföldön szerzett okmányt - különbözeti vizsga letételét írhatja elő - nem honosítja a külföldön szerzett okmányt. Vizsgatantárgyak kérdései Hajózási Szabályzat A vizsgatárgy kérdéseit a Közlekedési Főfelügyelet Hajózási Szabályzat Tesztkönyv című kiadványa tartalmazza HAJÓVEZETÉSTAN Kérdéscsoport TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK 1. Általános ismeretek 1. Mikor alkalmas egy hajó hajózásra? (személyi-, tárgyi feltételek) 2. Ismertesse a kishajó indulásra való felkészítését! 3. Ismertesse a hajó vezetőjének felelősségi körét! 4. Ismertesse a hajózási ügyekben eljáró hatóságokat és fontosabb (a kishajóval és vezetőjével kapcsolatos) hatásköreiket! navigációs eszközök 5. Ismertesse a mélységmérő és a vízmérőléc használatát! 6. Ismertesse a GPS használatát (alapszolgáltatások)! 7. Ismertesse a belvízi hajózási térképeket (tartalmát, használatát)! 8. Ismertesse a jelző és navigációs felszereléseket, a navigációs fényekre vonatkozó fontosabb szabályokat! 9. Milyen alkalmazási lehetőségekkel élhet URH rádiótelefonnal? Milyen feltételei vannak a használatnak, hol találja meg ennek szabályait? 10. Milyen fontosabb szabályokat kell betartania radar használata esetén? Milyen főbb információkat tartalmaz a radarkép? horgonyzás, kikötés 11. Ismertesse a két és négykapás horgonyok alkalmazását és veszélyeit! 12. Hogyan alkalmazható a horgony szűk helyen forduláskor? 13. Hogyan állapítja meg a horgonylánc, illetve kötél hosszát vesztegléskor? 14. Ismertesse a jó horgonyzóhely követelményeit! 15. Ismertesse a horgonyraállás műveletét! 16. Ismertesse a horgony felszedés műveletét! 17. Hogyan keresi meg a leszakadt horgonyt? 18. Ismertesse a kikötőhasználat általános szabályait! 19. Ismertesse a kikötött úszóműről, hajóról történő elindulás folyamatát! 20. Ismertesse az elindulási műveleteket magányos kishajóval gépi meghajtás esetén partfaltól, rézsüs parttól, horgonyról! 21. Hajózzon ki egy medencés kikötőből folyóvízre! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 22. Hajózzon ki egy medencés kikötőből hullámzó tóra! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 23. Hajózzon be egy medencés kikötőbe hullámzó tóról! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 24. Hajózzon be egy medencés kikötőbe folyóvízről! Ismertesse az előkészítést és a folyamatot (veszélyeket)! 25. Ismertesse a kikötési műveleteket magányos kishajóval gépi meghajtás esetén parttal párhuzamosan, partra merőlegesen! 26. Ismertesse a kikötés menetét, partfalhoz, rézsüs parthoz, pontonhoz! 2. Kormányzás, kormányképesség, hajóvezetés kormányzás 27. Ismertesse a kormányzás elméletét! (kormányerő keletkezése, a kormányzást befolyásoló tényezők) 28. Ismertesse a passzív kormányberendezések működési elvét, nautikai jellemzőit! 29. Ismertesse az aktív kormányberendezések működési elvét, nautikai jellemzőiket! 30. Ismertesse a kormányberendezések meghajtását és a vezérlési módokat! 19 20
31. Ismertesse a hátramenetben haladó hajó kormányzását! 32. Ismertesse a kormányon és a hajótesten fellépő felhajtó erő elvét és működését! 33. Ismertesse a vízsugárhajtás alkalmazási lehetőségeit és működési rendszerét! 34. Ismertesse a vízsugárhajtással történő kormányzást! a hajó műveleti tulajdonságai 35. Ismertesse a kormányképesség fogalmát és jellemzőit! 36. Hogyan állapíthatók meg a hajó kormányképességének jellemzői és melyek azok? Hogyan függ össze a hajótest alakjával? 37. Ismertesse a fordulási műveletek technikáját gépi meghajtás esetén! 38. Mi okozza sodoráramlást és hogyan befolyásolja az a kormány- és műveletképességet? 39. Ismertesse, hogyan befolyásolja a kormányképességet a menetsebesség! általános vezetési ismeretek 40. Ismertesse az útiterv összeállításának szempontjait! Határozza meg a hely(vonal)ismeret helyét a hajóvezetésben! 41. Milyen szempontok alapján tervezi meg útját (úti cél, pályajellemzők, körülmények, akadályok, hajózásjogi feltételek, milyen információkat használ fel, honnan szerzi be, mivel gazdálkodik)? 42. Ismertesse a szabad űrszelvény fogalmát (híd, hajóhíd, átfeszítés esetében) és használatát! Hogyan befolyásolja a dinamikus vízjárás a magasságszámítások pontosságát hidaknál? 43. Ismertesse az iránylat fogalmát és felvételének módját a parttávolság jelentőségét és alkalmazását! 44. Hogyan választja ki a találkozás helyét és módját? Hogyan dönt a korlátozott térméretű helyen történő találkozásról, illetve előzésről? 45. Hogyan állapítja meg az összeütközés veszélyét? Milyen módszerrel szűrhető ki kellő időben ez a veszély? 46. Ismertesse a tavon a nappali és éjszakai navigáció módszerét! hajóműveletek 47. Ismertesse a gépnélküli hajóműveletek végrehajtását álló- és folyóvízen: helyváltoztatás a szél segítségével; fordítás géperő nélkül! 48. Ismertesse a magányosan haladó géphajó sebességének megválasztási szempontjait (alacsony, közepes, magas vízállásoknál egyes jellegzetes vízterületeken)! 49. Ismertesse a hajó műveletezését a hajóutat keresztező hídak, átfeszítések (köteles komp környezetében módszer, veszélyek)! 50. Mit értünk csatornahatáson, milyen következményei vannak a hajózásban, milyen intézkedéseket követel meg? 51. Milyen veszélyhelyzetet okozhat a géperő hirtelen csökkentése a hajóvezetésében? 52. Milyen kedvezőtlen hatásokat okozhat a nagy sebességgel közlekedő kisgéphajó? Milyen magatartással előzhetők meg ezek? 53. Ismertesse a vontatás végrehajtását (eszközök, végrehajtás, veszélyek)! 54. Ismertesse a kishajók egymás közti és nagyhajóval való találkozásának elveit, a találkozások nautikai és biztonsági szempontjait! 55. Hogyan állapítja meg, hogy a keresztezés vagy találkozás szabályait kell alkalmaznia? Melyek a keresztezés fő biztonsági szabályai? Melyik hajót tekinti keresztezőnek? 56. Ismertesse az előzés folyamatát és veszélyeit! 3. Különleges helyzetek kezelése, hajózásbiztonság különleges helyzetek 57. Ismertesse a folyók és tavak jégjelenségeit, hatásukat a hajó vezetésére! 58. Ismertesse a kisvízi és nagyvízi hajózás sajátosságait! 59. Hol és hogyan kell alkalmazni biztonsági távolságot a hajóvezetés során (hajótest alatt, felett, mellett)? 60. Ismertesse a szél hatását a hajóvezetésre! 61. Ismertesse a hullámos vízen való hajózást folyón! 62. Ismertesse a hullámos vízen való hajózást tavon! 63. Ismertesse a szabályozási művek (keresztgát, párhuzammű), illetve hídpillérek közelében történő hajózás veszélyeit és a lehetséges megoldásokat! 64. Ön mint a közelben tartózkodó hajó vezetője - milyen magatartásra számít az erősen hullámzó tavon, erős szélben felborult vitorlás hajó, vagy csónak személyzetének részéről! 65. Mit tesz, ha erős szél és hullámzás közben hajtógépe üzemképtelenné válik? zsilipelés, áthajózás hajóemelőn, hajósurrantón 66. Ismertesse a hajózsilipek térségének veszélyeit, a mederben és a műtárgyak környezetében kialakuló áramlásokat, és a műveletézést ezek közelében! 67. Ismertesse a hajózsilip és a hajóemelő működését, műszaki megoldásait (medencék kialakítása, kapuk, medencék megosztása, jelzőrendszer)! Mi a hajósurrantó? 68. Ismertesse a zsilipelés biztonsági szabályait, veszélyeit! Milyen kikötési lehetőségek, menekülési utak vannak a zsilipekben? 69. Folytasson le egy zsilipelést nagyhajókkal együtt (szabályok, műveletezés, kikötés, veszélyek a zsilipelés során)? felszerelés, biztonsági szabályok, eljárások 70. Ismertesse a bak, a bika, a kötélvilla, és a terelőelemek használatát, veszélyforrásait! 71. Ismertesse a kötélszorító berendezés és a vonóhorog használatát, veszélyforrásait! 72. Ismertesse a hajózásban alkalmazott kötelek főbb jellemzőit, alkalmazási területeiket, megbízhatóságuk ellenőrzési módját! 73. Ismertesse a kötelek használatának nautikai-biztonsági szempontjait! 74. Ismertesse a horgonyzáshoz szükséges berendezéseket és felszereléseket! 75. Ismertesse a kikötésnél használt eszközöket, használatuk módját! 76. Ismertesse a hajótest mentésére szolgáló eszközöket, anyagokat és eljárásokat! 77. Ismertesse a csónak alapfelszerelését, a szabadoldal jelentőségét! 78. Ismertesse a zátonyra futás következményeit különböző típusú mederalakulatoknál és mederanyagoknál! 79. Milyen sérüléstípusokat okozhat a sziklás mederfenék, a kavicsos meder? Hogyan akadályozható meg a hajó elsüllyedése? 80. Ismertesse a lékesedett hajó vízmentessé tételének eszközeit és módszereit! 81. Mikor alkalmazunk fenékvizsgálatot hajózási balesetkor? Mi a célja és mit lehet ez alapján eldönteni? 82. Milyen léktömítő módszereket ismer? Hajtson végre egy léktömítést! 83. Milyen fontosabb szabályok betartása szükséges a hajó kiemelésekor? Milyen módszerekkel emelhető ki egy elsüllyedt hajó? 84. Ismertesse a leszabadítás megtervezését, előkészítését és végrehajtását! 85. Milyen veszélyei vannak a kötéllel történő leszabadításnak? 86. Ismertesse a lékponyva használatát! 87. Hogyan szabadítható le a köves, sziklás mederfenéken fennakadt hajótest? 21 22
HAJÓELMÉLET, A HAJÓK SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE, HAJÓGÉPTAN Kérdéscsoport TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK 1. Hajóelmélet, meghajtások 1. Jellemezze a hajótestet! (hajók fő részei, hajótest-, fenék-, orr-, far-, fedélzeti formák) 2. Ismertesse a hajók fő méreteit! (vízvonal fogalma és fajtái, főbb hosszúsági-, szélességi-, és magassági méretek) 3. Ismertesse a hajóstabilitás alapfogalmait! (egyensúlyi állapotok /stabilis-, labilis és közömbös egyensúlyi helyzet/a hajóstabilitás alapesetei, kezdeti stabilitás, stabilitás nagy dőlésszögeknél) 4. Ismertesse a hajók hajtását külső erőforrással! (vontatás, tolás) 5. Ismertesse a kormányzásnál lejátszódó jelenségeket! (kormánylapátra ható erők, kormány-nyomaték) 6. Ismertesse a vízsugárhajtás kialakítását! (elve, technikai problémák) 7. Ismertesse a hajócsavar működésének elvét! (a felhajtóerő keletkezése, a csavarvonal és a csavarfelület származtatása) 8. Ismertesse a hajócsavarok üzemi és geometriai adatait! Mi a jelentősége a helyes hajócsavar-méretezésnek? (szárnyak száma, átmérő, agyátmérő, emelkedés, emelkedési viszony) 9. Ismertesse a kavitáció jelenségét, keletkezését és megelőzését! 10. Ismertesse a kormányberendezésekkel szemben támasztott követelményeket! 11. Ismertesse a kormányberendezések fő típusait! 12. Ismertesse a kormányzást segítő berendezések működését (automata kormány)! 13. Ismertesse a következő különleges hajótípusok jellemzőit (működési elvük, előnyeik, hátrányaik, ellenállásuk): siklóhajók, szárnyashajók, légpárnás hajók, katamaránok! 2 Hajóépítés 14. Ismertesse a főbb palánkozási módokat! 15. Ismertesse a hajóépítés elemeit és funkciójukat: gerinc, orr- és fartőke! 16. Ismertesse a hajóépítés elemeit és funkciójukat: fenéklemez, medersor, oldallemez, mestersor (kettős fenék, dupla oldalfal)! 17. Ismertesse a hajóépítő anyagokat, azokkal szemben támasztott követelményeket! (pl. szakítószilárdság, nyúlás)! 18. Ismertesse a hajóépítő anyagok jellemzőit: alumínium, színesfémek tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben! 19. Ismertesse a hajóépítő anyagok jellemzőit: faanyagok tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben! 20. Ismertesse a hajóépítő anyagok jellemzőit: műanyagok tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben! 21. Ismertesse a hajótest merevítésének módjait: hossz- és keresztmerevítési rendszerek (beépített bútorok szerepe)! 22. Ismertesse a hajóépítésben használt bordatípusokat: főborda, keretborda, jégborda! 23. Milyen fontosabb biztonsági szabályai vannak a hajó vízből történő kiemelésének a hajótest épsége szempontjából? 3. Hajógéptan 24. Mi a jelentősége a belsőégésű motorok esetében: hengerszámnak, fordulatszámnak, tüzelőanyag-fogyasztásnak, kompresszió-viszonynak? 25. Ismertesse a belsőégésű motorok általános szerkezeti felépítését! (hengerek száma és elrendezése, hengerfej) 26. Ismertesse röviden a dízel-motorok működését! 27. Ismertesse röviden az Otto-motorok működését! 28. Ismertesse a motorok hűtését és meghibásodásának veszélyeit! 29. Ismertesse a motorok kenését és meghibásodásának veszélyeit! 30. Ismertesse a motorok indítási rendszereit! 31. Ismertesse a motorok üzemelésének legfontosabb jellemzőit (mi a jelentőségük): motorok indítása, leállítása, üzemközbeni ellenőrzésének szempontjai; üzemi fordulatszám! 32. Ismertesse a motorok üzemelésének legfontosabb jellemzőit (mi a jelentőségük): hűtővíz-, kenőolaj-, olajnyomás. 33. Jelölje meg az időszakos karbantartási munkákat meghajtó-motoroknál! 23 24
Elsősegélynyújtás, környezet- és tűzvédelmi ismeretek, vízből mentés Kérdéscsoport TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK 1. Elsősegélynyújtás alapelemei 1. Ismertesse elsősegélynyújtó feladatát! 2. Melyek az elsősegélynyújtás általános szabályai? 3. Milyen adatokat kell közölni mentőhívás alkalmával? egyes gyakori sérülések felismerése és gyors ellátása 4. Melyek az égés lefolyásának szakaszai és az elsősegélynyújtó feladatai? 5. Ismertesse a sebellátást, általában! 6. Mit jelent a ficam, a rándulás? 7. Milyen fokú égéseket ismer? Ismertesse az égett sérült ellátását! 8. Ismertesse az orrvérzés ellátását! 9. Mi a jellemzője a hajszáleres, a vivőeres és az ütőeres vérzésnek? 10. Ismertesse a nyomókötés készítését! különleges kezelést igénylő sérülések és állapotok felismerése, kezelése 11. Milyen tünetei vannak a gerinctörésnek, és melyek a teendők? 12. Mi a szívinfarktus, melyek a tünetei? 13. Mit kell tenni lábszártörés esetén? 14. Ismertesse az újraélesztés végrehajtását egy és két elsősegélynyújtóval! 15. Mi a szorítókötés, és mit kell tudni róla? 16. Melyek a koponyasérülés tünetei? 17. Ismertesse a szívmasszás végrehajtását! 18. Milyen tünetei lehetnek a hasi sérülésnek, belső vérzésnek? 19. Mikor alkalmazzuk a stabil oldalfekvést, hogyan hajtjuk végre? 20. Hogyan fektet eszméletlen sérültet? élesztés, újraélesztés feladatai 21. Ismertesse az ájulás tüneteit! 22. Mi az újraélesztés ABC-je? 23. Mi okozhatja eszméletlen betegnél a légút-elzáródást? Hogyan észlelhető? Hogyan szünteti meg? 24. Hogyan történik az eszméletlen sérült fektetése? 25. Hogyan állapítja meg, hogy van-e légzése a betegnek? 2 Környezet- és tűzvédelmi feladatok környezetvédelem 26. Mit értünk környezetvédelem alatt? Hol jelentkeznek e feladatok a hajó üzemeltetése során? 27. Ismertesse a hajózás közben keletkező szennyező anyagokat és azok kezelési módját! 28. Mi célt szolgál a környezetvédelmi napló és kinek kell alkalmaznia? 29. Ismertesse a hajózás okozta vízszennyezés keletkezési lehetőségeit, környezetbe jutás megelőzését! tűzvédelmi feladatok, eljárások 30. Ismertesse a tűz keletkezésének fontosabb okait és forrásait! 31. Ismertesse a propán-bután gázpalack és tűzhely használatát, kezelését, veszélyeit! 32. Hogyan kell tárolni a kismennyiségű tűzveszélyes folyadékot, szennyezett, olajos rongyot? tűzoltó berendezések típusai, tűzoltás technikája 33. Ismertesse a kézi tűzoltó készülékek üzemképességi, karbantartási, tárolási előirásait! 34. Ismertesse a tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzének szabályait! 35. Ismertesse a tűzvédelmi felszereléseket, azok elhelyezését, tárolását, kezelését! 36. Ismertesse a tűzoltás megszervezését és végrehajtását a saját, illetve idegen hajókon! 37. Ismertesse a tűz elfojtásának alapelvét! 38. Milyen tüzek olthatók kézi habbal-oltó berendezésekkel? 39. Milyen típusú tüzek oltása esetén célszerű a széndioxid gázzal oltó készülékek használata? 40. Hogyan szervezi meg egy lakótéri tűz eloltását? 41. Ismertesse az égő hajó kezelését, lekötési lehetőségeit! életvédelmi ismeretek tűzoltás során 42. Ismertesse a zárt helyen, széndioxidos (CO 2 ) tűzoltó készülékkel végrehajtott tűzoltási tevékenységnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását! Hogyan kerüli el a veszélyt? 43. Ismertesse az elektromos tüzek keletkezési, oltási lehetőségeit, biztonsági szempontjait! 3. Vízbőlmentés 44. Milyen módon végezhető a vízbőlmentés művelete? (Eszköz felhasználásával, eszköz nélkül) 45. Ismertesse a személyek mentésére szolgáló mentő felszereléseket és eszközöket! 46. Ismertesse, hogyan közelíti meg a mentendő személyt! (folyóvízen, tavon) 47. Ismertesse miként történik a vízből kiemelés! (kiemelés iránya, fogások ismertetése, eszközök felhasználása) 48. A csónakok és a kishajók mely részén történik a mentett vízből történő kiemelése? 49. Ismertesse a vízbőlmentés folyamatát, ha a mentendő eszméleténél van! 50. Ismertesse a vízbőlmentés folyamatát, ha a mentendő eszméletlen! 51. Hogyan kell végrehajtani az eszköz nélküli mentést? (mire kell ügyelni, kötelező-e, fogásai) 52. Meddig terjed a mentési kötelezettség? (saját utasok, vízbe került idegen személy, eszköz nélküli mentés esetén) 53. Mit jelent az önmentés? (hullámzás, örvény, hínár, görcs, kifáradás, felborulás, jégbeszakadás stb.) 54. Ismertesse teendőit a hajó borulása esetén! 55. Mikor szabad elhagyni a felborult hajót? 56. Hogyan szervezi meg az elsősegélynyújtást a vízből kimentettnél? 57. Melyek a fulladás okai, a vízbe fulladás szakaszai? 25 26
58. Ismertesse a mentőmellény, a mentőgyűrű, a mentőpatkó és a csáklya alkalmazását! 59. Ismertesse a vízben eltűnt személy keresésének szempontjait! vízi balesetek gyakorlati feladatai 60. Ismertesse az elsősegélynyújtást vízi baleseteknél! 61. Ismertesse a vízből mentett ellátását! 62. Milyen lélegeztetési módszerek alkalmazhatók? Ismertesse végrehajtásukat! 63. Milyen esetben kell befúvásos belélegeztetést alkalmazni? HAJÓZÁSI FÖLDRAJZ, VÍZRAJZ, METEOROLÓGIA Kérdéscsoport 1. TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK a Duna és vízrendszerének legfőbb jellemzői tavak legfőbb jellemzői (Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó) víziutak főbb jellemzői 1. Ismertesse Magyarország víziútjainak rendszerét és kapcsolatait más vízrendszerekkel! 2. Ismertesse a Duna főbb hajózási jellemzőit (hajóútméretek, a kishajót érintő hajózási szabályok)! 3. Ismertesse a Szentendrei Duna-ág, a Ráckevei Duna-ág, a Dráva, és a Sió főbb hajózási jellemzőit (hajóútméretek, a kishajót érintő hajózási szabályok, fontosabb műtárgyak)! 4. Ismertesse a Tisza (kivéve Tisza-tó), a Bodrog, és a Körösök főbb hajózási jellemzőit (hajóútméretek, a kishajót érintő hajózási szabályok, fontosabb műtárgyak)! 5. Ismertesse a Balaton hajózási jellemzőit! (mederjellemzők, meteorológiai jellemzők, hullámjelenségek) 6. Ismertesse a Velencei-tó és a Fertő-tó hajózási jellemzőit! (mederjellemzők, meteorológiai jellemzők, hullámjelenségek) 7. Ismertesse a Tisza-tó hajózási jellemzőit! (mederjellemzők, meteorológiai jellemzők, hullámjelenségek) a víziutak jelzései, jelei, hajóútkitűzés (folyami, tavi) 8. Milyen jelek, jelzések kerülnek alkalmazásra a víziközlekedésben a víziutakon (jelcsoportok, funkciójuk, kötelezettségek)? 9. Mit értünk hajóútkitűzésen (célja, módszerei, eszközei)? 10. Ismertesse a hajóútkitűzést folyókon: rendszer, elvek, jelek értelmezése, sajátosságai! 11. Ismertesse a hajóútkitűzést tavakon: rendszer, elvek, jelek értelmezése (közlekedési magatartás térségükben), sajátosságai! 12. Milyen kötelezettsége van a hajó vezetőjének a kitűző és a hajózást irányító jelekkel kapcsolatban? Mi a célja ennek és hogyan hajtja végre? 2. Folyók, tavak, csatornák általános jellemzői 13. Ismertesse a szabadfolyású vizek vízjárását és hatásait a gyakorlati hajózásra! (kis-, és nagy vízhozam, vízmélység, vízsebesség, uszadék, kitűzés) 14. Ismertesse a mesterséges folyószabályozás módszereit és hatásait a hajózásra! (szabályozási művek beépítése, kotrás) 15. Ismertesse a duzzasztással történő (mesterséges) folyószabályozás módszerét és hatásait a hajózásra! 16. Ismertesse a vízállással kapcsolatos információk hasznosítását a gyakorlatban! 17. Ismertesse a folyók és tavak víz- és jégjárását és ennek hatásait a hajózásra! 18. Ismertesse a folyómeder jellemzőit, a víz mozgását a mederben, a meder jellemző keresztmetszeteit (kanyarulatok, átmenetek)! 19. Ismertesse a kikötők, hidak, zátonyok, szabályozási művek áramlási viszonyait és hatásukat a hajózásra! 20. Ismertesse a hajóút mesterséges létesítményeinek kialakítását, a hajózás által igénybe vett területeket és tevékenységeket, térségük áramlási rendellenességeit! (hajózsilip, hajóemelő) 21. Ismertesse a hajóút geometriai jellemzőit! 27 28
22. Ismertesse a vízlépcsők áramlási viszonyait és hatását a hajózásra! 23. Ismertesse a folyók és tavak hullámjelenségeit és hatásukat a hajózásra! 3. Meteorológia 24. Ismertesse a szél jellemzőit! (keletkezése, irány, sebesség, erősség, nyomás) 25. Ismertesse a Beaufort skála rendszerét, használatát! (általánosságban, becslési lehetőségek, szélerősség észlelése a vízfelszínen és a felszerelésen) 26. Ismertesse a parti szél és a vízi szél keletkezését, jellemzőit, hatását a hajózásra! 27. A szélirány gyors egymást követő változásaiból milyen időjárás-változásra számíthatunk? 28. Ismertesse a hullámzás kialakulását, a hullámzás-típusokat, hatását a hajózásra! 29. Ismertesse a vihart: előjelei, kialakulása, lefolyása, viharjelzés! 30. Ismertesse az időjárási frontokat! (hideg, meleg, veszteglő) 31. Ismertesse a köd jellemzőit (hatás, láthatóság, jellegzetes megjelenési pontok és időszakok)! VITORLÁZÁS ELMÉLTE Kérdéscsoport TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK 1. Vitorlás hajó indulásra felkészítése 1. Milyen feltételei vannak egy vitorlás hajó elindulásának? 2. Ismertesse a vitorlás hajó elinduláshoz történő felkészítését! 3. Mit ellenőriz a különböző típusú vitorlás hajókon elindulás előtt? vitorlázat, kezelése, felszerelések, veretek 4. Ismertesse a vitorla felhelyezését, a vitorlafelhúzás műveletét, végrehajtását! (orrvitorla, nagyvitorla, sorrend) 5. Ismertesse a vitorlabevonás (leengedés) művelet végrehajtását! 6. Ismertesse a hátszélvitorla (spinnaker) használatát! 7. Nevezze meg a nagyvitorla részeit! 8. Mi a következménye, ha a vitorlákat hosszabb időn keresztül lobogtatja a szél és miért kell a vitorla kis sérüléseit is kijavítani? 9. Ismertesse a vitorlás hajók álló és mozgó kötélzetét, a különböző csigasorokat! 10. Ismertesse a vitorla részeit, anyagát, a vitorlafajtákat, az alap és kiegészítő vitorlákat! 11. Ismertesse a vitorlás hajókon alkalmazott kötélfajtákat és kötélmunkákat! 12. Milyen követelményeket támasztunk a felhúzókötél (ejtőkötél, fall) céljára szolgáló kötélzettel szemben? 2. Műveletek vitorlás hajóval: elindulás, kikötés, vitorlázás 13. Ismertesse az elindulás a mólótól hátrafelé művelet, a beggelés végrehajtását! 14. Ismertesse a bójáról elindulás művelet végrehajtását! 15. Ismertesse a szélbeállás végrehajtását! 16. Ismertesse a kikötés bójára művelet végrehajtását! 17. Ismertesse a hátszélben történő kikötés végrehajtását! 18. Milyen módon lehet a vitorlás hajót kikötni? vitorlázás 19. Ismertesse a vitorlával haladó hajóra ható erőket! Mit ért látszólagos szél alatt? 20. Ismertesse a negyed, a fél, a háromnegyed és hátszél fogalmát! 21. Milyen a műveletképessége a negyed, a fél, a háromnegyed és hátszéllel haladó vitorlás hajónak? 22. Ismertesse a legfontosabb műveletek végrehajtását vitorlás hajóval (elindulás, fordulások, oldalváltás, segédműveletek) 23. Ismertesse a szél ellen történő vitorlázást, a vitorlák, az uszony (svert) helyes beállítását! 24. Ismertesse a fél- és háromnegyed szélben történő vitorlázást, a vitorlák helyes beállítását, és svertes kishajón az uszony (svert) használatát! 25. Ismertesse a fordulás különböző módszerekkel történő végrehajtását! 26. Ismertesse a cirkálással történő vitorlázást! vitorlás hajók tulajdonságai, szél 27. Ismertesse az uszonyos és tőkesúlyos vitorlás hajók stabilitását! 28. Hogyan változik egy jolle visszabillentő nyomatéka a megdőlés egyes szakaszaiban? 29. Hogyan változik tőkesúlyos hajó visszabillentő nyomatéka a megdőlés egyes szakaszaiban? 29 30
30. Mikor lesz a valódi szél és a látszólagos szél azonos irányú egy vitorlával haladó hajónál? 31. Mit ért Ön a látszólagos szél fogalma alatt? Miről állapíthatja meg irányát? 32. Hogyan viszonyul a szél sebessége és nyomása egymáshoz, miért fontos ez egy hajós számára? 33. Ismertesse a vitorlás hajó kormányzásakor a kormánylapáton, a vitorlán és a hajótesten keletkező erőket! 3. Különleges helyzetek kezelése 34. Ismertesse a vitorlás hajóval történő vontatás módját, a magatartási szabályokat a vontató és a vontatott hajón! 35. Ismertesse a vitorlás vízijárművek találkozásának nautikai biztonsági szempontjait! 36. Mit kell tennie, ha elszakad a szél feletti (luvoldali) árboc oldalmerevítő kötele (vantni)? Mivel lehet ideiglenesen helyettesíteni az elszakadt kötelet? 37. Erős szélben csak nagyvitorlával halad szél felé. Hirtelen elszakad az árboc előremerevítő kötele (vorstag). Mit kell tennie és hogyan helyettesíti az elszakadt kötelet? 38. Mi a követendő magatartás akkor, ha hátszélben vitorlázva az árbocmerevítő elszakad? 39. Ismertesse a vitorlás hajó borulásának főbb okait és a felborulás utáni teendőket! 40. Ismertesse a zátonyra futott vitorlás kishajó leszabadításának módszereit! 41. Ismertesse a viharban történő vitorlázás legfontosabb szabályait, taktikáját! 42. Mi a helyes magatartás felborulást követően erős viharban? 43. Hogyan és miért változtatja a vitorla felületét és beállítását a szélerősség függvényében? 44. Ismertesse a reffelést, a reffelő szerkezeteket, azok működtetését! helyi szabályok és hajózási viszonyok ismertetése, szűk helyre be/kihajózás (pl. kikötőbejárat, öblözet, lekötött hajók), váratlan művelet elvégzése (pl. összeütközés veszélye, ember vízbe esése, sodródó hajó vagy uszadék észlelése, vízben úszó ember vagy vízi sporteszköz megjelenése a hajó előtt, váratlan pöff), vízbőlmentés végrehajtása, vitorlás műveletek szűk vízterületen (fordulás, perdülés, hátra vitorlázás, vitorlázás különböző irányú szélben, reffelés). HAJÓVEZETÉSTAN GYAKORLATI VIZSGA (KISGÉPHAJÓ VEZETÉSE) víziközlekedési alapismeretek, evezés csónakkal, kötélmunkák, hajóval történő elindulás kikötőhelyről, fordulás, megállás horgonyzással/kikötéssel, helyi szabályok és hajózási viszonyok ismertetése, szűk helyre be/kihajózás (pl. kikötőbejárat, öblözet, lekötött hajók), megfordulás szűk helyen (pl. kikötő, lekötő, kijelölt pálya), váratlan művelet elvégzése (pl. összeütközés veszélye, üzemanyag elfogyott, motor leállt, ember vízbe esése, nem jelzett kompkötél észlelése a víz felett, sodródó hajó vagy uszadék észlelése), vízbőlmentés végrehajtása. HAJÓVEZETÉSTAN GYAKORLATI VIZSGA (VITORLÁS KISHAJÓ VEZETÉSE) víziközlekedési alapismeretek, evezés csónakkal, kötélmunkák, hajóval történő elindulás kikötőhelyről (felszerelés), megállás horgonyzással/kikötéssel (leszerelés), 31 32
1. Hajóvezetéstan A magyar hajózási hatóságok 2007. január 1-étől a következő illetékességi területeken járhatnak el azokban az ügyekben, amelyekben hatáskörrel rendelkeznek 1.1. Általános ismeretek 1.1.1. A hajózási ügyekben eljáró hatóságok és feladataik A viziközlekedés államigazgatási ügyeiben 2007. január 1-étől a Nemzeti Közlekedési Hatóságon Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az ország egész területén; Nemzeti Közlekedési Hatóság Elnöke az ország egész területén; Nemzeti Közlekedési Hatóság Hajózási Főosztály az ország egész területén; Közlekedési Főigazgató az ország egész területén; Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Kiemelt Ügyek Központja az ország egész területén (kivéve: Regionális Hajózási Hatósági Osztály); Regionális Igazgatóságok (a továbbiakban: NKH) belül működő hajózási hatóságok járnak el. Általános feladatunk a viziközlekedésben részt vevők, annak létesítményei (hajók és azok kiszolgáló eszközei, építményei), a viziközlekedésre szolgáló vízterületek (pálya), az ott tevékenykedő szervezetek, vállalkozások víziközlekedésben való részvétele jog- és szakszerűségének, továbbá biztonságának hatósági eszközökkel történő biztosítása, röviden a hajózás biztonsági garanciáinak megteremtése, illetve megőrzése. A NKH Elsőfokú Területi Főigazgatóságának öt regionális igazgatóságán belül működő hajózási hivatalok (Hajózási Hatósági Osztály) látják el a többségében belvízi kedvtelési célú hajózáshoz kapcsolódó hajózási hatósági feladatokat, de eljárnak a nagyhajózás egyes fontos területein és a vízen üzemelő egyes létesítmények első fokú ügyeiben is. A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Hajózási hivatala eltérően a többi hajózási hivataltól a Kiemelt Ügyek Központjának Hajózási Hatósági Főosztályának (a továbbiakban: HF) szervezetében működik (Regionális Hajózási Hatósági Osztály). Országos hatáskörrel végzi feladatait a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság szervezetén belül a Kiemelt Ügyek Központja, amelyen belül a hajózási hatósági feladatokat a HF látja el. A HF döntően a nagyhajózással kapcsolatos hatósági eljárásokat végzi, de itt folytatják le a nagyobb létesítmények, a hajózási tevékenyég engedélyezési eljárásait, a viziközlekedés korlátozását, és valamennyi úszólétesítmény nyilvántartásba vételét (hajólajstrom), első üzembe helyezését (okmány kiadása), valamint a nagyhajók, munkagépek műszaki szemléit. A hajózási hivatalok és a HF tevékenységének szakmai irányítását, az eljárásaik kapcsán benyújtott fellebbezések elbírálását (másodfok), továbbá a hivatásos és szolgálati célú hajózási és tengerész, valamint tengeri kedvtelési célú vizsgáztatást és a közérdekű kérdésekben az érdekeltek tájékoztatását a NKH Központi Hivatala végzi. A szakmai irányítás, ellenőrzés, vizsgáztatás, tájékoztatás feladatait a Stratégiai és Módszertani Igazgatóság Hajózási Főosztálya végzi, a II. fokú eljárásokban a NKH Elnöke dönt. Regionális igazgatóságok és illetékességi területük: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (Budapest) Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Győr) Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (Szekszárd) Nemzeti Közlekedési Hatóság Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Fejér megye, továbbá a Duna Szobtól a Dunaföldvári hídig tartó szakasza és annak mellékvizei, valamint a Balaton Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, kivéve a Balatont továbbá a Duna Rajka-Szob közötti szakasza és annak mellékvizei Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye, kivéve a Balatont, Bács-Kiskun megyének a Budapest-Kelebia vasútvonaltól nyugatra eső területe, valamint a Duna Dunaföldvár híd és a hídtól délre eső szakasza a déli országhatárig és annak mellékvizei, a Dráva és a Mura, valamint a Sió Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg 35 36
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság (Nyíregyháza) Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága (Kecskemét) 1.1.2. A hajózás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek: Megfelelő számú képesített személyzet Érvényes képesítés megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye valamint a Tisza Tiszabecs-Tiszafüred közötti szakasza, a Bodrog és a Keleti-főcsatorna Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Békés megye, Bács-Kiskun megyének a Budapest-Kelebia vasútvonaltól keletre eső területe, valamint a Tisza Tiszafüredtől a déli országhatárig terjedő szakasza, Tisza tó, a Körösök és a Maros, valamint azok mellékvizei A hajó vezetéséhez az előírt szakképzett személyzetet a hajón biztosítani kell. A hajó személyzetének nem lehet alkohol és kábítószer befolyása alatt állni. A kishajót csak olyan személy vezetheti aki rendelkezik a megfelelő kishajó vezetői képesítéssel. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a kishajón kell tartózkodnia. A kishajó vezetője felelős a Hajózási szabályzatban foglaltak és az egyéb hatóságok rendelkezéseinek betartásáért minden hajózási eseménykor. Tárgyi feltételek Megfelelő műszaki állapot. Indulás előtt ellenőrizni kell a navigációs lámpák, műszerek működését, az üzemanyag mennyiségét, a motort, a mentőfelszerelést, a kormányszerkezetet, a horgonyt, valamint a kötélzetet. Vitorlás hajó esetén ellenőrizni kell a vitorlákat, az árbocrudat, álló és futókötélzetet. Érvényes hajólevél Hajó felszerelési jegyzék szerinti felszerelések hiánytalan megléte Általános rész 4. számú felszerelési jegyzék kedvtelési célú kishajók részére (2/2000. (VII.26.) KöViM rendelet alapján) Kiemelt Ügyek Központja Hajózási Hatósági Főosztály Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály H-1066 Budapest, Teréz krt. 62. Levélcím: 1387 Budapest, 62. Pf. 30. Tel.: 36 1 474 1755 Fax: 36 1 311 1412 Internet: www.nkh.gov.hu A hajótest hossza (m) 0-5 5-7 7-9 9-11 11-13 13-15 15-17 17-20 Négykapás horgonyok 8 11 15 18 25 35 40 50 Danforth, Bass és egyéb 1 Főhorgony (kg) lemezhorgonyok 5 7 10 15 18 20 25 35 CQR, Bruce és ekehorgonyok 5 7 10 15 18 20 25 35 2 Tartalékhorgony (kg) A választott főhorgony súlyának min 80 %-a, de max. 25 kg súlyú legyen átmérő (mm) 4 4 6 6 8 8 10 10 hossz (m) 12 14 16 18 20 22 24 26 Horgonylánc Tengeri üzemeltetésnél a 18 21 24 27 30 33 36 39 hossza (m) 3 átmérő (mm) 8 12 14 16 18 20 22 24 Horgonykötél hossz (m) 5 7 9 11 13 15 17 20 Tengeri üzemeltetésnél 10 m hosszú előtétláncot kell alkalmazni! 22,5 30 30 32,5 32,5 45 45 60 átmérője (mm) 8 12 14 16 18 20 22 24 4 Kikötőkötél hossza (m) 5 7 9 11 13 15 17 20 száma (db) 2 2 2 2 2 2 3 3 5 Csáklya 1m merüléstől a nyelét dm-es (vízmérőléc) beosztással kell ellátni! 1 1 1 1 1 1 2 2 mentőgyűrű, vagy mentőpatkó 8 6 Mentőeszköz m hosszú felúszó kötéllel 12 méter hosszúságig 1 db, e fölött 2 db mentőmellény a befogadóképességnek megfelelő számú 7 Vegyi A tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés, de minimum 1 kg-os kézi porral oltó vagy 2 tűzoltó kg-os habbal oltó készülék! készülék 8 I számú egészségügyi 12 méter testhosszig Elsősegély mentődoboz /MSZ 13553 szerint/ felszerelés II számú egészségügyi 12 m testhossztól mentődoboz /MSZ 13553 szerint/ 9 Tartalék Tartalék izzóval és 2 db tartalék Független áramforrásról működő tartalék lámpa, 1 db, min. 2,5 W lámpa elemmel teljesítményű 10 Belvízi navigációs fények A Hajózási Szabályzat szerint, fix szerelésű kivitelben 11 Hangjelző készülék Egyszólamú, 350 Hz frekvenciát meghaladó tartományban működő kürt Felhúzható fekete kúp motorral is Nappali rendelkező vitorlás hajón Kúpátmérő, kúpmagasság minimum: 0,4 x 0,4 m 12 jelzések és Sárga kettős kúp (12 fő befogadó azonosító képesség felett) Kúpátmérő min: 0,5 m; kettős kúp magasság min. 0,8 m jelek A jelű kódlobogó (vitorlás kishajón) A lobogó mérete min: 0,4 x 0,4 m 13 Fürdőlétra (vagy 0,5 m-t meghaladó lépcső, hágcsó) szabadoldal esetén A hajón legalább 1 db. Megfelelő eszközt kell biztosítani! Vízbe esés elleni védelem A kategória B kategória C kategória D kategória Védelem, M M M M védőfelszerelés M V T M V T M V T M V T V V V V Védőkötél/ 450 mm >8 >8 x >8 >8 >8 37 38